y r a g Hun s n io at u al v E Értékelési évkönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "y r a g Hun s n io at u al v E Értékelési évkönyv"

Átírás

1 Értékelési évkönyv

2

3 Értékelési évkönyv 2012

4 4

5 Tartalom Előszó...7 Az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztések értékelései Magyarországon 2011-ben...8 I. Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, I. II. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése...19 II. II/1. A TÁMOP 3-as prioritás közoktatási, kulturális intézmények vezetői és fenntartók számára kiküldött kérdőívének eredményeinek összegzése III. Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései...26 III. IV. Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése...32 IV/1. Esettanulmány: Az Első lépés típusú programok megvalósításának elemzése (TÁMOP ) IV. IV/2. Módszertani tanulmány: a Delphi-vizsgálat V. A közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése...45 V. 5

6 6 Értékelési évkönyv 2012 Előszó

7 Előszó Értékelési évkönyv 2012 Előszó 2012-ben és 2013-ban az Európai Unió Kohéziós Politikájának végrehajtásában érintett intézményrendszer előtt Európa-szerte hatalmas feladatok állnak. Időben egyszerre jelentkeznek a as fejlesztéspolitikai program-végrehajtás gyorsításával, az abszorpció fokozásával, illetve a következő Európai Uniós pénzügyi periódus kohéziós politikájának előkészítésével kapcsolatos feladatok. E két, önmagában is komplex és kihívást jelentő feladatcsoport közötti kapcsolat megteremtése, a hídszerep biztosítása harmadik feladatként önállóan is értelmezhető: a jelenlegi, valamint a korábbi fejlesztéspolitikai időszakok tapasztalatainak értékelése, az ebből származó következtetések és javaslatok becsatornázása az előkészítés döntéseibe. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elmúlt években számos lépést tett a végrehajtás gyorsítása érdekében mind a projektek finanszírozását, mind a rendszerszintű szabályozást érintően, ugyanakkor egyre több figyelmet szentelünk a következő pénzügyi periódus előkészítésének. Ha az előttünk álló tervezési feladatokra tekintünk, azt láthatjuk, hogy a Kohéziós Politika története során talán még nem nézett szembe ilyen nehéz körülményekkel és feladatokkal. A világgazdaságban egyszerre jelentkeznek konjunkturális és strukturális problémák, melyek egész Európát érintik, de különösen súlyosan érintik a Kohéziós Politika legfőbb célországait, köztük Magyarországot is. E körülmény megnöveli a tétet és jelentős nyomást jelent a Kohéziós Politika látható, érzékelhető eredményessége irányában. A következő időszakban a források szűkössége legyen szó akár uniós, akár hazai költségvetésről minden eddiginél nagyobb kihívást fog jelenteni a fejlesztéspolitika irányítói és megvalósítói számára egyaránt, ezért kiemelten fontos lesz, hogy a múlt és a jelen tapasztalatai alapján, tényadatokkal, elemzésekkel és értékelésekkel támogatott döntések készítsék elő a as Strukturális és Kohéziós Alapok fejlesztéspolitikai programjait. Petykó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke 7

8 Értékelési évkönyv 2012 Az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztések értékelései Az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztések értékelései Magyarországon 2011-ben Évkönyvünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség évi értékelési tevékenységébe kíván betekintést adni azzal a céllal, hogy az olvasó átfogó képet kaphasson az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból megvalósított programok vonatkozásában lefolytatott értékelésekről. Ezen értékeléseink olyan időszakban készültek, amikor egyrészt visszacsatolást tudnak nyújtani a jelen ( as) programozási periódus végrehajtása számára, másrészt az eredményeik jelentős mértékben jelenhetnek meg a következő, közötti fejlesztési programok uniós pénzügyi periódusához kapcsolódó tervezése során. A 2011-ben indított értékeléseink témaválasztásakor hangsúlyosan szerepeltek e fenti szempontok. Olyan témákban folytattuk le értékelési projektjeinket, melyek hangsúlyosan támogatták a végrehajtás optimalizálását (a közoktatási, illetve kommunikációs értékelésünk), vagy a végrehajtás tapasztalatait csatornázták be a szakpolitika aktuális formálásába (a roma beavatkozások értékelése), illetve olyan témákat öleltek fel, melyek megállapításaival már az új időszaki kohéziós politika magyar álláspontjához tudnak támogatást nyújtani (közlekedésfejlesztési, illetve környezeti derogációs kötelezettségek értékelése). A közoktatási fejlesztéseket magában foglaló TÁMOP 3. prioritás értékelése kifejezetten a prioritás végrehajtás támogatásának igényével született, mely értékelés során azonban számos, a prioritás kialakításával kapcsolatos stratégiai javaslat is született. Az értékelés eredményei közvetlenül becsatornázódtak az időközi OP-módosítási folyamatba. A kommunikációs értékelés bár elsősorban az Európai Bizottság előírásának való megfelelés okán készült, azonban az értékelés során törekedtünk arra, hogy megállapításaival minél inkább támogassa az érintett intézményi szereplőket is, és releváns javaslatokkal szolgáljon a kommunikációs tevékenység as időszak második felére történő optimalizálása érdekében. A humán vonatkozású területek között kiemelten fontosnak ítéltük meg a roma célcsoportú beavatkozások értékelését. Ezen értékelés keretében részletesen megvizsgálták a különböző konstrukciókban megvalósított egyes helyi gyakorlatokat, melyek körében számos hazai best practice-t sikerült azonosítani. A legjobb gyakorlatok mellett a roma, illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat célzó fejlesztéspolitikai stratégia kapcsán számos javaslat került megfogalmazásra. Az értékelés szakmai különlegessége, hogy az értékelési megállapítások, javaslatok finomítása során a Delphi-módszertan is alkalmazásra került, melyet mint a tervezés során releváns módszertant mutat be röviden az Évkönyv. A közlekedésfejlesztési értékelés hiánypótló funkcióval bír: a vizsgált időszak ilyen átfogó jelleggel korábban még nem került bemutatásra, illetve vizsgálatra annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben jelentős fejlesztések történtek az ágazatban. Ez az átfogó kép számos tanulság levonására alkalmas, melyek mentén javulhat az ágazati fejlesztések hatékonysága és fenntarthatósága a jövőben. 8

9 Az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztések értékelései Értékelési évkönyv 2012 A környezeti direktíváknak való megfelelés vizsgálata projekt során a megvalósítás kontextusára, a végrehajtásban esetlegesen nehézséget okozó tényezőkre voltunk kíváncsiak. Ezen direktíváknak való megfelelés elérésére jelentős uniós forrást szánt Magyarország a as periódusban, ami nagy kihívást jelent a végrehajtásban érintettek számára. Értékelések 2012-ben feladatok és értékelési rendszer 2012 szakmai szempontból kivételesen jó időpontnak tekinthető az értékelések lefolytatásának és azok döntéshozatalban történő felhasználhatóságának időzítésében, hiszen a programok nagy része esetén már elegendő idő telt el indításuk óta, hogy azok eredményességét érdemben lehessen vizsgálni, ugyanakkor az értékelés megállapításai és az azokon alapuló javaslatai még be tudnak csatornázódni a tervezési folyamatba. Ennek megfelelően a legtöbb, a as kohéziós politikai tervezés számára kiemelten fontos területen indítunk értékelést, így a gazdaságfejlesztési beavatkozások, beleértve a KKV- és az innováció-támogatás területét, a foglalkoztatás bővítését célzó programokat és számos infrastrukturális területet. Annak érdekében, hogy az értékelési tevékenységgel szemben a fentiek miatt megnövekedett mennyiségi és minőségi igénynek az értékelések megvalósításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meg tudjon felelni, 2012 tavaszától az értékelések végrehajtására keretrendszert alakítottunk ki az alábbi szempontok figyelembe vételével: valódi árverseny mellett minőségi ösztönzők megtartása; az elérhető legmagasabb szintű szakértelem bevonása; a különféle igényekre és határidőkre rugalmasan reagáló rendszer. A kohéziós és strukturális támogatások felhasználásának értékeléséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében a 8 (2 módszertani és 6 tematikus) részterület került meghatározásra. Valamennyi tématerületre kiélezett versenyben, közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként egy-egy partnerrel kötöttünk szerződést. Értékelési szakterületeink: módszertani területek: statisztikai-ökonometriai, illetve kérdőíves felmérés és kvalitatív módszerek; tematikus területek: gazdaságfejlesztés, környezet és energia, közlekedés, állami és intézményrendszeri fejlesztések, humán erőforrás fejlesztések és területi kohézió ben terveink szerint mintegy 15 értékelést indítunk, melynek eredményeiről reményeink szerint a lehető legteljesebb körben számolunk majd be következő, évi Értékelési Évkönyvünkben. 9

10 Értékelési évkönyv 2012 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, I. Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, I. Az értékelés célja Az értékelés célja a Magyarországon között kiemelten az európai uniós támogatások (ISPA/Kohéziós Alap , KIOP , ROP , KözOP , ROP-ok , Phare és határon átnyúló együttműködési programok 1 ) segítségével, illetve egyéb forrásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beavatkozások vizsgálata volt. Az értékelés öt feladatcsoportban vizsgálta a közlekedési fejlesztéseket: stratégiai kontextus elemzés, fejlesztések rendszerezett bemutatása, közvetlen eredményesség vizsgálata, programmenedzsment vizsgálata és fenntarthatósági elemzés. Az értékelés fő célja a közötti szakpolitikai tervezés, programozás és a végrehajtáshoz kapcsolódó program menedzsment számára javaslatok megfogalmazása, melyek hozzájárulnak a fejlesztéspolitikai döntések megalapozásához, a támogatási rendszer eredményességének javításához, visszacsatolásokat nyújtanak a prioritások eredményeiről, hatásairól, a végrehajtás intézmény-rendszerének hatékonyságáról. Főbb megállapítások Jelentős előrelépés történt között a közlekedésfejlesztés stratégiai megalapozottságában, ugyanakkor sok kritika éri az aktuális stratégiát (azaz a releváns közlekedésfejlesztési dokumentumok öszszességét), amely stratégia a végrehajtás során nem feltétlenül tud érvényre jutni. A közlekedés-fejlesztés közti stratégiai dokumentumai nem tudják betölteni iránymutató szerepüket, egyrészt időbeli túlhaladottságuk, másrészt minden szempontot összefoglaló, így hangsúlyokat eltüntető jellegük miatt. Túlzottak a társadalmi elvárások is, amelyeknek a döntéshozók meg akarnak felelni, nem számba véve annak súlyos költségterheit, s esetenként túlzott az infrastruktúra kiépítési szintjének mértéke a valós igényekhez képest. 1 Rövidítések magyarázata: ISPA - Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze; KA Kohéziós Alap; KIOP - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program; ROP Regionális Operatív Program; KÖZOP Közlekedés Operatív Program; KEOP Környezet és Energia Operatív Program 10

11 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Értékelési évkönyv 2012 A főúthálózat és vasúthálózat fejlesztése során a megvalósítás az éppen aktuális projektlisták alapján zajlik. E listák gyakran változtak, az ezeket meghatározó döntési folyamat esetleges. A közösségi közlekedési projektek esetében a legnehezebben nyomon követhető a projektkiválasztás folyamata. Főbb javaslatok A közlekedésfejlesztési stratégiák tartalmában, alkalmazásában változtatásra van szükség a szakmai megalapozottság, elkötelezettség, közös érdekek, együttműködés, hatékonyság területén. Ki kell alakítani a megalapozott projektkiválasztás módszertanát, amihez szükségesek a közlekedésfejlesztési célok, a tematizált rangsorok, a megvalósítás feltételei: ütemezés, feladat- és felelősségi viszonyok, együttműködő partnerek, nyomon követés, ellenőrzés meghatározása. Az értékelési munka Az értékelést a Terra Studio Kft. végezte, 2011 második felében. Az értékelt időszak intervalluma január 1. és július 1. közötti időszakban támogatási szerződéssel rendelkező projektekre terjed ki, az elemzés során az európai uniós programok közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó prioritásait vették figyelembe, a lehető legszélesebb kört átfogva. Az értékelés során a rendelkezésre álló információk alapján a hazai forrásból megvalósult fejlesztési projekteket is elemezték, hogy bemutassák azt a fejlesztési környezetet, amelyben az EU-források megjelentek, illetve amelyeket kiegészítenek. A felhasznált adatok köre elsősorban az EMIR 2 és az OKA 3 adatbázisra terjedt ki, de az egyes programok dokumentációit, az irányító hatóságok, a KKK 4 és a MÁV 5 adatszolgáltatását is alapul vették az értékelés során. A jelentés elkészítése során a közlekedésfejlesztés releváns dokumentumait, a program- és projektdokumentációkat is felhasználták. Kiemelendő, hogy a jelentés több mint 40 interjú felhasználával készült. Az elérhetőségi vizsgálat és a hatásértékelés az értékelők saját módszertanán alapuló számítás. A projekt előrehaladás vizsgálata néhány vasúti és közúti (ISPA/KA/KÖZOP forrásból megvalósult) projekt részletes elemzésén alapul. EU-források a közlekedési alágazatok fejlődésében A közötti időszakban a Regionális Operatív Programból (ROP) megvalósított projektek összköltségének 90%-a, a as időszakban a 74%-a jutott közútfejlesztésre, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból 80% (KIOP), a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) pedig 40%, ami arra utal, hogy csökken az útépítések dominanciája az uniós források felhasználásában. Ugyanakkor ez csak az uniós forrásokra vonatkozik és a hazai költségvetési eszközökre nem. 2 EMIR-adatbázis: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Egységes Monitoring Információs Rendszere, mely naprakész adatokat szolgáltat az EU-támogatások felhasználásáról, és lehetővé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a fejlesztések megvalósításáig. 3 OKA: Országos Közúti Adatbank 4 KKK: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye 5 MÁV: Magyar Államvasutak Zrt. 11

12 Értékelési évkönyv 2012 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, ábra Közútfejlesztések között I. A vasúti fejlesztéseket túlnyomórészt az ISPA/Kohéziós Alap és a KÖZOP forrásaiból finanszírozták. A legtöbb kerékpáros közlekedési projektet a ROP finanszírozta, között az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT I.) kizárólag turisztikai célokból, míg a közötti fejlesztések jellemzően hivatásforgalmi célokból történtek. A fejlesztési időszak újdonsága, hogy a KÖZOP-on, és a KEOP-on belül is megjelent a kerékpáros cél (dunai árvízvédelmi gáton futó kerékpárút). 2. ábra Vasúti fejlesztések között Forrás 1 : Forrás2 : KKK: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, EMIR: az NFÜ monitoring és információs rendszere NIF: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 12

13 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Értékelési évkönyv 2012 Az intermodális fejlesztések igen sokrétűek, ennek megfelelően majdnem minden operatív programból kötöttek támogatási szerződést ilyen jellegű projektekre. A gazdasági operatív programokból finanszírozott projektek esetében a logisztika, a ROP-okból a közösségi közlekedés fejlesztése volt a fő cél, míg a közlekedési OP-kból vegyesen finanszírozták a két célt. A vízi közlekedést két nagy részre oszthatjuk: a nem kereskedelmi vitorlás, evezős hajózás céljait szolgáló beruházásokat a ROP-okból, a kereskedelmi kikötőfejlesztéseket a gazdasági és közlekedési OP-kból támogatták. Európai uniós és hazai közlekedésfejlesztési források kapcsolata Az értékelés alapját képező időszakban, között alapvető átalakuláson ment keresztül a közlekedésfejlesztés-politika finanszírozása. A hazai források domináns szerepét az uniós támogatások vették át. A Kohéziós és Strukturális Alapok mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitel, a 6 PPP-konstrukciók és különböző hazai költségvetési források keretében valósultak meg a fejlesztések. Az uniós csatlakozásig elsődleges cél a kapacitásbővítés volt, a szolgáltatások minőségi javítása és az intelligens közlekedési rendszer (ITS) fejlesztések kevéssé képezték a projektek részét. Elsősorban az európai uniós elvárásoknak köszönhető, hogy ez utóbbi területen is jelentős eredményeket sikerült elérni. Az uniós források a közlekedésfejlesztés teljes spektrumán megjelentek. A hazai források korábbi alacsony szintje miatt a vasút, a közösségi közlekedés és a kerékpáros közlekedés fejlesztése tekinthető az uniós támogatások legfőbb nyertesének. A hazai források felhasználása egészen más gyakorlat szerint működött, mint az uniós támogatásoké: a hazai projektek esetén elegendő volt a hazai döntéshozó szerveknek jóváhagyni a fejlesztéseket. Korábban a hazai forrásokból sok kisméretű projekt kapott pénzt, ami szélesebb kört érintett, de csak a hálózat túlélését segítette elő. Az uniós rendszerben a projektkiválasztásnak önálló intézményrendszere épült ki. Az operatív programokban jellemző egy bizonyos minimum projekt méret, támogatási összeg, amely elsősorban nagyobb projektek megvalósulását jelenti. Ezáltal megvalósult a források nagyobb koncentrációja, viszont a fejlesztések pénzügyi korlátai miatt azok kevesebb települést érintenek. Az uniós forrásszerzésnél az előkészítésnek van kulcsfontosságú szerepe. Amely projekteket megfelelően előkészítik, azok alkalmasak lesznek uniós források elnyerésére. A projekt kiválasztási folyamat problémáinak hátterében részben az áll, hogy a vizsgált időszakban nem volt olyan minden érintett szereplő által elfogadott átfogó, jogszabályi erővel bíró stratégia, amely alapot jelentett volna a projektek kiválasztásához akár az uniós programozást, akár a hazai finanszírozást tekintjük. Eredmények összefoglalása A közötti időszakban db uniós társfinanszírozású (előcsatlakozási alapok, Kohéziós és Strukturális Alapok) közlekedésfejlesztési projektre kötöttek támogatási szerződést. Hazai forrásból 954 db projekt készült el (mely tartalmazza a PPP és EIB hitelből megvalósult projekteket is). A beruházások teljes összköltsége 2011-es áron milliárd Ft, 47,5 %-át társfinanszírozták Európai Uniós forrásból, Mrd Ft (6,8 Mrd EUR) volt a megítélt uniós támogatási összeg. Az uniós forrásoknak köszönhető, hogy megkezdődött egy vasútfejlesztési rekonstrukciós hullám, azonban ez csak a fővonalakat érinti. A páneurópai hálózatok az uniós források 51%-át kötötték le, azonban az V/C. és X/B. páneurópai vasúti korridorra még előkészítési projekt sem történt. 6 Public Private Partnership (rövidítve: PPP): a közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátása 13

14 Értékelési évkönyv 2012 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Az ország korábbi perifériális térségeinek közúti elérési ideje jelentősen javult. 7 A fejlesztésekkel nem érintett közúthálózat állapotának romlása miatt azonban kiterjedt térségekben romlott a megyeszékhelyek, ill. régióközpontok elérési ideje. A vasúti, menetrend szerinti elérési idő a vizsgált vasútvonal szakaszok jelentős részén javult, különös tekintettel a befejezett projektekkel érintett szakaszokra. A határontúli (elsősorban a romániai és horvátországi) fejlesztések nélkül egyes projektek nemzetközi szerepe alárendelt marad (pl. az M6-os autópálya, a Debrecen-Berettyóújfalu közötti út), mivel nem biztosított a határon túl a gyorsforgalmi utak közvetlen összeköttetése. Az európai szintű hálózati hatások csak akkor tudnak érvényesülni, ha a folyosók teljes hosszukban határtól határig kiépülnek és a nemzetközi szintű folytonosság is biztosítva van. Programmenedzsment tapasztalatai I. Az intézményrendszer változásait elsősorban az uniós folyamatok generálták. Az intézményrendszerben bekövetkezett változások szükségszerűen befolyásolják a rendszer működésének hatékonyságát, és ezen keresztül a projektek előrehaladását és eredményességét, ami a programcélok teljesülésében vagy a várt eredmények elmaradásában csapódik le. Az intézményrendszert a stabilitás hiánya jellemzi. A bizonytalanság miatt elhúzódnak a döntések, és rugalmatlanabbá válik az intézmények működése, melynek elsősorban a projektek látják kárát a végrehajtás során. A projektek előkészítése relatív hosszú folyamat, jellemzően azonban nincs elég idő a projektek alapos szakmai előkészítésére, minden érintettel való egyeztetésre, mely a későbbi fázisokban többletköltségek formájában jelentkezik. A projektek szakmai előkészítése a legfontosabb tényező a projektek idő- és költségkereteinek tartásában. A projektek ütemezésének tervezésénél jellemzően nem számoltak a közbeszerzések időigényének jelentős növekedésével. Az ingatlanvásárlások/kisajátítások rendkívüli mértékben elhúzódtak. Az önkormányzatok és/vagy a környezetvédelmi intézményrendszer sok projekt esetében nehezen kezelhető feltételeket támasztanak. Az intézményi átalakítások, a személycserék, fluktuáció mind lassítják a projektek előrehaladását. Ugyanez jellemző a kedvezményezett oldalán fellépő változásokra is. Számos környezetvédelmi beruházás kihasználtsága alacsony fokú. Más esetekben meglehetősen beruházás-igényes megoldások születnek (túlzott területigényű beruházások hatalmas kisajátítási igénnyel, támfalak, völgyhíd, M0, M6 alagutak stb.). Fenntarthatósági kérdések Minden ötödik projekt új infrastruktúra elem építését szolgálja, noha a felújítások egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Az új infrastruktúrák építése jelentősen növeli a fenntartási költségeket. A hazai költségvetési forrásból, Európai Fejlesztési Bank (EIB) által nyújtott hitelből, illetve PPP-konstrukcióban finanszírozott projektek rövid és hosszú távon is terhelik a költségvetést, miközben szabadon hagynak uniós kereteket. A nagyprojektek EU-támogatási kérelménél a legkomolyabb problémát a környezeti hatástanulmány (KHT) léte/nem léte, tartalma/minősége/eljárásrendi megfelelősége jelentette. Az értékelés során tett javaslatok A tervezési folyamat szemléletbeli változása szükséges egy stratégiai keret felállításával, a végrehajtás számára a stratégia- és programalkotás során alkalmazandó elvek és szempontok, valamint az alkalmazási feltételek meghatározásával. A legfontosabb szempont a társadalmi hasznosság legyen, meg kell fogalmazni a minimális szolgáltatási színvonalat jelentő feltételeket, az ehhez szükséges minimum infrastrukturális elemeket. A fejlesztések jogosságát 7 Az elérhetőségi vizsgálat a későbbiekben részletesebben bemutatásra kerül. 14

15 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Értékelési évkönyv 2012 és szükségességét a pozitív hatásokkal, hasznokkal kell alátámasztani. Miután ezek hálózati szinten érvényesülnek, ezért a tervezési folyamat során országon belül egészben kell kezelni a projekteket (egy vasúti vonalat egyben, kerékpárutat a városi közlekedési főáramokkal és a csatlakozási pontokkal egyben). Európai szinten szükséges vizsgálni a hálózatosodást, azaz a határokon túli illeszkedést, kapcsolódást. A területi kohézió és az esélyegyenlőség elvével összhangban a következő időszakban több figyelmet szükséges fordítani a közúthálózat fejlesztésből kimaradt térségek erősebb integrálására. A szolgáltatás orientált fejlesztések szerepének további növelése szükséges, vizsgálni kell a közösségi közlekedés kapcsán a járműállomány megújításának feladatait. A projekt előkészítés feladatát intézményesíteni kell a közlekedéspolitikai fejlesztésben. A megvalósíthatósági tanulmány döntés előkészítésben és projektkiválasztásban betöltött szerepét növelni szükséges. Javasolt kiemelt hangsúlyt helyezni a pénzügyi fenntarthatóságra. Az uniós finanszírozási körbe bevonandó projektek kiválasztása során mérlegelni kell a költségvetés rövid-, közép-, illetve hosszú távú terhelését, továbbá azt, hogy az adott támogatási arány mellett megéri-e a projektet EU-forrásból megvalósítani. A környezeti szempontokra, a környezeti hatásvizsgálati tanulmányra a projekt-előkészítés során nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hogy a projektek emiatt ne szenvedjenek időbeli csúszást/többletköltséget. Elérhetőségi vizsgálat 8 Az elérhetőség javulása az elérési idő csökkenése a közlekedési fejlesztések egyik kitüntetett célja, amely az egyes térségek versenyképességének is fontos tényezője. A közúti elérhetőség vizsgálata alapján megállapítható, hogy az elérhetőség javulása elsősorban a döntően hazai forrásokból megvalósult országos úthálózat bővülésének, az elmúlt 5 évben megvalósult autópályák hatásának tudható be (M3, M6 és M7). 1. táblázat: A TEN-T 9 és páneurópai (PEN) közúti folyosókon között történt elérési idő javulása a határátkelőhelyek között Folyosó Kiindulási határátkelő Érkezési határátkelő Elérési idő, 2000 (perc) Elérési idő, 2011 (perc) Javulás (perc) Javulás (%) IV Hegyeshalom Nagylak 264,5 230,7 33,8 12,8 IV-V Hegyeshalom Beregsurány 372,9 307,2 65,7 17,6 IV-X/B Hegyeshalom Röszke 222,6 190,7 31,9 14,3 V Tornyiszentmiklós Beregsurány 483,0 350,8 132,1 27,4 V Letenye Beregsurány 465,1 339,6 125,5 27,0 Forrás: Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése Az értékelők saját számításán alapul. 9 TEN-T: transzeurópai közlekedési hálózat 15

16 Értékelési évkönyv 2012 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Az ország korábbi perifériális térségeinek elérési ideje jelentősen javult: a fejlesztések eredményeként egyes térségekből közel egy órával hamarabb elérhető Budapest, a legközelebbi autópálya- vagy gyorsforgalmi-csomópontot pedig számos település két órával hamarabb éri el az új infrastruktúraelemek kiépítésének köszönhetően. A kistérségi, megye- és régióközpontok elérésében döntően nem az autópályák, hanem az alsóbbrendű úthálózat játszik szerepet. Ezért a fejlesztésekkel nem érintett közúthálózat állapotának romlása egyre inkább előtérbe kerül, a romló úthálózat miatt Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyék között kiterjedt térségekben romlott a megyeszékhelyek, illetve régióközpontok elérési ideje. 3. ábra Gyorsforgalmi csomópontok elérési idejének változása között 10 I. 10 OKA: Országos Közlekedési Adatbank 16

17 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Értékelési évkönyv 2012 A közúti elérhetőség javulása versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálata nem hozott egyértelmű eredményeket. Az elvégzett számítások szerint a kistérségek komplex versenyképességének változását az elérési idők rövidülése alig befolyásolta. Ebben azonban szerepet játszott egyes mutatók kedvezőtlen változása más, külső körülmények hatására (pl. gazdasági válság). A komplex mutató elemeit külön vizsgálva megállapítható, hogy az egyes mutatók alakulását kistérségi szinten csak kevéssé, és nem egyértelműen befolyásolja a gyorsforgalmi úthálózathoz való hozzáférés javulása. Az elérhetőség javulásának pozitív hatása legnagyobb mértékben az adófizetők arányának növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése tekintetében mutatható ki. A térségi, két gyorsforgalmi folyosót érintő (M3 és M5 autópályák) dinamika-vizsgálat ellenben megmutatta, hogy az egyes folyosók mentén, kiváltképpen azok km-es hátországában érezhető a gyorsforgalmi úthálózathoz való hozzáférés jövedelmekre gyakorolt pozitív hatása. 4. ábra A vizsgálati terület településeinek jövedelemnövekedése 17

18 Értékelési évkönyv 2012 Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, A vasúti, menetrend szerinti elérési idő a vizsgált 21 vasútvonal 11 több, mint 60 szakaszának jelentős részén javult. A személyvonatok a szakaszok 80%-án, a gyorsvonatok és InterCity-k (IC) a szakaszok 65%-án rövidebb idő alatt jutnak el céljukhoz, mint 2000-ben. Ugyanakkor a 9 nemzetközi gyorsvonat által járt szakaszból 5-ön javult, 4-en romlott a helyzet. A javulás mértéke átlagosan a személyvonatoknál 7,2%-os, a gyorsvonatoknál, IC-knél 3,5%-os, a nemzetközi gyorsvonatoknál 4,5%-os. A befejezett projektekkel érintett szakaszok javulása az átlagosnál sokkal szembetűnőbb: a személyvonatok 14,9%-kal (a 15 legnagyobb javulást elérő szakaszból 14 átesett felújításon), a gyorsvonatok, IC-k 9,3%-kal gyorsabbak voltak, mint 2000-ben. Fontos hangsúlyozni, hogy a felújítás kedvező hatásait a nem megfelelő menetrend ronthatja/eltüntetheti. 5. ábra Vasúti elérési idők változása között I. Az értékelési jelentés elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a következő oldalon: 11 A vasúti elérhetőség változásának vizsgálata felölelte a TEN-T és a páneurópai (PEN) korridorokat, valamint azokat a vonalakat, ahol között megvalósultak projektek (Sopron-Szombathely, Cegléd-Szeged). 18

19 A TÁMOP közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése Értékelési évkönyv 2012 II. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése Az értékelés célja A TÁMOP közoktatás-fejlesztési prioritás értékelési célja a program-megvalósítás körülményeinek és a prioritáson belül futó egyes konstrukciók előrehaladásának értékelése volt. Az értékelés eredménye közvetlenül támogatta, illetve javaslatokat fogalmazott meg az időközi OP módosítás számára. Emellett az értékelés számos fontos megállapítása hasznosítható a as tervezés során a program kialakítás és a végrehajtási rendszer tervezése során. Megállapítások A TÁMOP 3-as prioritásában tapasztalható tervezési hiányosságok előre vetítették a későbbi szakmai és az abszorpciós nehézségeket. Ezeket a végrehajtási intézményrendszer nehezen tudta kezelni. Az egyes programok és projektek egymásra épülése nem valósulhatott meg a tervezett módon, és a tervezéskor látszólag bőven rendelkezésre álló idő ellenére, sok esetben nem volt biztosított a projektek megvalósításához szükséges idő. A végrehajtáshoz szükséges kapacitásokat kissé alulbecsülték és kapacitás problémák jelentkeztek mind a kedvezményezett megvalósító szervezetek, mind a végrehajtó intézményrendszer esetében. A kiemelt projektek esetében, de az intézményi pályázatok megvalósításában is alapvető fontosságú a professzionális projektszervezet működése, ennek hiánya jelentősen veszélyeztette, sőt lehetetlenné is tette egyes konstrukciók elindítását, végrehajtását. Az oktatási intézmények fenntartóinak fejlesztése kimaradt a prioritásból, ugyanakkor a professzionális fenntartói és szakmai irányítás alapvető fontosságú az iskolafejlesztésben a tapasztalatok alapján. Főbb javaslatok Célszerű a fejlesztési források kritikus tömegét egy-egy stratégiai problématerületre koncentrálni. Regionális, térségi szintű célzott fejlesztés javasolt, az országos, egységes fejlesztési célok és a permetező finanszírozás helyett, a legkedvezőtlenebb adottságú intézmények, a leggyengébben teljesítő intézmények célzott feljavítása érdekében. 19

20 Értékelési évkönyv 2012 A TÁMOP közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése A közreműködő szervezetek kapacitását szükséges bővíteni. Javasolt új eljárások, finanszírozási technikák bevezetése. Szükséges az elmaradt, kiemelt fejlesztési programok megvalósítása, további pályázatok indítása az új megyei igazgatású fenntartói szint számára. Projektgazdák szervezetfejlesztését a projekt megkezdése előtt szükséges megtenni. A változásmenedzsment minősége kiemelten fontos lesz a következő időszakban, megfontolandó egy ilyen témájú pályázati kiírás megjelentetése. Az értékelési munka Az értékelést az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. végezte. Az értékelés 2011 második félévében zajlott. II. Az értékeléshez a fejlesztéspolitikai dokumentumok és az EMIR-adatok elemzése mellett - mind a közoktatási, mind a felsőoktatási projektek esetében - a programkidolgozókkal, a projektvezetőkkel és szakmai vezetőkkel, valamint a végrehajtási intézményrendszer munkatársaival lefolytatott nagyszámú interjú jelentette az elsődleges információforrást. A 3-as prioritás esetében valamennyi, támogatást nyert intézményt felkeresték az értékelők a kérdőíves adatfelvétel elvégzése során. Az értékelési jelentés munkaváltozatát szakértői kerekasztalok keretében vitatták meg, az értékelők ezen információk szintetizálásával alakították ki következtetéseiket, javaslataikat. Az értékelés legfontosabb megállapításainak kifejtése A tervezési folyamat A célrendszer nem volt kellően fókuszált, és a prioritások menet közben is változtak. A prioritás 80 konstrukciója bonyolult rendszert hozott létre, amelynek nincs társadalmi kontrollja, főképp a rutinos pályázóknak kedvező, így éppen azok az intézmények, célcsoportok maradnak ki a fejlesztésekből, akik a leginkább rászorulnak. Alapvető tervezési problémaként jelentkezett a célzott fejlesztés hiánya. A magyarországi régiók nagyon eltérő oktatási problémákkal küzdenek, mégis egyenletesen és a lehető legtöbb végső kedvezményezettet megcélozva hozták létre a fejlesztési beavatkozást. A közoktatási prioritás tervezése nem épült egy elfogadott, a fejlesztéseket tágabb oktatáspolitikai cél- és eszközrendszerbe illesztő oktatási stratégiára. Ennek következtében, illetve a kormányzati stratégiai irányítás gyengesége miatt a fejlesztési programok és az egyéb oktatáspolitikai intézkedések összhangja nem volt mindig megfelelő. A tervezésért viselt felelősség 2010-ig megosztott volt, amelyben az Irányító Hatóság meghatározó súlya mellett részt vett az Oktatási Minisztérium számos szervezeti egysége is. A folyamatos szakmai koordinációs mechanizmus nem bizonyult megfelelően hatékonynak, ami hozzájárult a fejlesztési folyamat instabilitásához. A tervezési mechanizmus bizonytalanságai jelentős teret hagytak különböző érdekcsoportok informális érdekérvényesítése és befolyása számára. A beavatkozás tervezésekor az a döntés született, hogy közvetlenül sem tanuló, sem tanár nem kaphat támogatást. Így a Tanoda típusú esélyegyenlőségi programok erősen korlátozottá váltak, illetve a TÁMOP pályázati kiírás ( Láthatatlan kollégiumi programok támogatása felsőoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára) sem jelent meg. 20

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ Változások a fejlesztéspolitikában Tóth Tamás - NFÜ A strukturális és kohéziós alapok felhasználása Eredmények és kihívások: 1. A forrásfelhasználás helyzete és kötöttsége 2. A sikeres fejlesztéspolitika

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások 1 Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások Magyarországon dr. Egyetemi docens Budapest, 2014. május 13. 2 TARTALOM 1. Abszorpció 2. Szabályszerűség 3. Hatékonyság 4. Eredményesség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16.

ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások. Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. ÚMFT, projekt kiválasztási eljárások Magyar Természetvédık Szövetsége Mőhelymunka MB tagok számára - 2008. 05. 16. TARTALOMJEGYZÉK I. Rövid áttekintés az ÚMFT programozási rendszerérıl II. Projekt kiválasztási

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben