Roncsolás-mentes diagnosztika

Átírás

1 Roncsolás-mentes diagnosztika Nagyszámú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve, a XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások voltak a technológiai megkötések. Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak vannak kitéve, a felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően. A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül. Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő biztonsággal véleményt lehessen alkotni, diagnosztikára van szükség 1. Vasbetonszerkezetek korróziója A korrózió kialakulását (1. ábra) elősegítő tényezők a kivitelezési hibák, bedolgozási, technológiai problémák és az utókezelési problémák. 1. ábra: Vasbetonszerkezetek tönkremenetele korrózió hatására 2. A helyszíni roncsolás-mentes diagnosztika eszközei, módszerei Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp) Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer, az ultrahang-impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás (repedések, fészkek, kisebbnagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmasak a szilárdság, beton tömörség, belső üregek felderítésére és repedésmélység meghatározására (3. ábra). 2. ábra Ultrahangos vizsgálóberendezés 3. ábra Balról jobbra: üregek, tömörség meghatározása, repedésmélység meghatározása

2 Schmidt-kalapács nyomószilárdság meghatározása A legelterjedtebb vizsgáló eszköz, egyszerű, olcsó és gyors, a vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén alapul. 4. ábra Schmidt-kalapács A vizsgálat végrehajtásának lépései: A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő kell készíteni, le kell csiszolni Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db-ot kell ütni a felületre Az eszköz nem képes a beton mélyebb rétegek állapotát meghatározni, csak limitált területre és kb mm mélységre ad értéket Leszakító vizsgálat tapadó-húzószilárdság vizsgálata Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus berendezéssel felszakítjuk. A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton, festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas. 5. ábra Leszakító készülék Elektromágneses vaskereső acélbetétek helyének meghatározása Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő ferromágneses anyagokban áram indukálódik. A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és elhelyezkedése, ezáltal a betonfedés is mérhető. Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felület közelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes legyen megtalálni (6. ábra). 6. ábra Az elektromágneses vaskereső működés közben

3 3. A roncsolás-mentes diagnosztikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban - Esettanulmányok 3.1. Felüljáró felhajtóágának vizsgálata Építés éve: 1973, 9 nyílású, Gerber-csuklós, monolit vasbeton híd. Támaszköz: 15,22 m, útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m, a műtárgy teljes hossza: 136,88 m. 7. ábra Felhajtóág nézete A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi közlekedésben, mely szerkezet felújításához 2009-ben felújítási tervdokumentáció készült. Az állapotvizsgálat célja volt a felújítási koncepció felülvizsgálata, a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának felmérése. A pillérek károsodásai 8. ábra - Pillér oldalnézete A károsodott területeken ugyanolyan típusú károsodásokat lehetett megfigyelni, a betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről táblákban levált, bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak (8. ábra, 9. ábra). Megállapítások 9. ábra Tapadószilárdság vizsgálata, pillérek károsodásai A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak téve az ártalmas károsító tényezőknek. A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő tervezést kell elvégezni.

4 3.2. Hengeres víztorony állapotvizsgálata A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok év végén a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV-nek 10 db különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének elkészítésére (10. ábra). A hengeres víztornyok az alföldi és a dél-dunántúli régiókban találhatóak meg. 10. ábra KEVIÉP víztoronycsalád Ebből a családból származó hengeres kialakítású csúszózsalus technológiával épített víztornyok tartószerkezeti rendszere egy vasbeton körlemez alapra befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy monolit vasbeton lemezfödém van beépítve. A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit vasbeton hengertartály, és minden kapcsolat monolitikus kialakítású. 11. ábra Víztorony rajza és nézete A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni, később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították. A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő. A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett (12. ábra).

5 Víztartály falának vizsgálata 12. ábra Hengeres toronytörzs károsodásai A víztartály falának vizsgálatát ultrahangos vizsgálóberendezéssel végeztük el. A vizsgálat célja volt a repedések vizsgálata a belső vasbeton falon a repedések mélységének meghatározása (13. ábra). A repedések mélysége határozza meg a felújítás módját, teljes átrepedés esetén más technológia alkalmazandó, mint kis repedésmélység esetén. 13. ábra - Tartályfal vizsgálata ultrahanggal 3.3. Műemlék víztorony állapotvizsgálata 14. ábra A műemlék víztorony nézete A víztorony jelenleg használaton kívüli állapotban van és az ivóvízhálózatnak már régóta nem része. Balesetveszély miatt el van kerítve és a lehulló betondarabok miatt szükségessé vált az építmény állagvizsgálata. A torony további sorsa kérdéses.

6 Főbb problémák A betontakarás az elvárható mértékűnek nem felel meg és a betonacélok korrózió ellen védtelenek. A pilléreken megfigyelhetőek voltak saroklepattogzások, csorbulások, függőleges repedések (15. ábra). 15. ábra - Pillérek és a tartály burkolatának károsodásai, a tartály vasbeton tartószerkezete ép Helyszíni diagnosztika 16. ábra Helyszíni diagnosztika tapadószilárdság, szilárdság, vaskeresés Megállapítások A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés-leválásból és korrózióból adódnak. A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók számára életveszélyt jelent. Hivatkozások

7 Roncsolás mentes diagnosztika Balogh Tamás okl. építőmérnök tanszéki mérnök Tartószerkezeti károsodások és vizsgálatuk Bevezető diagnosztika alkalmazása Nagy számú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve A XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások voltak a technológiai megkötések Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak vannak kitéve A felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő biztonsággal véleményt lehessen alkotni, diagnosztikára van szükség Követelmények a kitéti osztályokra Maximális Minimális Minimális Kitéti vízcement cementtartalom szilárdsági osztály kg/m3 osztály tényező X0 - - C12/15 XC ,65 C20/25 XC ,6 C25/30 XC ,55 C30/37 XC ,5 C30/37 XS ,5 C30/37 XS ,45 C35/45 XS ,45 C35/45 XD ,55 C30/37 XD ,55 C30/37 XD ,45 C35/45 XF ,55 C30/37 XF ,55 C25/30 XF ,5 C30/37 XF ,45 C30/37 XA ,55 C30/37 XA ,5 C30/37 XA ,45 C35/45 XK ,55 C30/37 XK ,5 C30/37 XK ,45 C35/45 XK ,4 C40/50 XV ,55 C30/37 XV ,5 C30/37 XV ,45 C35/45 Környezeti osztályok X0 nincs korróziós kockázat XC karbonátosodás okozta korrózió XS tengervízből származó klorid okozta korrózió XD nem tengervízből származó kloridok okozta korrózió XF fagyási olvadási korrózió XA kémiai korrózió XK koptatóhatás okozta korrózió XV igénybevétel víznyomás hatására Kémiai Kitéti (környezeti) osztályok jellemzők XA1 XA2 XA3 SO42- mg/l > 200 és > 600 és > 3000 és ph < 6,5 és < 5,5 és < 4,5 és > 5,5 > 4,5 > 4,0 CO2 mg/l > 15 és > 40 és > 100 < 40 < 100 telítésig NH4+ mg/l > 15 és > 30 és > 60 és < 30 < 60 < 100 Mg2+ mg/l > 300 és < 1000 > 1000 és < 3000 > 3000 telítésig Vasbetonszerkezetek tönkremenetele korrózió hatására A korrózió kialakulását elősegítő tényezők kivitelezési hibák bedolgozási, technológiai problémák utókezelési problémák Beton struktúrájának elemzése Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz sérüléseket, homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement illetve agyag agglomerátumokat A minta helyenként 5 mm nél nagyobb átmérőjű légpórusokat, üregeket tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő, de a légpórusok, üregek jelenléte bedolgozási hibára utal. Minőségi ő éiosztály: (3) közepes Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz rétegződéseket, homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement, illetve agyag agglomerátumokat A minta 1 2 mm nél nagyobb átmérőjű légpórusokat, üregeket nem tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő. Minőségi osztály: (5) kiváló 1

8 Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp) Üregek, anomáliák meghatározása Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer Az ultrahang impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás (repedések, fészkek, kisebb nagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók Az ultrahangos vizsgálatok a következők megállapítására alkalmasak: Szilárdság Beton tömörsége, belső üregek felderítése Repedésmélység Repedésmélység megállapítása Schmidt kalapács A legelterjedtebb vizsgáló eszköz Egyszerű, olcsó és gyors A vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén alapul A Schmidt kalapács működés közben A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő kell készíteni, le kell csiszolni Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db ot kell ütni a felületre Az eszköz nem képes a beton mélyebb rétegek állapotát meghatározni, csak limitált területre és kb mm mélységre ad értéket A beton állapota befolyásolni fogja a visszapattanás értékét egyenetlen, magas porozitású, fészkes részek csökkentik a visszapattanási értéket karbonátosodott területekre történő mérés növeli a kapott értéket Leszakító vizsgálat Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus berendezéssel felszakítjuk A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton, festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas 2

9 Elektromágneses vaskereső Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő ferromágneses anyagokban áram indukálódik A vizsgálat végrehajtása A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és elhelyezkedése ezáltal a betonfedés is mérhető Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felületközelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes legyen megtalálni A vaskereső bizonytalanságai Csoportosan vagy egymáshoz közel elhelyezett acélbetétek Merev acélbetétek detektálása Két irányban futó betonacélok esete A vaskereső használat közben Mágneses leárnyékolás hatása A roncsolás mentes diagnosztikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban Esettanulmányok Hengeres víztorony állapotvizsgálata Épületbővítés vasbeton szerkezeteinek vizsgálata Felüljáró felhajtóágának vizsgálata Építés éve: nyílású, Gerber csuklós, monolit vasbeton híd Támaszköz: 15,22 m Útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m A műtárgy teljes hossza: 136,88 m Felüljáró felhajtóágának vizsgálata Műemlék víztorony állapotvizsgálata 3

10 Előzmények, az állapotvizsgálat célja nem megfelelő tömítés A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi közlekedésben 2009 ben felújítási tervdokumentáció készült Helyi javítások megfigyelhetőek voltak Az állapotvizsgálat célja: a felújítási koncepció felülvizsgálata szükséges módosítások kiegészítések megállapítása a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának felmérése porral feltelt dilatációs hézag levált betonfedés Helyszíni megfigyelések vasbeton szerkezet károsodása Vizsgált szerkezeti részek, területek pályaburkolat és a dilatációs szerkezetek vizsgálata Károsodások kiváltó okainak kiderítése A károsodás okozója egyértelműen az útpályáról lejutó csapadék és csurgalékvíz A régi vízelvezető rendszer víznyelőit beaszfaltozták szegélyek károsodásainak szemrevételezése pályalemez és a csatlakozási pontok vizsgálata konzolos pillérek vizsgálata ejtőcső? térszín alatti szerkezeti részek felülvizsgálata (alapozás, csatornák) beaszfaltozott víznyelő víznyelő és dilatációs szerkezet feltárása víznyelő akna A dilatációs szerkezet gumi profilja kimozdult A letakart víznyelő működőképes A vasbeton pályalemez ép, karbonátosodástól mentes A szegély és a pályaburkolat közötti öntöttaszfalt kiöntés alá beépített perforált alumínium burkolatszivárgó az esetleges kis mennyiségű nedvesség kivezetésére alkalmas A feltárt alumínium szivárgó melletti gyöngykavics szűrőréteg vizes volt A bekerülő nagymennyiségű víz a kis keresztmetszet miatt feltorlódott, feliszapolódást okozott feltárt dilatáció és víznyelő endoszkópos vizsgálat vizes szűrőréteg 4

11 aszfaltozás áztatás A hibák további kiváltó okait a nem megfelelő hossz és keresztesésben kerestük Az áztatásos próba igazolta, hogy az esésviszonyok megfelelőek Az áztatásos próba után közvetlenül átáztak és friss leázási foltok jelentek meg a pályalemez alsó felületén leázás a pályalemez alsó felületén A pillérek károsodásai A károsodott területeken ugyanolyan típusú károsodásokat lehetett megfigyelni A betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről táblákban levált Kloridion jelenléte nem volt kimutatható, a levált betonfedés alatt a beton kemény és tömör volt Bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak Alaptestek és csatornaaknák, bekötések feltárása Az alaptestek károsodásoktól mentes, ép állapotúak voltak A pályaszintről lejutó csapadék megfelelő elvezetésének céljából szükség volt a csatornák felkutatására Az aknák és a csapadékcsatorna rendszerhez csatlakozó csatornaszakaszok megfelelő állapotúnak bizonyultak pillérláb pillérkonzol pályalemez feltárt csatorna feltárt alaptest Megállapítások Hengeres víztorony állapotvizsgálata A pályaszintről leszivárgó vizek (esetlegesen agresszív vizek) fokozatosan kifejtve degradáló hatásukat az alépítményt károsították A meglévő eredetileg betervezett rendszerek megszüntetése, új rendszer beépítése megfelelő körültekintés nélkül komoly, a szerkezet tartósságát nagymértékben csökkentő hatást okozhat A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak téve az ártalmas károsító tényezőknek k A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő tervezést kell elvégezni A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok év végén a Kelet magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV nek 10 db különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének elkészítésére A hengeres víztornyok az alföldi és a dél dunántúli d régiókban találhatóak Ezen körülmények mellett a szerkezet üzemképes állapota csak időleges a károsodások nagyobb mértékben fognak jelentkezni 5

12 A torony szerkezeti rendszere Az állapotvizsgálat célja A tartószerkezeti rendszer egy vasbeton körlemez alapra befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy monolit vasbeton lemezfödém van beépítve A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit vasbeton hengertartály Minden kapcsolat monolitikus kialakítású az aktuális állapot felmérése javaslat a felújítási technológiára a torony szerepe kettős, víztároló és adótorony Helyszíni tapasztalatok A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni, később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett A kezelőtér állapota A torony legkritikusabb része a kezelőtér és a kezelőtér pillérei A pillérekre támaszkodik a gerendarács és a teljes felső tartály A korrózió előrehaladtával a teherviselési funkció is veszélybe kerülhet technológiai repedések a toronytörzsön péphiány, kilátszó betonacél repedésmélység meghatározás a kezelőtér állapota Víztartály falának vizsgálata repedések vizsgálata a belső vasbeton falon repedések mélységének meghatározása a repedések mélysége határozza meg a felújítás módját Alpintechnika alkalmazása az állapotvizsgálat során A toronytörzs vizsgálata kötéltechnikával történt meg Az elérhetetlen pontok megközelítése viszonylag egyszerű volt, mely más technika esetén csak magas költség és időráfordítással valósulhatott volna meg Közelről megfigyelhetővé váltak: a toronytörzs hibái, a kezelőtér pilléreinek és az ablakok csomópontjainak állapota 6

13 A toronytörzs külső oldalának károsodásai technológiai hiba fészkes beton repedés hornyok a toronytörzsön betonfedés hiánya acél ablakok körül kilátszó betonacélok csúszózsalu vezetőrúdjainak helye Megállapítások A szemrevételezés és az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a víztorony vasbeton tartószerkezetének jelenlegi állapota leromlott, viszont a károsodás mértéke nem akkora, hogy a szerkezet funkciójának megfelelő teherviselő képességét és stabilitását jelentősen veszélyeztetné A folyamatos leázás megfagyás jelensége miatt a károsodások egyre sűrűbben és egyre nagyobb mértékben fognak a jövőben jelentkezni A nehezen elérhető helyek vizsgálatához az alpintechnika megfelelő eszköz, amelynek alkalmazása esetén biztonságos, gyors és hatékony diagnosztikai munka elvégzése lehetséges probléma jelenleg elsősorban a tartóssággal és használhatósággal kapcsolatban van, mely idővel teherbírási problémát okozhat Műemlék víztorony állapotvizsgálata Egy olyan új közösségi teret kívántunk létrehozni a város centrumában, ahol szinte minden korosztály talál magának elfoglaltságot emelte ki a szeptember 4 i avatóünnepségen Szabó Loránd polgármester. A találkozóhelyen a gyerekek játszhatnak, a fiatalok használhatják az ott elérhető szabad hozzáférésű internetet, a felnőttek pedig beszélgethetnek. A beruházás azért került 6,6 millió forintba, mert az új funkció biztonságos megvalósítása érdekében a víztorony aljának műszaki részrekonstrukcióját is el kellett végeztetni. (2008) vizmu.hu/hir/hir_200809_01.htm A víztorony jelenlegi állapota A víztorony jelenleg használaton kívüli állapotban van (2010) Az ivóvízhálózatnak már régóta nem része Balesetveszély miatt el van kerítve A lehulló betondarabok miatt szükségessé vált az építmény állagvizsgálata A torony további sorsa kérdéses 7

14 Főbb problémák Alépítmény alagsor károsodásai A betontakarás az elvárható mértékűnek nem felel meg A betonacélok korrózió ellen védtelenek Tartópillérek károsodásai A pilléreken megfigyelhetők: saroklepattogzások csorbulások függőleges repedések Tartópillérek károsodásai a burkolat alatt Az íves gerendák károsodása Az íves gerendák betonfedése nem elegendő Erős korróziós károsodás látható, a betonacélok itt is védtelenek A gerendák alsó felülete a leginkább károsodott Csorbulás a műkő burkolaton Megbontott műkő burkolat a betonacél ép, sértetlen Csorbulás helyén a műkő burkolat alatt korrodált, sérült betonacél A lépcsőfeljáró állapota A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró vasbetonszerkezetének jellemző károsodásai: külső bevonati réteg leválása betonfedés leválása acélbetétek korróziója A kétkamrás vasbeton tartály külső oldal A vasbeton tartály külső oldalán a műkő panelburkolat több helyen letört, csorbult 8

15 A vasbeton tartály belső oldal A tartály vasbeton tartószerkezete ép Csatlakozó, kiegészítő másodlagos szerkezetek A csapadékvizet elvezető szerkezetek elöregedtek, eresztenek A vizsgálólétrák erős korrózió miatt cserére, felújításra szorulnak Helyszíni diagnosztika Vizsgálati tapasztalatok tapadószilárdság nyomószilárdság endoszkóp vaskeresés Teherhordó szerkezet: A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés leválásból és korrózióból adódnak A vasbeton pillérek műkő burkolata több helyen repedezett, elválik A burkolat elválása további károsodáshoz vezet/vezetett, amely már a tartószerkezetet veszélyeztetheti, jelenleg a tartópillérek állapota jó Legkritikusabb az íves gerendák állapota, a betonacélok felületén leveles rozsdásodás látható A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró oldalfalán hasonlóak a problémák, mint az íves gerendákon Csatlakozó szerkezetek: A csapadékvíz elvezető csatornák elrozsdásodtak, emiatt a víztorony belső terébe csapadékvíz beszivárgás történik A vizsgálólétrák túlnyomó részt elrozsdásodtak, felújítás vagy csere nélkül további használatuk balesetveszélyes Következtetések A szemrevételezéses és a műszeres diagnosztikai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a víztorony vasbeton szerkezetének állapota jelentősen leromlott A károsodás mértéke nem akkora, hogy az építmény stabilitását és teherbírását veszélyeztetné (az ivóvízhálózatból történt kivonás miatt az építmény gyakorlatilag csak önsúllyal terhelt) A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók számára életveszélyt jelent Épületbővítés vasbeton szerkezetének vizsgálata 9