I. Preambulum. II. Bevezetés
|
|
- Márk Király
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 4/2008. számú módszertani útmutatója a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről és az alkalmazandó eljárási rend tartalmáról I. Preambulum A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kibocsátott módszertani útmutatók célja általánosságban a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. Az abban leírtak nem tekinthetőek kötelezően előírtnak, bár célja az, hogy a Felügyelet által a legjobbnak ítélt gyakorlatot mutassa be, s így követése az érintett felügyelt intézmények érdekét is szolgálja. Így a módszertani útmutató nem lehet felügyeleti kötelezés, vagy szankció alapja. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezeléséről és alkalmazandó eljárási rend tartalmáról szóló módszertani útmutató kidolgozásánál a Felügyeletnek az volt a célja, hogy az ilyen állapot kezelésével kapcsolatos szervezeti kérdésekre és az eljárási rend tartalmára vonatkozóan a legjobb gyakorlat kialakításához nyújtson segítséget a biztosítók számára, ezáltal egyben meghatározva azokat a szempontokat is, amelyeket a Felügyelet jellemzően, de nem kizárólagosan vizsgálatai során figyelembe vesz. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend alapvetően a tevékenységi engedélyezés tárgykörébe tartozik. Tekintettel azonban arra, hogy a biztosítónak a működése során az engedélyezési feltételeknek folyamatosan meg kell felelnie, alapvető prudenciális követelmény a biztosítónál a likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend megléte. II. Bevezetés A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltak szerint a biztosítónak a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet (a továbbiakban: eljárási rend). A Bit. ezen túlmenően az eljárási renddel kapcsolatban nem fogalmaz meg a tartalomra vonatkozóan követelményeket. A tevékenységi engedély kérelem elbírálása során az eljárási rend elvárt részletességével, tartalmi összetettségével kapcsolatban számos kérdés merülhet fel. A fentiek miatt a Felügyelet megítélése szerint az egyes intézményeket és a biztosítási szektort érintő szélsőséges eseményekre adott gyors és hatékony válaszintézkedések érdekében szükséges, hogy a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető 1
2 állapot esetén alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatban meghatározásra kerüljenek a Felügyelet által fontosnak tartott elvek és javaslatok. Jelen módszertani útmutatóban tárgyalt, a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rend alatt a Bit.-ben ilyen néven megnevezett szabályozás értendő. Ennek értelmében a módszertani útmutató hatálya közvetlenül nem terjed ki a biztosító egyéb esetekben alkalmazandó, likviditáskezeléssel kapcsolatos szabályzataira. Fentiek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a likviditás kezelése egységesen egy dokumentumban kerüljön szabályozásra. A Felügyelet hasonló témában még nem adott ki módszertani útmutatót, azonban a megfogalmazott javaslatok alkalmazása során célszerű szem előtt tartani a Felügyelet elnöke által kiadott, a biztosítók eszköz-forrás menedzsmentjéről szóló 4/2003. számú módszertani útmutatójában foglaltakat. A Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS) sztenderdet ebben a témában még nem tett közzé, ugyanakkor a megjelent útmutatók közül a befektetési kockázat kezeléséről (Guidance Paper on Investment Risk Management), illetve a stressz tesztelésről (Stress Testing by Insurers Guidance Paper) szóló útmutatók szorosan kapcsolódnak jelen módszertani útmutató tartalmához, amelyeket szintén javaslunk figyelembe venni. A módszertani útmutatóban foglalt elvárások követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, így azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatai során figyelemmel fogja kísérni. A módszertani útmutatóban közzétett felügyeleti elvárások gyakorlati alkalmazása során az adott biztosító tevékenységének sajátosságait, méreteit, és a vállalt kockázatok összetettségét is figyelembe kell venni. A módszertani útmutatóban megfogalmazott véleménynek jogi ereje, kötelező tartalma nincs. A Felügyelet a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezelésére és az alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatban az alábbi módszertani útmutatót teszi közzé: III. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot kezelésével és az alkalmazandó eljárási rend tartalmával kapcsolatos felügyeleti javaslatok III.1. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot 1. Javasoljuk, hogy a biztosító összefoglalóan írja körül azon lehetséges (különösen a biztosító ügyfeleinek érdekét sértő, a biztosítási szolgáltatások kifizetését akadályozó) eseményeket és körülményeket, amelyek jelentős negatív hatással lehetnek jelen vagy jövőbeli fizetőképességére. 2. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellemzően valamely rendkívüli negatív esemény(sorozat) vagy körülmény hatására következik be. A legtöbb esemény és körülmény amennyiben időben felismerik a hagyományos kockázatkezelési eszközökkel kezelhető. Az intézmény szintjén pl. a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokra befizetett eseti díjak tömegesen előforduló részleges visszavásárlása, a nagy ügyfelek koncentrációja; valamint a 2
3 viszontbiztosítással nem fedezett nagykockázat, illetve a magas saját megtartási arányú vagyonkockázat káreseménye folytán a szükséges pénzeszközök előteremtése idő- és mennyiségi korlátokba ütközhet. Makroszinten a jegybank restriktív monetáris politikája, illetve a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizonytalansága nehezítheti meg a finanszírozási források elérhetőségét. Amennyiben ezek a körülmények állandósulnak, kumulálódnak és/vagy váratlanul következnek be, előidézhetik a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapotot. 3. Az eljárási rend életbe léptetése, illetve a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésének megállapítása lehetőség szerint objektív mennyiségi mutatókhoz, illetve események, körülmények bekövetkezéséhez kapcsoltan kerüljön meghatározásra az eljárási rendben. 4. Előbbi esetben a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezik, ha a biztosítástechnikai tartalékok, a biztonsági tőke vagy a viszontbiztosítások fedezettsége; a likviditási mutatók, stb. egy adott kritikus szint alá csökkennek, vagy fölé emelkednek. Az eljárási rendben meghatározott, kritikusnak tekintett mutatószámok és limitek meghatározása érdekében javasoljuk a biztosítónak rendszeresen értékelni, hogy milyen rendkívüli likviditási helyzetet lenne képes az aktuális helyzetben elviselni, mekkora készpénz-forrást tud előállítani az egyes időintervallumokon belül. 5. A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot hatóköre alapján az alábbi két alapvető eset lehetséges: egyrészről az egyedi biztosító intézményt vagy annak csoportját érintő események hatására bekövetkező rendkívüli állapot (intézményspecifikus sokk); másrészről az egész biztosítási, esetlegesen pénzügyi szektort érintő események hatására bekövetkező rendkívüli állapot (szektor- vagy rendszerszintű sokk). 6. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellege alapján az eljárási rendben az alábbi három általános esetet javasoljuk megkülönböztetni: A biztosító likviditási pozíciója a biztosítóra jellemző okok miatt váratlanul és jelentősen romlik. Így pl. az ügyfelek jelentős hányada közel egyidőben vásárolja vissza (akár részben is) a biztosítási szerződését (biztosítási szerződések visszavásárlása), illetve a (viszont)biztosítási szerződésekből eredő kárkifizetési igényeket a biztosító nem képes esedékességkor, mennyiségben és a kötelezettség devizanemében kiegyenlíteni. A pénz- és tőkepiaci folyamatok alakulása miatt a biztosító likvidnek tekintett eszközeit a szükséges határidőn belül kereslet hiányában nem, vagy csak jelentős diszkonttal tudja értékesíteni és az így elszenvedett veszteségek a biztosító fizetőképességét veszélyeztethetik (eszközök likvidálásának nehézsége, likviditási piaci kockázat). 3
4 A hazai bankrendszerben általános bizalmi válság következik be, a biztosító biztosítási szerződésekből eredő esedékes kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a hagyományos finanszírozási források nem állnak rendelkezésre (készpénz-források elégtelensége, likviditási finanszírozási kockázat). 7. A fenti három eseménytípus általában eltérő jellegű intézkedéseket kíván meg a biztosító részéről, ezért célszerű külön eljárásokat kidolgozni az egyes esetekre. III.2. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetén szükséges intézkedések 8. A likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezése esetére javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendben határozza meg az eszközök mobilizálásával, likvidálásával kapcsolatos elveket és szempontokat. A mindenkori likviditás szintjét devizanemenként célszerű megállapítani, azaz a biztosító csak akkor tekinthető fizetőképesnek, ha a biztosító a kötelezettségeinek devizanemében devizanemenként is likvid. 9. A biztosítónak a befektetési politika érvényességének korlátozását az eljárási rend hatálya fejezetben leírtak alapján célszerű biztosítani, azonban lehetőség szerint az eszközök likvidálása során a biztosító csak a válsághelyzetnek megfelelő mértékben térjen el a befektetési politikában rögzített belső befektetési arányoktól, és az állapot megszűnését követően azokat mielőbb állítsa vissza. 10. Célszerű az eszközök értékesítésének sorrendiségét meghatározni. Intézményspecifikus sokk esetén a befektetési arányok az eszközök értékesítésének feltételezhető akadálymentessége esetén fenntarthatók. Ilyen esetekben a veszteségek minimalizálása érdekében érdemes a piaci árak, az eszközök lejárata, a kamatozó eszközök kamatának mértéke alapján, illetve a tartalékok fedezetébe vonható eszközökre vonatkozó, Bit-ben megjelölt korlátok figyelembevétele mellett dönteni a likvidálás sorrendjéről. 11. A piaci likviditási korlátok fennállása esetén javasoljuk az elérhető finanszírozási források számbavételét, illetve a megkötött szerződések alapján ezek lehívását. III.3. Finanszírozási források 12. Javasoljuk, hogy a biztosító rendszeresen mérje fel, milyen forrásoldali megoldások állnak rendelkezésére a rendkívüli likviditási helyzet kezelésére. A biztosító a lehetőségeihez képest törekedjen a finanszírozási források diverzifikálására, amely során mérlegelje mind az alternatív forrásszerzési lehetőségeket, mind pedig a passzív viszontbiztosítás likviditásra gyakorolt hatását. 13. Javasoljuk a biztosító rendkívüli finanszírozásában érintett pénzügyi intézmények, illetve viszontbiztosítók pénzügyi helyzetének rendszeres időközönként történő vizsgálatát. 14. Egyes biztosítók számára méretükből, specialitásaikból adódóan nem feltétlenül állnak rendelkezésre a más biztosítók számára elérhető finanszírozási források, ugyanakkor biztosítói portfóliójuk jellemzően kevésbé diverzifikált. Ebből adódóan jobban ki 4
5 vannak téve a negatív események, körülmények hatásának. Az ilyen biztosítók számára ajánlott kiemelten hangsúlyt fektetni a stressz forgatókönyvek kidolgozására, a finanszírozási és forrásszerzési útvonalak bővítésére. III.4. Az eljárási renddel kapcsolatos alapelvek, általános javaslatok 15. Javasoljuk rögzíteni az eljárási rendben azt, hogy a biztosító a súlyosan veszélyeztető állapot esetén hozott döntések és végrehajtott intézkedések során milyen általános elveket (pl. veszteségminimalizálás, gyorsaság, eszköz- vagy forrásoldali megoldások előnyben részesítése) követ, érdekütközés esetén melyiket tekinti követendőnek. 16. Javasoljuk, hogy a biztosító határozzon meg a súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésétől számítva egy legrövidebb időintervallumot, amelyen belül az eljárási rendben meghatározott intézkedések véghezvitelével fenn kívánja tartani a biztosító fizetőképességét. Ennek alátámasztására a Felügyelet javasolja a biztosítónak stressz forgatókönyvek alapján felmérni, hogy a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapotot mennyi ideig lenne képes elviselni. 17. Az eljárási rendben javasoljuk megnevezni az azt jóváhagyó személyt vagy testületet és feltüntetni a jóváhagyás időpontját. Célszerű meghatározni azt is, hogy milyen időközönként szükséges felülvizsgálni az eljárási rendet. 18. A biztosítónak amennyiben letétkezelőt, illetve portfóliókezelőt is megbíz a befektetési tevékenység ellátásának érdekében javasoljuk az eljárási rendet a letétkezelő, illetve portfóliókezelő részére átadni. 19. Javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendet intranetes hálózatán is jelenítse meg, illetve a munkavállalók számára tegye elérhetővé. III.5. Az eljárási rend hatálya 20. Az eljárási rend tárgyi hatálya kiterjed a Bit.-ben nevesített, a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetére, illetve mindazon körülmények hatására bekövetkező állapotra, amelyet a biztosító annak vél. Ennek értelmében az eljárási rend nem, vagy a biztosító szándékától függően csak részben terjed ki azon üzemfolytonosságot veszélyeztető állapotokra, amelyek közvetlenül nem érintik a biztosító fizetőképességét. 21. Javasoljuk az eljárási rendben rögzíteni, hogy mikor tekinthető a súlyosan veszélyeztető állapot megszűntnek, illetve mely személy vagy testület rendelheti el az eljárási rend hatályon kívül helyezését. 22. Az eljárási rend hatálya alapesetben nem terjed ki a Bit.-ben nevesített pénzügyi tervben, illetve pénzügyi helyreállítási tervben foglalt intézkedésekre. Ezeket a Felügyelet kötelezése alapján, a Felügyelet által jóváhagyott módon és határideig kell teljesíteni. Javasoljuk ugyanakkor, hogy a fenti tervek végrehajtása során is kísérje figyelemmel a biztosító az érintett piacok likviditási helyzetét, illetve a 5
6 körülményeknek megfelelően alkalmazza a megfelelő likviditáskezelési szabályzatokat, eljárásrendeket. 23. Az eljárási rend hatálya nem terjed ki olyan esetekre sem, amikor emberi és/vagy természeti tényezők (pl. elháríthatatlan természeti katasztrófa, katonai művelet, járvány) következtében alakul ki a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot. Ezen szükséghelyzetekben a biztosítónak amennyiben tevékenységét, működését érinti a rendkívüli helyzetekben alkalmazandó jogszabályok alapján szükséges eljárni. 24. Az eljárási rend célszerűen kiegészítő jelleggel kapcsolódik az egyéb likviditáskezelési szabályzatokhoz. Javasoljuk, hogy a biztosító az eljárási rendben utaljon arra, hogy a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot bekövetkezésekor a likviditáskezelési szabályok közül melyeket, milyen eltéréssel, milyen szempontok szerint, illetve milyen fontossági sorrendben kell alkalmazni. 25. Az eljárási rend alapesetben nem írja felül a befektetési politikában a befektetéskezelési szabályokat (így különösen az eszközök értékesítésére, a befektetések összetételére, illetve a portfólióba köthető ügyletekre vonakozóan), azonban a célszerűség, gyorsaság és veszteségek csökkentése érdekében a kijelölt személy vagy testület dönthet úgy, hogy ezeket a szabályokat prudenciális okokból részben vagy egészben figyelmen kívül hagyja. III.6. A külső környezettel való kapcsolattartás rendkívüli likviditási helyzet esetén 26. A biztosítót érintő rendkívüli likviditási helyzet esetén a külső környezettel való kapcsolattartás a tulajdonos, a Felügyelet és a könyvvizsgáló értesítését, valamint a sajtó- és egyéb média tájékoztatását és az ügyfelek felé történő kommunikációt jelenti. 27. Javasoljuk, hogy a biztosító nevezzen ki egy külső kommunikációért felelős személyt, aki lehetőleg rendszeresen vegyen részt a rendkívüli likviditási helyzet során felállított válságstáb ülésein. Javasoljuk, hogy a közölt információ tartalmát, a tájékoztatás módját és időzítését véglegesen a válságstáb hagyja jóvá. 28. A biztosító esetében kiemelt szerepet kell szánni a saját ügynöki hálózat és a független alkusz biztosításközvetítők megfelelő tájékoztatására. 29. A biztosítónak amennyiben letétkezelőt, illetve portfóliókezelőt is megbíz a befektetési tevékenység ellátásának érdekében a velük kötött portfoliókezelési, illetve letétkezelési szerződésben célszerű kitérni a biztosító rendkívüli likviditási helyzetében történő kapcsolattartás módjára, rendszerességére. III.7. A válságstáb felállítása 30. Javasoljuk a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetére a válságstáb felállítását (célszerűen amennyiben létezik a biztosítónál az ALM Bizottság tagjainak részvételével), amely közvetlenül irányítja a likviditást, 6
7 fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 31. A válságstáb javasolt hatáskörébe tartozik: dönteni a szükséges intézkedésekről; az állapot súlyosságától függő rendszerességgel ülést tartani; meghatározni a külső környezettel való kapcsolattartás módját; az állapot megszűnését megállapítani, az eljárási rendet hatályon kívül helyezni és értesíteni erről a szervezeti részlegeket. 32. A biztosító jelenlegi és várható pénzügyi helyzetéről szóló jelentésnek célszerű az alábbi témakörökre kitérnie (a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot jellegétől függően): kötelezettségek jellemzőinek felmérése (mérlegen belüli és kívüli tételeket egyaránt) a készpénz- és számlapénz állományának és a kimerülés várható időpontjának megállapítása a visszafizetés várható ütemének és nagyságának felmérése mellett; cash flow táblázat készítése; eszköz- és forráselemek lejárati struktúrájának elkészítése (likviditási mérleg); likviditási ráták számítása; finanszírozási lehetőségek számbavétele, forrásköltségek felmérése; illikvid eszközök értékelése viszontbiztosítási szerződések áttekintése, viszontbiztosítói letétek és a kármegtérülés várható mértékének megállapítása; a pénz- és tőkepiaci folyamatok értékelése, összefoglaló készítése a biztosító eszközeinek jelenlegi és várható jövőbeli áralakulásáról, javaslat az eszközök likvidálásának sorrendjére. III.8. Felelősségi és hatáskörök 33. Az eljárási rendben javaslunk kijelölni egy vezető beosztású személyt (célszerűen az elnök/vezérigazgatót vagy az ügyvezetőt), aki az állapot súlyosságától függő rendszerességgel összehívja a válságstábot, illetve koordinálja a válságstábon belül a likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetén a szükséges intézkedések végrehajtását. A válságstáb összetételét a benne résztvevők munkahelyi beosztásának feltüntetése mellett célszerű előzetesen rögzíteni az eljárási rendben. 34. Ezzel párhuzamosan célszerű a biztosítón belül az ilyen likviditást, fizetőképességet súlyosan veszélyeztető állapot esetére ideiglenesen új szervezeti szinteket kialakítani (a szolgálati útvonalakat a gyors és hatékony információáramlás érdekében lerövidíteni, illetve a vezetői döntési szintek számát csökkentetni). 7
8 35. Az események és körülmények egyedi jellege miatt előfordulhat, hogy az adott helyzetben prudenciális szempontból szükséges intézkedés ellentmond az eljárási rend előírásainak. Ennek érdekében javasoljuk, hogy ilyen esetben egy kijelölt vezető beosztású személy (vagy egyhangú testületi döntés) felülbírálhassa az eljárási rendben foglaltakat. III.9. Érzékenység-vizsgálat és stressz forgatókönyvek A biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyezető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend szükséges, de önmagában nem elégséges a rendkívüli likviditási helyzet sikeres átvészeléséhez, az ugyanis meghatározó részben a biztosító szervezeti rugalmasságán, a hatásés felelősségi viszonyok kialakításán, a biztosító kapcsolatrendszerén, a biztosító vezetőinek szakmai tudásán, döntéshozatali képességén és munkavállalóinak felkészültségén múlik. A biztosító pénzügyi tervezése során is elsősorban a nagy valószínűséggel bekövetkező, várható eseményeket veszi alapul, így közvetlenül nem számol a rendkívüli események hatásaival. 36. A rendkívüli likviditási helyzetre ezért célszerű előzetesen felkészülni és javasoljuk rendszeresen a vállalt kockázatoktól, azok időbeli alakulásától és a tesztek elvégzésének költség-haszon elemzésétől függően tesztelni a biztosítónál az egyes modellbeli negatív események, körülmények hatására bekövetkező állapotokat. 37. Javasoljuk, hogy a biztosító készítsen eszközfedezete összetettségének, tőkehelyzetének, művelt ágazatainak, piaci helyzetének, illetve általános gazdasági környezetének megfelelő stressz forgatókönyveket azzal a feltételezéssel, hogy a biztosítót érintő egy vagy több, legalább minimális valószínűséggel (azaz hihetően) bekövetkező negatív esemény egyszerre vagy külön-külön bekövetkezik. 38. Javasoljuk a fentiek tükrében azonosítani a stresszforgatókönyvek alapjául szolgáló biztosítástechnikai, piaci, likviditási és működési kockázati tényezőket. A stressz tesztelés és a stressz forgatókönyvek elkészítését megelőzően célszerű eldönteni az egyes kockázati tényezők tesztelésének módját, illetve a figyelembe veendő időszakot. 39. Az érzékenység-vizsgálat esetében javasoljuk a kiemelt kockázati tényezők tesztelését, kiemelt tekintettel a szorosan kapcsolódó kockázatokra. 40. A stressz forgatókönyvek esetében célszerű lényeges szerepet szánni a fokozatosság elvének. Ez alatt az értendő, hogy a biztosító a rendkívüli likviditási helyzetek modellezése során az átmeneti likviditási zavaroktól a teljes pénzpiaci és tőkepiaci szektort érintő válságig a lehető legteljesebben fedje le a lehetséges eseményeket. 41. A stressz forgatókönyvek alapján bekövetkező modellbeli állapot esetén javasoljuk meghatározni a biztosító várható veszteségét, felmérni a rendkívüli likviditási helyzetben potenciálisan elrendelhető intézkedések hatékonyságát, gyorsaságát, az információ és tájékoztatás útvonalait. 42. A tesztelés során nyert tapasztalatokat a biztosító használja fel az eljárási rend felülvizsgálatánál. 8
9 43. Javasoljuk, hogy a stressz tesztelés kialakítása és folyamata során a biztosító vegye figyelembe a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS) által e témában kiadott útmutatóban foglaltakat (Stress Testing by Insurers Guidance Paper). 9
Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2012. (IV.13.) számú ajánlása a biztosítók üzleti tervének minimális tartalmi és formai elemeiről I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek
Részletesebben9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL
9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a biztosítók intézményi szintű belső befektetési politikájának (belső befektetési szabályzatának) elkészítéséről a biztosítók vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató Úr/Hölgy!
RészletesebbenKÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -
KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenLikviditási Stratégia
Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság
RészletesebbenKOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról
KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:
RészletesebbenA módszertani útmutatóban megfogalmazott véleménynek sem jogi ereje, sem kötelező tartalma nincs.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2012. számú felülvizsgált módszertani útmutatója a biztosítók letétkezelői és portfóliókezelői szerződéseinek minimális tartalmi elemeire vonatkozóan
RészletesebbenElső Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár A PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZAT
Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár A PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZAT 2015 2 Az Első Országos Iparszövetségi Nyugdíjpénztár BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 1./ Az önkéntes pénztár
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 8/2018. (II. 21.) számú ajánlása a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya
A Magyar Nemzeti Bank 8/2018. (II. 21.) számú ajánlása a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) biztosítóspecifikus
RészletesebbenIránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.
EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről
RészletesebbenSZ-12 Likviditási kockázatkezelési szabályzat
SZ-12 Likviditási Név és beosztás: Aláírás: Jóváhagyta és kiadja: Horváth Tibor elnök igazgató Aláírás: Készítette: Ellenőrizte: Epress Róbert Belső ellenőr Ellenőrizte: -- Utoljára átvizsgálva: Esedékes
RészletesebbenIránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről
EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;
RészletesebbenMódszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK...
RészletesebbenA SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban
A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi
RészletesebbenAz AMUNDI BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. Szavazati jogok gyakorlásának stratégiája
Az AMUNDI BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. Hatályos: 2018. március 29-től 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS ÉS ALAPELVEK... 3 2. ÁTTEKINTÉS... 3 3. SZAVAZATI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ POLITIKA... 4 4. SZAVAZATI JOGOK
RészletesebbenAgócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön
RészletesebbenIRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások
EBA/GL/2015/05 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 42. cikkének (14) bekezdése értelmében annak meghatározásáról, hogy az eszközök vagy kötelezettségek rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya
A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság
RészletesebbenAz ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
RészletesebbenKockázat alapú felügyelés
Kockázat alapú felügyelés A felügyelet intézkedései a Solvency II. követelményei tükrében dr. Hajdu Gabriella főosztályvezető helyettes 2005. április 27. dátum Solvency I. - Finomítások, szigorítások,
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenMagyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G
Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 1. oldal 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás
RészletesebbenBankismeretek 4. Lamanda Gabriella
Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta
RészletesebbenESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA
ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA TARTALMÁNAK MEGFELELŐSÉGÉT ELLENŐRZŐ LISTA Biztosító neve: Eszközalap neve: Az ellenőrző lista készítésének időpontja: Az ellenőrző lista készítője: 1. ESZKÖZALAP ELNEVEZÉSE
RészletesebbenEBA/GL/2015/ Iránymutatások
EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint
RészletesebbenA KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.
A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)
RészletesebbenCONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA
CONCORDE-VM EURO ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde-VM Euro Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. I/2. I/3.
RészletesebbenHitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai
Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába
RészletesebbenCONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Concorde USD Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás
RészletesebbenAz ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2002. számú ajánlása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak által nyilvánosságra hozandó adatok köréről (újra kiadva 2012. június 14-én) Az ajánlás
RészletesebbenA pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok
A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű
RészletesebbenBevezetés előtt az új tőkeszabályozás
Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei
RészletesebbenJavadalmazási politika
Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni
RészletesebbenUFS GROUP HOLDING ZRT.
UFS GROUP HOLDING ZRT. Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályzata Elfogadva: 1/2014. igazgatósági határozattal Hatályba lépés napja: 2014. március 17. www.ufsgroup.hu 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal
RészletesebbenAz ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.
Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI
RészletesebbenGyöngy Judit december 11.
Felügyeleti tapasztalatok Gyöngy Judit 2006. december 11. Beküld ldési határid ridő BIT. HPT. 151. (6) bekezdése 136. (2) bekezdése A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra
RészletesebbenA Solvency II 2. pillére
A Solvency II 2. pillére szándékok, hangsúlyok, hasonlóságok Varga Csaba főigazgató helyettes Biztosítói konferencia 2007. május 16-17, Siófok A CEIOPS feladatai és azok menetrendje 2007. július a keretdirektíva
RészletesebbenZuglói Eszközkezelő. Korlátolt Felelősségű Társaság. Befektetési irányelvei. Készítette: Istók Ede ügyvezető
V^JLM^H H^, Zuglói Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Befektetési irányelvei Készítette: Istók Ede ügyvezető Jóváhagyta: dr. Papcsák Ferenc polgármester 2011. január 27. l BEFEKTETÉSI IRÁNYELVEK
RészletesebbenHeadline Verdana Bold
Headline Verdana Bold Üzletmenet-folytonosság és katasztrófa-elhárítás Felkészülés a ritkán bekövetkező, magas kockázatú eseményekre Szöllősi Zoltán Szenior Menedzser, 2016. október 11. Üzletmenet-folytonosságot
RészletesebbenCONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA
CONCORDE PB2 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB2 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2014.12.3 1 Vagyonkimutatás
RészletesebbenBefektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése
Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése Szakmai konzultáció 2004. április 22. Malatinszki Julianna 1 Jogszabályi háttér A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 362. (1) és (2) bekezdés
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenBiztosítási Eszközalapok brosúrája
Biztosítási Eszközalapok brosúrája ESZKÖZALAP MEGNEVEZÉSE: NOVIS ETF Részvény Eszközalap Jelen Biztosítási Eszközalapok brosúrája 2018. január 1- től érvényes. Milyen eszközalapról van szó? TIPUS: Biztosítási
RészletesebbenCONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE USD PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2017. FÉLÉVES JELENTÉS A Concorde USD Pénzpiaci Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült.
RészletesebbenCONCORDE HOLD ALAPOK ALAPJA
HOLD ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde Hold Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. I/2. I/3. I/4. Vagyonkimutatás
RészletesebbenVagyonkezelési témavizsgálat
Vagyonkezelési témavizsgálat Dr. Váczi Imre vaczi.imre@pszaf.hu www.pszaf.hu 2006. 05. 10. Előadás felépítése Témavizsgálat előkészítése, koordinálása lebonyolítása Fontosabb megállapítások Lezárás, ajánlások
RészletesebbenHitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások
Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal
RészletesebbenA szerződések határaira vonatkozó iránymutatások
EIOPA-BoS-14/165 HU A szerződések határaira vonatkozó iránymutatások EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu
RészletesebbenEIOPA-17/ október 4.
EIOPA-17/651 2017. október 4. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv szerinti iránymutatások az olyan biztosítási alapú befektetési termékekhez, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél
RészletesebbenElőadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.
A 2010. évi éves beszámolók könyvvizsgálatáról készített külön kiegészítő jelentések feldolgozásának tapasztalatai (kis- és középbankok, takarékszövetkezetek) Előadó: Juhász Csaba Budapest, 2011. november
RészletesebbenAllianz Hungária Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Biztosító Zrt. Éves jelentés 27 Éves jelentés 27 A fõbb mutatószámok alakulása Allianz Hungária Biztosító Zrt. 25 25 millió Változás % 26 26 millió Változás % 27 27 millió Bruttó díjbevétel
RészletesebbenCONCORDE KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2016. FÉLÉVES JELENTÉS A Concorde Kötvény Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás
RészletesebbenMellékletek 1. sz. melléklet. Statisztikai összesítés a Felügyelet II. félévében hozott intézkedéseiről
Mellékletek 1. sz. melléklet Statisztikai összesítés a Felügyelet 2007. II. félévében hozott intézkedéseiről Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések 83 Felügyeleti ellenőrzést
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön
RészletesebbenA L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A
A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A 2013. 1 I. Általános szabályok 1. Jelen Alapkezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) a Befektető-védelmi Alap (továbbiakban:
RészletesebbenCONCORDE KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Concorde Kötvény Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás Vagyonkimutatás
RészletesebbenA hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén
RészletesebbenIránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről
EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;
RészletesebbenCONCORDE PB3 ALAPOK ALAPJA
PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás Vagyonkimutatás Tárgynap (T): 2014.12.31
RészletesebbenA JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA
ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR TELEKOM NYRT. KÖZGYŰLÉSE RÉSZÉRE A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 15. A Magyar Telekom Nyrt. 17/2012 (IV.16.) sz. Közgyőlési határozatával jóváhagyott
RészletesebbenCONCORDE USD PB3 ALAPOK ALAPJA
CONCORDE USD PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2016. FÉLÉVES JELENTÉS A Concorde USD PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás
RészletesebbenAllianz Hungária Zrt.
Allianz Hungária Zrt. Éves jelentés 28 Éves jelentés 28 A fõbb mutatószámok alakulása Allianz Hungária Zrt. 26 26 millió Változás % 27 27 millió Változás % 28 28 millió Bruttó díjbevétel Bruttó kárkifizetés
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA
2018.4.6. L 90/105 HATÁROZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10) AZ
RészletesebbenCONCORDE HOLD EURO ALAPOK ALAPJA
HOLD EURO ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde Hold Euro Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. I/2. I/3. I/4.
RészletesebbenÉves átlagos hozam -33,62% -13,91% -10,83% Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után
ESZKÖZALAP MEGNEVEZÉSE: NOVIS ETF Részvény Eszközalap Jelen Biztosítási Eszközalapok brosúrája 2018. január 1- től érvényes. Milyen eszközalapról van szó? TIPUS: Biztosítási Eszközalap CÉLOK: A Wealth
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenA PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai
A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A likviditási - és piaci kockázatok vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Csordás Katalin főosztályvezető
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása
A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása az IFRS 9 standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti szabályokhoz kapcsolódó egységes nyilvánosságra
RészletesebbenSensum Életbiztosítás
BIZTOSÍTÁSI ESZKÖZALAPOK BROSÚRÁJA Sensum Életbiztosítás powered by Biztosítási Eszközalapok brosúrája Jelen Biztosítási Eszközalapok brosúrája 2018. szeptember 18-tŐl érvényes ESZKÖZALAP MEGNEVEZÉSE:
RészletesebbenSUI GENERIS 1.1 SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP
SUI GENERIS 1.1 SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A SUI GENERIS 1.1 Származtatott Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I.
RészletesebbenKülön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok
Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Somogyvári Sándorné Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozat 2013. december 4. TEMATIKA Javaslatok Jogi környezet Külön könyvvizsgálói jelentések
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank 13/2018. (III.6.) számú ajánlása
A Magyar Nemzeti Bank 13/2018. (III.6.) számú ajánlása a lakossági banki termékek és szolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó javadalmazási politikáról és az ezzel kapcsolatos belső eljárási szabályokról
RészletesebbenREÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ
REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP 2008. FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÓ I. REÁLSZISZTÉMA ÉRTÉKPAPÍR-BEFEKTETÉSI ALAP Féléves tájékoztató 2008. I. félévéről Alapkezelő: Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.
RészletesebbenÚtmutató kockázati tőkealapok kezelési szabályzatának, valamint a kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásához
Útmutató kockázati tőkealapok kezelési szabályzatának, valamint a kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi
RészletesebbenNagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből
Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar
RészletesebbenALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ
ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS ALLIANZ.HU ALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ Az eszközalapokra vonatkozó konkrét információk BIZTONSÁGOS KÖTVÉNY EURÓ (BKE) ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ KONKRÉT INFORMÁCIÓK TERMÉK A
RészletesebbenMérleg. Szolvencia II. szerinti érték Eszközök
Mérleg Szolvencia II. szerinti érték Eszközök C0010 Immateriális javak R0030 - Halasztott adókövetelések R0040 - Nyugdíjszolgáltatások többlete R0050 - Saját használatú ingatlanok, gépek és berendezések
RészletesebbenÉves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
RészletesebbenNemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP
Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180
RészletesebbenElemzés, értékelés 2017.
Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december
RészletesebbenCONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE 2016 DEVIZÁS VÁLLALATI KÖTVÉNY SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2016. FÉLÉVES JELENTÉS A Féléves jelentése a Tpt. V. fejezetében foglaltak alapján készült. I. Vagyonkimutatás Piaci
RészletesebbenIII. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés
III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt 2018-as pénzügyi év Első negyedév 1 A K&H elkötelezte magát az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR)
RészletesebbenCÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK
1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról I. Az ajánlás célja és hatálya 1. Az ajánlásban foglalt elvárások követése a Pénzügyi
RészletesebbenLamanda Gabriella március 18.
Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok
RészletesebbenI. Az ajánlás célja és hatálya
A Magyar Nemzeti Bank 4/2015. (III. 31.) számú ajánlása a megterhelt eszközökkel kapcsolatos kockázatok kezeléséről, valamint a megterhelt és a meg nem terhelt eszközöket érintő információk nyilvánosságra
RészletesebbenCONCORDE RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP
CONCORDE RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2017. FÉLÉVES JELENTÉS A Concorde Rövid Kötvény Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült.
RészletesebbenÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.
RészletesebbenPLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP
PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP Féléves jelentés 2015. A Platina Alfa Származtatott Befektetési Alap Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás
RészletesebbenA Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20.
A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei Gaálné Kodila Diána 2008. március 20. 1 Korábbi hatástanulmányok Előkészítő helyszíni tanulmány (Preparatory Field Study, PFS) 2005.
RészletesebbenVégrehajtási politika
Végrehajtási politika 1. Az eljárásrend célja... 2 2. Az legkedvezőbb végrehajtás alanyai... 2 3. A legkedvezőbb végrehajtás elve... 2 3.1 A végrehajtás szempontjai... 2 3.2 A végrehajtás helyszíne...
RészletesebbenALLIANZ.HU ALLIANZ ÉLETPROGRAM ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS. Az eszközalapokra vonatkozó konkrét információk AHE-21286/E1 1/37
ALLIANZ.HU ALLIANZ ÉLETPROGRAM ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS Az eszközalapokra vonatkozó konkrét információk 1/37 PÉNZPIACI FORINT (PPA) ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ KONKRÉT INFORMÁCIÓK TERMÉK A termék neve: Allianz
RészletesebbenAz önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai
MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai Előadók: Hanák Márta ügyvezető Jakab Ilona befektetési kontroller 2015. augusztus 31. TARTALOM
RészletesebbenEGYSZERI DÍJFIZETÉSŰ ALLIANZ ÉLETPROGRAM NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKKAL
ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS ALLIANZ.HU EGYSZERI DÍJFIZETÉSŰ ALLIANZ ÉLETPROGRAM NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKKAL Az okra vonatkozó konkrét információk 1/37 PÉNZPIACI FORINT (PPA) ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ KONKRÉT
RészletesebbenCONCORDE EURO PB3 ALAPOK ALAPJA
EURO PB3 ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2015. A Concorde Euro PB3 Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás I. I/1. Vagyonkimutatás
RészletesebbenA kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.
A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.
RészletesebbenCONCORDE HOLD ALAPOK ALAPJA
CONCORDE HOLD ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés 2017. FÉLÉVES JELENTÉS A Concorde Hold Alapok Alapja Féléves jelentése a 2014. évi XVI. törvény 6. számú melléklete alapján készült. I. Vagyonkimutatás 2016.12.31
RészletesebbenEngedélyezési útmutató. I. A már létező ÁÉKBV-k és ABA-k PPA-ként történő engedélyezésének közös szabályai
2018. november 12. Engedélyezési útmutató az Európai Parlament és a Tanács 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 számú EU Rendelete által szabályozott pénzpiaci alapként (PPA) történő engedélyezésre irányuló
RészletesebbenBiztosítási Eszközalapok brosúrája
Biztosítási Eszközalapok brosúrája ESZKÖZALAP MEGNEVEZÉSE: NOVIS Rövid futamidejű Magyar Kötvény Eszközalap Jelen Biztosítási Eszközalapok brosúrája 2018. március 10- től érvényes. Milyen eszközalapról
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:
RészletesebbenA évi fogyasztóvédelmi tapasztalatok bemutatása, a jövő kihívásai
A 2017. évi fogyasztóvédelmi tapasztalatok bemutatása, a jövő kihívásai Freisleben Vilmos Fogyasztóvédelmi igazgató Szakmai nap 2017. december 6. 1 Az MNB által vizsgált fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezések
Részletesebben