Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség"

Anna Siposné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség

2 A biodiverzitás irodalma www. scopus.com

3 A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság, beleértve a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukba foglaló ökológiai komplexumokat. Magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. Általánosan: entitások száma és a köztük levő különbség foka

4 Eltérő megközelítések Koncepció: az élet változatosságának leírása Számszerűsíthetőnek kell lennie, de nem létezik egy univerzális mérőszám Pozitív értéket hordoz: a biodiverzitás növekedése jó, a csökkenése rossz Döntéshozókat és nagyközönséget érdekeltté kell tenni a megőrzésében (ökoszisztéma szolgáltatások)

5 Diverzitási indexek Shannon index H i = -Σ p i logp i Ritka fajokra érzékeny Simpson index D = 1/Σp i 2 Gyakori fajokra érzékeny

6 A biodiverzitás szintjei Genetikai diverzitás: fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság Taxondiverzitás: az élőlények (fajok és fajfeletti taxonok) számosságban és gazdagságban megjelenő sokfélesége Ökológiai diverzitás: a populációk tér- és időbeli mintázataiban és kölcsönhatásaiban, a társulásokban és táji léptékben megjelenő sokféleség

7 Genetikai diverzitás -1. Fajok közötti genetikai diverzitás Külsőleg teljesen hasonló, de genetikailag különböző fajok esetén (sibling fajok) Spalax spp.

8 Genetikai diverzitás -2. Fajon belüli genetikai diverzitás Különösen termesztett növényeknél és tenyésztett állatoknál

9 Genetikai diverzitás -3. Populáción belüli genetikai diverzitás Morfológiai vagy funkcionális eltérések a populáción belül

10 Genetikai diverzitás -4. Nagyobb genetikai diverzitású populációk jobb alkalmazkodó-képességűek Nyírfa-araszoló példája Biston betularia

11 Taxondiverzitás Fajgazdagság mit tekintünk fajnak? Biológiai fajkoncepció (hasonló tulajdonságok, szaporodási közösség, reproduktív izoláció) Filogenetikai fajkoncepció (synapomorf morfológiai jellegek, származástani és rokonsági kapcsolat) Ökológiai fajkoncepció (adaptív zónát elfoglaló populációk, egymástól kissé, más fajok populációitól jelentősen különböznek) Morfológiai fajkoncepció (öröklődő morfológiai bélyegekben megegyező egyedek csoportja)

12 Ökológiai diverzitás -1. Funkcionális diverzitás: fajkombinációk sokfélesége, táplálkozási szintek, guildek számának sokfélesége

13 Ökológiai diverzitás -2. Szerkezeti (kompozicionális) diverzitás: fajok, növekedési formák, korcsoportok és ezek térbeli elrendeződésének sokfélesége

14 Ökológiai diverzitás -3. Tájléptékű diverzitás: élőhely-típusok sokfélesége, kiterjedése, eloszlása, természetessége Kezeletlen nádas Rendszeresen aratott nádas

15 Biodiverzitási gócok (biodiversity hotspots) 1. Trópusi esőerdők rovarok 2. Korallzátonyok egyenletesebb eloszlás 3. Mélytengerek fajképződésre hosszú idő állt rendelkezésre, nagy terület, kontinensek biztosította földrajzi izoláció, környezet viszonylagos stabilitása 4. Trópusi nagy tavak nagy produktivitású, izolált élőhelyek 5. Szárazabb trópusi területek bozótosok, gyepek, félsivatagok 6. Mediterrán területek magas geológiai kor, változatos termőhelyi viszonyok, szélsőséges környezeti feltételek; gyakori tüzek miatt gyors fajkeletkezés

16 Biodiverzitási gócok

17 Háborúkkal sújtott hotspot -ok Hanson et al. 2009: Warfare and Biodiversity Hotspots. Conservartion Biology 23:

18 Léptékfüggés Az előbbi területek a 100 m 2 -nél nagyobb léptéken számítanak a legfajgazdagabbnak Edényes növényfajok esetén az európai szárazgyepek a legdiverzebbek kis léptékben (<50 m 2 )!

19 A biodiverzitás megoszlása a Földön A fajdiverzitás a trópusokon a legnagyobb

20 A biodiverzitás megoszlása a Földön Emlősfajok száma hasonló területű trópusi és mérsékelt övi országokban

21 A biodiverzitás eloszlását befolyásoló tényezők Tengerek mélységgel csökken a diverzitás Szárazföldek: alacsonyabb tengerszintfeletti magasságon a nagyobb besugárzás, több csapadék növeli a fajgazdagságot Magashegységekben a változatos geomorfológia, változatosabb élőhelyek ill. izoláció lehetősége növeli a fajgazdagságot

22 Miért olyan fajgazdagok a trópusok? 1. Rendelkezésre álló idő trópusok viszonylagos stabilitása, nem volt eljegesedés, hosszabb idő volt a speciációra Fák Tengeri csigák és kagylók 2. Területhatás nagy kiterjedés, több faj, nagy populációméret 3. Rapoport-szabály fajok areája keskenyebb, (niche keskenyebb, specializáltabb) több faj fér el Édesvízi halak Hüllők és kétéltűek

23 Miért olyan fajgazdagok a trópusok? 4. Nagy a hozzáférhető energia mennyiség, így több faj képes együttesen előfordulni 5. Kedvezőtlen évszak hiánya egyenletesen magas hőmérséklet és páratartalom, nem kell alkalmazkodni 6. Parazitanyomás sok parazita megakadályozza a gazdapopuációk egymás rovására túlzottan elszaporodjanak 7. Önmegtermékenyítés alacsony aránya nagyobb genetikai diverzitás

24 Trópusi esőerdők A Föld fajainak több mint fele itt fordul elő A szárazföld területének kevesebb, mint 7%-át borítják Több, mint 100,000 növényfaj 5-30 millió rovarfaj Madárfajok 30%-a

25 Korallzátonyok Fajgazdagság okai: Nagy produkitvitás 2500g/m 2 /év, nyílt tengerekének 20-szorosa Tiszta víz intenzív fotoszintézis mélyebben is Niche-szegregáció, bolygatáshoz való alkalmazkodás A világtengerek 0,1%-án fordul elő a halfajok 8%-a!

26 Hány faj él a Földön? Eddig leírt fajok száma: kb. 1,5 millió

27 Taxonok feltártsága

28 Becslések a Föld összes fajszámára 3 millió (Raven 1983): ha feltesszük, hogy a trópusokon kétszer annyi faj él, mint a mérsékelt övben 3 millió rovarfaj: táplálékhálózatok elemzése alapján; rovar: növény arány 10: millió (Erwin 1982): egyetlen panamai esőerdei faegyed lombkoronájában felfedezett új fajok alapján millió (Erwin 1988): két trópusi esőerdő bogárfaunájának átfedése (2,6%) alapján millió: ha feltesszük, hogy minden faj rendelkezik egy specialista vírus, baktérium, egysejtű és fonalféreg parazitával

29 Új fajok leírása Még a viszonylag jól feltárt csoportokban is írnak le új fajokat. Új technikák és tudományok sokszor vezetnek új fajok leírásához (genetika, molekuláris szisztematika) Kevéssé feltárt csoportokban (rovar, atka, fonálféreg, gombák) évente 1-2%-kal növekszik az ismert fajok száma. Macaca munzala Otus jolandae

30 Szenzációs felfedezések Wollemi fenyő; Ausztrália; előtte 90 millió éves kövületekből ismerték Latimaeria columnae; Indiaióceán; a szárazföldi gerincesek feltételezett őse

31 Információhiány okai Kevéssé látványos vagy nehezen tanulmányozható élőlények kevés figyelmet kapnak Kevés a taxomómus szakember Egyes csoportok (pl. baktériumok) fenntartása, meghatározása nehéz Gyűjtés nehézsége (pl. mélytengerek)

32 Felfedezendő élőhelyek Trópusi esőerdők lombkoronája Tengerfenék Mélytengeri hőforrások Mélytengeri olajszivárgások A földkéreg mélyebb részei

33 A hazai élővilág fajgazdagsága Növények és gombák Földön élő fajok száma Hazai fajok száma Algák 41, Gombák , Zuzmók 20, Májmohák Lombosmohák 14-16, Harasztok 11, Edényes növények 250,

34 A hazai állatvilág fajgazdagsága Állatcsoport Fajszám Gerinctelenek ízeltlábúak nélkül 3000 Pókszabásúak 1700 Bogarak Lepkék 3600 Kétszárnyúak 9500 Hártyásszárnyúak Ízeltlábúak összesen Halak 81 Kétéltűek 16 Hüllők 15 Madarak 365 Emlősök 83 Gerincesek összesen 560

35 Nemrég felfedezett hazai fajok KIS TERMETŰ, NEHEZEN MEGTALÁLHATÓ FAJOK TERJEDŐ INVAZÍVOK TUDOMÁNYRA ÚJ FAJ Petrosimonia triandra Cycloloma atripliciifolia Epipactis tallosii

36 Nemrég felfedezett hazai fajok GENETIKAI VIZSGÁLATOK KLÍMAVÁLTOZÁS MIATT (?) TERJEDŐ FAJOK Nannospalax leucodon montanosyrmiensis Ophrys bertoloniii Canis aureus

37 Ajánlott irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press.

Hasonló dokumentumok

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,