Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

Átírás

1 Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 0 Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

2 Távközlési szolgáltatások használata. A kutatás háttere és módszertana. Cégdemográfia. Alapinfrastruktúra. Távközlési szolgáltatások részpiacai.. Fix telefónia.. Mobiltelefónia.. Internet.. Adat- és üzleti kommunikáció. Bundling. Fogyasztói magatartás, panaszok. Döntéshozatali jellemzők, attitűdök. Teljes távközlési piac

3 . A kutatás háttere és módszertana

4 A kutatás háttere, célcsoport A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 00 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát. A kutatás során vizsgált területek, témakörök: fix [vezetékes] telefónia, mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, bundling, szabályozási kérdések. A kutatás célcsoportja: Legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató társas vállalkozások [N=, ezer db], költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=, ezer db]. Teljes alapsokaság: A 0+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.

5 Módszertan A kutatás módszertana Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt. Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk formájában készültek el. A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Interjúk száma: 00 db Az adatfelvétel 0. augusztus. és október. között zajlott. Alapsokaság [db] Minta [db] Max. hibahatár [±%]* [0+] 00 ±,% [0+] 0 ±,0% Government + nonprofit [0+] 0 ±,% 0+ fő 0 ±,0% 0- fő 0 ±,% 0- fő 0 0 ±,% * %-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 0%-os eloszlást A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikai-statisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.

6 . Cégdemográfia

7 Telephelyek Több telephellyel rendelkező vállalatok, szervezetek aránya Telephelyek átlagos száma szegmensenként [db],,, 0+ fő 0+ fő, 0- fő 0- fő, 0- fő 0- fő, Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A több telephelyes szervezetek aránya % [a 0+ fős szervezeteknél %]. A legnagyobb szervezeteknél az átlagos telephelyszám is kiemelkedően magas.

8 Gazdasági helyzet A szervezet gazdasági helyzete Távközlési költségvetés változása a következő hónapban 0 0+ fő 0+ fő 0- fő 0 0- fő 0- fő 0- fő Fejlődő Stagnáló Hanyatló NT/NV Növekedni fog Nem fog jelentősen változni Csökkenni fog NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Általános gazdasági helyzetét tekintve a gazdálkodó szervezetek %-a fejlődőnek ítéli meg jelenlegi állapotát. Ez 0-höz képest valamivel derűlátóbb helyzetképet mutat, bár statisztikai értelemben nincs eltérés. A távközlési költségvetés volumene 0-ben a többségnél várhatóan stagnál majd. A csökkenést prognosztizálók aránya egyre inkább elmarad a növekedéssel számolók arányától.

9 Tulajdonszerkezet és döntéshozók 0+ fő 0- fő 0- fő Tulajdonszerkezet 00% külföldi Legalább 0% külföldi 0% alatti külföldi 00% magyar NT/NV Döntéshozók 0%-a férfi %-a 0- év közötti %-a felsőfokú végzettségű % szerint a vezetékes telefon elengedhetetlenül fontos a vállalat működése szempontjából % az internetről gondolja ugyanezt % szerint a mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon Bázis: összes vállalat / szervezet, = [= ], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A 0+ fős vállalatok %-a van 00%-os külföldi tulajdonban [a 0+ fős szervezeteknél %]. % kizárólag hazai tulajdonossal rendelkezik, míg a vegyesvállalatok aránya megközelítőleg %. A tipikus vállalati/intézményi döntéshozó középkorú, felsőfokú végzettségű férfi, aki mind a vezetékes telefont, mind az internetet elengedhetetlenül fontosnak érzi szervezete működése szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy a mobiltelefon és az internet fontossága az évtized eleje óta jelentősen megnőtt a cégvezetők szemében, míg a vezetékes telefon fontossága azonos szinten maradt.

10 . Alapinfrastruktúra 0

11 Pc-penetráció és -állomány 0+ fő 0- fő 0- fő 0 Pc-penetráció Asztali pc Laptop Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0+ fő 0- fő 0- fő Pc- és szerverszámítógép-állomány megoszlása 0 0 A szervezetek használatában álló kb., millió számítógép kétharmada asztali személyi számítógép, míg a laptopok, netbookok, tabletek aránya % [ ezer db]. A szerverszámítógépek aránya % körüli [kb. ezer db]. Tavaly óta nőtt a laptopot használó vállalatok aránya, míg az asztali pc-vel rendelkezők aránya nem változott érdemben. A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb [%], mint az állami és nonprofit szervezetek körében [%]. Asztali pc Laptop +Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, = 0 [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ]

12 Átlagos pc-szám 0+ fő Asztali és hordozható pc-k, valamint a szerverszámítógépek átlagos száma [db] A pc-k, az internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k és az internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak átlagos száma 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0 0- fő Asztali pc Hordozható pc Szerverszámítógép Bázis: adott típusú számítógéppel rendelkező szervezetek Pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak száma Bázis: pc-vel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Az asztali pc-k száma kb., millióra tehető, a laptopoké, netbookoké és tableteké együttesen mintegy ezer darab. A pc-k döntő többsége [több mint 0%-a] rendelkezik internet-hozzáféréssel.

13 Pc-állomány Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása Internethozzáférés lehetősége szerint Helyi hálózat [LAN] távoli elérésének lehetősége fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő Van internet-hozzáférés Nincs internet-hozzáférés Van távoli elérés Nincs távoli elérés NT/NV Bázis: összes asztali, hordozható számítógép és tablet, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A pc-állomány %-a, azaz kb., millió személyi számítógép rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az összes szervezet 0%-a esetében lehet részben vagy teljesen távolról elérni a LAN-hálózatot. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett.

14 Informatikai háttér fontossága Ön szerint a vállalkozása sikeres működése, nyereségessége szempontjából mennyire fontos tényező a:...hatékony üzleti levelezés, naptárfunkciók használata, kommunikáció?,... munkatársak hatékony együttműködése, adatállományok és fájlok közös használata?, korszerű, megbízható irodai alkalmazások használata?, munkavégzés házon kívül, útközben vagy otthon is? 0, fájlok elérése mobileszközről [tablet, okostelefon]?, fájlok megosztása, közös használata partnereikkel, ügyfeleikkel?,0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: Vállalatok / szervezetek, ahol lehetőség van a helyi hálózat távoli elérésére: = [=, Gov+NP= ] A helyi hálózatot [LAN-t] távolról is elérő szervezetek az ilyen módon elérhető funkciókból legfontosabbnak a levelezés és a naptárfunkciók használatát tartják [top: %] a vállalkozás sikeres működésének szempontjából. A megkérdezett szervezetek kiemelten fontosnak tartják továbbá az adatállományok és fájlok közös elérését [top: %], valamint a naprakész irodai alkalmazások meglétét és használatát is [top: %].

15 Alközpontok Penetráció Alközponti penetráció GSM adapterrel rendelkezők aránya 0 0+ fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, = 0, [=, GOV+NP=], [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő = ] A 0+ fős vállalatok, intézmények és nonprofit szervezetek fele rendelkezik telefonalközponttal. Az üzleti és a kormányzati szegmens penetrációja nem mutat jelentős eltérést. Az alközponttal rendelkező szervezetek %-a GSM adaptert is használ, a 0+ fős szegmensben ez már a cégek háromnegyedére jellemző.

16 . Távközlési szolgáltatások részpiacai

17 .. Fix telefónia

18 Fix telefónia Penetráció Előfizetés és használat PSTN fővonalak átlagos száma [közvetlen előfizetések] 0+ fő 0- fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban. A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [%, kb. ezer szervezet]. Csupán % azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A szervezetek átlagosan db, összességében mintegy ezer fővonalat tartanak fenn. Ez hasonló az előző évben mért értékekhez.

19 Fix telefónia Technológiák Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 00% 0% 0% 0% 0% 0% fő 0- fő 0- fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 0+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél [%, kb. ezer szervezetnél] megtalálható. A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja -%. A szolgáltatói VoIP penetrációja a főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a 0%-ot is.

20 Fix telefónia Hűségszerződés hossza Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza 0+ fő 0 0- fő 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A szervezetek hatoda nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. %-uk éves, %-uk pedig éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával. A évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze %. A fősnél nagyobb szervezeteknél viszonylag magasabb, % a évnél hosszabb hűségszerződések aránya. 0

21 Fix telefónia Hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő 0 Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük A hűségszerződések közel egyharmada már lejárt, további %-uk egy éven belül le fog járni. % azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak. A fő feletti szervezeteknél valamivel kiegyenlítettebb a helyzet, csupán negyedüknek járt már le a hűségszerződése, %-uknak hónapon belül, %-uknak - hónapon belül fog lejárni. Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a 0- főt foglalkoztató szervezetekre.

22 Fix telefónia Analóg/ISDN Analóg- / ISDN- / ISDN0-előfizetést igénybe vevő szervezetek aránya [közvetlen előfizetések] Fővonalak, b csatornák száma [analóg+isdn, közvetlen előfizetések] 0+ fő 0- fő 0- fő Analóg ISDN ISDN0 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] A releváns, közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek 0%-a használ analóg vonalat és százalékuk rendelkezik ISDN-kapcsolattal. Az ISDN0 viszonylag ritka, alapvetően a nagy- és a középméretű szervezetek igényeit elégíti ki elsősorban. Az előbbiek esetében átlagot jóval meghaladó, %-os előfordulási arányról beszélhetünk. A fővonalak száma eléri a ezret. Ebből mintegy 0 ezer a vállalatok kommunikációját szolgálja, az intézményi és nonprofit szférában jóval kevesebb fővonal összpontosul.

23 Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top cég] Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából [analóg + ISDN] Magyar Telekom Invitel UPC 0+ fő 0 Digi Kft 0- fő Egyéb 0- fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Magyar Telekom Invitel UPC Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, = [=0 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] A fixtelefon-szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek %-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, %-kal. A b csatornák %-át a Magyar Telekom biztosítja, míg közel egynegyedüket az Invitel. A Magyar Telekom részesedése az intézményi és nonprofit szervezetek körében [%], míg az Invitelé a fő feletti szervezeteknél a legnagyobb [0%].

24 Fix telefónia Piacméret és -struktúra Egy szervezetre jutó átlagos havi fixtelefon-költés [ezer Ft] Technológiák szerinti piacstruktúra 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= ] 0+ fő 0- fő 0- fő 0 Hagyományos analóg/isdn Kábeltelefon Fizetős VoIN CS/CPS Szolgáltatói VoIP Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő=] 0 A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek átlagosan havi ezer forintot költenek [0: ezer Ft] fix telefonra, ami összességében mintegy havi nettó, milliárd forintos piacot jelent. Az intézményi szférában az egy szervezetre jutó fixtelefon-kiadás magasabb, mint az üzleti szervezetek körében. A teljes piac %-át a hagyományos vezetékes telefonhoz kapcsolódó költések adják, % a szolgáltatói VoIP, % a CS/CPS, valamint % a kábeltelefon aránya.

25 Fix telefónia CS/CPS és VoIP CS/CPS-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] VoIP-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] % 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző A CS/CPS-szolgáltatások és az ezt kínáló szolgáltatók helyzete a fixtelefon-piac csökkenésével párhuzamosan egyre marginálisabbá válik. Az általuk elérhető megtakarítás mind abszolút mértékben, mind a cégek kiadási struktúrájában betöltött jelentőségét tekintve csökken, az üzleti modell egyre nehezebben fenntartható. A VoIP-szolgáltatás jelentősége viszont folyamatosan nő, ráadásul várható, hogy az inkumbens szolgáltatók előbb-utóbb megkezdik az ügyfelek tömeges átállítását is PSTN-ről VoIP-ra.

26 Fix telefónia Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése Szegmensek szerint Főbb piaci szereplők részesedése Technológiák szerint 0, 0, PSTN [CS/CPS is] 0, 0+ fő 0- fő 0, 0,0 kábeltel. + szolg. VoIP 0- fő 0 0, Magyar Telekom Invitel Digi UPC Egyéb Magyar Telekom Invitel Digi UPC Egyéb Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő=] Bázis: PSTN-piac, beleértve CS/CPS-t [m Ft]= kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [m Ft]= Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci költések százaléka felett diszponál. A hagyományos PSTN-piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a költések %-át a Magyar Telekom, %-át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást. A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac %-át birtokolja, míg az Invitel részesedése %. A UPC a piac %-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások költéseiből %-ban részesednek.

27 Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Analóg/ISDN telefónia CS/CPS Kábeltelefónia Szolgáltatói VoIP Magyar Telekom [%] Invitel [%] UPC [%] Magyar Telekom [0%] Invitel [%] UPC [%] Egyéb [%] UPC [%] Digi [%] Magyar Telekom [%] Invitel [0,%] Egyéb [%] Magyar Telekom [%] Invitel [%] UPC [%] Egyéb [%] Bázis: adott technológiát használó közvetlen előfizetők, analóg/ ISDN= 0, CS/CPS=, kábeltelefon=, szolgáltatói VoIP=0 A hagyományos analóg és ISDN telefonszolgáltatásnál, illetve a szolgáltatói VoIP-nál a Magyar Telekommal állnak a legtöbben kapcsolatban. A legalább 0 alkalmazottal rendelkező közvetlen előfizetők %-a Telekom-ügyfél, ami a tavalyi évhez képest nem mutat változást. A közvetítőválasztásos [CS/CPS] szerződött ügyfelek 0%-a tartozik a Magyar Telekomhoz. A kábeltelefon-piacon a UPC játszik vezető szerepet %-os részesedéssel. Figyelemre méltó a Digi és a Magyar Telekom, illetve százalékos ügyfélkapcsolati részesedése. A szolgáltatói VoIP esetében a hagyományos analóg/isdn telefóniához hasonlóan a Magyar Telekom a legjelentősebb szolgáltató.

28 Fix telefónia VoIN I. VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra. VoIN-megoldást igénybe vevők aránya VoIN-programok igénybevétele [Top] Skype Viber 0+ fő 0 Facebook 0- fő Microsoft Lync 0- fő VoIP Buster 0% % 0% % 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: VoIN-t használó szervezetek, =0 A vizsgált szervezetek közel hatoda használ legalább eseti jelleggel VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében. A Skype egyeduralma továbbra is megfigyelhető, a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak. Jelentős a Viber és a Facebook használata is.

29 Fix telefónia VoIN II. VoIN-telefonálásnál tapasztalt nehézségek Nem tapasztaltak nehézséget A vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát Nem ismerik, nem tudnak róla az alkalmazottak A vállalati szabályok, irányelvek tiltják a használatát Nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközök Nincs rá szükség, igény Az internetszolgáltató nem engedélyezi az alkalmazást 0 A megkérdezett vállalatok/szervezetek 0%-a nem tapasztalt akadályt a VoIN használatára vonatkozóan. Ez az arány tavaly óta nem változott. Az internetes VoIN-telefonálással kapcsolatos legjellemzőbb akadály a megkérdezettek szerint az, hogy a vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát. A hagyományos telefonszámok hívását is lehetővé tevő fizetős VoIN-szolgáltatást a használóknak csupán %-a veszi igénybe. Azok, akik jelenleg nem vesznek igénybe VoIN-t, többségében [%] nem szándékoznak a következő egy évben internetes telefonálást igénybe venni. NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0]

30 Fix telefónia Vezetékestelefon-számla változása Vezetékestelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0 A vezetékestelefon-számla összege a szervezetek %-ánál nem változott az utóbbi egy évben. Az összes közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet %-a tapasztalt növekedést, %-a pedig csökkenést az elmúlt időszakban. A változás [növekedés vagy csökkenés] okaként legtöbben a hívásdíjak növekedését/ csökkenését [0%], a mobiltelefon terjedését a vállalati kommunikációban [%], valamint az internet, elektronikus levelezés növekvő szerepét [%] jelölték meg. Kis mértékben növekedett Kis mértékben csökkent Nem változott Jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] 0

31 Fix telefónia Fix-tervek % Beszerzési tervek [következő évben] % Lemondási tervek [következő évben], 0%, 0%, %, %,,,, 0%,,,, 0,0,, 0,, 0, 0, 0, 0,0,,0 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0- fő 0- fő 0% 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,0, 0, 0, 0, 0+ fő 0- fő 0- fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Közvetlen fixtelefon-előfizetés beszerzését a szervezetek %-a tervezi a következő évben, ami a tavalyi évvel közel azonos. A beszerzést tervezők még mindig a hagyományos analóg vagy ISDN technológiát preferálják a legnagyobb arányban. Közvetlen előfizetés lemondását a vállalatok és intézmények %-a valószínűsíti a következő időszakban, ami a tavalyi értékhez képest nem szignifikáns különbség. A releváns szervezetek jellemzően hagyományos analóg/isdn előfizetéseiket mondanák le. Fontos látni, hogy ezek a most előrelátható konkrét tervek, melyektől a ténylegesen realizálandó beszerzések kisebbnagyobb mértékben várhatóan eltérnek majd. Ennek fő oka, hogy ezek a döntések sokszor ad-hoc jellegűek, és számos körülmény befolyásolhatja őket, így például egy szolgáltató részéről érkező közvetlen megkeresés stb.

32 Fix telefónia A jövőben egy új szolgáltató megjelenése 0+ fő 0- fő 0- fő Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Visszatartó tényezők A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [0%] A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [%] Nem kívánnak számot változtatni [%] Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [%] A tulajdonos / anyavállalat / felettes szerv a döntéshozó [%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők mintegy %-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál. Az új szolgáltatónak átlagosan %-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a jelenlegi szerződésük nem engedélyezi. A közvetlen fixtelefon-előfizetők %-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya a szolgáltatóváltásnak. Tavalyhoz képest csökkent azok aránya, akik szerint a többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb, nőtt azonban azok aránya akik szerint nincs akadálya a szolgáltatóváltásnak.

33 Fix telefónia Reakciók 0%-os áremelésre Várható reakciók, ha az előfizetési díjak az igénybe vett fixtelefon-technológia esetében 0%-kal emelkednek MINDEN szolgáltatónál, míg más technológiák ára nem változik Továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának Kevesebbet telefonálnának, de továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik vezetékestelefon-technológiára váltanának Az előfizetéseket lemondanák, és nem fizetnének elő másra Az előfizetési díjak 0%-os emelkedése esetén a legtöbben továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának [%]. %-uk kevesebbet telefonálna és %-uk alacsonyabb díjcsomagra váltana. Tavalyhoz képest kevesebben mondták, hogy alacsonyabb díjcsomagra váltanának Akik másik vezetékestelefon-technológiára váltanának [%], legtöbben a szolgáltatói VoIP-ot preferálnák. Azok, akik visszafognák telefonálásukat, esetleg nullára redukálnák, elsősorban az e- maillel vagy a mobiltelefonnal történő helyettesítést választanák. Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ]

34 Fix telefónia Fix-mobil teljes helyettesítés I. Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő, =Teljes mértékben megfelelő lenne Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom,, 0, 0,,, 0+ fő 0, 0+ fő, 0- fő 0, 0- fő, 0- fő, 0- fő, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bár minden ötödik szervezet döntéshozója úgy véli, hogy a vállalat vagy intézmény telefonbeszélgetéseit akár teljes egészében is meg tudnák oldani mobiltelefonok segítségével, mindössze % tartja valószínűnek, hogy az összes fix-előfizetést ténylegesen lecseréljék mobiltelefonelőfizetésre. A fix-mobil csere elutasításának fő okai: az irodában használt technológiához szükséges [%], az ügyfelek igénylik a fix telefont [%], a szervezet profilja is sok esetben megköveteli a vezetékes vonal használatát [%], nem látnak előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanának [%], valamint a váltás költséges lenne [%]. Tavaly óta nőtt a szervezet profiljának említése.

35 Fix telefónia Fix-mobil teljes helyettesítés II. Egyes szolgáltatóknál a vezetékes telefont mobiltelefonkészülékkel is lehet használni egy mobilapplikáció segítségével, és így az irodán kívül is vezetékes tarifával lehet beszélni. Ön hallott már ilyen típusú szolgáltatásról? Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A vezetékes telefonszolgáltatás távoli, mobiltelefonról történő elérésének lehetősége révén megállhat a vezetékes telefonhasználat mértékének csökkenése. Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom 0 0, 0, 0 0, 0+ fő 0+ fő 0, 0- fő 0- fő, 0- fő 0- fő 0,0 Igen Nem NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A vállalatok %-a hallott már arról, hogy a vezetékes telefont mobiltelefon-készülékkel is lehet használni mobilapplikáció segítségével, így ezáltal az irodán kívül is vezetékes tarifával lehet beszélni. A szervezetek csupán hatoda ért egyet azzal az állítással, miszerint a vezetékes telefonszolgáltatás távoli, mobiltelefonról történő elérésének lehetősége révén megállhat a vezetékestelefon-használat mértékének csökkenése. A fentiekből újra az derül ki, hogy a vezetékes hang használata az ezt megállítani igyekvő szolgáltatói erőfeszítések ellenére is - egyre inkább visszaszorul.

36 Fix telefónia Elégedettség és lojalitás Ár és minőség viszonyának megítélése a vezetékestelefon-szolgáltatás esetében fő 0 0- fő 0- fő Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A fix telefónia esetében a válaszadók többsége egyformán fontosnak tartja az árat és a minőséget [%], mindemellett %-uk inkább a minőséget ítéli domináns tényezőnek.

37 .. Mobiltelefónia

38 Mobiltelefónia Penetráció 0+ fő 0- fő 0- fő Előfizetés és használat 0 Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak mobiltelefont Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 00% 0% 0% 0% 0% 0% Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint] 0 Publikus ajánlat Egyedi ajánlat, szerződés NT/NV Bázis: mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=0 ] 0 A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek %-uknál nem használnak mobilhang-szolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. A vizsgált szervezetek kétharmada úgy tudja/ úgy véli, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 0+ fős kategóriában a kapott adatok alapján ez szinte magától értetődő.

39 Mobiltelefónia Közvetlen előfizetések száma Közvetlen előfizetések átlagos száma [db] Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján fő 0- fő 0- fő 0+ fő Telekom 0- fő Telenor Vodafone fő Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] Bázis: összes közvetlen mobil-előfizetés, = [=, Gov+NP= 0] [0+ fő=0, 0- fő= 0, 0- fő= 0] A mintegy, ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 0 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik. A sim-kártyák teljes állományának közel %-a az üzleti szférában koncentrálódik. A sim-kártyák %-ánál [kb. ezer db] a Telekom a szolgáltató. Az állomány %-át [kb. ezer db] a Telenor, 0%-át [kb. ezer db] pedig a Vodafone biztosítja.

40 Mobiltelefónia Piacrészesedés Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft]* Szolgáltatók költés-alapú részesedése* 0 0+ fő fő 0- fő 0 0+ fő 0 Telekom 0- fő Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] 0- fő Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetések teljes havi piaca, = m Ft [= m Ft, Gov+NP=0 m Ft] [0+ fő= m Ft, 0- fő= m Ft, 0- fő= m Ft] Telekom Telenor Vodafone Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások 0 fő feletti üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [hangpiac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is 0

41 Mobiltelefónia ARPU Egy előfizetésre jutó havi költések átlaga [ARPU] az egyes szegmensekben és szolgáltatóknál* [nettó Ft/ előfizetés] fő 0- fő 0- fő Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek átlagosan kb., ezer forintot fordítanak egy-egy mobiltelefon-előfizetésre, ami minimális mértékű csökkenés a tavalyi értékhez képest. Az előfizetések magasabb számából adódó nagyobb mértékű flottakedvezmények következtében legkevesebbet a magas alkalmazotti létszámmal [0+ fő] rendelkező szervezetek fizetik előfizetésenként, míg a legtöbbet a 0- fősök. Az ARPU a Telekomnál a legmagasabb, a Telenornál ehhez hasonló, míg a Vodafone-nál ennél valamivel szerényebb. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternet-költést is. Az ARPU számításához becsült, a kutatásból származó értékeket használunk, ezért az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők.

42 Mobiltelefónia CUG CUG igénybevétele 0 0+ fő 0- fő 0- fő Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek döntő többsége él a zárt felhasználói csoport [csoporton belüli kedvezményes hívás, angol rövidítése: CUG] nyújtotta előnyökkel [%]. A szolgáltatók esetében nincs jelentős eltérés ebben a tekintetben. Ennek az opciónak az igénybevétele szinte teljesnek tekinthető a 0+ fős szervezetek esetében [%]. Az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban kissé csökken a CUGszolgáltatást igénybe vevő szervezetek aránya.

43 Mobiltelefónia Okostelefonok Okostelefon-használat aránya Okostelefonok átlagos száma [db] 0 0+ fő 0- fő 0- fő 0+ fő 0- fő 0 0- fő Van okostelefon Nincs okostelefon Bázis: mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=0 ] Bázis: legalább egy okostelefont használó szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek %-a használ okostelefont. Az intézmények és nonprofit szervezeteknél ez az arány valamivel kevesebb, %. A 0+ fős szervezetek szinte mindegyike [%] rendelkezik okostelefonnal [valamint náluk a legmagasabb az okostelefonok átlagos száma: 0 db], az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban ez az arány is csökken. Összességében mintegy ezer okostelefon van a szervezetek birtokában.

44 Mobiltelefónia Külföldi mobilhasználat Használják-e a külföldi tartózkodásaik alatt a céges mobiltelefonokat vállalati ügyben? Külföldi mobilhasználat az alapsokaságban [db vállalat] fő 0- fő 0+ fő fő fő Igen, beszélgetésre Igen, mobilinternetezésre Igen, mindkettőre Nem Nem volt senki külföldön a cégből mostanában NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] 0- fő Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek %-ánál [kb. ezer szervezet] használják a céges mobiltelefont külföldi tartózkodások során. A 0+ fős szervezetek teszik ezt legnagyobb arányban [%, kb. 000 szervezet]. Az alkalmazotti létszámmal együtt mozog a roaminghasználat.

45 Mobiltelefónia Adatkommunikáció külföldön Milyen módon használják külföldön a mobiltelefonokat beszélgetésre, mobilinternetezésre? Külföldi tartózkodás esetén, wifi-hálózathoz történő csatlakozás esetén milyen megoldást használnak az adatátvitel biztonságossá tétele érdekében? 0 0+ fő 0+ fő 0- fő 0 0- fő 0 0- fő 0- fő 0 Wifi-hálózaton keresztül A szolgáltatótól igénybe vett valamilyen roamingdíjcsomaggal Mindkettővel NT/NV Bázis: roamingot használó szervezetek, = [= 00, Gov+NP=] [0+ fő=00, 0- fő=, 0- fő= ] Titkositott csatorna használata Nem használnak semmilyen megoldást NT/NV Bázis: roaminghasználat esetén wifi-hálózatot használó szervezetek, =0 A roamingot használó szervezetek valamivel több mint fele egyaránt használ wifi-hálózatot és a szolgáltatótól igénybe vett roamingdíjcsomagot. Ez valamelyest jellemzőbb a vállalati szegmensre, illetve a fő feletti szervezetekre. Ugyanekkor a csak wifi-hálózatot használók aránya minden vizsgált szegmensben elmarad a csak szolgáltatói díjcsomagot használók arányától. A releváns szervezetek közel háromnegyede nem használ semmilyen adatátvitelt biztonságossá tevő megoldást, és csak % alkalmaz titkosított csatornát.

46 Mobiltelefónia Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő 0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A szervezetek %-a elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. A releváns sokaság döntő többsége [%] úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebb-nagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.

47 Mobiltelefónia Reakció a 0%-os áremelésre Reakció a mobiltelefon-előfizetések árának 0%-os emelkedésére Ugyanúgy használnák tovább Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Kevesebbet telefonálnának Lemondanák a mobiltelefon-előfizetéseket Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A mobiltelefon-használat olyannyira beépült a vizsgált vállalatok mindennapi életébe, hogy 0% áremelkedés hatására több mint négyötödük semmit nem változtatna, tovább használná meglévő előfizetéseit és nem csökkentené a mobiltelefon-használatát sem. További %-uk kevesebbet telefonálna, % pedig alacsonyabb díjcsomagra váltana. A meglévő mobiltelefon-előfizetések [vagy azok egy részének] lemondását csak % választaná. Az alacsonyabb díjcsomagra váltók aránya (a közintézmények és nonprofit szervezetek körében) mérséklődött, ez főleg az elmúlt években kedvezőbbé vált tarifáknak köszönhető. A kormányzati és nonprofit szféra szervezeteinek helyzete szinte azonos, esetükben is % nem változtatna szokásain, és a többiek is hasonlóan reagálnának, mint a vállalatok.

48 Mobiltelefónia Hűségszerződés, elégedettség Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza 0+ fő 0- fő 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A mobilszolgáltatók változatlanul igyekeznek hűségszerződésekkel növelni az ügyfelek kötődését: csupán a szervezetek %-a nem kötelezte el magát a szerződés aláírásakor. Legjellemzőbbnek a két évre szóló hűségszerződés aláírása számít, a szervezetek négyötöde ilyet köt. A nagyobb szervezetek alkupozíciója valamivel kedvezőbb, náluk a szolgáltatók kétszer olyan gyakran [%] tekintenek el a hűségnyilatkozattól.

49 Mobiltelefónia Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0+ fő fő 0- fő 0 0- fő 0- fő 0- fő Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező, hűségszerződést aláíró szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel és aktív hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A releváns szervezetek hetedénél [%] már lejárt a hűségszerződés, míg %-uk esetén erre legalább egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek %-ának pedig ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson. A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál. Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze %. A Gov+NP intézményi körben nőtt a - hónapon belül lejáró hűségnyilatkozatok aránya.

50 Mobiltelefónia Ár és minőség Ár és minőség viszonyának megítélése a mobiltelefon-szolgáltatás esetében fő 0- fő 0- fő 0 Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = [=0 0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=00, 0- fő= ] A mobiltelefon-szolgáltatás jellemzői közt a szervezetek döntő többsége [0%] számára egyaránt fontos a minőség és az ár. Az egyes szegmensek között lényeges eltérések nem figyelhetőek meg ebben a tekintetben. 0

51 Mobiltelefónia Költések változása Mobiltelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest* 0 0+ fő 0- fő 0- fő Jelentősen növekedett Kis mértékben növekedett Nem változott Kis mértékben csökkent Jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A legtöbb szervezet [%] az elmúlt egy évben nem érzékelt változást a mobiltelefonszámlában; a megkérdezettek %-a növekedésről számolt be, míg %-a a számla csökkenését tapasztalta. A mobiltelefon-számla változását [csökkenését vagy növekedését] érzékelő szervezetek közül legmagasabb arányban a hívásdíjak növekedését/csökkenését [%] nevezték meg a változás okaként, de az előfizetések számának növekedése/csökkenése [%] és a mobiltelefon terjedése [%] ugyancsak jelentősen magyarázza a folyamatokat. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is

52 .. Internet

53 Internet Definíciók Internetellátottság Bármilyen [ vezetékes és /vagy mobil ] internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek: közvetlenül a szolgáltatótól igénybe vett internet-előfizetés, más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás, internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás. Közvetlen internet-előfizetés Minden olyan vezetékes és mobil internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval. Bérelt vonali internet-hozzáférés Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját. DSL-re épülő internet-hozzáférés Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, ami biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között. Kábeltelevíziós internet-hozzáférés Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót. Mobilinternet-hozzáférés Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.

54 Internet Penetráció I. Közvetlen internet-előfizetés [Bármilyen technológiájú közvetlen internettel rendelkezik] 0+ fő 0- fő 0- fő 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [%, kb. ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek aránya közel teljes körűnek mondható, számuk ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció érdemi változást nem mutat. A közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya hasonló a kormányzati és nonprofit, valamint a vállalati szférában. A szervezet méretétől csak kevéssé függ a penetráció mértéke.

55 Internet Penetráció II. Vezetékes internet Előfizetés és használat Mobilinternet Előfizetés és használat 0+ fő 0 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [%, kb. ezer szervezet] rendelkezik közvetlen vezetékesinternet-hozzáféréssel, míg %-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben a mobilinternet-használók aránya alacsonyabb, csupán %-ot tesz ki. A 0 fő feletti vállalatoknál/ intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel %-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya.

56 Internet Technológia I. 00% 0% 0% 0% 0% 0% Internettechnológiák penetrációja fő 0- fő 0- fő Különböző technológiájú közvetlen internetelőfizetések számának megoszlása 0+ fő 0- fő 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen internet-előfizetések száma, =0 [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő= 0, 0- fő=, 0- fő= ] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia [0%], azonban a fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet [0%]. Az egyéb technológiájú hozzáférés tavaly óta érdemben nem változott. A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán százaléka DSL-technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebbnek. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internet-hozzáférést.

57 Internet Technológia II. G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések aránya G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések száma [ezer db] 0+ fő 0+ fő 0- fő 0- fő G/LTE-képes Nem G/LTE-képes 0- fő 0- fő Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A stickes/ nagyképernyős mobilinternetre szóló előfizetések közel kétharmada már G/ LTEképes, a növekedés év/év viszonylatban is jelentős, a cserélődés üteme gyors. A növekedés minden szegmensben megjelenik, ez jól mutatja, hogy a mobilinternet sávszélessége, használhatósága fontos kérdés. A mintegy ezer mobilinternet-előfizetés több mint háromötöde G/LTE-képes csomagot takar, ami a teljes 0+ fős vállalati/ intézményi szegmensben nagyjából ezer előfizetést jelent.

58 Internet Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [nettó ezer Ft] Költés-alapú részesedések technológiák szerint 0 0+ fő fő 0- fő fő 0- fő 0 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0- fő=00, 0- fő=0, 0+ fő=] Havonta átlagosan ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internetelőfizetésekre. A teljes internetpiaci költések %-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések %-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy %- ra tehető.

59 Internet Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint Bérelt vonali xdsl 0+ fő Kábeltelevíziós 0- fő Mobilinternet 0- fő 0 Egyéb technológia 0 MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC Egyéb Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0- fő=00, 0- fő=0, 0+ fő=] MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC Egyéb Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=, xdsl=, kábeltelevíziós=0, szélessávú mobilinternet=0, egyéb technológia=] A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [vezetékes: %, a mobillal együtt %], amelyet az Invitel %-kal követ. Ezek az arányok nem térnek el lényegesen a tavalyi adatoktól. Az xdsl és a szélessávú mobilinternet piacán is a Telekomé [MT mobil] a költések többsége [% és %]. Ettől kicsit elmaradva, de szintén meghatározó szereplőként van jelen a Telekom a bérelt vonali piacon is [0%]. Az Invitel a bérelt vonali piac 0%-a felett diszponál, míg a DSL-piacon %-os részesedéssel bír. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is hasonlóan jelentős együttes részarányt képviselnek.

60 Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség I. Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben Vezetékes internet Az internetszolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? Vezetékes internet 0 0+ fő 0+ fő fő 0 0- fő 0 0- fő 0- fő Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben [érzékelhetően] nem változott Az utóbbi évben kis mértékben csökkent Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent NT/NV Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Az elmúlt egy év során a szervezetek %-ánál saját tapasztalataik alapján nem változott az az összeg, amit vezetékes internetre fordítottak. Csupán a szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, míg % növekedésről számolt be. Ezt a szervezetek %-a az előfizetési díjak változásával magyarázza. A szervezetek %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a vezetékesinternetszolgáltatás esetében. Érdekes azonban, hogy kb. hatszor annyian említik fontosabbnak a minőséget, mint az árat szemben a hangszolgáltatásokkal, ahol nincs ilyen eltérés. 0

61 Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség II. Mobilinternet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben A mobilinternet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben [érzékelhetően] nem változott Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] A tavalyi évhez viszonyítva a szervezetek %-a saját tapasztalataik alapján nem realizált semmilyen változást a mobilinternet-előfizetésük összegében. A szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, növekedésről % számolt be. Ezt a szervezetek több mint fele szintén az előfizetési díjak változásával magyarázza. A szervezetek %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a mobilinternet-szolgáltatás esetében. A fix internet mellett a mobilinternet is olyan szolgáltatás, ahol többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét.

62 Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény I. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Fix internet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Fix internet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Sokkal jobb, 0 0,00, 0 0,, 0,0 0+ fő, 0+ fő 0,0 0- fő, 0- fő,0 0- fő 0, 0- fő 0 0, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A szervezetek négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget az intézményi és nonprofit szektorban ez az arány %. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek. Továbbá körülbelül ugyanannyian vannak, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak, és akik jobbnak ítélik [-0%]. A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy százalékpontot csökkent 0- höz képest [0:% 0: % 0: % 0: 0%], tavaly óta ez nem változott.

63 Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény II. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Mobilinternet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Mobilinternet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb,,0,,00,0,0 0+ fő, 0+ fő,0 0- fő, 0- fő,00 0- fő, 0- fő,0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] A szervezetek négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget a mobilinternet esetében. A releváns sokaság %-a úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, emellett ugyanannyian vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak. Tavaly óta nőtt az elégedetlenség a minőség megfogalmazásával kapcsolatban.

64 Internet Internethasználat területei Az internethasználat területei Tájékozódás, információgyűjtés Ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartás Bankügyek internetes intézése Vállalati hálózathoz történő távoli hozzáférés Elektonikus értékesítés, beszerzés Távmunka Internetes telefonálás Távfelügyelet, távdiagnosztika Hang- és/vagy videokommunikáció Alkalmazottak elektronikus oktatása Egyéb NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] 0 Az internethasználat elsődleges célja a vizsgált szervezeteknél az elektronikus levelezés. A második leggyakoribb felhasználási terület a tájékozódás, információgyűjtés [%], mely szintén megerősíti, hogy napjainkban az internet meghatározó ismeretszerzési csatornává vált. A releváns szervezetek 0%-a a partnerekkel való kapcsolattartásra, %-a pedig a bankügyek intézésére használja az internetet. A hazai szervezetek %-a alkalmazza az internetet távmunkára. A előző évhez képest számos területen emelkedett a használók aránya: ügyfelekkel való kapcsolattartás, vállalati hálózathoz távoli hozzáférés, távmunka, távfelügyelet, hang- és videokommunikáció, alkalmazottak e-oktatása. Az internet használata során a hazai szervezetek mindössze %-a tapasztalt szolgáltató által blokkolt vagy szándékosan lassított weboldalt.

65 Internet Hűségszerződés Vezetékes internet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Vezetékes internet Maradnának-e a jelenlegi vezetékesszolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0+ fő 0 0+ fő 0- fő fő 0- fő 0- fő 0 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: fix internethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 00] Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést alá nem írók aránya a kormányzati és nonprofit szegmensben a legmagasabb [%]. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők közel %-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, több mint negyedüknek pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés.

66 Internet Hűségszerződés Mobilinternet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Mobilinternet Maradnának-e a jelenlegi mobilinternetszolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0+ fő 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0 0- fő 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: mobilinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők kétharmadának már lejárt vagy egy éven belül jár le a szerződésük. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, a legtöbb esetben a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem lenne ilyen szerződéses kötöttségük.

67 Internet Sávszélesség Milyen maximális letöltési sebességű internet-előfizetéssel rendelkeznek? 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% Kevesebb mint Mbps,-0 Mbps 0,-0 Mbps 0,-00 Mbps 00-nál több Mbps NT/NV Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő egy évben a jelenleginél nagyobb le- és/ vagy feltöltési sebességű csomagra váltanak? 0+ fő 0- fő 0- fő Igen Nem NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a rendelkezik Mbps-nál nagyobb letöltési sebességű internet-előfizetéssel, míg az Mbps vagy annál lassabb letöltési sebességű internettel [is] rendelkezők aránya csupán %-ot tesz ki. A szervezetek négyötöde nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy éven belül nagyobb sávszélességű internetcsomagra váltana. A fő feletti szervezeteknél % az upgrade-et tervezők aránya.

68 Internet Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternet-hozzáféréshez viszonyítva Skálás kérdés; =A mobilinternet sokkal rosszabb, =A mobilinternet sokkal jobb Adatátvitel sebessége Adatkapcsolat megbízhatósága Szolgáltatás ára Összességében 0:,, 0:,, 0:,, 0:,, A használatot motiváló tényezők Mobilitás, útközbeni használat Távmunka Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat Nincs lehetőség más internetkapcsolatra Kedvező díjak Egyszerű telepítés és használat Alkalmazások interneten keresztül történő elérése Egyéb 0 0, NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] Amellett, hogy a mobilinternet mára már széles körben ismert, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése a vezetékes hozzáférések tükrében változatlanul vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze %-a ítéli összességében jobbnak a mobilinternetet, mint a vezetékest. A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest érdemben nem változott a megítélés. A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban a mobilitásban, a telephelytől távoli munkalehetőségben és a távmunkában rejlik.

69 Internet Internettel kapcsolatos tervek % Beszerzési tervek [következő évben] % Lemondási tervek [következő évben], % % 0%,,0,, 0, 0,,,,0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0- fő 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb %,,,,,,,, % 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,0 0% 0+ fő 0- fő 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Internet-előfizetés beszerzését a következő egy évben a szervezetek %-a tervezi. A -nél több személyt foglalkoztató szervezetek elsősorban DSL- és bérelt vonali technológiára épülő beszerzésekben gondolkodnak. Internet-előfizetés lemondását % tervezi. Elsősorban DSL-technológiájú hozzáféréseket mondanának le.

70 Internet Reakció a 0%-os áremelésre I. Reakció a vezetékesinternet-előfizetések [beleértve a mikrohullámú és műholdas] árának 0%-os emelkedésére 0, 0, 0, Továbbra is előfizetnének Mobilinternetre váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Miért nem váltanának mobilszélessávra? [a vezetékes internet árának 0%-os emelése esetén] Nincs rá szükség Nincs stabil kapcsolat Üzleti célra nem megfelelő Túl lassú / túl kicsi sávszélesség Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik a vezetékes árának 0%-os emelése esetén sem váltanának mobilszélessávra, = A jelenleg közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a jelenlegi előfizetésük árának 0%-os emelkedésének hatására nem változtatna, továbbra is a meglévő előfizetést használná [az előző évhez képest százalékpontot növekedett a mutató, főként a cégek miatt]. Mindössze százalék váltana az áremelkedés hatására mobilinternetre. A mobilszélessávra történő váltást elutasítók többségének nincs szüksége mobilinternetre, továbbá a kapcsolat instabilitásával, üzleti célra nem megfelelő voltával, illetve az alacsony sávszélességgel indokolja döntését. A válaszadók %-a szerint a mobilinternet túl drága, további %-nak pedig nincs szüksége mobilitásra. Túl drága Nincs szüksége mobilitásra Nincs vagy nem megfelelő a lefedettség Nincs laptopjuk Nem biztonságos Nincs elegendő ismerete a technológiáról Nincs átalánydíjas csomag Túl magasak a váltással járó költségek Már van Egyéb NT/NV 0, 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0

71 Internet Reakció a 0%-os áremelésre II. Reakció a mobilinternet-előfizetések árának 0%-os emelkedésére 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 00% Továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik internet-hozzáférési technológiára váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0 ] Az előfizetési díjak 0%-os emelkedése esetében [más internet-hozzáférési technológiák árának változatlansága mellett] sem várható jelentős mozgás, az előfizetők összességében %-a maradna jelenlegi mobilinternet-szolgáltatójánál, %-uk váltana más technológiára. Az üzleti szegmensben csak %-uk, míg az intézményi és nonprofit szférában %-uk mondana le az internetről.

72 Internet Reakció a 0%-os áremelésre III. Reakció a különböző technológiájú internet-előfizetések árának 0%-os emelkedésére 00% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0 Bérelt vonali xdsl Kábelinternet Mobilinternet Egyéb Továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik technológiára váltanának Az előfizetéseket lemondanák Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, bérelt vonal=00, xdsl= 0, kábelinternet= 0, mobilinternet=, egyéb= Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. A különböző technológiájú internet-előfizetések esetén -% között mozog azoknak az aránya, akik 0%-os áremelés esetén nem változtatnának, továbbra is használnák meglévő előfizetéseiket. Akik változtatnának, azok jellemzően a jelenleg használt technológián belül próbálnának alacsonyabb díjcsomagra váltani, míg a technológiaváltók aránya a legelterjedtebb technológiák esetén % alatti [a teljes lemondás a mobilinternet kivételével marginális].

73 Internet IT-biztonság Külső, belső védelem Mennyire tartják IT-rendszereiket biztonságosnak, tartanak-e attól, hogy a rendszereiket külső támadás érheti? Tartanak-e attól, hogy a vállalati ITrendszereiket a munkatársak esetleges hanyagsága, figyelmetlensége sodorhatja veszélybe? 0+ fő 0+ fő 0- fő 0- fő 0 Egyáltalán nem tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Csak kevéssé tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől 0- fő 0- fő Egyáltalán nem tartanak ettől Csak kevéssé tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] 0 Az internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek negyede tart attól valamilyen mértékben, hogy külső támadás éri IT-rendszerüket, ez a valós veszélyeztetettséghez képest nagyon alacsony. A releváns szervezetek ötöde tartja veszélynek, hogy IT-rendszerüket épp saját dolgozóik hanyagsága veszélyezteti. Az eredményekből jól látható, hogy mind a vállalati, mind az intézményi szféra következetesen alulbecsüli saját IT irányú sebezhetőségét.

74 Internet IT-biztonság Támadások Használnak Önök hardveres vagy szoftveres tűzfalat? Érte-e támadás az interneten keresztül az utóbbi évben az Önök cégét, intézményét? fő 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0 Igen, csak hardveres tűzfalat Hardveres és szoftveres tűzfalat is NT/NV Igen, csak szoftveres tűzfalat Nem Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] 0- fő 0- fő Igen, jelentős kárt okozott Igen, kismértékű kárt okozott Igen, de károkozás nem történt Nem történt ilyen NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] A legalább 0 fős, internettel rendelkező szervezetek kétötöde mind szoftveres, mind hardveres tűzfallal rendelkezik. A nagyobb létszámú szervezetek esetében ez az arány eléri a %-ot is. %-uk csak szoftveres, %-uk pedig csak hardveres tűzfallal védekezik a külső behatolások ellen. Az esetek %-ában a szervezet saját IT-részlege, harmadában külső szolgáltató biztosítja a tűzfalat. Önbevallásuk szerint a szervezetek kis hányadát érte támadás az elmúlt évben, és az sem okozott jelentős kárt. Látni kell azonban azt is, hogy az ilyen támadásokat sokszor nem is észlelik vagy ha igen, akkor sem feltétlenül vállalják fel az IT-ért felelős személyek.

75 Internet IT-biztonság Okoseszközök A vállalati IT-rendszerük legalább részben ki van nyitva az okoseszközök előtt? 0 Tartanak-e attól, hogy az okoseszközökön keresztül a vállalati IT-rendszereiket támadás érheti 0 0+ fő 0 0+ fő 0- fő 0- fő Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] 0- fő 0- fő 0 Egyáltalán nem tartanak ettől Csak kevéssé tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől NT/NV Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = A szervezetek kétötöde legalább részben engedélyezi az okoseszközök számára a vállalati ITrendszerrel való kommunikációt. A 0+ fős vállalatok esetében magasan az átlag feletti, 0%- os ennek az aránya. A releváns célcsoport kétharmada egyáltalán nem vagy csak kicsit aggódik amiatt, hogy a nyitott rendszeren keresztül támadás értheti a szervezetet. Ugyanekkor épp a megengedőbb 0+ fős vállalatok esetében a legnagyobb az aránya a támadásoktól való félelemnek. A háttérben húzódó magyarázat nagy valószínűséggel az lehet, hogy ezek a szervezetek valamivel felkészültebbek, jobban ismerik a kockázatokat.

76 Internet IT-biztonság BYOD* Önöknél korlátozzák, hogy a vállalati IT-rendszer milyen mértékben van kinyitva a saját tulajdonú, BYOD megoldás keretében használt okoseszközök számára? Milyen típusú eszköz esetén van erre lehetőség? Okostelefon Laptop 0+ fő 0 Asztali számítógép 0- fő 0- fő Nincs, ugyanazok a funkciók érhetők el, mint a céges eszközökről Igen, de a legtöbb funkció ezekről az eszközökről is elérhető Igen, az ilyen eszközökről csak a legalapvetőbb funkciók érhetők el Igen, ilyen eszközökről a vállalati IT-rendszer egyáltalán nem érhető el NT/NV Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = Az okoseszközök számára legalább részben nyitott IT-rendszert biztosító szervezetek %-a egyáltalán nem korlátozza, hogy azt elérjék a munkatársak saját eszközökkel. Ennek az eljárásnak az aránya érthető indokok miatt a vállalati szférában majdnem duplája, mint a kormányzati és nonprofit szervezetek körében. Ugyanekkor a szervezetek %-a csak a legalapvetőbb funkciókat teszi elérhetővé a saját eszközök számára. A legtöbb esetben okostelefonokkal és laptoppal lehet elérni a szervezet saját IT-rendszerét. * Hozd a saját eszközödet angol rövidítése Tablet Netbook NT/NV

77 Internet IT-biztonság Védekezés Hogyan védekeznek az okoseszközökön keresztüli esetleges IT-rendszer-támadások ellen? [TOP 0] Hozzáférési jogok korlátozása Biztonsági szoftver telepítése A felhasználók tudatosságának növelése IT-biztonsági szabályzat kiterjesztése Telepíthető alkalmazások korlátozása VPN szoftver telepítése Okostelefon-házirend bevezetése Kapcsolódási lehetőségek korlátozása IT-stratégia kiterjesztése A szervezetek által alkalmazott leggyakoribb megoldások, melyekkel védekeznek az okoseszközök által [esetlegesen] okozott biztonsági kockázatok ellen, hogy korlátozzák a hozzáférési jogokat vagy kötelezően előírják biztonsági szoftverek telepítését. Drámainak mondható, hogy a szervezetek háromnegyede egyáltalán nem foglalkozik a felhasználói tudatosság növelésével. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a szervezetek hatoda semmilyen módon nem védekezik az okoseszközök használatából fakadó támadások ellen. Tárolási-mentési lehetőségek korlátozása 0 Semmilyen módon Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, =

78 Internet Cloud-szolgáltatások I. Felhőalapú megoldások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Magánfelhő, ICT-infrastruktúraszolgáltatás, Szolgáltatói felhő 0, ICT-platform-szolgáltatás, Közösségi felhő, Felhőalapú alkalmazásszolgáltatás, Hibrid felhő, Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Az internet-hozzáféréssel rendelkező legalább 0 fős szervezetek számára a felhőalapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak %-uk tartja érdekesnek. A kapcsolódó szolgáltatások szintén alacsony érdeklődésre tarthatnak számot. Az elutasítók aránya változatlanul 0% feletti. Az összes szervezet csupán %-a vesz jelenleg igénybe felhőalapú szolgáltatást. Az igénybevétel a vállalatoknál %, az intézményi és nonprofit szférában pedig csupán %.

79 Internet Cloud-szolgáltatások II. Felhőalapú alkalmazásszolgáltatások igénybevétele* Felhőalapú szolgáltatások igénybevétele* Telefon jellegű szolgáltatás Igen % Üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás Nem % Irodai szoftvercsomag Bázis: felhőalapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] 0% % % % % 0% Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Azon szervezetek körében, ahol igénybe vesznek valamilyen felhőalapú szolgáltatást, a távoli alkalmazásszolgáltatás [SaaS] igénybevétele a szervezetek %-ára jellemző. Az internet-hozzáféréssel rendelkező, legalább 0 fős szervezetek között -% azok aránya, akik rendelkeznek telefon jellegű felhőalapú szolgáltatással vagy üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatással. A releváns célcsoport %-a pedig valamilyen irodai szoftvercsomagot vesz igénybe. *A nagyon alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

80 Internet Cloud-szolgáltatások III. Pontosan milyen típusú felhőalapú telefon jellegű szolgáltatást vesznek igénybe?* T-Systems: instantphone 0 Pontosan milyen típusú felhőalapú üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatást vesznek igénybe?* T-Systems: instantcc, felhőalapú konferenciabeszélgetéses szolgáltatás Egyéb felhőalapú üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás Skype vállalati verzió StreamNet VMR, felhőalapú video- és audiokonferencia-szolgáltatás Egyéb felhőalapú videokonferenciaszolgáltatás Egyéb felhőalapú telefon jellegű szolgáltatás Egyéb felhőalapú audiokonferenciaszolgáltatás Egyéb felhőalapú call centeres szolgáltatás Bázis: szervezetek, melyek igénybe vesznek felhőalapú telefon jellegű szolgáltatást, = Bázis: szervezetek, melyek igénybe vesznek felhőalapú üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatást, = A telefon jellegű felhőalapú szolgáltatások közt a T-Systems instantphone terméke 0%, a Skype vállalatok számára készített verzióját %, míg valamilyen egyéb megoldást % vesz igénybe. Az üzleti és komfort telekommunikációs megoldások meglehetősen szerteágazóak, nincs domináns szereplő a piacon. *A nagyon alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 0

81 Internet Cloud-szolgáltatások IV. Felhőalapú megoldáshoz biztosított szolgáltatói támogatással, segítségnyújtással, problémamegoldással való elégedettség* Skálás kérdés, =Egyáltalán nem elégedettek; =Teljes mértékben elégedettek NT/NV Down [-] % % Mid [] % átlag:, Top [-] % Bázis: felhőalapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] Az igénybe vett szolgáltatásokhoz a szolgáltató által biztosított különböző támogatásokkal a releváns szervezetek háromnegyede elégedett. *A nagyon alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

82 Internet Cloud-szolgáltatások Előnyök, hátrányok Előnyök Beruházási költségek megtakarítása [%] Üzemeltetési költségek csökkentése [%] Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása [%] Gyors bevezethetőség [%] Magas fokú informatikai védelem [%] Helyszíntől független elérés [%] A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [%] Fizikai hely megtakarítása [%] Használatalapú fizetési konstrukció [%] Speciális szaktudáshoz való jutás [%] Nincs előnye [%] Hátrányok Külső szolgáltatótól való függőség [%] A jelenlegi nem felhőalapú megoldással elégedettek [%] Kétséges az adatok bizalmas kezelése [%] Internetkapcsolat kiesése esetén nem használható [%] Az anyavállalat/ felettes szerv várhatóan nem engedélyezné [%] Nincs még elég referencia [%] Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni [%] Jelenlegi megoldásokba komoly beruházásokat eszközöltek [%] Üzletmenet-folytonosság szempontjából kockázatos [%] Nem minden szoftvernek van virtualizált változata [%] Nincs hátránya [%] Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0] Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= 0]

83 .. Adat- és üzleti kommunikáció

84 Adat- és üzleti kommunikáció Definíciók Bérelt vonali adatátvitel Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket] Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok. Virtuális magánhálózat [IP-VPN, Layer VPN/Ethernet VPN] Az IP-alapú virtuális privát hálózat [IP-VPN] olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IPhálózaton [tipikusan a szolgáltatók IP-hálózatán vagy a nyilvános interneten] keresztül biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket. Egyéb adatátviteli technológiák/ szolgáltatások Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X. technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/ szolgáltatások.

85 Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok 0+ fő 0- fő 0- fő Adatátvitelt folytató szervezetek Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0+ fő 0- fő 0- fő 0 0 Adatátviteli irányok Telephelyek közötti adatátvitel Egyéb belföldi végponttal adatátvitel Nemzetközi adatátvitel Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A hazai szervezetek %-a, azaz összesen kb., ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen [külső vagy belső] adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, csak a fő feletti alkalmazotti létszámmal működőknél számottevő a nemzetközi irány. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel [vállalatok], illetve a kormányzati-költségvetési szférán belül [intézményekkel] folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális.

86 Adatátvitel Előfizetés és használat Előfizetés és használat fő 0- fő 0- fő Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A hazai, legalább 0 fős szervezetek %-a, azaz összesen mintegy, ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további % más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ.

87 Adatátvitel Célok, felhasználási területek Adatkommunikációs célok [Top 0]* Vállalati / intézményi szervereken lévő file-ok elérése Központi adatbázisok, adattárház elérése Elektronikus levelezés Vállalati / intézményi szervereken lévő alkalmazások elérése Adatbázisok, üzleti adatok továbbítása Központi vállalatirányítási rendszer elérése Feljegyzések, kimutatások továbbítása Intranet elérése Adatmentés/archiválás/üzletmenetfolytonosság biztosítása Rendszer távfelügyelete Az adatátvitelt folytató hazai vállalatok főleg a szervereken lévő file-ok elérésére használják adatkapcsolatukat. Emellett a központi adatbázisok, adattárház elérése, elektronikus levelezés, valamint a szervereken lévő alkalmazások elérése is gyakorinak számít. Az állami és nonprofit szférában a központi adatbázisok, adattár elérése az adatkommunikáció leggyakoribb célja, emellett az intézményi szervereken lévő file-ok elérésére és elektronikus levelezésre, szervereken levő alkalmazások elérésére is sokan e megoldást használják. GOV + NP Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0] *A GOV+NP szegmensben a nagyon alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

88 Adatátvitel Technológia 00% Technológiák penetrációja* 0% 0% 0% 0% 0% 0+ fő 0- fő 0- fő Bérelt vonal VPN Egyéb Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=0] Az adatátvitelt folytató összes szervezeten belül kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetések arányát nézve a bérelt vonali megoldások [%] és a virtuális magánhálózati technológia [%] bizonyultak a legelterjedtebbnek. A bérelt vonali közvetlen előfizetések %-a Fast Ethernetre/ Gigabit Ethernetre épülő hozzáférést, %-uk mikrohullámú technológiát, %-uk rézérpárra épülő hozzáférést jelent. A virtuális magánhálózati megoldások esetében jellemzően bérelt vonalon [%] vagy DSL-en [0%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek %-a IP-VPN, további % Layer VPN/ Ethernet VPN. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

89 Adatátvitel Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok* 00% 0% 0% 0% 0% 0% fő 0- fő 0- fő Magyar Telekom [T-Systems / T-Home] Invitel [Hungarotel, Pantel] UPC Egyéb Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] A releváns szervezetek 0%-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást. Az Invitel az ügyfelek %-ával, a UPC %-kal áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adatés üzleti kommunikáció területén. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

90 Adatátvitel Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint* Top szolgáltatók piacrészesedése költések alapján 0 0+ fő 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0- fő 0 Bérelt vonali Virtuális magánhálózati Egyéb adat- és üzleti kommunikáció Magyar Telekom Invitel UPC Egyéb NT/NV Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a kormányzati és adatkommunikációs piac esetében a legmagasabb. E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek közel kétharmadát [%] realizálja. Az Invitel részesedése %, míg a UPC piaci részesedése % körüli. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 0

91 Adatátvitel Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza* Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* Nem írtak alá hűségnyilatkozatot % NT/NV % év 0% 0+ fő 0- fő 0- fő 0 évnél hosszabb % év 0% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra tíz vizsgált szervezetből három semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél hosszabb elköteleződésre %-uk vállalkozott. A jelenlegi hűségszerződések háromnegyede egy éven belül nem lesz hatályos [%-uk már jelenleg is hatályát vesztette], mely a tavalyi eredményekhez képest jelentősen magasabb arány. A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek jelentős része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

92 Adatátvitel Szolgáltatások ára, minősége Ár és minőség viszonyának megítélése az adatátviteli szolgáltatás esetében* NT/NV % Az ár a fontosabb % A minőség a fontosabb 0% 0+ fő Adatátviteli számla változása az évvel ezelőtti helyzethez képest* 0- fő Egyformán fontos az ár és a minőség % 0- fő Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben nem változott Az utóbbi évben kis mértékben csökkent Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő=] A közvetlen előfizetők többsége [%] az árat és a minőséget egyformán fontosnak ítélte, 0%- uknak pedig a minőség a fontosabb. Az ár a megkérdezettek csupán %-a számára a legfontosabb tényező. A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben úgy érezte, hogy nem változtak adatátviteli kiadásaik. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

93 Machine-to-machine -adatkártya Penetráció MM-adatkártya-előfizetés és -használat Machine-to-machine -adatkártya-használat fő területei [TOP ]* Online pénztárgép Gépjárműflottakövetés 0+ fő Objektumvédelem, biztonságtechnika 0- fő 0- fő 0 Közvetlen előfizetők Nem közvetlen előfizetés Nem használnak Gáz-, víz-, villanymérő órák Energetikai elosztórendszerek 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő=] A vizsgált szervezetek %-a, kb. 00 szervezet használ machine-to-machine -adatkártyát, közülük % rendelkezik közvetlen előfizetéssel. Az adatkártyát használó szervezetek hozzávetőleg ezer machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkeznek. Az adatkártya leggyakoribb használati területei az online pénztárgépek működtetése és a gépjárműflotta-követés, valamint objektumvédelmi, biztonságtechnikai célokra is igénybe veszik. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

94 Machine-to-machine -adatkártya Szolgáltatók, fejlesztés Szolgáltatói kapcsolatok* A következő hónapban mely területeken terveznek bármilyen fejlesztést, beruházást? [Top terület] Magyar Telekom Objektumvédelem, biztonságtechnika, Online pénztárgép, Telenor Gépjárműflotta-követés, Raktározási tevékenység 0, Vodafone Gáz-, víz-, villanymérő órák 0, 0% % % % Bázis: közvetlen machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő=0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Az adatkártyát használó szervezetek %-ának van a Telekommal szerződése, ami kb. 0 ezer darab előfizetést jelent. A Telenorhoz kb. ezer, a Vodafone-hoz kb. ezer előfizetés köthető. Egy szervezet átlagosan db adatkártyára fizet elő, és ezer forintot költ egy hónapban adatkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. Az MM-adatkártyák jövőbeli igénybevételét tekintve az várható, hogy a jelenleg is legnépszerűbb felhasználási területeken történhet további fejlesztés. Mintegy 000 szervezet tervez beruházásokat, közülük 00 cég eddig nem alkalmazott machine-to-machine -adatkártyákat. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

95 . Bundling

96 Bundling Preferenciák Legfontosabb szolgáltatások 0 Milyen fontossággal bírnak az Ön vállalkozása számára az alábbi szolgáltatások az üzletmenet szempontjából? Vezetékes internet, 0 Mobiltelefon, Vezetékes telefon 0 0, 0+ fő Mobilinternet,0 0- fő 0- fő 0 Vezetékes telefon Vezetékes internet Mobiltelefon Adatátviteli szolgáltatások NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Adatátviteli szolgáltatások Televíziós szolgáltatás. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb Legkevésbé fontos NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0 0,0, Üzletmenet szempontjából a legkritikusabb szolgáltatásnak a vezetékes internet bizonyult, mind a vállalati, mind az intézményi szektorban, bár utóbbiban kisebb aránnyal [0% és %]. A vállalkozások számára a mobiltelefon, míg a köz- és nonprofit szférának a vezetékes telefon képvisel nagyobb jelentőséget. A televíziós és adatátviteli szolgáltatások, valamint a (nem beszédcélú sim-kártyákhoz tartozó) mobilinternet fontossága elmarad ezek mögött.

97 Bundling Attitűdök Bundling-konstrukció előnyei Bundling-konstrukció hátrányai Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság 0 Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban 0 Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén 0 Mennyiségi kedvezmények Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál Integrált szolgáltatás, átjárhatóság Nem lát előnyt Más szolgáltatók rész ajánlatait nem tudják igénybe venni Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Esetleges technológia akadályok, megvalósíthatósági problémák Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról Nincs félelme, nincs hátránya 0, Előnyök Legfőbb előny Hátrányok Legfőbb hátrány Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb számlázásban, ügyintézésben és a kedvezményekben rejlik. A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók %-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt.

98 Bundling Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok Bundling-penetráció 0+ fő 0- fő 0- fő 0 00% 0% 0% 0% 0% 0% Szolgáltatói kapcsolatok fő 0- fő 0- fő 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Magyar Telekom Digi Invitel UPC/ UPC / UPC Telekom Telenor Vodafone Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 0 fős szervezetek százaléka, azaz kb., ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 0-höz képest ez nem mutat eltérést. A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől % vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat. A UPC, a Telenor, a Vodafone és a Digi egyelőre kevés bundled-ügyfél számára szolgáltat.

99 Bundling Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db] Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban Vezetékes, mikrohullámú és műholdas internet Fix telefon Mobiltelefon 0+ fő 0- fő 0- fő 0 Mobilinternet-kártya TV/ multimédia db db + db Egyéb adatkommunikáció Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A bundling-megoldást használó szervezetek %-a két, %-a pedig három vagy annál több szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a vezetékes internetet [%] és a fix telefont [%] veszik igénybe a bundling-csomag keretében.

100 Bundling Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? [jelenlegi igénybevevők] Jövőbeli igénybevételi hajlandóság [jelenleg bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] Skálás kérdés: =Biztosan nem vennék igénybe, =Biztosan igénybe vennék 0,, 0+ fő, 0- fő 0+ fő, 0- fő 0- fő 0, 0- fő, Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összecsomagolt távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek A bundling-megoldást igénybe vevő szervezetek jelentős többsége továbbra is a jelenlegi szolgáltatáskombinációt kívánja egy csomagban igénybe venni. A szolgáltatáscsomagoktól az eddigiekben elzárkózók [bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] mindössze %-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling-megoldások igénybevétele iránt érdeklődő szervezetek elsősorban a vezetékestelefon- [0%] és a vezetékesinternet-szolgáltatás [%] iránt érdeklődnek. Közel háromnegyedük legalább 0%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. 00

101 . Fogyasztói magatartás, panaszok 0

102 Fogyasztói panaszok kezelése I. Felmerült probléma valamely távközlési szolgáltatással az elmúlt hónapban Felmerült probléma az adott szolgáltatással az elmúlt hónapban 0 Vezetékes telefon 0 Vezetékes internet Mobiltelefon 0+ fő Mobilinternet 0- fő 0 Adatkommunikáció 0- fő 0 Fizetős TV 0, Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A vizsgált szervezetek közel harmadánál merült fel probléma a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban az elmúlt év során. A problémák leggyakrabban a vezetékes internetet és a vezetékes telefont érintik, ritkábban a mobiltelefont. 0

103 Fogyasztói panaszok kezelése II. Megkeresték-e a szolgáltatót a problémával? Megnyugtatóan rendezett problémák aránya Vezetékes telefon Vezetékes telefon Vezetékes internet Vezetékes internet Mobiltelefon Mobiltelefon Bázis: adott szolgáltatással problémát tapasztaló szervezetek Bázis: adott szolgáltatással kapcsolatos problémát a szolgáltatónak jelző szervezetek A felmerült problémákkal az érintett szervezetek az esetek döntő többségében meg is keresték a szolgáltatót. Az esetek nagy többségében a felmerült nehézségeket közös erővel sikerült megnyugtatóan rendezni. 0

104 Ingatlanon belüli monopólium 0+ fő 0- fő 0- fő Hallottak-e már róla? 0 Igen, hallottunk róla és történt is már velünk ilyen Hallottunk a jelenségről, de velünk még nem történt ilyen Nem hallottunk még ilyenről NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Ingatlanon belüli monopólium megítélése Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet; =Teljes mértékben egyetért Korlátozza a szabad versenyt a szolgáltatók között Üzletileg teljesen etikátlan, elfogadhatatlan Az államnak tennie kellene valamit, hogy ezt visszaszorítsa Többnyire korrupció áll a hátterében Ezek sok esetben nem is valódi távközlési szolgáltatók Teljesen jogszerű, a jelenlegi magyar jog ezt megengedi 0 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0,,,0,,,0 Az ingatlanon belüli távközlési monopóliumokról a megkérdezettek %-a hallott már, további % pedig volt is ilyen helyzetben a cégével. Tavalyhoz képest érezhetően nőtt a jelenség ismertsége [% %]. A megkérdezettek döntő többsége etikátlannak és versenykorlátozónak érzi ezt az ingatlanfejlesztői gyakorlatot, ráadásul a verseny korlátozását említők aránya még nőtt is tavalyhoz képest. 0

105 Szolgáltatók Előfordult-e a bármely távközlési szolgáltatójuk részéről a következő esetek bármelyike, üzleti előfizetéseik kapcsán? A szolgáltató részéről egyoldalú szerződésmódosítás történt [tarifacsomagváltás] díjcsomagtisztításra hivatkozással Nem kapott megfelelő tájékoztatást az ügyfélszolgálattól [pl. díjcsomagváltásnál] A hozzájárulásuk nélkül módosította a szolgáltató a csomagot, és eszerint számlázott az új tarifacsomagról szóló értesítést követően A szolgáltató javaslatára egyoldalú szerződésmódosítás történt [tarifacsomagváltás] az előfizetői szokások felmérésére hivatkozva Flottás szerződéskötés esetében a szolgáltató nem állította be a flottakedvezményt valamennyi számhoz, és emiatt túlszámlázás történt A hűségszerződés lejárta után a szolgáltatás lemondását követően még fizetnie kellett úgy, hogy ekkor már nem vehette igénybe a szolgáltatást Üzleti előfizetések kapcsán a leggyakoribb probléma a szolgáltató részéről történő egyoldalú szerződésmódosítás volt: a szervezetek %-a számolt be ilyen esetről. További közel % nyilatkozta, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az ügyfélszolgálattól, illetve % körüli azok aránya akiknél előfordult hozzájárulás nélküli csomagmódosítás. Összességében elmondható hogy a szolgáltató részéről történő etikátlan magatartásról a megkérdezettek %-a számolt be. Egy hónapban több számlát kapott arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatási díjak számlázása módosult 0% % 0% % Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0

106 Hűségszerződés hossza, lejárata, meghosszabbítása Telkó*-előfizetésekre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Fix telefon Fix telefon Mobiltelefon Mobiltelefon Fix internet Fix internet Mobilinternet Adatkomm. 0 0 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők Mobilinternet Adatkomm. Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/ volt a mostani előfizetésükhöz kapcsolódó hűségszerződésük Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV A hűségszerződések hossza megkötésükkor leggyakrabban év, de túlnyomórészt már lejártak vagy kevesebb mint év van hátra belőlük. Létező, de kikopóban lévő szolgáltatói gyakorlat, hogy a telkó-szolgáltatók a hűségidő automatikus meghosszabbításával akadályozzák meg a váltást. Ezt a szervezetek mintegy %-a élte meg akadályként valamely szolgáltatás kapcsán az elmúlt évben, de fontos látni, hogy szervezeti passzivitás miatt a látencia vélhetően igen magas. *Hang- és adatszolgáltatás (telefon, internet, egyéb adatszolgáltatás). Nem tartozik bele hagyományosan a műsorterjesztés 0

107 . Döntéshozatali jellemzők, attitűdök 0

108 IT-s és telkós döntéshozatal A hírközlési és az informatikai igényeit vállalatuk jellemzően saját eszközökkel, alkalmazásokkal elégíti ki vagy béreli azokat? A vállalati kiadások/ költségek mekkora hányadát teszik ki a hírközlési és informatikai költségek? fő 0+ fő 0 0- fő 0- fő 0- fő 0 0- fő Teljes mértékben saját eszközökkel Nagyrészt saját eszközökkel Nagyjából fele-fele arányban saját és bérelt eszközökkel Nagyrészt bérelt eszközökkel Teljes mértékben bérelt eszközökkel NT/NV 0% -% -% 0-% 0% vagy annál több NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] A vállalatok, intézmények túlnyomó többsége [%] teljes mértékben saját eszközökkel elégíti ki hírközlési és informatikai igényeit. További 0% bár más forrást is alkalmaz, nagyrészt a saját eszköz dominál. E tekintetben az üzleti, valamint az intézményi és nonprofit szektor nem tér el egymástól jelentősen. A hírközlési és informatikai költségek a vállalati kiadások jellemzően %-át teszik ki, ugyanekkor a döntéshozók harmada nem tudott érdemben nyilatkozni a kiadásokról. 0

109 Üzleti tevékenységek támogatása Milyen fennakadást okoz vállalatuk üzletmenetében a hírközlési és/ vagy informatikai szolgáltatások kiesése? Mi jellemző az Önök cégére a következő üzleti tevékenységeket támogató lehetőségek ismeretére és használatára vonatkozóan? Wifi-hálózatok és eszközök 0+ fő Okoseszközök 0- fő 0 Közösségi hálók, oldalak 0 0- fő Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Nagyon komoly, kritikus fennakadásokat okoz Jelentős, de nem kritikus fennakadást okoz Közepesen komoly fennakadást okoz Szinte egyáltalán nem okoz semmilyen fennakadást Csekély mértékű fennakadást okoz NT/NV A szervezetek 0%-a számára kritikus fennakadást okozna az üzletmenetben a hírközlési és/ vagy informatikai szolgáltatások kiesése. A főnél nagyobb vállalatok, intézmények esetében ez az arány eléri az %-ot. A legelterjedtebb üzleti tevékenységeket támogató lehetőségek közé a wifi-hálózatok, az okoseszközök tartoznak. További magas arányban támogatják céges működésüket a megkérdezettek a közösségi oldalak segítségével is [%]. MMmegoldások IoT-eszközök Viselhető okoskiegészítők Közösségi gazdaság lehetőségei Ismerik és használták is már Ismerik, még nem használták, de tervezik a jövőben Ismerik, de még nem használták és nem is tervezik Nem ismerik, de érdekes lehet a vállalkozás számára Nem ismerik, de nem is releváns a vállalkozás számára NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0 0

110 Döntéshozói attitűdök Kérem értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért A vezetékesinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat/ intézmény működése szempontjából 0, A vezetékes telefon elengedhetetlen a vállalat/ intézmény működése szempontjából, Az üzleti szféra meghatározó szerepet játszik a modern technológiák mindennapi életbe történő átültetésében 0,0 A mobiltelefon jobban megfelel a vállalat/ intézmény igényeinek, mint a vezetékes telefon, A technológiai megoldások annyira gyorsan változnak, hogy az már a hozzáértők számára is szinte követhetetlen, Vállalatuknál/ intézményüknél törekednek arra, hogy a távközlési és informatikai eszközeiket viszonylag gyakran, legalább évente lecseréljék,0 A mobilinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat/ intézmény működése szempontjából, A mobilinternet jobban megfelel a vállalat/ intézmény igényinek, mint a vezetékes internet, Vállalatuknál/ intézményüknél hosszabb távon a mobilinternet szinte teljesen leválthatja a vezetékes internetet,0 Top [-] Mid [-] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0], [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] 0

111 . Teljes távközlési piac

112 Piacméret és -részesedési mérések területei Vizsgált piacok A vizsgált célcsoportok [ elemzési szegmensek ] teljes távközlési piacát részpiac* mérési eredményeinek uniójaként rekonstruáltuk: Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások Internetszolgáltatás Fix telefónia Mobiltelefónia *Az ötödik, televíziós részpiacot a tévészolgáltatás üzleti szegmensben tapasztalt rendkívül csekély súlya miatt nem mérjük

113 Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Távközlési szolgáltatások penetrációja Bármilyen távközlési szolgáltatásra közvetlenül előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál Fix telefon Magyar Telekom, vezetékes Mobiltelefon Magyar Telekom, mobil Fix internet 0 Telenor Invitel Mobilinternet Vodafone Adat UPC Digi Közvetlen üzleti előfizetés Egyéb szolgáltatás használata Bázis: összes vállalat / szervezet, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=0, 0- fő= 0] Bázis: Bármilyen távközlési szolgáltatással rendelkező vállalatok/ intézmények, =0 [=, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0- fő=, 0- fő= ] A vezetékes telefon, mobiltelefon és internet használata csaknem az összes legalább 0 fős szervezetre jellemző, míg a (nem beszédcélú sim-kártyákhoz tartozó) mobilinternet megközelítőleg kétötödüknél lelhető fel. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de még ezeket is a szervezetek 0%-a használja. A Magyar Telekom [vezetékes: kb., ezer ügyfél, mobil: kb., ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utána a Telenor és az Invitel következik, ezer, valamint 0, ezer ügyféllel.

114 Piacméret és -struktúra Távközlési szolgáltatások piaca 0-ban [nettó, millió Ft/év] Fix telefónia Mobiltelefónia Internet Adat- és üzleti komm. 0 Gov + NP 0 0+ fő fő 0 0- fő Bázis: teljes 0-os távközlési kiadás [m Ft], =0 0 [=, Gov+NP= 0] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] 0+ fő 0- fő 0- fő Piacstruktúra Fix telefónia Mobiltelefónia Internet Adat és üzleti komm. Bázis: teljes 0-os távközlési kiadás [m Ft], =0 0 [=, Gov+NP= 0] [0+ fő=0, 0- fő=, 0- fő= ] A távközlési szolgáltatások teljes piacát mintegy milliárd forintra becsüljük. A piac legnagyobb hányadát [%] a mobiltelefónia, %-át a fixtelefonpiac, -%-át az adatkommunikációs és az internetes kiadások adják. Az állami és nonprofit szervezeteknél a fix-kiadások aránya felülreprezentált, ezzel párhuzamosan a mobilkiadásaik kisebb súllyal szerepelnek a teljes intézményi és nonprofit piacon belül. A legalább 0 fős szervezeteknél az adatkommunikációs kiadások az átlagosnál magasabb arányban járulnak hozzá a teljes piachoz.