Szolgáltatások,

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások, július Tartalom Bevezető...3 Összefoglaló A szolgáltató ágazatok szerepe a nemzetgazdaságban A bruttó hozzáadott érték alakulása Beruházások A piaci szolgáltatató ágak nettó árbevétele A gazdálkodás szervezeti keretei Regisztrált gazdasági szervezetek Közvetlen külfölditőke-befektetések Foglalkoztatottság Bruttó átlagkereset A szolgáltatási tevékenységek teljesítménye Kiskereskedelem A kiskereskedelmi üzlethálózat Bevásárlóközpontok, hipermarketek A kiskereskedelmi forgalom alakulása A forgalom alakulása tevékenységcsoportok szerint A forgalom megoszlása árucsoportok szerint A kiskereskedelmi és a fogyasztói árak alakulása Szállítási teljesítmények Áruszállítás Személyszállítás Turizmus és vendéglátás Szálláshelyek Vendéglátás Utazásszervezés A lakosság belföldi többnapos és a külföldiek magyarországi utazásai...32

2 3.4. Távközlés, posta, információs- és kommunikációseszköz-használat és -ellátottság Távközlés Posta IKT-felhasználás Szolgáltatási kibocsátási árak A szolgáltatási kibocsátási árak alakulása Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ág Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ág Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma Nemzetközi kitekintés A hazai szolgáltatás-külkereskedelem fő jellemzői A szolgáltatáscsoportok forgalmának alakulása Turizmus Szállítási szolgáltatások Üzleti szolgáltatások A szolgáltatás-külkereskedelem relációs szerkezete

3 Szolgáltatások, Bevezető A Központi Statisztikai Hivatal most első ízben jelenteti meg a szolgáltatásokra vonatkozó összefoglaló kiadványát, amelynek célja, hogy átfogó és teljes képet nyújtson a gazdaságban meghatározó szerepet betöltő piaci szolgáltatások statisztikai adatokkal megragadható helyzetéről, jellemzőiről. A piaci szolgáltatások körébe igen sokféle és egymástól nagyon eltérő szolgáltatási tevékenység tartozik, mint amilyen a kiskereskedelem, az információ-kommunikáció, a szállítás, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. A kiadvány ezen szerteágazó területek statisztikai információit foglalja rendszerbe, bemutatva a piaci szolgáltatások nemzetgazdaságban betöltött szerepét, a gazdálkodás szervezeti kereteit, a piaci szolgáltatási tevékenységek teljesítményét, a szolgáltatási kibocsátási árakat, valamint a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát. Bízunk benne, hogy újszerű vállalkozásunk a felhasználók széles körének igényeit szolgálja, ennek jegyében várjuk olvasóink véleményét, észrevételeit. 3

4 Összefoglaló A nemzetgazdaság egészén belül az egymástól nagyon eltérő és igen sokféle szolgáltatási tevékenységet végző piaci szolgáltató ágazatok súlya meghatározó. 212-ben a bruttó hozzáadott érték és a nemzetgazdasági beruházások közel fele a piaci szolgáltató ágak teljesítményéből származott. Az év végén nyilvántartott gazdasági szervezetek közel 6%-át, több mint egymillió szervezetet a piaci szolgáltató ágakban jegyezték be. A közvetlen külföldi működő tőke közel 18 ezer milliárd forintos állományának több mint kétharmada a szolgáltató ágakban jelent meg 211 végén. A teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számának több mint kétötöde a piaci szolgáltató ágakban tevékenykedett, a lakossági munkaerő-felvétel adatai alapján számuk meghaladta az 1,6 millió főt. A bruttó átlagkeresetek a piaci szolgáltató ágakban általában jelentős mértékben eltérnek a nemzetgazdasági átlagtól, és az egyes ágak között is nagy a szóródás: 212-ben a nemzetgazdaság egészére vonatkozó bruttó átlagkereset több mint duplája realizálódott a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban, miközben a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágban annak kétharmadát is alig érte el. A piaci szolgáltató ágak 212. évi teljesítményének főbb jellemzői: 212 első félévének végén több mint 98 ezer vállalkozás 145 ezer kiskereskedelmi üzletet üzemeltetett. 212-ben a kiskereskedelmi üzletek forgalma folyó áron 4,5%-kal meghaladta az előző évit, ugyanakkor a volumenindex hosszabb ideje tartó visszaesése a 211-es átmeneti stagnálás után 212-ben tovább folytatódott, a forgalom volumene 2,1%-kal csökkent. A szállítási ágazat teljesítménye a 28-ban kezdődő gazdasági válság 29. évi kiteljesedése óta többek között az ipari és az építőipari termelés tartósan alacsony szintje miatt folyamatosan mérséklődött, 212-ben a 28. évinél már közel százmillió tonnával kevesebbet, 248 millió tonna árut mozgattak meg. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény a 28. évinél 6, 211-hez képest 2%-kal volt alacsonyabb 212-ben. Az elmúlt négy évben a helyi közösségi személyszállításban folyamatosan csökkent a szállított utasok száma, 212-ben az előző évi adathoz képest 2%-kal. A helyközi közösségi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye a csődbe ment Malév teljesítményének kiesése következtében 12%-kal esett vissza. Az elmúlt évben 43,6 millió külföldi látogatott Magyarországra. A látogatók valamivel több mint háromnegyede mindössze egy napra érkezett hazánkba, részben átutazóként, vásárlóként, illetve kisebb hányadban turisztikai céllal. A külföldiek összes kiadásainak összege 1175 milliárd forint volt. A turisztikai céllal érkezők 89 milliárd forintot költöttek, a vásárlási céllal érkezők 147 milliárd forint értékben vettek termékeket és szolgáltatásokat. A szálláshely-szolgáltatásban a 212. július 31-i előzetes adatok alapján közel 32 kereskedelmi szálláshely 129 ezer szobával és 34 ezer férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt esztendőben 8,3 millió vendég 21,6 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül a külföldi vendégeknél növekedés, a hazai vendégeknél stagnálás történt az előző évhez képest. 212-ben a kereskedelmi szálláshelyeken realizált árbevétel 27 milliárd forint volt, folyó áron számítva 6,5%-kal nőtt. 212-ben a vendéglátóhelyek folyó áron számítva 73 milliárd forint bevételt realizáltak. A vendéglátóhelyek, ezen belül a kereskedelmi vendéglátóegységek 212. évi eladási volumene stagnált az előző évihez képest, a munkahelyi és egyéb étkeztetést végzők volumene tovább csökkent (2%-kal). 4

5 Szolgáltatások, ben 1289 vállalkozás rendelkezett az utazásszervezés és -közvetítési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, közel egyharmaduk más főtevékenység végzése mellett nyújtja ezt a szolgáltatást. A rendelkezésre álló 211. évi adatok alapján a hazai utazási irodák szervezésében 69 ezer turista érkezett Magyarországra, és 1,5 millió vendégéjszakát töltött itt. A mobiltelefon-előfizetések száma 212 végén megközelítette a 11,6 milliót, a vonalas előfizetések száma közel 2,9 millió volt. Az internet-előfizetések száma évről évre dinamikusan bővül, 212-ben több mint egynegyedével haladta meg az előző évi állományt, és megközelítette az 5,5 milliót. A mobilinternet terjedése jelentősen felgyorsult, 212-ben 47%-kal nőtt. A kábeltelevízió-előfizetések száma az elmúlt évben meghaladta a 2,2 milliót. A kábeltelevízió-előfizetéseket a szolgáltatók majdnem fele internet- és telefonszolgáltatás nyújtásával is igyekszik vonzóvá tenni. Az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban IKT-technológiák) lakossági felhasználása területén felmérésünk alapján 212-ben a háztartások 95%-a rendelkezett mobiltelefonnal, 71%-ában valamilyen típusú számítógéppel is, az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya pedig megközelítette a 69%-ot. Az elmúlt esztendőben a vállalkozások 92%-a rendelkezett számítógéppel, 89%-uk internet-hozzáféréssel. Saját honlapja a vállalkozások 62, az internetkapcsolattal rendelkezők 7%-ának volt az elmúlt évben. Az információs társadalom fejlődését jól jellemzi az elektronikus kereskedelem terjedése: a lakosságon belül az interneten keresztül vásárlók aránya 212-ben elérte a 15%-ot, a vállalkozások elektronikus úton realizált árbevétele 211-ben 12%-kal volt több az előző évinél. 212-ben a szolgáltatási kibocsátási árak a megfigyelt szolgáltatási tevékenységek díjai tekintetében átlagosan 2%-kal csökkentek az előző évihez képest. Az általános inflációs mérőszámként is használt fogyasztóiár-index 5,7%-kal emelkedett mutatott ugyanebben az időszakban. A hazai szolgáltatás-külkereskedelem GDP-arányos részesedése az elmúlt esztendőben 17% volt, meghaladta a térség többi országában mértet, valamint az Európai Unió átlagát (11%) is. A teljes szolgáltatáskereskedelem egyenlege 212- ben pozitív volt, az aktívum jelentős részét, mintegy 6%-át a turisztikai többlet adta. 5

6 1. A szolgáltató ágazatok szerepe a nemzetgazdaságban 212-ben a nemzetgazdaságon belül a jellemzően heterogén tevékenységeket végző, piaci szolgáltató ágak 1 több mint 48%-os arányban járultak hozzá a bruttó hozzáadott érték előállításához. Az elmúlt évben a regisztrált vállalkozások közel 6%-át a piaci szolgáltató ágakban jegyezték be. A foglalkoztatás ágazati szerkezetében a szolgáltató ágazatok súlya meghatározó, megközelíti a 42%-ot. A nemzetgazdasági beruházások folyó áras teljesítményértékének több mint 46%-át a piaci szolgáltató ágak realizálták 212-ben A bruttó hozzáadott érték alakulása Az elmúlt öt évben a piaci szolgáltató ágak által előállított, folyó áron számított bruttó hozzáadott érték nagyságrendileg 1 12 ezer milliárd forint között mozgott. 212-ben megközelítette a milliárd forintot, folyó áron a pénzügyi-gazdasági válság kezdetének számító 28. évi értékhez képest jelentősen, közel 6, az előző évi adathoz viszonyítva azonban csupán csekély mértékben, 1,5%-kal nőtt, míg volumenében,8%-kal csökkent. A nemzetgazdaságiérték-termelésben folyó áron az egyes szolgáltató ágak súlya egymástól igen jelentős arányban eltért ábra A piaci szolgáltatások részesedése a hozzáadott értékből, 212 (G+I) Kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás; 12% (L) Ingatlanügyletek; 9% Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q); 52% (M+N) Szakmai, tudományos műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; 9% (R+S) Művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás; 3% (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység; 5% (H) Szállítás, raktározás; 6% (J) Információ, kommunikáció; 5% 212-ben a piaci szolgáltató ágak közül elsődlegesen a lakosságot kiszolgáló a legnagyobb, 12%-os részarányt elérő kereskedelem, járműjavítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágak együttes bruttó hozzáadott értéke folyó áron 2819 milliárd forint volt, volumenében közel 2%-kal maradt el az előző évi teljesítménytől. A két nemzetgazdasági ág elmúlt évi együttes teljesítményének volumene ennél jóval nagyobb mértékben, közel 2%-kal csökkent a 28. évihez képest. Az exportorientált termelőágazatokhoz is szorosan kapcsolódó és a nemzetközi gazdasági változásokra gyorsan reagáló szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág az elmúlt évben 1474 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket realizált, a 1 Ebben a kiadványban a piaci szolgáltató ágak megnevezés alatt a TEÁOR 8 szerinti G, H, I, J, K, L, M, N, R, S nemzetgazdasági ágakat értjük. 6

7 Szolgáltatások, hazai bruttó hozzáadott érték valamivel több mint 6%-át. 212-ben ebben az ágban a bruttó hozzáadott érték volumenének csökkenése 2,5, a négy évvel ezelőtti teljesítménytől ennél nagyobb, 8,4%-os volt. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban termelt bruttó hozzáadott érték megközelítette a 21 milliárd forintot, a szakmai, tudományos, műszaki és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző ágakban együttesen pedig elérte a 247 milliárd forintot, így jelentős, közel 9 9%-os részarányban járultak hozzá a teljes nemzetgazdasági értéktermeléshez. A 29-ben kiteljesedő gazdasági válság ellenére az információ, kommunikáció ág teljesítménye a 21. év kivételével töretlen, a bruttó hozzáadott érték folyó áras értéke évről évre folyamatosan emelkedett, 212-ben megközelítette az 1238 milliárd forintot, volumenében 3,4%-os növekedést realizált az előző évhez viszonyítva. A 212. évi előzetes adatok alapján 211-hez képest az információ, kommunikáció ág kivételével minden más piaci szolgáltató ágban maximum 3 százalékponttal csökkent a GDP volumene tábla A piaci szolgáltató ágazatok bruttó hozzáadott értéke és volumenindexei (előző év = 1,) Bruttó hozzáadott érték volumenindexe, előző Nemzetgazdasági ág Bruttó hozzáadott érték folyóáron, milliárd forint év =1, a 25. évre visszaláncolt adatokkal számítva (G+I) Kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 2 943, , , , 2 819, 1,3 83,4 96,5 1,7 98,8 (H) Szállítás, raktározás 1 298, , 1 371, , ,9 93,7 9,8 13,2 1,3 97,5 (J) Információ, kommunikáció 1 173, , ,6 1 21, ,7 13, 17,9 12, 12,4 13,4 (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység 937,9 1 41,1 1 65,5 1 59,7 1 67,1 97,7 1,5 95,3 94,4 97, (L) Ingatlanügyletek 1 885, ,7 2 2,4 2 54,6 2 75,3 99,9 12,9 99,8 1,3 98,8 (M+N) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 853,2 1 83, , ,5 2 46,6 12,4 96,2 11,2 99,9 99,9 (R+S) Művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás 675,9 637,3 653,7 674,3 69,5 1,6 95, 1,1 15,1 99,2 Piaci szolgáltató ágak összesen (G N, R, S) 1 768, , , , , 1,7 94,9 1,1 15,1 99,2 Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q, T) , , , , ,8 99,8 94,8 99,5 1,3 99,2 Ágazatok hozzáadott értéke összesen (alapáron) , , , , ,9 1,7 93,2 11,6 11,8 98,1 Termékadók és -támogatások egyenlege 3 899, , ,8 4 27, ,4 x x x x x GDP összesen (piaci beszerzési áron) , , , , ,2 1,9 93,2 11,3 11,6 98,3 Forrás: STADAT és táblák. Az egyes szolgáltatások 212. évi fogyasztóiár-indexei az előző évihez képest 1 12%-kal nőttek. A legcsekélyebb mértékben, 1%-kal a közlekedési és szállítási szolgáltatások díjai emelkedtek, a vendéglátás fogyasztóiár-indexe 5%-kal növekedett, a telefonálás és telefaxszolgáltatások díja, valamint a sport- és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos 7

8 szolgáltatásoké az 5%-ot is meghaladta. 212-ben a piaci szolgáltatások közül a postai szolgáltatások fogyasztóiár-indexe 12, a biztosítási szolgáltatásoké 1%-kal magasabb volt az előző évinél tábla Egyes szolgáltatások fogyasztóiár-indexei (előző év = 1,) Megnevezés Közlekedési és szállítási szolgáltatások 18,1 13,2 11,9 12,4 11, Postai szolgáltatás 19,7 16,8 16,5 19,2 112,4 Telefonálás és telefax-szolgáltatások 99,6 11,5 11,4 1,9 15,2 Sport- és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások 19, 19, 17,3 14,1 15,3 Kulturális szolgáltatások 15,4 14,4 13,6 11,1 13,6 Vendéglátás 17,8 16,6 14,6 13,1 14,9 Szálláshely-szolgáltatás 13,8 12, 1,3 98,5 12,6 Biztosítás 14,7 97, 94,1 89,1 11,4 Máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások 15,3 19,9 15,3 17,2 13,1 Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatások 15,9 18,1 15,9 12,3 14,1 Mindösszesen 16,1 14,2 14,9 13,9 15,7 Forrás: STADAT táblák Beruházások Az elmúlt évben a piaci szolgáltató ágak 194 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ez értékben 76 milliárd forinttal, dinamikáját tekintve folyó áron 4%-kal kevesebb, mint 211-ben volt. Ennek ellenére a piaci szegmensbe tartozó ágak súlya szinte változatlan maradt az előző évihez képest, továbbra is meghatározó, közel 47%-os részarányt képviselnek a teljes hazai gazdaságban tábla A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenindexei a piaci szolgáltató nemzetgazdasági ágakban (az előző év azonos időszaka = 1,) Nemzetgazdasági ágak Beruházások teljesítményértéke folyó áron, milliárd forint Beruházások volumenindexe, előző év azonos időszaka = 1,, százalék a) a) (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás 48,2 337,1 311,2 34,2 281,9 17,3 81,4 93,9 95,9 97,5 (H) Szállítás, raktározás 78,8 787,5 722,7 574,2 573,1 94, 18,3 87,5 76,7 97,6 (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 58,4 41,2 4,4 36, 34,2 11,9 68,8 97, 88,6 93,6 (J) Információ, kommunikáció 196,7 183,4 177,4 148,4 164,4 94,8 91,4 95,4 85,7 11,9 (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység 75,2 47,7 58,2 47,8 44,8 11,1 61,2 14,4 81,6 62,7 (L) Ingatlanügyletek 1 1,2 981,1 818,6 662,9 637,5 98,5 94,6 82,9 79,6 94,9 (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 73,9 68,4 68,4 74,5 63,5 98,1 91,9 12, 17,4 91,1 (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 117,5 86,1 79, 81, 82,3 96,3 68,8 95,9 12,1 99,3 (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő 42,2 4, 52, 58,6 42,6 84,3 91, 122,1 94,8 76, (S) Egyéb szolgáltatás 25,8 25,4 23,3 28, 15,6 88,4 93,5 98,3 93,8 6,2 Piaci szolgáltató ágak (G N, R, S) 2 716, , ,2 2 15, , Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q) 2 74,7 1 96,3 2 22, 2 283, , Nemzetgazdaság összesen 4 791,5 4 54, , , ,7 97, 91,4 94,9 95,5 94,8 a) Előzetes adatok. Forrás: STADAT és táblák. 8

9 Szolgáltatások, óta a nemzetgazdaság egészében és a piaci szolgáltató ágak többségében is csökkent a beruházások értéke. 212-ben az előző évi adatokhoz hasonlítva egyedül az információ, kommunikáció ágban növekedett a beruházási hajlandóság, 148 milliárd forintról 164 milliárd forintra, ez értékét és volumenét is tekintve kiemelkedően magas, 11%-os növekedés. A pénzügyi, biztosítási tevékenység és az egyéb szolgáltatás ágakban a 212-ben megvalósult fejlesztések volumene közel 4%-kal maradt el az előző évitől. 212-ben a teljes nemzetgazdaság beruházási teljesítményének több mint egyharmada a három legnagyobb ingatlanügyletek 15, szállítás, raktározás 14, kereskedelem, gépjárműjavítás 7% súllyal rendelkező ágban valósult meg ábra A piaci szolgáltatások részesedése a beruházásokból (nemzetgazdaság összesen = 1%) 1 % (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (H) Szállítás, raktározás (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (L) Ingatlanügyletek (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (S) Egyéb szolgáltatás Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q) 1.3. A piaci szolgáltatató ágak nettó árbevétele A szolgáltató tevékenységek igen széles skáláját végző gazdasági szervezetek 212. évi értékesítésének nettó árbevétele folyó áron valamivel több mint kétötöde a nemzetgazdaság egészében realizálódott teljesítménynek, meghaladta a 25 5 milliárd forintot. Az elmúlt évben a piaci szolgáltató ágak árbevétele az előző évitől csak csekély mértékben maradt el, a 28. év teljesítményéhez viszonyítva azonban 6%-ot is meghaladó mértékben esett vissza között az értékesítés nettó árbevétele tekintetében a teljes nemzetgazdaság egynegyedét is meghaladó részarányával a kereskedelem, gépjárműjavítás ágat sújtotta a legnagyobb, 2 milliárd forintot is meghaladó árbevétel-csökkenés. 212-ben a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág nettó árbevétele folyó áron 5%-ot meghaladó mértékben nőtt a 211. évihez képest, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció ágakban csak mérsékelt, 1%-os növekedést sikerült elérni. 9

10 Az értékesítés nettó árbevétele a piaci szolgáltató ágakban, tábla (milliárd forint) Nemzetgazdasági ág a) (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (H) Szállítás, raktározás (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (L) Ingatlanügyletek (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (S) Egyéb szolgáltatás Piaci szolgáltató ágak összesen (G N, R, S) Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q) Nemzetgazdaság összesen a) Előzetes adat. Forrás: évközi integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtések. 1

11 Szolgáltatások, A gazdálkodás szervezeti keretei 2.1. Regisztrált gazdasági szervezetek között a regisztrált szervezetek száma a piaci szolgáltató ágak mindegyikében folyamatosan növekedett, viszont 212-ben már csak a nemzetgazdasági ágak felében volt bővülés. 212 végén a nemzetgazdaságban összesen regisztrált 1,8 millió gazdasági szervezet közel 6%-át, azaz több mint egymillió szervezetet a piaci szolgáltató ágakban tartottak nyilván ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma a piaci szolgáltató ágakban 212. december 31-én Egyéb ágazatok (A F, O, P, Q, T, U) (L) Ingatlanügyletek (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás 19,2% 16,2% 9,3% (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (S) Egyéb szolgáltatás 4,4% 59,6% 23,8% 3,7% 4,% 7,% 6,2% 5,7% 4,8% (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (H) Szállítás, raktározás A nemzetgazdaság regisztrált gazdasági szervezeteinek több mint egynegyede két piaci szolgáltató ágban koncentrálódott: a gazdasági szervezetek regiszterének (GSZR) adatai alapján megközelítőleg 256 ezer szervezetet az ingatlanügyletek, 27 ezret a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban jegyeztek be. 212 végén az ingatlanügyletek ágban közel 3 ezerrel több szervezet volt nyilvántartva, mint négy évvel korábban, az éves átlagos növekedés üteme kevéssel meghaladta a 3%-ot december 31-én a 28. év végi adathoz viszonyítva a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek ágban több mint 19 ezerrel, azaz 12,5%-kal növekedett a regisztrált gazdasági szervezetek száma, így a piaci szolgáltató ágak szervezeteinek közel egyhatodát tartják nyilván ebben az ágban. A piaci szolgáltató ágak közül az elmúlt négy év alatt a pénzügyi-gazdasági válság ellenére folyamatosan növekedett a nyilvántartott szervezetek száma az információ, kommunikáció ágban (7,7%), a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (1,6%), valamint az egyéb szolgáltatás ágban (19%). A regisztrált gazdasági szervezetek száma 212. december 31-én az előző év végi állapothoz képest a szállítás, raktározás ágban 2, a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágakban 5%-kal mérséklődött. Az elmúlt év végére az előző évi adatokhoz képest stagnált a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban nyilvántartott szervezetek száma. 2 Adatok forrása: tájékoztatási adatbázis gazdasági és nonprofit szervezetek, beruházások regisztrált gazdasági szervezetek. 11

12 tábla Nemzetgazdasági ág A regisztrált gazdasági szervezetek száma és megoszlása összesen, darab megoszlás, % összesen, darab megoszlás, % összesen, darab megoszlás, % összesen, darab megoszlás, % összesen, darab megoszlás, % (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 (H) Szállítás, raktározás , , , , ,2 (I) Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás , , , , ,2 (J) Információ, kommunikáció , , , , ,8 (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , ,4 (L) Ingatlanügyletek , , , , ,2 (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , , ,7 (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , ,7 (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő , , , , ,4 (S) Egyéb szolgáltatás , , , , ,5 Piaci szolgáltató ágak (G N, R, S) , , , , ,6 Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q, T, U) , , , , ,4 Nemzetgazdaság összesen , , , , , A piaci szolgáltatást végző nemzetgazdasági ágakban regisztrált gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása jól tükrözi a végzett szolgáltatási tevékenység speciális jellegét. A 212. december 31-i adatok szerint a piaci szolgáltató ágazatokban regisztrált szervezetek 48%-a egyéni vállalkozásként volt regisztrálva, de a 444 ezer társas vállalkozás is meghatározó volt (41%) december 31-én a nemzetgazdasági ágakban regisztrált társas vállalkozások mintegy 24%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamivel több mint 16%-a pedig a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágakban volt nyilvántartva. 12

13 Szolgáltatások, ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, 212 (H) Szállítás, raktározás (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (J) Információ, kommunikáció (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (S) Egyéb szolgáltatás (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (L) Ingatlanügyletek Piaci szolgáltató ágak (G N,R,S) Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q, T, U) Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Egyéb gazdasági szervezet ezer db A két legnagyobb súllyal rendelkező ágban regisztrált szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása egymással ellentétes irányú, mert míg a kereskedelem, gépjárműjavítás ágon belül 69%-ban a társas vállalkozások vannak túlsúlyban, addig ez az arány az ingatlanügyletek ágakban az egyéni vállalkozások tekintetében volt igaz. Utóbbihoz hasonlóan alakult a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban is a vállakozások összetétele. A 212. év végi adatok szerint a vizsgált piaci szolgáltató ágakban a regisztrált gazdasági szervezetek létszámkategória szerinti megoszlása alapján 95% feletti túlsúlyban vannak a 9 és kevesebb főt foglalkoztató szervezetek. 212-ben a teljes nemzetgazdaságon belül a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban regisztrálták a 1 19 főt foglalkoztató szervezetek majdnem egynegyedét, illetve 16,5%-át a 2 49 főt, 9%-át az főt és 8%-át a legnagyobb, 25 fő felett foglalkoztató szervezeteknek. 13

14 tábla A piaci szolgáltató ágazatokban regisztrált gazdasági szervezetek száma létszámkategóriánként, 212 Nemzetgazdasági ág/ létszámkategória A regisztrált szervezetek száma összesen 9 és kevesebb főt foglalkoztató szervezetek 1 19 főt foglalkoztató szervezetek 2 49 főt foglalkoztató szervezetek főt foglalkoztató szervezetek (darab) 25 fő felett foglalkoztató szervezetek (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (H) Szállítás, raktározás (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (L) Ingatlanügyletek (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (S) Egyéb szolgáltatás Piaci szolgáltató ágak összesen (G N, R, S) Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q, T, U) Nemzetgazdaság összesen Közvetlen külfölditőke-befektetések A nem rezidens gazdasági szervezetek és magánszemélyek 3 által részvény, egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem és ingatlan formájában megjelenő magyarországi működő tőke állománya közel 18 ezer milliárd forint (közel 58 milliárd euró) volt 211 végén. Ez folyó áron forintban kifejezve 9,1%-os növekedés az előző évihez képest. A 211. évi külföldiműködőtőke-állomány több mint kétharmada a szolgáltató ágazatokban található tábla Közvetlen külfölditőke-befektetések állománya Nemzetgazdasági ág (millió forint) (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , ,4 (H) Szállítás, raktározás 295 6, , , ,1 (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 98 1, , , ,2 (J) Információ és kommunikáció , , , , (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , (L) Ingatlanügyletek ,7 96 5, , ,6 (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , ,6 Egyéb szolgáltatások (N, O, P, Q, R, S) , , , ,3 Más nemzetgazdasági ág (A F) , , , ,2 Összesen , , , ,4 Forrás: MNB. 3 A 1% alatti részesedésű és a külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő vállalkozások nélkül. 14

15 Szolgáltatások, A külföldiműködőtőke-állományból 211 végén a legnagyobb részesedéssel a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3,8%) rendelkezett, de a főtevékenység alapján e nemzetgazdasági ágban elszámolt működőtőke túlnyomó része közvetve más termelő (feldolgozóipari) tevékenységet finanszíroz. A piaci szolgáltató ágazatok között kiemelkedő arányú külföldi tőke van jelen a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,3%), a kereskedelem, javítás (11,1%) és az információ és kommunikáció (5,8%) ágazatokba sorolt vállalkozásokban ábra A piaci szolgáltatások részesedése a közvetlen külfölditőke-befektetésekből, 211* Más nemzetgazdasági ág (A-F) 31,2% (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,8% (I) Szálláshelyszolgáltatás,5% (H) Szállítás, raktározás 2,% (L) Ingatlanügyletek 4,7% Egyéb szolgáltatások (N, O, P, Q, R, S) 5,5% (J) Információ és kommunikáció 5,8% (G) Kereskedelem, javítás 11,1% (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység 8,3% * Az MNB közvetlen külfölditőkebefektetések-állománya adatai alapján Foglalkoztatottság A piaci szolgáltatást végző nemzetgazdasági ágakban 212-ben a lakossági munkaerőfelvétel adatai szerint a foglalkoztatottak száma megközelítette a 1 millió 614 ezer főt, a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak mintegy 42%-át. Az elmúlt évben a piaci szolgáltató ágakban egy év alatt 42 ezer fővel, mintegy 3%-kal emelkedett a foglalkoztatottak száma. 212-ben az összes foglalkoztatott 14%-a a leginkább élőmunka-igényes kereskedelem, gépjárműjavítás, 7%-a a szállítás, raktározás, valamint több mint 4%-uk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban dolgozott. 15

16 tábla Foglalkoztatottak száma a piaci szolgáltató ágazatokban Nemzetgazdasági ágak (ezer fő) (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (H) Szállítás, raktározás (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (L) Ingatlanügyletek (M) Szakmai, tudományos műszaki tevékenység (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (S) Egyéb szolgáltatás Piaci szolgáltató ágak (G N, R, S) Többi nemzetgazdasági ág (A F, O, P, Q, T, U) Nemzetgazdaság összesen Forrás: lakossági munkaerő-felmérés (magánháztartásokban lakó éves személyek). 212-ben a foglalkoztatottak nemek szerinti összetételét tekintve a korábbi években kialakult arányokban nagyságrendi változás nem történt. A felmérés adatai szerint a nők foglalkoztatottságának aránya (55 71% közötti megoszlásban) magas volt a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a szakmai, tudományos, műszaki, tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás ágakban. A férfi foglalkoztatottak száma (59 76% közötti arányban) jellemzően a szállítás, raktározás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágban volt nagyobb Bruttó átlagkereset 212-ben az előző évihez képest a piaci szolgáltató ágak mindegyikében 1 19% közötti mértékben emelkedett az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A piaci szolgáltató ágak közül 212-ben a legmagasabb bruttó átlagkeresettel rendelkező pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban regisztrálták a legkisebb, alig 1%-os mértékű emelkedést az előző évihez képest. Egy év alatt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban 11, a szakmai, tudományos, művészeti tevékenység és az adminisztratív és szolgáltatás támogató tevékenységet végző ágakban 9 9%-kal, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban a legnagyobb mértékben, közel 19%-kal növekedett. 16

17 Szolgáltatások, ábra A bruttó átlagkereset alakulása a piaci szolgáltató ágakban, * Forint/fő/hó Nemzetgazdaság összesen (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (H) Szállítás, raktározás (I) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (J) Információ, kommunikáció (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (L) Ingatlanügyletek (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (R) Művészet, szórakoztatás, szabad idő (S) Egyéb szolgáltatás * Forrás: intézményi munkaügy-statisztika. (A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek adatai.) Az alkalmazottak bruttó átlagkeresetét tekintve jelentős nagyságrendi eltérések vannak az egyes ágak között. 212-ben az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a kereskedelem, gépjárműjavítás, és a szállítás, raktározás, valamint az ingatlanügyek ágakban közelítette meg leginkább a nemzetgazdaság egészére számított közel 223 ezer forintos havi átlagot. A piaci szolgáltató ágak közül 212-ben és az azt megelőző években is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban regisztrált havi bruttó 212-ben közel 14 forintos átlagkereset összege maradt el a legnagyobb mértékben (37 41%) a nemzetgazdasági átlagtól. 212-ben az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete az információ, kommunikáció ágban meghaladta a 41 ezer forintot, 84%-kal volt magasabb a teljes nemzetgazdasági átlagánál. Az elmúlt évben a pénzügyi, biztosítási tevékenység ág alkalmazottainak havi bruttó átlagkeresete megközelítette a 46 ezer forintot, több mint a duplája volt a nemzetgazdasági átlagnak. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban alkalmazottak havi bruttó közel 331 ezer forintos átlagkeresete szintén jelentős mértékben meghaladja a többi piaci szolgáltató ágazatban regisztrált átlagkeresetet, és arányait tekintve közel másfélszerese a nemzetgazdasági átlagnak. 17

18 Bruttó átlagkereset a piaci szolgáltató ágakban, 212* 2.5. ábra Forint/fő/hó (K) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (J) Információ, kommunikáció (M) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (L) Ingatlanügyletek (H) Szállítás, raktározás (G) Kereskedelem, gépjárműjavítás (R) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (S) Egyéb szolgáltatás (N) Adminisztratív és szolgáltatást támogató (I) Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás A piaci szolgáltató ágazat átlagkeresete Bruttó átlagkereset (forint/fő/hó) * Forrás: intézményi munkaügy-statisztika. (A 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt nonprofit szervezetek adatai.) 18

19 3.1. Kiskereskedelem 3. A szolgáltatási tevékenységek teljesítménye Szolgáltatások, A kiskereskedelmi üzlethálózat A legutóbbi évek tendenciáinak statisztikai kimutatását nehezítette a 29-ben bekövetkezett szabályozási változás: a kiskereskedelmi üzletek nyitására vonatkozó előírásokat jelentősen enyhítették és a hangsúlyt az egyes kiskereskedelmi tevékenységek végzésének szabályozására helyezték. Az önkormányzati nyilvántartások új rendszerben való felépítése az önkormányzatok számára hosszabb időt igényelt, és az ezekre épülő statisztikai rendszert is át kellett építeni, ezért a 29. végi tényleges állapot nem volt rekonstruálható, így az adatokat a KSH nem publikálta június 3-án 145 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ezerrel több, mint 211 végén. 4 A növekedés döntő részben (közel 6 egységgel) az élelmiszerüzleteknél és -áruházaknál következett be, míg az iparcikküzletek és -áruházak száma közel 4-zal, az üzemanyagtöltő állomásoké pedig több mint 7-nel bővült ábra A kiskereskedelmi üzletek számának tevékenységcsoportok szerinti megoszlása Darab I. félév Üzemanyagtöltő állomás Használtcikk-szaküzlet Illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzlete Könvy-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Bútor-, műszakicikk-, festék- vasáru-, barkács- és építőanyag-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeli üzlet Vegyesiparcikk-üzlet és -áruház Élelmiszer-szaküzlet Élelmiszer-vegyesüzlet és -áruház Az élelmiszerüzletek és -áruházak 211. végi 44,4 ezres állománya 212 első félévének végére 1,3%-kal, 45 ezerre nőtt. Jelentősebb, 2,6%-os növekedés ezen belül az élelmiszerszaküzletek számában következett be, különösen a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek, az egyébélelmiszer-szaküzletek, valamint a zöldség-gyümölcs üzletek területén. 211 végéhez képest csökkent ugyanakkor a dohányáru-szaküzletek száma, 4,7%-kal. Az iparcikküzletek és -áruházak száma 211. végi 97,6 ezres állománya,4%-kal, csaknem 98 ezerre emelkedett. A legnagyobb emelkedés a vegyesiparcikk-üzlet és -áruház (3,6%), valamint a használtcikk-szaküzlet (3,3%) üzlettípusoknál volt, visszaesés pedig (,6%) a textil-, ruházati és lábbeliüzletek területén következett be. A bútor-, műszakicikk-, festék-, vasáru-, barkács- és építőanyag-szaküzletek, a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikkszaküzletek, valamint az illatszerüzlet, humán és állatgyógyászati termékek üzleteinek számában jelentősebb változás nem történt. 4 Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően, üzemanyagtöltő állomásokkal együtt, gépjármű-, gépjárműalkatrész- és motorkerékpár- és -alkatrészszaküzletek nélkül. 19

20 Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű-, motorkerékpár- és járműalkatrész-üzletek száma 212. június 3-án 8,9 ezer volt. Ezen belül a gépjármű-szaküzletek száma,4%-os csökkentek, a gépjárműalkatrész-szaküzletek 1%-kal nőttek. Tovább folytatódott az üzlettel nem rendelkező, csomagküldő tevékenységet folytató egységek számának növekedése. A 211. végi 23 darabos állomány 212 első félévére 27%-kal, csaknem 3 darabra emelkedett. A több mint 145 ezer kiskereskedelmi üzletet több mint 98 ezer vállalkozás üzemeltette 212 első félévében. Az országos üzletállományon belül egyre inkább túlsúlyba kerültek a társas vállalkozások által üzemeltett üzletek (67%), miközben az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya egyharmadára zsugorodott. Egy üzemeltető vállalkozás átlagosan 1,5 kiskereskedelmi üzletet működtetett 212 első félévében. A legtöbb üzlet átlagosan 13 a részvénytársaságokhoz tartozott, a korlátolt felelősségű társaságokra 1,6, a betéti társaságokra 1,4, az egyéni vállalkozásokra 1,2 üzlet jutott. Az összes üzemeltető vállalkozás 42%-át a korlátolt felelősségű társaságok, 4%-át az egyéni vállalkozások, több mint 16%-át a betéti társaságok tették ki, míg a részvénytársaságok aránya csak,6% volt. A kiskereskedelmi üzleteket üzemeltető vállalkozások többsége (62%) kiskereskedelmi főtevékenységű volt. Jelentős az aránya a kiskereskedelmi üzleteket üzemeltetők között a nagykereskedelmi (8%), az ipari (6,8%) főtevékenységű, a kiskereskedelemmel csak másodlagos tevékenységként foglalkozó vállalkozásoknak. Országos szinten, 212. június 3-án 16,4 millió négyzetméter volt a kiskereskedelmi üzletek eladóterének összes alapterülete, 211 végéhez képest közel 1%-kal nőtt. Az egy üzletre jutó átlagos alapterület (121 négyzetméter) azonban az üzletszám enyhe növekedése miatt nem változott Bevásárlóközpontok, hipermarketek Magyarországon az elmúlt két évtizedben megjelentek és mára a kiskereskedelem meghatározó tényezőivé váltak a bevásárlóközpontok 5 és hipermarketek ben 2 új bevásárlóközpontot nyitottak meg hazánkban, így összesen 119 bevásárlóközpont üzemelt, ebből 79 vidéken, 4 pedig a fővárosban. A hipermarketek száma 212-ben eggyel bővült, 169- re emelkedett, 147 vidéken, 22 pedig Budapesten működött. 5 Bevásárlóközpontnak tekintjük az olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képez a benne működő különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztató létesítményekkel (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely). 6 A hipermarket olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, amely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3 ezer négyzetméter, és rendszerint parkolóhellyel is rendelkezik (pl. Auchan, Interspar, TESCO). 2