Természetvédelmi biológia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelmi biológia"

Aurél Balla
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Természetvédelmi biológia

2 2. A biodiverzitás értékelése, megoszlása a Földön

3 Biodiverzitási gócok legfajgazdagabb élıhelyek I.

4 Biodiverzitási gócok legfajgazdagabb élıhelyek II. 1. trópusi esıerdı rovarok 2. korallzátonyok egyenletesebb eloszlás 3. mélytengerek fajképzıdésre hosszú idı állt rendelkezésre, nagy terület, kontinensek biztosította földrajzi izoláció, környezet viszonylagos stabilitása 4. trópusi nagy tavak nagy produktivitású, izolált élıhelyek 5. szárazabb trópusi területek 6. mediterrán területek magas geológiai kor, változatos termıhelyi viszonyok, szélsıséges környezeti feltételek, gyakori tüzek

5 A biodiverzitás megoszlása a Földön I.

6 A biodiverzitás megoszlása a Földön II..

7 A biodiverzitást befolyásoló tényezık 1. Földtörténet a fajok száma folyamatosan emelkedett Edényes növények

8 2. Tömegkihalások - az állatok fajszámának változása a földtörténet során

9 3. Negyedidıszaki folyamatok hatása a fajképzıdésre 1. Glacálisok Mérsékeltövi erdıvegetáció öve délebbre húzódott, felszakadozott

10 3. Negyedidıszaki folyamatok hatása a fajképzıdésre (folytatás) 1. Glacálisok Tundrák, löszpuszták hatalmas kiterjedésőek, faunakiegyenlítıdési folyamatok

11 3. Negyedidıszaki folyamatok hatása a fajképzıdésre (folytatás) 2. Interglacálisok ellentétes folyamatok Lomberdıövezet térhódítása Füves puszták, tundra átjárhatóságának megszőnése jégkorszaki reliktumok

12 3. Negyedidıszaki folyamatok hatása a fajképzıdésre (folytatás) 3. Trópusok hasonló folyamatok erdıterületek, gyepterületek kiterjedésének dinamikus változása

13 4. A refúgium területek jelentıssége a fajképzıdésben Maradványterületek az eljegesedések alatt viszonylag állandóak. A ki nem pusztult fajok a refúgiumokban vészelték át a kedvezıtlen idıszakot. Fajképzıdés szempontjából alapvetı fontosságúak. Géncentrumként mőködnek.

14 4. A refúgium területek jelentıssége a fajképzıdésben (folytatás) Fajképzıdés (speciáció) vikariánsok alfajok élnek a kontinens két végén önálló fajok: pl. lombos fafajok É-Amerika, Európa

15 Diszjunkt áerájú fajok I.

16 Diszjunkt áerájú fajok II.

17 5. Környezeti tényezık alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a nagyobb besugárzás, a több csapadék növeli a fajgazdagságot változatos geomorfológia, változatosabb élıhelyek, ill. izoláció lehetısége magashegységek összetett geológiai felépítés eltérı alapkızet tengerek a mélységgel csökken a biodiverzitás

18 Trópusok fajgazdagsága Hipotézisek 1. Hozzáférhetı energia mennyiség nagy

19 Trópusok fajgazdagsága Hipotézisek 2. Rendelkezésre álló idı trópusok viszonylagos stabilitása, nem volt eljegesedés, hosszabb idı volt a speciációra. 3. Területhatás nagy kiterjedés, több faj, nagy populációméret 4. Rapoport-szabály fajok areája kisebb (niche keskenyebb, specializáltabb), ezért több faj fér el

20 Trópusok fajgazdagsága Hipotézisek 5. Kedvezıtlen évszak hiánya egyenletesen magas hımérséklet és páratartalom, a szélsıségekhez nem kell alkalmazkodni. 6. Parazitanyomás a sok parazita megakadályozza, hogy a gazdapopulációk egymás rovására túlzottan elszaporodjanak. 7. Önmegtermékenyítés alacsony aránya.

21 Korallzátonyok A világtengerek 0,1%-án fordul elı a halfajok 8%-a. Fajgazdagság oka: nagy produktivitás 2500 g/m 2 /év, nyílt tengerekének 20-szorosa tiszta víz intenzív fotoszintézis nicheszegregáció, bolygatáshoz való alkalmazkodás

22 Hány faj él a Földön? Nagy bizonytalanság Eddig leírt fajok száma: 1,5 millió

23 Hány faj él a Földön? (folytatás)

24 Taxonok feltártsága

25 Taxonok feltártsága (folytatás) Új fajok leírása Még a viszonylag jól feltárt csoportokban is írnak le új fajokat: pl. Macaca munzala Új technikák alkalmazása vezet új fajok leírásához. Kevéssé feltárt csoportokban (rovarok, atkák, fonálférgek, gombák) évente 1-2 %-kal növekszik az ismert fajok száma.

26 Újonnan felfedezett fajok Wollemia nobilis sárkányfenyı Latimeria chalumnae bojtosúszós hal

27 A rovarok fajszáma A leírt fajok több mint fele rovar ( faj) Becslési eljárások a rovarok fajszámának megállapításához: pl. Panama esıerdejében egy bizonyos fafajon (Luehea seemannii) egyetlen egyedének lombkoronájában 1200 bogárfaj él ebbıl 800 növényevı melynek kb. 20%-a (160 faj) specialista a bogarak a rovarok 40%-a, ezért 400 specialista rovarfaj kötıdik ezen faj lombkoronájához a lombkoronában a rovarok kétharmada él, így 600 specialista rovar kötıdik a fafajhoz a trópusokon fásszárú növényfaj van, így a trópusi rovarok fajszáma 30 millióra becsülhetı

28 Becslések a Föld összes fajszámára a biológiai kölcsönhatásokban résztvevı fajok számából becslik egyes élılénycsoportok gazdagságát Európában 6-szor annyi gombafaj van, mint növényfaj, eszerint 1,5 millió trópusi gombafaj lehet minden ismert növény- és rovarfajnak van egy specialista vírus/ baktérium parazitája, így a teljes földi fajszám millió közötti a legkonzervatívabb becslések szerint 5 millió faj él a Földön

29 Becslések a Föld összes fajszámára (folytatás)

30 Az információhiány okai azaz miért nem tudjuk a pontos fajszámot? kevéssé látványos vagy nehezen tanulmányozható élılények kevés figyelmet kapnak kevés a taxomómus szakember egyes csoportok (pl. baktériumok) fenntartása, meghatározása nehéz győjtés nehézségei (mélytengerek, lombkorona)

31 Újonnan felfedezett életterek 1. trópusi esıerdık lombkoronája 2. tengerfenék nagy nyomás, eszközök szállíthatatlansága, gazdag baktérium- és állatvilág mélytengeri hıforrások rövid élettartamú élıhelyek, kemoszintetizáló mikroorganizmusok, kagylók, rákok, halak, tapogatószakállasok mélytengeri olajszivárgások szénhidrogén az elsıdleges forrás, ill. tengerfenékre süllyedı bálnák stb. tetemei 3. földkéreg mélyebb részei 2,8 km mélyen 1 g kızetben millió baktérium, melyek több fajhoz tartoztak; a rendelkezésre álló víz, tér és energia korlátozza az élettevékenységet

32 A hazai biodiverzitás az európai átlag felett van. A hazai élıvilág gazdagsága, feltártsága

33 1. Földtörténeti okok Az utolsó jégkorszak A Kárpát-medence az átmeneti helyzető flóra- és faunaelemek találkozási övezete. A glaciálisokban hideg, száraz löszpuszta és erdıstundra volt itt a jellemzı. Az interglaciálisokban az afrikai, balkáni, földközi-tengeri refúgiumokból visszatértek a harmadidıszaki növénytakaró fajai.

34 1. Földtörténeti okok (folytatás) A jégkorszakot követı események kialakult a erdıövezetek zonalitása a Kárpátokban a jégborította területek visszanépesedtek, szétterjedés a menedékterületekrıl összetorlódtak a déli menedékterületekrıl északra áramló, ill. a nyugatról keletre terjeszkedı atlantikus és a keletrıl nyugatra terjedı kontinentális elemek posztglaciális klímaváltozás: az egyes korszakokat jellemzı uralkodó vegetációtípusok nem váltják fel teljesen a korábbi növényzetet

35 2. Jelenkori tényezık 1. Edafikus okok 2. Klímatikus okok Következmények, sajátosságok A múltbeli és jelenkori hatások következtében különbözı eredető flóra- és faunaelemek kis területen torlódtak össze. A Kárpát-medence mérete, relatív izoláltsága miatt alkalmas bennszülött taxonok kialakulására.

36 A hazai élıvilág gazdagsága, feltártsága Növények és gombák Algák Gombák Zuzmók Májmohák Lombosmohák Harasztok Edényes növények Földön élı fajok száma Hazai fajok száma

37 Új növényfajok az utóbbi fél évszázadban Új edényes faj Alchemilla filicaulis Epipactis pontica Alchemilla subcrenata Epipactis tallosii* Calamagrostis purpurea Hammarbia paludosa Carex buxbaumii Lilium martagon ssp. alpinum Carex curvata Lysimachia nemorum Carex depressa ssp. transsylvanica Myosotis sicula Circaea alpina Teucrium scorodonia Epipactis albensis Valeriana simplicifolia Epipactis bugacensis* Epipactis gracilis Epipactis mecsekensis* Epipactis nordeniorum Epipactis placentina Újra felfedezett faj Apium repens Asplenium lepidium Cardamine trifolia Dentaria trifolia Elatine hungarica Geranium sylvaticum Nepeta parviflora Orobanche caesia Orobanche nana Plantago maxima Senecio aurantiacus Sparganium minimum Thlaspi alpestre

38 A hazai élıvilág gazdagsága, feltártsága (folytatás) Állatcsoport Vegyes gerinctelenek összesen Pókszabásúak Bogarak Lepkék Kétszárnyúak Hártyásszárnyúak Ízeltlábúak összesen Halak Kétéltőek Hüllık Madarak Emlısök Gerincesek összesen Fajszám

39 A biodiverzitás értéke A biodiverzitás fenntartásának érvei 3 csoportba sorolhatók: 1. érzelmi élı természet által nyújtott esztétikai élmény, érte érzett etikai felelısség, az anyagias világunkban háttérbe szorul 2. anyagi az élıvilág ipari, nemesítési célú felhasználásának lehetıségei kimeríthetetlenek 3. környezeti a bioszféra az egész Földre kiterjedı szabályozási funkció; több milliárd éven át nagy biodiverzitás; globális krízisek átvészelése; az ember hatására a biomassza mennyisége és az élıvilág változatossága csökkent

40 Ökológiai gazdaságtan A hagyományos közgazdasági szemlélet hajlamos alábecsülni a természeti erıforrások értéket. A környezetkárosítás árát és a természeti erıforrások készleteinek felélését többnyire figyelmen kívül hagyták, az erıforrások jövıbeni értékét pedig alábecsülték. Ezt a helyzetet orvosolandó új tudományág fejlıdött ki, az ökológiai gazdaságtan, mely gazdasági nyelvre fordítja le a biológiai sokféleség különbözı szempontú értékeléseit.

41 A biodiverzitás közgazdasági értékelése A természeti erıforrások értéke közvetlen és közvetett értékre osztható: 1. közvetlen érték a természeti erıforrások felhasználásakor keletkezik fogyasztói használati értékre, ill. termelıi használat értékre osztható. 2. közvetett érték azt mutatja, milyen szolgáltatásokat nyújtana a biodiverzitás, ha nem pusztítanánk el: pl. talajvédelem; árvízvédelem; gazdasági növények; növények és állatok nemesítéséhez szolgáltatott genetikai információ; a lokális, regionális, globális klíma szabályozása.

Hasonló dokumentumok

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,