Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 475/2004. (11.18.) sz. határozata

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 475/2004. (11.18.) sz. határozata a településszerkezeti terv jóváhagyásáról szóló 550/2003.(11.27.) számú határozat módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az évi LXXVIII. tv. 7..(3) bekezdés b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozza: 1. Módosítja az 550/2003. (11.27.) számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervet a Pécsi Építési Szabályzattal összhangban az előterjesztéshez csatolt rajzi és leírás munkarész szerint. 2. Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a jelen határozat 1./ pontja szerint módosított tervet küldje meg a véleményezésben részvetteknek, továbbá a Központi Dokumentációs Tervtárnak. Határidő: december 18. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják: dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László s.k. polgármester Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző A kivonat hiteléül: Gergő Márta vezető-főtanácsos

2 A 475/2004. ( ) sz. határozat melléklete PÉCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA (a városrendezés alapelvei, céljai, feladatai) Pécs egységes településrendezési tervénél alkalmazandó rendezési alapelvek A települések jövőképét formáló tényezők közül meghatározó jelentőségűek a világ globális társadalmi-gazdasági változásainak elemzésével kialakított tudatos befolyásolási törekvéseket tükröző globális környezetalakítási elvek amelyeket gyakran nemzetközi egyezmények is megerősítenek, szavatolnak, de ugyanilyen fontosak a hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek is. Ezeket az elveket Pécs egységes településrendezési tervének készítése, majd a későbbi esetenkénti módosítása során érvényesíteni kell. Nemzetközi településrendezési elvek 1. A fenntartható fejlődés elve a korábban meghirdetett ökológiai szemlélet érvényesítésének új, komplexebb, átfogóbb, az ökológiai és ökonómiai oldal egyensúlyát hirdető, a gazdasági recesszió hatására kialakult változata ben Rió de Janeiróban tartott ENSZ Környezet és Fejlesztési Konferenciáján (Földcsúcson) egyeztek meg a nemzetközi közösségek a települések fenntartható fejlődésének kereteiben, majd az ENSZ Második Emberi Települési Konferenciáján Isztambulban (1996) fogalmazódott meg a települések fenntartható fejlődését segítő Cselekvési Program, a Habitat Agenda. A Cselekvési Programhoz írt bevezetőben írta Boutros Ghali az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára: A drámai változások korát éljük Egy globális méretekben érvényesülő városi civilizáció nyomja rá a bélyegét mind az egyes országokban, mind a nemzetközi méretekben érvényesülő fejlődési folyamatokra és a gazdasági növekedésre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek a fejlődési folyamatnak a természeti erőforrásokra és a környezet fenntarthatóságára gyakorolt hatásait A tömeges beáramlás a városokba kiélezi a városlakók elszegényedését, különösen a nőkét és a gyermekekét, a lakás- és az alapvető infrastrukturális ellátásban munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot idézett elő, fokozta az etnikai feszültségeket és az erőszakot, a társadalom szétesése és a bűncselekmények fokozódása irányába hatott. Az óriási megapoliszok létrejötte a földterület degradálódását, közlekedési zsúfoltságot, a levegő, a víz és a talaj szennyeződését idézte elő. Ugyanakkor minden településre, a nagyvárosokra, városokra és falvakra egyaránt soha nem tapasztalt gazdasági nyomás nehezedik. Mindezen problémák ellenére is az emberi településekre úgy kell tekintenünk mint a jövő generációit szolgáló gazdasági növekedés, foglalkoztatási

3 lehetőségek színtereire. Ezért a világ minden táján az emberi települések fejlődését fenntarthatóvá, produktívvá, egészségessé és emberivé kell tenni. Majd a Cselekvési Program megállapítja: Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra a Föld népességének a fele (több mint 3 milliárd ember) fog élni, dolgozni városi környezetben. Ha a jelen városba áramlás üteme tovább tart és a termelés és a fogyasztás természetet, környezetet pusztító és a természeti erőforrásokat kiürítő módszerei folytatódnak az emberi társadalom, civilizáció léte kerül veszélybe. A fenntartható fejlődés elvének lényege, hogy az emberiség anyagi, szellemi gyarapodása, fejlődése követelmény, de a fejlődés fenntartása nem feltétel nélküli. Az ökológiai környezet oly mértékben védelemre szorul, hogy az a fejlesztés ésszerű önkorlátozását teszi szükségessé. Az expanzív területfelhasználás, a természetes környezet szennyezése és szűkítése büntetlenül már nem folytatható. Az ország csaknem minden településének legnagyobb dilemmája, hogy egy kiépülő piacgazdaság szükségképpen agresszíven extenzív és településszinten területpazarló. A felhagyott termelőzónákat gyakran túllépi, kerüli a konfliktusokat feloldó kompromisszumokat. Az ellentmondás, hogy a piac működése, a helyi gazdaság fellendülése nélkül a településen élők életkörülményei nem javíthatók. Így a környezeti veszteség szinte elkerülhetetlen. (A települések beépített területe az utóbbi években ugrásszerűen növekedett, miközben a belterületi alig hasznosított területek nem csökkentek éppen ellenkezőleg növekedtek, az extenzív területhasználat nyilvánvaló tüneteként.) A veszteség minimalizálása településfejlesztési, -rendezési cél. Olyan településrendezési terv készítése a feladat, amely a konfliktusokat a felszínre hozza, az okokat feltárja, a részt vevő feleket szembesíti, a települési értékeket tudatosítja és a településen élők együttműködésével az ökológiai és ökonómiai kompromisszumok létrejöttét segíti. (A településrendezési terv egyik fontos feladata éppen a koordinatív szerep felvállalása.) Nem megoldás a környezet-, a természetvédelem és a településrendezés elválasztása, mai eltérő szabályozási gyakorlata és eltérő fogalmi rendszere. A településtervezés keretében kell a településszintre bontott, integrált rendezési szabályokat megalkotni. Megjegyzés: Az apróbetűs szöveg nem tárgya a jóváhagyásnak magyarázó szöveg Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során át kell tekinteni a város fejlődésének mozgató tényezőit, ezen belül ki kell mutatni, hogy a helyi természeti erőforrások milyen fejlesztőerőt képviseltek a múltban, és várhatóan milyen súlyuk lesz a jövőben;

4 tudatosítani kell a város és környezete ökológiai értékeit és sérülésének veszélyeit; meg kell határozni az ökológiai követelmények városra szabott normatív szabályait, akárcsak a helyi gazdaság élénkülését segítő településrendezési szabályozás formáit. A fenntartható fejlődés elvének szerves részét képezi az intenzív (takarékos) területhasználatra való törekvés. Erre különösen azért kell törekedni, mert a várost elkerülő úthálózat nagy, összefüggő területeket hoz potenciális beépítési helyzetbe és jelentősen, indokolatlanul megnövelheti a beépített területeket, mely a városüzemeltetés, a város működtetése szempontjából alig kiküszöbölhető hátrányos helyzetet teremthet. Az elkerülő úthálózat mellé települő nagykapacitású üzleti, kereskedelmi központok további negatív következményei is lehetnek. Felesleges forgalmat keltenek, kiszivattyúzzák a belső városrészek (hagyományos utcaközpontok) üzleti életét. (Ez több angliai példával illusztrálható, ahol a települések ellenállása felerősödött.) a területek gazdaságos felhasználására kell törekedni. El kell érni, hogy a települési területen az intenzív használat érvényesüljön, mely lehetővé teszi a természeti területek megőrzését. Törekedni kell a szükséges és elégséges települési terület meghatározására. Fel kell tárni a belső (belterületi, jelenlegi településterületi) tartalékokat, hogy a belterületi alig, vagy nem hasznosított területek megszűnjenek; értékelni kell a távlatban megvalósuló gyorsforgalmi utak várható területfelhasználási hatásait; értékelni kell a 6. sz. főút kiváltására tervezett új főút(ak) beépített területek növekedését kiváltó és a belvárosi üzleti életre gyakorolt hatásait. 2. A társadalmi részvétel elve települési rendezési célokkal, feladatokkal való lakossági azonosulás szükségességét hangsúlyozza. Kisebb, de széles körben felvállalt rendezési beavatkozások eredményesebbek lehetnek a nagyszabású, de a lakosság ellenkezését kiváltó akciókkal szemben ban a várostervezők Európai Tanácsának Athénban tartott konferenciáján ÚJ ATHÉNI CHARTÁT fogadtak el. A charta fontos megállapítása, hogy a városterületnek továbbra is a közösségi érdekeket kell szolgálnia; a várostervezésben valamennyi társadalmi csoport igényeit össze kell hangolni egymással; a tervezésben valós állampolgári részvételt kell biztosítani és a lehető legalacsonyabb egyeztetési szintről kell a tervezést indítani; a városi területeken belül közösség birodalmát újra kell alkotni, ahol a közösségi érzés és aktivitás kifejlődhet. Ennek térbeli rendszerét kell megteremteni. A településrendezési terveknek ezért kell többek között közérthetőknek lenniük. A döntéseknél világossá kell tenni a döntés tartalmát, érvanyagát és következményeit. Ez a szokásostól eltérő feldolgozást szabályozási módszert igényel.

5 Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során ezért a város társadalmával egyre bővülő körben párbeszédet kell folytatni az aktuális fejlesztési-rendezési problémákról, törekvésekről, megoldandó feladatokról. A megoldási javaslatokat széles körben ismertetni kell és eredményeit be kell építeni a tervezés folyamatába; közérthető, széles körben terjeszthető tájékoztató anyagokat kell szerkeszteni; a testületi döntésre előkészített tervi anyagokat úgy kell feldolgozni, hogy a testület valóságos döntési helyzetbe kerüljön. A döntések következményei (hatásai) egyértelművé váljanak. 3. A települési funkciók keverhetőségének elve a funkciók szerinti tiszta elkülönülés követelményének jogosságát tagadja. Azt állítja, hogy a település akkor lesz jól működő, komfortos, egészséges és esztétikus, ha a város egyes területein a benne élő ember sokrétű tevékenysége integráltan, harmonikusan képes megjelenni. Tagadja az olyan monofunkcionális, új városrészek létjogosultságát, mint a lakótelepek vagy a munkahely-negyedek (pl. a párizsi Défence). Ez egyben elvezet a korábban megépült lakótelepek szükségszerű rehabilitációjához is. Az Új Athéni Charta kimondja: a tervezés legyen tekintettel az igények állandó változására. Törekedni kell a vegyes területhasználatra. A települési szabályozásban fel kell hagyni a mai, funkció szerinti területfelhasználás alkalmazásával. El kell választani a funkciót a tevékenységet az építészeti (városépítészeti) szabályozástól. Erre a környezetkímélő technológiák fejlődése nyújt lehetőséget. Ma már igazságtalan a környezeti hatásokat csak a tevékenység alapján minősíteni. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során kerülni kell a monofunkcionális, új városrészek kijelölését; olyan településrendezési szabályozási módszert kell alkalmazni, melyben elsősorban nem a funkcionális, hanem a környezetvédelmi követelmények érvényesülnek; olyan szabályozásra kell törekedni, mely elsősorban keretjelleggel szabályoz és tág teret enged a sokrétű tevékenységek integrált és harmonikus befogadására. Ugyanakkor felvállalja az eltérő területi adottságok pozitív karakterjegyeit, elősegíti az egyes településrészek sajátos jellegének megőrzését. Ezért arra kell törekedni, hogy a településrendezési szabályozás mértéke a szükséges és elégséges optimális szinten mozogjon. A településfunkciók keverhetőségének elvét kell alkalmazni a lakótelepek rehabilitációja során is. A probléma eléggé közismert Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. A funkcionális városrendezés eredményeként megépült lakótelepek nemcsak környezeti, funkcionális, hanem számos társadalmi-szociális konfliktus forrásai is. (Lakótelepek alatt az 1948 után az 1980-as évekig épült nagy, összefüggő, sokszintes városrészek értendők.)

6 A primer és monoton környezet, a munkahelyek hiánya, az egy időben betelepült vagy betelepített lakosság a történelmi városétól eltérő etnikai és kor szerinti összetétele, a lakók környezethez nem kötődő, nem egyszer deviáns magatartása mind-mind egy lepusztuló környezet folyamatát erősítő tényező. Úgy tűnik a példák alapján, hogy a lakótelepek (miután eleve szociális céllal épültek) lakói ezt a leépülési folyamatot még a felismerést követően sem tudják önmaguk megállítani. A lakótelepeket részben önkormányzati, de leginkább állami támogatással rehabilitálni kell. Ennek eszközei: telektulajdoni viszonyok megváltoztatása, a lakóépületek funkcionális kiegészítése és építészeti átalakítása (bővítése vagy éppen visszabontása), munkahelyek telepítése, a közösségi zónák színvonalának javítása, a lakóterület városi struktúrába integrálása (átmeneti zónák építése). Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során ezért javaslatot kell kidolgozni a magas szintű infrastruktúrával ellátott lakótelepek komplex rehabilitálására, a még beépíthető területek felhasználására, funkcionális kiegészítésére és környezetbe illesztésére; külön foglalkozni kell a lakótelepeken belül az építési telkek fogalmi meghatározásával, ill. a tulajdonviszonyokkal összefüggő telekalakítás lehetőségeivel. 4. Az örökség védelmének elve az egyre jobban zsugorodó, pusztuló települési és természeti értékek védelmének szükségességét hangsúlyozza. (Az Új Athéni Charta kimondja, hogy a tervezésnek meg kell őriznie a városi környezet identitását és hagyományos elemeit.) A településen élők kedvező életminőségéhez a jól működő város ideálja kevés (szükséges, de nem elégséges). Az esztétikus környezet a település vagy településrész múltat idéző, jellegzetes karaktere sugallta szellemi kötődés a jó életminőség része Az esztétikus, a múlt érdekeit hordozó települési környezet egyre inkább gazdasági erőforrás, nem pusztán az idegenforgalmat, de egyéb gazdasági tevékenységeket vonzó hatása miatt is. (A hagyományos, rendezetlen, nagy kiterjedésű raktározási területekkel rendelkező ipari telephely fogalma megszűnőben van. Helyette a magas esztétikai értékű, nyugalmat árasztó közpark jellegű telephely, ill. közterület kialakítás lesz jellemző.) Az örökség védelmének szerves része a városrehabilitáció, a belső, történelmi városrészek felélesztése, a lakótömbök, belső udvarok kinyitása, a földszinti funkciók intézményi, kereskedelmi hasznosítása, a gépjármű-forgalom korlátozása, a szerviz és kiszolgáló rendszerek kiépítése, a gyalogos utcahálózatok kialakítása és ezzel az ingatlanok felértékelése, a szegregáció megszüntetése. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során kiemelten figyelmet kell fordítani a települési örökség értékeinek tudatosítására. Fel kell tárni a városrészek megőrzendő sajátos karakterét, léptékét és az örökséghez kapcsolódóan kell megfogalmazni a városépítészeti szabályozást;

7 ki kell jelölni a városrehabilitációs zónákat, különösen a természeti és városi értékek összekapcsolására alkalmas területeket; felül kell vizsgálni az épített környezet védelmét szolgáló helyi értékvédelmi előírásokat és a tervkészítés során feltárt értékek védelmével ki kell egészíteni. 5. A régiószemlélet elve az elkülönültség zsákutcáját hangsúlyozza. Világosan kirajzolódik, hogy a környezeti értékek megőrzése, a település lakóinak egészséges környezethez, komfortossághoz való joga egy-egy településen belül maradéktalanul nem oldható meg. A régiókra (kisebbnagyobb térségre) kiterjedő együttműködés, az összefüggő rendszerekben való gondolkodás nélkülözhetetlen. A régiók az EU-hoz való csatlakozással fokozott szerepet kapnak, az integrációs folyamatban fontos területi egységek lesznek. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: az országhatáron túlra is kiterjedő, a nagyrégióban és a megyében kialakuló fejlesztési-rendezési elhatározásokkal, törekvésekkel összhangot kell teremteni; nem nélkülözhető a városkörnyékre kiterjedő elemzés, a kistérségi kapcsolatok tartalmának meghatározása érdekében; célszerű az érdekelt önkormányzatok számára ajánlásokat megfogalmazni az együttműködés konkrét formáira, az egyes településfunkciók egymást támogató fejlesztésére, a párhuzamosságok kiküszöbölésére. Hazai társadalmi, gazdasági átalakulásból származó településrendezési elvek 6. A magánérdekek-közösségi érdekek viszonyának változásával összefüggő követelmények. Korábban a közérdek a magánérdek felett állt. Közérdekből olyan korlátozások, tilalmak is elrendelhetők voltak, amelyek következményeit, hátrányait az egyénnek kellett viselnie. Az átalakulás a magántulajdon megerősödésével a közérdek és magánérdek egyenjogúságának kimondásával járt. Közérdekből elrendelt korlátozások, tilalmak nem háríthatók át az egyénre, azt a közösségnek kell viselnie. Ez természetesen igazságosabb, de a településrendezés és ezen belül a környezetvédelmi, értékvédelmi szabályozásra, a közösségi célokra fordítható eszközök elsősorban pénzeszközök nagyságától függ. Így a rendezési beavatkozások a korábbiaknál megfontoltabbak és szerényebbek lehetnek.

8 Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: tisztában kell lenni a tulajdoni állapotokkal, a jellemző ingatlanértékekkel. Elsősorban az önkormányzati tulajdonú területek lehetnek a tervezett beavatkozások célpontjai. Az egyéb területeken szigorúan mérlegelni kell az új közterületek létesítésének anyagi következményeit; az egyes ingatlanok, esetleg városrészek kívánatos területhasználatváltozását árnyalt rendezési szabályozás és egyéb fejlesztési típusú ösztönzési módszerek együttes alkalmazásával kell elérni. 7. A tulajdonviszony változással összefüggő követelmények. Új érdekek jelentek meg, amelyeket gyakran nem a mezőgazdasági termelési, inkább telekspekulációs szándékok motiválnak. Lesznek ugyanakkor olyan térségek, ahol a mezőgazdasági területhasználat csökkenni fog (többek között az EU-hoz való csatlakozás következményeként is). E területeken elvi lehetőség kínálkozik a természeti környezet megerősödésére (pl. erdőtelepítésekre, zöldfelületek növelésére). Megint más területen az intenzív mezőgazdasági hasznosítás lesz a jellemző. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során: a külterületek használatának szabályozását fontos feladatnak kell tekinteni. Ezt indokolja a jellegzetes táji környezet védelme, a sérülékeny természetes környezeti elemek; tisztában kell lenni a kártalanítás során felosztott területek elhelyezkedésével, az egyes földterületek természeti adottságaival, a tulajdonosok szándékaival; meg kell vizsgálni és ki kell jelölni az intenzív és extenzív gazdálkodás számára alkalmas területeket; elemezni kell a beépített területek növelésének indokait, szükségességét és következményeit. 8. A piacgazdaság támogatásának szükségességével összefüggő követelmények. Kevesebb funkcionális megkötést tartalmazó, átmenetileg vállalkozásbarát szabályozás szükséges. A múltban a szabályozási tervek megnevezték az elhelyezendő létesítményeket, így pl. az intézményeket és azok kapacitását. Az intézmények méretezése normatív alapon történt. A piacgazdaságban egy-egy ingatlant annál nehezebb értékesíteni, minél merevebben kötött az építhető építmények funkciója. Egy-egy építmény, telekhasználat profilja ma gyakran változik. Ezért elsősorban a városépítészeti (építészeti) szabályozás a fontos, kevésbé a funkcionális, különösen ha a technológián keresztül a tevékenység környezeti hatása megfogható. Nem hagyható figyelmen kívül az a hazai sajátosság, hogy a jelentősebb vállalkozások nagy része az úgynevezett zöldmezős beruházást részesíti előnyben. Bár ez a település hosszabb távú működését tekintve nyilvánvalóan előnytelen, de a helyi gazdaságok recessziója miatt a fellendülés megindítása érdekében helyenként mégis indokolt lehet. Pécs egységes településrendezési tervének kidolgozása során:

9 úgynevezett vállalkozásbarát a helyi gazdaság fellendülését segítő településrendezési szabályozást kell kidolgozni; beépítésre alkalmas ipari, innovációs, vállalkozási (logisztikai) területeket kell kijelölni. A globális szemléletváltozásból és a hazai politikai, gazdasági átalakulásból származó új tervezési elvek, követelmények érthetően néha ütköznek egymással (pl. az intenzív területhasználat elve és a hazai piacgazdaság megerősödését támogató követelményekkel). Ezt természetesnek kell tekinteni, hiszen ahogy egyre kisebb térségre, majd településre bontjuk az elvi törekvéseket, úgy kell azokat egyre inkább a sajátos települési adottságokhoz igazítani (engedményeket vagy szigorításokat tenni), ill. az elvek sorát csak Pécs városra értelmezhető érvényességgel kibővíteni.

10 Pécs rendezésének külső feltételei, összefüggései Az alábbiakban azokra a rendezési feladatokra hívjuk fel a figyelmet, melyek közvetlen nem tartoznak ugyan a településrendezési terv hatáskörébe, de a város belső fejlődése, rendezettsége, gazdaságos területfelhasználási rendszere, szerkezete szempontjából döntő jelentőségűek lehetnek. 1. Hosszabb távon el kell érni, hogy Pécs térségi kapcsolatai mind az országos hálózaton belül, mind az agglomeráción belül javuljanak. Ennek érdekében szorgalmazni kell: - az M6-M57-es gyorsforgalmi utak kiépítését, mely a budapesti, ill. a balkáni kapcsolatok javítását eredményezi. Ez utóbbi irányban a gyorsforgalmi út kiépítése a nagyrégión belüli települési együttműködést, Pécs régióközpont szerepét is erősíteni fogja; - az M65. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a Közép-dunántúli régiós kapcsolatok fejlesztését jelentené (ezen belül a Balaton-Pécs turisztikai együttműködését is segítené); - az M57. sz. gyorsforgalmi út kiépítését, mely a K-Ny-i közlekedési kapcsolat hiányt számolná fel és közvetlen összeköttetést teremtene az Alfölddel, ill. a másik irányban Horvátország nyugati területeivel. A Pécs-Mohács tengely logisztikai zónává fejlődését is ösztönözné; (A gyorsforgalmi utak kiépítésével Pécs és külső agglomerációjának együttélése is javulna). - hogy Pécs-pogányi repülőtér nemzetközi forgalom fogadására is alkalmas regionális repülőtérré fejlődjön (OTRT II. kategóriájú repülőteret jelöl). Pécs jövőbeni fejlődése elengedhetetlenné teszi, hogy a város elérhetősége mielőbb jelentősen fejlődjön, mert ellenkező esetben a konkurens városokkal pozíciói meggyengülnek és hosszabb távon a hátrányos helyzet állandósulhat. Ezért I. ütemben Pécs számára a legfontosabb, hogy - az M6-os gyorsforgalmi út megvalósuljon, - és az I. ütemű pécsi bekötés az M57-es M65-ös tervezett nyomvonalán keletről érje el a várost, továbbá - hogy az I. ütemű bekötő út legalább a Pécsi víz vonalán tervezett városi forgalmi útig épüljön meg. Pécs tágabb vonzásterületével szorosabb kapcsolatot tenne lehetővé: a Pécsvárad-Véménd-Bátaszék-Baja közötti térségi jelentőségű mellékút kiegészítése, kiépítése (Véménd-Bátaszék között új nyomvonalon); ill. a Pécs-Szentlőrinc vasútlállomások közötti második vágány kiépítése, mely Szentlőrinc, Szigetvár, Barcs, Selye felől Pécsre irányuló elővárosi forgalmat vezetne be a városba. Pécs érdekelt a Duna és Dráva vízi út fejlesztésében is. Ezért támogatni kell: a mohácsi kikötő építésének szándékát, a Dráván a hajózás beindítását. A mohácsi kikötő kiépítésével felerősödne a Pécs-Mohács közötti vállalkozói övezet. (A bajai kikötőfejlesztés ezzel ellentétes folyamatot kelthet.) A drávai hajózás az idegenforgalmi kínálat bővítését jelentené. 2. Szorgalmazni kell Pécs tágabb térsége közötti együttműködéseket. Hazánk euróatlanti integrációját követően Pécs kapuváros szerepe felértékelődik. Ennek érdekében szorgalmazni kell, hogy Pécs

11 a határon átnyúló dél-dunántúli nagyrégióban (a dél-dunántúli nagyrégiót Zágráb, Eszék, Pécs, Újvidék, ill. Szabadka vonzástere jelöli ki) innovációs közvetítő szerepet játsszon gazdasági, pénzügyi és humán infrastruktúrája folytán; a nagyrégió informatikai-marketing és tudományos-kulturális központi szerepkörét Horvátország és Szerbia-Montenegro területére kiterjedően is bővítse. E szerepköreit akkor tudja fejleszteni, ha az 1. pontban felsorolt közlekedési infrastruktúrák mielőbb kiépülnek. Ezek késedelme esetén felmerül annak a veszélye, hogy Pécs nagyrégión belüli potenciális központi jelentősége elsorvad és más térségek veszik át helyét (pl. Szlovénia, Ausztria). Pécs településrendezési tervében területet kell biztosítani a nagyrégiós kapcsolatok kiteljesedéséből származó regionális szerepkörök befogadására. Ezért elő kell segíteni a településközponti területek távlati bővítését. 3. Szorgalmazni kell Pécs és vonzáskörzetének együttműködését. - A 60 településből álló agglomeráció településeivel az együttműködés terjedjen ki a termelés, az ellátás, a pihenés, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztés lehetőleg minél szerteágazóbb területeire. Az együttműködés kiteljesedése településrendezési feladatokat is ró a városra, ill. az agglomeráció egyes településeire. Az ellátás méretezésénél számításba kell venni az agglomeráció várható népességét is, és az ehhez szükséges városi területeket biztosítani kell; A szuburbanizáció hatásaként a városkörnyéken megnő a lakó- és a rekreációs igény, erre fel kell készülni; Az agglomeráción belül célszerű agglomerációs alközpontokat kijelölni, hogy a városközponti funkció térben arányosabbá váljon. Ilyen agglomerációs központ lehet pl. földrajzi elhelyezkedése és tervezett autópálya kapcsolata folytán Kozármisleny. A többi központ a belső (közigazgatási területen belüli) agglomerációban alakítandó ki. Agglomerációs társközpontokká célszerű fejleszteni a Pécs környéki kisvárosokat, Komlót, Szentlőrincet, Pécsváradot. Pécs és vonzáskörzetének tervszerű térségi együttműködése érdekében indokolt lenne az agglomerálódó térség egészére kiterjedő agglomerációs terv készítése, mely tisztázná az együttműködés lehetséges irányait és intenzitását, az ebből származó területigényeket, és javaslatot tenne ezek ésszerű térbeli elhelyezkedésére. Népességprognózis, népességmegtartás Pécs népességének 2010-re, ill ra várható prognózisa kedvező esetben a évi népességszám, azaz 162 ezer fő. Pécs agglomerációja ugyanezen időszakokban mérsékelten növekedhet, elérheti az 55 ezer főt. Így az előrejelzések alapján Pécset hosszabb távon egyrészt a jelenlegi népesség megtartására, másrészt az agglomerációban prognosztizált távlati 55 ezer fő alapfokú infrastruktúra ellátására kell alkalmassá tenni. A népességmegtartás érdekében törekedni kell arra, hogy az egyes városrészek között és az agglomerációban a komfortosság, ill. az ellátottság területi különbségei csökkenjenek. Ennek érdekében javítani kell a lakásellátottság színvonalát, bővíteni kell a választékát, új kertvárosi területek kijelölésével, a városon belül, ill. az agglomerációban; elő kell irányozni a lakótelepek rehabilitációját;

12 a közműellátottságot teljessé kell tenni, mind a város belterületén, mind az agglomerációban; javítani kell a közúthálózat szerkezetén, elő kell segíteni az északi és a déli városrészek, ill. Pécs és agglomerációja közötti mainál jobb közlekedési kapcsolatokat; ösztönözni kell a mainál területileg egyenletesebb intézményellátottságot. Biztosítani kell az ehhez szükséges tartalék területeket.

13 A rendezés irányelvei, legfontosabb feladatai 1. A települési területek bővítése A jelenlegi belterületek további bővítése nem kívánatos, mert Pécs belterületén belül jelentős kiterjedésűek az alig vagy nem hasznosított területek; nagyvárosi összehasonlításban Pécs belterületi népsűrűsége a legalacsonyabb, ami utal a városműködtetés nehézségeire; a jelenleg érvényes általános rendezési terv a belterületen több száz hektár ma még beépítetlen kertvárosi lakóterületet jelölt ki. A jelenlegi külterületi kiskertek lakóterületi bevonása csak kismértékben indokolt, egyrészt mert ezek a Mecsek oldalában elhelyezkedve az amúgy is túlzottan beépített hegyoldal tájképi értékét tovább rontanák, másrészt a belterületi beépítetlen kertvárosi területek infrastrukturális ellátása amúgy is nehézségeket okoz. Az új területek bevonása a meglévő lakóterületek kihasználtságát csökkentené. 2. A beépített területek bővítési irányai, területei A lakóterületek legkedvezőbb települési területei a Mecsek-oldal. Itt csak a jelenleg joghatályos általános rendezési terv által kijelölt építési övezetek igénybevétele lehet a cél. A lakóterületek bővítésének másik iránya dél, a Málomi, ill. a Postavölgyi városrész. Itt elsősorban a belterületi kiskertek vehetők figyelembe. A Málomi városrész infrastrukturális ellátottsága kedvező, ezért indokolt az intenzív lakóterületek környezetének bevonása kertvárosias jelleggel. A lakóterületek kisebb mértékű bővítését lehet még előirányozni Újhegy belterületén belül, kismértékben a belterületekhez csatlakozó telkeken. A városközponti funkciók számára a Belvároson kívül további területeket kell kijelölni. Pécs várható regionális szerepköreinek bővülésével olyan új intézmények létesítésére kerülhet sor, melyek a történelmi Belváros értékvédelmi kötöttségeit nehezen viselik. Ezért a városközpontot elsősorban dél felé a vasútállomás térségéhez közelítve kell kibővíteni. ugyancsak bővítési terület a Belvároshoz kapcsolódó Budai városrész néhány tömbje is. Új városrészközpontokat kell kialakítani az intézményi, kereskedelmi ellátás területi arányossága érdekében. Az ipari gazdasági területek fejlesztési területe elsősorban a Gyárváros és a Basamalom, ahol törekedni kell a kisebb zárvány-lakóterületek fokozatos funkcióváltására, és esetleg újabb ipari park kialakítására az Erőművel szomszédos zagytároló területek igénybevételével. További környezetet nem zavaró fejlett technológia és innovációs igényű gazdasági területek telepíthetők le a vasúttól délre az Északmegyer városrésztől nyugatra eső területeken, ahol különösen nagy gondot kell fordítani a rendezett, zöldfelületbe ágyazott beépítettségre. A regionális, ill. országos jelentőségű különleges intézmények elhelyezésére, ill. fejlesztésére területet kell kijelölni. A Pécsi Tudományegyetem területi fejlesztésével kismértékben számolni kell, mind a Rókus-dombi városrészben, mind a Zsolnay út mentén. A rekreációs célú fejlesztések térségei az Erőmű melletti zagy- és a rekultiválás utáni felszíni bányaterületek. Gondolva a nemzetközi sport rendezvényekre, ahol Pécsnek a labdajátékok csoportmérkőzéseinél lehet

14 szerepe, célszerű egy városi sport- és rekreációs centrumot kijelölni a városközponthoz közel az északi és déli városrészek súlypontjában. A Meszes városrész határában elhelyezkedő honvédségi gyakorló tér funkcióváltásával számolva a területet különleges közhasználati építményi területbe kell sorolni 10% alatti beépítettséggel. Hasznosításának lehetőségeit az adottságok felmérése után, szabályozási terv készítése során kell meghatározni. A beépítésre szánt területek bővítése nem történhet a meglévő zöldterületek, erdők rovására A tervezett beépítésre szánt területek jellemzői sorszám a A területegység Tervezett Terület Belmegnevezése területfelhasználás (ha) külterület A beépítés feltételei 1. Gyükés és Rigóder - kertvárosias lakóterület 2. Pécsbánya - kertvárosias lakóterület 3/a Szabolcs - kertvárosias lakóterület 3/b Meszes - kertvárosias lakóterület - központi vegyes terület 4. Makár, Bálics, - kertvárosias Donátus, lakóterület Szkókó, Szentkút, Daindol 5. Zsebedomb, Patacs - kertvárosias lakóterület 6. Újhegy - kertvárosias lakóterület - kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület 7. Somogy, Vasas - kertvárosias lakóterület 8. Árpádváros - különleges intézményterület - kertvárosias lakóterület 9. Nagyárpád - kertvárosias lakóterület 10. Postavölgy - kertvárosias lakóterület 11. Málom, Szőlőhegy - kertvárosias lakóterület 90 belterület Gyükésen a Pécsbányai bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetése, vízellátás, szennyvízelvezetés megoldása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 55 belterület A felszíni bánya bezárása, rekultiválása, a felszíni vizek elvezetésének, a vízellátásnak és a szennyvízelvezetésének a megoldása. A telkek nagy része alábányászott. A HÉSZ-nek megfelelő védelmi előírásokat kell rögzítenie. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 47 belterület A közműhálózatok kiépültek belterület Közműellátás a Komlói út menti lakóterületek felől megoldható. 149 belterület A vízellátás és a szennyvízelvezetés megoldása valamint a közutak szabályozási területeinek bővítése, ill. a szilárd útburkolatok kiépítése, továbbá a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 53 belterület külterület 67 7 belterület külterület Vízi közművek és a szükséges közúthálózat kiépítése. A közművek a csatlakozó területeken rendelkezésre állnak. 60 belterület A szennyvízhálózat kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 17 belterület A közművek a csatlakozó területeken rendelkezésre 26 állnak. 73 belterület A vízi közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. 71 belterület A közművek kiépítése és a felszíni vízrendezés. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 73 belterület A Szőlőhegyen a vízi közművek kiépítése és a külterület felszíni vízrendezés. 12. Balokány - különleges 26 belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel

15 A területegység Tervezett Terület Belsorszám a megnevezése területfelhasználás (ha) külterület A beépítés feltételei 13. MÁV teherpályaudvar területek részbeni funkcióváltása intézményterület (vásárváros) 10% feletti beépítéssel - központi vegyes terület 14. Bolgár kert - különleges kereskedelmi célú terület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 15. Gyárváros (a tervezett ipari park és környéke) 16. Üszögpuszta és környéke - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - központi vegyes terület - kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - különleges kereskedelmi célú terület - egyéb ipari terület 17. Tüskésrét - különleges intézményterület 10% felett (egyetemi kompus, szabadidőközpont, termálközpont számára) 18 Malom-völgy - különleges intézményterület (szafari park) 10% alatti beépítéssel 19 Szentlőrinci út nyugati bevezető szakasza mente (6. sz. út és a Budapest-Pécs vasútvonal közötti terület) 20. Füzes, Északmegyervasútvonal (Budapest- Pécs) közötti terület - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület 21. Basamalom - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek 22. Erőmű környéke - kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek - egyéb ipari gazdasági terület párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 3 belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 17 belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre 15 állnak belterület belterület A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése A közművek a szomszédos területeken rendelkezésre állnak 35 belterület A közművek kiépítése. A Pécsi vízzel párhuzamos városi forgalmi út megépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 45 külterület A közművek kiépítése, a korábbi katonai használat miatt a terület rekultiválása. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 12 külterület A közművek kiépítése. 70 belterület A Pécsi vízzel párhuzamos városi út kiépítése, valamint a szomszédos területekről a közművek továbbvezetése. 48 belterület A szomszédos területeken a közművek rendelkezésre állnak. A meglévő lakóterületek felé környezetvédelmi intézkedések szükségesek. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 36 belterület Az egyéb ipari gazdasági terület csak a zagytározók fel- 33 töltése és konszolidációja után építhető be. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése 23. Kertváros - kisvárosias lakóterület - különleges intézményterület 10% feletti beépítettséggel 24. A tervezett déli gyors- forgalmi út bevezető szakasza menti területek - kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület 5 5 belterület A szomszédos területen a közművek rendelkezésre állnak. 15 külterület Az autópálya megépítésével indokolt igénybe venni a területet. A közművek kiépítése. Részletes földtani és morfológiai vizsgálatok elkészítése

16 - A beépítésre szánt területek bővítése nem történhet a meglévő zöldfelületek, erdők rovásá- ra. 3. A beépítésre nem szánt területek bővítési irányai, területei - A város belterületén a zöldfelületek összefüggő rendszerét kell létrehozni. Ennek érdekében: a patakok, vízfolyások medervonalát a zöldfelületi rendszere tengelyévé kell tenni. A meder mellett beépítésmentes zöldfelületi sávokat kell létesíteni; különösen gondot kell fordítani a Pécsi víz patakmeder rehabilitációjára és meder menti fásításokra, melyek zöldfolyosóként összekötik az újonnan kialakítandó tüskésréti közpark és erdőterületet, az iparterületek véderdősávjait a Pellérdi tavakkal. A Pécsi víz közel természeti állapotának visszaállítása a tervezendő siklósi városrészközpont látványossága is lehet; új közparkokat kell létesíteni a tüskésréti zagytározók helyén, ahol nagyobb vízfelület is kialakítható; a Málomi városrészben és a Pécsbányai külszíni bányaterület rekultivációja után. A tüskésréti tervezett városi park központos elhelyezkedése különösen kedvező a szabadidős és sportfunkciók befogadására; a kiskertes szőlő-gyümölcsös mezőgazdasági területek - mivel tájképileg érzékeny domboldalakon, hegylábakon helyezkednek el - beépíthetőségét korlátozni kell legfeljebb 3%-ban; a mezőgazdasági területeken belül a gyepterületeket természetvédelmi funkciójuk miatt beépítés-mentesen kell megtartani; újonnan véderdőterületeket kell telepíteni elsősorban a basamalomi tervezett ipari gazdasági területek köré, ill. a települési területek határán a mezőgazdasági földek felőli porszennyezések kivédésére. A beépített területekből tervezett átsorolás beépítésre nem szánt területté sorszám a Területegység Tervezett Terület Belmegnevezése területfelhasználás (ha) külterület A beépítés feltételei 1. Pécsbányai bányaterületek 2. Istvánaknai bányaterületek 3. Vasasi bányaterületek 4. Meszes városrész, a honvédségi területek környéki és bányaterület 5. Észak Megyer térségében a Pécsi-víz menti ipari kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek - védelmi célú erdőterület - zöldterület - egészségügyiturisztikai célú erdő - védelmi célú erdőterület - védelmi célú erdőterület - védelmi célú erdőterület - zöldterület - erdőterület belterület külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 27 külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 108 külterület A bánya rekultiváció, a felszíni vízrendezés. 86 külterület A bánya rekultiváció belterület Üzemek áttelepítése, területkisajátítások (az üzemek erősen avult állapotúak).

17 4. A városszerkezet fejlesztésének irányelvei, területei A városszerkezetet egyrészt a külső tervezett szerkezeti változásokhoz, másrészt a belső követelményekhez igazítva kell továbbfejleszteni. Pécs városszerkezetének tervezett rendszere A tervezett gyorsforgalmi utak csomópontjából kiágazó városba vezető útvonalak új rendszerét kell kialakítani. A bevezető utak nyomvonalát úgy kell kialakítani, ill. korrigálni, hogy az az egyes városrészek belső forgalmát ne zavarja meg. Ilyenek az 58. sz., a 6. sz., ill. a 6. sz. főúttal párhuzamosan tervezett új útvonalak. A belső városrészek közúti forgalomterhelését csökkenteni kell a déli elkerülő gyűrűk kiépítésével. Az 57. sz. főút folytatásaként kell kialakítani a külső gyűrű hiányzó nyugati szakaszát. A közbenső déli gyűrű nyomvonalát a korábbi általános rendezési terv már tartalmazta. A déli városrészt feltáró gyűrűs elem hiányzó keleti szakaszát a Nagy I.- Sztáray M. út folytatásaként kell kiépíteni. A gyűrűs elemek Budapest-Pécs vasútvonalat átmetsző szakaszait távlatban felüljáróként kell kialakítani. Az északi városrészek új gyűjtőút hálózatának kialakításakor követelmény a hagyományos utcaszerkezet megőrzése. A Mecsek oldal kertvárosias lakóterületein a gyűjtőutak hiányzó elemeit úgy kell vezetni, hogy azok a lehető legkisebb bevágást, feltöltést igényeljenek. A Kozármisleny-Pécs összekötő út nyomvonalát az 57. sz. főúttól délre Kozármisleny települési területének elkerülésével kell vezetni. Az összekötő út a tervezett M57 gyorsforgalmi úthoz csomóponton keresztül csatlakozik. Az összekötő út ezért alkalmas arra, hogy az 58. sz. főúton megjelenő M57-es csomópontról leágazó forgalom egy részét elterelje a déli lakóterületek peremére. Ezért a déli városrész belső gyűrűjét a bekötőúttal össze kell kötni. A gyalogos hálózatot ki kell egészíteni a bővített városközpont területekre is. 5. Lakóterületek rendezése Rendezési feladat - az új lakóterületek - a rekonstrukciós (fokozatos átépítésre, a mainál intenzívebb építésre alkalmas meglévő) lakóterületek - a komplex lakóterületi rehabilitáció területeinek - a lakótelepi rehabilitációra érett területek kijelölése. a) Új lakóterületek számára kell fenntartani - a Mecsek oldal, belterületi, de még nem beépített, korábbi tervek szerint is lakóterületbe sorolt területeit, - a déli városrészben a Málomi lakóterületekhez csatlakozó belterületi kiskerteket, ill. a külterületi, de a belterülethez közvetlen csatlakozó kárpótlási földeket, - a déli városrészben az Árpád város belterületi beépítetlen területeit, - a Postavölgy és Nagyárpád településrészek közötti belterületi, ma még kertes használatú területeket.

18 Az elkövetkezendő 10 évben mintegy 6000 minőségi, ill. mennyiségi lakáshiány prognosztizálható. A lakóterületek bővítését elsősorban a belterületi tartalékok kihasználásával kell megoldani. Az újonnan kijelölt lakóterületek zömét, a kereslettel összhangban kertvárosias kiskert részben kisvárosias lakóterületbe kell sorolni. b) A meglévő lakóterületek egy részén rekonstrukciós beavatkozást (fokozatos átépítést) kell előirányozni. Ilyen területek: - a Szigeti városrész, - a Nyugati Mecsekoldal, - Magyarürög, - Budai külváros, - Rigóder-Pécsbánya, - Újhegy, - Málom szőlőhegy. Az átépülő városrészekben el kell kerülni az átépített és meglévő beépítési magasság közötti zavaró magasság-különbségeket. Ezért olyan építési övezeteket kell kijelölni, melyek a meglévő átlag épület magasságot legfeljebb két szinttel haladják meg. c) Komplex lakóterületi rehabilitációk (a jelenlegi laksűrűséget nem, vagy kismértékben növelő megújítások). A rehabilitációnak ki kell terjednie az épületek felújításán túl a közterületek rendezésére is. Ilyen komplex rehabilitációra előirányozható területek: - a tágabb Belváros Petőfi S. u. Kolozsvár u. Mártírok útja Kálvin u. Ipar u. Alsómalom u. Rákóczi út Zsolnai út Farkas I. u. Felsővámház u. Erzsébet u. Ady E. u. Majtényi F. u. Ágota u. Kálvária u. Hunyadi J. Aradi Vértanúk útja Kodály Z. u. - a Szigeti városrészen belül a Honvéd u. Szigeti u. Tüzér u. Athinay S. u. Petőfi S. u. Alkotmány u. Ifjúság útja által határolt terület. d) Lakótelepi rehabilitációt komplexen kell értelmezni. A lakóépületek műszaki felújításán túlmenően a lakókörnyezet rendezésével, az úszótelkek közkert arányok módosításával az így kialakított új építési telkek beépítésének szabályozásával egyaránt foglalkozni kell. Lakótelepi rehabilitációt kell fokozatosan előirányozni az uránvárosi lakótelepen, mint az elsők között épült lakótelepen, ahol a felújítás már sürgető feladat. 6. A pihenési, ill. idegenforgalmi célú intézményterületek rendezése A város idegenforgalmának és rekreációs igényeinek célterületei: - a történelmi Belváros, - a Mecsek-hegység és a peremén kialakítandó szabadidő központok, - a Tüskésréti szabadidő központ, - a Malom völgyi tavak környéke. A történelmi Belvárosban az örökségturizmus fogadóképességének növelésére - magas színvonalú szállodák és konferencia központ számára kell területet biztosítani,

19 - tovább kell folytatni a komplex városfelújítást, a terek, közparkok színvonalas kialakítását, a gyalogos zónák bővítését. A Mecsek-hegység az ökoturizmus, a sport- és fitness turizmus és a városi rekreáció igények egyik fontos célterülete. A befogadóképesség növelése érdekében - a Misina tető és környékén, az egészségügyi és turisztikai erdőterületeken a rekreációs célú felhasználást bővíteni kell (turisztikai központok, gyalogutak létesítésével); - a pécsbányai felszíni bányák megszüntetését követően rekreációs célú rekultivációt kell a bányaterületen előirányozni. A tüskésréti zagyterület térsége központi elhelyezkedése, ill. erdősültsége miatt a város belső (napi igényű) kulturális, sport, szabadidő centrumává alakítandó át. E térség alkalmas egy termálfürdő létesítésére is, melyhez az egyéb szabadidő létesítmények is jól kapcsolhatók. A szabadidő centrum része lehet egy jelentős kiterjedésű vízfelület, melynek biológiai stabilitását a magas talajvíz, illetve az átfolyó Nagyárpádi-patak biztosítaná. Ezzel a vízfelületek esztétikai és használati értéke számottevően növekedne, és gazdagítaná Pécs városi arculatát. A felduzzasztott Malomvölgyi patak és környékét elsősorban a déli városrész lakói számára kell pihenő központtá fejleszteni. A Malom-völgy változatos domborzata, vizes élőhelyei miatt alkalmas arborétum, ill. szafaripark helyszínéül is. Előny, hogy e helyen az önkormányzat jelentős földterületekkel rendelkezik. Szorgalmazni kell a közösségi célú pihenési formákat. Nem szabad megengedni, hogy a kistelkes földterületek elzárt egyéni üdülőterületté alakuljanak át. A város rekreációs célterületei és a lakóterületek között közvetlen és önálló kerékpárutakat kell kijelölni, ill. kiépíteni. 7. A nem pihenési célú közhasználatú építményi területek rendezése Rendezési feladat az elsősorban városi, ill. regionális szintű (lakó-intézményi funkciókat befogadó) településközpont vegyes területek az elsődlegesen városi, ill. regionális szintű központi vegyes területek kijelölése. A városba érkezés fontos pontjain a város hagyományaihoz, szellemiségéhez méltó környezetet, városkapukat kell kialakítani és területet tartalékolni az alábbi térségekben a 6. sz. főút keleti és nyugati bevezető szakaszán. (A felszabaduló Meszesi honvédségi gyakorlótér jó fejlesztési lehetőséget kínál a város keleti kapujában); a tervezett M65-ös gyorsforgalmi úttól induló Pécsi-vízzel párhuzamos tervezett városi forgalmi út és Üszögi út csomópontjában, az 57. sz. főút Üszögi úti csomópontjában, a tervezett M57. sz. gyorsforgalmi út felől az 58. sz. főút települési határán, a 66. sz. főút Szabolcs településrész határán. - A városközpont területét Siklósi külváros, ill. a vasúttól délre az 58. sz. főút két oldalán az északi és déli városrészek csatlakozási pontjában bővíteni kell.

20 E térségben funkcióváltást kell előirányozni, hogy a terület potenciális elosztószerepe kihasználható legyen. Ennek érdekében: a környezetet zavaró gazdasági tevékenységek kitelepítését szorgalmazni kell, (húsüzem, bőrgyár), a Tüskésréten egyetemi oktatási célokra területet kell tartalékolni, a Pécsi-víz mentén közpark sávokat kell kialakítani.(legalább e térségben távlatban föld alá kell helyezni a távfűtő vezetékeket). - Városrész központokat kell kialakítani, ill. a meglévőket bővíteni az ellátás területi arányosságának javítása érdekében: Gyárvárosban a 6. sz. és a 66. sz. főút csomópontja térségében; az Uránváros nyugati oldalán, Északmegyer 58. sz. főút és Pécsi-víz metszéspontja körül, Árpádvárosban az 58. sz. főút és a Sztáray M. út keresztezésének térségében. - A területileg arányos kereskedelmi ellátás érdekében új nagykiterjedésű kereskedelmi központokat a városrészközpontok közelében, vagy a városba vezető utak mentén (ez utóbbiakat az agglomerációs igényekre figyelemmel) ajánlatos telepíteni. A nagykiterjedésű kereskedelmi központok telepítését minden esetben előzze meg városrendezési hatáselemzés, melyben értékelni kell, hogy a Belváros gyalogos zónáira települt üzletek helyben maradására a telepítés milyen hatással van. - A Pécsi Tudományegyetem mintegy 25,0 em 2 -es épületszintterületi fejlesztése az egyetemváros jelenlegi területén végrehajtható. Ugyanakkor távlatban tartalékolni kell területet egy egyetemi kampusz számára olyan helyen, ahol a terület egyéb célú igénybevétele rövidtávon nem lehetséges. Ilyen terület a Tüskésréti zagytároló 58. sz. főúthoz közel eső része, vagy a Balokány ligettől D-re eső terület. - Pécs EXPO és rendezvényközpont számára területet kell tartalékolni a Füzesliget környéki területeken. - A városi köztemető (bővítési területével együtt), figyelembe véve a temetkezési szokások változását hosszabb távon elegendő területtel rendelkezik új köztemető kijelölése nem szükséges.

21 8. A gazdasági területek rendezése Rendezési feladat új gazdasági területek, és rehabilitációs iparterületek kijelölése. - A város jelenlegi belterületén környezetet erősen szennyező védőtávolságot igénylő ipari létesítmény újonnan nem helyezhető el. - Új (zöldmezős) ipari gazdasági területek Basamalom erőmű környéke, Gyárváros beépítetlen tömbbelsők (a jelenlegi ipari park környéke). - Az új ipari gazdasági területeken elsősorban fejlett technológiákkal működő telephelyeket, logisztikai központokat kell telepíteni. Különös gondot kell fordítani a környezet rendezettségére, színvonalára, az üzemek zöldbe ágyazottságára annak érdekében, hogy a területek vállalkozásokat vonzó hatása erős legyen. Tartalék gazdasági területként kell kezelni a Pécs-pogányi repülőtér, valamint az M57-es gyorsforgalmi út közeli 58. sz. főút kivezető szakasza menti területeket, ahová elsősorban logisztikai funkciókat célszerű telepíteni. - Távlatban megszüntetendő jelentősebb ipari gazdasági területek: Északmegyer 58. sz. főút menti ipari gazdasági területek, ahol a vonzásközponti bővítések miatt átsorolás szükséges. A Mecsek-hegységben a bányászattal összefüggő ipari gazdasági területek. - A városszerkezet fejlődése során a jelenlegi iparterületek nagy része a jövőben is megtartandó, de a felhasználás jellegén több helyen változtatni kell. Különösen a Belváros és a déli városrészek közötti Pécsi-víz völgyében, ahol törekedni kell a telephely jellegű (igénytelen környezetű) üzemek helyett, rendezett, lehetőleg fejlett technológiájú, környezetet kímélő gazdasági tevékenységek befogadására. - Iparterületi rehabilitációt kell végrehajtani a Gyárváros és az Újhegytől északra a Pécsváradi út és a Bátaszéki vasútvonal közé eső területeken. Törekedni kell a lakóterületi zárványok felszámolására. A meglévő és távlatban is megmaradó lakóterületek és iparterületek érintkezési vonalán környezetvédelmi fásítást kell végrehajtani. - Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek: a vasútvonaltól délre a vasút és a Pécsi-víz közötti területek Füzes térségében, Mohács-Villányi vasútvonaltól keletre az 57. sz. főúttól északra az Üszögi útig terjedő területek, a tervezett M57. sz. gyorsforgalmi úttól északra az 58. sz. főút két oldala, továbbá a 6. sz. főút nyugati bevezető szakasza mentén fekvő út és vasút közötti területek. 9. Zöldterületek, erdők rendezése Rendezési feladat az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületek, erdők, ill. a környezet- és természetvédelmi célú erdők kijelölése. - A városkörnyéki erdőterületeket a zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: