VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Átírás

1 szám: 02/137-21/2015 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 30-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről Előadó: Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! Egyetértve a Magyar Vidék Alkotmányában (Nemzeti Vidékstratégia ) foglaltakkal, miszerint történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni, önkormányzatunk is törekszik vidékfejlesztési feladatai kapcsán elősegíteni a vidék felemelkedését. Hiszen a vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű, biztonságos élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelme, az élővilág sokfélesége és a jó környezeti állapot megőrzése, a vidéki élet, a helyi közösségek és a kultúra, valamint a helyi közszolgáltatások feltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés rendszere, habár természeténél fogva szoros együttműködésben kellene működjön, azonban tervezésben, forrásaiban és intézményrendszerében jelenleg még elkülönül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatokat is ellátnak. Ugyanakkor semmilyen más jogszabály nem ad vidékfejlesztési feladatot a megyei önkormányzatok számára. A vidékfejlesztés kiépült intézményrendszerében (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országos, régiós és megyei, HACS térségi) a megyei önkormányzatoknak nincs szerepe. A feladat fontosságát hangsúlyozva kezdeményezni kell továbbra is a megyei önkormányzat szerepvállalásának egyértelmű meghatározását a jogalkotó irányában. Azonban addig is törekedni kell a kistelepülések problémáinak feltárására, azok megoldásának elősegítésére, konferenciák, képzések, szakmai fórumok, szakmai napok szervezésével az önkormányzat költségvetési helyzetének figyelembevételével. Célkitűzés során előtérbe kell helyezni tájaink természeti értékeinek, erőforrásaink megőrzését, a sokszínű és életképes agrártermelés fejlődésének elősegítését, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását, a vidéki foglalkoztatás növelését, a vidéki közösségek megerősítését, és életminőségének javítását. Az aktív szerepvállalás szakmai megalapozására a Veszprém Megyei Önkormányzat elkészítette A Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak kifejtése és beavatkozási lehetőségeinek feltárása című tanulmányt (Első Magyar Önkormányzati Vagyon- és Adósságkezelő Kft.), melynek I. része 2014 novemberében, II. része 2014 decemberében, majd a szakmai észrevételeinkre figyelemmel aktualizált állomány 2015 februárjában készült el. 2

3 Tájékoztatásul Közgyűlésnek a munkarészeket 1. számú és 2. számú mellékletként csatoljuk az előterjesztéshez. A szakértői anyag a beavatkozási lehetőségek egyik oldalán az innovációt és ennek elősegítésére infrastruktúra megteremtését javasolja. A vidékfejlesztés terén is új munkahelyek teremtésére, illetve innovatív, magas hozzáadott értékű technológiák meghonosítására vagy/és kifejlesztésére kell törekedni. Példaként: - Települési mikrovállalkozási munkacsoportok létrehozása A munkahelyteremtés kulcselemei azok a mikro- és kisvállalkozások, agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik az alkalmazottak száma tekintetében. Rájuk kell fókuszálni a települési, járási és megyei munkahelyteremtő programok esetében (pl. megyei önkormányzat stratégiai irányítása alatt a megye településein pályázati tanácsadással egybekötött mikrovállalkozási fórumok szervezésével). - Kutatás-fejlesztési Egyesület létrehozása Innovatív technológiák, K+F kutatások tekintetében a megyei önkormányzatnak fel kell mérnie a térség K+F potenciálját. Cél olyan komplex kutatási programok létrehozása, amelyben konzorciumi formában mindenki megtalálhatja a számítását, illetve eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat. - Kulcsvállalkozói Fórum létrehozása Továbbá megyei önkormányzati feladat lenne, hogy adott települést és vidékét képviselő 1-2 kulcsvállalkozó azonosítsa és ezeket közös megyei gazdasági és vidékfejlesztési platformba/munkacsoportba integrálja. Ez a munkacsoport pl. felmérné a megyei foglalkoztatási helyzetet és azonosítaná a hiányszakmákat, valamint erre válaszként a szükséges képzések megteremtésének eszközeit; partnereket kutatnának fel egymásnak, illetve térségi projektek esetében elsősorban térségi vállalkozásokat kérnének fel a megvalósításra (természetesen figyelemmel a Kbt.-re) - Megyei Önkormányzati Munkacsoport (Vidékfejlesztési Iroda) kialakítása A fentebb említett fórumok hatékony működéséhez szükséges egy operatív munkát végző munkacsoport is, hiszen a fórumok létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha minden esetben egyfajta mentor szerepet tölt be a megyei önkormányzat. A szakértői anyag megállapításait figyelembe véve további beavatkozási lehetőségek tárulnak fel, melyek vidékfejlesztési feladat megye specifikus kibontását készíti elő: - Mobil szakképzési rendszer kialakítása Veszprém megyében a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségei környezeti adottságok vonatkozásában leginkább a mezőgazdasági tevékenységet illetően lehetnek. A térségben ahogy az ország szinte teljes területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma igen magas. Ebből a szempontból a megyei önkormányzatnak abban van lehetősége, hogy híd szerepet képviseljen a szakképzett munkaerő iránti igény és a szakképzetlen munkanélküli 3

4 réteg között. Ehhez vállalkozói interjúkkal fel kell mérni a potenciális szükségletet és mentor szerepben helyi kulcsvállalkozói tőkével olyan road show jellegű képzési rendszert kiépíteni, amely településekről településre járva, ingyenes szolgáltatásként szólítja meg a munkanélkülieket, és szakképzési lehetőségek mellett a térségi vállalkozóknál szakmai gyakorlatot és munkát biztosít. - Szociális bérmunka szövetkezetek kialakítása A megfelelő képzési rendszerhez alternatívaként kapcsolódhat egy olyan térségi bérmunka szövetkezet, amely vagy települési önkormányzatok finanszírozásával és/vagy vállalkozói tőke bevonással olyan munkaerő kölcsönző szolgáltatással jelenik meg a térségben, ahová a vállalkozói igények felmérését követő szakmai képzéseken átesett segéd- vagy szakmunkás munkaerőt a helyi vállalkozókhoz ellenszolgáltatás fejében kiközvetítik. - Rövid értékesítési láncok kialakítása Ma már közismertek azok a törekvések, amelyek a helyben történő termelés és fogyasztás összhangját kívánják megteremteni, azaz km-es körzetben kell a megtermelt árunak piacot találni, a végső felhasználóhoz eljuttatni. A megyei önkormányzatnak elsősorban a foglalkoztatottak nagy részét adó, kisebb méretű, ennélfogva a rövid ellátási láncok kialakításában kulcsszereplő mikro-vállalkozásokat kell megtalálnia. - Halászat helyett horgászturizmus A Balatoni horgászat népszerűsítése érdekében a megyei önkormányzatnak térségfejlesztési szempontból érdemes felvennie a kapcsolatot a helyi és országos horgászegyesületekkel, turisztikai irodákkal a közös gondolkodás és helyi turisztikai akciók kialakítása végett. - Magas hozzáadott értékű termékek létrehozása Magas hozzáadott értékű termékek létrehozásában, a magyar borászat élenjár. Ez Veszprém megyére is érvényes. Bár a borászat igen speciális és nagy területet képvisel, amely talán a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségein túlmutat, azonban a térségi kulcsvállalkozók közé mindenképpen érdemes helyi borászokat is bevonni és lehetséges témaként megvizsgálni, hogy a magyar bornak a tömegtermelés felé, avagy kisebb mennyiségben előállítandó, magas hozzáadott értéket képviselő valódi márkás borok felé kell elmozdulnia. A szakértői anyag a december 31-ig nyilvánossá vált vidékfejlesztési célkitűzéseket és törekvéseket dolgozta fel. Ismert tény, hogy az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési Programot még nem fogadta el, így az tartalmában változhat, változik. A Vidékfejlesztési Program elfogadása után Veszprém megye vidékfejlesztési lehetőségeinek pontosítása, felülvizsgálata indokolt lehet. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 4

5 1. számú melléklet Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAINAK KIFEJTÉSE és BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA amely a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben (Tftv.) és annak módosításaiban meghatározottak figyelembe vételével készült november

6 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK Készítők: november november 2

7 TARTALOM 1. BEVEZETÉS VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FEADATAI Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása között A XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladataira A Tftv évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre A Tftv évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDEÉKFEJELSZTÉSI, ILLETVE A MEGYEI ÉS ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése a Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN hazai és vidékfejlesztési intézményrendszerhez való kapcsolódás Javasolt beavatkozási lehetőségek ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK november 3

8 1. BEVEZETÉS Az Európai Gazdasági Közösség politikájában számos lényegi változást hozott az évben elfogadott Egységes Európai Okmány. Területfejlesztési szempontból mérföldkőnek számított, hogy a közös politikák közé bekerült a regionális politika. Az Európai Unió regionális politikájában a területi alapon végbemenő fejlesztések fontossága, és - ezen belül - a kiegyensúlyozott területfejlődést biztosító város-hálózatok kialakításának gondolata a 90-es évektől kezdődően egyre nagyobb jelentőséget kapott, melynek célját, az európai területfejlesztési törekvések egyik alappilléreként évi első német elnökség idején a területrendezésért, építésügyért és városépítészetért felelős német Szövetségi Minisztérium dolgozta ki. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen megalkotott, az Európai Unió regionális politikájának alapdokumentumaként kezelt ESDP (European Spatial Development Perspective) ajánlásai lehetőséget teremtettek arra, hogy az Európai Unió területe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés felé haladjon. Az 1990-es évek első felében akárcsak az Európai Unióban hazánkban is felerősödtek azon törekvések, amelyek a területi alapon történő fejlesztések fontosságát hangsúlyozták. Ebben a folyamatban a magyar területfejlesztési politika számára igazi áttörést a Területfejlesztésről és rendezésről szóló évi XXI. törvény jelentett. A Magyar Országgyűlés a törvényt az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel... fogadta el. Az Európai Unió évi ország jelentésében a kandidáló országok közül egyedülálló és követendő jogi kezdeményezésnek minősítette. Ugyanis a törvény azáltal, hogy az Európai Unió területfejlesztési politikájának legfontosabb alapelveit úgymint szubszidiaritás és decentralizáció, programozás és monitoring, partnerség, koncentráció és addicionalitás, fenntartható fejlődés, nyilvánosság és részvétel is tartalmazta, lehetőséget biztosított arra, hogy kandidáló államként az Európai Unió regionális politikájával összhangban történjen a hazai területfejlesztés folyamata. A törvény egyik legfontosabb eleme a regionális fejlesztéspolitika eszköz- és decentralizált november 4

9 intézményrendszerének, valamint a fejlesztési forrásoknak a meghatározása volt, amely a regionális tervezésnek magas prioritást adott. A területfejlesztési dokumentumoknak elsősorban regionális és megyei szinten kellett megszületniük, amely külföldi tőkebefektetések számára világos képet adott az ország területfejlesztési elképzeléseiről. Magyarországon ezt megelőző évtizedekben csak eseti kísérletek történtek arra vonatkozóan, hogy az ország fejlesztés tekintetében figyelembe vegyék a térbeli folyamatok alakulását és előtérbe helyezzék a területi alapokon történő, regionális fejlesztési elképzeléseket. Bár az évi XXI. törvény 3 évvel későbbi módosítása bizonyos tekintetben visszalépést jelentett (pl. valódi decentralizáció helyett a kormányzati szerep erősödött), azonban az elkövetkező évek - többségében pozitív - lépései az Európai Unió regionális politikájának megfelelő területfejlesztési irányelveket tartalmazó hazai területfejlesztési dokumentumok kidolgozásához vezettek. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen felismerték a regionális egyenlőtlenségek kezelésének a szükségességét, melynek köszönhetően a mai területfejlesztési dokumentumokban a szubszidiaritás elve is erősen jelen van. Ennek köszönhetően területfejlesztési szempontból az olyan területi egységek fejlesztési politikája is kiemelt szerephez jut, mint a megyék. A tanulmány célja, hogy a magyar területfejlesztési politikai dokumentumok áttekintésével kifejtse Veszprém Megyei Önkormányzatának Vidékfejlesztési feladatait, annak jogszabályi és intézményi hátterével és a beavatkozási lehetőségek azonosításával november 5

10 2. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI A Megyei Önkormányzatok terület- és (ezen belül) a vidékfejlesztési feladatairól az XXI. tv (röviden: Tftv) rendelkezik. A törvényt az Országgyűlés az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében alkotta meg. A törvény 1. (1) szerint a jogszabályalkotás célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető céljainak, feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. Ennek kapcsán a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól is rendelkezik, valamint beazonosítja hatályát (2), amely az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása között Az évi XXI. tv. és annak későbbi 1996 és évi módosításában sem jelenik meg markánsan a vidékfejlesztés kérdése. Nem törtéink meg ennek feladatlehatárolása, beavatkozási területeinek azonosítása és nem kapcsolódik hozzájuk semmilyen forrásallokáció sem. A törvény alapvetően a Központi állami szervek, illetőleg a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekről és feladatairól is rendelkezik. Ennek kapcsán a törvény 11. a megyei és fővárosi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait az alábbiak szerint részletezi: 11. (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, november 6

11 ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, november 7

12 cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni. 12. (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: a) a 6. d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére, b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, november 8

13 c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít, d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. Ebből a törvényi lehatárolásból is látszik, hogy az XXI. tv. a vidékfejlesztés kérdéseivel csak árnyaltan foglalkozik, markánsan csak a területfejlesztés és területrendezés feladatainak a meghatározása jelenik meg. Kísérleti kapcsolódás pontot az jelentette, hogy hogy a területfejlesztés bizony külön is támogatott vagy támogatandó kistérségei közé bekerült egy sajátos kistérség-kategória: a mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérség, azonban külön feladat lehatárolást és hozzá kapcsolódó finanszírozási forrásokat már nem kapott. Továbbá nem volt képes arra sem, hogy biztosítsa a terület-és vidékfejlesztés bizonyos közös felzárkóztatási-fejlesztési feladatainak az összhangját sem. A vidékfejlesztés ebben az időszakban nem határozta meg beavatkozási tereit, így azok kvázi agrártermelési körzetek lettek, amelyeknek nem volt igazi kapcsolatuk a kialakult kistérségekkel. Ennek a problémának a megoldásában, azaz a területfejlesztés és vidékfejlesztés harmonikus kapcsolatának kialakításában és a vidékfejlesztés feladatainak, beavatkozási tereinek és az ezekhez kapcsolódó források azonosításában csak az XXI. tv. módosításai különösen a évi CCXVI. tv hoztak változást A XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok területfejlesztési feladataira A Tftv évi XCII. és évi CXCVIII. tv. módosításainak megyei szintet érintő változásai A Tftv és évi módosítása a megye, illetve a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatairól ugyan még nem rendelkezett, de a megyei területfejlesztési és területrendezési feladatait átrendezte november 9

14 Ugyanis 2001-től a Regionális Fejlesztési Tanácsok (röviden: RFT) létrehozásával a megyei szintű területfejlesztési feladatok fokozatosan kiüresedetek, majd a Tftv évi módosítás hatályba lépésével ezen intézményrendszeri elem megszűnt. A megyei önkormányzatok Tftv. szerinti tevékenysége így elsősorban a területrendezési terv készítésére korlátozódott. Mivel ebben az időszakban Magyarország területfejlesztési intézményrendszerét január 1-jét megelőzően a területi szintek magas száma, az indokolatlan párhuzamosságok és az alacsony hatékonyságú működés jellemezte, erre tekintettel a Tftv évi módosításának célja az intézményrendszer kapcsán az volt, hogy a széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetrendszerének racionalizálásához a jogszabályi alapot megteremtse. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása értelmében január 1-én hatályba lépő Tftv-vel megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg, önkéntes térségi fejlesztési tanácsokat ugyanakkor továbbra is lehet alakítani. A évi törvény módosítás újraszabályozza a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli. Ha a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, azaz érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A törvény bevezette a szabad vállalkozási zóna fogalmát, ahol a területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. A helyi önkormányzatok ugyanakkor továbbra is létrehozhatnak ipari parkokat és más fejlesztési egységeket november 10

15 A módosítás következtében a területrendezési tervek tartalmi követelményei törvényi szinten kerülnek rögzítésre. Megállapításra került az is, hogy a területrendezési tervek rajzi munkarészeit az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben, számítástechnikai úton, térinformatikai rendszerben szükséges elkészíteni. A területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határideje 30 napra csökkent, ezzel az eljárás gyorsítása lehetővé válik. Ezzel párhuzamosan megszűnt a megyei önkormányzatok véleményezési lehetősége. A módosítással bevezetésre került egy új típusú területrendezési hatósági eljárás is, amely szerint a kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket az állami főépítész térségi terület felhasználási engedélye birtokában a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni. A törvény megállapítja továbbá, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és megszünteti a területrendezési tervtanácsokat A Tftv évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény decemberében módosult (2013. CCXVI. tv.). Korábbi módosítások szerint is változtak a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladatai, de a legjelentősebb változtatásokat a évi törvénymódosítás szolgáltatta. A módosítás célja: erősödjön a területi önkormányzatok azaz a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros szerepe a területi tervezésben és a tervek megvalósításában, legyen az eddigieknél átláthatóbb a kormányzati és önkormányzati szereplők közötti feladatmegosztás, erősödjön a területi tervezés integráló szerepe, és legyen nagyobb összhang a hazai területfejlesztési célkitűzések, valamint az Európai Uniós támogatási források felhasználása között. A Tftv évi módosításában a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvényhez képest szélesebb körben határozza meg a területi önkormányzatok területfejlesztésre, területrendezésre, vidékfejlesztésre és koordinációra vonatkozó felhatalmazását. Az új Tftv.- ben részletesen szerepel a megyei (fővárosi) önkormányzatok feladat- és hatásköre, döntéselőkészítési, döntéshozatali és véleményezési kompetenciája, valamint koordinációs jogköre a megye településeivel és a megyei jogú várossal (városokkal) való egyeztetésre november 11

16 A korábban központi irányítással működő regionális fejlesztési ügynökségek a területi önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Az ügynökségek fő feladata a területi önkormányzatok döntés-előkészítő munkájának, valamint a területi tervek és majd 2014-től az operatív programok megvalósításának elősegítése, támogatása. A módosítás rendezi a területfejlesztéssel kapcsolatos hatásköröket, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül többek között a területfejlesztés teljes költségvetésének és intézményrendszerének irányítása is. Az új törvény egyértelművé teszi a kormányzat és a területi önkormányzatok közötti feladatmegosztást és hatékonyabbé a szereplők közötti koordinációt. Ezért a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum jön létre, amelynek feladata az önkormányzati és kormányzati törekvések összehangolása, a területfejlesztési politika hatékony alakítása érdekében. A fórum, tagjainak együttműködése révén már képes lesz hatékonyan hozzájárulni Magyarország fejlődésének előmozdításához A Tftv évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása évi CCXVI. tv. 8. és 9. -a rendelkezik az évi XXI. tv ának kiegészítéséről és módosításáról. Ebben vidékfejlesztési szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy a törvénymódosítás szövegezésébe A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai alcím is bekerült, amely egyértelműsíti a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatainak fontosságát. Továbbá az évi XXI. tv a teljes mértékben kicserélődik és helyébe a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörébe tartozó meghatározások kerülnek az alábbiak szerint: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, - egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, november 12

17 - a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, - elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, - nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, - ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, - a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A módosítás következtében a Tftv a egy alponttal (13/A. ) is kiegészül, mely szerint: - megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel - a megyei önkormányzat a 11. (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot november 13

18 - a megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. - a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében - a megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. A törvénymódosítás 9. -a értelmében az évi XXI. tv. 14. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: - a megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az a törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert. A törvénymódosítás 17. (3) értelmében az évi XXI. tv a (4) bekezdéssel az alábbiak szerint egészül ki: - felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól A fentiekből látszik, hogy a területfejlesztési és területrendezési törvényből a évi módosítást megelőzően teljesen hiányzó vidékfejlesztési feladatok önálló szerepet kaptak, amelyekkel kapcsolatban országos és megyei fejlesztési dokumentumokban beavatkozási lehetőségeket és ezekhez kapcsolódó forrásokat is azonosítottak. Fontos kiemelni, hogy a Széchenyi 2020 fejlesztési programban már külön operatív program (Vidékfejlesztési Program /VP/) rendelkezik a vidékfejlesztésről, megteremtve annak lehetőségét, hogy ezekhez a fejlesztési elképzelésekhez konkrét pályázati lehetőségek is kapcsolódhassanak november 14

19 3. ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJELSZTÉSI, ILLETVE A MEGYEI ÉS ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN 3.1. Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése a Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Magyarország közötti fejlesztési stratégiáját a Széchenyi 2020 program fogalmazza meg, melyben önálló, hangsúlyos szerepet kapott a területfejlesztés is. Ugyanis ehhez az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik, amelyek közül kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A év első felébe elfogadott Európai Unió Területi Agenda 2020 dokumentumcsomag stratégiai iránymutatásul szolgál a tagállamok területi fejlesztési irányvonalaira és az áltata kijelölt prioritások közül az alábbi a vidékfejlesztés kérdése is markánsan megjelenik a TOP területi stratégiai céljaiban (integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban.) A TOP stratégiai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési irányok vonatkozásában megjelenik a korábban törvényi szinten is hiányolt területfejlesztés és vidékfejlesztés kapcsolata. Ugyanis a célok között szereplő a hátrányos helyzetű vidéki térségek esetében kulcsszereplő agrár- és élelmiszergazdasági potenciál erősítése és az ezzel összefüggő gazdasági diverzifikáció kibontakoztatása vonatkozásában kiemeli, hogy a TOP-nak a Vidékfejlesztési Programmal komplementer módon kell a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében, a kisléptékű élelmiszer - feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében, a közétkeztetés helyi termékekre épülő megszervezésében és célzott képzési és foglalkoztatási akciók lebonyolításában szerepet vállalnia november 15

20 Vidékfejlesztés megjelenése a TOP prioritás tengelyében Ezen megállapítás további megerősítést nyer a TOP 1. prioritási tengelyében (Térségi fejlesztés a Foglalkoztatási helyzet javítása érdekében): - a prioritási tengelyben helyet kap a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési akcióival összhangban, azokkal komplementer módon. - az intézkedések keretében a TOP forrásokat biztosít a Vidékfejlesztési Program LEADER közösségei által stratégiával megalapozottan ellátott és ahhoz illeszkedő, a város - vidék együttműködést elősegítő, ill. erősítő komplex projektekhez. - továbbá az élelmiszer - feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések finanszírozása az egyes operatív programok közötti lehatárolási egyeztetések után jellemzően az ágazati programok főként a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési program kompetenciája marad (ebben a területfejlesztési programnak csak kiegészítő szerepe lesz) TOP és VP (Vidékfejlesztési Program) összekapcsolódása A vidékfejlesztés kérdése nemcsak a TOP-on belül, de azon kívüli kompetenciákban is megjelenik, hiszen a TOP keretében tervezett fejlesztések számos ponton összekapcsolódnak a Vidékfejlesztési Program által finanszírozott tevékenységekkel is. Az agár - és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó tevékenységek alapesetben a Vidékfejlesztési Program hatáskörébe tartoznak ugyanakkor korlátozottan a Terület - és Településfejlesztési Operatív Program is érintett lesz. A kapcsolódási határvonalak tisztázása érdekében a Vidékfejlesztési Program és a TOP lehatárolása tématerülettől függően területi, lakosság szám szerinti és / vagy tematikus fókuszok mentén fog majd történni Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz A 2020-ig tartó fejlesztési időszakra vonatkozóan Veszprém megye stratégiai céljai között szerepel a Vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának november 16