MOL-csoport féléves jelentése

Átírás

1 MOL-csoport féléves jelentése 1

2 MOL-CSOPORT VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓ FÉLÉVES EREDMÉNYÉRŐL A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Reuters: MOLB.BU, MOLBq.L, Bloomberg: MOL HB, MOL LI, honlap: a mai napon nyilvánosságra hozta a féléves jelentését. A jelentés a társaság vezetése által az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint elkészített, június 30-ával végződő időszakra vonatkozó konszolidált, nem auditált kimutatásokat tartalmazza. TARTALOMJEGYZÉK MOL-CSOPORT PÉNZÜGYI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 UPSTREAM... 6 DOWNSTREAM GÁZ MIDSTREAM FENNTARTHATÓSÁGI ÁTTEKINTÉS ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK (NEM AUDITÁLT) JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ (NEM AUDITÁLT) A MOL-CSOPORT LEGFONTOSABB KOCKÁZATAI KITEKINTÉS A STRATÉGIAI IDŐHORIZONTON MELLÉKLETEK

3 MOL-csoport pénzügyi összefoglaló 2016 I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Mód. Vált. év/év % (IFRS), Mrd Ft 2016 I. félév 2015 I. félév Mód. 699,4 913, ,0-19 Értékesítés nettó árbevétele 1.613, , ,6 181,5 194,6-7 EBITDA 310,2 335, ,6 181,5 194,6-7 EBITDA speciális tételek nélkül (1) 310,2 335, ,4 160,1 178,9-10 Újrabesz. árakkal becsült tiszta EBITDA (2) 304,5 335,9-9 58,0 103,7 109,8-5 Üzleti eredmény 161,8 176,3-8 58,0 103,7 109,8-5 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) 161,8 176,3-8 73,7 82,4 94,1-12 Újrabesz. árakkal becsült tiszta üzleti eredmény (1) (2) (10) 156,1 176, ,7-10,5-14,6-28 Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) -11,2-53, ,2 83,5 57,5 45 Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből 160,7 86, ,2 173,0 190,6-9 Működési cash flow a működőtőke változása előtt 287,2 313,2-8 77,5 134,7 123,6 9 Működési cash flow 212,2 182,9 16 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY 818,5 908,2 604,0 50 EPS, Ft 1.726,8 903, ,5 908,2 604,0 50 EPS speciális tételek nélkül, Ft 1.726,8 903,2 91 ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK 1,05 1,08 1,18 - Egyszerűsített Nettó adósság/ebitda 1,08 1,18-28,0% 27,8% 21,3% - Nettó eladósodottság (gearing) (17) 27,8% 21,3% - félév Vált. (IFRS), millió USD n.év n.év n.év Mód. év/év % félév Mód. % Értékesítés nettó árbevétele (3) EBITDA (3) EBITDA speciális tételek nélkül (1) (3) Újrabesz. árakkal becsült tiszta EBITDA (2) Üzleti eredmény (3) Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) (3) Újrabesz. árakkal becsült tiszta üzleti (1) (2) (10) eredmény Pénzügyi műveletek nyeresége/vesztesége (-) (3) Anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből (3) Működési cash flow a működőtőke változása előtt (3) Működési cash flow (3) EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY 2,9 3,2 2,1 49 EPS, USD 6,1 3,2 89 2,9 3,2 2,1 49 EPS speciális tételek nélkül, USD 6,1 3,2 89 (1) Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése a 2. és 4. számú mellékletben található. (2) (3) (17) Részletek a 10. számú mellékletben. Főbb pénzügy eredmények A második negyedév erős 160 Mrd forintos (577 millió dollár) újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-jával együtt 305 Mrd forint (1,09 Mrd dollár) volt a 2016 első féléves EBITDA. A MOL továbbra is magabiztos, hogy eléri a 2 Mrd dollárt meghaladó éves EBITDA célját. A Downstream EBITDA negyedév/negyedév alapon a szezonális hatások következtében emelkedett, de év/év alapon valamelyest csökkent a gyengébb finomítói teljesítmény miatt. Az Upstream EBITDA ismét növekedett (+15% negyedév/negyedév alapon) az olajár-emelkedésnek köszönhetően. A működőtőke változás előtti nettó működési cash flow (623 millió dollár) a második negyedévben is meghaladta az organikus beruházásokat (247 millió dollár), így az első félévben közel 600 millió dollár lett a szabad cash flow. A nettó eladósodottság (gearing) a második negyedévben kifizetett 55 Mrd forintos osztalék ellenére negyedév/negyedév alapon stabil maradt. A MOL 615 millió euró összegű rulírozó hitelszerződést kötött kiemelkedően versenyképes finanszírozási feltételekkel. A Standard & Poor s BB+ besorolásúra javította a MOL hosszú-távú hitelminősítését. Vált. % 3

4 Főbb működési eredmények Az olaj- és gázkitermelés a második negyedévben 7%-kal nőtt év/év alapon és 111 ezer hordó kőolaj egyenértéket ért el (az első félévben 111,5 ezer hordó kőolaj egyenérték, amely 8% növekmény). A növekedés több, mint 100%-át a kőolaj és kondenzátum tette ki, jó úton haladunk a 2016-ra kitűzött napi ezer hordó kőolaj egyenérték kitermelési céltartomány felső határának elérésében. A MOL két új szénhidrogén találatot ért el a pakisztáni TAL blokkban, amely immár tizenkettedik és tizenharmadik találatunkat jelenti az országban. Az Adria vezetéken érkező első kőolajszállítmány feldolgozásra került a pozsonyi finomítónkban. A motor üzemanyag kereslet első féléves növekedése (+5% a főbb KKE piacokon) továbbra is támogatólag hatott a Downstream eredményre Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató elmondta: A MOL-csoport továbbra is jó úton jár és teljesíti a korábbi ígéreteket annak ellenére, hogy az olaj- és gázipari vállalatok kihívásokkal teli környezettel szembesülnek. Erős első féléves eredményeinket alapul véve bízunk abban, hogy az éves tiszta EBITDA eléri a korábban kitűzött 2 Mrd dollár feletti 2016-os célt. Az Upstream üzletágunk EBITDA-ja növekedőbe fordult, három figyelemre méltó szénhidrogén találatot értünk el Pakisztánban, valamint tovább haladtunk kitermelést növelő programunkkal, a szervezetátalakítással és a költségcsökkentéssel. A Downstream üzletág sikeresen ellensúlyozta a finomítói árrések normalizálódását kimagasló petrolkémiai és kiskereskedelmi teljesítményével, a két szegmens az üzletági EBITDA közel kétharmadát teszik ki. Ezen eredmények kiemelik a MOL integrált üzleti modelljének erősségét, ellenálló képességét, melyet jól bizonyít a ciklusokon átívelő, folyamatos, erős készpénztermelő képességünk. Erősségeinket szintén tükrözi a legutóbbi, S&P hitelminősítőtől kapott felminősítésünk, valamint az új 615 millió dollár összegű szindikált rulírozó hitelszerződésünk, mellyel tovább javítottuk a finanszírozási feltételeinket. 4

5 EBITDA speciális tételek nélkül (Mrd Ft) n.év n.év n.év Mód. év/év % (1) félév félév Mód. 42,2 48,6 53,5-9 Upstream 90,8 113, ,2 137,6 142,3-3 Downstream 214,8 202,2 6 92,9 116,2 126,7-8 CCS-based Downstream EBITDA (2) 209,2 202,8 3 19,2 8,3 10,3-20 Gas Midstream 27,4 28,3-3 -9,1-7,2-7,9-10 Corporate and other -16,2-8,2 97-0,9-5,8-3,7 57 Intersegment transfers (9) -6,7-1, ,4 160,1 178,9-10 Clean CCS-based EBITDA (2) (10) 304,5 335, ,6 181,5 194,6-7 Total EBITDA Excluding Special Items 310,2 335,3-7 EBITDA speciális tételek nélkül (millió USD) n.év n.év n.év Mód. év/év % (1) félév félév Mód Upstream Downstream CCS-based Downstream EBITDA (2) Gas Midstream Corporate and other Intersegment transfers (9) Clean CCS-based EBITDA (2) (10) Total EBITDA Excluding Special Items (1) Üzleti eredményt és az EBITDA-t befolyásoló speciális tételek a 2. és 4. számú mellékletekben kerülnek részletezésre. (2) (9) Részletek a 10. számú mellékletben. Upstream: Az üzletág EBITDA-ja 49 Mrd forintot ért el 2016 első negyedévében, amely 15%-os javulás az első negyedévhez képest, és 9% csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Az első félév EBITDA-ja 20%-ot csökkent év/év alapon, az alacsonyabb átlagos realizált ár következtében. Azonban az első félév 8%-os termelésnövekedése, a 13%-kal alacsonyabb kitermelési költségek és a csökkenő kutatási költségek valamelyest ellensúlyozni tudták a nyersanyagárak csökkenését. A második negyedév során az átlagos realizált szénhidrogén ár a reálizált kőolaj és kondenzátumár emelkedésének hatására kedvezőbben alakult, amely összességében a szegmens eredményét tekintve támogatólag hatott. A negyedév/negyedév alapon csökkenő gázár, melyet a csökkenő horvátországi szabályozott gázár okozott, valamint az előző negyedévhez képest magasabb működési költségek és az alacsonyabb termelés viszont rontották az eredményt. Downstream: Az üzletág újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja rekord szintet ért el és 209 Mrd Ft-ig szárnyalt 2015 első felében. A kiváló eredményt első sorban a petrolkémia (31%-os emelkedés) és a kiskereskedelem (49%-os emelkedés) kiemelkedő hozzájárulása segítette, melyek együttesen közel kétharmadát teszik ki az üzletág tiszta EBITDA-jának. A második negyedév tiszta EBITDA-ja 8%-os csökkenést mutatott év/év alapon, amit elsősorban a makrokörnyezet kedvezőtlen hatásai okoztak. Ugyanakkor a feldolgozás emelkedése, az értékesítés növekedése valamint a kiskereskedelem EBITDA év/év alapon nyújtott jelentős hozzájárulása ellensúlyozni tudta a finomítói és a petrolkémiai árrés csökkenésének hatását. A Gáz Midstream szegmens EBITDA-ja 8 Mrd forintot ért el 2016 második negyedévében, amely 20% os visszaesésnek felel meg év/év alapon és elsősorban a hazai szabályozói környezet változásának a következménye első félévének EBITDA hozzájárulása stabil maradt és 27 Mrd forint tett ki. A központ és egyéb szegmens EBITDA eredménye -7 Mrd forintot tett ki a 2016 második negyedévében, amely a bázisidőszakkal megegyező érték. A szegmensre azonban továbbra is negatív hatást gyakorol az olajipari szerviz cégek visszafogott aktivitása. A beruházások és befektetések értéke 126 Mrd forintot (452 millió dollár) ért el az első félév végére, ami 30%-os csökkenés év/év alapon. Ezzel párhuzamosan a második negyedévi beruházások és befektetések összege 22%-ot csökkent év/év alapon. A csökkenést egyrészt az inorganikus költések, az Upstream CAPEX és a Downstream szegmens hanyatló stratégiai projektekre fordított befektetései okozták. A működő tőke változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 8%-kal csökkent az első félévben és 287 Mrd forintot tett ki az EBITDA trenddel összhangban. A nettó működőtőke állomány növekedett elsősorban az emelkedő olaj- és termékárak (magasabb követelések) hatására, de a mértéke elmaradt az egy évvel korábbitól, így az üzleti tevékenységből származó nettó pénzáram év/év alapon 16%-kal emelkedett és 212 Mrd forintot ért el második negyedévében, a nettó adósság kis mértékben 672 Mrd forintra nőtt, az Egyszerűsített Nettó adósság/ebitda 1,08 szoros volt, míg a nettó eladósodottság (gearing) 27,8%-ra változott. A MOL második negyedévében 55 Mrd forint osztalékot fizetett. 5

6 Upstream (IFRS), Mrd Ft n.év n.év n.év év/év % félév félév 42,2 48,6 53,5-9 EBITDA 90,8 113, ,2 48,6 53,5-9 EBITDA speciális tételek nélkül (1) 90,8 113,9-20 8,9 8,4 4,1 104 Üzleti eredmény 17,3 25,4-32 8,9 8,4 4,1 104 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) 17,3 25, ,4 40,1 57,0-30 Beruházások és befektetések 73,5 110,6-34 6,9 7,5 27,9-73 amiből kutatási CAPEX 14,5 42,9-66 Szénhidrogén-termelés (ezer hordó/nap) n.év n.év n.év év/év % félév félév 47,2 48,0 40,1 20 Kőolajtermelés (6) 47,6 38, ,1 13,6 11,2 22 Magyarország 13,4 11, ,7 12,1 10,2 19 Horvátország 11,9 10,3 16 6,8 7,2 6,7 9 Oroszország 7,0 6,6 7 2,8 4,1 4,5-9 Irak Kurdisztáni Régiója 3,5 3,2 9 8,4 6,5 3,1 106 Egyesült Királyság 7,4 3, ,0 1,1 1,1 4 Pakisztán 1,0 1,1-3 3,4 3,3 3,4-2 Egyéb Nemzetközi 3,3 3,3 1 57,3 55,3 56,7-2 Földgáztermelés 56,3 57,6-2 27,4 26,5 25,2 5 Magyarország 27,0 26,1 3 23,1 22,0 24,9-12 Horvátország 22,6 25, ,5 9,0 12,0-25 amiből off-shore 9,7 12,5-22 1,8 1,9 2,4-20 Egyesült Királyság 1,8 1,8 4 5,0 4,8 4,2 15 Pakisztán 4,9 4,3 14 7,6 7,5 6,9 10 Kondenzátum (7) 7,6 6,9 10 4,2 4,1 3,7 10 Magyarország 4,1 3,6 14 1,9 2,0 1,9 6 Horvátország 2,0 1,9 1 1,5 1,5 1,2 17 Pakisztán 1,5 1, ,1 110,8 103,6 7 Átlagos napi szénhidrogén-termelés 111,5 103,5 8 Főbb külső makro tényezők n.év n.év n.év év/év % félév félév 33,9 45,6 61,9-26 Brent (USD/bbl) 39,8 57, ,1 277,4 277,0 0 HUF/USD átlag 280,2 275, I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Vált. év/év % Realizált szénhidrogén árak 2016 I. félév 2015 I. félév 30,6 37,2 52,6-29 Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) 33,8 49, ,0 26,9 37,7-29 Átlagos realizált gáz ár (USD/boe) 27,9 38, ,1 32,1 44,8-28 Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) 31,1 43, I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Vált. év/év % 6,3 6,5 7,7-15 Fajlagos költség Szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (USD/boe) (1) Speciális tételek hatása az üzleti eredményre és EBITDA-ra a 2-es és a 4-es számú mellékletben található (6) (7) Részletek a 10-es mellékletben I. félév 2015 I. félév 6,4 7,4-13 6

7 2016 második negyedéves eredmények 2016 második negyedévében a speciális tételek nélküli EBITDA 49 Mrd forintot tett ki, amely 6 Mrd forinttal haladja meg a 2016 első negyedéves eredményt és 5 Mrd forinttal marad el 2015 második negyedévétől második negyedéve 2016 első negyedévéhez képest (+) Az átlagos realizált szénhidrogén árak 7%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest: a magasabb Brent jegyzésárak hatására 22%-kal nőttek a realizált kőolaj és kondenzátum árak, miközben a realizált földgáz árak, elsősorban az alacsonyabb horvátországi szabályozott gázár eredményeként, 7%-kal csökkentek. A magasabb realizált árakat részben ellensúlyozták a magasabb bányajáradékok. Az Upstream termelés bányajáradékai (beleértve az oroszországi exportvámot) 13 Mrd forintot tettek ki 2016 második negyedévében, amely 2 Mrd forinttal haladja meg 2016 első negyedévét és főleg Magyarországon és Oroszországon jelentkezett. (+) Az átlagos napi szénhidrogén termelés az előző negyedévhez képest 1,3 ezer hordó kőolaj egyenértékkel (mboepd) (azaz 1%-kal) 110,8 mboepd-re csökkent 2016 második negyedévében. (-) Az egyesült-királyságbeli kőolaj termelés 1,9 mboepd-vel csökkent a Cladhan mező természetes termeléscsökkenésének eredményeként. (-) A horvátországi tengeri termelés 1,5 mboepd-vel csökkent a természetes termelés-csökkenés és a rezervoár vizesedésének együttes hatására, mindezt részben kompenzálta, hogy a magasabb olajáraknak köszönhetően nőtt az INA részesedése a Termelés Megosztási Szerződésnek megfelelően. (+) A KKE régió szárazföldi termelése 0,4 mboepd-vel emelkedett a termelés optimalizációs program eredményeinek köszönhetően, amely kompenzálta az érett mezők természetes termeléscsökkenését. (+) A kurdisztáni kőolaj termelés 1,3 mboepd-vel növekedett az előző negyedévhez képest, amely főleg az export kőolajvezeték első negyedéves leállítását követő napi termelés normalizálódásának köszönhető. (-) A csoportszintű szénhidrogén-termelés közvetlen fajlagos költsége (értékcsökkenési leírás nélkül) hordónként 6,5 dollár volt 2016 első negyedévében, amely 4%-kal haladja meg az előző negyedéves szintet, elsősorban az alacsonyabb termelésnek és a dollárral szemben erősődő forintnak köszönhetően. Az értékcsökkenési leírás 40 Mrd forintot tett ki a második negyedévben, amely 7 Mrd forintos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. A növekedés elsősorban az ománi kutatófúrás leírásának eredménye első féléve 2015 első félévéhez képest A speciális tételek nélküli EBITDA 91 Mrd forintot volt 2016 első félévében, amely 20%-kal marad el az előző év azonos időszakától. A beruházások és befektetések értéke ennél is nagyobb mértékben, 34%-kal, csökkent és 74 Mrd forintot tett ki, ennek köszönhetően a Kutatás és Termelés üzletág továbbra is pozitív cash flow-t ért el. (-) Az átlagos realizált szénhidrogénár 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva: az alacsonyabb Brent jegyzésárak révén 32%-kal csökkent a realizált kőolaj és kondenzátum ár, ezzel párhuzamosan a realizált gázár 28%-kal csökkent. Az alacsonyabb átlagos realizált szénhidrogénár negatív hatását csökkentette az alacsonyabb bányajáradék fizetési kötelezettség. Az Upstream termelés bányajáradéka (beleértve az oroszországi exportvámot) 24 Mrd forintot tett ki 2016 első félévében, amely 10 Mrd forinttal marad el 2015 első félévéhez képest, amely elsősorban a Magyarországon és a Horvátországon realizálódott. (+) 2016 első félévében az átlagos napi szénhidrogén termelés 8 mboepd-vel (8%-kal) 111,5 mboepd-re nőtt év/év alapon. Ezen belül az olajtermelés 9 mboepd-vel emelkedett a bázis időszakhoz képest. (+) A kitermelés növekedésének nagyobb része az Egyesült Királysághoz köthető, amely 4,4 mboepd-vel járult hozzá a termeléshez: ebből jelentős a Cladhan mező termelésének elindulása, továbbá a Scott, a Telford és a Rochelle mezők termelése is növekedett a jobb rendelkezésre állásának és a Scott mező első sűrítő termelő kútjának köszönhetően. (+) A KKE régió szárazföldi termelése 4,9 mboepd-vel emelkedett a termelés optimalizáció eredményeinek köszönhetően. Ezen belül az olajtermelés a bázis időszakhoz képest 9 mboepd-vel nőtt. (+) A teljes pakisztáni termelés 0,7 mboepd-vel (11%-kal) növekedett az új találatoknak és az újonnan bekötött termelő kutaknak az eredményeként. (-) A horvátországi tengeri termelés 2,7 mboepd-vel csökkent a természetes termeléscsökkenésnek, a rezervoár vízesedésének és az INA Termelés Megosztási Szerződésból származó alacsonyabb részesedésnek együttes hatására. 7

8 (+) A csoportszintű szénhidrogén-termelés közvetlen fajlagos költsége (értékcsökkenési leírás nélkül) hordónként 6,4 dollárt tett ki, amely 13%-os csökkenés év/év alapon. (+) Alacsonyabbak voltak a kutatási kiadások elsősorban a kutatási projektek munkaprogram csökkenésének hatására. Az értékcsökkenési leírás 74 Mrd forintot tett ki 2016 első félévében, amely jelentősen alacsonyabb a bázis időszakhoz (89 Mrd forint) képest, amely elsősorban az eszközök év végi leírást követő alacsonyabb könyv szerinti értékének következménye. Az Upstream szegmens főbb működési eredményei 2016 első félévében az Upstream üzletág beruházásai 74 Mrd forintot tettek ki. Jelentős beruházások voltak az Északitengeri Régióban (40%), Magyarországon (19%) és Horvátországban (20%) I. félév Magyarorszáorszáország Királyság H Horvát- Orosz- Egyesült Total - Kurdisztán Pakisztán Norvégia Egyéb Összesen (HUF, Mrd) Kutatás 3,2 0,2 0,0 0,0 2,9 0,2 2,0 6,0 14,5 42,9 Fejlesztés 8,2 10,9 0,2 2,1 0,8 28,7 0,0 2,4 53,2 49,7 Akvizíció 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 11,3 Konszolidáció és egyéb 1,8 2,4 0,7 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 5,2 6,7 Összesen 13,8 13,5 1,0 2,1 3,6 28,9 2,1 8,5 73,5 Total - H ,4 10,2 22,0 3,2 7,1 37,9 0,0 14,0 110,6 Magyarország és Horvátország A MOL-csoport sikeresen folytattta a Termelés Optimalizációs programját Magyarországon és Horvátroszágban, amelynek köszönhetően az érett mezők természetes termelés csökkenését meghaladó mértékben nőtt a kitermelés. A teljes KKE szárazföldi termelés 7%-kal növekedett 2016 első hat hónapjában 2015-höz viszonyítva. Ezt támogatta a kőolajtermelés 17%-os növekedése év/év alapon. Portfólió szinten a termelés optimalizációs törekvések megtérülési szintje 20 dollár/hordó olajár alatt van. Magyarországon a termelés 8%-kal növekedett 2016 első hat hónapjában 2015-höz képest, amelyet főleg a kőolaj termelés 18%-os növekedése támogatott. A termelés optimalizációs törekvések folytatódtak 6 kút megmunkálásával (az összesen 15 tervezett kútból 2016-ban) és 4 kút savazásával a második negyedévben. Ennek köszönhetően a második negyedévben az elmúlt hat év legmagasabb szintjére emelkedett a kőolaj termelés (+4% negyedév/negyedév alapon és +22% év/év alapon). A kőolaj termelés emelkedése a szezonálisan alacsonyabb földgáz termelést is ellensúlyozta. A horvátországi szárazföldi termelés 6%-kal növekedett 2016 első félévében, amelyet főleg a 15%-kal magasabb kőolaj termelés támogatott. A termelés optimalizációs program keretében 14 kútmegmunkálás ért véget a második negyedévben (az összesen tervezett 20 kútból 2016-ban). A szárazföldi termelés további 0,9 mboepd-vel növekedett a második negyedévben (+8% év/év alapon), és a Međimurje mező gáz termelésének elindulását követően további növekedés várható. A projektből származó termelés növekedés 2.0 mboepd körül várható a második félévben. Ezen felül az Ivanic-Žutica másodlagos termelésfokozásra (EOR) irányuló projekt a széndioxid próba besajtolásával tovább folytatódik a kijelölt kutakon. A horvátországi tengeri termelés 1,5 mboepd-vel csökkent a 2016 második negyedévében negyedév/negyedév alapon és 3,0 mboepd-vel év/év alapon a természetes termelés csökkenés, a rezervoár vizesedés és a Termelés Megosztási Szerződésból származó kisebb INA-ra jutó részesedés együttes hatásaként. A természetes termelés csökkenés folytatódására számítunk a második félévben. Egyesült Királyság Azon projektek termelése, amelyekben a MOL nem operátori részesedéssel rendelkezik, 4,3 mboepd-vel nőtt 2016 első félévében 2015-höz képest, de csökkenést mutatott a második negyedévben. A MOL a partnerekkel együtt arra koncentrál, hogy a jelenlegi alacsony olajár környezetben csökkentse a költségeket. Scott, Telford és Rochelle: a sűrítő-termelő fúró program tervezése és kivitelezése folyamatban van. Az első sűrítő termelő kút hozzájárulása csökkent a második negyedévben az első negyedévhez képest (-1.0 mboepd nettó, MOL-ra jutó termelés) a természetes termelés csökkenésnek köszönhetően, amely a várakozásokkal összhangban áll. A Forties Kőolajvezeték Hálózat leállásai és az export kompresszor problémái szintén hatással voltak az első féléves teljesítményre (0,3 mboepd nettó negatív hatás a MOL esetében az előző év azonos időszakához képest). Cladhan: A természetes termelés csökkenés a várakozásokkal összhangban alakult. Ezen felül a Tern platform teljesítménye és a Cladhan egyik kútjának bekötése során adódó problémák további termelés kiesést eredményeztek a második negyedévben. 8

9 Catcher: a költségek csökkentése zajlik a projekttel kapcsolatban. Az első termelő kút a Burgman mezőn befejeződött és a második fúrás folyamatban van. Továbbra is folyamatban van a felszíni termelő-tároló egység (FPSO) gyártásának, az egész projekt ütemezését érintő, csúszásából eredő hatások mérséklése. Scolty-Crathes: a projekt az ütemezésnek és a költségvetésnek megfelelően halad. Mindkét termelő kút fúrása sikeresen befejeződött. A Scolty rezervoár a várakozásoknak megfelelő, a Crathes rezervoár felülmúlta az előzetes elképzeléseket. Az operátor a termelés megindulását 2017 első félévében várja. Norvégia A MOL Norge kutatási portfóliója 18 blokkból áll három területen, ebből a MOL öt blokkban rendelkezik operátori részesedéssel. A vállalat továbbra is a portfólió fejlesztésére és az aktív licensz menedzsmentre koncentrál második negyedévében átvettük 1 licensz operátori feladatait. A Rovarkula (amelyben a MOL nem-operátori részesedéssel rendelkezik) kutató kút fúrása július 17-én kezdődött. A MOL Norge, szoros együttműködésben a partnereivel, folytatta az Északi-tenger norvégiai részén lévő kiemelt területeken a vonzó lehetőségek kiértékelését. Irak Kurdisztáni Régiója A nem-operált Shaikan mezőn folyamatban van a termelés és a kőolaj exportálás 9 kútból és két felszíni létesítményből, amelyek együttes bruttó névleges kapacitása 40 mboepd. Pakisztán A TAL blokkban, amelyben a MOL operátori részesedéssel rendelkezik (részesedés: 8,4%), a nyolcadik és a kilencedik találatát érte el 2016 második negyedévében a blokkban. Ezzel párhuzamosan a mezőfejlesztés jó úton halad, hogy a második félévben elérje a bruttó 80 mboepd kitermelési mérfőldkövet. A TAL blokk kutatásai további sikereket hoztak a Makori Deep-1 és a Tolanj West-1 találatok révén. A savazást követően a Makori Deep-1-ből olaj és gáz került a felszínre a Lockhart-1 formációból napi hordó, illetve napi boep (7,2 millió köbláb/nap) mennyiségben. A Tolanj West-1 kút kiegészíti a 2011-es Tolanj-X-1 gáz találatot. A tesztelés során a gáz hozama 2,300 boepd (13,1 millió köbláb/nap) volt. A Mardankhel-1 kút bekötésének építési munkálatai várhatóan 2016 harmadik negyedévében fejeződnek be. A potenciális termelésnövekmény 11 mboepd (bruttó, a MOL részesedése 8,4%). Folyamatban vannak két lehatároló fúrás előkészületei. A TAL blokk mezőfejlesztési programja folytatódott a Makori East-5 kút fúrásával. A kút bekötésére előreláthatólag 2016 harmadik negyedévében kerül sor és a várható kitermelés növekmény napi boep (11 millió köbláb/nap) gáz és hordó kondenzátum lesz. A szomszédos Karak blokkban 2016 márciusában találtunk olajat a Halini Deep-1 kútban, amely bekötésre került a második negyedévben. Ennek eredményeként a blokk termelése 1,4 mboepd-vel 2,8 mboepd-re növekedett (2016 első negyedévének átlagához képest) a második negyedév végére (bruttó, a MOL részesedése 40%). Oroszország Folyamatosan növekszik az alacsony egységköltségű oroszországi Baitugan mező termelése, ahol MOL a 51%-os operátori részesedéssel rendelkezik. A MOL új felszínalatti megközelítéssel folytatta a fúrási programját első félévének végére 32 kút fúrása kezdődött el a Baitugan olajmezőn, amelyből 27 kút fúrása (ebből 13 második negyedévben) be is fejeződőtt. A nemrégiben bevezetett új felszín alatti megközelítésnek köszönhetően magasabb az új kutak hozama és ennek eredményeként a mező termelése 0,8 mboepd-vel, 11,2 mboepd-re nőtt az első negyedévhez képest (+22% év/év alapon). Kazahsztán Folyamatban vannak a mezőfejlesztési program első fázisának előkészületei a kazahsztáni Fedorovsky blokkban. A kazahsztáni Fedorovsky blokkban a mezőfejlesztési program első fázisának részeként folyamatban van az U-25-ös kút fúrása. Jelenleg 5.050m mély a kút, a tervezett mélysége 5.200m. Ugyanez a kút a Fedorovsky mező bashkíriai rétegében lévő találat lehatárolását végzi. További kutatási potenciál feltárását célozza a vegyes vállalat 3D szeizmikus adatok gyűjtésével és feldolgozásával. Ezen felül a Kutatási Licensz 2018 májusáig meghosszabbításra került. Omán A Block 66-ban a második kutató kút nem tárt fel szénhidrogént, ezért felhagyásra került. A MOL jelenleg elemzi az adatokat és ez alapján hozza meg a döntését az ománi pozícióját illetően. 9

10 Downstream 2016 I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Vált. év/év % Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) 77,2 137,6 142,3-3 EBITDA 214,8 202,2 6 77,2 137,6 142,3-3 EBITDA speciális tételek nélkül (1) 214,8 202,2 6 92,9 116,2 126,7-8 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA (1) (2) 209,2 202,8 3 45,2 46,1 46,1 0 Ebből Petrolkémia (1) (2) 91,3 69, ,4 22,6 14,1 61 Ebből Kiskereskedelem (1) 36,0 24, ,0 107,4 114,7-6 Üzleti eredmény 154,4 147,3 5 47,0 107,4 114,7-6 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) 154,4 147,3 5 62,7 86,0 99,0-13 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti eredmény (1) (2) 148,8 147,8 1 17,7 29,9 33,7-11 Beruházások és befektetések 47,5 65,5-27 MOL-csoport az INA nélkül 83,8 132,2 136,8-3 EBITDA speciális tételek nélkül (1) 216,0 208,8 3 94,6 114,9 125,3-8 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA (1) (2) 209,4 204,2 3 45,2 46,1 46,1 0 Ebből Petrolkémia üzleti újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja (1) (2) 91,3 69, ,9 107,5 114,6-6 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) 166,3 164,7 1 69,7 90,1 103,1-13 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti (1) (2) eredménye 159,8 160,2 0 INA-csoport -6,6 5,4 5,5-2 EBITDA speciális tételek nélkül (1) -1,2-6, I. félév 2015 I. félév -1,6 1,4 1,4-1 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA (1) (2) -0,3-1, ,9-0,1 0,0 n.a. Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) -11,9-17, ,9-4,1-4,1 0 Újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti (1) (2) eredménye -11,0-12,4-11 Finomítói árrések n.év n.év n.év év/év % félév félév 5,8 5,7 6,6-14 Csoportszintű finomítói árrés (USD/bbl) 5,7 6,4-11 6,3 6,4 7,8-17 Komplex finomítói árrés (MOL+Slovnaft) (USD/bbl) 6,4 7, Integrált petrolkémiai árrés (EUR/t) (16) Külső kőolaj- és petrolkémiai termék- értékesítés n.év n.év n.év év/év % országonként (kt) félév félév Magyarország Szlovákia Horvátország Olaszország Egyéb piacok Összesen I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Vált. év/év % Külső kőolaj- és petrolkémiai termék-értékesítés termékenként (kt) 2016 I. félév 2015 I. félév Kőolajtermékek Motorbenzin Gázolaj Fűtőolaj Bitumen Ebből kiskereskedelmi értékesítés Motorbenzin Gáz- és tüzelőolajok Petrolkémiai termékértékesítés Olefin termékek Polimer termékek n.a. Butadién termékek 27 0 n.a Teljes kőolaj- és petrolkémiai termék értékesítés (1) Üzleti eredményt és az EBITDA-t befolyásoló speciális tételek a 2-es és a 4-es mellékletben kerülnek részletezésre (2) (16) Részletek a 10. számú mellékletben. 10

11 2016. második negyedéves eredmények A Downstream üzletág hozzájárulása az eredményhez továbbra is kiemelkedő volt. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA a 2016 második negyedévében elérte a 116 Mrd forintot, ami csupán 10 Mrd forinttal marad el a rekordszintű bázisidőszaki eredménytől. (-) A Feldolgozás és Kereskedelem eredménye 17 Mrd forinttal volt alacsonyabb negyedév/negyedév alapon, elsősorban az alábbi tényezők miatt: a komplex finomítói (MOL és a Slovnaft finomítók) árrés 7,8-ról 6,4 dollár/hordóra, 1,4 dollár/hordó mértékben csökkent, melyet elsősorban a lényegesen alacsonyabb dízel és benzin árrés okozott, amit csak kis mértékben kompenzált a Brent-Ural árrés 1,1 dollár/hordó mértékű növekedése, valamint az alacsonyabb saját felhasználású és vásárolt energia, és veszteség; a negatív hatásokat részben ellensúlyozták a növekvő eladások, annak ellenére, hogy a Slovnaft finomítóban egy nem tervezett leállás akadályozta a normál működést április első felében. (+) a Petrolkémia hozzájárulása nem változott és 46 Mrd forintot ért el annak ellenére, hogy az integrált petrolkémiai árrés 14%-kal csökkent a rekordot jelentő bázishoz képest. A javuló értékesítési árrés és a magasabb értékesítési volumen ellensúlyozta az integrált petrolkémiai árrés csökkenését. (+) A Kiskereskedelem EBITDA-ja év/év alapon jelentősen, 61%-kal emelkedett, amelyet elsősorban a kelet-középeurópai motor üzemanyag piac 5%-os növekedése, valamint a kúthálózat bővítése eredményeként 12%-kal növekedő értékesítési volumen okozott. Ezen felül pozitívan hatott az eredményre a valamivel magasabb üzemanyag árrés, valamint a nem üzemanyag értékesítés hozzájárulásának növekedése. Az olajár az első negyedévhez viszonyítva, 11 dollár/hordóval (34%-kal) emelkedett, ami 21 Mrd forint átértékelési hatást okozott 2016 második negyedévében. A Downstream üzletág újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja az előző negyedévhez képest 25%-ot meghaladó mértékben növekedett, elsősorban a szezonális keresletnövekedés hatására. A Feldolgozás és Kereskedelem és a Kiskereskedelem eredménye jelentős mértékben emelkedett a negyedév/negyedév alapon 23%-kal bővülő értékesítés következtében első féléves eredmények A Downstream üzletág első hat hónapjának újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja 209 Mrd forintos rekord szintet ért el, 6 Mrd forinttal meghaladva az előző év azonos időszakát. A Petrolkémia és a Kiskereskedelem hozzájárulása 60%-át tette ki a teljes újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-nak, amely jól tükrözi a MOL Downstream portfóliójának integrált jellegét. A kiemelkedő eredmény hátterében az alábbi tényezők állnak: (+) A Petrolkémia teljesítménye rekordszintet ért el és több, mint 31%-kal múlta felül a szintén magas bázis időszaki eredményt. A kimagasló eredményt elsősorban a 7%-kal magasabb integrált petrolkémiai árrés, amely már a tavalyi első félévben is jelentősen meghaladta az iparági ciklus átlagos szintjét, illetve az értékesítés (butadiénnel együtt) 5%-os növekedése támogatta. (+) A Kiskereskedelem EBITDA hozzájárlása 49%-ot növekedett év/év alapon, amelynek hátterében hasonló tényezők álltak, mint amelyek a negyedéves eredményt bemutató részben bemutatásra kerültek. (-) A Feldolgozás és Kereskedelem eredménye 25 Mrd forinttal volt alacsonyabb a bázisidőszakhoz képest, elsősorban az alábbi tényezők miatt: kedvezőtlenebb motorüzemanyag árrés környezet (elsősorban a dízel esetében), amely a magas dízelkihozatallal rendelkező finomítóink komplex finomítói árrésének 1,1 dollár/hordó csökkését okozta. Ezzel egy időben, azonban a bővülő motorüzemanyag piac hatására további 2%-kal növekedett az értékesítés év/év alapon. Piaci trendek és értékesítés-elemzés A kelet-közép-európai régióban a motorüzemanyag fogyasztás 5%-kal növekedett 2016 második negyedévében, valamint az első félévében is. A keresletnövekedés erős maradt Szlovákiában és Magyarországon. A horvátországi fogyasztás szintén növekedett, de még mindig elmaradt a kelet-közép-európai szinttől. Az előző negyedévekhez hasonlóan az üzleti környezet által generált erősődő piaci verseny következtében csökkent a piaci részesedésünk év/év alapon Magyarországon. 11

12 A régiós motor üzemanyag kereslet változása Teljes piac* MOL-csoport értékesítés Motor Motor 2016 II. n.év / 2015 II. n.év (%) Benzin Dízel Benzin Dízel üzemanyagok üzemanyagok Magyarország Szlovákia Horvátország Egyéb KKE 10 ország A régiós motor üzemanyag kereslet változása Teljes piac* MOL-csoport értékesítés Motor Motor 2016 I. félév / 2015 I. félév (%) Benzin Dízel Benzin Dízel üzemanyagok üzemanyagok Magyarország Szlovákia Horvátország Egyéb KKE 10 ország *Forrás: MOL becslés A kiskereskedelmi értékesítés teljes mennyisége (beleértve a kenőanyag és autógáz értékesítést) 12%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Teljes kiskereskedelmi értékesítés (kt) n.év n.év n.év év/év % félév félév Magyarország Szlovákia Horvátország Románia Csehország Egyéb Összesen (10) Részletek a 10. számú mellékletben. Magyarországon és Romániában (7% illetve 14%-kal) növekedett az értékesített mennyiség az előző év azonos időszakához képest a kedvező külső környezetnek köszönhetően. Jelentős növekedés volt tapasztalható szlovák és a cseh piacokon, ahol a kiskereskelem forgalma 24%-kal, illetve 65%- kal növekedett a második negyedévben 2015 azonos időszakához képest az inorganikus hálózatbővítés és az alacsony üzemanyagárak hatására. Csökkentek az eladások Horvátországban a továbbra is gyenge benzin-kereslet hatására. Olaszországi tevékenységünk átstruktúrálása szintén volumen csökkenést eredményezett. 12

13 A Downstream szegmens beruházásai és befektetései Beruházások és befektetések (Mrd Ft) Feldolgozás és Kereskedelem beruházások és befektetések 2016 I. félév 2015 I. félév Vált. év/év % 27,1 21,7 25 Kiskereskedelem beruházások és befektetések 12,4 22,2-44 Vegyipar beruházások és befektetések 7,2 20,1-64 Fő projektek évben MOL: A DMHCK üzem átalakítása és a kemence hatékonyság javítási projekt a Dunai Finomítóban SN: Leállás és a katalizátor projektek INA: CMS és katalizátor projektek; az új DCU a Rijekai Finomítóban kivitelezési fázisban, a földmunkálatok elkezdődtek Folytatódott a nem-üzemanyag koncepció megvalósítása 7 országban. 1,2 Mrd forint kiadás kapcsolódik a nem-üzemanyag koncepció megvalósításához 2016 első félévben Új töltőállomások megnyitására került sor Romániában Felújítások Romániában és Boszniában Lezárult az ENI Szlovénia megvásárlása A Slovnaft Petrolkémia beruházásainak jelentős része az LDPE4 üzem utolsó fázisaihoz kapcsolódik 2016-ban Energia és egyéb 0,8 1,5-47 Összesen 47,5 65,5-27 Beruházások és befektetések típus szerinti n.év n.év n.év év/év % bontásban (Mrd Ft) félév félév 17,7 29,9 33,7-11 Összesen 47,5 65,5-27 2,2 2,9 8,8-67 Stratégiai projektek 5,1 32, ,5 26,9 24,9 8 Normalizált beruházások és befektetések 42,4 32,

14 Gáz Midstream 2016 I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Mód. Vált. év/év % Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) 2016 I. félév 2015 I. félév Mód. 19,2 8,3 10,3-20 EBITDA 27,4 28,3-3 19,2 8,3 10,3-20 EBITDA speciális tételek nélkül (1) 27,4 28,3-3 15,9 5,0 6,9-27 Üzleti eredmény 20,9 21,5-3 15,9 5,0 6,9-27 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (1) 20,9 21,5-3 0,1 0,7 0,3 135 Beruházások és befektetések 0,8 0,3 121 (1) Az Üzleti eredményt és az EBITDA-t érintő speciális tételek részletezése a 2. és 4. számú mellékletben található második negyedévében az FGSZ Zrt. 8,3 Mrd forint EBITDA-t ért el, amely 20%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszaki eredményénél a hazai szabályozási környezet évi változásainak hatására. Az első félévben elért EBITDA 27,4 Mrd forint, 3%-kal alacsonyabb a bázis időszakhoz képest. A hazai szállítási tevékenység realizált árbevétele 9,6 Mrd forint volt 2016 második negyedévében, 22%-kal elmaradva a bázis időszakhoz viszonyítva a jelentősen alacsonyabb hosszútávú éves kapacitáslekötések hatására, amelyet a megnövekedett rövidtávú (éven belüli) kapacitáslekötések kedvező hatása tompított. A hazai szállítás árbevétele 2016 első félévében 26,7 Mrd forint volt, 4%-kal meghaladva az előző év azonos időszakának eredményét, a téli időszakban realizált, magasabb rövidtávú lekötésekből származó árbevételek ellensúlyozták a hosszú távú lekötések visszaeső szintjének hatását. A hazai szabályozási környezet évi változásainak hatására (EU Network Code jogharmonizáció) a kapacitáslekötésből származó bevételek összetétele jelentősen megváltozott - a rövid távú lekötések aránya jelentősen megnőtt -, amely jelentősen befolyásolja az árbevételek és az EBITDA éven belüli szezonális eloszlását is. A hazai szállítási mennyiségek közel 30%-kal növekedtek a második negyedévben, valamint 12%-kal az első félévben év/év alapon, amely elsősorban a jogszabályi változások (földgázkereskedők számára előírt kötelező betárolási szint változása) miatt magasabb betárolt mennyiségek, valamint az előző évinél hidegebb téli időjárás hatása. A szállított mennyiségek növekedése kedvező hatással volt a forgalomarányos árbevételek alakulására is. A tranzit szállításból származó árbevételek 3,6 Mrd forintos szintje a második negyedévben megegyezik a bázis időszaki eredménnyel, a 2016 első félévében elért 9,0 Mrd forint árbevétel azonban 11%-kal elmarad az előző évhez képest, elsősorban a kedvezőtlen külső környezet hatására. A világpiaci gázár csökkenésének hatására a szállítási tarifák elmaradnak a korábbi időszakhoz viszonyítva, továbbá a szállítási mennyiségek is alacsonyabbak voltak a kedvezőbb időjárási körülmények ellenére is. A tranzit szállítások összes mennyisége 20%-kal alacsonyabb év/év alapon, elsősorban az alacsonyabb ukrán irányú kiszállítás miatt, a Szerbia és Bosznia-Hercegovina felé irányuló mennyiségek 1%-kal csökkentek. A működési költségek szintje a második negyedévben kis mértékben csökkent, azonban az első félévben összességében kis mértékben magasabb volt a bázis időszakhoz viszonyítva. A szállító rendszer saját gázfelhasználása magasabb volt az előző évhez viszonyítva, amelyet az eltérő szállítási viszonyok, valamint hidegebb időjárási körülmények indokolnak. A szigorú költséggazdálkodás hatására az egyéb működési költségek szintje nem haladja meg a bázis időszaki szintet. A második negyedévben elszámolt, korábbi időszakot érintő egyszeri tételek hatása kedvező irányba befolyásolta a működési költségeket. 14

15 Fenntarthatósági áttekintés Negyedéves fenntarthatósági kulcsüzenetek A MOL-csoport fenntarthatósági fókuszterületei a következők: klímaváltozás, környezet, egészségvédelem és munkabiztonság, emberi erőforrások, közösségek és etika & felelős vállalatirányítás. Ebben a szekcióban bemutatjuk az eredményeinket és teljesítményünket néhány kiválasztott területen. A csoportszintű EBK Vezetői Elkötelezettség Program teljesítése már az első félév végén 6%-kal túlteljesítette az éves célt. A program, amely a Biztonság mint érték alapelvre épül, több mint 600 középszintű vezetőt céloz meg, legfőképp üzleti részről. Elkészült a csoportszintű etikai menedzsment-rendszer átfogó külső vizsgálata, amellyel a több mint 2 évtizede működő rendszerrel kapcsolatban kívántunk fejlesztési javaslatokat kapni. Az eredmények alapján a MOL-csoport az iparági vezetők közt van elkötelezettségben, intézményesítésben és panaszkezelésben. Elindult az első belső Zöld Alap. A MOL-csoport Zöld Alapja az üzleti területek jelentős környezeti előnyökkel járó projektjeit támogatja. Ebben az évben a Zöld Alap zsűrije a MOL Pakisztán Legyél Zöld Takarékoskodj az Energiával projektjét jutalmazta az első hellyel. A projekt LED technológiára cseréli az islamabadi iroda és a TAL Blokk telephely teljes világítását Pakisztánban. A projekt több mint megtakarítását és 900 tonna CO2 kibocsátás elkerülését teszi lehetővé. MOL-csoport nem-pénzügyi eredmények 2016 I. n.év Mód II. n.év 2015 II. n.év Vált. év/év % Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) 2016 I. félév 2015 I. félév 1,2 1,3 1,3 0 Szén-dioxid (CO2) kibocsátás ETS szerint 2,6 2, n.a. Elfolyások mennyisége (20) (22) n.a. 1,4 1,1 1,4-19 TRIR (18) saját munkavállalók és alvállalkozók 1,3 1, n.a. Halálos balesetek száma saját munkavállalók 0 0 n.a n.a. Halálos balesetek száma Alvállalkozók (telephelyen belül és kívül) 1 0 n.a Folyamatbiztonsági események száma (Tier1) Teljes munkaerő A vállalatot elhagyók száma (19) Fluktuáció (19) Adományozás Etikai bejelentések száma Etikai vétségek száma (18) (19) (20) (21) (22) lábjegyzetek a 10. mellékletben találhatók.. 15

16 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és Leányvállalatai Évközi összevont konszolidált pénzügyi kimutatások (nem auditált) június A JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZIK

17 MOL-csoport IFRS szerint készített I. FÉLÉVES KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSA Nem auditált adatok (millió Ft-ban) 2016 I. n.év 2016 II. n.év 2015 II. n.év Mód. Vált. év/év % Eredménykimutatás Jegyzet 2016 I. félév 2015 I. félév Mód Nettó árbevétel Egyéb működési bevétel Összes működési bevétel Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés és értékvesztés Egyéb működési költségek és ráfordítások Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Összes működési költség Üzleti tevékenység vesztesége (-) / nyeresége Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek nettó nyeresége / vesztesége (-) Részesedés a társult vállalkozások eredményéből Adózás előtti eredmény Nyereségadó IDŐSZAK eredménye Ebből: Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből n.a. Külső tulajdonosok részesedése az eredményből (6) Lásd a 10. számú mellékletben Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó eredmény (Ft) (6) Anyavállalati részvényeseket megillető egy részvényre jutó higított eredmény (Ft) (6) A JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZIK

18 A MOL-csoport IFRS szerint elkészített I. FÉLÉVES ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁSA Nem auditált adatok (millió Ft-ban) Átfogó jövedelemkimutatás n.év n.év n.év Mód. év/év % félév félév Mód Tárgyidőszak eredménye Egyéb átfogó jövedelem Átváltási különbözet Értékesíthető pénzügyi instrumentumok halasztott adóval együtt n.a. Cash flow fedezeti ügyletek halasztott adóval együtt n.a Nettó befektetés-fedezeti ügyletek adóval együtt n.a. Aktuáriusi nyereség (veszteség)- nyugdíjazásra képzett céltartalék n.a Részesedés a társult vállalkozások egyéb átfogó jövedelméből n.a Időszak egyéb átfogó jövedelme adóhatással együtt Tárgyidőszaki teljes átfogó jövedelem Ebből: Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből Külső tulajdonosok részesedése az eredményből n.a. 18 A JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZIK

19 A MOL-csoport IFRS szerint elkészített KONSZOLIDÁLT MÉRLEGE JÚNIUS 30-ÁN Nem auditált adatok (millió Ft-ban) Mérleg ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Jegyzet 2016 Júni Dec 31 Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetések társult és közös vállalkozásokban Értékesíthető befektetések Halasztott adó eszközök Egyéb befektetett eszközök Összes befektetett eszköz Forgóeszközök Készletek Vevőkövetelések Értékpapírok Egyéb forgóeszközök Nyereségadó követelés Pénzeszközök Összes forgóeszköz ÖSSZES ESZKÖZ SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke Jegyzett tőke (7) Tartalékok Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből n.a. Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke Nem irányító tulajdonosok részesedése az eredményből Összes saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Összes hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek Nyereségadó kötelezettség Céltartalékok Rövid lejáratú hitelek Összes rövid lejáratú kötelezettség ÖSSZES SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (7) Lásd a 15. számú mellékletben 19 A JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZIK

20 MOL-csoport IFRS szerint elkészített I. FÉLÉVES KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁSA A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSÁRÓL Nem auditált adatok (millió Ft-ban) Nyitó állomány 2016 Jan 1 Tárgyidőszaki mérleg szerinti eredmény Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem adóhatással együtt Tárgyidőszaki teljes átfogó jövedelem Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Tulajdonosoknak fizetett osztalék Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke növekedés Leányvállalatok vétele/eladása Külső tulajdonosok részesedésének megszerzése Záró állomány 2016 Júni 30 Jegyzett tőke Tőketartalék Valós értékelés értékelési tartaléka Átváltási tartalék Összetett instrumentumok tőkerésze Eredménytartalék Tartalékok összesen Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből Anyavállalati részvényesekre jutó saját tőke Külső tulajdonosok részesedése Összes saját tőke Nyitó állomány 2015 Jan 1 Tárgyidőszaki mérleg szerinti eredmény Tárgyidőszaki egyéb átfogó jövedelem adóhatással együtt Tárgyidőszaki teljes átfogó jövedelem Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Tulajdonosoknak fizetett osztalék Külső tulajdonosoknak fizetett osztalék Részvényalapú kifizetés miatti saját tőke növekedés Változás a leányvállalati saját tőkében külső tulajdonosokra jutó rész Átsorolás Záró állomány 2015 Júni A JEGYZETEK AZ ÉVKÖZI ÖSSZEVONT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZIK