VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS PÉCS VOLT TÜZÉR LAKTANYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS PÉCS VOLT TÜZÉR LAKTANYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV MŰLEÍRÁS Készítette a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 9-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT-1--3 Munkatársak: Csaba Ders Kiszely Szabolcs 761 PÉCS, PF. 13 * MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 1. * T/F: 7/17-91, FAX: * PECSEPTERV@PECSEPTERV.HU

2 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének ---/. (--. --) számú határozata a településszerkezeti terv módosításáról PÉCS EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNÉL ALKALMAZANDÓ RENDEZÉSI ALAPELVEK A települések jövőképét formáló tényezők közül meghatározó jelentőségűek a világ globális társadalmi-gazdasági változásainak elemzésével kialakított tudatos befolyásolási törekvéseket tükröző globális környezetalakítási elvek amelyeket gyakran nemzetközi egyezmények is megerősítenek, szavatolnak, de ugyanilyen fontosak a hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek is. Ezeket az elveket Pécs egységes településrendezési tervének készítése, majd a későbbi esetenkénti módosítása során érvényesíteni kell. 1. A fenntartható fejlődés elve a korábban meghirdetett ökológiai szemlélet érvényesítésének új, komplexebb, átfogóbb, az ökológiai és ökonómiai oldal egyensúlyát hirdető, a gazdasági recesszió hatására kialakult változata. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során át kell tekinteni a város fejlődésének mozgató tényezőit, ezen belül ki kell mutatni, hogy a helyi természeti erőforrások milyen fejlesztőerőt képviseltek a múltban, és várhatóan milyen súlyuk lesz a jövőben; tudatosítani kell a város és környezete ökológiai értékeit és sérülésének veszélyeit; meg kell határozni az ökológiai követelmények városra szabott normatív szabályait, akárcsak a helyi gazdaság élénkülését segítő településrendezési szabályozás formáit. a területek gazdaságos felhasználására kell törekedni. El kell érni, hogy a települési területen az intenzív használat érvényesüljön, mely lehetővé teszi a természeti területek megőrzését. Törekedni kell a szükséges és elégséges települési terület meghatározására. Fel kell tárni a belső (belterületi, jelenlegi településterületi) tartalékokat, hogy a belterületi alig, vagy nem hasznosított területek megszűnjenek; értékelni kell a távlatban megvalósuló gyorsforgalmi utak várható területfelhasználási hatásait; értékelni kell a 6. sz. főút kiváltására tervezett új főút(ak) beépített területek növekedését kiváltó és a belvárosi üzleti életre gyakorolt hatásait.. A társadalmi részvétel elve települési rendezési célokkal, feladatokkal való lakossági azonosulás szükségességét hangsúlyozza. Kisebb, de széles körben felvállalt rendezési beavatkozások eredményesebbek lehetnek a nagyszabású, de a lakosság ellenkezését kiváltó akciókkal szemben. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során ezért a város társadalmával egyre bővülő körben párbeszédet kell folytatni az aktuális fejlesztési-rendezési problémákról, törekvésekről, megoldandó feladatokról. A megoldási javaslatokat széles körben ismertetni kell és eredményeit be kell építeni a tervezés folyamatába; közérthető, széles körben terjeszthető tájékoztató anyagokat kell szerkeszteni; a testületi döntésre előkészített tervi anyagokat úgy kell feldolgozni, hogy a testület valóságos döntési helyzetbe kerüljön. A döntések következményei (hatásai) egyértelművé váljanak. 1

3 3. A települési funkciók keverhetőségének elve a funkciók szerinti tiszta elkülönülés követelményének jogosságát tagadja. Azt állítja, hogy a település akkor lesz jól működő, komfortos, egészséges és esztétikus, ha a város egyes területein a benne élő ember sokrétű tevékenysége integráltan, harmonikusan képes megjelenni. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során kerülni kell a monofunkcionális, új városrészek kijelölését; olyan településrendezési szabályozási módszert kell alkalmazni, melyben elsősorban nem a funkcionális, hanem a környezetvédelmi követelmények érvényesülnek; olyan szabályozásra kell törekedni, mely elsősorban keretjelleggel szabályoz, és tág teret enged a sokrétű tevékenységek integrált és harmonikus befogadására. Ugyanakkor felvállalja az eltérő területi adottságok pozitív karakterjegyeit, elősegíti az egyes településrészek sajátos jellegének megőrzését. Ezért arra kell törekedni, hogy a településrendezési szabályozás mértéke a szükséges és elégséges optimális szinten mozogjon. javaslatot kell kidolgozni a magas szintű infrastruktúrával ellátott lakótelepek komplex rehabilitálására, a még beépíthető területek felhasználására, funkcionális kiegészítésére és környezetbe illesztésére; külön foglalkozni kell a lakótelepeken belül az építési telkek fogalmi meghatározásával, ill. a tulajdonviszonyokkal összefüggő telekalakítás lehetőségeivel.. Az örökség védelmének elve az egyre jobban zsugorodó, pusztuló települési és természeti értékek védelmének szükségességét hangsúlyozza. (Az Új Athéni Charta kimondja, hogy a tervezésnek meg kell őriznie a városi környezet identitását és hagyományos elemeit.) A településen élők kedvező életminőségéhez a jól működő város ideálja kevés (szükséges, de nem elégséges). Az esztétikus környezet a település vagy településrész múltat idéző, jellegzetes karaktere sugallta szellemi kötődés a jó életminőség része Az esztétikus, a múlt érdekeit hordozó települési környezet egyre inkább gazdasági erőforrás, nem pusztán az idegenforgalmat, de egyéb gazdasági tevékenységeket vonzó hatása miatt is. (A hagyományos, rendezetlen, nagy kiterjedésű raktározási területekkel rendelkező ipari telephely fogalma megszűnőben van. Helyette a magas esztétikai értékű, nyugalmat árasztó közpark jellegű telephely, ill. közterület kialakítás lesz jellemző.) Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során kiemelten figyelmet kell fordítani a települési örökség értékeinek tudatosítására. Fel kell tárni a városrészek megőrzendő sajátos karakterét, léptékét és az örökséghez kapcsolódóan kell megfogalmazni a városépítészeti szabályozást; ki kell jelölni a városrehabilitációs zónákat, különösen a természeti és városi értékek összekapcsolására alkalmas területeket; felül kell vizsgálni az épített környezet védelmét szolgáló helyi értékvédelmi előírásokat és a tervkészítés során feltárt értékek védelmével ki kell egészíteni.. A régiószemlélet elve az elkülönültség zsákutcáját hangsúlyozza. Világosan kirajzolódik, hogy a környezeti értékek megőrzése, a település lakóinak egészséges környezethez, komfortossághoz való joga egy-egy településen belül maradéktalanul nem oldható meg. A régiókra (kisebb-nagyobb térségre) kiterjedő együttműködés, az összefüggő rendszerekben való gondolkodás nélkülözhetetlen. A régiók az EU-hoz való csatlakozással fokozott szerepet kapnak, az integrációs folyamatban fontos területi egységek lesznek. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során:

4 az országhatáron túlra is kiterjedő, a nagyrégióban és a megyében kialakuló fejlesztési - rendezési elhatározásokkal, törekvésekkel összhangot kell teremteni; nem nélkülözhető a városkörnyékre kiterjedő elemzés, a kistérségi kapcsolatok tartalmának meghatározása érdekében; célszerű az érdekelt önkormányzatok számára ajánlásokat megfogalmazni az együttműködés konkrét formáira, az egyes településfunkciók egymást támogató fejlesztésére, a párhuzamosságok kiküszöbölésére. Hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek 6. A magánérdekek-közösségi érdekek viszonyának változásával összefüggő követelmények. Korábban a közérdek a magánérdek felett állt. Közérdekből olyan korlátozások, tilalmak is elrendelhetők voltak, amelyek következményeit, hátrányait az egyénnek kellett viselnie. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: tisztában kell lenni a tulajdoni állapotokkal, a jellemző ingatlanértékekkel. Elsősorban az önkormányzati tulajdonú területek lehetnek a tervezett beavatkozások célpontjai. Az egyéb területeken szigorúan mérlegelni kell az új közterületek létesítésének anyagi következményeit; az egyes ingatlanok, esetleg városrészek kívánatos területhasználat-változását árnyalt rendezési szabályozás és egyéb fejlesztési típusú ösztönzési módszerek együttes alkalmazásával kell elérni. 7. A tulajdonviszony változással összefüggő követelmények. Új érdekek jelentek meg, amelyeket gyakran nem a mezőgazdasági termelési, inkább telekspekulációs szándékok motiválnak. Lesznek ugyanakkor olyan térségek, ahol a mezőgazdasági területhasználat csökkenni fog (többek között az EU-hoz való csatlakozás következményeként is). E területeken elvi lehetőség kínálkozik a természeti környezet megerősödésére (pl. erdőtelepítésekre, zöldfelületek növelésére). Megint más területen az intenzív mezőgazdasági hasznosítás lesz a jellemző. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: a külterületek használatának szabályozását fontos feladatnak kell tekinteni. Ezt indokolja a jellegzetes táji környezet védelme, a sérülékeny természetes környezeti elemek; tisztában kell lenni a kártalanítás során felosztott területek elhelyezkedésével, az egyes földterületek természeti adottságaival, a tulajdonosok szándékaival; meg kell vizsgálni és ki kell jelölni az intenzív és extenzív gazdálkodás számára alkalmas területeket; elemezni kell a beépített területek növelésének indokait, szükségességét és következményeit.. A piacgazdaság támogatásának szükségességével összefüggő követelmények. Kevesebb funkcionális megkötést tartalmazó, átmenetileg vállalkozásbarát szabályozás szükséges. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: úgynevezett vállalkozásbarát a helyi gazdaság fellendülését segítő településrendezési szabályozást kell kidolgozni; beépítésre alkalmas ipari, innovációs, vállalkozási (logisztikai) területeket kell kijelölni. 3

5 PÉCS RENDEZÉSÉNEK KÜLSŐ FELTÉTELEI, ÖSSZEFÜGGÉSEI Hosszabb távon el kell érni, hogy Pécs térségi kapcsolatai mind az országos hálózaton belül, mind az agglomeráción belül javuljanak. Ennek érdekében szorgalmazni kell: az M6-M7-es gyorsforgalmi utak kiépítését, mely a budapesti, ill. a balkáni kapcsolatok javítását eredményezi. Ez utóbbi irányban a gyorsforgalmi út kiépítése a nagyrégión belüli települési együttműködést, Pécs régióközpont szerepét is erősíteni fogja; az M6. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a Közép-dunántúli régiós kapcsolatok fejlesztését jelentené (ezen belül a Balaton-Pécs turisztikai együttműködését is segítené); az M7. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a K-Ny-i közlekedési kapcsolat hiányt számolná fel és közvetlen összeköttetést teremtene az Alfölddel, ill. a másik irányban Horvátország nyugati területeivel. A Pécs-Mohács tengely logisztikai zónává fejlődését is ösztönözné; (A gyorsforgalmi utak kiépítésével Pécs és külső agglomerációjának együttélése is javulna). hogy Pécs-pogányi repülőtér nemzetközi forgalom fogadására is alkalmas regionális repülőtérré fejlődjön (OTRT II. kategóriájú repülőteret jelöl). Pécs jövőbeni fejlődése elengedhetetlenné teszi, hogy a város elérhetősége mielőbb jelentősen fejlődjön, mert ellenkező esetben a konkurens városokkal pozíciói meggyengülnek és hosszabb távon a hátrányos helyzet állandósulhat. Ezért I. ütemben Pécs számára a legfontosabb, hogy - az M6-os gyorsforgalmi út megvalósuljon, - és az I. ütemű pécsi bekötés az M7-es M6-ös tervezett nyomvonalán keletről érje el a várost, továbbá - hogy az I. ütemű bekötő út legalább a Pécsi víz vonalán tervezett városi forgalmi útig épüljön meg. Pécs tágabb vonzásterületével szorosabb kapcsolatot tenne lehetővé: - a Pécsvárad-Véménd-Bátaszék-Baja közötti térségi jelentőségű mellékút kiegészítése, kiépítése (Véménd-Bátaszék között új nyomvonalon); ill. - a Pécs-Szentlőrinc vasútállomások közötti második vágány kiépítése, mely Szentlőrinc, Szigetvár, Barcs, Selye felől Pécsre irányuló elővárosi forgalmat vezetne be a városba. Pécs érdekelt a Duna és Dráva vízi út fejlesztésében is. Ezért támogatni kell: - a mohácsi kikötő építésének szándékát, - a Dráván a hajózás beindítását. A mohácsi kikötő kiépítésével felerősödne a Pécs-Mohács közötti vállalkozói övezet. Szorgalmazni kell Pécs tágabb térsége közötti együttműködéseket. Hazánk euró-atlanti integrációját követően Pécs kapuváros szerepe felértékelődik. Ennek érdekében szorgalmazni kell, hogy Pécs a határon átnyúló dél-dunántúli nagyrégióban (a dél-dunántúli nagyrégiót Zágráb, Eszék, Pécs, Újvidék, ill. Szabadka vonzástere jelöli ki) innovációs közvetítő szerepet játsszon gazdasági, pénzügyi és humán infrastruktúrája folytán; a nagyrégió informatikaimarketing és tudományos-kulturális központi szerepkörét Horvátország és Szerbia - Montenegró területére kiterjedően is bővítse.

6 E szerepköreit akkor tudja fejleszteni, ha az 1. pontban felsorolt közlekedési infrastruktúrák mielőbb kiépülnek. Ezek késedelme esetén felmerül annak a veszélye, hogy Pécs nagyrégión belüli potenciális központi jelentősége elsorvad és más térségek veszik át helyét (pl. Szlovénia, Ausztria). Pécs településrendezési tervében területet kell biztosítani a nagyrégiós kapcsolatok kiteljesedéséből származó regionális szerepkörök befogadására. Ezért elő kell segíteni a településközponti területek távlati bővítését. 1. Szorgalmazni kell Pécs és vonzáskörzetének együttműködését. A 6 településből álló agglomeráció településeivel az együttműködés terjedjen ki a termelés, az ellátás, a pihenés, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztés lehetőleg minél szerteágazóbb területeire. Az együttműködés kiteljesedése településrendezési feladatokat is ró a városra, ill. az agglomeráció egyes településeire. Az ellátás méretezésénél számításba kell venni az agglomeráció várható népességét is, és az ehhez szükséges városi területeket biztosítani kell; A szuburbanizáció hatásaként a városkörnyéken megnő a lakó- és a rekreációs igény, erre fel kell készülni; Az agglomeráción belül célszerű agglomerációs alközpontokat kijelölni, hogy a városköz ponti funkció térben arányosabbá váljon. Ilyen agglomerációs központ lehet pl. földrajzi elhelyezkedése és tervezett autópálya kapcsolata folytán Kozármisleny. A többi központ a belső (közigazgatási területen belüli) agglomerációban alakítandó ki. Agglomerációs társközpontokká célszerű fejleszteni a Pécs környéki kisvárosokat, Komlót, Szentlőrincet, Pécsváradot. Pécs és vonzáskörzetének tervszerű térségi együttműködése érdekében indokolt lenne az agglomerálódó térség egészére kiterjedő agglomerációs terv készítése, mely tisztázná az együttműködés lehetséges irányait és intenzitását, az ebből származó területigényeket, és javaslatot tenne ezek ésszerű térbeli elhelyezkedésére. NÉPESSÉGPROGNÓZIS, NÉPESSÉGMEGTARTÁS Pécs népességének 1-re, ill. -ra várható prognózisa kedvező esetben a 1. évi népességszám, azaz 16 ezer fő. Pécs agglomerációja ugyanezen időszakokban mérsékelten növekedhet, elérheti az ezer főt. Így az előrejelzések alapján Pécset hosszabb távon egyrészt a jelenlegi népesség megtartására, másrészt az agglomerációban prognosztizált távlati ezer fő alapfokú infrastruktúra ellátására kell alkalmassá tenni. A népességmegtartás érdekében törekedni kell arra, hogy az egyes városrészek között és az agglomerációban a komfortosság, ill. az ellátottság területi különbségei csökkenjenek. Ennek érdekében

7 javítani kell a lakásellátottság színvonalát, bővíteni kell a választékát, új kertvárosi területek kijelölésével, a városon belül, ill. az agglomerációban; elő kell irányozni a lakótelepek rehabilitációját; a közműellátottságot teljessé kell tenni, mind a város belterületén, mind az agglomerációban; javítani kell a közúthálózat szerkezetén, elő kell segíteni az északi és a déli városrészek, ill. Pécs és agglomerációja közötti mainál jobb közlekedési kapcsolatokat; ösztönözni kell a mainál területileg egyenletesebb intézményellátottságot. Biztosítani kell az ehhez szükséges tartalék területeket. A RENDEZÉS IRÁNYELVEI, LEGFONTOSABB FELADATAI 1. A települési területek bővítése A jelenlegi belterületek további bővítése nem kívánatos, mert Pécs belterületén belül jelentős kiterjedésűek az alig vagy nem hasznosított területek; nagyvárosi összehasonlításban Pécs belterületi népsűrűsége a legalacsonyabb, ami utal a városműködtetés nehézségeire; a jelenleg érvényes általános rendezési terv a belterületen több száz hektár ma még beépí tetlen kertvárosi lakóterületet jelölt ki. A jelenlegi külterületi kiskertek lakóterületi bevonása csak kismértékben indokolt, egyrészt mert ezek a Mecsek oldalában elhelyezkedve az amúgy is túlzottan beépített hegyoldal tájképi értékét tovább rontanák, másrészt a belterületi beépítetlen kertvárosi területek infrastrukturális ellátása amúgy is nehézségeket okoz. Az új területek bevonása a meglévő lakóterületek kihasználtságát csökkentené.. A beépített területek bővítési irányai, területei A lakóterületek legkedvezőbb települési területei a Mecsek-oldal. Itt csak a jelenleg joghatályos általános rendezési terv által kijelölt építési övezetek igénybevétele lehet a cél. A lakóterületek bővítésének másik iránya dél, a Málomi, ill. a Postavölgyi városrész. Itt elsősorban a belterületi kiskertek vehetők figyelembe. A Málomi városrész infrastrukturális ellátottsága kedvező, ezért indokolt az intenzív lakóterületek környezetének bevonása kertvárosias jelleggel. A lakóterületek kisebb mértékű bővítését lehet még előirányozni Újhegy belterületén belül, kismértékben a belterületekhez csatlakozó telkeken. A városközponti funkciók számára a Belvároson kívül további területeket kell kijelölni. Pécs várható regionális szerepköreinek bővülésével olyan új intézmények létesítésére kerülhet sor, melyek a történelmi Belváros értékvédelmi kötöttségeit nehezen viselik. Ezért a városközpontot elsősorban dél felé a vasútállomás térségéhez közelítve kell kibővíteni. ugyancsak bővítési terület a Belvároshoz kapcsolódó Budai városrész néhány tömbje is. Új városrészközpontokat kell kialakítani az intézményi, kereskedelmi ellátás területi arányossága érdekében. Az ipari gazdasági területek fejlesztési területe elsősorban a Gyárváros és a Basamalom, ahol törekedni kell a kisebb zárvány-lakóterületek fokozatos funkcióváltására, és esetleg újabb ipari park kialakítására az Erőművel szomszédos zagytároló területek igénybevételével. További környezetet nem zavaró fejlett technológia és innovációs igényű gazdasági területek telepíthetők le a vasúttól délre az Északmegyer városrésztől nyugatra eső területe- 6

8 ken, ahol különösen nagy gondot kell fordítani a rendezett, zöldfelületbe ágyazott beépítettségre. A regionális, ill. országos jelentőségű különleges intézmények elhelyezésére, ill. fejlesztésére területet kell kijelölni. A Pécsi Tudományegyetem területi fejlesztésével kismértékben számolni kell, mind a Rókus-dombi városrészben, mind a Zsolnay út mentén. A rekreációs célú fejlesztések térségei az Erőmű melletti zagy- és a rekultiválás utáni felszíni bányaterületek. Gondolva a nemzetközi sport rendezvényekre, ahol Pécsnek a labdajátékok csoportmérkőzéseinél lehet szerepe, célszerű egy városi sport- és rekreációs centrumot kijelölni a városközponthoz közel az északi és déli városrészek súlypontjában. A Meszesi városrész határában elhelyezkedő laktanya és honvédségi gyakorló tér funkcióváltása kereskedelmi szolgáltató területté. A beépítésre szánt területek bővítése nem történhet a meglévő zöldterületek, erdők rovására A tervezett beépítésre szánt területek jellemzői (1ha-ra kerekítve) Tervezett területfelhasználás - kertvárosias lakóterület. Pécsbánya - kertvárosias lakóterület 3/a Szabolcs - kertvárosias lakóterület 3/b Meszes - kertvárosias lakóterü let köponti vegyes terület - kereskedelmi szolgáltató terület Terület (ha) A területegység sor- Megnevezése száma 1. Gyükés és Rigóder Belkülterület A beépítés feltételei 9 belterület Gyükésen a Pécsbányai bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetése, vízellátás, szennyvíz-elvezetés megoldása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület A felszíni bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetésének, a vízellátásnak és a szennyvízelvezetésének a megoldása. A telkek nagy része alábányászott. A HÉSZ-nek megfelelő védelmi előírásokat kell rögzítenie. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 7 belterület A közműhálózatok kiépültek. 7 3 belterület Közműellátás a Komlói út menti lakóterületek felől megoldható. Közlekedési feltárását és közműellátását biztosítani kell 7

9 Tervezett területfelhasználás Terület (ha) 3 A területegység Sor- megnevezése szá- ma Belkülterület A beépítés feltételei. Makár, Bálics, Donátus, Szkókó, Szentkút, Daindol. Zsebedomb, Patacs - kertvárosias lakóterület - kertvárosias lakóterület 6. Újhegy - kertvárosias lakóterület - kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület 7. Somogy, Vasas - kertvárosias lakóterület. Árpádváros - különleges intézményterület - kertvárosias lakóterület 9. Nagyárpád - kertvárosias lakóterület 1. Postavölgy - kertvárosias lakóterület 11. Málom, Szőlőhegy - kertvárosias lakóterület 19 belterület A vízellátás és a szennyvízelvezetés megoldása valamint a közutak szabályozási területeinek bővítése, ill. a szilárd útburkolatok kiépítése, továbbá a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület külterület 67 7 belterület külterület Vízi közművek és a szükséges közúthálózat kiépítése. A közművek a csatlakozó területeken rendelkezésre állnak. belterület A szennyvízhálózat kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani 63 és morfológiai vizsgálatok elkészítése 17 6 belterület A közművek a csatlakozó területeken rendelkezésre állnak. belterület A vízi közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. 71 belterület A közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elké- belterület külterület szítése A Szőlőhegyen a vízi közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés.

10 1. Balokány - különleges intézményterület (vásárváros) 1% feletti beépítéssel 13. MÁV teherpályaudvar területek részbeni funkcióváltása - központi vegyes terület 1. Bolgár kert - különleges kereskedelmi célú terület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 1. Gyárváros (a tervezett ipari park és környéke) 16. Üszögpuszta és kör-nyéke - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - központi vegyes terület - kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - különleges kereskedelmi célú terület - egyéb ipari terület 17. Tüskésrét - különleges intézményterület 1% felett (egyetemi kampusz, szabadidőközpont, termálközpont számára) 1 Malomvölgy - különleges intéz ményterület (szafari park) 1% alatti beépítéssel 6 belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 3 belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 17 1 belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 6 belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak 3 belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése A közművek kiépítése, a korábbi katonai használat külterület miatt a terület rekultiválása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 9

11 . 3. Erőmű környéke Kertváros. A tervezett déli gyorsforgalmi út bevezető szakasza menti területek - kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek - egyéb ipari gazdasági terület - kisvárosias lakóterület - különleges intézményterület 1% feletti beépítettséggel - kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület Terület (ha) A területegység Tervezett sorszáma megnevezése területfelhasználás 19 Szentlőrinci - út nyugati kereskedelmiszolgáltató bevezető szakasza gazdasági terület mente (6. sz. út és a Budapest- Pécs vasútvonal közötti terület). Füzes, - Északmegyervasútvonal kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület (Budapest- Pécs) közötti terület 1. Basamalom - kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek Belkülterület A beépítés feltételei 1 külterület A közművek kiépítése. 7 belterület A Pécsi vízzel párhuzamos városi út kiépítése, valamint a szomszédos területekről a közművek továbbvezetése. belterület A szomszédos területeken a közművek rendelkezésre állnak. A meglévő lakóterületek felé környezetvédelmi intézkedések szükségesek. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése belterület belterület Az egyéb ipari gazdasági terület csak a zagytározók fel-töltése és konszolidációja után építhető be. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése A szomszédos területen a közművek rendelkezésre állnak. 1 külterület Az autópálya megépítésével indokolt igénybe venni a területet. A közművek kiépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 1

12 . Györgytelep és környéke - kertvárosias lakóterület -városközponti vegyes, 3, belterület A közművek kiépítése. A meglévő úthálózat szabályozási szélességének bővítése, az új lakóutcahálózat kiépítése 3. A beépítésre nem szánt területek bővítési irányai, területei A város belterületén a zöldfelületek összefüggő rendszerét kell létrehozni. Ennek érdekében: a patakok, vízfolyások medervonalát a zöldfelületi rendszere tengelyévé kell tenni. A meder mellett beépítés-mentes zöldfelületi sávokat kell létesíteni; különösen gondot kell fordítani a Pécsi víz patakmeder rehabilitációjára és meder menti fásításokra, melyek zöldfolyosóként összekötik az újonnan kialakítandó tüskésréti közpark és erdőterületet, az iparterületek véderdősávjait a Pellérdi tavakkal. A Pécsi víz közel természeti állapotának visszaállítása a tervezendő siklósi városrészközpont látványossága is lehet; új közparkokat kell létesíteni a tüskésréti zagytározók helyén, ahol nagyobb vízfelület is kialakítható; a Málomi városrészben és a Pécsbányai külszíni bányaterület rekultivációja után. A tüskésréti tervezett városi park központos elhelyezkedése különösen kedvező a szabadidős és sportfunkciók befogadására; a kiskertes szőlő-gyümölcsös mezőgazdasági területek - mivel tájképileg érzékeny domboldalakon, hegylábakon helyezkednek el - beépíthetőségét korlátozni kell legfeljebb 3%ban; a mezőgazdasági területeken belül a gyepterületeket természetvédelmi funkciójuk miatt beépítés-mentesen kell megtartani; újonnan véderdőterületeket kell telepíteni elsősorban a basamalomi tervezett ipari gazdasági területek köré, ill. a települési területek határán a mezőgazdasági földek felőli porszennyezések kivédésére. A beépített területekből tervezett átsorolás beépítésre nem szánt területté. Istvánaknai bánya- területek 3. Vasasi bányaterületek. Meszes városrész, a Tervezett területfelhasználás - védelmi célú erdőterület - zöldterület egészségügyi-turisztikai célú erdő - védelmi célú erdőterület - védelmi célú erdőterület - védelmi célú erdőterület Terület (ha) 1 3 Területegység sor- megnevezése száma 1. Pécsbányai bányaterületek Belkülterület belterület külterület A beépítés feltételei A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 7 külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 1 külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 6 külterület A bánya rekultiváció. 11

13 honvédségi területek környéki és bánya- terület. Észak Megyer térségében a Pécsi-víz menti ipari kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek - zöldterület - erdőterület 11 belterület Üzemek áttelepítése, területkisajátítások (az üzemek erősen avult állapotúak).. A városszerkezet fejlesztésének irányelvei, területei A városszerkezetet egyrészt a külső tervezett szerkezeti változásokhoz, másrészt a belső követelményekhez igazítva kell továbbfejleszteni. Pécs városszerkezetének tervezett rendszere A tervezett gyorsforgalmi utak csomópontjából kiágazó városba vezető útvonalak új rendszerét kell kialakítani. A bevezető utak nyomvonalát úgy kell kialakítani, ill. korrigálni, hogy az, az egyes városrészek belső forgalmát ne zavarja meg. Ilyenek az. sz., a 6. sz., ill. a 6. sz. főúttal párhuzamosan tervezett új útvonalak. A belső városrészek közúti forgalomterhelését csökkenteni kell a déli elkerülő gyűrűk kiépítésével. Az 7. sz. főút folytatásaként kell kialakítani a külső gyűrű hiányzó nyugati szakaszát. A közbenső déli gyűrű nyomvonalát a korábbi általános rendezési terv már tartalmazta. A déli városrészt feltáró gyűrűs elem hiányzó keleti szakaszát a Nagy I.-Sztáray M. út folytatásaként kell kiépíteni. A gyűrűs elemek Budapest-Pécs vasútvonalat átmetsző szakaszait távlatban felüljáróként kell kialakítani. Az északi városrészek új gyűjtőút hálózatának kialakításakor követelmény a hagyományos utcaszerkezet megőrzése. A Mecsek oldal kertvárosias lakóterületein a gyűjtőutak hiányzó elemeit úgy kell vezetni, hogy azok a lehető legkisebb bevágást, feltöltést igényeljenek. A Kozármisleny-Pécs összekötő út nyomvonalát az 7. sz. főúttól délre Kozármisleny települési területének elkerülésével kell vezetni. Az összekötő út a tervezett M7 gyorsforgalmi úthoz csomóponton keresztül csatlakozik. Az összekötő út ezért alkalmas arra, hogy az. sz. főúton megjelenő M7-es csomópontról leágazó forgalom egy részét elterelje a déli lakóterületek peremére. Ezért a déli városrész belső gyűrűjét a bekötőúttal össze kell kötni. A gyalogos hálózatot ki kell egészíteni a bővített városközpont területekre is. A Málomi városrésztől délre vezetett elkerülő városi forgalmi utat a belterület határán kell vezetni. 1

14 . Lakóterületek rendezése Rendezési feladat az új lakóterületek a rekonstrukciós (fokozatos átépítésre, a mainál intenzívebb építésre alkalmas meglévő) lakóterületek a komplex lakóterületi rehabilitáció területeinek a lakótelepi rehabilitációra érett területek kijelölése. a) Új lakóterületek számára kell fenntartani a Mecsek oldal, belterületi, de még nem beépített, korábbi tervek szerint is lakóterületbe sorolt területeit, a déli városrészben a Málomi lakóterületekhez csatlakozó belterületi kiskerteket, ill. a külterületi, de a belterülethez közvetlen csatlakozó kárpótlási földeket, a déli városrészben az Árpád város belterületi beépítetlen területeit, a Postavölgy és Nagyárpád településrészek közötti belterületi, ma még kertes használatú területeket. Hird déli határa menti belterületi mezőgazdasági területek egy része. Györgytelep rehabilitációjával összefüggő újonnan beépíthető területek. Az elkövetkezendő 1 évben mintegy 6 minőségi, ill. mennyiségi lakáshiány prognosztizálható. A lakóterületek bővítését elsősorban a belterületi tartalékok kihasználásával kell megoldani. Az újonnan kijelölt lakóterületek zömét, a kereslettel összhangban kertvárosias kiskert részben kisvárosias lakóterületbe kell sorolni. b) A meglévő lakóterületek egy részén rekonstrukciós beavatkozást (fokozatos átépítést) kell előirányozni. Ilyen területek: a Szigeti városrész, a Nyugati Mecsekoldal, Magyarürög, Budai külváros, Rigóder-Pécsbánya, Újhegy, Málom szőlőhegy. Az átépülő városrészekben el kell kerülni az átépített és meglévő beépítési magasság közötti zavaró magasság-különbségeket. Ezért olyan építési övezeteket kell kijelölni, melyek a meglévő átlag épület magasságot legfeljebb két szinttel haladják meg. c) Komplex lakóterületi rehabilitációk (a jelenlegi laksűrűséget nem, vagy kismértékben növelő megújítások). A rehabilitációnak ki kell terjednie az épületek felújításán túl a közterületek rendezésére is. Ilyen komplex rehabilitációra előirányozható területek: 13