Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.
|
|
- Károly Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Természetvédelem 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.
2 Amiről a mai előadáson szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása
3 a biodiverzitás emberi tevékenységből adódó legfőbb veszélyeztető tényezők: előhelypusztulás előhely-fragmentáció élőhelyleromlás egyes fajok túlzott hasznosítása idegenhonos fajok betelepítése fertőző betegségek terjedése A legtöbb veszélyeztetett fajt legalább kettő érint Hatásaik összeadódnak, egymást erősítik, annyira gyors és nagy területet érint, hogy az élőlények képtelenek adaptálódni
4 Az emberi tényező szaporodó emberi populáció forráshasznosítása népességrobbanás az ember dominanciájának 3 megnyilvánulása: a felszín átformálása a nitrogénforgalom megváltozása a légkör szénforgalmának megváltozása az emberek hasznosítják a természet erőforrásait felelős a biodiverzitás csökkenéséért források túlzott, pazarló hasznosítása pl.: farmerek profittermelés céljából végzett ipari és kereskedelmi termelés javak régiónkénti egyenetlen elosztása
5 3. Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása 3.1. Az élőhelypusztítás sok faj eredeti élőhelyének döntő többsége már elpusztult esőerdő pusztulása Ország Élőhelyvesztés (%) Gambia 89 Ghána 82 Ruanda 80 Fülöp-szigetek 97 Banglades 96 Sri Lanka 86
6 Veszélyeztetett esőerdők szárazföldi területek 7%-a, fajok 50%-a teljesen vagy részben örökzöld erdők minden más társulásnál több faj évente 1,5 Magyarországnyi terület pusztul vagy romlik a terület nagy részén szegény farmerek alakítanak parcellákat kisebb része tartós művelés másodlagos erdősülés tűzifa kereskedelmi célú fakitermelés
7 marhalegelők nagyüzemi ültetvények, bányák, utak fejlett országok olcsó mezőgazdasági termény iránti igénye Costa Rica hamburger kapcsolat USA-val Thaiföld állati takarmány Hollandiába jelenlegi trend: 2040-re a védett területen kívül nem marad esőerdő
8 Trópusi száraz erdők sokkal alkalmasabbak mezőgazdasági művelésre, mint a trópusi esőerdők mérsékelt csapadék tápanyagok nem mosódnak ki pl.: Közép-Amerika csendesóceáni partvidéke nagy népsűrűség eredeti kiterjedésük 2%-án maradtak fenn
9 Mérsékelt övezeti gyepek szinte teljesen megsemmisítette az ember viszonylag egyszerű nagy területen is szántóvá, legelővé alakítani főleg Észak-Amerikában és Eurázsiában Mo-on is szinte teljesen kipusztult, az egyik legveszélyeztetettebb élőhely
10 szerepük: Vízi és vizes élőhelyek hal-, ízeltlábú- és madárfaj fennmaradása ivóvíz erőművek árvízvédelem veszélyek: lecsapolás, letöltés duzzasztás szabályozás kémiai szennyezés Magyarország területének negyede volt ártér a honfoglaláskor ma 2%
11 Mangrove a trópusi területek legfontosabb vizes élőhelye erdős tengerparti részek sós víz és brakkvíz-tűrő fafajok szaporodóhely rákok, halak hasznosítás: rizstermesztés intenzív rákfarm tüzelőgyűjtés, faszénégetés legnagyobb mértékű pusztulás: India (85%), Pakisztán (78%), Thaiföld (87%)
12 a világtengerek felszínének csak 0,02%-a a tengeri halfajok egyharmada itt fordul elő Korallzátonyok jelenleg 10%-a pusztult el + további 30% pusztulás várható legriasztóbb a Fülöp-szigeteknél (90%) veszélyeztető tényezők: vízszennyezés üledéklerakódás halak és kagylók túlzott hasznosítása
13 Elsivatagosodás időszakosan száraz éghajlatú területeken trópusok füves, cserjés és száraz erdőtársulásai mérsékelt övezeti mediterrán cserjés társulások alkalmas mezőgazdasági hasznosításra talajerózió túllegeltetés tüzelőgyűjtés máig kb. 9 millió km 2 nem igazi sivatag speciális élővilág hiányzik Száhel-övezet
14 3.2. Élőhely-fragmentáció az a folyamat, amelynek során egy nagy, összefüggő élőhely mérete csökken, és több darabra osztódik okozói: utak, vasutak városok mezőgazdasági területek az egymástól elválasztott fragmentumokat a köztük elterülő, degradált területek egymástól teljesen izolálják a fragmentáció jellemzői az eredeti területhez képest : jóval nagyobb a terület-kerület arány az élőhely közepe sokkal közelebb van a szélekhez
15 Élőhely feldarabolódásának hatása
16 Miért nem szeretjük az utakat? Avagy a fragmentáció következményei 1. Útépítés folyamatának mortalitást fokozó hatása Helyhez kötött és lassan mozgó élőlények pusztulása Építés mellett sokszor illegális kő- és kavicsbányák növelik a közvetlenül pusztított terület nagyságát Keresztezett vízfolyásokba juttatott üledék
17 2. Gázolások miatt a mortalitás növekedése Befolyásolja az érintett élőhely, az út szélessége és forgalma Legtöbb: vizes élőhelyek mellett Speciálisan veszélyeztetett: kétéltűek Állatok mozgását segítő műtárgyak: alagút, vadátjáró
18 3. Állatok viselkedésének megváltozása Lakókörzet módosulása Megváltozott mozgási mintázat Csökkent szaporodási siker Menekülési reakció módosulása Fiziológiai állapot megváltozása Bizonyos fajok csak meghatározott útsűrűség alatt élnek
19 4. Fizikai környezet megváltozása Klimatikus változások mellett más hatások is Talaj sűrűsége, nedvessége Talajtömörödés Levegő portartalma Felszíni vízfolyások nyomvonala Vizes élőhelyek eltűnése Beton felmelegedés sok állatot vonz - gázolás
20 5. Kémiai környezet megváltozása Utak használata és karbantartása kapcsán Nehézfém, só, felszín közeli ózon, káros szerves anyag, ásványi tápanyag Általános egészségi állapot romlása, pusztulás
21 6. Idegenhonos fajok terjedésének segítése Élőhely megváltozik Őshonos fajok életfeltételei leromlása vagy megszűnése Terjedés megkönnyítése
22 7. Emberi ÉH-pusztítás és használat felerősödése Turisták, vadászok, halászok Természeti erőforrások kiaknázása Ipari üzemek Új lakóövezetek
23 Az élőhely-fragmentáció és a fajok mobilitása a fragmentáció akadályozza a fajok terjedését, új területeken való megtelepedését pl.: sok zárterdei faj nem megy keresztül nyílt területen szegélyen várakozó ragadozók áldozatai lehetnek lassú mozgású állatoknak egy 100 méteres szántó is leküzdhetetlen az állatok terjedésének korlátozásával az általuk terjesztett növények is korlátozódnak
24 az elszigetelt fragmentumok fajszáma idővel lecsökken: megváltozott feltételek miatt lokális kihalások a versenyképes fajok betelepedését gátolja az elszigeteltség a fragtmentumokban megnő a zavart termőhelyeket kedvelő növények aránya sok állatfaj táplálékszerző képessége romlik szabad mozgást gátló fragmentáció populációk genetikai hanyatlása
25 Szegélyhatások A szegélyzónában az élőhely belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak 1. Mikroklimatikus változások Főleg erdőkben pl.: zárterdei fajok a szegélyen nem tudnak tartósan fennmaradni A szegélyen megtelepedő pionírfajok csökkentik a szegélyhatást segít megőrizni az erdő belsejének jellemző viszonyait Szél hatása fakidőlések, talaj kiszáradása
26 2. Megnövekedett tűzveszély A megváltozott mikroklimatikus változások együttese növeli a tűzveszély valószínűségét Mezőgazdasági területeken gyújtott, felügyelet nélkül hagyott tüzek
27 3. Fajközötti kapcsolatok A fragmentáció megnöveli az őshonos kártevők és az idegenhonos fajok invázióját Pl.: széllel terjesztett nővények a fragmentum belsejében Nagytestű növényevők elszaporodása - túllegelés
28 4. Fertőzésveszély A vadállatok közelebb kerültek a háziállatokhoz betegségek könnyen átterjednek Új típusú megbetegedések
29 3.3. Élőhely-leromlás és szennyezés az előző kettőnél kevésbé látványos néhány hazai példa: 1. Hegyvidéki kaszálórét: a rendszeres kaszálás elmaradása miatt rend elszegényedés + nitrogénes műtrágyázás 2. Erdők: aljnövényzetben változás avar begyűjtése talajsavanyodás védett fajok megjelenése!! Ma: túltartott vadállomány okozta degradáció Állatok: fontos erdőszerkezeti jellemzők megszűnése speciálisan adaptálódott fajok eltűnése Részeg korpafű
30 Környezetszennyezés legalattomosabb, közvetlenül nem érzékelhető sokféle eredet és erősség időnként azonnal érzékelhető, többször csak a szennyezés után 1. Peszticidszennyezés pl.: DDT 2. Vízszennyezés Ivóvízbázis veszélyeztetése Eutrofizáció, vízvirágzás Toxikus anyagok felhalmozódása
31 3. Légszennyezés Savas ülepedés nyitvatermők!!! 4. Globális klímaváltozás Számos faj nem tud alkalmazkodni Vándorlási útvonalak járhatatlanná válása Tengerekben vízszintemelkedés
32 A következő alkalommal: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Túlhasznosítás, idegenhonos fajok, betegségek A kis populációk problémái
33 Köszönöm a figyelmet!
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenA kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése.
A ritka faj kritériumai A kihalás veszélyei Az alábbiak közül legalább egynek teljesülni kell: szűk földrajzi elterjedés mindig kis populációméret élőhely-specifikusság fontos a taxon filogenetikai elszigeltségének
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenTermészetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség
Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai
Az erdőirtás, mint globális probléma Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
Részletesebben1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenÉghajlatváltozás Budapest és Pest megye
Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI
RészletesebbenFogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta
Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenTermészetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás
Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenSzárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás
Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink,
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenTájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében
Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott
RészletesebbenTETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 4. Elıadás A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık II. az élıhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása; túlzott hasznosítás és betegségek A biodiverzitást veszélyeztetı (emberi
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenSzárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban
Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
RészletesebbenTermészetvédelem. 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3.
Természetvédelem 5. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 3. Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Túlzott hasznosítás Idegenhonos fajok Betegségek A
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenKÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
Részletesebben13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.
13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. Területi igénybevétel. Termőhelyi viszonyokat megváltoztató tényezők.
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenSzigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY TOYOTA CENTRAL EUROPE
SAJTÓKÖZLEMÉNY TOYOTA CENTRAL EUROPE MAGYAR KEDVEZMÉNYEZETTJE IS VAN A TOYOTA KÖRNYEZETVÉDELMI ÖSZTÖNDÍJÁNAK A világ vezető, egyben leginnovatívabb, és környezeti lábnyomának csökkentéséért leginkább elkötelezett
RészletesebbenFÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 17. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak olyan
RészletesebbenA Berber makákó. Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja
A Berber makákó Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja Afrika 30300 000 km²a Föld második legnagyobb kontinense Népessége több mint 1 milliárd fő Lakói: arabok,
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS
Helyi árvízvédelem és multifunkcionális árvízvédelmi rendszerek Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. 1 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását,
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenMezőgazdasági művelés alá vonás (kivéve lecsapolás és égetés) Mezőgazdasági művelési mód változása (kivéve lecsapolás és égetés)
1. melléklet A közösségi jelentőségű fajokra és élőhelytípusokra ható veszélyeztető tényezők (az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikk szerinti jelentéséhez jóváhagyott lista a tengeri tényezők nélkül) Kód
Részletesebben