Fúziós energiatermelés

Átírás

1 Fúziós energiatermelés Dr. Paripás Béla fizikus, egyetemi tanár

2 Posztulátumok (rögzítsük le már az elején, hogy:) A felhasznált energia nagy része ma is a fúzióból származik hisz a Nap egy önszabályzó fúziós reaktor A fúziós energia tehát a legfontosabb és legtermészetesebb energia Nem az a kérdés, hogy a fúzióval lehet-e energiát termelni, hanem az, hogy ennek mi az optimális (versenyképes) módja

3 A fúziós energia forrása az atommag Atommagok alkotóelemei: A db nukleon = Z db proton + (A Z) db neutron Az atommagban ható erők: Elektromos kölcsönhatás: a protonok taszítják egymást mindegyik mindegyiket! Erős kölcsönhatás: a nukleonok vonzzák egymást csak a közelieket! Ezeket a szép gömböket azért ne vegyük teljesen komolyan, mert a részecskék a kvantummechanika szerint - hullámtermészettel is rendelkeznek.

4 Az atommagok energiája I. Az atommagot összetartó kölcsönhatás a nukleáris kölcsönhatás, amely a kvarkok közötti erős kölcsönhatás maradéka. Rövid hatótávolsága miatt lényegében csak a szomszédos nukleonok között hat, azaz nagy magok esetén telítődik. A kötést lazítja a protonok közötti taszító elektromos kölcsönhatás. Nagy hatótávolsága miatt a magon belül minden proton kölcsönhat egymással, nagy magokban válik jelentőssé. Kvantummechanikai okok miatt a nukleon a párjával különösen erősen hat kölcsön. A páros nukleonszám igen erőssé teszi a kötést.

5 Az atommagok energiája II. Tömegszám (A)

6 Magfúzió: könnyű atommagok egyesülnek egy nehezebb atommaggá. A megnövekedő nukleáris kölcsönhatás miatt megnövekszik a végtermék(ek) mozgási energiája. (Felszabadul a nukleáris energia) Megjegyzés: a p-n átalakulás ritkán következik be, sokat kell rá várni. A többire nem.

7 A legkedvezőbb energiamérlegű: a D + T fúzió A deutérium a tengervízből is könnyen előállítható (1 literből 33 mg) A tríciumot helyben termelik a neutronok lítiumból (a lítium nem ritka a földkéregben, egy 5 g-os ércéből 50 mg trícium állítható elő) A keletkezett 17,6 MeV mozgási energián a reakciótermékek a tömegükkel fordított arányban osztoznak (a 83 mg nehézhidrogén annyi energiát termel, mint két és fél hordó benzin elégetése) Időveszteség nélkül végbemegy

8 A felszabaduló energia forrása a fúzió során eltűnő tömeg (3-4 ezrelék)

9 A problémák forrása: a Coulomb-gát A protonok a Coulombtaszítás miatt csak akkor tudnak a nukleáris kölcsönhatás hatótávolságán belül kerülni, ha kellően nagy sebességgel találják el egymást. A szükséges sebesség 1000 km/s nagyságrendű, ami kb. 10 kev energiának felel meg. (vö.: igen kis sebességű neutron is bejuthat a magba, mert az nem taszítja)

10 A Coulomb-gát legyőzése Hőmozgással legyőzhető a Coulomb-gát, ha a hőmérséklet legalább 100 millió kelvin. Ennél kisebb hőmérsékleten a fúzió nem indul be (kivéve a csillagokat) Ezen a hőmérsékleten az anyag plazma állapotú (nincsenek atomok, csak ionok és elektronok) Ezt a hőmérsékletet (de még az ezredrészét sem) semmiféle anyag nem viseli el.

11 A Nap energiatermelése A Napot a keletkezésekor a gravitációs energia melegítette fel Amikor a Nap közepe elérte a 15 millió kelvines hőmérsékletet a fúzió alagúteffektussal (igen lassan) beindult (főleg a H-ciklus) (Gamow,Teller Ede, Hans Bethe) A keletkező fotonok felfújják a Napot. Ez csökkenti a sűrűséget és a hőmérsékletet, ezért a fúzió nem tud begyorsulni. A Napunk kb. 10 milliárd év alatt igen lassan, önszabályzó módon égeti el a hidrogénjét héliummá (teljesítménysűrűsége csak ~0.2 mw/kg, miközben az emberi testé: 1.3 W/kg). Nyilvánvaló, hogy a Napot a Földön nem lehet leutánozni

12 A fúziós plazma összetartása A fúzió akkor lehet önfenntartó, ha a megfelelő hőmérsékletű, n sűrűségű plazmát legalább τ ideig egyben tartjuk, úgy, hogy teljesül az ún. Lawson kritérium n τ sm 3 Gyakorlatban a két szélsőséges eset valósítható meg könnyebben: Tehetetlenségi összetartás (Inertial confinement, ICF). A plazma szabadon tágul, a Lawson kritérium teljesüléséhez egy kritikus sűrűséget kell elérni, rövid ideig (n igen nagy, τ igen kicsi) Mágneses összetartás (Magnetic confinement, MCF). A plazmát mágneses térrel tartjuk össze. A sűrűséget az alkalmazott mágneses tér szabja meg, az energia termeléshez egy kritikus energia összetartási időt kell elérni alacsony sűrűség mellett (n igen kicsi, τ igen nagy)

13 A tehetetlenségi összetartás (ICF) elve A plazmát valójában semmi se tartja össze, az szabadon tágul. Bár az anyag igen nagy sebességgel tágul, a részecskék a tehetetlenségük miatt egy igen rövid ideig mégis egymás közelében lesznek. A kezdeti nyomásnak és sűrűségnek igen nagynak kell lennie, hogy a Lawson-kritérium teljesülhessen, tehát robbantásról van szó A sűrűség a robbantásban főleg akkor emelkedhet, ha az befelé történik (implózió) A hidrogén bomba is ICF-fel működik, ott a gyutacs egy atombomba A fúziós erőműben ennél sokkal kisebb robbanások kívánatosak, tehát az üzemanyag is kis térfogatú A pici üzemanyag felrobbantása főleg lézerekkel lehetséges

14 Lézerek az ICF-ben Egyetlen lézersugárból indulnak ki, ezt több sugárra bontják, majd ezeket egyenként milliárdszorosukra erősítik A felerősített sugarakat tükrökkel a reakció-kamrába vezetik úgy, hogy egyenletesen világítsák meg a céltárgy felületét (direkt fűtés), vagy a céltárgyat befoglaló üreg belső felületét (indirekt fűtés) A begyújtás pillanatára jellemző adatok: T= K, p= atm, ρ=300 g/cm 3

15 Lézerek az ICF-ben HALNA (High Average-power Laser for Nuclear Fusion Application) at ILE, Osaka University

16 Shiva lézer 1977, 20 sugár, Nd:üveg, 1062 nm, 10 kj/imp.

17 NOVA lézer , 100 kj 1054 nm, kj 351 nm, 2-4 ns impulzusok,~10 TW a céltárgyon, ~10 13 neutron lövésenként NOVA lézer

18 NOVA lézer

19 Lézerek az ICF-ben National Ignition Facility, NIF, LLNL Ez ma a világ legnagyobb lézere (Nd:üveg, 1062 nm, frekvencia háromszorozással 354 nm) 192 sugaras rendszer összesen 2MJ UV sugárzási energia egy 1 ns-os impulzusban ( W pill. telj.) 2010 a kísérletek kezdete

20 National Ignition Facility (NIF), Lawrence Livermore National Laboratory LLNL

21 7500 darab 2 méteres villanólámpával (amelyeket hatalmas kondenzátorokkal táplálnak ) gerjesztett üvegbe ágyazott Nd atomok koherens sugárzása erősíti az eredeti gyenge, 192 részre osztott lézerimpulzust. Végül a 192 nyaláb mindegyike J impulzusenergiájú lesz. A lézerimpulzusok hossza 1 ns, amelyek 20 ps-on belül, 50 μm pontossággal érkeznek a céltárgyra.

22 Lézerek a jobb oldalon ( = 96 db)

23 Számítógéppel vezérelt deformálható tükrökkel fókuszálják a lézernyalábokat KDP (kálium dihidrogén foszfát) kristályokkal teszik át a lézerfényt az infravörösből az ultraibolyába

24 A 192 lézernyalábot a targetkamrában lévő céltárgyra vezetik

25 Ezt csak úgy érhetjük el, ha kezdetben a hidrogén folyékony, azaz a hőmérséklete kb C-os A hidrogén target a fúzió megindulásakor 100 millió fokos, a nyomása egymilliárd atmoszféra. Ekkor a hidrogén százszor sűrűbb az ólomnál.

26 A NIF lézernyalábjai elérik a deutérium-trícium céltárgyat tartalmazó üreg belső falát. A keltett röntgen lökéshullámok a következő milliszekundumban majd összepréselik és felhevítik a céltárgyat és beindítják a fúziót.

27 és a fúzió beindult. A hatásfok javítható

28 A NIF energiamérlege Legalább szor több fúziós energiát kellene kinyerni (1 GJ/imp), hogy energiatermelésről beszéljünk 10 imp/sec a kívánatos tempó Az árról egyelőre ne essen szó! Az ICF-es fúziós erőmű még nincs belátható közelségben

29 A mágneses összetartás elve (MCF) A Lorentz-erőt már a középiskolások is ismerik A Lorentz-erő csavarvonal pályára kényszeríti a töltött részecskéket, így azok nem érhetik el az oldalfalat. Sajnos a mágneses palack az alján és a tetején mindenképpen szivárog.

30 Kivéve ha a palack önmagába záródik, azaz toroidális: TOKAMAK (toroidális kamra mágneses összetartás) A tisztán toroidális tér kívül gyengébb, ott megszökhetnek a részecskék. Az indukcióvonalak helikális megtekerésével a mágneses tér teljesen bezárhatja a részecskéket (de instabilitások azért lehetnek)

31 ITER A TOKAMAK fejlődése JET TS R (m) Medium Tokamaks 25 m 3 ~ 0 JET 80 m 3 ~ 16 ITER 800 m 3 ~ 500 MW th Q ~ 10 DEMO ~ m 3 ~ Q ~ 0 6 minutes 0% MW th Q ~ 1 10 sec 10 % 10 to CW MW th Q ~ 30 CW 80 à 90 %

32 Ami már (még) működik: a JET (Joint European Torus, Oxfordshire)

33 Ami most épül: az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor)

34 Hol épül? Kik fizetik? Példa nélküli világméretű összefogás!!! Cadarache

35 Néhány további adat az ITER-ről Önfenntartó fúziós energia-termelés! Kísérleti reaktor a megtermelt energia még nem kerül a hálózatra! Szupravezető mágnesek ~ 4 K hőmérsékleten! Plazma hőmérséklete: millió fok! Becsült EU hozzájárulás: ~ 10 milliárd / 10 év Indítás tervezett éve: 2018

36 Az ITER építése I. ( )

37 ITERszeizmikus szigetelés

38 Épülnek a berendezések is: a 18 db szupravezető toroid tekercs tartóinak egyike épül l Toulonban. Ez lesz a világ g legnagyobb mágneses m tere: 41 GJ, 11,8 T

39 A fúziós energiatermelő reaktor előnyei ha egyszer beindul Kevés bemenő üzemanyag szükséges! Napi anyagszükséglet 1 GW-os erőműre: (1GW 1 nap/17 MeV) 8 m p = /(1, ) = 0.4 kg A bemenő üzemanyag (D, Li) és a végtermék (He) nem radioaktív! A közbülső trícium viszont radioaktív és igen illékony! A keletkezett neutronok felaktiválják a szerkezeti elemeket! A fúziós energia melléktermékeként keletkezik radioaktivitás! Igaz viszonylag rövid felezési idejű izotópok formájában! A bemenő üzemanyag mindenütt megtalálható szinte korlátlan mennyiségben! Nem termel üvegházhatású gázokat! A fúziós reaktor azonnal leáll a legkisebb, üzemi állapottól való eltéréskor!

40 De mikor lesz fúziós erőmű? A standard válasz: úgy 25 év múlva. (Ez volt a válasz 1970-ben is és ez ma is.) A fejlődés azért látszik

41 A fejlődés nem lassúbb, mint a számítástechnikában.de lassulni látszik (itt is) A DEMO indulása 25 év múlva tényleg reálisnak tűnik Feltéve, hogy meglesz a politikai akarat, a pénz és a szükség