Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények.

Átírás

1 Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Zabaras D, Boubolis S, Spanos A, Petsinis V, Gisakis I G Bevezetés Minden évben fogászati implantátumok millióit helyezik be világszerte. Napjainkra a legsikeresebb protetikai eszközzé váltak, s nap mint nap javítják az emberek életminőségét. Az implantátumok különböző klinikai megoldásokat tesznek lehetővé, mint például egyetlen fog rekonstrukcióját, rögzített hidak és implantátumokon elhorgonyzott kivehető fogsorok készítését. A MIS önvágó menettel rendelkező Seven implantátumai (Medical Implant System, Shlomi, Izrael) kiterjedt csontminőség tartományban és különböző csontaugmentációs eljárásoknál széles körűen alkalmazhatók. Az újfajta geometriai forma kettős csavarmenetet tartalmaz, három, az apextől eredő spirális csatornával, mikrogyűrűket az implantátum nyakán és az implantátum mentén változó menetvastagságot. Minden egyes implantátumot - a fúrás során képződő hő csökkentése érdekében- egyszer használatos végfúróval szállítanak, miáltal javul az osseointegráció. Cél E közlemény célja a folyamatban levő klinikai és radiológiai vizsgálat előzetes eredményeinek bemutatása a Seven típusú implantátumok osseointegrációjának mértéke és az implantátum körüli csont szintjének változása tekintetében. Anyag és módszer Összesen 684 páciens (336 férfi, 348 nő), kiknek általános anamnézise negatív volt, vett részt a vizsgálatban, melynek során eddig 2450 implantátum került behelyezésre implantátum (48,82%) a szervezet saját csontjába, míg 1254 implantátum (51,18%) augmentált csontterületre került behelyezésre (irányított csontregenerációs technikával). Az értékelési periódus 6-36 hónap volt. Minden egyes páciens alapos klinikai és radiológiai vizsgálaton esett át minden 6 hónapban, vagy gyakrabban, amennyiben bruxizmus, erős dohányzás vagy diagnosztizált periimplantitis állt fenn. Statisztikai analízis Az analízist a számítógépes Microsoft Windows SPSS Inc. (2001) program segítségével történt. Leíró statisztikát alkalmaztunk a páciensek demográfiájánál és a biológiai komplikációk és kudarcok esetében.. Az implantátumok túlélési rátáját élettartam-táblázat analízissel számítottuk (Cutler&Ederer 1958). A szignifikanciai küszöbérték p 0,05 volt. Következtetések a) A vizsgálat előzetes eredményei kivételes osseointegrációs rátát (99,51%) mutatnak; b) A csontregenerációs módszerek alkalmazása az implantáció előtt vagy implantációval együtt úgy tűnik nincs hatással az osseointegrációra; c) Az implantátumok körüli marginalis csontveszteség minimális volt; d) Nem sikerült statisztikailag szignifikáns eltérést találni a páciensek neme és kora tekintetében.

2 1. ábra: A páciensek nemek és kor szerinti megoszlása. 2. ábra: Az implantátumok megoszlása a felső és alsó állcsont szerint. 3. kép Implantátum hosszok és átmérők megoszlásai 4. kép Implantátumok csontpótolt területen Klinikai esetek 1. eset 47 éves férfi páciens 1.kép: Implantációra van szükség 2.a kép: Az implantátum immediát 2.b. kép: Figyeljük meg a a jobb felső moláris régióban a sinus behelyezése az implantátumok horizontális és vertikális membrán szimultán megemelésével. középső régiója által biztosított jó csontdefektust! primér stabilitás következtében.

3 3. kép a) Allografttal és PRP-vel kevert partikulált autológ csontgraft behelyezése. b) Titán szegecsekkel rögzített, nem felszívódó e-ptfe membránnal való fedés. 4. kép a) & b) Az augmentált csont négy hónappal a sebészi beavatkozás után és a hozzá tartozó panorámaröntgen felvétel. 2.eset 1. kép a) A metszők területén látható horizontális és vertikális csontdehiszcencia. b) Azonnali implantáció az implantátumok apikális régiójának jó initialis stabilitása következtében. c) & d) A palatum területéről származó subepithelialis lágyszövet-graft (két darab). 2. kép a) Allografttal és PRP-vel kevert partikulált autológ csontgraft behelyezése. b) Két nem felszívódó (titánnal megerősített) e-ptfe membrán behelyezése, melyeket titán szegecsek rögzítenek. c) & d) Kötőszöveti transzplantátummal való fedés

4 3.kép a) A lágyrészek gyógyulása az operáció után négy hónappal. b) Az augmentált csont négy hónappal az operációt követően. A behelyezett végleges fogpótlás 12 hónappal a sebészi beavatkozás után. Eredmények Az implantátumok osseointegrációja 4.ábra Az összességében vett osseointegrációs (p<0,05) 5.ábra A nem osseointegrálódott esetek ráta nemek szerinti megoszlása (p>0,05) 6. ábra A nem osseointegrálódott esetek 7.ábra A nem osseointegrálódott esetek megoszlása megoszlása állcsont szerint (p>0,05) implantátumok szerint (p>0,05)

5 8. ábra A nem osseointegrálódott esetek megoszlása az irányított csontregenerációs technika szerint (p>0,05) felszívódó membrán és nem felszívódó membrán használata esetén 10. ábra A periimplantitis mértéke az idő függvényében (p<0,05) 9. ábra A periimplantitis előfordulási gyakorisága 11. ábra: A periimplantitis előfordulásának nemek szerinti megoszlása (p=0,083) 12. ábra A periimplantitis előfordulása állcsont szerint (p>0,05)