XVIII. kerület közlekedésfejlesztési koncepciója. -Forgalmi tanulmány-

Átírás

1 FÕMTERV MÉRNÖKI TERVEZÕ ZRT Budapest, Lövõház u. 37. * 1276 Bp. pf * Tel.: * Fax: * fomterv@fomterv.hu * XVIII. kerület közlekedésfejlesztési koncepciója -Forgalmi tanulmány- megrendelõ: XVIII. kerület Pestszentlõrinc-Pestszentimre Önkormányzat június

2 Tsz: Iratszám: I-001 Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc Pestszentimre Közlekedésfejlesztési koncepciója Készítették: Kiss Károly KÉ-T, KÉ-SZ/ felelıs tervezı Ercsényi Balázs KÉ korl./ tervezı Beller Roland belsı ellenır Takács Miklós irodavezetı Számítógépes feldolgozás: Debreczeni Gábor Gimesi Katalin Kissné Németh Gabriella Turnerné Várnai Eszter június hó

3 Tartalomjegyzék 1. A feladat megfogalmazása 4 2. Helyzetelemzés Területszerkezeti adottságok Területi funkcionális elemzés Szomszédos térségek hatásai Közlekedési rendszer sajátosságai Közúti közlekedési hálózat Közforgalmú közlekedés Vasúti közlekedés Forgalomcsillapítás Kerékpár közlekedés Jármőelhelyezés Teherforgalom A közlekedésfejlesztés fı irányainak megfogalmazása Fejlesztés ágazati javaslata Közúti közlekedés Közforgalmú közlekedés Vasúti közlekedés Teherforgalom Forgalomcsillapítás Gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Jármőelhelyezés Összefoglaló 64 Felhasznált források 65 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/2

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A kerület területének funkció szerinti felosztása 8 2. ábra: Térségelválasztó létesítmények ábra: Jelenlegi közúti hálózat ábra: Jelenlegi közúti forgalmi adatok ábra: Jelenlegi tömegközlekedési hálózat ábra: Jelenlegi tömegközlekedési ellátottság ábra: Jelenlegi vasúti hálózat ábra: Jelenlegi forgalomcsillapított övezetek ábra: Meglévı gyalogos közlekedés ábra: Jelenlegi kerékpáros létesítmények ábra: Jelenlegi teherforgalmi szabályozás ábra: Javasolt közúti hálózat ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok A változat ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok B változat ábra: Tömegközlekedési fejlesztési irányok C változat ábra: Javaslat a teherforgalom kezelésére ábra: Forgalomcsillapítás ábra: Tervezett gyalogosközlekedési javaslat ábra: Kerékpárút-hálózat fejlesztési javaslat 62 Melléklet: Forgalmi adatok I ker_kozlfejl_konc.doc 65/3

5 1. A feladat megfogalmazása A Budapest XVIII. kerület Pestszentlırinc Pestszentimre Önkormányzat megrendelésére 2004-ben elkészített, a kerület közlekedésfejlesztési koncepcióját megfogalmazó dokumentáció frissítése szükségessé vált. Jelen terv a Budapest Közlekedésfejlesztési Rendszerének Fejlesztési Tervével ( ) összhangban a következı évek közlekedésfejlesztésének céljait, a megvalósítás fı elveit, az egyes célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket foglalja össze. A fıvárosi projektek ütemezése, megvalósíthatósági vizsgálatuk, a finanszírozás lehetséges forrásainak feltárása jelenleg van folyamatban, így azok tervezett ütemezésében jelentıs bizonytalanságok vannak. A tervdokumentáció széleskörő adatgyőjtéssel készült, mind a meglévı közlekedési létesítmények, a közúti, kerékpáros és vasúti fejlesztések, mind a forgalomszervezési intézkedések, mind csillapítás, teherforgalom korlátozása, forgalombiztonsági javítása felmérésre és kiértékelésre került. A terv a pályák állapotával nem foglalkozik, hiszen ez nem fejlesztési, hanem fenntartási kérdés. A dokumentáció a évben készült koncepció frissítése, így a teljesen átdolgozott ábraanyag mellett a szöveges fejezetek tekintettel arra, hogy a kerületben fejlesztések alig történtek csak részben módosultak. A munkaközi szállításra érkezett érdemi észrevételeket figyelembe véve került véglegesítésre a dokumentáció. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/4

6 2. Helyzetelemzés 2.1. Területszerkezeti adottságok A kerület két fı területi egysége a korábbi két önálló település jól elkülöníthetı. Az Üllıi útra mint tengelyre felfőzött Pestszentlırincen egy elnyújtott nagyobb kerület központ, valamint két pontszerő alközpont jelölhetı ki. A Havanna lakótelep mint önálló alközpont nevezhetı meg. Pestszentimre központja a kerületben mint a legnagyobb alközpont vizsgálandó. központ a Baross utca Szarvascsárda tér közötti területsáv közigazgatási, kulturális, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, sport és közlekedési központ egyaránt alközpontok Béke tér (kereskedelmi és közlekedési) Üllıi út Margó Tivadar utca Darányi Ignác utca (volt Fórum mozi térsége) Mikszáth Kálmán utca között (kereskedelmi és közlekedési) A Havanna lakótelepen önálló kereskedelmi és kulturális központ alakult ki. Pestszentimre mint korábban önálló település központja csaknem minden funkciót felölel. Területe a Nemes utca vonalára tehetı, elsısorban kereskedelmi és közlekedési funkciók jelennek meg a Nagykırösi út és a vasúti vágányok túloldalán. A környezı kerületek és települések közül Pestszentlırinc Kispesttel közös határuk mentén összeépültek, csakúgy, mint Pestszentimre Gyállal. A kerületet a többi településtıl zöldterület mezıgazdasági, illetve erdıterület választja el. Ipari övezetek kizárólag Pestszentlırinc terültén találhatók. Három fı övezetként is jelölhetı ki a Gyömrıi út menti sáv egyrészt a Gyömrıi út és a vasút közötti sávban, valamint a Kıbányával határos részen Kispest határa menti sáv az Újtemetı úttól az Alsó erdısorig Méta utca menti sáv és a Cséry telep jórészt még ma is átalakuló ipari területek. További kisebb ipari logisztikai területek találhatók a Péterhalmi út mentén, Szemere telepen és az Üllıi út külsı része mentén. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/5

7 Felszámolásra került a Szemere telep és Miklós telep közötti ipari övezet, mely részben fejlesztés, részben kereskedelmi területté való átalakítás elıtt áll. Külön kezelendı a Ferihegyi repülıtér és a hozzá kapcsolódó ipari-logisztikai terület, mely szintén átalakulás elıtt áll. A kerület területét a MÁV fı és mellék vonalai, összekötı vágányai, valamint az ipari övezetek teszik tagolttá. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/6

8 2.2. Területi funkcionális elemzés A kerület a hajdani országút mentén kialakult településmagból egy nıtt településsé fejlıdött. Az elmúlt év jelentıs változásokat hozott a település életében, melynek legmeghatározóbb eleme a vasútfejlesztés, mely során néhány évtized alatt a mai állapotot tükrözı vonalhálózat alakult ki. A térségben jelentıs kavics és homokbányászat, valamint téglakészítésre alkalmas agyagbányászat folyt. Ezek a bányagödrök nyomokban ma is megtalálhatók, illetve rekultivációjuk ma is napirenden van. A bányára települt ipar teljesen eltőnt, helyette könnyő és gépipari üzemek települtek, melyek mára úgyszintén eltőntek. A közlekedési struktúra alapvetıen erre a ma már mőködésképtelen iparra épült ki. Minden üzem iparvágánnyal rendelkezett, ezek közül néhányat kivéve még ma is fellelhetı annak ellenére, hogy szállítási feladatokat közülük már csak néhány lát el. A termelı ipart felváltotta a tercier gazdasági ágazat, mely a korábbi tevékenységek helyén környezetbarátabb körülmények között, kisebb szállítási igények mellett mőködik. Az ipari fejlesztési, majd visszafejlesztési folyamatok mellett a terület nagyváros menti zöldövezeti jellege kedvezett a lakóövezetek kialakulásának. A 60-as évekig a kerület területén az egyetlen tömeges lakásépítési akció az I. világháborút követıen, a hadiüzem épületeinek átépítése során folyt az egykori Állami lakótelep megszületésekor. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/7

9

10 Az elsı lakótelepi beépítés az akkor még meglévı Állami lakótelep mellett a Méta utca mentén (KISZ lakótelep), valamint a Lakatos utca mentén épült meg, mely késıbb a Nefelejcs utca vonalán bıvült. A Havanna lakótelep Budapest egyik utolsó paneles lakótelepeként épült a 70-es évek végétıl. A területfejlesztés koncepciója a kerület területén nem volt egységes. A felszámolásra került ipari területek nem kaptak új funkciót, a mezıgazdasági mőveléső tömbök a tömeges lakásépítés, majd az ipari-logisztikai zöldmezıs beruházások áldozatául estek. E folyamatok okozták, hogy a település lakóövezetei mindig a más funkciót el nem látó területeken fejlıdtek, körbe ölelve az ipari területeket. A funkciók átértékelıdése következtében a közlekedési igények a természetes fejlıdés során kialakult közlekedési hálózat mentén jelentek meg. Így a vasúti személyszállítás erısen visszafejlıdött, a jó tömegközlekedéssel ellátott Üllıi útról a lakótelepek súlypontjai távol estek. A település három sugár irányú tengelye gyakorlatilag ısidık óta létezett. Ezek a Ferihegyi repülıtérre vezetı út Gyömrıi út Üllıi út Nagykırösi út. Harántoló irányú elem is mindössze három van, ezek sem teljes értékkel. A Pestszentimre és Béke tér közötti tengely csak rövid, hiszen a ma Ferihegyig járható tengely a repülıtér megépültétıl, a 30-as évektıl csonka, Soroksárra pedig csak tört vonalon vezet tovább. A Csévézı utca Szentlırinci út közötti tengely keresztezi a városrész ısi településrészét, ugyanakkor a legrövidebb eljutást biztosítja. A Margó Tivadar utca Felsıcsatári út tengely a vasúti átjáró 70-es évekbeli lezárása óta nem mőködik. (Létezett egy az Igló utca Honvéd utca Sallai utca Méta utca tengely is, mely még a repülıtér 60-as évekbeli bıvítése során elépítésre került, helyette épült meg a Csévézı utca Bélatelepi út.) 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/9

11 Jelenleg a kerület területén lévı funkciók és a közlekedési hálózat összhangja több ponton is hiányos. A vasút a kerületen több vonalon is áthalad, de a közlekedési igények (személy és áru) kielégítésében nem bír mérhetı szereppel. A közlekedési hálózat hiányosságai folytán a városi tömegközlekedés sem optimális, szállítási kapacitások maximuma a csillapításra váró területeken regisztrálható (pl. Petıfi utcán 5 alap és 2 gyors viszonylat). A tömeges utazási igényt biztosító lakótelepek nem nagykapacitású tömegközlekedési eszközzel (villamossal) vannak kiszolgálva. A kerületen belüli munkahelyek megszőnése következtében az utazások zöme a városközpont felé irányulnak. A település fejlıdése továbbiakban a korábban kevéssé kiszolgált térségekben várható, így a meglévı út és tömegközlekedési hálózat aszimmetrikus terhelése várható. (pl. Alacska ltp., Gloriett ltp. Volt laktanyák) 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/10

12

13 2.3. Szomszédos térségek hatásai A kerület perem jellegébıl fakadóan a fıváros és az agglomeráció közötti kapcsolat a három sugárirányú úton, illetve a két vasútvonalon bonyolódik le. Az Üllıi út szerepe jelentısen csökkent, ugyanakkor a Ferihegyi repülıtérre vezetı út és a Gyömrıi út mint szervizút forgalma megnıtt. A 4-es fıút menti települések mindig is jelentıs bejáró forgalmat terheltek a kerület közlekedési hálózatára. A forgalom a vasútról folyamatosan átterelıdött a közútra, ezen belül a személygépkocsira. Az M0 autópálya átadásával, valamint a 12 t feletti össztömegő átmenı teherforgalom kitiltásával a kerület úthálózatát terhelı nehézjármőforgalom mérséklıdött. A késıbb elemzésre kerülı forgalmi adatokból is kitőnik a felszabaduló kapacitást a helyi forgalom, illetve a kerület területérıl kiinduló forgalom tölti ki. A személygépkocsi forgalom tekintetében a Nagybani piac, valamint a Soroksár területén lévı két és Vecsés határában lévı nagy bevásárló centrumok által gerjesztett forgalom terheli a kerület úthálózatát. A kerület legnagyobb közlekedési logisztikai létesítménye a Ferihegyi repülıtér, melynek utasforgalma elsısorban a gyorsforgalmi utat terheli. Ugyanakkor a repülıtérhez kapcsolódó eddig ki nem telepített logisztikai bázisok (air cargo-k) teherforgalma Budapestrıl, valamint az M0, gyorsforgalmi út felıl a kerület területét érintik. A kerület számára a városközpontba jutás legkézenfekvıbb útvonala a kispesti közúthálózaton keresztül lehetséges. Az Üllıi út, Nagykırösi út, Ferihegyi repülıtérre vezetı út, valamint az Ady Endre út és Nefelejcs utca mint sugárirányú tengelyek a közúti forgalom számára elsıdleges szereppel bírnak. A tömegközlekedési hálózat is a metró két kispesti végállomására szervezve a XIX. kerületi utakat terheli. Pestszentlırincen át Rákoshegy számára adott a jó közlekedési kapcsolat a városközpont felé. Megállapítható a szomszédos térségekkel való kapcsolat ma is részben a kerület két egykori településének tengelyében haladó utakon bonyolódik le. A központokat elkerülı utak (Ferihegyi repülıtérre vezetı út és az M5 autópálya) kapacitásának határán mozog többletforgalom felvételére csekély mértékben képes. A további forgalmi igények kielégítésére alkalmas út nincs, így a térségi kapcsolatok fejlıdése stagnál. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/12

14 2.4. Közlekedési rendszer sajátosságai Közúti közlekedési hálózat A kerület területét három országos közút érinti, melyek a Üllıi út, mely korábban a 4-es számú fıút fıvárosi bevezetı szakasza Ferihegyi repülıtérre vezetı út, mely a 4-es út kijelölt bevezetı szakasza es jelő út, melynek fıvárosi szakasza a Nagykırösi út A kerületben több városi fıút nincs, több fıútvonalként kijelölt forgalmi út jelentıs forgalmi terheléssel fontos hálózati szereppel bír. A kerület határa közelében halad el az M5 autópálya és a hozzá csatlakozó M0 autóút. Az M0 autóút átadásával mérséklıdött a Méta utca Sallai utca Gilice tér Petıfi utca (Sallai utca Üllıi út) Ráday Gedeon utca Csévézı utca útvonal terhelése. Az elmúlt idıszakban e tengely forgalma növekedni látszik, hiszen az M0 jelentıs kerülıvel biztosítja a XXIII. kerület és a XVII. kerület közötti kapcsolatot. A hálózat elemei a végzett forgalomfelvétel adatai szerint elsısorban helyi úti célok és a kerületbıl a városközpont elérésébıl fakadó forgalmat viselik. A jelenlegi hálózati rendszer szerint forgalmi utak közé sorolhatók: Felsıcsatári út Csévézı utca Nefelejcs utca Ráday Gedeon utca Haladás utca Honvéd utca Bajcsy-Zsilinszky utca Új temetı út Csapó utca Barta Lajos utca Kinizsi Pál utca Margó Tivadar utca Petıfi utca Sallai utca Péterhalmi út Kettıs-Körös utca Lırinci út Kisfaludy utca Szabadka utca Dráva utca Halomi út Méta utca Királyhágó utca Nemes utca Dózsa György utca 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/13

15 Ez a hálózat a fıutakkal együtt az átmenı, kerület és a környezete közötti forgalom lebonyolítását szolgálja. Hálózati szerepükbıl fakadóan győjtıútként funkcionál az: Igló utca Lakatos utca Thököly utca Nagybánya utca Nefelejcs utca külsı szakasza Darányi Ignác utca Baross utca Goroszló utca Alacska utca A fenti besorolás a tényleges hálózati szerep szerint történt, függetlenül attól, hogy az adott útvonalakon forgalomcsillapítási intézkedések történtek-e vagy sem (Thököly utca, Nefelejcs utca). A jelenlegi hálózati forgalmi terhelési ábra ezt a hierarchikus felépítést igazolja. Az új hálózati struktúra felépítése során ezek a forgalmi igények, illetve a tervezett új beépítések keltette forgalomnövekedés figyelembevétele szükséges. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/14

16

17 A hálózat elemei közül a Ferihegyi repülıtérre vezetı út további forgalommal való terhelése a városközpont felé gyakorlatilag lehetetlen. A már ma is az eltőrhetı forgalmi értéket (megengedett: 1500 E/ó kétirány, eltőrhetı: 2000 E/ó kétirány) meghaladó, a kispesti szakaszon 3000 E/ó kétirányú forgalom, a Shell kút után 2500 E/ó kétirányú forgalom. Erre az útvonalra több terhelés nem adható. Tartalékkal a szervizutak rendelkeznek. A forgalom az elmúlt négy évben itt 20%-kal növekedett. A szintén a hálózati funkciót betöltı Üllıi úton és az eltőrhetı érték feletti terhelés (2000 E/ó két irány) mutatható ki a Madarász utca és a Szarvascsárda tér között. A megengedhetı értéket meghaladja a forgalmi terhelés a Margó Tivadar utca és Kispest határa között Baross utcától a Szarvascsárda térig Madarász utcától a Béke térig. A Nagykırösi úton a központtól a város felé a megengedhetı értéket, meghaladó értékeket regisztráltuk. Az eltőrhetı érték közeli terhelés mutatható ki a b hálózati funkciójú Méta utcán 2110 E/ó kétirányban Sallai utcán 1700 E/ó kétirányban Ráday Gedeon utcán 1990 E/ó kétirányban Csévézı utcán 2000 E/ó kétirányban kerekített, a megfelelı (1500 E/ó kétirányban) értéket jóval meghaladó forgalmakat mértünk. A határértéket megközelítı forgalmakat regisztráltuk Királyhágó utcán az Új temetı utca Csapó utca Barta Lajos utca útvonalon Nefelejcs utcán Sallai utca Gilice tér és Üllıi út közötti szakaszán Nemes utcán. Az alsóbbrendő hálózaton (lakóutcákban) kirívó értékeket nem tapasztaltunk. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/16

18

19 A hálózat túlterheltségét a meghatározó csomópontokon kialakuló torlódások is jelzik. A sugár és harántoló utak alábbi csomópontjai csúcsidıben esetenként a napközi idıszakban is jelentıs hátráltatás periódusidı vesztés mellett képes a forgalmat levezetni: Gyömrıi út Csévézı utca Ferihegyi repülıtérre vezetı út D porta Üllıi út Darányi Ignác utca Méta utca Üllıi út Haladás utca Ráday G. utca Üllıi út Sallai utca Honvéd utca Üllıi út Béke tér Méta utcai felüljáró térsége Nagykırösi út Nemes utca Mindegyik csomópont további fejlesztésre, bıvítésre szorulna, ugyanakkor bıvítésük nem célszerő, hiszen terhelésük csökkentése lenne célszerő más hálózati elemek egyidejő fejlesztésével. A nehéz forgalmi helyzetet várhatóan a folyó területrehabilitációk, fejlesztések (téglagyár területe, Méta utcai logisztikai fejlesztések mindkét kerületben, laktanyák átépítése, Alacska utcai lakóterület fejlesztés) tovább súlyosbítják. A lakókörnyezet védelme érdekében a kerületben forgalomcsillapított övezetek kerültek kijelölésre ( TEMPÓ 30 ). A fejezet tárgyalja a forgalomcsillapítás jelenlegi helyzetét. A teherforgalom által menekülı útvonalként használt utcákra teherforgalmi korlátozások kerültek elrendelésre. Az intézkedéseket a fejezet tárgyalja. A terv készítése során tapasztaltuk, hogy a kerület területén egyirányúsítások, majd ezek részbeni elbontása történt. A Megrendelı képviselıjétıl megkíséreltük a forgalmi rend változtatására vonatkozó hatástanulmány beszerzését. Tekintettel arra, hogy csak a kiviteli tervekbe tudtunk betekinteni és elızetes vizsgálatok dokumentációját nem kaptuk meg feltételezzük, hogy az intézkedések nem minden esetben megfelelı elıkészítést követıen történtek. A visszavont intézkedések mindenkor a forgalom szervezés hitelét, a szabályok betartását rontják. Néhány gondolat az Önkormányzat megrendelésére e tárgyban 2006-ban készített tanulmányunkból: 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/18

20 Az egyirányú úthálózatokról általában Az úthálózatok a természetes kialakulás és fejlıdés során kétirányú hálózati elemekbıl épülnek fel. Az egyirányú forgalmi rend bevezetésének indokai többfélék lehetnek, ezek közül a mőszaki-forgalmi szempontokat az alábbiakban foglaljuk össze. - Az utca geometriai kötöttségébıl fakadóan a kétirányú forgalom számára elegendı szélesség nem alakítható ki, illetve csak nem kívánt áldozatok árán lenne kialakítható (pl. zöld- vagy gyalogos felület terhére). - A jármőforgalom nagysága miatt több azonos irányba haladó forgalmi sáv szükséges és egy másik párhuzamos úthálózati elemmel egyirányú utcapárt alkotva a forgalom elvezethetı. - A várakozási igények kielégítésére várakozó sáv(ok) kialakítása indokolt, mely(ek) mellett a kétirányú forgalom nem tartható fenn. - Nem kívánt irányú forgalmi áramlatok távoltartása - konfliktuspontok számának csökkentésével a jármőáramlat sebességének növelése A felsoroltak a leggyakrabban felmerülı indokok, melyek mellett még további mőszaki szempontok is felmerülhetnek, melyek egyedi vizsgálatot igényelnek. Az egyéb nem mőszaki indokok alapján történı egyirányúsítások leggyakrabban elıforduló esetei: - lakossági kezdeményezésre szakvélemény nélküli döntés - szabályozási terv alátámasztó közlekedési munkarészébıl a közútkezelıi jogok korlátozásával bizonyos intézkedések helyi jogszabályi rendeletbe emelése Ez utóbbi esetekben az intézkedések várható hatásaival megfelelı elemzések hiányában nem számolnak. Az egyirányúsítás várható hatásai között az alábbiakban kell számolni: - a forgalom folyamatossága javul a szembe jövı forgalom hiányában, a csomópontok egyszerősödése miatt - növekszik az út átbocsátó képessége (zavaró hatások csökkennek) - a forgalmat zavaró hatások csökkenésével a jármővek átlagsebessége növekszik - a térségben a forgalmi áramlatok átrendezıdésével egyes útvonalak forgalmi terhelése esetenként többszörösére növekedhet, másoké jelentısen csökkenhet - az eljutási útvonalak és idık növekednek az érkezéskor vagy távozáskor elıálló tömbkerülések miatt - várakozó, zöld, gyalogos, kerékpáros sávok elhelyezésére hely biztosítható Fentiek alapján a tudomásunkra jutott egyirányúsítási szándékok, illetve megvalósult egyirányúsítások esetében közlekedési - forgalmi hatástanulmány, utóvizsgálat készítését tartjuk szükségesnek az. Álmos utca Gerely utca Garay utca Esze Tamás utca Gyergyó utca Ganz Ábrahám utca Halomegyházi utca esetében Az idıközben tudomásunk szerint elvetett, visszabontott egyirányúsítások esetének elemzése a késıbbi hasonló nem elıkészített intézkedések elkerülésére szolgálhat tanulságul. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/19

21 Közforgalmú közlekedés Helyi tömegközlekedés A kerület közforgalmi- (tömeg-) közlekedési hálózata folyamatos átalakuláson ment át. A jelenlegi hálózat struktúra alapja az észak-déli (3-as metró) Kıbánya-Kispest vasútállomásig történt meghosszabbításával kapcsolatos intézkedés alakította ki. A BKV 2008 augusztusától ütemezetten átalakította az autóbusz-hálózatot, mely a kerületben jelentıs változásokat hozott. Ekkor a kerület és a belsı városrészek közötti kapcsolat a metróra alapozódott, mindössze három viszonylat maradt meg, melyek a Nagykörút vonalát megközelítették ( 54, 95 és 17 gyors autóbuszok). A gazdaság átalakulása folytán az utazási szokások jelentısen átalakultak, a nagyüzemek utasforgalma gyakorlatilag megszőnt. A térségben egyedül a Richter Gedeon Gyógyszergyár mőködik. A kerületben ugyanakkor jelentıs lakóövezeti fejlesztések kikényszerítették új viszonylatok indítását. A hálózati struktúra változatlanul a kerületben a városközponttól való függés képét mutatja. Az autóbusz-hálózat elemeinek zöme a metró Kıbánya-Kispest és részben a Határ úti állomásai felé irányulnak. A kapcsolatok a szomszédos kerületek közül ebbıl fakadóan Kispest felé erıteljesek, Kıbánya és Rákoshegy felé továbbra is markánsak, ugyanakkor Soroksár és Erzsébet felé változatlanul gyengék. Gyál közelsége folytán az elıvárosi autóbuszforgalmat a BKV bonyolítja, mely szolgáltatásokból Pestszentimre is részesül. A tömegközlekedési hálózat gerincét az Üllıi úton haladó villamos alkotja. A közelmúltban végrehajtott jármőcsere folytán a szolgáltatás színvonala, utazási idı, követési idı, menetrendtartás egyértelmően javult. A nagykörúti jármőcsere miatt felszabadult Ganz csuklós jármővek is megjelennek az Üllıi úton a hannoveri jármővek mellett. Az egységes jegyrendszer adta lehetıségek következtében a Volán is bekapcsolódott a kerület tömegközlekedésébe, bár szerepe inkább csak jelzés érétkő. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/20

22

23 A XVIII. kerület területét érintı BKV viszonylatok és paramétereik Követési idıköz Menetidı Viszonylat száma Eszköz Végállomások csúcsidıben perc perc 36 autóbusz Pestszentlırinc vá. Csepel, Csillag telep villamos Kispest, Határ út Béke tér autóbusz Boráros tér Ültetvény utca autóbusz Boráros tér Gyál, Vecsési út E autóbusz Kispest, Határ út Gyál, Deák F. utca E autóbusz Kispest, Határ út Gyál, Bem J. utca autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Ferhegy E autóbusz Kispest, Határ út Gyál, Vecsési út /95A autóbusz Baross tér Gyömrıi út 7 29/26 98 autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Rákoskeresztúr E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Rákoshegy vá * E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Havanna ltp autóbusz Gubacsi út Ferhegy 1 vm A autóbusz Pestszentimre kp. Ferhegy 1 vm. 20* autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Alacska ltp autóbusz Pestszentlırinc kp. Szemeretelep vm autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Benjamin utca E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Mednyánszky utca autóbusz Kispest, Határ út Gloriett ltp autóbusz Dél-pesti garázs Rákoscsaba E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Ferihegy autóbusz Szent László tér Szarvascsárda tér E autóbusz Blaha Lujza tér Szarvascsárda tér 15* autóbusz Pestszentimre kp. Ferhegy 1 vm E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Alacska ltp E autóbusz Kıbánya-Kispest vá. Benjamin utca i autóbusz Pestszentimre iskola busz * autóbusz Pestszentimre kp. Szakorvosi rendelı 60* E autóbusz Kispest, Határ út Gyál, Vecsési út * idıszakos járat 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/22

24 A jármőcserébıl fakadó színvonal növekedés következtében a keresztezı viszonylatokról való átszállás megnıtt, a győjtı, metróra ráháruló szerepe változatlanul meghatározó. A kerületet érintı autóbuszok jelentıs része az igényeket követve továbbra is sugár irányúak. A kerület belsı forgalmát a évi átszervezést követıen több viszonylat szolgálja, melyek közül a 36-os a régi vonalán, a 93-as, 182-es, 183-as, 184-es, 198-as, 282E, 284E, 293-as a Petıfi utcán és a Szarvascsárda téren át, míg a 166-os, 166A, 266-os autóbuszok a Béke tér felé átlós nyomvonalon belsı igényeket is kielégít, ugyanakkor a két városrész központjait összekötı 293-as viszonylat csak óránként közlekedik. A kerületi autóbusz hálózat jellegzetességei között kell továbbra is megjegyeznünk bizonyos szakaszok túlterheltségét, illetve néhány kapcsolati hiányosságot. A kerület egyik közúthálózatilag is kritikus utcájában, a Petıfi utcán, a hálózatmódosítás után is 7 viszonylat közlekedik, mely a kerület központjának kiszolgálásához túlméretezett. Hasonló okokból átgondolásra ajánlott a Ráday G. utca Nefelejcs utca csomópont, melynek térségében 9 viszonylat közlekedik. Ismerve a kerület harántoló útvonalának kapacitásproblémáit, a hálózat átalakítása változatlan célszerő. A hálózat-módosítás kétségtelen eredménye a évi tervünkben hiányként megjelölt a Méta utca Gilice tér közötti közvetlen kapcsolat megvalósítása (198 és 293-as viszonylatok). A tömegközlekedési ellátottság mértéke a megállóhely kiosztásból fakadó elérési távolság vizsgálatával mérhetı. A városi környezetben elfogadható 250 m-es gyaloglási hosszak alapján készített ellátottsági ábra szerint a kerület lakott területének csaknem teljes lefedettsége mutatható ki. Hiányosság változatlanul az Álmos utca, Vág utca mentén, illetve a Szélsı utcán túli, nem megfelelıen kiépített úthálózati területeken van. A kerületi lakosság városközpontokhoz való kötöttsége miatt a városközponttal való közvetlen kapcsolat különös fontossággal bír. A nagy utazási távolságok miatt csak a gyorsautóbusz és a részben zárt pályán közlekedı villamos nyújtotta szolgáltatások kerültek vizsgálatra. A lefedettségi ábra a Szinyei Merse Pál utca, az Álmos utca térségében, valamint a kerület Vecséssel és Gyállal, illetve Soroksárral határos területén jelez hiányosságokat. A hálózat módosításával a metrók elérhetısége szinte a kerület teljes területérıl átszállás nélkül megoldottá vált. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/23

25

26 A kerületben a két legnagyobb tömegközlekedési csomópontban a viszonylatok kiszolgálása megváltozott. A Szarvascsárda téri végállomás áthelyezése javított az átszállási kapcsolatokon, de a megnövekedett számú viszonylatot csúcsidıben nem képes kezelni. Gyalogos kapcsolatain javítani kell. A Pestszentimre központjában lévı autóbusz-végállomás három részre tagoltsága változatlan, a lakó utcákbeli mőködésébıl fakadó hiányosságok az ott végállomásoztatott viszonylatok számának csökkenésével valamelyest enyhült. Az Ültetvény utcához tervezett végállomás nem épült meg, mely javított volna a helyzeten. Elıvárosi autóbusz forgalom A Budapest határán túlról érkezık részére továbbra is részben a VOLÁN járatai biztosítják a kerület elérhetıségét. Az igények mérsékeltek, jelentıs átszállások a helyi tömegközlekedésre az Üllıi úton és a Ferihegyi repülıtérre vezetı úton (és Gyömrıi úton) közlekedı viszonylatok esetében a Béke téren, Szarvascsárdánál, illetve a Csévézı utcáról tapasztalhatók. Az elıvárosi tömegközlekedést Gyál irányából változatlanul a BKV bonyolítja. Megállapítható ez a szolgáltatás a kerület lakosait kevéssé érinti, ugyanakkor az egységesített viteldíj lehetıséget ad a városon belüli használatra is. Vasúti személyközlekedés A kerületet érintı vasúti vonalak közül kettın folyik személyforgalom. A ma elsısorban agglomerációs igényeket kielégítı szolgáltatás a kerület lakói számára a városközpont eléréséhez továbbra sem nyújt kedvezı feltételeket. (A vasúti közlekedéssel bıvebben a fejezet foglalkozik.) A tömegközlekedés résztevıinek együttmőködése A jelenlegi állapotban a három szolgáltató változatlanul külön szervezi üzemét, együttmőködés, összehangolt mőködés ezidáig az egységes viteldíjban tapasztalható. A ceglédi vonal mentén Ferihegy 1 vasúti megállónál Szemere telep vasúti megállónál, a lajosmizsei vonalon Pestszentimre vasútállomásnál vannak a MÁV és BKV között kapcsolódási pontok, minimális átszállási igények mellett. Hasonló a kapcsolat a VOLÁN és a BKV között is. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/25

27 Vasúti közlekedés A kerületet egy vasúti fıvonal (ceglédi vonal) valamint egy mellékvonal (lajosmizsei vonal) érinti, illetve keresztezi. E két vonalon van személyforgalmi szolgáltatás. A kerületben iparvasútként ismert Burma vágány mint összekötı vágány ma már csak részben üzemel. Ezen kívül a még mőködı illetve átalakuló ipari létesítmények többsége rendelkezik iparvágánnyal. A vasúti közlekedés a kerület közlekedésében nem bír jelentıs szereppel. A jelenlegi személyközlekedést is szolgáló állomások és megállóhelyek a mai igényektıl távol esnek és kedvezıtlen átszállási kapcsolatokkal rendelkeznek. A ceglédi vonal felújítása során a Pestszentlırinc vasútállomás és Szemere telep vasúti megálló épületei, peronjai megújultak, utasáramlástól való távolságuk miatt a beruházás szükségessége megkérdıjelezhetı. A ceglédi vonalon Pestszentlırinc vasútállomás és Szemeretelep vasúti megállóhely, Ferihegy 1 vasúti megállóhely a lajosmizsei vonalon Pestszentimre vasútállomás, Pestszentimre felsı vasúti megállóhely, Kispest vasútállomás szolgálja a személyközlekedést. A két vonalon az elıvárosi forgalomba bevonható vonatok követési idıköze a ceglédi vonalon átlag 30 perc, a lajosmizsei vonalon átlag 40 perc. Ez nem jelent ütemes menetrendi szolgáltatást. A teherforgalmat is lebonyolító két vonalon kívül a kerületet harántoló irányban átszeli a Burma vágány. A vágány léte megkérdıjelezett, a lajosmizsei vonal keresztezése elıtt megbontásra került, a vágánymezıt felverte a gaz, több szakaszon az őrszelvénybe fák nıttek. Ez az állapot mintegy 10 éve változatlan. Az Üllıi úti keresztezése, mint vasúti átjáró hiányosan elıjelzett, ugyanakkor a vonalon fénysorompós átjárók mőködnek, illetve felújításra kerültek (Péterhalmi út) Kavicsbánya vasútállomás létezı, de alig üzemelı létesítmény. A kerületben az ipari létesítmények többsége rendelkezik iparvágánnyal, de rendszeres használata csak a Ferihegyi repülıtérre vezetı és a Hıerımővet ellátó vágány esetében tapasztalható. A környezetbarát termelı-szolgáltató üzemek nagytömegő szállítást nem igényelnek, a logisztikai-raktárközpontok elsısorban közúti szállításra álltak át. 18ker_kozlfejl_konc.doc 65/26