Az első csoportba az árubeszerzések - a kormányzatok által végrehajtott termékadásvétel, a lízing és a bérlet - tartoznak.

Átírás

1 JOG 1. tétel Közbeszerzések az EU-ban A magyar vállalkozók az európai uniós tagállamok cégeivel azonos feltételek mellett vehetnek részt az uniós közbeszerzési pályázatokon (nemzeti elbánás alapelve). Az Európai Unióban a közbeszerzésekkel odaítélendő összegeket a tagállamok korábban igyekeztek saját, hazai vállalataik között "szétosztani" úgy, hogy a helyi cégek nyerjék el a megrendeléseket. Politikai, gazdaságpolitikai okokból sokszor még annak ellenére is a hazai vállalatok voltak a szerződő felek, hogy árban vagy minőségben gyengébb ajánlatot tettek más tagállamokból érkező versenytársaiknál. A hetvenes évektől az Európai Közösség megpróbálta a közbeszerzést is az egységes piac szellemében szabályozni. Az 1987-es Egységes Európai Okmány előtt létrehozott úgynevezett Fehér Könyvben - amelynek célja az egységes belső piac megvalósítása - már a közbeszerzési irányelvek nem kizárólag a kormányzati, hanem a közüzemi beszerzésekre is vonatkoztak, valamint szabályozták a közbeszerzésekhez kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket. Az uniós tagállamokban közösségi szinten kötelező az állami megrendelések közbeszerzési pályáztatásának és a tenderfelhívásoknak a publikálása. Az esélyegyenlőség betartását az Európai Bizottság ellenőrzi. A közbeszerzésekről szóló évi CXXXIX. törvény tartalmazza az Európai Uniós irányelveknek megfelelő szabályozásokat. A törvény kitér a közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzésekre, a közösségi értékhatárok alatti, illetve a nemzeti értékhatárok alatti értékű beszerzésekre (egyszerű eljárás) vonatkozó szabályokra. Kormányzati beszerzők - Klasszikus beszerzések A 92/50/EGK irányelv a szolgáltatásokról, a 93/36/EK irányelv az árubeszerzésekről, a 93/37/EK irányelv az építési-beruházási szerződésekről, 97/52/EK irányelv a fentiek módosításáról tartalmazzák a klasszikus közbeszerzések általános eljárás szabályait. A kormányzati beszerzők (központi kormányzat, az önkormányzatok, az úgynevezett közjogi személyek és az önkormányzati társulások) közbeszerzéseinek a szabályozás szempontjából három fajtája létezik. Az első csoportba az árubeszerzések - a kormányzatok által végrehajtott termékadásvétel, a lízing és a bérlet - tartoznak. A második csoportba a kormányzatok építési megrendelései tartoznak. A harmadik csoportba a szolgáltatások beszerzése tarozik: például tanácsadás, reklámés marketingtevékenység, tanulmánykészítés, utazásszervezés és szervizszolgáltatások. A szolgáltatások egy része az úgynevezett elsőbbségi szolgáltatások körébe sorolható, melyekre a kapcsolódó irányelvet teljes mértékben

2 alkalmazni kell. A másik csoportba tartozó szolgáltatásokra ugyanezt az irányelvet elég csak korlátozott mértékben alkalmazni. A közösség mindhárom típusú beszerzésre értékhatárokat állapított meg. Az értékhatár alatti beszerzésekre az irányelvek végrehajtása nem kötelező, az értékhatár felettiekre kötelező. Áru vagy szolgáltatás beszerzése esetén az értékhatár jelenleg 200 ezer euró (több mint 50 millió forint). Néhány vevő esetében ezt az értéket a GATT/WTO-egyezmény 130 ezer euróra módosítja (32-33 millió forint). Az építési megrendelések esetében a határ jóval magasabb, 5 millió euró (több mint 1 milliárd 250 millió forint). Az árubeszerzések esetén a nemzeti értékhatár 25 millió forint, a szolgáltatások esetén pedig 15 millió forint, amelynek összege 2005-ben 20 millió forintra emelkedik. Az építési beruházások értékhatára 60 millió forint, amely 2005-ben már 70 millió forint lesz a nemzeti beszerzések esetében. Az irányelvek háromféle közbeszerzési eljárást határoznak meg. Ezek: Nyílt eljárás (open procedure), Meghívásos eljárás (restricted procedure), Tárgyalásos eljárás (negotiated procedure). Nyílt vagy meghívásos eljárásnál - de bizonyos esetekben ide sorolhatjuk a tárgyalásos formát is - a felhívást az ajánlatkérő köteles közzétenni az unió hivatalos közlönyében (Official Journal, S-sorozat), amelynek ma már fontos kiegészítője a Tenders Electronic Daily, azaz a Napi Elektronikus Ajánlatok című (elektronikus) kiadvány ( A hirdetések kódokat tartalmaznak, amelyek jelzik a közbeszerzés tárgyát. A CPA az árubeszerzési nomenklatúrát, a CPC a szolgáltatási nomenklatúrát, a NACE az építési beruházásokat, a CPV pedig a közös közbeszerzési szószedetet jelenti. A CPV kódok alapján lehet az EGT országokban kiírt közbeszerzési pályázatokat keresni. A kódok a illetve a internetes oldalon érhetőek el. A közösségi közbeszerzéseket a 2001/78/EK irányelv alapján hirdetik meg. Az OJ-ben a közösségi beszerzések általában minden hivatalos nyelven megjelennek, de a részletes kiírás csak a kiíró hatóság nemzeti nyelvén olvasható, és ezen a nyelven kell a pályázatokat is benyújtani. Az ajánlati felhívások formai követelményét is pontosan meghatározzák a kapcsolódó irányelvek. A közzétett felhívásnak mindenképpen tartalmaznia kell, hogy milyen szempontok alapján kívánják kiválasztani a szerződőt. Ez lehet a legalacsonyabb vagy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériuma. Utóbbi esetben az ajánlati felhívást közzétevő szervezet köteles felsorolni azokat a szempontokat (ár, minőség, szállítási határidő stb.), melyeket figyelembe kíván venni a szállító kiválasztásakor.

3 Szintén a hivatalos közlönyben kell közzétenni a közbeszerzési eljárások végeredményét. A beszerző köteles beszámolni arról, hogy ki vagy kik nyerték el az ajánlatot - feltéve, hogy az eljárás eredményes volt. Számot kell adnia a kiválasztásnál alkalmazott szempontokról és a végső, nyertes árajánlatról. Magyarországon a Tájékoztató közzétételével szintén hasonló módon zárul az eljárás. A beszerző szervezetek minden évben nyilatkozhatnak arról, hogy az adott évben milyen áruvagy szolgáltatásbeszerzéseket, illetve építési beruházásokat terveznek meghirdetni. Ez a nyilatkozat azonban - amelyet szintén az unió hivatalos közlönyében kell megjelentetni - nem kötelező, csupán tájékoztató jellegű. Célja, hogy valamennyi beszállítóként szóba jöhető vállalkozás előre értesüljön a potenciális üzletről, és megtehesse a szükséges előkészületeket. A jogorvoslatra nemzeti vagy közösségi szinten is sor kerülhet, de főszabályként a nemzeti irányelvet kell alkalmazni. A tagállamok kötelesek biztosítani a gyors és hatékony jogorvoslati eljárást, valamint, hogy bárki a jogát vagy jogos érdekét sértő magatartás ellen eljárást indíthasson. Jogorvoslatért elsőfokon a közbeszerzési döntőbírósághoz lehet fordulni, majd a megyei/fővárosi bírósághoz. Abban az esetben, ha a pálvázat kiírója megsérti a közösségi jogot, az Európai Bizottság eljárást kezdeményezhet a tagállam ellen és végső esetben az Európai Bírósághoz is fordulhat. A jogosultak között nem tehető semmiféle nemzeti alapú hátrányos megkülönböztetés. A hatóságok ideiglenes intézkedéseket hozhatnak a jogsértés orvoslására (például felfüggeszthetik a közbeszerzési eljárást, az ajánlati felhívást közzétevő szervezet jogellenes döntéseit hatályon kívül helyezhetik, kártérítést ítélhetnek meg). A felülvizsgálati eljárás történhet nemzeti vagy közösségi szinten. A nemzeti szinten történő eljárásnál a panaszos fél beadvánnyal fordul a nemzeti illetékes hatósághoz, amely dönt az ügyben. Amennyiben a panaszos nem ért egyet, bírósághoz, illetve a Bizottsághoz is fordulhat. Amennyiben Bizottság a panaszt megalapozottnak ítéli, akkor megindítja az eljárást és értesíti az adott tagállamot, illetve a közbeszerzést meghirdető szervezetet. Közüzemi beszerzések - Közszolgálati beszerzések A kormányzati beszerzők mellett a közbeszerzés alá eső másik csoport a közüzemek (közszolgáltatók). E körbe tartoznak például a közhatalmi szervek, az állami regionális és közigazgatási szervek, a közjogi szervezetek, a hálózati közszolgáltatás (ivóvíz, áram) nyújtói, kőolaj- és földgázkitermelők, repülőterek, kikötők, közlekedési, illetve közcélú távközlési hálózatok működtetői, függetlenül attól, hogy teljes állami tulajdonról vagy magántulajdonról van-e szó. Éppen emiatt fontos, hogy a kapcsolódó irányelvek többféle tulajdonosi struktúrának is megfeleljenek, aminek következtében a közüzemek közbeszerzéseinek szabályozása valamivel lazább a kormányzati beszerzésekénél. Mindemellett a közszolgáltatók közbeszerzésére vonatkozó szabályok igen hasonlóak a kormányzati szervek szabályozásához. Ilyen esetekben természetesen az általános eljárás szabályait is alkalmazni kell.

4 A 93/38/EK irányelv a vízügyi-, energia-, közlekedési és távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról, és a 98/4/EK irányelv a módosításáról határozzák meg a speciális/különös eljárás szabályait. A három lehetséges beszerzéstípus itt is az áru- és a szolgáltatás beszerzés, illetve az építési beruházás. A direktívák meghatározzák azokat az értékhatárokat, amelyek fölött a közbeszerzés kötelező. Víz- vagy energiaszolgáltatók esetében ez az érték 400 ezer euró (több mint 100 millió forint), távközlési szolgáltatóknál 600 ezer euró (több mint 150 millió forint), míg az építési megrendelések esetében a határ 5 millió euró (több mint 1 milliárd 250 millió forint). A közüzemek is a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások közül választhatnak, valamivel szabadabban a kormányzati beszerzőknél. Ezt azonban úgynevezett versenyfelhívásnak kell megelőznie. A közüzemeknek - a kormányzati szervektől eltérően - lehetőségük van úgynevezett keretszerződések létrehozására. Ezt a beszerző köti egy vagy több szállítóval, melyben hosszabb távra meghatározzák a szerződési feltételeket (általában az árat). A keretszerződés megléte esetén leegyszerűsödik a közbeszerzési folyamat, a közüzemnek nem kell minden egyes beszerzésnél hirdetményt közzétennie, hanem elég csupán hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatnia. Ugyancsak eltérés áll fenn a jogorvoslati lehetőségek között. A közszolgáltatókhoz kapcsolódóan két további jogorvoslati formát is találhatunk, a tanúsítás és a békéltetés intézményét. A tanúsítás nem elsősorban a már fennálló közbeszerzési viták rendezésére, hanem azok megelőzésére szolgál, míg a békéltetés célja a felek közötti vitás kérdések megoldása. A közüzemek beszerzéseinél az irányelvek külön szabályt fogalmaznak meg arra az esetre, ha a beszerezni kívánt áru értékének több mint fele olyan nem EU-tagországból származik, amellyel az uniónak nincs - a vállalatok piacra jutását azonos feltételekkel szabályozó - nemzetközi szerződése. A január 1-jétől a közösségi értékhatár feletti beszerzéseknél kötelező közbeszerzési tanácsadót alkalmazni. A Külügyminisztérium által meghirdetett - a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzatból finanszírozott - pályázati rendszer keretében támogatást lehet igényelni a külföldi tendereken való részvételre (tenderfüzet, fordítási költség stb.) A támogatás minimális összege Ft. 2. tétel Közösségi jogforrás A közösségi jog

5 A közösségi jog jellege A közösségi jog forrásai A közösségi jog elérhetősége A közösségi jog jellege Az uniós csatlakozással a jogalkotási hatáskörök alapvetően átalakulnak. Ahhoz, hogy a helyi jogalkotók tisztában legyenek azzal, hogy saját jogalkotási hatáskörüket a csatlakozást követően milyen keretek között gyakorolhatják, szükséges a nemzeti és közösségi hatáskörök megosztására, valamint a közösségi jogra vonatkozó alapelvek megismerése. Az európai integráció fontos eszköze az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog, amely a tagállamok által a Közösségre ruházott hatáskörök összességén alapszik. A közösségi jog a nemzeti jogtól illetve a nemzetközi jogtól különböző, olyan elkülönült jogrend, amelynek szabályai részben alapszerződésekben, részben a másodlagos jogforrásokban, részben az Európai Közösségek Bírósága (továbbiakban: a Bíróság) esetjogában találhatók meg. A közösségi jog érvényesülésének legfontosabb alapelvei: A közösségi jog elsőbbségének elve (szupremácia, primátus): a közösségi jog a nemzeti joggal (annak bármilyen szintű (akár az alkotmány tekintetében is), korábbi, vagy későbbi jogszabályával) szemben elsőbbséget élvez, a nemzeti jog nem akadályozhatja a közösségi jog érvényesülését, alkalmazását. Előfoglalás elve (pre-emption): Azon területeken, ahol a közösségi jog már kimerítően szabályoz, illetve kizárólagos a hatásköre, tilos minden további tagállami jogalkotás. Az ilyen területeken a szabályozás eszköze általában a közösségi rendelet. A közvetlen alkalmazhatóság elve: a közösségi jog valamely előírása a tagállam jogrendszerének adaptációja nélkül érvényesül, vagyis a tagállamban történő alkalmazásukhoz nincs szükség belső jogi aktusra, sőt ilyen belső jogi aktus meghozatala tilos. Ilyen jogforrási eszköz a közösségi rendelet.

6 A közvetlen hatály elve: a közösségi jog valamely rendelkezésére természetes és jogi személyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak, abból eredő jogaikat közvetlenül érvényesíthetik. Azok a közösségi előírások lehetnek közvetlenül hatályosak, amelyek megfelelnek az alábbi négy feltételnek: az normának kellőképpen egyértelműnek és pontosnak kell lennie, érvényesülése nem függhet feltételtől, hatályosulásának pedig nem lehet feltétele sem a közösségi intézmények, sem pedig a tagállamok további intézkedése. Abban az esetben pedig, ha a kötelezettség teljesítésére a közösségi előírás határidőt szabott, a közvetlen hatály csak e határidő lejártát követően állhat be. A közvetlen hatálynak két fajtáját különböztetjük meg, vertikális (magánszemélyek állammal szemben) és a horizontális (magánszemélyek egymás közötti viszonyukban) közvetlen hatályt.

7 A közösségi jog forrásai Elsődleges jogforrások: alapszerződések, ezek módosításai, illetve az ezekre épülő, egyéb kiegészítő szerződések. Az elsődleges jogforrások közül kiemelt jelentősége van az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek. Az alapszerződések hazánk csatlakozáskor belső jogforrással való kihirdetéssel válnak a hazai jog részévé. Ezek az alapszerződések jelölik meg azokat a célokat, amelyek érdekében kerülnek megalkotásra a másodlagos közösségi jogforrások Másodlagos jogforrások Rendelet (regulation) Rendelettel jellemzően a közösségi célok tekintetében alapvető fontosságú tárgykörök kerülnek szabályozásra. A rendelet jellemzően közvetlenül alkalmazandó (külön nemzeti jogi átültetés nélkül válnak az egyes nemzeti jogrendszerek részévé) illetve általános hatályú (minden részletében minden tagállamban kötelező). Irányelv (directive) Az irányelv célkitűzéseket és elérendő eredményeket, nem pedig részletes, követendő szabályozást irányoz elő a jogalkalmazóknak, amelyek végrehajtására általában határidőt jelöl meg. Az irányelvek átvétele a nemzeti jogba adaptációt igényel (új jogszabály alkotása vagy a már meglévő módosítása), így nemzeti jogszabály születik, amelyben meghatározásra kerülnek a cél leghatékonyabb eléréséhez szükséges részletszabályok. Az irányelveknek egyelőre csak vertikális irányban lehetnek közvetlenül hatályosak. Határozat (decision) A határozat meghatározott címzetteknek (tagállamok, egyes állampolgári csoportok, vállalkozások) szól, kötelező erővel is csak e címzettek vonatkozásában rendelkezik. A rendelethez hasonlóan közvetlenül alkalmazható, vagyis nincs szükség külön jogi intézkedésre az átvételéhez. Ajánlás (recommendation) és vélemény (opinion) Az ajánlás és a vélemény nem minősül jogi normának, nincs kötelező ereje. Szükséges azonban, hogy a tagállamok figyelemmel kísérjék ezen jogforrások tartalmát. Az ajánlás általában a címzettől bizonyos magatartást, intézkedést vár el, míg a vélemény egy-egy témával kapcsolatos álláspontot fejt ki, általában felkérésre. Az Európai Bíróság esetjoga A Bíróság ítélkezésének nincs precedens jellege (a korábban meghozott ítéletek nem kötik a Bíróságot) azonban az ítéletekben kialakított jogelvek kötelező erejűvé váltak és beépültek a közösségi jogforrási rendszerbe, annak kiemelkedően fontos részét alkotják.

8 A közösségi jog elérhetősége Uniós tagállamok nyelvén az alábbi honlapon érhető el a közösségi joganyag: Magyarul az Igazságügyi Minisztérium honalpján érhető el számos közösségi jogszabály hiteles fordítása, az alábbi címen: 3. tétel Ismertesse a jogforrási hierarchiát! Mutassa be a jog megjelenésének formáit! Határozza meg, hogy mit jelent egy jogszabály területi, személyi hatálya! A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik amelyek általánosan kötelezőek amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják A jogalkotás: A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége A jogforrás fogalma A jogforrás az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. A jogforrások csoportosítása 1. jogszabályok -anyagi jogforrás -alaki jogforrás 2. állami irányítás egyéb jogi (normatív) eszközei

9 A törvény hatálya területi hatály- pl: magyar köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva személyi hatály- pl: ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság 5. tétel: Ismertesse a tulajdonjog fogalmát és tárgyait! A tulajdonjog a legfőbb jogi hatalmat jelenti a dolog felett, a tulajdonos a jogszabályok keretei között a dolgot szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, azzal szabadon rendelkezhet, és kizárhat a dologra irányuló minden idegen és jogosulatlan behatást. A jogirodalom megkülönbözteti a tulajdonjog közvetlen és közvetett tárgyát. Közvetett tárgy a dolog, közvetlen tárgy az emberi magatartás amelyet a tulajdonos az uralma alatt álló dologra kifejthet, illetve köteles kifejteni, valamint azok a magatartások, amelyeket a tulajdonossal szemben mindenki más tanúsítani köteles. Ezek a magatartások a közvetett tárgyhoz, a dologhoz kapcsolódnak. Az általánosan elfogadott fogalom szerint minden birtokba vehető testi tárgyat dolognak tekintünk. A Ptk. 94. (2) bekezdése alapján a tulajdonjog szabályainak alkalmazása szempontjából dolognak tekintjük a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, a pénzt és értékpapírokat is. A dolgokat többféleképpen osztályozhatjuk: 1. ingó és ingatlan dolgok

10 - ingatlannak tekintjük a földet és azokat az épületeket, amelyek a földdel tartósan egyesítve vannak, ingó dolog minden olyan testi tárgy, ami nem ingatlan 2. elhasználható és elhasználhatatlan dolgok 3. osztható és oszthatatlan dolgok - osztható dolgok az állag, a minőség és a gazdasági rendeltetés sérelme nélkül oszthatóak, minden más dolog oszthatatlan 4. egységes és összetett dolgok 5. forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen dolgok - forgalomképtelen a kizárólag állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő dolgok és a törvényben meghatározott más dolgok; korlátozottan forgalomképesek azok a dolgok amelyeket a jogszabály annak nyilvánít; A tulajdonos jogai: - a birtokláshoz és a birtokvédelemhez való jog - használat és hasznok szedésének joga - a rendelkezési jog A tulajdonos kötelezettségei körében el kell mondani, hogy viselnie kell a dologgal járó terheket, viselnie kell a dologban esett kárt és bizonyos tűrési kötelezettségei is vannak. 6. tétel Ismertesse a szerződések szerkezetét, szükséges elemeit! Határozza meg a szerződéses viszony hatását, a fő- és mellékkötelmeket. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

11 A szerződő felek egyező akaratnyilvánítása csak akkor hoz létre szerződést, ha kiterjed a kívánt ügylet lényeges kérdéseire, ugyanakkor a feleknek nem kell minden részletkérdésben megegyezniük. Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a szerződéskötésre irányuló akaratot megfelelő módon ki kell fejezni. Az akaratnyilatkozat a szerződés szerkezeti alapeleme. A szerződés létrejöttéhez, módosításához és megszüntetéséhez általában legalább két egybehangzó akaratnyilvánításra van szükség. A Ptk. a szerződési szabadság elve alapján áll és csak kivételesen engedi meg a szerződéskötési kötelezettség előírását. A szerződési kötelezettséggel találkozhatunk a közszolgáltatási szerződések körében. Lényege az, hogy mindkét felet vagy csak az egyiket jogszabály kötelezi a szerződés megkötésére Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Fő szabály tehát, hogy a szerződés létrehozása nincs meghatározott alakhoz kötve. HA a megállapodás ténye bizonyítható, és annak tartalma megállapítható, a joghatás attól függetlenül bekövetkezik, hogy a felek milyen módon nyilatkoztak. A nyilatkozattétel elmulasztása, ha az nem ráutaló magatartás csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak. A hallgatás tehát önmagában még nem beleegyezés. Okiratok alaki kellékei : Bejegyzésnek - jogszabályban rögzített kivételektől eltekintve - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy a tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja. A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye,

12 amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig sajátkezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el. Tartalmi kellékek: -érdekeltek neve, lakcíme, személyi azonosító jele, -az ingatlan pontos megjelölése (község, helyrajzi szám) -a bejegyezni kért jog vagy tény megjelölése -a jogváltozás jogcíme -az érdekeltek megállapodása -törlés esetén lemondó nyilatkozat. A közokirat fajtái: -hatósági (földhivatali) határozat -bírósági ítélet (végzés) -közjegyzői okirat (közjegyző által okiratba foglalt jognyilatkozat) -hiteles kivonat hatóság nyilvántartásból (anyakönyvi, ingatlan-nyilvántartási stb.) A közokiratok alaki kellékeit a kiállító hatóság belső szabályzata tartalmazza. Dátum, bélyegző és aláírás minden esetben szükséges a közokirat érvényességéhez. A közokirat tartalmi kellékei megegyeznek a magánokirat tartalmi kellékeivel, azzal a különbséggel, hogy előbbinél a felek jognyilatkozatát a hatósági döntés pótolja. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a szerződéskötésre irányuló akaratot megfelelő módon ki kell fejezni. Az akaratnyilatkozat a szerződés szerkezeti alapeleme. A szerződés létrejöttéhez, módosításához és megszüntetéséhez általában legalább két egybehangzó akaratnyilvánításra van szükség. A szerződés létrejötte

13 A szerződés létrejöttéhez annyi szerződési nyilatkozatnak az egybehangzására van szükség, ahány fél a szerződésben részt vesz. A szerződés létrejövetelének legegyszerűbb és egyben leggyakoribb esete az, amikor két fél köt szerződést: az egyik fél ajánlatot tesz és a másik fél az ajánlatot elfogadja. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A szerződő felek egyező akaratnyilvánítása csak akkor hoz létre szerződést, ha kiterjed a kívánt ügylet lényeges kérdéseire, ugyanakkor a feleknek nem kell minden részletkérdésben megegyezniük. Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A Ptk. a szerződési szabadság elve alapján áll és csak kivételesen engedi meg a szerződéskötési kötelezettség előírását. A szerződési kötelezettséggel találkozhatunk a közszolgáltatási szerződések körében. Lényege az, hogy mindkét felet vagy csak az egyiket jogszabály kötelezi a szerződés megkötésére.

14 8. Ismertesse a semmisség, illetve a megtámadhatóság szabályait! Az érvénytelenségi okok Érvénytelenségi okok fennállhatnak: - az akaratban - a nyilatkozatban - a célzott joghatásban Érvénytelenség csak törvényben kifejezetten meghatározott érvénytelenségi ok esetén fordul elő. 1. Semmis a kifejezetten jogszabályba ütköző szerződés, illetve amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (pl. kötelező utat ír elő jogszabály, és ezt kikerülik), vagy amely jó erkölcsbe ütközik (pl. a nyilvánosház létesítése céljából történő lakásbérlet Tilos szerződések: a jogszabályba ütköző szerződés semmis. 2. a személyi jog körében: a korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozata semmis 3. a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, a leplezet szerződés szerint kell elbírálni. 4. a fizikai kényszerrel megkötött szerződés is semmis. 5. az uzsorás szerződések is semmisek. 6. a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. 7. az álképviselet esete akkor áll fenn, ha valaki képviseleti jogosultság nélkül köt más javára szerződést, illetve ha képviseleti jogkörét túllépi. Az általa kötött szerződés semmis A megtámadhatóság esetei 1. tévedés A szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, és azt a másik fél okozta, vagy legalábbis felismerhette. 2. jogi kérdésben való tévedés A jog ismerete fikció 3. a felek kölcsönös tévedése Ha ugyanarra a kérdésre nézve vannak tévedésben a felek. Ilyenkor mindkét fél megtámadhatja a szerződési nyilatkozatokat. 4. lelki kényszer Ez is megtámadhatóságot eredményez. 5. megtévesztés

15 6. aszinallagmatikus szerződések A szerződés igazságtartalma, a benne lévő szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányos kell legyen 7. tisztességtelen kikötést tartalmazó szerződés

16 9. Ismertesse a kötbér szabályait, funkcióját! Mi a foglaló? 1. A kötbér A szerződés biztosítéka. A szerződés nem teljesítése vagy a nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött pénzösszeg: meghiúsulás, késedelem vagy hibás teljesítés esetére. Pénzösszeg fizetése, ha a kötelezett későn, hibásan vagy nem teljesít. A kötbér: bármilyen szerződéshez kapcsolható írásban kell kikötni alapja lehet a felek megállapodása, amelyben a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít joghatásait a Ptk. rendezi utána kamat érvényesen nem köthető ki túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti a kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a késedelem vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni 2. A foglaló Akkor alkalmazzák, ha a szerződéskötés és a teljesítés időben elválik. Lehet pénz vagy más dolog is. Mindig a szerződés megkötésekor kell átadni. A szerződés megkötését jelzi, teszi kézzelfoghatóvá, és biztosítékul szolgál. Tehát négy eleme van a fogalomnak: - a szerződés megkötésekor - pénz vagy más dolog - szerződés megkötését jelzi - a szerződés megkötésének biztosítéka.

17 Ha valamelyik fél hibájából meghiúsul a szerződés : - ha a foglalót adó hibájából: ilyenkor a foglalót elveszíti; - ha a foglalót kapó (eladó) hibájából: a foglaló kétszeres összeggel jár vissza. Ha egyiknek sem róható fel a meghiúsulás vagy mindkét félnek, semmifajta speciális szankció nem jár, a foglaló visszajár.

18 10. Ismertesse a jótállás és a szavatosság fogalmát, szabályait! Ismertesse az elhatárolásukat! A jótállás A jótállás főszabályként a szerződést biztosító, a szerződésben rögzített mellékkötelezettség. Jótállás esetén ugyanazok a jogok érvényesíthetőek, mint szavatosság esetén de annál hosszabb határidővel. A jótállás alapján a jogosultra nézve kedvezőbb a bizonyítási teher is: a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Lényege: annak fokozott garantálása, hogy a szolgáltatott dologban a törvényes és a szerződésben rögzített tulajdonságok maradéktalanul megvannak. Alapja lehet: - a felek megállapodása - jogszabály - csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott időtartam alatt áll fenn. A szavatosság A hibás teljesítés elsődleges jogkövetkezménye a szavatossági jogok feléledése. A szavatossági jogok a következők: kijavítás, árleszállítás, kicserélés, elállás. Amennyiben tehát a kötelezett hibásan teljesít a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A dolog kicserélését akkor lehet kérni, ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, és a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a jogosult elállhat a szerződéstől. A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A jogosult főszabályként a teljesítéstől számított hat hónapon belül érvényesítheti szavatossági jogait. Rejtett hiba esetén a jogosult szavatossági jogait egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti.

19 11. Ismertesse a szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtáit! Ismertesse a bankgarancia szabályait! A mellékkötelezettségek fajtái: 1. szerződést megerősítőek: -foglaló -kötbér -jogvesztés kikötése -jótállás 2. dologi biztosítékadási jellegűek: Dologi: -bankgarancia -óvadék -zálojog Személyi jellegű: -kezesség A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek-így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása-esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Célja a jogosult helyzetének kedvezőbbé tétele. Valamelyik bank kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos esemény beállta vagy elmaradása vagy bizonyos okmányok benyújtása esetén a jogosultnak fizet. A kötelezett nem maga teljesít, hanem átruházza ezt a bankra, meghatározott feltételek esetén fizet a bank és nem a kötelezettől függ a teljesítés. Jutalék jár érte, de így is megérheti a kötelezett szempontjából. A bankgarancia vállalója mindenesetben a pénzintézet. A kötelezett kérheti a bankgarancia lejártának meghosszabbítását. A garancián alapuló jogról való lemondásnak is helye van. Bankgarancia vállalásának korlátai:

20 - általános alapelv, hogy a bank csak hitelképes személyekért vagy szervezetekért vállal garanciát - a vállalt garanciát viszont biztosítékokhoz kötheti - a bank a garanciavállaláshoz megkövetelheti pl. annak tudomásul vételét, hogy a kötelezett helyett megfizetett összeget annak bankszámlájáról haladéktalanul leveszi, fedezet hiánya esetén pedig a kötelezett kamatot köteles fizetni. Fizetés a bank által: - a fizetés esedékességét követően a jogosultnak a garancialevélben megnevezett pénzintézetet fel kell hívnia annak közlése mellett, hogy a kötelezett nem teljesítette fizetési kötelezettségét - a kötelezettnek a már megtörtént fizetésekről értesítenie kell a pénzintézetet a szüksége mutatkozó adatok közlése mellett

21 12. Mutassa be a szerződés megszegésének eseteit és jogkövetkezményeit! Szerződésszegés minden olyan helyzet, állapot, amely a szerződéssel ellentétes, nem áll összhangban a szerződés céljával, vagyis rendellenes. Az egyes szerződésszegés - fajták 1. A késedelem Időleges nem-teljesítés. A késedelem a szerződésben megállapított időpont elmúlása teljesítés nélkül Kötelezetti késedelem A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésből vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, illetve más esetben, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. A kötelezetti késedelem jogkövetkezménye, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna Jogosulti késedelem A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, illetve ha nyugtát nem állít ki, vagy az értékpapírt nem adja vissza A jogosulti késedelem következménye, hogy a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; késedelme idejére kamatot nem követelhet. 2. A hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a teljesítés fizikai vagy jogi fogyatékosságban szenved.

22 - A fizikai fogyatékosság a tárgy valamely kellékhiányát jelenti - A jogi fogyatékosság esetén a teljesítésben valamilyen jogi hiba áll elő Attól függően milyen a hiány (fizikai vagy jogi), kétféle a jogkövetkezmény: beszélünk kellék- és jogszavatosságról. A hibás teljesítés jogkövetkezménye többirányú: - kijavítás - ár- vagy díjleszállítás - el lehet állni a szerződéstől, ha nem áll már érdekében a teljesítés A hibás teljesítés minden jogkövetkezménye objektív, csak a kártérítés szubjektív - Fajlagos szolgáltatás esetén további jog a kicserélés - A kijavítás joga úgy is megilleti a jogosultat, hogy saját maga másutt kijavíttatja, és ennek a javításnak a költségeit hárítja a hibásan teljesítő eladóra. 3. Lehetetlenülés Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. 4. A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

23 13. Mutassa be a szerződés módosításának folyamatát! Ismertesse a szerződés megszűnésének eseteit! A szerződés módosulásának módjai: - a felek akarat-megegyezése - bíróság ítélete - jogszabály által 1. A felek akaratából Érintheti a szerződés alanyát, tárgyát, tartalmát. - alanyváltozás Tulajdonképpen jogutódlás. A lényeg, hogy a jog alanyában személycsere történik. - jogcímmódosítás Ha haszonélvezője van a lakásnak, megállapodást köt a tulajdonossal, hogy lemond erről, és marad a lakásban mint bérlő vagy szívességből ingyenesen. - tárgy változása Amikor a lehetséges teljesítési megoldások egyikére koncentrálják a szerződést. - tartalom változása Ennek példái az egyösszegű tartozásra részletfizetésben való megegyezés 2. Bíróság ítélete Ezzel a bíróság beavatkozik a felek autonómiájába. 3. jogszabályi módosítás [Ptk (2)] Ilyen volt pl. a kedvezményes lakáskölcsönökkel kapcsolatos állami beavatkozás. Kivételesen használatos, csak nagyszámban, társadalmi méretekben előforduló szerződéseknél. A sérelmet szenvedő félnek a törvény jogot ad arra, hogy a jogszabályi beavatkozás következtében ő kérje az egyedi szerződésének bírói úton való korrekcióját, vagy elállhat a szerződéstől. A szerződés megszűnése teljesítés nélkül Esetei: - felek általi szerződés-megszüntetés

24 - jogszabály általi szerződés-megszüntetés - bírói beavatkozással történő szerződés-megszüntetés - halál mint jogi tény is lehet szerződés-megszüntető bizonyos szerződéseknél. 1. a felek akaratából A felek szerződés-megszüntető joga okszerűen következik abból, hogy keletkeztethetnek és módosíthatnak szerződést - a megszüntetés a szerződés felszámolása kölcsönös megegyezéssel. - a felbontás az eredeti állapotot állítják helyre. - a felmondás a felmondás határidejével szűnik meg a szerződés. - az elállás. 2. a halál mint jogi tény Mindig van jogutód, a jogutód lép a jogelőd helyébe.

25 14. Ismertesse a vállalkozási szerződés szabályait! Vállalkozási szerződés: - munkával elérhető eredmény produkálása - eredménykötelem A vállalkozó köteles valamilyen dolgot létrehozni, javítani, tervezni, a megrendelő köteles ezt az eredményt átvenni és megfizetni a vállalkozási díjat. A kereskedelmi jellegű vállalkozási szerződéseknek 3 csoportja van: - Beruházás - Kutatási - Utazási jellegű. - Alanyai: - Megrendelő, vállalkozó - Mindkettő bármely jogalany lehet, gyakorta szakképzettséghez és gyakorlathoz kötött - A speciális vállalkozási szerződések tipikusan gazdálkodó szervezetek között jönnek létre - Természetes személy: akkor, ha egyéni vállalkozó, vagy ne üzletszerűen, haszonszerzésből folytat ilyen tevékenységet - Egyéni vállalkozó: belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Személyes közreműködés, Főkötelezettségek: - Vállalkozó: - Eredmény létrehozása: ezzel teljesíti a szerződést, az eredmény bekövetkeztéért a vállalkozó szavatossággal tartozik - Ezt a munkát a vállalkozó szolgáltatni is köteles - Dologszolgáltatás: abban az esetben, ha a vállalkozó a saját anyagát használja fel a munka elvégzéséhez - Ezen anyagok tulajdonjogát is köteles átruházni

26 - A munka elvégzése tekintetében nincs a vállalkozó alárendelve a megrendelőnek, azt úgy végzi el, ahogy akarja - A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles úgy eljárni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyorsbefejezését. - Megrendelő: - Vállalkozói díj megfizetése: eredményért nyújtott ellenszolgáltatás - Nem ismeri a magyar jog az ingyenes vállalkozást ehelyett a megbízás ingyenes változata él - Díj: munka, anyagok, alkatrészek, szükséges ráfordítások ellenértéke - Külön díjazás csak akkor, ha aggálytalanul megállapítható, hogy a felek a díj meghatározásánál valamilyen szolgáltatásra nem voltak tekintettel - Szerződés keretein túlnyúló munkavégzés megbízás nélküli ügyvitel szabályi irányadók Teljesítés - általános szabályok - a megrendelő nem köteles részteljesítést elfogadni - egyébként max. felelős őrzés szerint felel a megrendelő részteljesítés esetén - próba: lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő köteles szolgáltatni - vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg a munka eredményén a vállalkozói díj erejéig Elállás: - a megrendelőt kártalanítás ellenében objektív elállás joga illeti meg, ezzel csak a teljesítésig élhet Teljesítési határidő: - Vállalkozó: bizonyos esetekben a szerződésszegés már a teljesítési határidő lejárta előtt beáll:

27 - határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a teljesítés nem történhet meg határidőre, és az a megbízónak többé mér nem áll érdekébe - nem feltétele a megbízó elállásának, hogy a késedelem felróható legyen a vállalkozónak, ez objektív elállási ok - akkor is, ha nyilvánvaló előre is, hogy a teljesítés hibás lesz - Megrendelő: - Késedelmes előzetes pénzügyi fedezet biztosítása - Adatszolgáltatás, közbenső intézkedés késedelmes teljesítése - Munkahely nem alkalmas, addig a vállalkozó megtagadhatja a munka elvégzését, míg a megbízó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, sőt, megszabott határidő eltelte után el is állhat a szerződéstől Speciális vállalkozási szerződések - a szakfeladatokat erre szakosodott jogalany bonyolítja le. Így az építési beruházásokhoz kapcsolódó négy legfontosabb vállalkozói típusú szerződés: - fővállalkozás - tervezési szerződés - építési szerződés - szerelési szerződés

28 15. Ismertesse a megbízás szabályait! A megbízási szerződés fogalma, funkciója, eredete, jogforrása - a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasítása szerint és érdekeinek megfelelően ellátni - funkciója: jogi formát adjon a kötelezett által másnak nyújtandó tevékenységet kifejtő magatartásának - nem eredményfüggő, általában a tiszta megbízás ritka, csak az a legfőbb vonása - önállósult fajtái: bizomány, szállítmányozás - eredete: római jog: munka- vagy ügyviteli szolgálatra irányuló ügyletek három fő típusa: o vállalkozási szerződés o munkabérlet o mandátum (megbízás) - szabad emberhez e megbízás méltó, szigorúan ingyenes, szívességi, csak honorárium jár ért - magyar jog: minden olyan tevékenységet megbízási szerződésnek minősít, amelyet a kötelezett valaki más érdekében és más számlájára végez, és nem minősül munkaszerződésnek, vagy más jellegű jogviszonynak A megbízás lényeges eleminek különös vonásai - Alanyok: o Megbízó: bárki lehet o Megbízott: szakértelemhez kötött megbízások esetén csak szakember - tárgya: közvetett tárgya nincs, közvetlen tárgya: felek kifejtendő magatartása - jellemzői: o gondos és szakszerű ügyvitel o díjköveteléskor meghatározó az elvárható gondosság és a szakszerű ügyellátó magatartás

29 o bizalmi elem fokozottabban érvényesül személyes eljárás o indoklás nélküli felmondás joga mind a két fél részéről o ingyenesség és visszterhesség egyaránt, főszabály a visszterhesség

30 16.Ismertesse az adásvétel szabályait!jellemeze a szállítási szerződés! 1. Az adásvétel: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani. A felek jogai és kötelezettségei: Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdon átruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért: Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.

31 Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Az adásvétel egyes különös nemei: Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos. Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos. Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett. Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik. Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

32 Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli. Ha az eladó a dolgot házaló kereskedés során történő eladás céljára kapta harmadik személytől, jogszabály a vevővel szemben e harmadik személynek az eladóval való egyetemleges felelősségét állapíthatja meg. A szállítási szerződés Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni. A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni. Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttó súly és darabszám szerint átvenni. A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye.