Területi tervezés TOP

Átírás

1 Területi tervezés TOP Dr. Kovács Krisztina Tervező ÉARFÜ Nonprofit Kft.

2 Európai Uniós direktívák EU 2020 stratégia célkitűzései: évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; energia/klíma: ÜH gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

3 Az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei Képzés KKV-k támogatása Energiahatékonyság Kutatásfejlesztés és innováció Megújuló energiaforrások Közlekedés/szállítás Régiók közötti együttműködés

4 Az EU tematikus célkitűzései 1.A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3.A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA versenyképességének javítása; 4.Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; 6.A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának erősítése; 7.A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9.A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11.Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

5 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az ország átfogó, hosszú távú fejlesztési irányait kijelölő dokumentum Társadalmi egyeztetése lezárult Országgyűlés általi elfogadásra előterjesztett

6 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozat A Partnerségi Megállapodás célrendszeréről a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés NGM irányításával és a szaktárcák közreműködésével készül Magyarország legfontosabb fejlesztési prioritásait rögzíti, de nem ezek bemutatása a célja, hanem azé, hogy hogyan járul hozzá az EU2020 céljaihoz Tagállamok számára átadott forrásokat fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni és az EU Bizottságával való egyeztetések után indulhat a végrehajtásuk. Tervhierarchia csúcsa. Ehhez csatlakoznak a különböző programok.

7 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozat II. a) a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, b) a foglalkoztatás növelésén, c) az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, d) a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, e) a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint öt fő nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik

8 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról a; az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát; f; a fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia; forrásfelhasználás tervezését a területiség figyelembe vételével kell elvégezni, megyék hatékony közreműködésével h; a fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat; Kijelöli az OP-szerkezetet

9 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata

10 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata

11 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) (Tervezhető alapok: ERFA, ESZA) Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP) (Tervezhető alapok: ERFA, ESZA) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program (VEKOP) Tervezhető alapok (ERFA, ESZA) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) (Tervezhető alapok: ESZA, ERFA) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) (Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, EFA) Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) (Tervezhető Alapok: Kohéziós Alap, ERFA) Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) (Tervezhető alap: Kohéziós Alap) Strukturális Alapok Kohéziós Alap Összesen ~39,40% 0,00% ~39,40% ~16,15% 0,00% ~16,15% ~3,55% 0,00% ~3,55% ~10,94% 0,00% ~10,94% ~1,00% ~13,77% ~14,77% ~1,27% ~12,42% ~13,69% 0,00% ~1,50% ~1,50% Összesen ~72,3% ~27,7% 100,0%

12 Végrehajtás várható változásai Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában Az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások Közfejlesztések nem pályázati rendszerben kerülnek allokációra Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA EFOP-ban, GINOP-ban, TOP és VEKOP-ban is) multifund rendszer

13 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP - GINOP 1.KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése 2.Tudásgazdaság fejlesztése 3.Infokommunikációs fejlesztések 4. Innovatív és kreatív szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése 5. Kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai 6. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 7. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

14 Megyék tervezési szerepe Megerősödés évi XXI. Tv es módosítása=>területfejlesztési feladatok RFT megszűnésével megyei önk. hatáskörébe összehangolja a kormányzat, önkormányzatok, gazdasági szereplők fejlesztési elképzeléseit, gondoskodik a partnerségről.

15 Terület- és Településfejlesztési OP - TOP Megyei tervezés számára nyújt kereteket, ezt egészítik ki az ágazati fejlesztések; menürendszer Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben előre ismert és kiszámítható források a területi szereplőknél program alapú finanszírozás a területi szereplők tervei alapján A helyi gazdasági rendszerek helyreállítása térségi fejlesztés a gazdaságfejlesztés szolgálatában helyi közösségek újjászervezése (foglakoztatással és gazd.fejlesztéssel) Felelős területi szereplők: megyék megyei jogú városok és térségeik kis és közepes városok és térségeik (kistérség) A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre: térségi gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági beruházások, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés, közösségi és fenntartható közlekedés

16 1495/2013. (VII.29.) Korm. Határozat I közötti időszakra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól és az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról

17 1495/2013. (VII.29.) Korm. Határozat II. 1. gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a képezze a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretét; 2. TOP-ban a decentralizált források tervezésének szintjei: a, megyei szint, b, megyei jogú városok és térségének szintje és c, kisvárosok térségének szintje 3. a tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be; 4. a megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között; 5. A megyei alprogramok indikatív forráskerete összesen 450 milliárd forint legyen ;

18 1495/2013. (VII.29.) Korm. Határozat A B C D E 1. Megye ERFA ESZA Forrás összesen Egy főre jutó (M Ft) (M Ft) (M Ft) forrás (ezer Ft) 2. Bács-Kiskun , , ,7 68,8 3. Baranya , , ,2 66,3 4. Békés , , ,9 79,9 5. Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,8 72,1 6. Csongrád , , ,9 61,1 7. Fejér , , ,9 50,9 8. Győr-Moson-Sopron , , ,2 37,6 9. Hajdú-Bihar , , ,6 60,5 10. Heves , , ,6 64,6 11. Jász-Nagykun-Szolnok , , ,2 72,5 12. Komárom-Esztergom , , ,4 43,7 13. Nógrád , , ,2 99,3 14. Somogy , , ,2 69,5 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,1 82,0 16. Tolna , , ,7 60,1 17. Vas , , ,6 52,2 18. Veszprém , , ,9 61,1 19. Zala , , ,9 54,0 20. ÖSSZESEN , , ,0 64,4

19 TOP beavatkozási háttere TOP-ból térségi igényekre szabott, specifikus beavatkozások valósulnak meg, melyek előnye, hogy a kérdéseket valós relevanciájukban, reális értékelésben kezelhetik, így a legjobb megoldást és beavatkozást választhatják. Ez megfelel az Európai Unió Területi Agendája 2020 alapelveinek: szubszidiaritás, hely-alapú megközelítés A beavatkozások a térségek belső erőforrásaira építkeznek, melyben cél a szinergikus kapcsolatok kialakítása települési vagy területi önkormányzatok döntési kompetenciája települési, térségi, megyei szintű összehangolt megvalósítás jelentős hozzáadott értéket jelent ágazati OP-k kulcsprojektjeinek hatását kiteljesítő, erősítő, azok helyi kapcsolatrendszerét, kapcsolódását elősegítő projektek Kiegészítő és célzott, fókuszált térségi fejlesztés biztosítása biztosítja a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket (CLLD)

20 Megyei önkormányzat Területfejlesztési szereplők kulcsszerep: megye területén megvalósuló tervezési folyamatok összefogása (ágazati és területi op-k) Kistérségi tervezés irányítása Fejlesztési dokumentumok elfogadása és felterjesztése Fontos, hogy MJV-vel együtt tervezzen Kis- és középvárosok Közösségi (helyi szint) részvétel ösztönzése Civil és üzleti szféra bekapcsolása a fejlesztésekre, a területfejlesztés folyamataiba Megyei Jogú Városok (MJV-k) ITS tervezése időszakra MJV és várostérsége számára Várostérségét az MJV határozza meg (nem funkcionális vonzáskörzet)

21 TOP prioritások prioritás 1. Térségi gazdaság-fejlesztés Térségi, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés; Térségi turizmus f.; Helyi gazdaságfejlesztés, Kísérleti f.; Befektetés-ösztönzés; Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások fejlesztése. 2. Vonzó városi-, várostérségi környezet fejlesztése Közösségi infra.; Integrált programok; Barnamezős területek rehabilitációja; Kisléptékű települési környezetvédelmi infra. 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Klímabarát helyi stratégiák; Kisléptékű közlekedés; Önk.i int. E haték.; Komplex energetikai programok 4.Társadalmi befogadás Egészségügyi alapellátás, járóbeteg szakellátás; szociális alapszolgáltatások; Közigazgatás; leromlott városrészek rehabilitációja

22 TOP prioritások prioritás 5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) Helyi és alternatív gazdaság, termék és piacfejlesztés, város-vidék termékláncok, helyi termékek népszerűsítése; Helyi közösségi terek. 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás Helyi és alternatív foglalkoztatási programok; Munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság igényeinek közelítése; Helyi identitás növelése; befogadást segítő programok, Helyi szerveződések elősegítése; Helyi foglalkoztatást, munkába állást segítő fejlesztések

23 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat a közötti források területi koordinációjának kereteiről a; a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek legyenek, b; a megyei tervezés az ágazati szintű stratégiákkal és reformokkal összhangban, az országos szinten kialakított programkeretbe illeszkedve, egységes formában, összehangoltan valósuljon meg, illeszkedve az uniós kohéziós politikai rendszerébe,

24 Megjelenő területi szintek Kisvárosok térsége vonzáskörzete; vonzástérség, várostérség, kistérség, CLLD (Leader folytatása), megye, MJV-k A társadalom térbeli szerveződésének kialakulásában alapvető szerepet játszanak a funkcionális alapon kiformálódó központ-vonzáskörzetkapcsolatok; Vonzáskörzetek központi funkciókkal rendelkező települések körül formálódnak, ahol a város és falu között létrejövő kapcsolatok, valamint a lakosság térbeli mozgásai településhálózatot hoznak létre; Nincs definiáló jogszabály a várostérség fogalmára; Egy-egy központi település körül kialakuló ún. várostérségek (város és térsége), mely várostérség településeire az adott központ fejti ki leginkább hatását, a települések az adott központhoz kötődnek; Várható forráseloszlás: MJV 5-8 mrd Ft között, kisváros 0,6-1,2 Mrd Ft

25 Időbeli ütemezés OP 2.0-ás köztes munkaváltozat július 15. (NFK nem tárgyalja) OP 2.0 továbbdolgozásra elfogadott változat július 31. (NFK tárgyalja) OP 3.0 köztes munkaváltozat szeptember 10. (NFK nem tárgyalja) OP 3.0 továbbdolgozásra elfogadott változat szeptember 25. Központi társadalmasítás szeptember 25-től Informális COM egyeztetések szeptember/október

26 Megyei tervezés január 1. megyei önkormányzatok területfejlesztési szerepe erősödik (Tftv.) Régiók helyett megyék feladata a területfejlesztés időszakra való felkészülés ún. teljes tervezés (ágazati és területi fejlesztések, politikák) Tervezés menete a 218/2009 korm. rendelet alapján: - Helyzetfeltárás (helyzetértékelés, SWOT, javaslatok) határidő: október 15. ELKÉSZÜLT - Koncepció: jövőkép, átfogó és stratégiai célok Megyei stratégia Operatív program (megyei OP-részprogram) Illeszkedés az elfogadott OTK-hoz!!!

27 Megyei tervezés ÁROP útmutató Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása című kiemelt projekt Feladatkör Feladatkör teljesítésének határideje 1. Helyzetfeltáró dokumentumok III-IV. negyedév 2. Megyei területfejlesztési koncepció ig 3. Megyei területfejlesztési program ig 3.a megyei stratégiai program 3.b megyei operatív program 4. Megyei területfejlesztési részdokumentumok, ezen belül: 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum (I. fázis) 4.a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum továbbfejlesztése (II. fázis projektfejlesztés) 4.b Ágazati OP-khoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum ig ig ig ig ig 5. Partnerség biztosítása ig 6. Területi koordináció ellátása ig 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése ig

28 Megyei tervezés

29 Megyei tervezés A megyéknek azonosítaniuk kell a térség szempontjából kiemelt jelentőségű, TOP-ból megvalósítható gazdaságfejlesztési irányaikat (projektcsomag db/megye): készülhet egy konkrét gazdaságfejlesztési projektre (pl. városi iparterület fejlesztés), több elemű projektcsomagra (pl. helyi gazdaságfejlesztés keretében helyi piacok hálózatának fejlesztése, helyi termékekre épülő célzott marketing tevékenység, célzott helyi gazdaságfejlesztési képzési programok lebonyolítása). Pályázati rendszer helyett projektcsomag alapú fejlesztések, nevesített csomagok a pályáztatás elkerülése érdekében.

30 Intézményrendszeri változások Irányító hatóságok 2014 január 1-el átkerülnek az illetékes minisztériumok alá NFÜ Miniszterelnökség irányítása alatt RFÜ-k: NFM tulajdon, 2014 január 1-től megyei irányítás (?) KSZ rendszeréről még nincsenek információk

31 Új európai jogszabály tervezet I. (KSK-alapokról szóló rendelet) Szigorúbb feltételek (ex-ante, ex-post feltételek, monitoring) Tematikus koncentráció (2020-as célokhoz való illeszkedés) Az ERFA/ESZA által támogatott operatív programoknak a tematikus célokat kell szolgálniuk, és legalább NUTS II-es szinten kell elkészülniük A Kohéziós Alap operatív programjai nemzeti szinten készülnek Új eszközök széleskörű használata: Integrált Terület Beruházások (ITI): egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók az egy adott terület specifikus igényeihez illeszkedő integrált beruházások megvalósíthatósága érdekében. A lebonyolítás ez esetben az IH/KSZ felelőssége. Az ERFA források 5 %-át ITI keretében városfejlesztésre kell fordítani. Megalapozása: IVS, területi stratégia OP-k nevesítik az ITI-ket, indikatív keret is meghatározásra kerül

32 Új Európai jogszabály tervezet II. (KSKalapokról szóló rendelet) Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések (CLLD): bottom up fejlesztési eszköz integrált helyi stratégiák támogatására a kohéziós politika területén, melyet mind az öt alap támogat. A lebonyolítás ez esetben a HACS felelősége. Pénzügyi ösztönzők: CLLD alkalmazása estén 10 %-kal alacsonyabb nemzeti társfinanszírozás, illetve + 10 % támogatási intenzitás ha a teljes prioritás CLLD-ből áll Európai Területi Együttműködés (ETC): Az Unió területének erőteljes integrációját célozza határon átívelő együttműködések támogatásával. Az új eszközök használata kitűnő lehetőséget nyújt a stratégiailag megalapozott fejlesztések komplex megvalósításához, melynek egyik kulcskérdése a partnerségi együttműködés kialakítása, és működtetése.

33 Köszönöm a figyelmet! Dr. Kovács Krisztina krisztina.kovacs@eszakalfold.hu Debrecen, Széchenyi u. 31. Tel: Web: