Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

Átírás

1 Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 0 Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

2 . A kutatás háttere és módszertana

3 A kutatás háttere, célcsoport A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 00 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát. A kutatás során vizsgált területek, témakörök: fix [vezetékes] telefónia, alközpontok, alközponti megoldások mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, informatikai háttér, bundling. A kutatás célcsoportja: Legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató társas vállalkozások [N=, ezer db], költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=, ezer db]. Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások Fix telefónia Internet szolgáltatás Mobiltelefónia Teljes alapsokaság: A 0+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 0, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.

4 Módszertan A kutatás módszertana Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt. Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk segítségével készültek el. A célszemély a szervezetek informatikai- és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Interjúk száma: 00 db Az adatfelvétel 0. szeptember 0. és október. között zajlott. Alapsokaság [db] Minta [db] Max. hibahatár [±%]* [0+] 0 00 ±,% [0+] ±,% Government + nonprofit [0+] 0 ±,% 0+ fő ±,% 0- fő ±,% 0- fő ±,% * %-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 0%-os eloszlást A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikaistatisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.

5 . Távközlési szolgáltatások részpiacai

6 .. Fix telefónia

7 Fix telefónia Penetráció Előfizetés és használat Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 00% 0 0% 0% 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A szervezetek átlagosan db, összességében mintegy 00 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez az előző évhez képest ezres csökkenést jelent. A 0+ fős üzleti és non-profit szférában a kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja mindössze %, illetve %. A szolgáltatói VoIP penetrációja a 0 főnél több foglalkoztatottal rendelkezők körében eléri a %-ot is. Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont 0% 0% 0% Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Legnépszerűbb VoIN kommunikációs programok Skype [Windows] Live Messenger G-Talk 0% használja [év/év: + százalékpont]

8 Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Fixtelefon-szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top cég] Szolgáltatók árbevétel-alapú részesedése Magyar Telekom Invitel UPC 0+ fő H Telecom 0- fő GTS Hungary 0- fő 0 Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Egyéb Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] A fix telefon szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek %-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, %-kal. Összességében a tavalyi évhez képest jelentős elmozdulás nem történt a szolgáltató-kapcsolatokban. A hagyományos PSTN piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a bevételek %-át a Magyar Telekom, %- át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat elmozdulást. A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac %-át birtokolja, míg az Invitel részesedése %. A GTS és a UPC együttesen a piac %-a felett diszponál. Bázis: teljes fix kiadás [mft], =0 [= 0 Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=]

9 Fix telefónia Hűségszerződés Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0 Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV 0 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük 0 Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk A szervezetek negyede nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Ötödük éves, kétötödük pedig éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával. A hűségszerződések közel kétötöde már lejárt, további %-uk egy éven belül le fog járni. % azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak. Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük.

10 Fix telefónia A jövőben egy új szolgáltató megjelenése 0 Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén Visszatartó tényezők 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefon-piacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők közel 0%-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál, és mindössze %-uknál van arra komoly esély, hogy migráljon az új szolgáltatóhoz [0: % ]. Az új szolgáltatónak átlagosan %-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a jelenlegi szerződésük nem teszi lehetővé a váltást, illetve sokan úgy vélik, hogy ez számváltozással járna. A közvetlen fixtelefon-előfizetők %-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [%] Nem kívánnak számot változtatni [%] A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [%] Tart a szolgáltatás minőségétől [%] Bonyolult az ügyintézés [%] A tulajdonos/anyavállalat/felettes szerv a döntéshozó [%] Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ]

11 Fix telefónia Reakciók 0%-os áremelésre Várható reakciók, ha az előfizetési díjak az igénybe vett fixtelefon-technológia esetében 0%-kal emelkednek MINDEN szolgáltatónál, míg más technológiák ára nem változik Továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának Kevesebbet telefonálnának, de továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik vezetékes telefon technológiára váltanának Az előfizetési díjak 0%-os emelkedése esetén a legtöbben továbbra is előfizetnének és ugyanannyit [0%] telefonálnának. %-uk kevesebbet telefonálna és %-uk alacsonyabb díjcsomagra váltana. Akik másik vezetékestelefon-technológiára váltanának [%], legtöbben a szolgáltatói VoIP-ot, a kábeltelefont vagy a VoIN-t preferálnák. Azok, akik visszafognák telefonálásukat, esetleg nullára redukálnák, elsősorban az lel vagy a mobiltelefonnal történő helyettesítést választanák. Az előfizetéseket lemondanák, és nem fizetnének elő másra 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ]

12 Fix-mobilhang teljes helyettesítés Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő, =Teljes mértékben megfelelő lenne Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom,, 0,0,0, 0, 0+ fő, 0+ fő, 0- fő,0 0- fő 0,0 0- fő, 0- fő 0, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: : közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = 00 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] 0-hez képest mind az elvi lehetőséget elfogadók [- százalékpont], mind a jövőben teljes egészében mobilra migrálást prognosztizálók aránya [- százalékpont] jelentősen visszaesett. Visszatartó tényezők Az irodában használt technológiához szükséges a vezetékes [%] Szükséges, hogy legyen vezetékes, az ügyfelek igénylik [%] A cég/intézmény profilja miatt [%] Túl költséges lenne [%] Nem látok előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanánk [0%] A mobiltelefon kevésbé megbízható [%] A vezetékes telefon díja kedvezőbb [%]

13 .. Mobiltelefónia

14 Mobiltelefónia Penetráció, egyedi kondíciók Előfizetés és használat Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint] 00% 0 0+ fő 0- fő 0- fő 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják 0 Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak mobiltelefont 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] 0 0+ fő 0- fő 0- fő Publikus ajánlat Egyedi ajánlat, szerződés NT/NV A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek %-uknál nem használnak mobilhang-szolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. Formáját tekintve tipikusnak a cég/szervezet nevén lévő előfizetések számítanak. A vizsgált szervezetek több mint fele úgy tudja/úgy véli, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 0+ fős kategóriában a kapott adatok alapján ez szinte magától értetődő.

15 Mobiltelefónia Piacrészesedés, hűségszerződés Szolgáltatók árbevétel-alapú részesedése Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0 0+ fő Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV 0- fő 0 Legutóbb aláírt hűségnyilatkozat hossza 0- fő 0 0 T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] A mintegy ezer, közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 00 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik a tavalyi 0 ezerhez képest ez hibahatáron belüli mértékű növekedést jelent. A vizsgált szervezetek döntő többsége [%] használ CUG-ot [0+ fős szervezetek: %]. Összességében mintegy havi, milliárd forintra tehető a mobiltelefon-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [voice piac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon. Piacvezetőnek számít a T-Mobile, melynek havi bevétele kb., milliárd forintra tehető a vizsgált szegmensekben. A Telenor, milliárd forint, míg a Vodafone 00 millió forint árbevételt realizál. év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV

16 Mobiltelefónia Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb fő 0+ fő 0 0- fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. A releváns sokaság négyötöde úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebb-nagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.

17 Mobiltelefónia Reakció a 0%-os áremelésre Reakció a mobiltelefon-előfizetések árának 0%-os emelkedésére Mivel helyettesítenék a lemondott mobiltelefonelőfizetéseket?* Ugyanúgy használnák tovább 0 Kevesebbet telefonálnának Vezetékes telefon Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Internetalapú telefon (VoIP) Lemondanák a mobiltelefon előfizetéseket Semmivel 0% 0% 0% 0% 0% NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] 0% 0% 0% 0% Bázis: akik a 0%-os áremelés hatására meglévő előfizetéseiket részben vagy teljesen lemondanák = A kormányzati és non-profit szféra szervezeteinek helyzete ennél valamivel rosszabb, de még esetükben is mintegy % nem változtatna szokásain és csak % telefonálna kevesebbet. A lemondott előfizetések vagy a csökkentett mobilhasználat következtében kieső forgalmat e- mail- és vezetékestelefon-alapú kommunikációval pótolnák a legtöbben, de VoIP-telefonálásra is sok szervezet [%] térne át. *: Az alacsony elemszám [n=] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők! Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 0. december

18 Mobiltelefónia MVNO-k, távközlési adó Hallott-e Ön arról, hogy olyan új mobilszolgáltatók kezdték meg működésüket, amelyek nem saját hálózatukon szolgáltatnak, például Tesco Mobile, Blue Mobile stb.? Hallott-e ön arról, hogy az Országgyűlés 0 májusában elfogadta az új távközlési adót bevezető törvényt? fő Igen Nem NT/NV Az Ön jelenlegi információi szerint ki az adó alanya, tehát kinek kell befizetnie az adót a költségvetésnek? 0- fő 0- fő Igen Nem NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A távközlési szolgáltatást igénybe vevő vállalat/intézmény A távközlési szolgáltató NT/NV A 0 fő feletti vállalatok és intézmények az MVNO-k elindulása tekintetében igen jól informáltak, %-uk már hallott róluk. A felmérés időpontjában a döntéshozók %-a hallott róla, hogy a parlament elfogadta a távközlési adót bevezető törvényt. Az adó alanyát tekintve már nagyobb a bizonytalanság: a vizsgált cégek mindössze fele tudja, hogy az adót a szolgáltatók fogják fizetni. Megközelítőleg ugyanez a kör van tisztában az adó pontos mértékével is, a többiek bizonytalanok. Az adó előfizetésenkénti plafonértékét tekintve csak a nagyságrendet érzékelik a vállalatok, de azt helyesen: a 0-es plafont átlagosan kb. 00 Ft-ra, a 0. évit kb. 00 Ft-ra becsülik [a valóságban ez 00 Ft és 00 Ft].

19 Mobiltelefónia Adó áthárítása a fogyasztókra Tapasztalata alapján az Önök fő mobilszolgáltatója emelt-e árakat vagy fog-e még 0-ben árakat emelni kifejezetten a távközlési adó bevezetése miatt? Az Önök fő mobilszolgáltatója hogyan reagált az új távközlési adó bevezetésére? 0 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0 Igen Nem NT/NV Bázis: távközlési adó bevezetéséről értesült szervezetek A távközlési adók bevezetését követő szolgáltatói áremeléseket eddig a szervezek harmada érzékelte, míg 0-ra ennél többen, %-uk vár kifejezetten áremelést az adó miatt [% szerint nem lesz ilyen áremelés, % bizonytalan]. Az eddigiek alapján jelenleg % érzékeli úgy, hogy szolgáltatója részben vagy teljesen áthárította rá az adót. Fontos látni, hogy a 0 fő feletti szervezetek érzékelik a legkevésbé az áthárítást. Ennek fő oka, hogy méretükből fakadóan relatíve az ő alkupozíciójuk a legjobb a szolgáltatókkal szemben, továbbá az egyedi szerződésekben is ők tudják a leginkább kiharcolni az egyoldalú szolgáltatói áremelésektől védő rendelkezéseket. A telefonhasználati szokások vélhetően nem változnak meg jelentősen az adó miatt: kevesebb mint % tervezi a használat jelentős, % pedig kismértékű visszafogását. A döntő többség nem fog változtatni szokásain fő 0- fő 0- fő Teljes mértékben átvállalta az új távközlési adót Részben átvállalta, részben továbbhárította az ügyfelekre Teljes mértékben továbbhárította az ügyfelekre az új távközlési adót NT/NV 0 Bázis: távközlési adó bevezetéséről értesült szervezetek 0

20 .. Internet

21 Internet Definíciók Internetellátottság Bármilyen [ vezetékes és /vagy mobil ] internethozzáféréssel rendelkező szervezetek: közvetlenül a szolgáltatótól igénybevett internetelőfizetés, más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás, internethozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás. Közvetlen internetelőfizetés Minden olyan vezetékes és mobil internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval. Bérelt vonali internethozzáférés Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját. DSL-re épülő internethozzáférés Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, amely biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között. Kábeltelevíziós internethozzáférés Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót. Mobilinternet-hozzáférés Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.

22 Internet Penetráció Vezetékes internet Előfizetés és használat Mobilinternet Előfizetés és használat 0 0+ fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0- fő 0- fő 0 Közvetlen internet előfizetés Más jogi személy internet előfizetését használják Adatátviteli és egyben internet szolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak adott technológiájú internetet Bázis: összes szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Közvetlen internet előfizetés Más jogi személy internet előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak adott techológiájú internetet Bázis: összes szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [%, kb. ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció alig érzékelhetően nőtt. A kormányzati és nonprofit szegmensben jellemzően magasabb a közvetett vezetékes előfizetés [pl. felettes szerv előfizetésének igénybe vétele], míg a mobilinternet-használók aránya csupán 0%. A 0 fő feletti szervezetek esetében szintén kiemelkedik a közvetett vezetékes előfizetések [anyavállalaton, felettes szerven keresztül történő használat], valamint az adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetések aránya is. A 0 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel %-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya.

23 Internet Technológia Internettechnológiák penetrációja Bevétel-alapú részesedések technológiák szerint 00% 0% 0 0% 0% 0% 0% fő 0- fő 0- fő 0 0+ fő 0- fő 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: teljes havi internet kiadás [mft], = [= 0, Gov+NP=] [0- fő=, 0- fő=, 0+ fő=] Összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb közvetlen hozzáférési technológia, azonban a 0 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet használata, ami tavalyhoz képest penetrációs szinten további lényeges növekedést nem mutat. Havonta átlagosan ezer forintot fordítanak a vizsgált szerveztek közvetlen internetelőfizetésekre. A mobilinternet-kiadások aránya mára elérte a %-ot. A tavalyi évhez képest a teljes piacon belül nőtt a mobilinternet részaránya a bérelt vonali és a DSL technológia rovására.

24 Internet Piacrészesedés Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint 0 0+ fő 0- fő 0- fő MT "vezetékes" T-Mobile Invitel Telenor Vodafone UPC GTS Egyéb Bázis: teljes internetkiadás szegmensenként [mft], = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [%, a T- Mobile-lal együtt %], amit az Invitel %-kal követ. Ezek az arányok a tavalyi trendeket követik. Az intézmények és nonprofit szerveztek esetében szintén jelentős súllyal bír a Magyar Telekom, ám az egyéb szolgáltatók %-os részaránya döntő jelentőséggel bír. Ez utóbbi körben a kormányzati távközlési szolgáltatókhoz kapcsolódik a kiadás jelentős része. A bérelt vonali piacon a Telekom [%] és az Invitel [%] a legerősebb, míg a szélessávúmobilinternet-piac vezető szolgáltatója a T-Mobile [%]. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is jelentős részarányt képviselnek.

25 Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb,0,,0,,, 0+ fő, 0+ fő,0 0- fő 0, 0- fő, 0- fő,0 0- fő, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=000, 0- fő=, 0- fő= ] A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget az intézményi és nonprofit szektorban, valamint az 0 főnél többet foglalkoztató szervezetek esetében ez az arány eléri a 0-0 százalékot is. A releváns sokaság háromnegyede úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor többen vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak. A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy százalékpontot nőtt az előző évhez képest. [0:% -> 0 %] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=000, 0- fő=, 0- fő= ]

26 Internet Hűségszerződés Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? fő 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő 0 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=000, 0- fő=, 0- fő= ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 0%-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem aláírók aránya viszont a kormányzati és non-profit szegmensben a legmagasabb, közel 0%-os. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők 0%-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, 0%-uknak pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés.

27 Internet Teljes mobilinternet-helyettesítés Elvi szint Mennyire lenne megfelelő a szervezet számára, hogy az internetkapcsolatukat teljes egészében mobilinternet segítségével oldják meg? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő; =Teljes mértékben megfelelő Tervek Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes internetelőfizetését lecseréljék mobilinternetelőfizetésre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek; =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartja,,0,,,, 0+ fő, 0+ fő, 0- fő, 0- fő, 0- fő, 0- fő,0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=000, 0- fő=, 0- fő= ] Volt-e olyan vezetékesinternet-kapcsolatuk, amit mobilinternetre való áttérés miatt mondtak le? Igen Nem NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=000, 0- fő=, 0- fő= ] Elvi síkon a teljes mobil helyettesítést az internetszolgáltatás esetében % tartaná megfelelő megoldásnak, % pedig csak részben. A többség tehát már elvi síkon is elzárkózik ettől az opciótól. 0-hez képest mind elvi szinten, mind a tényleges megvalósítás esetében jelentősen visszaesett a teljes mobilhelyettesítést elfogadhatónak tartók/tervezők aránya.

28 Internet Reakció a 0%-os áremelésre Reakció a különböző technológiájú internetelőfizetések árának 0%-os emelkedésére 00% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0, 0, Bérelt vonali xdsl CaTV Mobilinternet Egyéb Továbbra is előfizetnének Másik technológiára váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Az előfizetéseket lemondanák Bázis: az adott technológiájú közvetlen internetelőfizetéssel rendelkező szervezetek Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. A különböző technológiájú internetelőfizetések esetén -% között mozog azoknak az aránya, akik 0%-os áremelés esetén nem változtatnának, továbbra is használnák meglévő előfizetéseiket. Akik változtatnának, azok jellemzően a jelenleg használt technológián belül próbálnának alacsonyabb díjcsomagra váltani, míg a technológiaváltók aránya a legelterjedtebb technológiák esetén 0% alatti [a teljes lemondás marginális] A más technológiára váltók aránya a DSL- és a mobilinternet-használók esetében nevezhető jelentősebb mértékűnek. A DSL technológiáról váltók leginkább kábeltelevíziós internetre, míg a mobilinternet-előfizetők elsősorban DSL technológiára térnének át.

29 Cloud-szolgáltatások Felhő alapú megoldások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Magán felhő, ICT infrastruktúraszolgáltatás, Szolgáltatói felhő, ICT platform-szolgáltatás,0 Közösségi felhő 0, Felhő-alapú alkalmazásszolgáltatás, Hibrid felhő, Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens 0, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bármilyen internethozzáféréssel rendelkező szervezetek, =0 [= Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Előnyök Beruházási költségek megtakarítása [%] Üzemeltetési költségek csökkentése [%] Helyszíntől függetlenül is elérhető a szolgáltatás [%] A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [%] Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [%] Nincs előnye [%] Hátrányok Külső szolgáltatótól való függőség [%] A jelenlegi nem felhő-alapú megoldással elégedettek [%] Kétséges az adatok bizalmas kezelése [%] Ha nincs vagy nem működik az internetkapcsolat, nem érhető el a szolgáltatás [%] Nincs még elég referencia [%] Nincs hátránya [%]

30 .. Adat- és üzleti kommunikáció

31 Adatátviteli szolgáltatások Definíciók Dial-up adatátvitel Két pont közötti adatkommunikációban használt hagyományos analóg vagy ISDN kapcsolt vonali modemes adatátviteli kapcsolat. Kivétel a kizárólag a nyilvános internethozzáféréshez igénybe vett dial-up kapcsolatok. Bérelt vonali adatátvitel Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket] Kivéve a kizárólag a nyilvános internethozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok. IP-alapú adatátvitel [IP-VPN / IPSec] Az IP-alapú Virtuális Privát Hálózat olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IP-hálózaton keresztül [tipikusan a szolgáltatók IP-hálózata vagy a nyilvános internet] biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-ket. Az IPSec egy olyan megoldás az interneten keresztül, amely lehetőséget ad a titkosított adatátvitelre, az internethozzáférés típusától és az internetszolgáltatótól függetlenül. Egyéb adatátviteli technológiák / szolgáltatások Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X. technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások / szolgáltatások. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 0. február

32 Adatátvitel Penetráció Előfizetés és használat Technológiák penetrációja 00% 0 0% 0% 0+ fő 0- fő 0- fő Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel szolgáltatást Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] 0 A hazai, legalább 0 fős szervezetek %-a, azaz összesen mintegy ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. A nagyobb alkalmazotti létszámúak [0 fő felett] elsősorban bérelt vonali IP-alapú adatkommunikációt alkalmaznak, míg a kisebbek esetében a bérelt vonal és az IP-VPN növekvő elterjedtsége mellett az egyéb technológiák penetrációja csökkent. A bérelt vonali közvetlen előfizetések %-a rézpárra épülő hozzáférést, egyharmaduk mikrohullámú, további egynegyedük üvegszálas technológiát jelent. A 0 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések fele [0%] rézpárra épülő megoldás. Az IP-alapú megoldások esetében leggyakrabban DSL-en [0%] vagy bérelt vonalon [%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt IP-VPN-ek jelentős része szolgáltatói IP-VPN. 0% 0% 0% fő 0- fő 0- fő Dial-up Bérelt vonal IP-VPN / IPSec Egyéb Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=0]

33 Adatátvitel Szolgáltatókapcsolat Szolgáltatókapcsolatok [Top szolgáltató] 00% 0% 0% 0% 0 0% 0% 0 0+ fő 0- fő 0- fő Magyar Telekom [T-Systems / T-Home] Invitel [Hungarotel, Pantel] GTS Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A releváns szervezetek %-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást a tavalyi %-hoz képest. Ez a csökkenő arány minden szegmensben megmutatkozik. Mindezek ellenére a Magyar Telekom pozíciója a 0+ fős szervezetek körében a legmagasabb [az adatkommunikációs szolgáltatást igénybe vevők %-a számára nyújt ilyen szolgáltatást a Telekom]. Az Invitel az ügyfelek %-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén, ami kb., ezer előfizetőt jelent.

34 Adatátvitel Piacszerkezet Piacszerkezet technológiák szerint Top szolgáltatók piacrészesedése fő 0 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő Bérelt vonali IP-VPN Egyéb adat- és üzlet kommunikáció Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [mft], = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő=] Magyar Telekom Invitel GTS Egyéb Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [mft], = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő=] A piacstruktúrát tekintve a legjelentősebbnek a bérelt vonali technológia számít, a bevételek 0%-a ebből a szegmentumból származik. A 0+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb a bérelt vonali részesedés [%]. E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [%] realizálja. Az Invitel részesedése %. Az egyéb szolgáltatók részesedése különösen magas a kormányzati és nonprofit szegmensben.

35 Adatátvitel Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? NT/NV 0% év % 0 0 Nem írtak alá hűségnyilatkozt atot % évnél hosszabb % év % Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0% 0% 0% 0% 0% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál 00% Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek negyede semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább - éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre %-uk vállalkozott. A hűségnyilatkozatok többsége már lejárt vagy csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések kétharmada nem lesz hatályos [%-uk már jelenleg is hatályát vesztette]. A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése, kizárólag a kormányzati és nonprofit szférában érezhető bizonyos váltási szándék.

36 . Bundling

37 Bundling Attitűdök Bundling konstrukció előnyei Bundling konstrukció hátrányai Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság Mennyiségi kedvezmények Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Integrált szolgáltatás, átjárhatóság Nem lát előnyt Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Más szolgáltatók rész ajánlatait nem tudják igénybe venni Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Esetleges technológia akadályok, megvalósíthatósági problémá Egyéb Nincs félelme, nincs hátránya Előnyök Legfőbb előny Hátrányok Legfőbb hátrány Bázis: összes vállalat / szervezet az egyes években A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek, mégpedig növekvő mértékben [0:% 0:%]. A válaszadók %-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. Az előző évhez képest mintegy százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincsenek aggodalmaik a konstrukcióval kapcsolatosan [0:% 0:%]. Bázis: összes vállalat / szervezet Egy szolgáltatótól való túlzott mértékű kiszolgáltatottság, % 0% 0% 0% 0% 0%

38 Bundling Penetráció, szolgáltatókapcsolatok Bundling-penetráció Bundling-penetráció időbeli alakulása 0% 0% 0% 0+ fő 0% 0- fő 0% 0- fő Bázis: összes vállalat / szervezet, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] 0% Bázis: összes vállalat / szervezet az egyes években 00% 0% 0% 0% 0% 0% 0 Szolgáltatói kapcsolatok fő 0- fő 0- fő Magyar Telekom GTS Invitel UPC Telenor Vodafone Az utóbbi években a bundling penetrációjának növekedése elsősorban a vállalati bővülésnek [és ott is főként a kisvállalati növekedésnek] köszönhető. Tízből hét bundling-szolgáltatást igénybevevő szervezet fizet elő a Magyar Telekomnál. Az Inviteltől % vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat.

39 Bundling Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db] Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling csomagban 0 00% 0% 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0% 0% 0% 0% Fix telefon Vezetékes, mikrohull. és műholdas internet 0 Mobiltelefon szolgáltatás Mobilinternet kártya Egyéb adatkom TV / multimédia szolg db db + db Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A bundling megoldást használó szervezetek 0%-a szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A szolgáltatásból álló csomagra előfizetők aránya %. A releváns szervezetek közül legtöbben [%] fixtelefon- és internetszolgáltatást vesznek igénybe egy csomagban. A mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás kombinációját % használja. Gyakori még a fix telefon, fix internet és mobiltelefon együttes igénybevétele is [%]. Ezt a három szolgáltatást szélessávú mobilinternettel kiegészítve a szervezetek további %-a veszi igénybe egy csomagban. A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergiaszolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [-% körüli]. Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ]

40 Bundling Tervek 0 A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? Jövőbeli igénybevételi hajlandóság Skálás kérdés: =Biztosan nem vennék igénybe, =Biztosan igénybe vennék 0 0, 0 0,0 0+ fő 0- fő 0 0+ fő 0,, 0- fő 0 0- fő 0, Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A szolgáltatáscsomagoktól eddig elzárkózóknak mindössze %-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling megoldások igénybevételétől el nem zárkózó szervezetek elsősorban a vezetékes telefon [0%] és az internetszolgáltatás [%] iránt érdeklődnek [mobiltelefon: %, mobilinternet: %, egyéb adatátvitel / üzleti kommunikáció: %]. A szervezetek háromötöde legalább 0%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. 0- fő 0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bundling távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek = [=, Gov+NP=][0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0],

41 . Teljes távközlési piac

42 Összefoglalás Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Távközlési szolgáltatások penetrációja Bármilyen üzleti távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál Fix telefon Magyar Telekom [T-Mobile nélkül] Mobiltelefon T-Mobile Invitel Fix internet Telenor 0 Mobilinternet Vodafone UPC Adat GTS "Kormányzati" Közvetlen előfizetés Szolgáltatáshasználat Bázis: összes szervezet, = Bázis: összes szervezet, = [=, Gov+NP=00] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] A vezetékes telefon és internet használata csaknem az összes legalább 0 fős szervezetre jellemző. Elsöprő többségük mobiltelefon, %-uk mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, melyeket minden negyedik vállalat, intézmény vagy nonprofit szervezet használ. A Magyar Telekom [kb., ezer ügyfél] és a T-Mobile [kb. ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utánuk az Invitel és a Telenor következik - ezer ügyféllel.

43 Összefoglalás Piacméret és struktúra Távközlési szolgáltatások piaca 0-ben [nettó, millió Ft] Piacstruktúra Fix telefónia Mobiltelefónia Internet Adat- és üzleti komm fő fő fő fő 0- fő fő Fix telefónia Mobiltelefónia Internet Adat és üzleti komm. Bázis: teljes 0-es távközlési kiadás [mft], = [= 0, Gov+NP= 0] [0- fő=, 0- fő=, 0+ fő= ] A távközlési szolgáltatások teljes piacát mintegy milliárd forintra becsüljük. A piac legnagyobb hányadát [%] a mobiltelefónia, egynegyedét pedig a fixtelefonpiac adja. Az állami és nonprofit szervezeteknél a fix kiadások aránya felülreprezentált, ezzel párhuzamosan a mobilkiadásaik kisebb súllyal szerepelnek a teljes intézményi és nonprofit piacon belül. A legalább 0 fős szervezeteknél az adatkommunikációs kiadások az átlagosnál magasabb arányban járulnak hozzá a teljes piachoz. 0-hez képest a mobiltelefónia részaránya nőtt, főként a nagyvállalati és intézményi/nonprofit körben. Bázis: teljes 0-es távközlési kiadás [mft], = [= 0, Gov+NP= 0] [0- fő=, 0- fő=, 0+ fő= ]

44 Összefoglalás Piacrészesedés Szolgáltatók bevétel alapú részesedése szegmensek szerint Szolgáltatók bevétel alapú részesedése részpiacok szerint 0 Fix telefónia 0 0 Mobiltelefónia 0+ fő 0 Internet 0- fő 0- fő Adat és üzleti komm. GTS Invitel Telenor T-Mobile MT "vezetékes" Vodafone UPC Egyéb Bázis: teljes 0-es távközlési kiadás [mft], = [= 0, Gov+NP= 0] [0- fő=, 0- fő=, 0+ fő= ] GTS Invitel Telenor T-Mobile MT "vezetékes" Vodafone UPC Egyéb Bázis: teljes 0-es távközlési kiadás [mft], = A Magyar Telekom csoport [MT vezetékes és T-Mobile] a távközlési szolgáltatások piacának közel háromötödét birtokolja [%]. A fix hang bevételek kétharmadát, a mobilhang-kiadások %-át, az adatkommunikációs piacnak pedig az %-át fedi le a MT csoport. Egyedül az internetszolgáltatás esetén rendelkezik a MT csoport kisebb részesedéssel mint 0%. E piac a többihez képest sokkal inkább fragmentált, mivel a vezetékes és a mobilinternet-szolgáltatók egyaránt jelen vannak.