SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kossuth u. 2. sz. Hatályba lépés időpontja: szeptember 1. 1

2 2

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ célja Az intézmény működése, jogállása Az intézmény gazdálkodása Szakmai és működési alapdokumentumok Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság...14 II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézmény vezetési szerkezete: Az intézmény vezetője Igazgatóhelyettes Tagintézményvezető Gazdasági vezető Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén A vezetők közötti kapcsolattartás A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje...20 III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL Az intézményi alkalmazottak közössége A nevelőtestület Kéthavi tanítási időkeret Szakmai közösségek Munkakör átadás-átvétel módja Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje...33 IV. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI

4 1. A gyermekek szülei, törvényes képviselői A szülők közössége: SZMK Külső kapcsolatok...37 V. AZ ÓVODÁK MUNKARENDJE Az óvoda alapfeladata: A nevelési év munkarendje Tankötelezettség Óvodai felvétel Az óvodai elhelyezés megszűnése A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok A működés általános rendje Nyitva tartás Nyilvántartások vezetése Térítési díjak befizetése Hagyományok ápolása Az intézményben alkalmazottak köre, alkalmazási feltételek és a munkavégzés egyes szabályai Az óvoda egészségvédelmi szabályai Védő-óvó előírások...44 VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE A tanév beosztása A tanítási nap rendje Ügyeleti rend A tanulók felvétele, beíratása Átiratkozás A tanulók közösségei A tanulók továbbtanulása A tanulók felmentése A tanórán kívüli foglalkozás szervezési formái, rendje A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések

5 12. A tanulók jutalmazásának elvei Fegyelmező intézkedések A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A térítési díjak befizetése Tankönyvellátás rendje Az iskolai könyvtár A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése Reklám tevékenység Az iskolai hagyományai Nyitvatartási rend VII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI ÉS HELYISÉGEI...63 VIII. MELLÉKLETEK számú melléklet Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat számú melléklet Az iskolai könyvtár működése számú melléklet Munkavédelmi szabályzat számú melléklet Bombariadó terv számú melléklet Az iskola kötelező feladatának átadása számú melléklet Együttműködési megállapodás az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval számú melléklet A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokról számú melléklet Selejtezési szabályzat számú melléklet Leltározási szabályzat számú melléklet Adatkezelési szabályzat számú melléklet: Kéthavi tanítási időkerethez szükséges dokumentumok IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK X. EGYETÉRTÉSI, ELFOGADÓ, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK

6 6

7 1. Az SZMSZ célja I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. Az SZMSZ jogszabályi alapjai: A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol (1996. évi LXII. Törvény. 31..) Az SZMSZ létrejött az alábbi törvények, jogszabályok alapján: évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 138/1992. évi (X. 8.) Kormány rendelet: A KJT. végrehajtásáról közoktatási intézményekben évi LXXX. Törvény A közoktatásról évi LXII. Törvény A közoktatásról szóló törvény évi LXXIX. Törvény módosításáról. 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról. 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 137/1996. (VIII. 23.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés Alapprogramjának kiadásáról. 7

8 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról, juttatásokról, kedvezményekről. 217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről évi XXI. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. Tv. módosításáról 57/2002. (IX.18.) OM rendelet Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. módosításáról. 3/2002. (II.15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. 8/2000. (V.24.) OM r. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. módosításáról. 2003: LXI. tv. A közoktatásról szóló törvény módosításáról LXXI. törvény módosítást hozott az évi LXXIX törvényben. (Magyar Közlöny 2006/2007) 3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 8

9 2. Az intézmény működése, jogállása 1. Intézményi adatok OM azonosító: Az intézmény neve: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Az intézmény székhelye: Mátraderecske, Kossuth Lajos út 2 sz. Telefon: 36/ ; ; cím: iskola@altisk-mderecske.sulinet.hu Az intézmény tagintézményei: - 1. tagintézmény: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája Telephely: Mátraderecske, Mátra út tagintézmény: Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája és Alsótagozatos Iskolája Telephely: Mátraballa, Iskola út 2. alsó tagozatos iskola Mátraballa Fő út óvoda Az intézmény alapító okiratának száma: Mátraderecske-Mátraballa Községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek 3/2007. (VII. 09.) sz. együttes határozata Típus: alapfokú oktatási intézmény Évfolyamok száma: - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola: 8 évfolyam - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája: 3 csoport - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája: 1 csoport - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Alsótagozatos Iskolája: 4 évfolyam Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola: 200 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraderecskei Óvodája: 75 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Óvodája: 30 fő - Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola Mátraballai Alsó tagozatos Iskolája: 60 fő 9

10 2. Az intézmény jogállása Az intézmény jogállása: Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A tagintézmények szakmai önállósággal rendelkeznek. Fenntartó: Mátraderecske-Mátraballa Intézményfenntartó Társulás címe: 3246 Mátraderecske, Hősök tere12. Az intézmény gazdaságilag önálló. Számlaszám: OTP Bank NyRT. Egri fiók Adószám: ÁFA alanyiság: alanyi adómentes. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény tevékenysége: Az iskola közös igazgatású többcélú intézmény: amely óvodai nevelési és alapfokú oktatásinevelési feladatokat lát el. Az óvoda gondoskodik a 3-6 (7) éves korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztéséről, a testi, szociális és értelmi érettség kialakításáról. Az iskola alaptevékenysége Mátraderecskén az alapító okiratban meghatározott 8 évfolyamos, Mátraballán a 4 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomban való helytállásra. Az iskola alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a GYIV feladatok ellátásáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről-oktatásáról, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséről. Az óvoda és iskola ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály az intézménynek előír. 10

11 3. Az intézmény gazdálkodása A gazdálkodás módja: önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A fenntartó önkormányzat által évenként jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének kell megoldania a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, és a beszámolási kötelezettséggel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. Az elemi költségvetés, valamint az elemi beszámolók elkészítése, illetve az évközi adatszolgáltatás a székhely intézmény feladata. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel és követelményrendszer A bevételeket befolyásoló tényezők: - normatíva alapján kapott támogatás: ezt a bevételt a tanulólétszám befolyásolja - céltámogatások (pedagógus szakkönyv, továbbképzés): a foglalkoztatott pedagógusok után kapott, 1 fő/évre megállapított összeg - saját bevételek: az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke a.) az iskolabusszal történő személyszállítás ellenértéke b.) terembérleti díj Az intézményi költségvetési támogatást a szükségleteknek megfelelően a gesztor fenntartó önkormányzat utalja az elszámolási betétszámlára. A kiadásokat befolyásoló tényezők: - személyi juttatások (közalkalmazottak létszámától és besorolásától függ) - munkáltatót terhelő járulékok (személyi kiadásoktól függ) - dologi kiadások a, gyógyszer b, irodaszer, nyomtatvány c, könyv, folyóirat d, anyag, kis értékű tárgyi eszköz e, munka és védőruha f, egyéb készletbeszerzés 11

12 g, készletbeszerzés h, kommunikációs szolgáltatás i, gázenergia j, villamos energia k, víz- és csatornadíj l, karbantartás, kisjavítás m, ÁFA fizetési kötelezettség A kiadások a bevételeket nem haladhatják meg. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre a feladatot ellátó munkavállalók személyi anyagában megtalálható. A költségvetés tervezésénél elsősorban a személyi juttatásokat kell figyelembe venni a megfelelő fizetési osztály és fokozatok betartásával. A fennmaradó részből lehet a dologi kiadásokat megtervezni, aminél elsődleges a közüzemi számlák fizetése. A tagintézmények helyett a számviteli, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat, a munkaügyi feladatokat, a székhely intézmény végzi. A karbantartási anyagok, gyógyszer, egyéb anyagok vásárlása esetén a vásárolt készletek azonnal kiadásként elszámolhatók a pénzügyi teljesítés bizonylatául szolgáló alapokmányon, vagy a mellé csatolt a számla sorszámát is tartalmazó bizonylaton történő átvevői aláírás és a felhasználási cél (szakfeladat) feltüntetése mellett. Az analitikus nyilvántartások vezetése az alábbiak szerint történik: A kis értékű tárgyi eszközöket ( Ft értékhatár felett), valamint az azonnal el nem számolható eszközöket (műszerek, szerszámok, bútorok, egyéb eszközök ) az analitikus nyilvántartásba be kell vételezni. Az egy éven túl elhasználódó eszközöket helyiségleltáron kell a használó részére kiadni, amit az átvevő aláírásával igazol. Az intézmény által nyilvántartott eszközökről helyiségleltár készül. A megnevezett leltárfelelős a helyiségleltárban feltüntetett eszközök meglétéért felelősséggel tartozik. Az eszközök intézményen belüli mozgatását a helyiségleltárba fel kell jegyezni. 12

13 A dolgozónkénti munka és védőruha nyilvántartást a székhely intézmény végzi. Az elszámolásánál az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: - Munkaruha vásárlás esetén az intézmény nevére kiállított számla értékének kifizetése mindenkori költségvetésben meghatározott összeg határáig történhet. A beszerzés - a kihordási idő szerint -,de legkésőbb minden év október 15-ig kerül elszámolásra. - A kihordási idő lejáratot követő 30 napon belüli vásárlás esetén kihordási idő folyamatos napon túli vásárlás esetén a kihordási idő kezdete a vásárlás napja. - Védőruha beszerzése az elhasználódott eszköz pótlására történik. - Védőruhára az alábbi dolgozók jogosultak: (óvónő, dajka: védőpapucs; takarító: munkaköpeny, csúszásgátlós cipő). Fentiektől eltérni csak akadályoztatás esetén az intézmény vezető eseti hozzájárulásával lehet. Az elhasználódott, javíthatatlan eszközök, bútorok selejtezését el kell végezni, és azokat a nyilvántartásból a selejtezési jegyzőkönyv alapján ki kell vezetni. Az gazdaságosan nem javítható gépek selejtezéséhez a javítással, karbantartással foglalkozó szakember által kiadott selejtezési javaslat megléte szükséges. Dologi kiadások esetében írásbeli megrendelés, igénylés szükséges, mely az igazgató kötelezettségvállalása nélkül érvénytelen. A kötelezettségvállalás írásbeli visszajelzése után lehet csak az igényelt vásárlást lebonyolítani, és a szolgáltatást elvégeztetni. Kivétel ez alól a halaszthatatlan szolgáltatások elvégeztetése, de ebben az esetben is szükséges telefonon előzetesen egyeztetni. A kiadások teljesítése előtt az intézmény gazdasági vezetője az okmányok alapján ellenőrzi és érvényesíti azok jogosultságát, összegszerűségét és a fedezet meglétét. Az érvényesített okmányt az iskola igazgatója utalványozza. Az utalványozás ellenjegyzője az iskola igazgató helyettese. Amennyiben az ellenjegyző az utalványozással nem ért egyet, úgy az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal látja el az utalványt, és erről 3 napon belül értesíti Mátraderecske Községi Önkormányzatának képviselőtestületét. 13

14 3. Kiadványozási (aláírási) jogkör Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Tartós távolléte esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultságot külön szabályzat állapítja meg. Igazgatóhelyettes írja alá a gyermek - és ifjúságvédelem körében keletkező iratokat. Az igazgatóhelyettes írja alá a szülő felszólítását a tanuló első igazolatlan mulasztása esetén, valamint az értesítéseket az iskolaváltoztatásról és a beiratkozásról. 4. Szakmai és működési alapdokumentumok Alapító okirat Pedagógiai program Minőségirányítási program Házirend Szervezeti és működési szabályzat 5. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. 2. Feladat-ellátási terv A feladat ellátási terv tartalmazza: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, a kitűzött időpontok és határidők dátumát, a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 14

15 3. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, mindezek intézményi szintű összesítését. Elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni. kötelező óraszámok, órakedvezmények; az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson; felmenő rendszerben folyamatosság. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását. 4. Órarend A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az órarendet az alsó tagozatban az osztályfőnök, a felső tagozatban az igazgató által megbízott személy készíti el. Órarend készítési szempontjai: az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága. 15

16 5. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási idő tartamára név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre megnevezi az ügyeletes pedagógust, hiányzás esetén az iskola igazgatója vagy helyettese gondoskodik az ügyelet ellátásáról. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. 6. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos hozzáférési helyei: Az intézmény honlapja és az igazgatói iroda. Az igazgatói irodában a következő dokumentumokból kell tartani 1 1 hiteles példányt: pedagógiai program, SZMSZ, házirend, minőségirányítási program, éves munkaterv, belső szabályzatok; pedagógus felügyeleti beosztás. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek 16

17 II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az intézmény vezetési szerkezete: Fenntartó Mátraderecske-Mátraballa Önkormányzatai Gesztor önkormányzat: Mátraderecske Község Önkormányzata Igazgató 1.tagintézményvezető igazgatóhelyettes 2.tagintézmányvezető gazdaságvezető óvónők, dajkák munkaközösség vezetők technikai dolgozók óvónők, dajkák, tanítók Pedagógusok Pedagógusok: igazgató 1 fő igazgatóhelyettes 1 fő tagintézmény vezetők 2 fő munkaközösség vezető 2 fő GYIV felelős 3 fő Diákönkormányzat vezető 2 fő Pályaválasztási felelős 1 fő Munkavédelmi megbízott 3 fő Tűzvédelmi megbízott 3 fő Technikai dolgozók: gazdasági vezető iskolatitkár takarító dajka 1 fő 1 fő 2 fő 4 fő Iskolavezetőség: igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők 17

18 Szakmai vezetőség: Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők, munkaközösség-vezetők Gazdasági vezetőség Igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők, gazdasági vezető Munkajogi és érdekvédelmi kérdésekben: Az iskolavezetőség tagja még az előbbieken kívül a szakszervezeti bizottság titkára és a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. (Ld. 1. sz. melléklet) 2. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők közreműködésével végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A jogszabályok és nevelési-oktatási dokumentumok alapján a tagintézményvezetők véleményének kikérésével meghatározza az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri és megbízatási kötelezettségeit, ellenőrzi azok teljesítését. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Az igazgató főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/a 3. Igazgatóhelyettes A nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak javaslatára az igazgató bízza meg. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, belső munkamegosztás alapján az igazgató irányításával végzi munkáját: a szakmai, módszertani munka összehangolását az intézményi adminisztrációs munka irányítását 18

19 a tagintézmények közötti információs rendszer működésének koordinálását a belső ellenőrzések lebonyolítását. Az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóhelyettes főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/b 4. Tagintézményvezető A nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak javaslatára az igazgató bízza meg. Irányítja a tagintézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik. Felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. A tagintézményvezető főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/c 5. Gazdasági vezető Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény igazgatójának helyettese. Pénzügyi, számviteli útmutatást ad. Az intézmény részére pénzügyi és gazdálkodási intézkedéseket hoz. Felelős az intézmény gazdálkodásáért, a számviteli rendért, a vonatkozó előírások betartásáért. Az információ szolgáltatás során közölt adatok valódiságáért és egyezőségéért az intézmény vezetőjével együtt felelős. A gazdasági vezető főbb tevékenységei és felelőssége a munkaköri leírásban: Melléklet 1/d 6. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az igazgató a helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában. Ha az igazgató és helyettese egy időben vannak távol az iskolától, átmenetileg a munkaközösség vezetőket kell megbízniuk a helyettesítéssel. A tagintézményvezetőt távolléte esetén az általa kijelölt pedagógus diplomával rendelkező közalkalmazott helyettesíti. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a tagintézményvezetők együttesen felelősök azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - általános jellegű. Az igazgató átruházza a GYIV felelősre az iskola képviseletét a gyermekvédelmi ügyekben. 19

20 7. A vezetők közötti kapcsolattartás Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény vezetők napi munkakapcsolatban vannak. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete a szakmai tanács: Tagjai: igazgató igazgatóhelyettes tagintézmény vezetők munkaközösség vezetők Az ülések összehívása szükség szerint történik és az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően meghívható a DÖK vezetője, a KT elnöke, valamint az intézményi érdekképviselet vezetője. 8. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató az igazgatóhelyettes. tagintézményvezetők Az igazgató és az igazgatóhelyettes az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A tagintézményvezetők az adott tagintézményekben végzik ellenőrző tevékenységüket. Az ellenőrzési tervet a mindenkori munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzés kiterjed: A pedagógiai munkára, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, szakmai felkészültségére A pedagógus személyiségére, nevelési attitűdjeire, gyermekekkel való bánásmódjára Pedagógiai-pszichológiai kulturáltságának, továbbképzéseken tanultak alkalmazására A gyermekek megfigyelésére, a korrekt gyermekismeretre 20

21 Szülők valósághű tájékoztatására A pedagógiai programban meghatározott fő szempontok megvalósítására Ellenőrzések célja: a célszerűség és a minőségjegyek ellenőrzése, elemzése, értékelése. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed az óvodai csoportfoglalkozásokra, a tanítási órákra,és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozok látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az értékelő-elemző munka folyamán támaszkodunk a szaktanácsadói hálózatra is. Az ellenőrzést - ha rendkívüli esemény nem indokolja - az ellenőrzési terv alapján végezzük. A félévi, illetve az év végi követelmények alapján felmérés összeállításához a munkaközösség vezetők kérhetik a szaktanácsadó segítségét. Az adott tanév feladatainak konkrét ellenőrzését a munkatervhez csatolt ellenőrzési terv tartalmazza. 21

22 III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 1. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit a Munkatörvénykönyve, a Kjt. valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok, a Közalkalmazotti megállapodás és a Kollektív Szerződés rögzíti. 2. A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása. Döntési jogköre Át nem ruházható jogkörök: Az intézmény éves munkatervének elfogadása Az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása Pedagógiai program elfogadása SzMSz, Házirend elfogadása IMIP elfogadása A nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre bocsátása Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményezése Tantárgyfelosztás elfogadása Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház. Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja. 22

23 Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. Tagjai: A fegyelmi bizottság állandó tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Változó tagjai: az a két pedagógus, akik a tanulót a legmagasabb óraszámban tanítják. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. A nevelőtestületi értekezletek rendje: A nevelőtestület összehívása az igazgató feladata. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére; az érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére diákönkormányzati vezető javaslatára; ha olyan esemény történik, amely jelentősen hátráltatja a nevelő-oktató munkát. Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet: az intézmény éves munkatervének elfogadása; Félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek: a nevelő-oktató munka értékelése; Nevelési értekezletek: intézményi működés hatékonyságának elemzése, új pedagógiai módszerek megismerése stb. Az általános iskola nevelőtestülete értekezletet tart: félévi és év végi osztályozó értekezletek: magatartás, szorgalom, és tantárgyi érdemjegyek megállapítása; osztályozó és javítóvizsgára való utalás esetén. Döntéshozatal A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatokról jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni. A nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű. A nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes ügyeiben. 23