DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)"

Átírás

1 Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból, ahogy populációik mérete csökken és ahogy a populációik izolálódnak A sokféleség csökkenéséért elsősorban az EMBER a felelős természetátalakító és pusztító tevékenysége miatt Az emberi beavatkozások elsődleges célja saját igényeinek kielégítése Napjainkban az éves szárazföld nettó primer produkció (NPP) közel 50%-át az emberiség hasznosítja Még a kultúrába vont fajok (búza, kukorica, tyúk, szarvasmarha) genetikai diverzitása is csökken a hagyományos gazdálkodási módok felhagyásával A környezetpusztítás legsúlyosabb következménye az extinkció (kipusztulás) Ha a társulások fajai nem pusztulnak ki a társulások degradáció vagy területvesztés után is magukhoz térhetnek A hanyatló populációk genetikai sokféleségének csökkenése is lehet reverzibilis Csak a fajok teljes kipusztítása visszafordíthatatlan Az extinkciónak több formája van: 1) kihalt (extinct) az a faj, amelynek sehol a Földön nem maradt fenn élő egyede 2) vadon kihalt (extinct in the wild) az a faj, amelynek csak fogságban élő egyedei maradtak fenn

2 3) Helyileg kihalt (locally extinct vagy extirpated) az a faj, amelynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Föld más részein még létezik vadon élő populációja 4) Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) az a faj, amelynek ugyan még él néhány egyede vadon is, de oly mértékben megfogyatkozott a létszáma, hogy eredeti szerepét a társulásban már nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható (ilyenek egyes tigrisfajok) Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban A fajok száma az élet keletkezése óta növekszik, azonban a növekedés nem egyenletes Intenzív fajkeletkezés (speciáció) után kevés változással járó periódusok következnek Időnként pedig tömeges fajkihalások is bekövetkeznek (fosszilis leletekből jól kiolvasható) Legtöbb fosszilis adat a tengeri állatvilágról van A tengeri állatok kb. 600 millió ével ezelőtt jelentek meg Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban Az azt követő 150 millió évben közel egyenletes tempóban új családok jelentek meg A következő 200 millió évben a családok száma nagyjából állandósult (kb. 400 család) A földtörténeti közép- és újkor utóbbi 250 millió éve alatt a családok száma 700-ra emelkedett Ez azt jelenti, hogy 1 millió évenként jelenik meg egy új család A leletek alapján öt, átlagosan 27 millió évig tartó, tömeges fajkihalási periódus fordult elő az elmúlt 600 millió év során

3 Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban Ezek az időszakok: ordovícium, devon, perm, triász és a kréta időszak vége Legismertebb a 65 millió évvel ezelőtti a kréta időszak végén történt kihalás Dinoszauruszok kipusztulása megnyitotta az utat az emlősök elterjedése előtt A legtömegesebb kihalások a perm időszak végi, mintegy 250 millió évvel ezelőtti periódusban voltak (tengeri állatfajok 77-96%-a, és a családok több mint fele pusztult ki) Ez valamilyen nagy természeti katasztrófa következménye lehetett (vulkánosság vagy aszteroidabecsapódás) Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban Az extinkció sebessége a földtörténeti múltban Újabb 50 millió év kellet ahhoz, hogy a tengeriállat-családok száma újra a kihalási periódus előtti szintre emelkedjen Az ember okozta kihalások sebessége Rovarok, gerincesek, zárvatermő növények legnagyobb fajgazdagságukat 30 ezer évvel ezelőtt érték el Az emberi populáció növekedésével a fajszám csökkenésnek indult Napjainkban a 6. nagy kihalási periódust éljük Nagytestű emlősök Ausztráliából, Észak- és Dél-Amerikából tűntek el Ember megjelenése után az emlősök 74-86%-a pusztult ki

4 Az ember okozta kihalások sebessége Ennek oka vadászatuk és az erdők felégetése Másik jelentős példa a szavannák felégetése (jobb legelőterület lesz belőle, Afrikában 50 ezer éve folyik) Hasonló a folyamat az észak-amerikai indiánok által a legelők és szántóföldek létrehozása az erdők és a gyepek rovására Fajkihalás sebességére vonatkozó adatok elsősorban madarak és emlősök esetén állnak rendelkezésre Az ember okozta kihalások sebessége Az ember okozta kihalások sebessége Ezek a becslések is pontatlanok, mivel sok kihaltnak vélt fajt megtaláltak, de lehet hogy sok létezőnek vélt faj végleg eltűnt 1600 után 85 emlősfaj és 113 madárfaj pusztult ki (2,1 illetve 1,3%) Ez nem volna magas arány de a kihalások zöme az utolsó 150 évre tehető 1600 és 1700 között csak évtizedenként, de 1750 és 1850 között már évenként kihalt egyegy emlős- és madárfaj Az ember okozta kihalások sebessége A kihalások sebessége az utolsó néhány évtizedben lelassult (tudatos természetvédelem, illetve csak 50 év után nyilvánítanak egy fajt kihaltnak) Sok faj csak ökológiai értelemben halt ki (nagyon kevés példány él már csak belőlük) Emlős- és madárfajok 11%-a veszélyeztetett Iguanák aránya 68% Bizonyos édesvízi halak és puhatestűek is veszélyeztetettek, valamint a nyitvatermők és a pálmák bizonyos képviselői

5 Az ember okozta kihalások sebessége Emberi tevékenység nélkül a kihalások sebessége sokkal lassabb lenne Egy faj 1-10 millió évig él mielőtt kihal vagy másik fajjá alakul Ha 10 millió fajjal számolunk, akkor évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk Madarak és emlősök esetében az évszázadonkénti 1%-os ráta 100-szor szer nagyobb, mint a természetes sebesség alapján várható lenne Az ember okozta kihalások sebessége 1850 és 1950 között 100 emlős- és madárfaj pusztult ki, pedig a természetes kihalási ráta alapján csak 1-nek kellett volna A maradék 99 kihalásáért az ember a felelős Endemizmusok Endemizmus: Bennszülött vagy endemikus az a faj, amelynek természetes elterjedési területe szűk földrajzi régióra korlátozódik Pl. akác csak Észak-Amerikában őshonos Egyes gyomfajok az őshazájukon kívül gyors hibridizációs fajképződésen mennek keresztül Az endemizmus eltérő nagyságú földrajzi régiókra is használható Pl. erdeifenyő Eurázsia mérsékelt égöveinek endemizmusa Endemizmusok A komodói varánusz viszont csak az indonéziai szigetvilág néhány szigetére jellemző Szélsőséges eset: 1) Mauna Kea ezüstkard: csak a Hawaii szigetén található Mauna Kea vulkán kráterében él 2) pilisi len: csak a Szénás hegycsoporton fordul elő

6 Endemizmusok Endemikus fajok aránya elsősorban elszigetelt területeken magas (távoli szigetek, öreg tavak, magányos hegycsúcsok) Geológiai értelemben idős, elszigetelt mediterrán klímájú területeken (Dél-Afrika, Délnyugat- Ausztrális) is jelentős az arányuk Kevéssé elszigetelt területeken sokkal kisebb az endemizmusok aránya Kiemelkedő terület Madagaszkár (emlősfajok 93%-a, békafajok 99%-a, növényfajok 65%-a endemizmus itt) Endemizmusok Az endemizmusok fontosak a fajkihalás szempontjából. Pl. egy madagaszkári bennszülött faj populációjának megsemmisülése a faj kihalását eredményezi Széles elterjedésű faj esetén több populáció eltűnése sem okozza a faj kihalását Észak-Amerika keleti részén az erdők 98%-ának kivágása sem okozta egyetlen madárfaj kipusztulását sem, mivel a fennmaradt erdőfragmentumok biztosították a túlélésüket Endemizmusok Magyarország növényfajainak 2%-a endemizmus Ehhez társul még újabb 1,5%-ot adó kárpáti endemizmusok Ha a Kárpát-medencét mint biogeográfiai egységet tekintjük akkor már a növényfajok 9,1%-a endemikus Kárpát-medence fiatal geológia kora ellenére gazdag bennszülött állatfajokban Endemizmusok A Kárpát-mdence szárazföldi csigafajainak mintegy 30%-a endemikus Ez a szigetekre jellemző szintet közelíti A legtöbb rovarcsoport esetében azonban az arány 5% alatti

7 Kihalási ráta szigeteken Az 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken fordult elő Ugyanez a jelenség figyelhető meg az elmúlt 350 évben a madarak és emlősök esetében is Az óceáni szigetek endemikus fajainak 80%-a kihalt vagy kihalással fenyegetett A szigeteken kialakult fajoknak kevés versenytársa, ragadozója és betegsége volt Ezért a betelepített ragadozók jelentősen megtizedelik ezen fajok állományát Kihalási ráta szigeteken A legintenzívebb kihalás az ember megtelepedése után jelentkezik, majd a legérzékenyebb fajok kipusztulása után lelassul Minél régebb óta él ember egy adott területen annál nagyobb hányada pusztult ki az őshonos fajoknak Hawaii szigeteken 98 endemikus madárfaj élt a polinéziaiak isz. 400 körüli betelepülése előtt Kihalási ráta szigeteken A velük érkezett emlősök, valamint az erdők kivágása következtében mintegy 50 madárfaj pusztult ki Az európaiak 1778-as megérkezése után további 24 endemikus madárfaj halt ki Az elmúlt 1600 év során tehát az endemikus madárfajok több mint 70%-a kihalt A növényfajok is veszélyeztetettek a Hawaii szigeteken Kihalási ráta szigeteken Az itt élő növények 91%-a endemikus Mára közel 10%-uk kipusztult A megmaradt fajok 40%-a veszélyeztetett 1840 és 1860 között több mint 60 gerinces fajt honosítottak meg Ausztráliában, amelyek sok őshonos fajt kiszorítottak Betelepített ragadozók hatása: Új-Zéland földi álfakusz faját egyetlen macskaegyed pusztította ki

8 Kihalási ráta a tengerekben és édesvizekben A világtengerekben mindössze 4 tengeri emlős és egy osztrigafaj kihalását jegyezték fel Ez a szám valószínűleg alábecsült, mert a tengereket nem ismerjük olyan jól, mint a szárazföldeket A tengeri élőlények ellenállóbbak a bolygatással szemben Sok vadászott faj csúcsragadozó, ezért kipusztulásuk döntő hatást gyakorolhat az egész életközösségre Kihalási ráta a tengerekben és édesvizekben Mivel néhány faj egyetlen képviselője egy adott családnak vagy rendnek, így néhány faj kipusztulása is a biodiverzitás komoly csökkenéséhez vezethet A kipusztult édesvízi halak döntő többsége a fajgazdagabb kontinensek vizeiben élt, nem szigeteken Maláj-félsziget korábban leírt 266 fajából napjainkban csak 122-t találtak meg Kihalási ráta a tengerekben és édesvizekben Észak-Amerikában az édesvízi halak és puhatestűek több mint harmada kihalással veszélyeztetett Iparilag fejlett vidékeken számos folyami hal és gerinctelen faj fennmaradása veszélyeztetett az emberi tevékenységek által (pl. folyószabályozás, gátak építése, vízszennyezés) A jelenkori kihalások sebessége Szigetbiogeográfia elmélete szerint összefüggés mutatható ki egy sziget mérete és a rajta kialakuló egyensúlyi fajszám között A fajszám-terület összefüggést felhasználják hogy felbecsüljék a természetes élőhelyek pusztulása miatt időegység alatt kipusztuló fajok számát A becslések eredményei sokszor nagy eltéréseket mutatnak

9 A jelenkori kihalások sebessége A trópusokon becsült kihalási ráta (mivel ezek a területek a legfajgazdagabbak) jól használható a globális kihalások megközelítésére A trópusi erdőpusztítások következtében az óvilági esőerdőkre jellemző fajok 10-25%-a kihalt A Csendes-óceán térségében ez az arány 7-17% közötti Évente a fajok 0,2-0,3%-ának kihalása várható ami ezer faj kihalását jelenti A jelenkori kihalások sebessége A kihalási rátát csökkentené ha a ritka fajokban gazdag területek természetvédelmi oltalom alá kerülnének Az extinkció jelenlegi sebessége a kréta időszak végi kihalások óta példa nélküli Egyes becslések az élőhelyek várható pusztulási sebességén, a populációk tényleges számán és a földrajzi elterjedésen alapulnak Ezt 725 gerinces fajra alkalmazva az jósolható, hogy 100 éven belül fog kipusztulni A jelenkori kihalások sebessége Az is fontos kérdés, hogy mennyi idő alatt pusztulnak ki a fajok az élőhely adott hányadának elpusztulása következtében Sok faj sorsa megpecsételődött mivel csak néhány egyede maradt fenn Lokális kihalások Sok faj esetében súlyos helyi szintű pusztulás figyelhető meg Sok korábban széles elterjedésű faj, korábbi élőhelyének néhány kisebb foltban fennmaradt fragmentumába szorult vissza Nagy-Britanniában egy megye lepkefaunájának elemzése kimutatta, hogy 25 év alatt az ismert lelőhelyek közel 70%-a elpusztult, ami a lokális kihalások magas arányát jelzi

10 Kihalással veszélyeztetettség A ritka fajok veszélyeztetettebbek, mint a gyakoriak A ritkaság leggyakrabban azt jelenti, hogy egy adott faj csak kevés egyedből álló populáció(ka)t alkot Földrajzi értelemben akkor ritka egy faj, ha csak egy szűk földrajzi régióban fordul elő (kicsi az áreája) Pl. tornai vértő Kihalással veszélyeztetettség Sok, földrajzi értelemben ritka faj olyan élőhelyszigeteken fordul elő, amit kedvezőtlen tengerek vesznek körül (pl. alföldből kiemelkedő magashegységek) Egy faj akkor is ritka, ha csak egy-két nagyon speciális élőhelyen fordul elő Pl. részeg korpafű, amely az egész Földön elterjedt, de csak hűvös, nedves viszonyok között, nyers savanyú alapkőzeten fordul elő Kihalással veszélyeztetettség Ennek ellentétei a generalista (ubikvista) fajok, amelyek nagyon eltérő termőhelyi viszonyok között is képesek megjelenni A szűk elterjedésű specialisták élőhelyei azonnali védelmet esetenként célzott kezelést igényelnek akkor is ha helyenként nagyobb populációval rendelkeznek Melyek a legveszélyeztetettebb fajok? Néhány faj fennmaradását már csak védelmi programok biztosítják A kihalással különösen azok a fajok veszélyeztetettek, amelyek az alábbi kategóriák közül egybe vagy többe beletartoznak 1) Nagyon kis áreájú fajok: pl. óceáni szigetek, vagy tavak 2) Egy vagy kevés populációval rendelkeő fajok

11 Melyek a legveszélyeztetettebb fajok? 3) Kis populációméretű fajok: pl. nagy testű ragadozók 4) Csökkenő populációméretű fajok 5) Kis egyedsűrűségű populációval rendelkező fajok 6) Nagy territóriumigényű fajok 7) Nagy testméretű állatfajok: nagy territóriumot és sok táplálékot igényelnek 8) Rosszul terjedő fajok Melyek a legveszélyeztetettebb fajok? 9) Vándorló fajok: ezek a fajok legalább két élőhelytől függenek 10) Kis genetikai változatosságú fajok: pl. gepárd 11) Speciális élőhelyigényű fajok 12) Zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai 13) Ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok: pl. bölénycsordák, halrajok, lazacfajok 14) Az emberrel való találkozás nélkül, elszigeteltségben kifejlődött fajok 15) Ember által közvetlenül hasznosított fajok Melyek a legveszélyeztetettebb fajok? A felsorolt tulajdonságok egymástól nem függetlenek, gyakran együttesen fordulnak elő A legveszélyeztetettebb fajok a felsorolt tulajdonságok közül nagyon sokkal rendelkeznek Természetvédelmi kategóriák A ritka és veszélyeztetett fajok státuszának természetvédelmi célú jellemzésére a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Világ Természetvédelmi Monitorozó Központ (WCMC) tíz kategóriás rendszert dolgozott ki 3., 4. és 5. kategóriába tartozó fajok kihalással veszélyeztetettek Ezek a kategóriák segítséget adnak a nemzetközi természetvédelmi egyezmények (Washingtoni Egyezmény) számára a különleges figyelmet érdemlő fajok kiválasztásához A veszélyeztetett fajok vörös könyveinek összeállításakor is használják ezeket a kategóriákat

12 Természetvédelmi kategóriák 1) Kipusztult (Extinct) 2) Vadon kipusztult (Extinct in the wild) 3) Különösen veszélyeztetett (Critically endangered) 4) Veszélyeztetett (Endangered) 5) Sebezhető (Vulnerable) 6) Védelemfüggő (Conservation dependent) 7) Veszélyeztetettség közeli (Near threatened) Természetvédelmi kategóriák 8) Legkevésbé aggasztó helyzetű (Least concern) 9) Hiányosan ismert (Data insufficient) 10) Be nem sorolt (Not evaluated) Ezek a kritériumok túlságosan szubjektívek Így kidolgoztak egy egyszerűbb jobban definiált kategóriákat tartalmazó rendszert Természetvédelmi kategóriák Különösen veszélyeztetett faj: kihalási esély > 50% 10 éven vagy 3 generáción belül Veszélyeztetett: kihalási esély > 20% 20 éven vagy 5 generáción belül Sebezhető: kihalási esély > 10% 100 éven belül Ezekhez a kategóriákhoz rendelkezni kell az alábbi információk közül legalább egyikkel: Természetvédelmi kategóriák 1) az egyedszám megfigyelt csökkenése 2) a faj elterjedési területének mérete és a létező populációk száma 3) az összes és a szaporodóképes egyedek száma 4) a populáció jelenlegi és várható méretének csökkenési trendje és az élőhely-pusztulási trend mellett az adott időpontra becsülhető populációméret 5) bizonyos generációs időn vagy megadott időponton belül a kihalás valószínűsége

13 Természetvédelmi kategóriák A Magyarországon kiadott Vörös Könyv egy korábbi kategóriarendszeren alapul Négy kategóriát használ: 1) kipusztult 2) kipusztulással veszélyeztetett 3) aktuálisan veszélyeztetett 4) potenciálisan veszélyeztetett Természetvédelmi kategóriák Kék lista: azokat a fajokat tartalmazza amelyek esetében a természetvédelmi beavatkozás sikeres volt Kék lista kategóriái: 1) a természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról törölhető 2) a vörös listáról törölhető, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak köszönhető Természetvédelmi kategóriák 3) a természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendő 4) tartós állománynövekedés tapasztalható, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendő Természetvédelmi kategóriák 5) a természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabilizálódás tapasztalható 6) tartós állománystabilizálódás tapasztalható, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető

14 Természetvédelmi kategóriák Természetvédelmi kategóriák Természetvédelmi beavatkozás kategóriái: 1) a beavatkozás előmozdította a faj állománygyarapodását 2) a beavatkozás a faj megtartását eredményezte 3) a beavatkozás eredménytelen vagy negatív hatású volt 4) a beavatkozás nem megítélhető vagy nem ismert Természetvédelmi kategóriák 5) hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem alkalmazták 6) hathatós beavatkozás nem ismert Túlhasznosítás Az állatok vadászata és a növények begyűjtése fenntartható módon folyt, amíg a módszerek fejletlenek voltak Az emberi létszám növekedése és a módszerek tökéletesedése következtében sok nagytestű állat teljesen eltűnt az adott életközösségből Korábban is pusztultak ki fajok Pl. momo madár (Drepanis sp.) hawaii szigetén (királyi fejdíszt a tollából készítették)

15 Túlhasznosítás Ugyancsak korábban pusztult ki sok nagytestű növényevő és ragadozó Eurázsia és Észak- Amerika jelentős részéről Új-Zélandon nagyméretű röpképtelen madarak pusztultak ki Napjainkban a veszélyeztetett és ritka gerincesek emberi túlhasznosítás áldozatai Élőhelypusztítás és degradáció után a túlhasználat a 3. legfontosabb veszélyeztető tényező Túlhasznosítás Tradícionális társadalmakban megvoltak a megfelelő szabályozók arra, hogy a források kihasználása ésszerű keretek között maradjon Manapság a források nagy részét opportunista módon használják A vadászszenvedély is a túlhasznosítás forrása lehet A túlhasznosítás gyorsan végbemegy, amikor egy korában nem hasznosított forrás iránt hirtelen piaci igény jelentkezik Túlhasznosítás Sok faj megfogyatkozásáért a legális és illegális kereskedelem egyaránt felelős Pl. szőrmekereskedelem Vagy lepke-, orchidea-, kaktusz-, és csigagyűjtők szenvedélye, valamint az akvaristák igényeit kielégítő színes halak Évi millió trópusi halat vesz fel az akváriumipar Ezek többszöröse pusztul el begyűjtés és szállítás során Túlhasznosítás Legtöbb exportőr a trópusi fejlődő országokban van Legfőbb importőrök Európa, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia fejlett országai Az illegális kereskedelem is óriási problémát jelent Túlhasznosításra jó példa a bálnavadászat Fafajok esetében elsőként az értékes fajok készleteit merítik ki

16 Túlhasznosítás Túlhasznosítás Ezután a kevésbé értékes fajokra térnek át Majd ha ezek készletei is kimerültek akkor új területekre vonulnak Fakitermelésre jó példa a mahagóni szinte teljes eltűnése a Karib-szigetekről, vagy a libanoni cédrus állományának lecsökkenése A kormányok és vállalatok gyakran kijelentik, hogy el tudják kerülni a túlhasznosítást Erre dolgozták ki a maximális fenntartható hozam (MFH) koncepcióját Túlhasznosítás Ez azt az évente maximálisan lehalászható, kitermelhető, lelőhető mennyiséget jelenti, ami még nem veszélyezteti a populációt, mert a populáció természetes növekedése pótolja a veszteséget Ha túl sokat veszünk ki egy populációból, az a populáció természetes növekedési képességét károsítja Az MFH meghatározására számos módszert dolgoztak ki Túlhasznosítás 1) sokéves adatokat használnak a kitermeléséhez befektetett energiamennyiségéről és az így megszerzett zsákmány mennyiségéről. Ebből becsülhető az MFH 2) a populáció növekedési potenciáljára az életmenet ismeretében következtetnek 3) dinamikus készlet modellek az egyes korcsoportokban lévő egyedek számát és eltérő mortalitását is figyelembe veszik

17 Túlhasznosítás Logisztikus populációnövekedést feltételezve az eltartóképesség (K) felénél nyerhető ki a MFH, de az élettartam növekedésével ez az arány K/5-ig is csökkenhet Ezért nem lehet cél az MFH rendszeres betakarítása, hanem ez egy elvi, felső, soha át nem lépendő határ A források teljes kimerülésének elkerülésére a a kormányok sokszor rendelnek el halászati tilalmat Túlhasznosítás Ennek elmulasztása vezetett Newfoundland partjainál a tőkehal állományának 1%-ra való lecsökkenéséhez Sok tengeri élőlény számára nem a közvetlen hasznosítás jelent veszélyt, hanem a halászat véletlen áldozataivá válnak (pl. delfinek, teknősök, albatroszok) Fakitermeléskor a kitermelt 10-20% fának a többszöröse károsodik Túlhasznosítás Túlhasznosítás Tengeri fajokat úgy is érintheti a túlhasznosítás, hogy a zsákmányuk mennyisége csökken le (pl. gyilkosbálnák, fókák) Punta Tombo magellánpingvin-kolóniája 1987 és 1995 között 20%-al csökkent Jelentős mértékben csökken a csikóhalak száma a megnövekedett igény miatt További példák a cápák és delfinek is

18 Túlhasznosítás A túlhasznosítás nemcsak az állatokat érinti Németországban évi 173 millió gumi óvszert gyártanak, amelyekhez a korpafűspórát használnak Ehhez évi 4 tonna korpafüvet importálnak Kínából, Indiából és Oroszországból Túlhasznosítás elkerülhető ha a nagyobb, idősebb egyedeket hasznosítják, a kisebbeket pedig megőrzik Túlhasznosítás Tőkehalaknál ennek következtében csökkent az átlagos méret A túlhalászás következtében az ivarérés ideje korábbra tolódott Több faj túlélésére (orrszarvú-fajok, nagyragadozó macskafélék) kevés esély maradt A ritkaság sajnos sok esetben még növeli is az adott fajok feketepiaci értékét, ami megnehezíti a megmentésüket Idegenhonos fajok A fajok elterjedésének környezeti és klimatikus akadályok szabnak határokat Ezért az evolúció eltérő utakat járt be minden nagy földrajzi régióban Az ember jelentős változásokat okozott az elterjedési mintázatokban a fajok széthurcolásával Új lakóhelyükre magukkal vitték háziállataikat és termesztett növényeiket Idegenhonos fajok A széthurcolás lehetett tudatos vagy véletlen is A legtöbb idegenhonos faj az alábbi módok valamelyikével telepedett meg: 1) Európaiak gyarmatosítása: ez Új-Zéland, Ausztrália és Dél-Afrika élővilágát érintette leginkább 2) Kertészet és mezőgazdaság: sok növény került új kontinensre dísznövényként, mezőgazdasági terményként vagy pázsitot alkotó fajként

19 Idegenhonos fajok 3) Véletlen behurcolás: gyomfajok magvai betakarított terménnyel juthatnak új helyre; rovarok és patkányok hajók potyautasaiként, de kórokozók és kártevők is szétterjedhetnek gazdáik segítségével 4) Biológiai védekezés: egy idegenhonos fajt úgy próbálnak megfékezni, hogy betelepítik természetes ellenségét; ez azonban bővítheti étrendjét és az őshonos fajokat is károsíthatja Idegenhonos fajok USA-ban 70 halfaj, 80 puhatestűfaj, 2000 növényfaj és 2000 rovarfaj származik idegen kontinensről Magyarország flórájának 266 neophyta tagja van A betelepített fajok nagy része nem képes tartósan megtelepedni, mert az új körülmények nem megfelelőek számukra Kis részük azonban az őshonos fajok kiszorítása után tömegesen elszaporodik Idegenhonos fajok Idegenhonos fajok

20 Idegenhonos fajok és közé tehető a Nagy- Britanniába behurcolt növényfajok száma Ezekből csak 1169 tudott tartósan megtelepedni Ebből csak 15 tekinthető problémát okozó agresszív fajnak Idegenhonos fajok a szigeteken A szigetek egyik fő jellemzője, hogy sok endemikus fajuk van Az elszigeteltség miatt ugyanakkor védtelenek az idegen fajokkal szemben A szigetekről legtöbbször hiányoznak a nagytestű ragadozó és növényevő emlősök Ezért a bennszülött növény- és állatfajok nem tudnak védekezni a betelepített nagytestű emlősök ellen Idegenhonos fajok a szigeteken Ezen fajok betelepedése számos őshonos faj gyors pusztulását okozta A behurcolt növények uralkodóvá válását segítette az is, hogy ezek rendelkeznek a növényevőket távol tartó valamilyen védekezéssel Másik segítő tényező, hogy a bennszülött fajok nem rendelkeznek természetes ellenálló képességgel az idegen növényfajok ellen Idegenhonos fajok a szigeteken Egyetlen idegenhonos faj betelepülése számos őshonos faj kipusztulását okozhatja Pl. a Santa Catalina-sziget növényei: 47 növényfaj pusztult ki a betelepített emlősök hatására. A flóra egyharmada jelenleg idegenhonos. Polinézia szigeteinek madarai: az endemiklus madárfauna szinte teljes pusztulását okozta a barna mangrovesikló betelepítése (tojást, fiókát, és kifejlett madarakat is fogyaszt)

21 Idegenhonos fajok a szigeteken A tuatara: ez Új-Zéland egyik ritka hüllőfaja, amelyet súlyosan veszélyeztet egy betelepített patkányfaj (a tojásokat és a fiatalokat fogyasztja) Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Az idegenhonos fajok rendkívül súlyos hatással lehetnek a sérülékeny tavi életközösségekre és az izolált vízfolyások hálózatára Eddig több mint 120 halfaj telepedett meg idegen tengerekben és folyótorkolatokban Ezek nagy része véletlen betelepítés következménye Az idegenhonos halfajok gyakran nagyobb méretűek és agresszívabbak az őshonos fajoknál Ezért az őshonos fajok kipusztulását okozhatják Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken A kelet-afrikai árok nagy tavai hajdan a leggazdagabb vízi életközösséggel rendelkeztek Az idegen honos fajok betelepítése súlyosan károsította a tavak élővilágát A dél-amerikai eredetű vízijácint a Viktória-tó szinte teljes felszínét beborította A nílusi sügér betelepítése következtében több száz endemikus halfaj pusztult ki Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Madagaszkár édesvízi halfaunája rendkívül gazdag endemizmusokban 23 nemzetségből 14 sehol máshol nem fordul elő a világon A hajdani 28 őshonos halfajból mára már csak 5 maradt, és a behurcolt halfajok uralják az édesvízi élőhelyeket Montana államban a Falthead-tó vízgyűjtőjének vizeibe betelepítettek egy oposszumrák-fajt

22 Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Azt gondolták, hogy ez a faj majd a halak fő táplálékát fogja képezni Ehelyett a rák közvetlen versengésbe került a halakkal a zooplanktonért, s sikeres kompetítorként a halak, és a halakkal táplálkozó fehérfejű rétisas populációinak a drasztikus csökkenését okozta A zebrakagyló 1988-ban telepedett meg az észak-ameriaki Nagy-tavakban Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Ez a Kaszpi-tengerből származó apró termetű csíkos kagyló az európai olajszállító hajókkal juthatott be Észak-Amerikába Egyedszáma két év alatt elérte a négyzetméterenkénti t az Erie-tó egyes részein Ez szinte teljesen kiszorította a tó őshonos kagylófajait Jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, vízerőműveknek, vízi járműveknek Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken Az Észak-Amerika partjainál őshonos fésűs medúza a nehezékvízzel jutott be a Feketetengerbe Itt nincs sem természetes kompetítora sem ragadozója ennek a halevő medúzának 7 évvel az első megjelenése után ez a faj adta a Fekete-tenger biomasszájának 95%-át Ez a faj a halak lárváit és a lárvák táplálékát adó zooplanktonokat egyaránt fogyasztja, így a teljes ökoszisztéma összeomlott

23 Az idegenhonos fajok inváziós képessége Miért tudnak az idegenhonos fajok új élőhelyeket oly sikeresen meghódítani és hogyan tudják az őshonos fajokat kiszorítani? 1 ) Új hazájukban hiányoznak a természetes parazitáik és predátoraik (pl Ausztráliában a nyulak, Észak-Amerikában a gyapjaslepke) 2) az idegenhonos fajok az őshonos fajoknál hatékonyabban használják ki a bolygatott, átalakított élőhelyek nyújtotta lehetőségeket Az idegenhonos fajok inváziós képessége Az idegenhonos fajok inváziós képessége Sok esetben az idegenhonos fajok legnagyobb mennyiségben az átalakított élőhelyeken fordulnak elő A természetvédelem egyik legnagyobb problémája az invazív fajok nagymértékű elszaporodása Ezek továbbterjedésének megakadályozása rengeteg időt és pénzt emészt fel Ezért napjainkban hatékonyabb az újonnan betelepült fajok gyors és kíméletlen kiírtása Az idegenhonos fajok inváziós képessége Az invazív fajok egyik csoportját olyan őshonos fajok alkotják, amelyek az ember által végzett élőhelymódosulás következtében kiterjesztik elterjedési területüket (pl. Észak-Amerikában a prérifarkas, a róka és néhány sirályfaj) Ezek a kevésbé kompetitív vagy a predációt kevésbé toleráló fajok rovására szaporodnak el Speciális probléma azon idegenhonos fajok csoportja, amelyeknek közelrokon fajai vannak a meghódított területen

24 Az idegenhonos fajok inváziós képessége Ezek a fajok a földrajzi izoláció megszűnésével szabadon hibridizálódhatnak őshonos rokonaikkal, ezzel a helyi populáció genetikai állományát megszüntetik (pl. kékcsőrű réce) Itt kell még megemlíteni a genetikailag módosított organizmusok (GMO) egyre szélesebb körben való alkalmazását Egy GMO termesztése semmiben sem különbözik egy idegenhonos faj betelepítésétől Az idegenhonos fajok inváziós képessége Eddig kevés célzott vizsgálat történt, ami a GMO-k inváziós potenciálját elemezte Az eddigi legalaposabb vizsgálat több genetikailag módosított és normális repcetváltozat viselkedését tesztelte sok ökológiai és földrajzi szituációban három éven keresztül A repcék csak a növényevőktől kerítéssel védett és szántott parcellákban mutattak az invázióhoz kellő mértékű szaporodást, s ez független volt a transzgének jelenlététől Az idegenhonos fajok inváziós képessége A kormányoknak az idegenhonos fajok importját korlátozó törvényeket és vámszabályokat kell megalkotniuk, és ezeket hatékonyan érvényre juttatni Betegségek A vadon élő és fogságban tartott élőlények egyaránt megkapnak időnként bizonyos betegségeket Ezeket okozhatják mikroparaziták (vírusok, baktériumok, gombák, protozoák) vagy makorparaziták (galandférgek, ízeltlábúak) Ezek a paraziták csökkentik az egyedek túlélési és szaporodóképességét Sokszor az emberi tevékenység a felelős bizonyos betegségek kórokozóinak elszaporodásáért

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást

Részletesebben

Természetvédelem. 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3.

Természetvédelem. 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3. Természetvédelem 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3. Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Túlzott hasznosítás Idegenhonos fajok Betegségek A

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.

Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2. Természetvédelem 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2. Amiről a mai előadáson szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása a

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése.

A kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése. A ritka faj kritériumai A kihalás veszélyei Az alábbiak közül legalább egynek teljesülni kell: szűk földrajzi elterjedés mindig kis populációméret élőhely-specifikusság fontos a taxon filogenetikai elszigeltségének

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

TÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit

TÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A természeti erőforrások 126. lecke A természeti erőforrások fogalma

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;

Részletesebben

C vitamin bioszintézis

C vitamin bioszintézis Ember és evolúció Tartalomból Az emberi szervezet evolúciós kényszerei A csupasz majom Az ember evolúciós hatása más élőlényekre A környezet kényszerei és a kulturális evolúció Evolúció a jövőben Ágyéksérv

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország

Részletesebben

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012

Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012 Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012 Technikák Csak vázlatosan Technikák Allozim elektroforérizs Restrikciós fragmens méret polimorfizmus (RFLP) Miniszattelita DNS ujjlenyomat Random Amplification

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Klímaváltozás Klímaváltozás area-eltolódások (6,1 km/évtized) Parmesan C, Yohe G 2003. A

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON Puky Miklós 1, Ács Éva, Bódis Erika, Borza Péter, Kiss Keve Tihamér és Tóth Adrienn Kivonat A Duna fontos szerepet játszik a vízi élôlények hazai inváziójában.

Részletesebben

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit!

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! TITOK 2007 HERMAN OTTÓ VERSENY 7. OSZTÁLY 1. FORDULÓ Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! 1. Hol található a Föld legnagyobb trópusi sivatagja? (A) Ázsiában (B) Ausztráliában (C)

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot

-a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot Természetvédelem és biodiverzitás Mit kellene védeni? -a biodiverzitás fogalma - faji, filogenetikai, közösségi szintek, szukcessziós állapot ökológusok számára: pontosan Hány faj él a Földön? eddig neve

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.

A trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5. A trófeaszállítás feltételei Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2016. április 5. Feltételrendszer Természetvédelmi Állategészségügyi Vadgazdálkodási előírások Vám-

Részletesebben

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához? III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében

Részletesebben