Megalapozó tanulmány

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Megalapozó tanulmány a térségi projektfejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatok felmérése és összegzése céljából Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) Készítette: Tapasztó Dénes, Tóth Róbert, Tapasztó Ildikó Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

2 Tartalom Bevezetés a TERRA projekt rövid bemutatása Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése A területileg differenciált forrásfelhasználás jellemzői a programterületen és a régióban A háttérkutatás bemutatása A célcsoport: a kiválasztott kedvezményezetti kör bemutatása a programozási dokumentumok és a kapcsolódó pályázati kiírások alapján A fejlesztési területek bemutatása: a fejlesztési logika és a pályázati logika kapcsolódásai és esetleges ellentmondásai, hiányosságai Projektgenerálás és projektfejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program esetében kiírt kétfordulós és kiemelt programok esetében A pályázói tapasztalatok bemutatása: a kérdőíves felmérés eredményeinek részletes bemutatása fejlesztési területenként Határon átnyúló projektek vizsgálata (projekt méret, adott esetben célok, eredmények) A felmérés eredményei alapján levonható következtetések Kitekintés a as Európai Uniós tervezési időszakra Összegzés Felhasznált irodalom Mellékletek

3 Bevezetés a TERRA projekt rövid bemutatása 2012 szeptemberében a as Európai Uniós tervezési időszak programjainak megvalósítása még javában zajlik, a magyarországi területfejlesztési intézményrendszer alapvetően a rendelkezésre álló források felhasználására összpontosít. Ugyanakkor az EU tagállamainak döntéshozói már a as időszak jogi- és pénzügyi kereteit érintő vitákra koncentrálnak. Ehhez kapcsolódóan a magyar szereplők is megkezdték az előkészületeket, zajlik az ágazati szintű tervezés és a térségi-megyei szintű koncepciókhoz kapcsolódó helyzetelemzések kidolgozása is folyamatban van. A román oldalon szintén megkezdődtek az előkészületek, miközben a as forrásfelhasználás optimalizálása ott is komoly humánerőforrást igényel. Annak érdekében, hogy 2014-ben, az új programozási időszak elején már pályázati felhívások jelenhessenek meg, 2012 második félében és 2013-ban a tagállamoknak, így Magyarországnak is az előkészítési munkákra kell fordítania figyelmét. A stratégiai tervezésnek hangsúlyosabb szerepet kell kapnia és ki kell épülnie annak az intézményi és szakértői körnek, amely alkalmas a jelentős mértékben megváltozott tervezési szakmai környezetben a feladatok megfelelő színvonalú ellátására szeptemberében megjelent a KSK rendelet módosított javaslata. 1 Bár a dokumentum még nem végleges, számos fontos megállapítást tesz és rögzít néhány alapelvet is, többek között a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás elveit, valamint a stratégiai megközelítés és a programozás gondolatát, amelye mellett definiálja a 11 tematikus célkitűzést is. A magyarországi programok elkészítésére rendelkezésre álló idő szűkös. A TERRA projektben közreműködő szakértők tisztában vannak azzal, hogy milyen jelentősége van a megfelelő felkészülésnek egy stratégiai program sikeres megvalósítása szempontjából. Éppen ezért, valamint a térségi szintű tervezés támogatása érdekében, a határmenti térségben felhalmozott tapasztalatok felmérése és elemzése rén hozzá kívánnak járulni ahhoz is, hogy az érintett programterület szereplői felkészültebben várhassák az elkövetkező fejlesztési periódust. 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 3

4 A magyar-román határon átnyúló program programterületén megvalósuló Európai Uniós társfinanszírozású turisztikai és üzleti jellegű projektek például fürdő- és ipari parki beruházások vagy éppen települési fejlesztések, nem csupán közvetlen, de szélesebb értelemben vett környezetükre is hatással vannak. A TERRA projektben vállalt feladatunk ennek megfelelően a turisztikai, vállalkozásfejlesztési és városfejlesztési projektek fejlesztési és megvalósítási tapasztalatainak összegyűjtését követően a határon átnyúló hatással bíró ERFA által finanszírozott beruházások komplex, értékelési módszertanának kidolgozása. Ezzel párhuzamosan a TERRA eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a kedvezményezettek a határon átnyúló hatások erősítésel sikeresen fejleszthessék tovább projektjeiket, illetve a következő többes Európai Uniós pénzügyi időszakban a jelenleginél is hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Mindezek mellett közvetett módon a döntéshozók számára is háttértámogatást kívánunk nyújtani az Uniós források hatékonyabb allokációjához. A projekt során két (kérdőíves felmérés eredményeire épülő) megalapozó tanulmány készül (egyet a román partner, egyet a magyar partner készít), melyek az EU-s társfinanszírozási forrás segítségel megvalósított turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek eredményeinek értékelését célozzák. Ennek első eleme a megalapozó tanulmányhoz szükséges kutatás lebonyolítása, melynek során célunk 150 projekt kérdőíves megkérdezése, ebből mintegy 80 értékelhető válasz összegyűjtése. A megalapozó tanulmány előzetes tapasztalatainak értékelését is szolgálta a október 30-án megrendezett első, partnerség építő szakmai workshop, melyen a partnerséget támogató és elősegítő tevékenységek mellett a megalapozó tanulmány előzetes megállapításaival kapcsolatban felmerült kérdések megvitatása és a további munkamenet megtervezése is lezajlott. A workshop lényegi tartalmi elemét alkotta az a közös munka, melynek eredményeként fiktív területi alapon, térségi integrált programcsomagok kialakítása került modellezésre. A workshop pályázók, projektgazdák részvételel Szegeden került megrendezésre, a megbeszélés eredményeként véglegesedett a megalapozó tanulmány szakmai tartalma. Az alapozó tanulmányok eredményeire építve, a projekt legfontosabb kimeneteként a közeljövőben elkészül az a közös módszertani dokumentum, melynek célja a projektek eredményességének javítása és a as pénzügyi időszakra történő stratégiai fókusz kidolgozása. A módszertani dokumentum kidolgozását meg fogja előzni a második szegedi szakmai workshop, melynek célja a metodológiai tanulmány megalapozása, a felmerülő 4

5 problémák kezelése. A metodológiai dokumentum és az abból kialakításra kerülő tréningprogram véglegesítéséhez a Nagyváradon megrendezendő harmadik workshop is hozzájárul. Fentieknek megfelelően a projekt általános céljaként a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítését definiáltuk a határ menti térségben, míg specifikus célkitűzésként a hatékony forrásfelhasználást támogató eszközök közös fejlesztését jelöltük meg. A TERRA projekt mindezek mellett hozzájárul a határon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez, a kétnyelvűség és a partnerségi szemlélet terjesztéséhez. A megvalósítás során cél a projekt tudásanyagának elterjesztése, disszeminációja, melynek érdekében kétnyelvű kiadványok (a projekt első és utolsó időszakában) és projekt összefoglaló készül. emellett nyitó- és záró konferencia, illetve saját weblap is hozzájárul az eredmények megismertetéséhez. 5

6 1. Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése között Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, részt vehetett az előzetesen meghatározott célokhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításában az EU pénzügyi alapjainak támogatásával. A Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (röviden és a továbbiakban: NSRK) (más nen az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) című alapdokumentum előszavában a következő módon fogalmazott: Magyarország történelmi esély előtt áll és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. Az ÚMFT forrásai 2010-től az Új Széchenyi Terv keretei között létrehozott és megújított célokra állnak rendelkezésre ben a programozási időszak utolsó szakaszában Magyarország a rendelkezésére álló as források felhasználására koncentrál. Az elmúlt 6 során a programok és projektek megvalósításában résztvevő szervezetek és Kedvezményezettek részéről igen jelentős tapasztalat halmozódott fel. Ennek a tapasztalatnak az átfogó és részletes elemzése komoly felmérést és értékelést igényel. Projektünk ennek a feladatnak egy tematikailag szűkebb szegmensel foglalkozik. A megalapozó tanulmány, ahogyan azt a bevezetőben is említettük, az EU-s társfinanszírozási forrás segítségel megvalósított (illetve megvalósítás alatt álló) turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési témájú projektek kedvezményezettjeinek szakmai észrevételeit, tapasztalatait hivatott összegezni. Mindemellett a tanulmány komplex szemléletet kíván tükrözni, ennek megfelelően az érintett programterület magyarországi vonatkozásában számos szempontot figyelembe vevő, részletes elemzést végez. Ennek megfelelően tartalmi felépítése a következő főbb fejezetekre épül: A magyarországi programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú elemzése során a legfontosabb gazdasági és társadalmi mutatók alapján, idősoros adatok elemzése rén áttekintő helyzetelemzést készítünk. Megvizsgáljuk, hogy a as EU-s programozási időszak során hogyan alakult a területen a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználása. A programterület vonatkozásában a regionális és ágazati operatív programokra vonatkozó forrásfelhasználást is elemezzük. Részletesen bemutatjuk a kérdőíves felmérés lebonyolítását, a kedvezményezetti célcsoportot, az elemzés során érintett fejlesztési területeket és a vonatkozó fejlesztési és pályázati logikát. 6

7 Külön fejezetben foglalkozunk a as időszak speciális pályázati módszertani eszközrendszerel, a kiemelt és kétfordulós eljárások kapcsán megfogalmazható tapasztalatokkal. A projektfejlesztés problematikája kiemelt figyelmet kap, hiszen az ebben az időszakban kialakult gyakorlatokból és tapasztalatokból fontos következtetések vonhatóan le. Ugyanakkor szem előtt tartjuk annak az alternatívának a komoly lehetőségét is, hogy az elkövetkező időszakban a projektfejlesztés merőben új értelmet fog kapni a programozási és projektmegvalósítási folyamaton belül. A kérdőívek részletes elemzésének bemutatása tanulmányunk egyik legfontosabb szakmai részét képezi. Az eredmények prezentálása fejlesztési területenként és témakörönként történik. Az alábbiakban a kérdőíves felmérés tartalmi összetételét tételesen is bemutatjuk. Külön fejezetet szentelünk a határon átnyúló fejlesztések bemutatásának, valamint az elemzésekből levonható tanulságok és következtetések feltárásának. Kitekintést teszünk a as fejlesztési periódus integrált programozással kapcsolatos lehetőségeinek irányába. Ezzel kapcsolatban bemutatásra kerül az a modellkísérlet is, amelyhez kapcsolódóan workshopunkon szakmai partnereinkkel ITI típusú programcsomagok elvi kialakításán dolgoztunk. A tanulmány végén összegzést készítünk és javaslatokat fogalmazunk meg. Az elemzés objektív hátterét kérdőíves felmérés biztosítja. Magyarországon összesen 100 projekt kedvezményezettje részére került megkeresésre, az analízishez 40 kérdőív állt rendelkezésünkre. A kérdések összeállításakor törekedtünk arra, hogy a teljes projektciklusra vonatkozóan információkat gyűjtsünk, figyelembe ve, hogy az előkészítés és fenntartás is szervesen kapcsolódik a projektek életútjához. A kérdőív a következő tartalmi felépítésben készült el: A pályázati szakaszra vonatkozó kérdések köre: A pályázati szakasz a projektek előkészítésének időszaka. Tapasztalataink szerint az eseteknek csak egy kisebb részében rendelkeznek a fejlesztések gazdái a pályázati kiírások megjelenése előtt is előkészített projektötletekkel, így gyakorlatilag a konkrét kiírások megjelenésétől kezdődik meg a projektdokumentációk kidolgozása. A pályázók munkáját nagyban segítheti, vagy hátráltathatja a pályázati útmutatók minősége. Bár a pályázati szakaszban minden pályázónak lehetősége nyílik kérdések feltételére a fejlesztési lehetőségek adminisztratív 7

8 és szakmai vonatkozásaival kapcsolatban, maga a felhívás és útmutató értelmezhetősége, illetve a tényleges pályázói igényekhez való kapcsolódása a megjelenéstől számítva rögzített, annak lényegi tartalmán módosítani csak a legritkább esetben szoktak a kiírók. Mindamellett technikai jellegű módosításokra sok esetben sor kerül, a pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapján megjelenő hirdetményeknek megfelelően. Fontos megjegyezni, hogy a megjelenő pályázati dokumentációk átlátása jelentős szakmai ismereteket igényel, figyelembe ve, hogy az alapdokumentációt (felhívás) többnyire számos lényegi elemeket is tartalmazó melléklet egészíti ki, melyek nélkül maga a szakmai tartalmat rögzítő felhívás nem értelmezhető. Ezek között az egyik legfontosabb az úgynevezett általános pályázati útmutató. A pályázati felhívások és útmutatók minőségének megítélése ahogyan azt a későbbi elemzések során bemutatjuk a pályázók oldaláról vegyes képet mutat. Felmérésünk során tisztán objektív szempontok alapján értékeljük a pályázati ciklus ezen első szakaszát. A döntés-előkészítési szakaszra vonatkozó kérdések köre: Az elmúlt ek tapasztalatai sok esetben arról árulkodtak, hogy a pályázati szakaszt követően, a projektjavaslatok benyújtása után hosszú, sokszor indokolatlanul hosszú idő telt el a döntéshozatalig. Ennek okai szerteágazóak, jelen tanulmánynak nem közvetlen célja ezek feltárása. Részletesen foglalkozunk azonban a fejezeten belül azzal, hogy mennyi időt igényelt a pályázatok benyújtását követően a nyertesek és vesztesek kiértesítése. Lényegi kérdésnek tekintjük ugyanakkor azt is, hogy a döntés-előkészítés miatti esetleges időbeli csúszás befolyásolta-e a megvalósítást valamilyen szinten. Feltételezésünk szerint az eredetileg tervezett ütemezés felborulása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból okozhatott nehézségeket a projektgazdák számára. Minthogy az esetek jelentős részében a nyertes pályázatok támogatására csak különböző feltételek mentén nyílhatott lehetőség, kérdőívünkkel arra is rákérdeztünk, milyen szinten voltak elfogadhatóak a pályázat kiírói részéről megfogalmazott feltételek a projektgazdák számára. Különösen érzékeny területet jelent e vonatkozásban a költségcsökkentés kérdése. A szerződéskötési szakaszra vonatkozó kérdések köre: A Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése a projektek támogatási forrásból való finanszírozásának feltétele. Bár egy projekt alapszabály szerint a projektgazda felelősségére megkezdhető a TSZ megkötését megelőzően is, az 8

9 adott fejlesztéseket lebonyolító szervezetek, cégek csak kivételes esetben kezdték meg a megvalósítást a szerződéskötést megelőzően. A TSZ-ek megkötése így kettős értelmet kapott: a finanszírozási háttér bebiztosítása mellett a szerződéskötés a legtöbb esetben összekapcsolódott a beruházás, fejlesztés hivatalos megkezdésel is. Természetesen a projektgazdák szempontjából nem érdektelen, mennyi időt igényel a kontraktusok realizálása. Az eredeti ütemezés csúszását, sőt jelentős eltolódását is jelenthette, amennyiben bizonyos, a támogatási szerződés aláírásához nélkülözhetetlen dokumentum hiányzott. Minthogy a beruházási projektek esetében többnyire kiviteli, de legalább engedélyes építési tervekkel kellett rendelkezniük a pályázóknak, a szerződések aláírását sokszor hosszú előkészítési szakasz előzte meg. A Közreműködő Szervezet nagymértékben hozzájárulhatott a TSZ-kötések gördülékeny lebonyolításához. Kérdéseinkkel erre a folyamatra is igyekeztünk rávilágítani. A megvalósítási szakaszra vonatkozó kérdések: A megvalósítási szakaszban a projekt szereplőinek köre kibővül, előtérbe kerülnek azok a külső kivitelezők, szolgáltatók és szállítók, akik a konkrét beruházások létrehozásában részt vesznek. A szereplők körének bővülésel a kockázat szintje is megnő. A megvalósítási szakaszban számos olyan momentum van, amely lényegileg befolyásolhatja a projektek lebonyolítását. A közbeszerzések lebonyolítása, azaz a külső vállalkozók megfelelő kiválasztása az egyik legnagyobb kockázati tényezővel járó feladat. A közbeszerzés a magyar jogszabályok alapján összetett és hosszadalmas feladat, számos hibalehetőséggel. Sok esetben a közbeszerzés lebonyolítása elhúzódik, mely a projekt ütemezését is módosíthatja. A projektmenedzsment jelentősége a lebonyolítás szempontjából is kiemelkedő. Kérdőívünk rákérdez arra is, hogy a projektgazdák milyen módon szervezik meg a menedzsment feladatokat. A beruházási projektek esetében a lebonyolítás szempontjából a kivitelezés előrehaladása a legfontosabb elem: az építést végző cég megbízhatósága és pontossága így kiemelt jelentőséggel bír. A szerződésmódosítások és tartalomváltozások kezelése ugyancsak okozhatnak időbeli csúszásokat és kockázatokat jelentenek. A jelenlegi gyakorlat szerint az eredeti projekttervben szereplő elképzelések módosítása bonyolult és lassú folyamat, így kérdőívünkben erre a kérdéskörre is rákérdeztünk. 9

10 A fenntarthatóságra, működtetésre és továbbfejlesztésre vonatkozó kérdések: Az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében elvárás az eredmények fenntartása meghatározott ideig. Ideális esetben a projektek nem rövidtávú intézkedésként kerültek megfogalmazásra, hanem hosszabb távú elképzelések szerves elemeként, ennek megfelelően működtetésük és továbbfejlesztésük is előre átgondolt módon történhet. A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozó kérdések: A kérdéscsoport rákérdez arra a tényezőre, hogy a tervezők mérlegelték-e projekt-előkészítés során annak határ-menti térdégben kifejtett esetleges hatását, illetve arra is, hogy rendelkezik-e a projekt olyan eredményekkel, melyek nemzetközi viszonylatban is értelmezhető hatással járnak. A projektek továbbvitelének egyik útja lehet azok nemzetközi értelmezésben történő tovább fejlesztése, kiterjesztése. Ez számos módon testet ölthet, így a tapasztalatok és gyakorlatok kölcsönös megosztásában, illetve a beruházás tárgyának közös realizálásában is. A as időszak vonatkozásában feltett kérdések: A KSK rendelet előzetes tartalmának ismeretében feltételezhető, hogy mind eljárásrendi, mind módszertani szempontból számos új eleme lesz a tervezési időszak támogatási rendszerének. Kérdőívünk ezen fejezetének összeállításakor arra kívántunk rákérdezni, hogy az általunk megkeresett projektgazdák mennyire vannak tisztában a megújult feltételrendszerrel, illetve, mennyire követik a változásokat és a koncepció kialakítását. 10

11 2. A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése A megalapozó tanulmány elején célszerű megvizsgálni azt a gazdaságitársadalmi környezetet, amelyben az általunk vizsgált gazdaságfejlesztési, turisztikai és városfejlesztési programok lebonyolításra kerülnek. Ennek megfelelően részletesen áttekintjük, hogy milyen tendenciák érvényesültek a Dél-alföldi régió, valamint a három megye köztük a programterületet alkotó Csongrád és Békés megye legfontosabb gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatóinak változásában. Statisztikai elemzésünk során először összefoglaló képet adunk a vizsgált terület legfontosabb változásairól, majd témaspecifikus áttekintést adunk az egyes főbb területekről. Népesség: A Dél-alföldi régió lakónépessége 2005-ben fő volt, amely folyamatosan csökken ben fő, 2011-ben fő volt a régió népessége, a 2005-ös értékhez viszonyított fogyás mértéke 2011-ig 3,53%-os. A népességfogyás egyik határozott oka a természetes népszaporulat kedvezőtlen alakulása: az élveszületések és a halálozások különbözete között mindig negatív volt. A halandósági mutatók alapján 2011-ben fő hunyt el, (Csongrád megyében fő, Békés megyében fő, míg Bács-Kiskun megyében fő). Az élveszületések száma ezzel szemben a régióban fő volt 2011-ben (Csongrád megyében fő, Békés megyében fő, míg Bács-Kiskun megyében fő). Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a régiós népesség változását az elvándorlások területileg nagymértékben eltérő, azonban összességében szintén a lakónépesség csökkenését eredményező alakulása és 2011 között az állandó oda- és elvándorlásból adódó különbözet valamennyi esztendőben negatív értéket produkált régiós szinten, tehát elmondható, hogy a Dél-Alföldre betelepülők számát folyamatosan meghaladta az onnan elköltözők száma. A régión belüli migráció iránya elsősorban a régióközpont Szeged, míg a régión kívüli fő irányt a központi régió jelenti. A belföldi vándorlásból eredő negatívum, 2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő, volt ben fő volt az elvándorlásból eredő népességveszteség, tehát némileg kedvezőbb volt a helyzet, mint a korábbi ekben. Foglalkoztatottság: A es lakosságon belül a foglalkoztatottak száma 2000-ben 508 ezer fő volt, 2009-ben 475,5 ezer fő, 2010-ben 483,1 ezer fő, 2011-ben 481,1 ezer fő. A foglalkoztatási ráta ugyancsak csökkent, 2000-ben még 48,7%-os, míg 2010-ben 48,0%-os, és 2011-ben is kismértékű 0,1%-os 11

12 csökkenést regisztráltak óta, az utolsó, 2010-es et kive folyamatosan emelkedett az időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma is. Míg 2006-ban a régiós álláskeresők száma 61,9 ezer fő volt, 2009-ben már 89,3 ezer, míg re, némi csökkenést követően 86,8 ezer fő. A munkanélküliségi ráta is hasonló módon romló tendenciát mutat, a 2000-es 5,2%-ot követően 2006-ban a Délalföldi régió munkanélküliségi mutatója 7,8%-os volt, míg az elmúlt 3 re (2009, 2010, 2011) vonatkozó adat azonos, 10,6%. Gazdasági folyamatok: Az EUROSTAT február 18-án megjelent, régiókat összehasonlító elemzése alapján az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közé tartozik négy magyar konvergencia régió, köztük Dél-Alföld is. A listán, mely a PPS-ben számolt egy főre jutó GDP alapján veti össze a régiók teljesítményét (EU 27 átlaga=100%), Észak-Alföld 39%-át, Észak-Magyarország 40%-át, a Dél- Alföld 42%-át (ezzel 255. a 272 régiót tartalmazó listán), Dél-Dunántúl pedig a 43%-át éri el az EU27 átlagának. A Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP 1.782,5 ezer forint volt 2008-ban és 1.692,4 ezer forint 2009-ben re ez az érték ezer forintra emelkedett. Ezen belül érdemes megvizsgálni a megyék 2010-es adatait is, hiszen míg Csongrád megyében ebben az ben az egy főre jutó GDP ezer forint volt (2009-ben ezer forint), addig Békés megyében csak forint (2009-ben ezer forint). Bács-Kiskun megye helyzete ennél valamivel kedvezőbb, hiszen míg 2009-ben forint, addig 2010-ben forint volt az egy főre jutó GDP. A fenti adatok abszolút értékben visszaesést, illetve régiós összevetésben stagnálást mutatnak, hiszen még 2002-ben a Dél-alföldi régió az EU-25 átlagához viszonyítva a 242. helyet foglalta el az átlag 40,4%-át elérő értékkel. Ha a régió gazdaságát elemezzük, érdemes megvizsgálni a regisztrált vállalkozások számának alakulását. A KSH adatai alapján 2000 és 2010 között az előbbiek száma darabról darabra emelkedett. Az ipari termelés értéke 2001 és 2010 között a régióban 970,3 milliárd forintról 1.488,9 milliárd forintra nőtt, és a tendencia 2011-ben is folytatódott, hiszen ekkor már az előző ihez képest mintegy 12,8%-os bővüléssel 1.680,3 milliárd forint volt a mutató értéke. A megyék teljesítménye itt is eltérő, hiszen míg Csongrád megyében 334,4 milliárd forintról közel duplájára, 622,9 milliárd forintra nőtt a termelés, addig ez az érték Békésben csupán 258,5 illetve 330,9 milliárd forint. A legnagyobb bővülés Bács-Kiskunban volt tetten érhető, hiszen itt az ipari termelés volumene a 2001-ben mért 377,3 milliárd forintos volumenről 2011-re 726,5 milliárd forintra bővült. 12

13 2.1 A régió gazdasága Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus értékelési fejezetek számára. Az előzőekben átfogó képet adtunk a terület általános jellemzőiről, a következőkben pedig idősoros adatok elemzésel megvizsgáljuk hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió és a programterület megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk. Bruttó hozzáadott érték ( , ezer millárd Ft) 25,00 20,00 15,00 14,82 16,05 17,62 18,89 20,48 21,39 22,65 21,66 22,61 10,00 5,00 0, Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia remélhetően nem átmeneti jelleggel 2010-től folytatódik, hiszen ebben az ben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot. 13

14 Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Magyarországon, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A regisztrált vállalatok számának alakulása országos szinten folyamatos bővülést mutat. Az ezred első tizedének elején darab vállalkozást rögzítettek Magyarországon, míg ez a szám 2007-ben darab volt. A 12,72%-os bővülés 2008-ban, az őstermelők APEH regisztrációjával emelkedik jelentősen. A működő vállalkozások száma kapcsán kisebb mértékű emelkedő tendenciáról számolhatunk be országos viszonylatban. Amíg 2000-ben darab működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2009-ben már darab ban és 2008-ban láthatunk ugyan egy-egy köztes maximumot ( db, illetve db), de ezeket rendszerszerűen visszaesés követi. Regisztrált és működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régióban, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 14

15 Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat másoló tendencia érvényesül és 2007 között darabról darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól az ismert okok miatt nagyságrenddel nőjön a számuk. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben. Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az tized elején darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re darabra ugrott, sőt 2010-re elérte a darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes csúcsértéket, darab vállalkozást rögzíthettünk. 15

16 Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az tized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a 2009-es érték ( db) az előző ihez képest kissé csökkent és már a 2002 i adatokhoz ( db) közelít. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak Békés megye vállalkozásainak adatai 2000 és 2010 között. Regisztrált vállalkozások száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békésben a regisztrált vállalkozások száma egészen 2005-ig folyamatos bővülést mutat. Az időszak elején regisztrált es szám 5 vel később már , vagyis egy hatodával emelkedett a regisztrált vállalkozások száma után kisebb visszaesést láthatunk, hogy azután újra egy dinamikus bővülés induljon nem kis mértékben az őstermelők APEH regisztrációjának köszönhetően. 16

17 Működő vállalkozások száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A Bács-Kiskun megyei mutatókkal ellentétben Békésben egyértelmű visszaesést mutat a működő vállalkozások számának alakulása re lényegében az tized eleji értéket sikerült elérni úgy, hogy a csúcs a 2002-ben rögzített db vállalkozás volt. A vizsgált időszak végére így közel fele annyi vállalkozás működött Békésben, mint Bács-Kiskunban. Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megyében - hasonlóan a másik két megyéhez - bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően ben darab céget, 2005-ben pedig már darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés 17

18 következik, hogy 2010-ben már darab regisztrált vállalkozásról számolhassunk be. Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített darab vállalkozás 2005-re már re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől. Miután áttekintettük a vállalkozások adatait regionális és megyei szinten, vizsgáljuk meg hogyan alakul hosszabb időtávon a regisztrált- és működő vállalkozások száma a régió gazdasági-társadalmi fókusz térségeiben, a négy megyei jogú városban. 18

19 Regisztrált és működő vállalkozások száma Kecskeméten, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 2000 és 2009 között Kecskeméten mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások esetében jelentős bővülésről számolhatunk be. A fenti diagramon látható, hogy a városban 2000-ben db regisztrált vállalkozást tartottak számon, míg a működő cégek száma db volt. Előbbiek száma 2009-ig 31,41%-kal bővült, míg az utóbbi kategória esetében némileg alacsonyabb, 16,7%-os növekedésről adhatunk számot. Látnunk kell Kecskemét esetében továbbá, hogy a regisztrált vállalatok esetében 2007-ig folyamatos a növekedés, majd 2008-ban a már ismert okokból kiugró adatok rögzítésére került sor. Regisztrált és működő vállalkozások száma Békéscsabán, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békéscsabán a Kecskeméten látottaktól jelentős mértékben eltérő tendenciákat tapasztalunk. A regisztrált vállalkozások esetében 2007-ig lényegében minimális (6%-os) növekedés látható, hogy azután 2008-tól itt is kimagasló értékek 19

20 jelenjenek meg. Összességében a városban a regisztrált vállalkozások száma 28,83%-kal emelkedett. A működő vállalkozások esetében szemben a Kecskeméten, de összhangban a Békés megyében megfigyelt tendenciákkal csökkenésről számolhatunk be. A vizsgált időszakban a békési megyeszékhelyen a számuk 5088 db-ról 4953 darabra csökkent (2,65%-os csökkenés). Regisztrált és működő vállalkozások száma Hódmezővásárhelyen, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye kisebbik megyei jogú városában, Hódmezővásárhelyen, felemás képpel szembesülünk. A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között emelkedett (11,39%-kal), a működő vállalkozások száma ugyanakkor hosszabb időtávon szinte stagnált. Míg a referencia időszak első ében 2842 db működő cég volt a városban, addig számuk 2009-ben 2883 darab volt. A növekedés mindösszesen 1,44%. Regisztrált és működő vállalkozások száma Szegeden, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 20

21 Szegeden 2000 és 2009 között darabról darabra nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Ugyanebben az időszakban a működő vállalkozások száma darabról darabra nőtt, vagyis a pozitív irányú változás 8,13%. Ez kismértékben ugyan, de alulmúlja a megyei szinten mért változást (8,68%). A következőkben tekintsük át hogyan alakult a k+f beruházások volumene a Délalföldi régióban és megyéiben 2008 és 2010 között. A Dél-alföldi régió és megyéi K+F adatai ( ) Időszak K+F tevékenység területe (megye) Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft) Dél-Alföld Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye A legnagyobb értéket mutató 2009-től mind 208, mind 2010 adatai jelentősen elmaradnak. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg 208-ban Bács-Kiskunban zajlottak jelentősebb k+f beruházások 1,1 milliárd forint, a teljes regionális volumen 50,87%-a, addig 2009-ben és 2010-ben már Csongrád megyéhez köthető a legmagasabb megyei érték (a regionális szintű volumen 81,44, illetve 74,47%-a). Látható, hogy Békés megye jelentős mértékben elmarad a másik két megyétől k+f beruházás tekintetében, egyedül 2009-ben tudta megelőzni Bács- Kiskun megyét. A következőkben érdemes megvizsgálni hogyan alakultak a as Európai Uniós időszakban kiemelten kezelt ágazat, a turizmus fontosabb mutatói a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban. Elemzésünk a 2000-től 2010-ig tartó időszakra terjed ki. Vizsgálatunk során külön értékeljük a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek, a külföldi vendégek, illetve a vendégéjszakák számát. 21

22 A vizsgált időszakban Kecskeméten mind a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a külföldi vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma kapcsán csökkenésről számolhatunk be. A vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen mutató 2000-es éréke ( fő) 2010-re főre csökkent (14,21%-os csökkenés), míg a külföldi vendégek esetében ennél nagyobb visszaesésről számolhatunk be, hiszen míg az időszak elején a mérté érték fő volt, addig ez a szám 2010-re főre csökkent. Kecskemét fontosabb turisztikai mutatói ( ) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) Forrás: KSH-TSTAR Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (vendégéjszaka) A visszaesés mértéke tehát 38,35%-os. Ha a vendégéjszakák számának alakulását vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy főről főre esett vissza a mutató értéke, ami 15%-os csökkenést jelent. Békéscsaba fontosabb turisztikai mutatói ( ) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő) Forrás: KSH-TSTAR 22

23 Békéscsaba esetében a vendégek száma kapcsán jelentős visszaesést tapasztalunk ben még fő vendéget regisztráltak a településen, 2010-ben ez az érték már csak fő volt. A csökkenés jelentős, mintegy 19,65%-os. A külföldi vendégek számának alakulása sem mutat sokkal kedvezőbb képet, hiszen a 6039 fős kezdő értékről az tized végére 3334 főre csökkent a mutató, vagyis a visszaesés mértéke eléri a 40%-ot is (44,79%). A vendégéjszakák száma tekintetében ugyanakkor a békési megyeszékhelyen komoly bővülés érhető tetten ben db, 2010-ben pedig már db vendégéjszakát töltöttek el a településen, ami 22,02%-os növekedést jelent a mutató esetében. Hódmezővásárhely fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (vendégéjszaka) Hódmezővásárhely esetében látható, hogy a vendégek száma 2000 és 2010 között jelentős mértékben bővült. Abszolút értékben az mutató természetesen elmarad a három megyeszékhelyen rögzített értéktől, ám a növekedés így is egyértelmű. Míg 2000-ben 5963 fő, addig 2010-ben 8708 fő vendéget rögzítettek a településen. A külföldi vendégek kapcsán sajnos nem ennyire kedvező a kép és 2010 között 13,27%-kal 1717 főről 1945 főre bővült csupán a számuk úgy, hogy a mutató étéke 2006-ban még 2662 fő volt. Hasonló tendencia látszik érvényesülni a vendégéjszakák száma tekintetében is. A vizsgált időszak elején rögzített as érték 2010-re darabra bővül, ám 2007-ben még vendégéjszakát tartottak nyilván Hódmezővásárhelyen. Tekintsük át végül Szeged turisztikai mutatóinak alakulását. A csongrádi megyeszékhelyen 2000-től 2007-ig jelentős bővülés volt tapasztalható a 23

24 vendégek számát illetően. Ez időszak alatt a mutató értéke főről főre emelkedett, vagyis közel 20%-os (19,35%) volt a bővülés tól azután jelentős visszaesés volt tapasztalható, hogy azután 2010-ben ismét korrigáljon a mutató. Szeged fontosabb turisztikai mutatói ( ) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (vendégéjszaka) Forrás: KSH-TSTAR A külföldi vendégek száma lényegében 2008-ig folyamatosan emelkedett, főről főre ugrott. Ekkortól azonban csökkenés tapasztalható, így a ben mért érték ( fő) már alulmúlja a 2000-ben mért adatokat ( fő). A vendégéjszakák száma tekintetében a 2006-os csúcsértéket követően ( db, 2000 óta 30,45%-os növekedés) folyamatos visszaesés tapasztalható, és a 2010-es korrekció sem tudta biztosítani a 2000-ben mért kiinduló értéket. 2.2 A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói Az infrastrukturális mutatók vizsgálata során külön-külön értékeljük az ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások számának alakulását, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának változását, valamint a háztartási gázfogyasztók számának alakulását. 24

25 A Dél-alföldi régió ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db) Háztartási gázfogyasztók száma a Délalföldi régióban (db) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrából látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között folyamatosan bővült a Dél-alföldi régióban. Míg a vizsgált időszak elején darab lakásról számolhatunk be, addig 2010-re már db lakás bekötése történt meg. A bővülés így 7,8%-os. A háztartási gázfogyasztók száma már nagyobb dinamikával bővült, számuk 2000 és 2010 között db-ról db-ra nőtt, vagyis a bővülés 15,06%. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma még jelentősebb mértékben nőtt. Míg a mutató értéke 2000-ben db volt, addig 2010-ben már db ilyen lakásról lehetett számot adni. Összességében a növekedés a 88%-ot is meghaladta. 25

26 Bács-Kiskun megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Bács-Kiskun megyében (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Bács-Kiskun megyében (db) Háztartási gázfogyasztók száma Bács- Kiskun megyében (db) Forrás: KSH-TSTAR A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között darabról darabra emelkedett Bács-Kiskunban. A bővülés mértéke így a regionális növekedés mértékét meghaladóan 8,7%-os volt. A háztartási gázfogyasztók számát illetően hasonló tendenciáról számolhatunk be darabról darabra nőtt a számuk a vizsgált időszakban, a növekedés 16,98%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma a régiós tendenciához hasonlóan ugyancsak jelentős mértékben, a regionális szintű bővülés ütemét is meghaladva 102%-kal bővült. 26

27 Békés megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db) Háztartási gázfogyasztók száma Békés megyében(db) Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma darabról darabra nőtt, mely bővülési ütem (7,58%) elmaradt a regionális értéktől. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között darabról darabra nőtt a megyében. A növekedés mértéke (14,98%) közelít a regionális átlaghoz, ám elmarad Bács- Kiskun megye értékétől és 2010 között a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma darabról darabra nőtt, vagyis összhangban a regionális és Bács-kiskun megyei tendenciákkal 100%-os bővülésről számolhatunk be. 27

28 Csongrád megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db) Háztartási gázfogyasztók száma Csongrád megyében (db) Forrás: KSH-TSTAR Csongrádban a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma darabról darabra nőtt. A 6,99%-os növekedés mind a regionális értéktől, mind más megyék adataitól elmarad. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között darabról darabra nőtt, a bővülés így 13,11%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma darabról darabra nőtt, a változás mértéke (70,47%) ugyancsak elmarad a regionális értéktől. 28

29 ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma a Dél-alföldi régióban, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Ha az ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetések számát vizsgáljuk látható, hogy regionális szinten az utóbbi kategória értéke 2009-ben érte el a csúcsot, majd 2010-ben kisebb visszaesés következett be. Összességében 2003 és 2010 között darabról darabra nőtt a számuk, ami 35,25%-os bővülés. Az ISDN előfizetők száma ugyanakkor 2008-ig kisebb kilengésekkel bővült, majd 2008-tól indult csökkenésnek ben igen komoly visszaesést rögzíthetünk, így összességében a csökkenés mértéke meghaladja a 25%-ot. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, vagyis a bővülés 51%-os, ami jelentősen meghaladja a regionális értéket. Az ISDN vonalak esetében Bács- Kiskunban már 2006-ban megindul a csökkenő tendencia, így 2010-re a 29

30 megyében már csupán darab előfizetésről számolhatunk be. A csökkenés mértéke 21,99%-os, kis mértékben a régiós érték alatt marad. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, a növekedés mértéke így 30%. Ez a Bács-Kiskunban és regionális szinten rögzített értékektől is elmarad. Az ISDN előfizetések száma mely egyébként is igen alacsony volt Békés megyében jelentős mértékben csökkent. Míg 2003-ban 5288 db előfizetést regisztráltak, addig ez a szám ben 3910 darab volt. A 26,05%-os csökkenés meghaladja a regionális értéket is. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megyében a közötti időszakban darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma. A 26,87%-os növekedés mind a regionális értékhez viszonyítva, mind pedig a másik két megye mutatóihoz képest alacsonynak mondható. Az ISDN előfizetések tekintetében megállapítható, hogy egészen 2008-ig egy bővülési folyamatnak lehetünk tanúi, ekkor azonban a tendencia megtörik és 2010-ben már csupán db előfizetést tartottak számon a megyében. 30