REKREOLÓGIA ALAPISMERETEK

Átírás

1

2 2 BÁNHIDI MIKLÓS REKREOLÓGIA ALAPISMERETEK I-III. Elektronikus egyetemi jegyzet RÉSZLETEK(NEM LEKTORÁLT) NYME AK, Győr, 2014 Hivatkozás: Bánhidi M. (2012): Rekreológia alapismeretek. Rekreológia, Leisure Science. Sporttudományi Füzetek MSTT, Budapest Az eredeti példány megrendelhető en Copyright: A jegyzet elsősorban a felsőoktatási képzésben dogozók és hallgatók képzését szolgálja. Az anyag a szerző engedélye nélküli sokszorosítása szerzői jogvédelembe ütközik.

3 3 VI.FEJEZET A REKREÁCIÓ (LEISURE) CÉLCSOPORTJAI Bevezetés A rekreáció valamennyi embert érint, ezért annak célcsoportja bárki lehet. A terület menedzsmentjének sikere sokszor abban rejlik, hogy mennyire ismeri a rá bízott személyeket csoportokat, megtalálja-e, érti-e a bennük lévő azonosságokat, eltéréseket. A rekreációszervező azonban legtöbbször a célcsoportok megválasztásában nem válogathat, a rájuk bízott személyek iránti felelőssége nagy nemtől, életkortól, fajtól, vallási nézetektől, stb. függetlenül. El kell, hogy fogadja az ENSZ emberi jogokban megfogalmazottakat: Minden ember szabadnak születik. Minden embernek joga van a munkára, szabadidőre. Munkájában érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód elvét, amelyben a közös igények, elvárások 6.1. Az életkorok jellemzése A rekreáció célcsoportjai sokszor hasonlítanak, ugyanakkor egyes jegyek alapján különböznek egymástól. Jobb megértésükhöz elengedhetetlen az emberek életmódjának, életútjának megismerése, amelyben segítséget nyújt az auxológia tudományág, amely nemcsak keresztmetszeti, hanem longitudinális értelemben vizsgálja az emberi fejlődés csoportos és egyéni eltéréseit. Képviselői az életutat időfaktorként értelmezik, amelynek periódusaiban különböző intenzitású változások történnek az ember szervezetében. Vizsgálati területek: - a növekedés: mennyiségi (testi) változások, fejlődés: minőségi (pszichés) változások, - az érés: hormonális fejlődés következménye, amely összefüggésben van a szocializációs követelményekkel. Az emberek életútját a fejlődés és folyamatos változások kísérik, amelyeket az alábbi fő tényezők határozzák meg: Genetikai ok: öröklődés Környezeti okok: természeti, társadalmi Életmódból adódó okok Az életkori definíciók között megkülönböztethetők kronológiai, biológiai, motoros életkorokat. A kronológiai életkor a születéshez viszonyított életkor, amelynek megállapítását a tudomány ezred pontossággal határozza meg (decimális életkor). A biológiai életkort a gyermekek fejlettségi mutatójaként kezeli a tudomány, amely a kronológiai életkorhoz viszonyítottan eltéréseket mutat. A motoros életkor kifejezésről az 1980-as években végzett magyarországi reprezentációs vizsgálataink nyomán kezdtük beszélni, miszerint a motoros képességek életkoronkénti eltéréseiből vonhattunk le tanulságos következtetéseket. A szakirodalmakban az ember életszakaszait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: csecsemők, kisgyermekkor, iskoláskor, ifjúsági kor, felnőtt kor, időskor. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index, HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján (6.1. ábra). Ennek kapcsán a világon a legjobb mutatókkal a gazdaságilag vezető nyugati országok tartoznak, amely alapján egyértelmű, hogy ott többet költenek az oktatásra, amely növeli az életminőséget.

4 ábra Az emberi fejlődés indexe (HDI) Piaget az értelem fejlődésével hozza párhuzamba a fejlődést. Két elemet különböztet meg az asszimiláció (hasonulás) pl. evés, játék, ill. az akkomodáció (idomulás), amikor az egyén a környezeti változásokra reagál különböző információk feldolgozásával Nemi különbségek A férfiak között a gazdasági-iskolázottsági különbségek, és a munkanélküliség a legfontosabb kockázati tényező, de ezek után, szintén igen fontos szerepe van az emberek közötti bizalmatlanságnak, ellenségességnek, a kölcsönös segítség alacsony fokának és annak, ha nem számíthatnak civil szervezetek támogatására, ezek együtt a megyék közötti halálozási különbségek 77 %-át magyarázzák. A nők esetében a védő faktorok szerepe egyértelműbb, ezek a kölcsönös segítség és a bizalom, csak ezután következik az anyagi helyzet romlása. A Hungarostudy 2002 megerősítette a fenti kockázati és védő tényezők szerepét, ezeken túl a férfiak halálozási arányait igen jelentősen rontja a rivalizáló attitűd, míg a vallásosság a nők körében igen fontos egészségvédő faktor Életkori különbségek Az életkori különbségek megértése érdekében meg kell értenünk az életciklust, amely a születéstől a halálig tart és olyan szakaszokra bontható, amelyek biológiai és pszichikai változások tekintetében az embercsoportoknál hasonlóak, egyénileg sokszor eltérő képet mutatnak. Természetesen az életkori szakaszok nem vonatkoztathatók el egymástól, egymásra épülnek, ill. az öregedésnél Zborowski (1964), és Kelly (1996) vizsgálataikon keresztül megállapították, hogy az életkor előrehaladtával jelentősen megváltoznak az emberek rekreációs szokásai. Az életkori eltérések legfontosabb ismérvei a biológiai fejlettségben és egészségi állapotban való eltérések alapján értelmezhetők. Eiben at al. (1990) felmérései alapján a biológiai fejlődésben többnyire lineáris trendek tapasztalhatók, bizonyos szenzitív szakaszokkal, amelyek szervrendszerenként eltérő intenzitást mutatnak. Az idegrendszer fejlettsége már 6 éves korban eléri a maximum 90%-át, míg a nemi hormonális rendszer fejlődése csupán csak a pubertás korral válik intenzívebbé.

5 5 A motoros képességek fejlődését jelentősen meghatározzák a tartó és mozgató szervrendszerek fejlettsége, amely rendszeres fizikai foglalkoztatással előnyösen befolyásolhatók. A fejlődés fiúknál és lányoknál hasonló intenzitású, csupán pubertás kortól a felnőtté válásig akár 20%-os eltérést eredményez a fiúk javára (Barabás). 6.1.táblázat A fejlődés pszichoszociális háttere (Eriksson, 1963) Korszak Krízis Kedvező Kimenetel Kedvezőtlen kimenetel(patológia) Csecsemőkor (0-1 év) Bizal ombizalmatlanság Bizalom, optimizmus Skizoid, depresszív személyiségkép Kisgyermekkor (1-3 év) Autonómiaszégyen, kétség Önkontroll, megfelelésérzés Túlzott önmagunkkal foglalkozás, kényszer Játszókor (3-6 év) Kezdeményezés- Bűntudat Önálló cselekvés tervezése és Bűntudat, hisztéria, pszichoszomatikus Fiatal felnőttkor Felnőttkor Érett (idős) felnőttkor Kisiskoláskor (6 évpubertás) Serdülőkor Teljesítménykisebbrendűség Identitás- Szerepzavar Bensőségességelszigetelődés Alkotóképességstagnálás Énteljességkétségbeesés megvalósítása Intellektuális, fizikai és szociális kompetencia Egységes, önálló énkép Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés Törődés a családdal, társadalommal és a jövővel Élettel való megelégedés, szembenézés a halállal Csecsemők, kisgyermekek rekreációja betegségek Kisebbrendűség érzése, negatív önértékelés Identitásdiffúzió, kriminalitás Szociális elszigetelődés, magány Addigi teljesítménnyel való elégedetlenség, életpálya-módosítás Kétségbeesés, halálfélelem, elégedetlenség Khalil Gibran arab származású költő az alábbiakban ír a gyermekről (szabad fordításban): A Te gyermekeid valójában nem a Te gyermekeid, Ők az Élet Fiai és Lányai, Rajtad keresztül születnek, de mégsem a részeid, Még ha veled is vannak, mégsem tartoznak csak hozzád Ezzel azt kívánta kifejezni, hogy a gyermek születésétől egy önállósodásra vágyó egyéniség, amely hozzánk hasonló, de gyakran tőlünk független akarattal rendelkezik. Ez az életvitelükben is hamar jelentkezik, amelyet a felnőttek dackorszakként élik meg és gyakran tanácstalanok annak kezelésénél. A rekreáció területein is észlelhető, hogy már korán szereti eldönteni a csecsemő, kisgyermek, hogy mit szeretne csinálni. A pszichológia szaktanulmányok azonban leírták, hogy egyfajta tevékenység iránti érdeklődésük ideje nagyon csekély, ez lehet akár néhány másodperc is Csecsemők, kisgyermekek bio-szociális fejlődése A csecsemők és a kisgyermekek az egészségügyi kérdések terén teljesen elkülönülő csoportot képeznek - nem tekinthetők egyszerűen kis felnőtteknek. Idegrendszerük, légzőszerveik és szaporodási szervrendszerük még nem teljesen kifejlett, ezért sokkal

6 6 kiszolgáltatottabbak az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben, mint a felnőttek. A gyermekeket tehát veszélyeztetett csoportnak kell tekintenünk, és kiemelt figyelmet kell szentelnünk nekik. A csecsemők és kisgyermekek érdekében az Európai Unió olyan intézkedéseket dolgozott ki, melyek célja a magas színvonalú egészségvédelem biztosítása. Sok komoly egészségügyi kérdés merül fel a csecsemők és gyermekek kapcsán már a kezdetek kezdetén. Ezek közé tartozik a születés előtti egészség, a táplálással kapcsolatos kérdések, az kiegyensúlyozott étrend, a testsúlykontroll vagy a speciális gyógyszereket igénylő ellátás. A társadalmi körülmények és a környezeti hatások szintén vetnek fel fontos kérdéseket, például a táplálkozás, a mentálhigiéné vagy az esetleges lelki sérülések terén, ezekre ugyancsak fontos figyelmet fordítani. Az EU magas szintű védelmet biztosít a gyermekek és családtagjaik számára azáltal, hogy egységesíti az Európai Unió országaiban érvényben lévő biztonsági intézkedéseket és törvényeket, mindenekelőtt az élelmiszerekre, illetve a gyermekeknek szánt vagy velük érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó jogi szabályozást. Az EU bátorítja és támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az e területen zajló kutatási és kockázatelemzési tevékenységek fejlesztésére és a fontosabb kérdésekkel kapcsolatban az ismeretek gyarapítására irányulnak A csecsemők rekreációs foglalkoztatása A kisgyermekek foglalkoztatására külön, jól behatárolható szoba, terem, (szabadtéri terület) javasolt. Ez lehet otthoni környezet, azonban a rekreációszervező mégis hotelekben, rekreációs központokban, strandokon, fürdőkben, tábori körülmények között kerülhet kapcsolatba a csecsemők, kisgyermekek foglalkoztatásával. A helyszín kialakításánál fontos az egészség kritériumok figyelembevétele, mint pl. oxigén dús, nem szennyezett levegő, kellő fényviszonyok, zajmentes környezet. A még szülői függőség esetén tanácsos az anyával, apával való együttes foglalkoztatás, ahol a szülő döntésére bízzuk, hogy az adott helyszínt, aktivitást eléggé biztonságosnak tartják-e. Ebben az az esetben is a kisgyermek fejlettségéhez kell kialakítani a feltételeket és alkalmazni a feladatokat. A hatások szempontjából ilyenkor elsődleges a szülő-gyermek közötti kapcsolat erősítése, ahol a közös örömszerzés, a sikerélmény lesz a legfőbb eredmény. Lehetőség van egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatásra is, amelyben különös figyelmet kell fordítani a rekreációszervező biztonsági játszó-, játékszerek alkalmazására. (alacsony játszótéri szerek, puha labdák, kreatív rakosgató játékok táblázat Javaslatok csecsemők rekreációs foglalkoztatására Kedvenc tevékenysége Rekreációs foglalkoztatás 1. hónap Szülővel szemkontaktus Fekete-fehér mintás tárgyak, képek Neszekre való figyelés mutogatása. Csengő, szélhárfa hang 2. hónap Testi érintés Csikizés, masszírozás. Élénkebb színű Emberi hangokra figyelés tárgyak fényforrásokat, különböző 3. hónap A játékok kézbevétele és megtartása Emberekkel való kommunikáció Fürdés 4. hónap Testi érintés különböző testfelületeken 5. hónap Ölben ringatás, reptetik, hintáztatják és játékok alkalmazása Hangot adó játékok adása Kiságyra színes forgó játékok elhelyezése Hason fekvésben alkarjára támaszkodva ide-oda hintáztatás Aktívabb mozgásos játszás

7 7 paciztatják. 6. hónap a tárgyakat meg is kell kaparintani. Bármi a keze ügyébe kerül, azt azonnal a szájába veszi. Labdáztatás, egyéb mozgó tárgyakkal való játszatás (pl. keljfeljancsi). 7. hónap Kúszás, mászás Biztonságos, puha hely biztosítása, ahol nyugodtan a kúszhat, mászhat, és forgolódhat. 8. hónap Különböző tárgyak dobozba, kosárba rakosgatása 9. hónap Hangadások: dobolás, gagyogás, sikítás Kukucskálós játék. Különböző játékok, tárgyak kirakása és elérése kúszással. A kézügyesség fejlesztésére kisebb dolgok felvétele. Bújócskázás, ölbe vehető játékszer biztosítása. 10. hónap Pakolás, rámolás.. Nagyméretű, könnyen megfogható játékok rendezése, pakolása 11. hónap Játékok tologatása, Testhelyzetek Biztonságos helyszínen felállás próbálgatása: felállás, leguggolás, gyakorlásához kapaszkodási lehetőség. járás. Építőkockák rakosgatása üres 12. hónap Finom koordinációs feladatok: rajzolás, firkálás dobozokba, kosarakba. Próbálkozzon, kísérletezzen új dolgokkal, feladatokkal Mágnes táblára rajzolás. A rekreáció területén már jelentős hagyományokkal rendelkezik a csecsemőúszás, amely egy régi-új közeg megismertetéshez, aktív életmódra nevel A 6-12 éves gyermekek rekreációja Bio-szociális fejlettség A 6 8 éves gyermeknél a homloklebeny és a teljes agyméret hirtelen növekszik, az alfa-aktivitás válik uralkodóvá az EEG-ben. A gyermekek testmagassága és izomereje növekvőben van, szembetűnőbbé válnak az egyéni különbségek. A fiúk izomereje megkétszereződik, a lányoké is kisebb mértékben. A 9 12 éves gyermekeknél a növekedés és telítődés gyorsul fel. Kifejlődnek a másodlagos nemi jelleg mutatói. A rendkívül jelentős egyéni eltérések mellett a nemek közötti különbség is erőteljes, a lányok testi fejlődése általában gyorsabb, mint a fiúké. A testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzetet okoz. A szociális fejlődés tekintetében a fiatalok a baráti és körben érzik magukat a legjobban és nem kevés azok száma, akik az egyedüllétet is preferálják Az iskolai környezet szerepe Ebben a korosztályban jelentős az iskola szerepe, mely szinte az egész napját beosztja a gyermeknek. A gyermek itt kap jelentős lökést mentális képességei fejlődésében, absztrakt gondolkodásában. Kapcsolatba kerül számos olyan tevékenységgel, amelyek a gyermek életvitelét jelentősen meghatározhatják. Ilyenek pl. - a csoportos játékok, csapatsportok. A testnevelés és sportfoglalkozások ismeretanyaga jelentős segítséget nyújt a rekreációszervezőnek ahhoz, hogy a rá bízott személynek a képességeit, sport iránti érdeklődését tudatosan fejlessze. A testnevelés tantervek keretanyaga jelenleg elegendő teret biztosít arra, hogy fizikai aktív életmód mintákat is közvetítsenek. - kulturális képzés A tantárgyak többsége foglalkozik a tanulás hasznosságáról, élményéről, a könyv- és egyéb információszerzési eszközök használatának megismeréséről.

8 8 - művészeti képzés Véleményünk szerint itt tanulhatnak a minőségi élet kritériumairól, ugyanakkor elsajátíthatják azt, hogy miként érzékeljék a leghasznosabban környezetüket. Az oktatott tantárgyakon kívül az iskolához kötődő szabadidős programokon van lehetősége a gyermekeknek életmód minták elsajátításához. Ezek lehetnek: a tanulmányi kirándulások: város-, üzemlátogatás, szünidei táborok: tematikus (nyelvi, sport), erdei iskolák: oktatási programhoz kötődő, kulturális és szórakoztató programok: előadók meghívása, iskolai diáksport egyesületek, szakkörök: a képzőművészet, audiovizuális (média), a színjátszó, üvegműves, báb, bélyeggyűjtés, klub foglalkozások: fotó-, mozi klub, a kórusokat, a néptánccsoportokat, amatőr régészet (honismeret), kézműves foglalkozások: főzés, gépírás, kertészkedés, barkácsolás köröket. Ebben az életkori periódusban jelentős a társadalom egyéb befolyásoló tényezői is. A gyermek fogékony lesz a divatra, médiákban megjelenő újdonságokra. A kereskedelem ezért folyamatosan megcélozza őket, pl. pontgyűjtő akciókkal, hogy a szülők még többet vásároljanak egy-egy olyan plusz pontért, amely lehetővé teszi divatos játékszerek megvásárlását Az ifjúsági korcsoport (12-25 évesek) rekreációja Az ifjúsági korosztály biológiai fejlődése A ifjúság definiálása országonként kultúránként eltéréseket mutat. Szociális megközelítésben az ifjúság az emberi fejlődésnek olyan periódusa, amelyben az egyén átváltozik a gyermekkori függőségből az teljes önállóság kialakulásához. Az ENSZ és az Európa Unió az ifjúság fogalmát életkori periódushoz köti, 15-24, ill , azonban mindnyájan tudjuk, hogy a biológiai és a szociális státusz mellett a fiatalság, fiatalnak lenni mindenkinek örök vágya. Ezért a fiatalságot viszonyfogalomként kezelhetjük, ahol az egyén életkori státuszában már nem tekinthető fiatalnak, de gondolkodásában, öltözködésében, viselkedésében, mégis annak tartja magát. A fiatalok fejlődésének dinamikáját számos humánbiológiai kutatás elemzi. Mindkét nemnél a pubertáskor kezdetén zsírvesztés jelenik meg, amit a lányoknál zsírfelhalmozás vált fel a pubertáskor végén. Az csont-izom robosztucitása, a mezomorfia komponense a pubertáskor kezdetén csökken, a pubertás második felében stabilizálódik. A szomatotípus ektomorfia komponense, azaz a test linearitása, mindkét nemnél növekszik a pubertáskor elején, ami 15 éves korban a fiúknál csökkenésbe vált át. A fiúk testalkata stabilabb, az öregedéssel alig változik. A leányok átlagos testalkattípusában a komponensek fejlettségi szinte a pubertás kezdetéig szintén közepes, a pubertás előrehaladtával viszont alkatuk relatív zsírossága egyre kifejezettebbé válik (Bodzsár 2007). A fiatalok étkezésének vizsgálatánál a pubertáskorban jelentősen fokozódik a hús-, a tojás, illetve a tojásos ételek fogyasztása és csökken a főzelékféléké. A relatíve sok húst fogyasztók sovány testtömege mindkét nemnél 12 éves kortól jelentősen nagyobb. Vizsgálati adatok igazolják azt a hipotézist, hogy a több állati fehérjét fogyasztók növekedési tempója gyorsabb, mint a kevesebbet fogyasztóké (Bodzsár 2007). Ezért meggondolandó, hogy a vegetáriánus étkezésnek ifjúsági korban milyen következményei vannak.

9 Fiatalok életvitelének jellemzése A fiatalok életvitelével kapcsolatban végzett kutatások azt igazolják, hogy a magyar fiatalok szabadidejükben (6.2. ábra) leginkább az otthoni környezetet preferálják, amely mellett jelentős időt töltenek baráti környezetben. Ez azt jelenti, hogy sokuknál kielégítő a házukban, lakásukban lévő rekreációs kínálat. Magyar fiatalok szabadidős helyszínei (2008) % hétköznap hétvégén Egyéb Moziban Kulturális intézményben Bevásárló központban Rokonoknál Otthon ábra Magyar fiatalok szabadidős helyszínei (Forrás: Ifjúság 2008, Gyorsjelentés) A német felmérés kérdésfeltevései részben eltérnek a magyarokétól, de arról tájékoztat bennünket, hogy a fiatalok a kültéri lehetőségeket preferálják a főváros jelentős rekreációs kínálatai között. Ide tartoznak a túra- és kerékpárutak, valamint a játszóterek, és a sportpályák Berlini fiatalok szabadidős elvárásai (%) Túrautak Játszóterek Úszás lehetőségek Koncerttér Kosárlabda pálya Tánc , ábra Berlini ifjúsági korosztály körében végzett rekreációs felmérés eredményei

10 10 A fiatalok rekreációjában világszerte nélkülözhetetlen elemmé vált az internetes világ. Az okos telefonok alkalmazásai lehetőséget adnak a kommunikációra, információszervezésre, ugyanakkor szórakozásra, mint a filmnézés, a zenehallgatás, ill. játékok. Az Egyesült Államokban az okos telefonok használatával interneteznek legtöbbet (6.5. ábra), amelyet barátokkal való kommunikációra, játszásra. Meglepő, hogy viszonylag nagy százalékban (50,8%) a fiatalok az iskolai ügyek intézésre is használják telefonjukat. Tizenévesek okos telefon használata az USA-ban (%) Youtube Web kamera Chat Online játék Fényképezés Üzenetek Játékkonzol Facebook Iskola SMS Mobil 11,5 14,5 16,8 38,6 40,5 40,7 46, ,1 50,8 77, ábra Az okos telefon alkalmazások gyakorisága amerikai tizenéveseknél (Cyberbullying Center) Az internetes világnak azonban jelentős negatív szerepe is van, mint az internetes zaklatás, agresszió, amelyre a nemzetközi joggyakorlatban szigorú szabályozókat hoztak létre. Az Egyesült Állomokban prevenciós intézkedésként egy ún. internetes agresszió központot hoztak létre a fiatalok védelme érdekében. Internetes agresszió előfordulása (%) SMS üzenetváltás weboldal chat ábra Az internetezők körében jellemző agresszió megjelenése (Centers for Disease Control 2012) A szakirodalom gyakran beszél a mobil és internetes függőségről, amely személyés magatartás zavarokat idézhet elő fiataloknál és elvonja az időt az egyéb hasznos

11 11 tevékenységektől. A rekreáció gyakorlatában nem kerülhetjük ki azt a tényt, hogy a fiatalok mindegyike a telefonjával él együtt, kérdés azonban, hogy annak használatát hogyan tudjuk szabályozni. Egy alkalommal egy ifjúsági csoport körében végzett kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi ideig tud nélkülözni egy egyetemista kiscsoport (10 fő) telefonjaikat. Egy versenyt hirdettünk, hogy az veszít, aki egy asztalra helyezett telefonját előbb fogja elemelni az asztaltól. A játéknak is nevezhető kísérletben a vesztes csak 25 s-ig bírta. A fiatalok rekreációs programjai kialakításánál mindenkor érdemes az elvárásaik megismerésével kezdeni. Az elmúlt években szervezett nemzetközi csereprogramjaink (Bánhidi 2012) elemzései nyomán megállapíthattuk, hogy a résztvevő éves fiatalok egy külföldi rekreációs programra azért jönnek el, hogy újabb személyekkel találkozhassanak, egy-egy témához kötődően cserélhessenek gondolatokat, és részt vegyenek akcióprogramokban (hasznos, önkéntes munkában). A programok lebonyolítása során világosan jelennek meg a fiatalok igényei a szociális kapcsolatteremtésre, párválasztásra, az önmegvalósításra, az aktív, interaktív együttműködésre. A rekreációs eszközök alkalmazásánál érdemes prioritásokat alkalmazni és akkor válik sikeressé a fiatalokkal való foglalkoztatás, ha a mindennapi kedvenc tevékenységüket, divatirányzatokat is bevonjuk a programokba. A rekreációs játékok kiváló ismerkedési, hangulatteremtő eszközök. Amennyiben a játékok kiválasztásába és a szabályok kialakításába bevonjuk a fiatalokat, akkor az nagyon jó csapatépítést eredményez. Egy 1990-es években szervezett nemzetközi ifjúsági programban az a feladatot adtuk a résztvevőknek, hogy az eléjük helyezett újságokból készítsenek játékszert és alakítsanak ki belőle közös játékot szabályokkal. Válaszként sokan a korábbi papírhajtogatási élményeiket vették elő és egy hajót, vagy csákót szerkesztettek. Az ügyesebbek azonban a mozgásos játékélményekre alapoztak: hogyan lehet futást, ugrást, dobást, logikai feladatokat stb. kialakítani. Egy másik programunkon a feladat az volt, hogy építsenek egy hidat egy patakon való átjutáshoz, amelyhez faanyagot és szerszámokat biztosítottunk. A kreativitás és az együttműködés szerepe eben a játékban annyira felerősödött, hogy a csoport egy közös célra alakult rendszerré vált, amelynek során mindenki részletesen megismerkedhetett a másikkal, közösen tanultak, örültek. Az ifjúsági sportolási igénye jelentősnek mondható, hiszen ebben a korban érik el teljesítőképességük csúcsát és ilyenkor határtalannak érzik a lehetőségeket. A rekreáció szervező ezért jól alkalmazhatja a sportkultúra elemeit. Azonban fontos, hogy egy csoport foglalkoztatásában ne hirdessünk győzteseket és veszteseket, mert ez hamarosan kizáró tényezőként jelentkezhet. Pl. egy családi nyaralás során gyermekünk kapcsolódott a helyi animátorok által meghirdetett fociversenyen. A játékosokat csapatokba sorsolták, melynek következtében gyermekünk nem a legügyesebbekkel került egy csapatba, így ők már az első körben kiestek. Ezt ő úgy reagálta le, hogy én már ezután soha nem focizhatok? A példa tanulsága, hogy a sportból a szervezők ne a hagyományos versenyzés elemeit emeljék ki, hanem az együttműködés, a labdaérintés örömét erősítsék fel. Ilyet tapasztalhattam egy Ruhr-vidéki séta során, ahol a fiatalok esőben, lejtős pályán fociztak. Erről úgy nyilatkoztak, hogy ilyen körülmények között sokkal érdekesebb a testmozgás. Hasonló élményben volt részem, mikor egy fiatalok tornatermi foglalkoztatásánál egy diák azt kérdezte, hogy miért nem lehet egyszer elfektetni a korlátot, mivel nagyon magas és lenne egy-két ötlete a fekvő korláton való gyakorlásra is. Ahogy megváltoztattuk a hagyományos körülményeket, a fiatalok nagyon felélénkültek egy új kihívást érezve, amely abban a helyzetben jelentősen megkönnyítette a szervező munkáját, ugyanakkor a hatás is sokkal hatékonyabbá vált.

12 12 A fiatalok kulturális foglalkoztatása véleményünk akkor válik eredményessé, ha jól kapcsolódik a társadalmi kötelezettségek és a szabadidő elemeihez, a divatirányzatokhoz. A fiatalok szabadidős programok iránti igényei között határozottan megjelenik a tanulás, még akkor is, ha ő nem szeret iskolába járni. A rekreációszervező ilyen esetekben nem kell, hogy átvegye a pedagógusok szerepét, hanem olyan informális kereteket, környezetet kell biztosítani, amelyben a résztvevők akarva-akaratlanul is tanulnak. Ilyen lehet pl. egy erdei környezetben túrázás során a természet jobb megismerése, vagy pl. egy folyón kajakozás közben a vízi környezet jobb megismerése Felnőttek, családok rekreációja A család jellemzése A felnőtt kor kezdete biológiailag a testi fejlődés maximumának elérést jelenti. Ekkora az egyén eléri a maximális testmagasságát, képessé válik az utódlásra. Jogi értelemben a felnőtt megkapja a választójogot és a szülőktől függetlenül felelősséget kell vállalnia tetteiért. Szociális tekintetben ekkor válik először munkavállalóvá, így először szerezhet önálló keresetet, melyet szabadon köthet el. Az önállóvá válás során saját háztartást hoz létre és vezet. Ebben az értelemben a felnőtt életvitelében ugyan nem változik a biológiai szükségletek mértéke, azonban jelentősen megnő a társadalmi kötelezettségek mennyisége. Ekkor válik jellemzővé sok felnőttnél, hogy a szabadideje rovására választja inkább a családalapítási, -fenntartási teendők elvégzését. A felnőttek jelentős többségénél Európában átlagosan 27 éves kortól kezdődik a családalapítás, amely házassági kötelékkel és tartós, közös életvitel kialakításával jár együtt. Ennek előnyei egyértelműek. A család egy olyan közegnek számít, ahol a legnagyobb biztonságérzet, figyelnek ránk, örömforrási lehetőség, gondoskodási helyszín, felerősödik a valakihez tartozás. A család nyújtja a tagok számára az önnevelődés, és a nevelés helyszínét ábra A család szerepe a rekreációs formák megválasztásánál (Forrás: Edginton et. al. 2003) A család, főleg a gyermekszületés nyomán, egy domináns szocializációs térré alakul át. A család köteléket alkot, melyet egyesek a barátságra építenek. Arisztotelész szerint: A barátság egy lélek két testben az Istenek nem adtak ennél kiválóbbat a bölcsesség kivételével:

13 13 A családban történik a gyermek személyiségének formálódása attól függően, milyen kultúrát közvetít, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből ebbe a közegbe. Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása az, hogy mit tanul az otthoni környezetben. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb, amely a család többi tagjánál is folyamatosan jelentkezik. A gyermek a családban: - mintákat sajátít el a szülőktől. - érzelmi kötelék, együttműködés modelljeit tanulja meg, - beszédstílushoz igazodik (dialektus, kommunikációs szokások) - életmód szokásokhoz igazodik. Vegetáriánus, dohányzó, italozó (stb.) szülőknél a gyermek hasonló életmódot választ. - alapvető viselkedési sémákat, normákat sajátít el, - megalapozza énképét, másokhoz való viszonyát, erkölcsét, értékrendjeit. A családok évszázadok során mind struktúrában, mind értékrendben jelentősen változtak. Ezeket külső és belső változások befolyásolták. A külső hatások közé tartoznak a társadalmi (munkahelyi) elvárások, a média és a divatirányzatok, nagyobb anyagi függőség, a belsők közé pedig a biológiai trend, családi szerepváltozások. A korábbi évszázadok életvitelét jelentősen meghatározta, hogy a többgyermekes családban ugyan kisebb anyagi javakkal rendelkeztek, de nagyobb volt az összetartozás, több generáció lakott egy háztartásban, ahol értelemszerűen több volt az együttlét. Ezekben az ún tradicionális családokban nagyobb tiszteletben tartották a hagyományokat A felnőttek, családok rekreációs szokásai A felnőtté válás és a családalapítás a rekreáció tekintetében jelentős változásokat eredményez. A felnőttek az önálló döntéshozatal következtében a rekreációs kínálatokból maguk választják meg programjaikat, az azokra fordítandó idő és költség ráfordítást. Véleményünk szerint ebben az életkori szakaszban válik fontossá, hogy az igényeikre épülő, nagy választékot kapjanak. A családi életvitelben, a szabadidő eltöltésben két alapvető modell létezik. Az egyikben, főleg gyermektelen, ill. egy gyermekes családoknál az egyéni érdekek kerülnek az előtérbe. Ebben a modellben az egyén az ego -t építi, amely erős személyiség kialakulásához vezethet. A másik modell a társas viszonyokra épül, ahol a családtagok a többiektől is tanulnak, miközben hatnak a másikra, befolyásolják egymást. A személyiség fejlődése erős hátteret kap, de az önállósodásra és a kreativitásra törekvés csak késéssel indul meg. Rekreáció elméleti szempontból tanácsos jobban megismerni célcsoportunkat és ezen ismeretek függvényében foglalkoztatni. Pl. egy testvér nélküli gyermek számára a szocializációs feladatok priorizálhatók, miközben a több testvérrel rendelkezőknél a kreativításra és az önmegvalósításra szükséges feladatokat célszerű alkalmazni. A családi rekreáció a közös élményekre, az együttműködésre, az összetartozásra és a közös felelősségvállalásra épül. A gyermek születése jelentős változást idéz elő, amely növeli a felelősséget a szülőktől, ugyanakkor egy olyan helyzetet teremt, amelyre csak részben lehet felkészülni. A szülői elvárások már nem sokkal a születés után megfogalmazódnak és hamarosan szembesülni kell azzal, hogy sok minden nem úgy alakul, ahogy elképzelték. Ez természetesen az életvitel összes területén megjelenik. A biológiai szükségletek tekintetében a gyermek nem akkor és annyit alszik, eszik, tisztálkodik, ruházkodik, mint ahogy ezt elvárnák tőle. A társadalmi kötelezettségek területén is nagyobb felelősséggel viselkedhetne a szülők, iskolái felé, s többet segíthetne a háztartásban.

14 14 A gyermek oldaláról a család: Egy tanulási helyszín, ahol mintákat sajátít el a szülőktől; Örömszerzési forrás, mely kapcsolatban van az érzelmi kötelékkel; Kommunikációs tér, ahol a gyermek igazodik a beszédstílushoz (dialektus, kommunikációs szokások); Biológiai szükségletek kielégítésének forrása, ahol előbb utóbb igazodik a táplálkozási szokásokhoz; Kipróbálási helyszín, ahol kialakulnak alapvető viselkedési sémái, normái, megalapozódik énképe, másokhoz való viszonya, erkölcse, értékrendje. A gyermek szabadidejének nagy részét családi környezetben tölti. Bátran mondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett rekreációs tevékenysége itt zajlik, hiszen szabadon dönthet és cselekedhet az otthoni környezetben. Amennyiben a család otthoni környezete ingergazdagnak nevezhető, akkor a családtagok rekreációs választási lehetősége is sokrétű és a pozitív hatások mindenképpen hatékonyabban érvényesülnek. Abban a pillanatban mihelyt a rekreációs helyszín máshol lesz, ott már a szülői felügyeleten már szabályozók is érvényesülnek, így akadályozza a gyermeket a döntéshozatalában. A családi rekreációnak gyakorisága, időtartama, tartalma függ a: A családtagok életkorától, amelynek növekedésével csökken a közös szabadidő eltöltésének ideje, hiszen a felnövekvő gyermek kötelességei is jelentősen nőnek; A család szociokulturális státuszától - elsősorban értelmiségi szülők tulajdonítanak nagy jelentőséget a szabadidő megfelelő eltöltésének, ők többet is költenek erre; A társadalmi nyomás mértékétől a baráti kötelékek és a divat meghatározza, hogy milyen formát választanak a személyek; Szokásoktól, tradíciókól az ünnepeken, családi összejöveteleken való részvétel sok családban szinte kötelezettség, ahol a szokások is jelentős szerepet játszanak; A rekreációs eszközök alkalmazásánál a kooperativitás és a folyamatos interaktivitás kell, hogy érvényesüljön. A játékok és a sportok jelentős család összekovácsoló tevékenységek lehetnek, azonban fontos, hogy ne a motoros képességek játsszák a kulcsszerepet. A gyermekek tudják, hogy képességeik miatt jelentős hátrányban vannak a szülőkkel szemben, ezért kudarcélményként élik meg a játékban való egyenlőtlen szereplést. Itt jobbnak tartanánk olyan közös túrákat, játékokat, ahol egymást kisegíthetik a résztvevők. Pl. egy családi kajaktúra, ahol a gyermek is ugyanúgy evez, de nem lényeges, hogy ugyanolyan intenzitású legyen, mint szüleinél. A sportolásnál szabályok módosításával lehet egyenlő esélyeket biztosítani, pl. fociban az apa csak messzebbről rúghat kapura, vagy csak az a gól érvényes, amelyet a gyermek rúg. A családi utazások jelentős szerepet játszanak életünkben. Az ehhez kötődő programok akkor lehetnek sikeresek, ha mindenki megtalálja az elvárásaiknak megfelelőt, közötte természetesen sok együttlétet. Ezt a turizmus szolgáltatók úgy igyekeznek kielégíteni, hogy mindenkorosztály számára kínálnak programokat. Ide példaként hozhatunk egy kísérletet, melyet 2007-ben, Győrben végeztünk egy hotel felkérésére. A kérdés az volt, hogy a turisták számára hogyan lehet élményszerű városnézést szervezni, mivel az idegenvezető ajánlatát csak nagyon kevesen vették igénybe. Mi abból indultunk ki, hogy a családtagok igényei mik lehetnek. A gyermek a játszóteret kedveli, az anya a kirakatokat, az apa pedig a borkóstolót. Feltételeztük, ha ezeket a programelemeket kihagyjuk, akkor a családtagoknak hiányérzetük lesz. Erre feltevésre egy tematikus útvonalat terveztünk meg, ahol különböző állomásokat jelöltünk meg feladatokkal, kérdésekkel. A táv 5km volt, amely gyalogosan is már 1 órás út. Az útvonal érintette a játszóteret, a belvárosi kirakatokat, kávéházat, miközben meg kellett

15 15 válaszolniuk azokra a városismereti kérdésekre is, hogy pl. hogy hívják a főteret, milyen színű székesegyház bejárati kapuja, vagy mennyibe kerül a kávé, sor stb. A program nagyon jól sikerült, amely azóta is népszerű a hotel működésében. A családterápiák egyelőre nem igazán elterjedtek az országban, mégis úgy gondoljuk, hogy jelentős szerepet játszhatnak, mint összetartó erő, közös pozitív élmény. A terápiák számtalan változatából lehet válogatni, amelyet igazítani lehet esetleg felmerülő problémákhoz Az időskorúak rekreációja Biológiai változások idős korban A szakirodalom az időskort is további életkor periódusokra osztja: éveseket, középkorúnak, évesekett, öregedő, áthajlás korának, éveseket öregeknek, 90 felettieket aggastyánoknak, a 100 év felettieket matuzsálem korúnak nevezi. A kronológiai életkor előrehaladtával a szervezet működése lelassul. Az idősebb ember hamarabb elfárad, több pihenést igényel. Sajnos sokaknál ez átmegy a lustaságba, már azt sem teszi meg, amire könnyedén képes lenne. Ez sajnos leépüléshez vezethet, amely ronthatja a személy életminőségét, gondot okoz a környezetének. Az öregedés folyamán beszűkülnek a véredények, ami megzavarja az egyes szervek vérellátását. A nem kielégítő vérellátás különösen az agyat érinti, melynek következményei tájékozódási nehézségek és gyors hangulatváltozások lehetnek e változások azonban megelőzhetőek. Pierpaoli és Selye János kutatásaiból következik, hogy azok az emberek, akik készülnek (biológiailag, érzelmileg, szellemileg, anyagilag) az öregkorra, és képesek arra, hogy a saját problémáikra való beszűkülés helyett másokra is figyeljenek; tapasztalataik birtokában másoknak is segítsenek; illetve akik aktívak, egészségesebb és hosszabb életet és több barátot, társat remélhetnek, mint azok, akik életmódjukban mértéktelenek és önközpontúak. Továbbá az is belátható, hogy az életük minősége is más. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy valaki azért képes életvitelében nyitottnak és aktívnak maradni, mert könnyű neki, hiszen a korához képest milyen jó egészségnek örvend, hanem azért tud (viszonylag) egészségesen élni idősen is, akin nem is látszik a kora, mert altruizmusa és kreativitása lehetővé teszi számára táblázat Élettani változások időskorban Növekszik Csökken átépülés izomszövetben a teljes test víztartalma májfunkció nyugalmi pulzusszám aldoszteron alapszint gyomorsav kiválasztódás vékonybélfelület felszívódás elhúzódóbb,sebessége zsírszövet mennyisége gyógyszer kötőkép gyógyszer szabadfrakció lipofil gyógyszerek megoszlási térfogata, Brit kutatók kiderítették, hogyan lehet egészségesen élni idős korban. Szerintük a lényeg, hogy az idősek ne végezzenek megerőltető fizikai tevékenységet, igyanak energiaitalt, és fogyasszanak sok fehérjét.

16 16 Jelentős szerepe van a táplálkozásnak, érdemes sok fehérje és kalcium bevitelére. Ennek ellenére mindez nem feltétlenül igaz az idős szervezetnek valóban mások az igényei, mint a fiatalnak, de gyökeres változtatásokra ennek ellenére sincs feltétlenül szükség az étkezésben. A szociálisan aktív embereknél, akik könnyen veszik a stresszt is, 50%-kal kisebb valószínűséggel fejlődik ki szellemi leépülés, mint elszigetelten, stressz alatt élő embertársaiknál (Karolinska Intézet 2003) Az idős korúak szociális helyzete Az idősek közül sokan kiegyensúlyozott családi környezetben élnek, sokszor együtt, ill. közelben lakó gyemekeikkel. A többség mégis ritkán találkozik a család többi tagjával, így a szociális környezetük is beszűkül. A helyzet jelentősen romlik, ha a házastárs, esetleg közeli barát hal meg, így a magányos együttlét válik jellemzővé. Ezt a helyzetet felismerve nemzetközi és hazai szinten is jelentős kampányokat indítottak. Nemzetközi szinten 1999-et az Idősek Nemzetközi Évének hirdették meg, melynek fő célja volt: a generációk közötti szolidaritás kialakítása, a harmonikus családhoz kötődő biztonságos öregkor alapjának kiépítése. Alapelvként az alábbiakat tartják fontosnak: Szükséges a generációk közötti kommunikáció és társadalmi szolidaritás; Központi segítségre van szükség az idősek gondjainak enyhítésére; Az idősek társadalmi szervezeteinek megerősödését elkülönített pénzügyi alappal kell segíteni, Törvényi szabályozással szükséges a társadalmi szereplők közötti együttműködés és összhang kialakítása; Társadalmi integrációt kell segíteni nemzeti projektek indításával. A WHO szakmai tanácsokat fogalmazott meg a magyarországi idősek életminőségének javítására, az egészséges öregedés előkészítésére: Az öregedés természetes jelenség, mely a kronológiai korral járó változásokkal van összefüggésben (biológiai, pszichés). A teljesítőképességük csökken, amelyek lehetnek általánosak és individuálisak. A nők a férfiakhoz képest 2-8 évvel tovább élnek. Az öregedés lassú folyamat. Sokan úgy vélekednek, hogy egy bizonyos életkor elérése magával vonja a gyors leépülést. Ennek ellenkezőjét azonban számos példa igazolja, hiszen a mentális és a fizikai fittség fenntartása sokáig fiatalon tarthatja a személyeket. Az időskorúak értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára. Az idős korúaknál konzerválódnak társadalmi normák, értékek, tapasztalatok. Intellektuális, érzelmi és szociális tartalékok. Az időskorúak fenyegetésként élik meg az öregkori elesettséget, kiszolgáltatottságukat, a nyugdíjrendszer válságát. Ugyanakkor értékes munkát végeznek a társadalom és a család számára. Az emberek nem egyformán öregszenek. A különbségek okai a nemek közti, egészségi állapotban, életmódban, iskolázottság, egészségi állapot, munkaerőpiacon elfoglalt helyekben, jövedelemben való különbségek. ég, Az idősek a társadalom integráns részét képezik. A különböző társadalmi csoportok együttélése legfőképpen a családon belül természetes kell, hogy legyen. A családnak legyen meg a lehetősége, hogy hozzátartozóját gondozhassa. Fontos lenne, hogy az idősek abban a közegben élhessenek, amit választottak. Kényszerűségből ne kelljen bentlakásos intézménybe menniük.

17 17 A sikeres öregedés segíthető. Az élet meghosszabbításának sokak szerint akkor van értelme, ha nem betegségben, magatehetetlenségben élünk. Aktivitás, tevékenység, kapcsolatok megtartása. Értelmes elfoglaltság, munka. Egészség megőrzésének segítése, biztonság segítése, képességek megőrzése (élethosszig tartó tanulás). Az egészséges, aktív időskorra fel lehet készülni. Az egyéneknek is van lehetőségük tenni, hogy az étékeik halmozódjanak és hasznosuljanak. Azok tudják megőrizni aktivitásukat, akik környezetükbe, családi életbe jól beilleszkednek. Fontos az egészséges étrend, a rendszeres tevékenységek, feszültségoldási technikák a káros szenvedélyektől való megtartóztatás. A társadalom biztosítson képzéseket, tréningeket. A kampányhoz Magyarország egy Budapesti Nyilatkozattal csatlakozott, mely véleményünk szerint ma is nagyon aktuális. Feladatként meghatározták, hogy olyan programokat, akciókat, kezdeményezéseket szükséges szervezni, amelyek tartósan és kedvezően átalakítják az idősek helyzetét. A demográfiai folyamatok következtében fejleszteni kell az egészségügyi, szociális és mentális gondozást végző szolgáltató rendszert. Paradigmaváltás szükséges, az idősek aktivitását, bölcsességét igénybe kell vennie a társadalomnak. Egy családbarát társadalom, annak fejlett szociálpolitikája jól tudja segíteni a célok megvalósulását Az idős korúak rekreációs foglalkoztatása Az idősek többsége minden tekintetben szeretné tovább vinni a régi életét, megőrizni identitását (pl. ne nyugdíjas legyen, hanem tanár stb.) Azoknál az idősebb embereknél, ahol a betegség nem akadályozó tényező, ott a rekreációs kínálatok bármely formája kiajánlható. Sőt a nyugdíjas korúak jóval több szabadidővel rendelkeznek, mint a többi korosztály. A foglalkoztatás fő célja nem különbözik a többi korosztályétól: a minőségi élet fenntartása, a testi funkciók szinten tartása és fejlesztése, melynek során pozitív érzéseket, örömet élhetnek át a résztvevők. A rekreációszervező feladata ezért az igényekhez igazodó rekreációs eszközök alkalmazása, programok megszervezésével és lebonyolításával. Ebben a korcsoportban különös felelősség terheli, ezért célszerű pontos diagnosztikát készíteni minden résztvevőről. A rekreációs eszközök időskorú csoportok és egyének alkalmazásánál a forma nem igazán különbözik a az egyéb korosztályoknál megszokottaktól, csupán nagyobb figyelmet kell fordítani a teljesítőképesség határaira, az intenzitásra és természetesen a divatirányzatok módosítására. Játékok az idősek számára is ugyanúgy örömkeltők és tanulságosak lehetnek. A sportok népszerűsége a különböző senior versenyeken egyértelművé válik. A kulturális programkínálatokban fontos új ismeretek átadása, de mégis fontos a nosztalgiás programok szervezése, hisz azok sok esetben az idősek emlékképeit mobilizálja. Az idősek utazási igényeit számos turisztikai vállalkozás felismerte, ezért erre többen specializálódtak is. Az előnye, hogy az idősek szezonon kívül is részt vehetnek ilyen programokban és sok esetben egy olcsóbb kínálatnál megelégednek a szerényebb feltételekkel, szervezésekkel is. A rekreációs eszközök között az időseknél a terápiák a leginkább népszerűek, rekreációs megközelítésben a leghatékonyabbak, ezért jól eladhatók. Ebben természetesen a rekreációszervezőnek jelentős a felelőssége mind a kiválasztásban, a szervezésben és a lebonyolításban. Ehhez kiváló helyszínt nyújtanak a hazai termálfürdők, azoknak szolgáltatásai. Ezen kívül rekreáció szervezőként kialakíthatók jó helyszínek, amelyhez fontos egy egészségdiagnosztikai felmérés mind a környezet, mind a résztvevők tekintetében (6.8. ábra).

18 ábra Hévízi-tó és környezete

19 19 VIII.FEJEZET A REKREÁCIÓS PROGRAMOK MENEDZSMENTJE Bevezetés A rekreációs tevékenységek a humán aktivitásokhoz köt ődnek, melyben a személy különböző testi funkciói bevonásával tapasztalja annak hatásait. Mi meggyőződéssel valljuk, hogy a rekreációs programok hatása a célcsoportok aktív bevonása nyomán érvényesül leginkább. Ezért jónak tartjuk azon programokat, amelyben a társadalmi és a célcsoportok igényei elégülnek ki A rekreációs programok típusai Az ember életvitelében folyamatos cselekvéssorozatok léteznek, amelyet az egyén maga, ill. mások szerveznek irányítanak. Ezeket összefoglaló néven programoknak nevezzük, melynek különböző típusai léteznek (8.1. tábl.) Ez függ attól, hogy kivel, mikor, mit cselekszünk tevékenykedünk. A rekreációszervező szempontjából szervezési kérdések merülnek fel, hogy mennyiben segítse az egyének, csoportok igényeit, elvárásait, miközben támaszkodik a természet, egy-egy intézmény adta adottságokra. Az alábbi felsorolásban természetesen lehetnek átfedések táblázat Program típusok a rekreációban Programtípusok Programfajták Rekreációs célok megvalósulását Fizikai foglalkoztatások testgyakorlati segítő programok ágakhoz kötődő programok, sportprogramok Célcsoportok nagysága szerinti programok csoport-, csapat programok országos, regionális, városi fesztiválok Foglalkoztatás jellege szerint szervezett, mások által kínált programok spontán alakult, önszerveződő programok Hatásokra épülő programok élmény-, kaland-, terápiás programok Szervező intézmények által kínált programok mozi-, színházi-, kulturális intézményi, iskolai, hotel, munkahelyi stb. programok Természet adottságaira épülő hegyi-, vízi programok (kirándulások, túrák) programok Ezért elsődleges szempontok közé tartozik az, hogy mind a helyszín-, mind a programválasztás ill. annak lebonyolítása döntéshozatalaiba bevonja a résztvevőket. A rekreációs programok típusait jelentősen meghatározzák külső tényezők, mint a földrajzi feltételek, tradíciók, divatirányzatok szaktudás szervezői képességek, biztonsági feltételek, balesetvédelem, betegellátás, gazdasági környezet fizetőképes kereslet, elérhetőség, megközelíthetőség, szolgáltatások színvonala

20 ábra A programtervezés folyamata A rekreációs programoknak is rendelkezniük kell minőségbiztosítással, amelyben bizonyos elemek (8.2. tábl.) figyelmen kívül hagyása rontja a lebonyolítás sikerét. Itt érdemes szembeállítani a jellemzőket egymással szembe, hogy világosan előre vetíthessük a program kimeneteit. A fenti elemek között egyes szervezők prioritásokat érvényesítenek, amelynek negatív következményei lehetnek. Pl. egy programban nem lehet a profitszerzést előnybe részesíteni a többi elemmel szemben, hiszen akkor az rossz érzéseket válthat ki a résztvevőknél. Ennek ellenében a cél túlfűtöttsége sem vezethet oda, hogy pl. egy jótékonysági program veszteséget termeljen a szervezőknek táblázat A jó és rossz program ismérvei Célorientá ltsá g JÓ PROG RAM kereslet-vezérelt, megfelel a stra tégiai elvárá sok nak Tudatossá g átgondolt, k övetk ezetes, mu nka megosztá sa vilá gos a résztvevők tisztá ba n va nnak, hogy miért vesznek részt a progra mon Fenntarthatósá g kocká za ta i ismertek va n folytatá sa a célcsoport szá má ra nyú jtott előnyök a fejlesztés u tá n is biztosítha tók. Hatá s eredményei mérhetők mind a progra m helyszínén, mind résztvevők nél Profitorientáltsá g költségvetése reális, nyereséget termel ROSS Z PRO GRAM kínála t-vezérelt projek tek tevék enységorientá lt tervezés gyenge helyzetelemzés felmerü lő igények et nem veszik figyelembe, spontá n szerveződés pontatla n projektdoku mentu mok hiá nyzik a forgatók önyv rövid tá vú gondolk odá s nem vá rt k ocká za tok eredmények k övethetetlensége a ta pa szta la tok beépü l ésének hiá nya bemérhetetlen hatá sok veszteséges progra m