Szűcs László ÉGRE ÍROTT TÖRTÉNELEM. 2012, a maja prófécia és a magyar őstörténet kapcsolódása

Átírás

1 Szűcs László ÉGRE ÍROTT TÖRTÉNELEM 2012, a maja prófécia és a magyar őstörténet kapcsolódása

2 Szűcs László ÉGRE ÍROTT TÖRTÉNELEM 2012, a maja prófécia és a magyar őstörténet kapcsolódása

3 Tartalom Szűcs László, 2011 Előszó / 7 I. rész TEST A természet törvényei / 9 I. fejezet A Naprendszer / 11 II. fejezet A Nap, a Föld és a Hold / 14 III. fejezet A négy őselem az asztrológia és a világirodalom tükrében / 22 IV. fejezet Galaxisunk csillagrendszere / 32 V. fejezet A precesszió, valamint természeti és éghajlati vonatkozásai / 38 VI. fejezet A Tejút és a maja prófécia alapértelmezése Nimród tükrében / 67 II. rész LÉLEK Az asztrológia szimbolikája és az eredetmitológiák üzenetei / 81 VII. fejezet A planéták jellemvonásai és mitológiai eredetük / 85 VIII. fejezet Az állatövi ek mitológiája Egy kiállítás képei / 105 IX. fejezet A csillagok üzeneteit a bolygók közvetítik / 141 III. rész SZELLEM Történelmi változások és események égi magyarázata / 151 X. fejezet 2010, az X-faktor éve / 154 XI. fejezet Az Özönvíz korától az időszámítás kezdetéig / 174 XII. fejezet Jézus születési ideje és horoszkópja / 217 Utószó az első könyvhöz / 237 Előzetes a második könyvhöz / 238 Példabeszédek / 241

4 6 AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG MAGYAR BIBLIÁJA Történelem az Igazság Szemével, hogy Beavassunk Isten Szent Szellemébe és Alkotásába. Az Ember Múltja, Jelene és Jövője. Hiteles Égi Biblia a Test, Lélek, Szellem Egysége által lejegyezve. Első Könyv. Érdemük mindazoknak, akik küzdelmes és önfeláldozó életeikkel hozzájárultak e könyv megszületéséhez, de mindenekelőtt hála az általam Szent Grál Hercegnőként tisztelt Vincze Gabriellának, bajtársamnak Páli Gézának, valamint nemes lelkű szüleimnek, angyali gyermekeimnek és a teljes lélek családomnak. Külön köszönet a magyar zenének és filmművészetnek, elsősorban a Piramis, P. Mobil, Bikini, Tátrai Band és a kezdeti Edda spirituális érzelemvilágú dalainak, valamint Szabó István és Sándor Pál mély lelkületű filmalkotásainak. Minden gazdagságom hangok és szavak, néhány általuk kimondott gondolat, egyet elmondtam Neked, hogy ha igaznak hiszed, mondd el mindenkinek! (részlet a Piramis együttes Ajándék c. dalából) Szeretem Sting dalait is. Ahol születése napján a Nap állt a Mérleg jegyben és a Szűz ben, ott állt a Merkúr, s közelében a Vénusz is az én születésnapomon. Zenéje az egyik beavatóm lett. Égi üzenet: életed minden perce ajándék, hogy általa ismét közel kerülhess Istenhez. Ne vesztegesd az idődet; ha életed csak élvezet, s kerülöd a küzdelmeket, azzal eltékozlod ezt az esélyt, amely lehet akár az utolsó is egyben. Előkészületben: Égre írott történelem Jézus korától 2030-ig Második Könyv Előszó 2012 a maja naptár vége. Ez az évszám a magyar Szent Koronán is megjelenik a 2030-as utolsó évszámmal együtt, utolsó előttiként. Mit jelenthet? Milyen üzenetet hordoz? Miért pont ez a két évszám és miért a maják és a magyarok? Csak rájuk vonatkozik, vagy az egész földkerekségre, a teljes univerzumra? Hogy pontosan mi lesz, azt ma még konkrétan nem tudhatjuk, de hogy milyen lesz az iránya, a minősége, az emberiségre gyakorolt hatása, arra a választ logikai úton kikövetkeztethetjük a csillagok üzeneteiből. A maják és az ókori népek folyamatosan vizsgálták a csillagok és a bolygók helyzetét az éjszakai égbolton, de már az őskorban megjelenő első értelmes ember is az új intelligencia, a szellem barlangrajzokon jegyzetelte égi észrevételeit. Mi az a tényszerűség, ami miatt a maják pontosan a 2012-es évet állapították meg egy világkorszak lezárására, ami egyben valószínűleg egy új korszak kezdetét is jelenti? Semmi sem működhet tökéletesen egyik napról a másikra, s így lehet jelentősége a már említett 2030-as évszámnak is után megindulhat egy új fejlődési folyamat az emberek lelkében, szellemében, s ez 2030-ra teljesedhet ki, hogy áthassa az emberiséget, és elindíthassa egy új, az eddigiektől merőben eltérő történelmi kor kezdetét. Talán a Vízöntő-korszakét, mely kornak az előfutára már megjelent a XVIII. században, az Uránusz bolygó újkori felfedezésével és a francia felvilágosodás térhódításával. Ez az eszmeiség még a korabeli magyar értelmiség gondolatvilágára is nagy hatással volt, s a leendő új világrend ideológiája összeforrhat majd a Nagy Francia Forradalom Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszavával. De ne menjünk ennyire előre! Vizsgáljuk meg, hogy mit olvashatunk le az elmúlt évezredek égboltjáról, s hogy miként kapcsolódnak a jelentős földtörténeti események időpontjai a Naprendszer és más csillagrendszerek egymáshoz való viszonyához. Nézzük meg azt is, hogy reális-e a 2012-es év sorsfordulóként való előrejelzése, és ha igen, akkor a maják és a magyar Szent Korona tervezői miként állapíthatták meg ezt a pontos dátumot korunkat jóval megelőzően, amikor 7

5 napjainkban az asztrológiai tudomány köztudatba vitele kimeríti a kuruzslás fogalmát. Mindenki számára érdekes és hasznos közös utazást teszünk a csillagos égen, s hogy ez minél élvezetesebb és érthetőbb legyen, javaslom a Stellarium elnevezésű számítógépes csillagvizsgáló program alkalmazását. (Ingyen letölthető az internetről.) Kellemes és izgalmas elmélkedést kívánok Olvasóimnak! Szerző I. rész TEST A természet törvényei Figyeljetek önmagatokba. Pillantsatok a tér és idő végtelenségébe! Onnan zeng elő a csillagok éneke, a számok beszéde és a szférák harmóniája. Minden napkorong Isten gondolata, és minden bolygó egy-egy kifejezése e gondolatnak. Az isteni gondolatok megismeréséhez, óh, lelkek, szálljatok fel és alá a hét bolygó útján, és a hét bolygó hét egén. Mit zengenek a csillagok? Mit mondanak a számok? Mit nyilvánítanak ki a szférák? Óh, ti elveszett vagy megmentett lelkek, a csillagok, számok és szférák a ti sorsotokat beszélik, éneklik, nyilatkoztatják ki! (Fragmentum Hermész után) (Szepes Mária: Vörös Oroszlán, részlet)

6 Mikor megszülettem! (Piramis együttes dalszövege) Mikor megszülettem, ragyogott a város. Most hogy felnőtt lettem, idegen és sáros. Talán én látom csak másnak, Mitől változott meg minden? Mikor megszülettem, vigyáztak rám mások, Végre felnőtt lettem, nincsenek barátok. Mitől változott meg minden? HOL A VÁLASZ, KITŐL VÁRJAM? Hisz mindenki szól, de a szó sajnos nem sokat ér! Mitől változott meg minden? Hol a válasz, kitől várjam? Hisz mindenki szól, De a szó sajnos SEMMIT sem ér! Amíg felnőtt lettem, sok utat megjártam, Magamat kerestem, s csak másokat láttam. Tudom, sokat kell még járnom, Amíg megtudom a választ, Hogy ki vagyok én, és hogy mozog bennem a világ. Hogy ki vagyok én, és hogy mozog bennem a világ. I. fejezet A Naprendszer Tekintsük át, hogyan működik Naprendszerünk, milyen általános tények és törvényszerűségek hatnak a földi élővilág mindennapjaira, ebben a kb. 2 fényév sugarú gravitációs térben, melynek határán a Nap vonzása már csak hasonló nagyságrendű, mint a szomszédos csillagoké. Ezáltal könnyebben megérthetjük, hogy milyen rendszer alapján lehet következtetni a bolygók, a csillagok és a földi élet kapcsolatára. A Naprendszer központja a Nap és a Naptól sorrendben növekvő távolságra keringenek a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és Plútó elnevezésű bolygók az eddig felfedezett több tucat holdjaikkal, további kb. százezer kisbolygóval (aszteroida), üstökösökkel és meteorokkal, valamint bolygóközi (interplanetáris) anyagokkal. Nap Merkúr átlagos naptávolság: 57,9 m km Vénusz átlagos naptávolság: 108,2 m km Föld átlagos naptávolság: 149,6 m km Mars átlagos naptávolság: 227,9 m km Jupiter átlagos naptávolság: 778,3 m km Szaturnusz átlagos naptávolság: 1427 m km Urárnusz átlagos naptávolság: 2869,6 m km Neptunusz átlagos naptávolság: 4496,6 m km Plútó átlagos naptávolság: 5900 m km 1. ábra 11

7 Megjegyezendő, hogy a legtávolabbi Plútó kb. 100-szor nagyobb távolságra van a Naptól, mint a legközelebbi Merkúr. Az előbb felsorolt égitestek ellipszis alakú pályákon, szinte közel egy síkban ekliptika keringenek a Nap körül, s keringésük sebessége a Naptól való távolság nagyságának függvényében egyre lassul. Mivel a Földről szemléljük a bennünket körül vevő univerzumot, a teljes csillagos égboltot, ezért az ekliptikát az állócsillag Nap látszólagos útjának is nevezzük. A Merkúr és a Plútó pályája a legelnyúltabb elliptikus pályája (utóbbié különlegesen szélsőséges pálya), ezért ezek kissé eltérnek az ekliptikától. Míg a Föld közepes távolsága a Naptól kb. 150 millió km mely háromszorosa a Merkúr és közel másfélszerese a Vénusz Naptól mért távolságának, addig a Jupiteré kb. 780 millió km, ami pedig kb. három és félszerese a Marsénak, nagyjából fele a Szaturnuszénak, kb. negyede az Uránuszénak, nem egész hatoda a Neptunuszénak, és kicsit kevesebb, mint nyolcada a Plútóénak. Ez azt is jelenti egyben, hogy a Földről kémlelve az égboltot a Vénusz és a Merkúr mindig a Nappal együtt látható, vagy a Nap és a Föld között, vagy pedig a Nap mögött, bolygónkról nézve fényárban úszva, vagy csökkenő fényben, vagy éppen megvilágítatlan oldalukat mutatva felénk (ahogy Nap körüli pályájukon körbe haladnak). Ebből következik, hogy nem mindig egy rezgésű energiát közvetítenek a Föld felé, ami ezért folyamatosan változó erővel és minőséggel hat az emberek lelkére, gondolkodására, arról nem is beszélve, hogy a háttérben még milyen ek fényerei módosítják befolyásukat. Ez utóbbi megjegyzéssel már egy kicsit közelebb kerülünk a lélektanhoz, a bolygók személyiségre gyakorolt hatásához is. Ezzel szemben a szabad szemmel még látható Mars, Jupiter és Szaturnusz (látható, fizikai síkú világ), valamint az azokon túli Uránusz, Neptunusz és Plútó (szabad szemmel nem érzékelhető, égi misztikus világ) hol a Nappal együtt (azon túl), hol átellenben a Föld mögött haladnak pályájukon, mindig a Nap sugaraival megvilágított felületüket láttatva velünk. Ez azt is jelenti, hogy az utóbbi égitestek hatóereje markánsabban és tartósabban befolyásolja élettevékenységeinket. Valamennyi bolygó azonos irányban (direkt), az óramutató járásával ellentétesen kering a Nap körül, a tengelyforgásuk is direkt a Vénusz, az Uránusz és a Plútó kivételével, s a Nap tömegvonzása tartja őket ellipszis alakú pályájukon. Ehhez hasonló kölcsönhatások állnak fenn a bolygók között is, melyeknek a Nap körüli keringési idejük merőben eltér egymástól. A Merkúr keringési ideje kb. 87 nap, a Vénuszé kb. 225 nap, a Földé 365,256 nap, a Marsé kb. 687 nap, a Jupiteré nagyjából 11,9 év, a Szaturnuszé nem egész 29,5 év, az Uránuszé majdnem 84 év, a Neptunuszé kb. 165 év, a Plútóé pedig megközelítően 248 év. A föld típusú kőzet bolygók közé tartozik a négy belső bolygó, a többi planétához viszonyítva kis méretűek, aránylag nagy sűrűségűek, lassú a tengelykörüli forgásuk, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínük és kevés holdjuk van. A négy óriás gázbolygót nevezzük külső bolygóknak, s mindegyikük több tekintetben is a Jupiterhez hasonlít, mely azért is különleges, mivel nemcsak, hogy a legnagyobb planéta a Nap után a Naprendszerben, hanem mert ő maga akár egy csillag is lehetne, ha mérete önmagának sokszorosa volna (kb szorosa), ami egyszer még be is következhet a jövőben. A külső bolygók kis sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket, tengelyforgásuk gyors, vastag az atmoszférájuk, gyűrűik vannak és nagyon sok holddal rendelkeznek. (A Szaturnusz gyűrűje kivételesen gyönyörű látványt nyújt!) Hatásaik életünkre sokkal hosszabb időszakon keresztül érvényesülnek, mivel tovább tartózkodnak egy-egy égi állomáson, ezért befolyásuk jóval erőteljesebb sorsainkat meghatározó különböző életeseményeinkre. A kilencedik bolygó a Plútó, mely égitest bolygónak titulálása sokak által megkérdőjelezett, s 1930-ban utolsóként fedezték fel planétáink közül. Gigantikus hatását az is jelzi, hogy felfedezésének ideje egybeesik az atomkorszak kezdetével. Kutatásunk szempontjából a leglényegesebb a Föld és kísérő holdja a Hold Nap körüli pályaidejének elemzése, s erről lesz szó a következő fejezetben. Megjegyezendő, hogy a Föld a keringése során a Nap irányából nézve sokszor közel egy térben, irányban halad a többi bolygóval, máskor pedig hatalmas távolságra helyezkedik el tőlük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a földi események megtörténtének szempontjából nem választhatóak szét a Föld és a többi bolygó mozgásainak törvényszerűségei. Ez rámutat arra is, hogy nincs két olyan megegyező pillanat életünkben (életeinkben), amikor is két egyforma rezgésű és ugyanazon minőségű energetikai állapot áll fenn, s hat mindennapjainkra

8 II. fejezet A Nap, a Föld és a Hold A Nap és a Hold hatalmas, misztikus házaspár. Csak ott jöhet létre két lény igazi egyesülése, ahol egyik lélekben a Hold, másik lélekben a Nap tulajdonságai sugároznak egymás felé. (Szepes Mária: Vörös Oroszlán, részlet) Földi életünk legmeghatározóbb égitestei nem véletlenül a Nap és a Hold. A Nap minden életjelenség forrása, a Nap fénye, aktív kiáradó energiája a Teremtés alapja, nélküle sötétség, hideg és sivárság uralná a létezést. Földünkön olyan kedvező energiaállapot áll fenn a Nap és a Hold által, mely lehetővé tette az élet kialakulását, melynek szempontjából a víz nélkülözhetetlen, mert például testtömegünk majd 70%-a is víz. Minden élő megszűnik, ha kiszárad. A földi óceánok, tengerek (97,5%) és édes vizű folyók (2,5%) állapot változásai ár-apály is a Hold hatására következnek be, miért éppen az emberek testében, lelkében, hangulatában, gondolataiban bekövetkező változásokra ne lenne érzékelhető, jelentős hatással. Így érthető, hogy már az ókori kultúrák idején is a Nap és a Hold volt az a két égitest, melyekhez az első és leghatalmasabb isteneket kapcsolták. Más megközelítésben a Nap az apai és férfias tulajdonságokat yang, aktív, kiáradó, alkotó, míg a Hold az anyai és nőies tulajdonságokat yin, passzív, befogadó és mélyen érző jelenítette meg. A Holdnak saját fénye nincs, légkörét is teljes sötétség borítja, kivéve, amikor a Nap fénye világítja meg. Ez indokolja a Holdnak tulajdonított, sötét, hideg, passzív, sejtelmes és rejtelmes, viszont legbelül rejtetten érzékeny és érző, ösztönös és intuitív értékeket, mely a vízre (lélek) gyakorolt hatásában mutatkozik meg. Mintha azt a szimbólumot fejezné ki e nagy kettős, hogy a Hold mely a Föld pályáját követi állandóan és bolygónk körüli keringési ideje 27,3 nap a fizikai világhoz, annak örökös fogságába lenne rendelve, egy zárt, fény nélküli palotába (a női princípium, Csipkerózsika, Hamupipőke, elátkozott hercegnők és királykisasszonyok), várva a Napra, a hősre (férfi princípium), a megmentő királyfira, aki megannyi akadályt leküzdve tiszta szerelmével kiragadja őt a fizikai lét fogságából. Szerencsére a legtöbb mese és legenda a hős és választottja (Nap és Hold) győzelmével végződik. A jeles magyar irodalomban a teljesség igénye nélkül ezt példázza Petőfi Sándor János vitéze és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje is. Ne feledjük, minden emberi lélek rendelkezik Nap és Hold oldallal (férfi és női), az azonban már egyedi, hogy ki mennyire fejti ki részeinek harmonikus megnyilvánulásait. Az a legnehezebben tanulandó életfeladatok egyike, amikor a Hold princípium egy férfi testben, a Nap princípium egy női testben mutatkozik meg, s nem ezen oldalak teljes elfojtása, vagy felcserélése a cél, hanem a kettő egyensúlyba hozása. Ez azt is igazolja, hogy az igazi férfi és nő nem külsejében mutatkozik meg, hanem lelkében éli meg a két princípium tisztaságát és teljességét. Az sem meglepő, hogy ma az északi féltekén, az év legmelegebb hónapjaiban, a nyári napfordulót követően (június 22-től augusztus 22-ig, amikor a leghosszabb a nappal az éjszakával szemben), a Rák, s azt követően pedig az Oroszlán jegy következik a zodiákusban (állatövi jegy, csillagjegy). Ezeket nem csak, hogy sorrendben a Hold és a Nap uralja, hanem a legnőiesebb (anya princípium), illetve a legférfiasabb (apa princípium) állatövi jegyek. (Princípium őseredet alapelv, elsődleges törvény, vagy ok.) A Hold tömege a Föld tömegének 1/81-ed része, keringési síkja a Nap egyenlítőjének síkjában haladva, a földi Egyenlítő felett vezet. Átlagos Földtől való távolsága km, kötött keringése miatt pedig mindig ugyanazon oldalával fordul bolygónk felé az ekliptikához közeli pályáján. E kis ezoterikus kitérő és a Hold rövid jellemzése után nézzük meg a Föld Nap körüli keringésére vonatkozó ismereteinket, melyek alapvetően határozzák meg természeti törvényeinket is. A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója, nagyság szerint pedig az ötödik, egyben pedig ez a legnagyobb átmérővel és tömeggel rendelkező föld típusú bolygó a négy belső planéta közül. A Föld jelenleg a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz, mégpedig több millió faj, köztük az ember élőhelye is. Kutatások alapján az a feltételezés, hogy kb. 4,5 milliárd éve alakult ki léte és közel 3,5 milliárd évvel ezelőtt már az élet is megjelent rajta. Létrejött az ózonréteg, ami megszűri az ártalmas ultraibolya sugárzást, így a mind fényesebbé váló Nap még mintegy 1,5 milliárd évig támogathatja az élet jelenlétét, míg el nem tünteti a bioszférát, s ezzel az élet lehetőségét bolygónkon

9 Mostani otthonunk felszínének nagyjából 71%-át sós vizű óceánok, tengerek, édes vizű folyók és jéghegyek, a fennmaradó területeket pedig kontinensek és szigetek alkotják. A Föld elsődleges kapcsolatban van a Nappal és a Holddal. Amíg megkerüli ellipszis alakú pályáján a Napot, nagyjából 365,256 nap alatt (1 nap = 1 saját tengelykörüli fordulat), addig ugyanennyiszer megfordul a saját tengelye körül. A Föld tengelyének ferdesége a Nap körüli keringési pályasíkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4, ennek, valamint a Hold hatásának következményei az évszakok, illetve azok változásai. Bolygónk egyetlen holdja a Hold, mely közel egy időben jött létre a Földdel (4,5 milliárd éve), s vonzása alakította ki az ár apály természeti jelenséget, ami egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és lassítja bolygónk forgását. Így a Föld a kísérő Holddal együtt egy olyan csillagközpontnak, a Naprendszernek a tagja, mely csak egy Galaxisunk, a Tejútrendszer milliárd csillagából. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését, de az 1700-as évektől új elméletek születtek keletkezésére vonatkozóan, miszerint a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult ki a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kisméretű égitestekké (planetezimálokká), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül pedig bolygókká. Bár e keletkezéselmélet hitelességét nem erősíthetem meg, nekem mégis a Föld létrejötténél sokkal izgalmasabb kérdés, hogy a bolygónkon megjelent több tízezer éves (?) intelligencia, amely az emberi szellemben mutatkozik meg, mikor és miért jött létre, hogyan fejlődött a mai napig, és milyen változások várhatóak a jövőre nézve. Erre keresem a választ a csillagok segítségével. A 4, 5 milliárd éve megszületett bolygónk az óramutató járásával ellentétes irányba haladva 365,256 nap alatt, ugyan ennyiszer megfordulva saját tengelye körül kerüli meg a napot. Sebessége 30 km/sec, amellyel a csillagos égbolthoz képest közelítőleg 1º-ot halad előre naponta (a keringési pályát egy 360º-os mértani ellipszisbe nyúló körként kezeljük), így a Föld szemszögéből a csillagok egy év alatt egy teljes kört írnak le bolygónk körüli látszólagos égi pályájukon. Emiatt az égbolt egy adott pontja minden nap kb. 4 perccel korábban kel fel a keleti horizonton, s ezért a tengelyforgás következtében naponta, még ha különböző időpontokban is, de minden állatövi más ekkel egyetemben látható lesz égi vizsgálódásaink során. 16 Az említett tengelyferdeség és a Nap körüli keringés közös hatása földfelszínünkön az évszakok kialakulása. Az északi féltekén nyár van, amikor az északi sarkpont a Naphoz közelít, s tél van, amikor a déli sarkpont teszi ugyanezt. (Ezért a déli féltekén az évszakok fordítva jelennek meg.) De mindez a jelenre vonatkozik, mert mint később a vizsgálódásaink folyamán majd kiderül, ez is sorozatosan változik bolygónk történetében. Nyáron a nappalok hosszabbak, s az erőteljesebb napsugárzás miatt jóval melegebb van, míg télen rövidebb ideig tart a nappal, s a gyengülő napenergia következtében hidegebb van. Ez a különbség az Egyenlítőhöz közelítve kevésbé érzékelhető, míg az északi Ráktérítőn és a déli Baktérítőn túl egyre erőteljesebb. Így az Északi- és Déli-sarkkör vidékein léteznek olyan időszakok, amikor több mint 24 órán áttartó nappal, vagy éppenséggel 24 órán túl nyúló éjszaka van. A Föld keringésének négy legfontosabb pályapontját tartja számon a csillagászat, s nem csak ma, hanem már az ókorban is, s talán amióta ember él a Földön. Ezért ezek a pályapontok alappillérek a természet logikai láncolatában, s így az én elemzéseimben is. A négy pont pedig nem más, mint a nyári és a téli napforduló (június 21. és december 21.). Az északi féltekén az előbbi esetben a leghosszabbak a nappalok, utóbbi esetben a legrövidebbek, valamint a tavaszi és őszi napéjegyenlőség (március 21. és szeptember 23.), amikor is tavasztól hosszabbodnak a nappalok, ősztől pedig rövidülnek. A két napéjegyenlőségi pont helyzetét az ekliptika és az equator a földi Egyenlítő égi vonala, vetülete metszéspontjai határozzák meg. Amikor az ekliptika útja az equator vonala fölé ível, akkor hagyjuk el a tavaszpontot, s amikor alá száll, akkor hagyjuk hátra az őszpontot. A nyári napforduló az ekliptika csúcspontja, a téli napforduló pedig az ekliptika mélypontja. (2. ábra) A nyári napforduló idején a Nap az Egyenlítőtől 23,5º-kal északra, a Ráktérítő felett áll, pontosan 90º-os szöget bezárva az északi félteke felszínével, míg a téli napforduló idején ugyanilyen távolságra van az Egyenlítőtől, de a déli Baktérítő felett. Ez a magyarázat a nyár és a tél fordított előfordulására az északi, illetve déli féltekén, s arra az asztrológiai kapcsolatra is, hogy a két térítő csillagjegyekről kapta elnevezését, hiszen a nyári napforduló idején, amikor a Ráktérítő felett áll a Nap, kezdődik a Rák jegy, s amikor a téli napfordulón a Baktérítő felett áll, akkor kezdődik a Bak jegy. 17

10 Ôszi napéjegyenlôség szept. 23. Az évszakpontok megállapítása az északi félteke tekintetében A Nap látszólagos útja Ekliptika Nyári napforduló jún. 21. Földi Egyenlítô Tavaszi napéjegyenlôség márc. 21. Nincs ez másképpen az ember esetében sem, ezért folyamatosan változó energiákkal küzdi le feladatait egy naptári év során. Minden születésnap betöltését követően, vagy a Napnak az egyéni ascendens (a születés pillanatában a keleti égbolton felkelő pontot jelöli) tengelyen való áthaladása után megújuló energiáinkkal újabb és újabb feladatokat oldunk meg, persze csak akkor sikeresen, ha tanultunk korábbi hibáinkból. Az említett folyamatokat vizsgálva könnyen lehet következtetni az emberi lélek és szellem változásának alakulására az emberiség történelme folyamán, s egy laikusnak talán meglepő ez, de valós azon állítás, hogy a csillagokban minden meg van írva. Az alapadatokat már összegyűjtöttük ahhoz, hogy az igazi kutatásba máris belekezdhessünk. Még egy fontos tényt meg kell említenem: a Föld tengelykörüli forgása nyugatról keletre történik (a Nap ezért kel Keleten és nyugszik Nyugaton), s egy fordulata a viszonyítási ponthoz képest 24 óra időtartam, egyben egy időegység, a nap hossza is. Téli napforduló dec. 21. Földi Egyenlítô égi vetülete Equator 2. ábra Amikor azonban a Föld Nap körüli pályáján haladva elérkezik a tavaszi, illetve őszi napéjegyenlőség időpontjához, akkor azt láthatjuk, hogy a Nap pontosan 90º-ban delel az Egyenlítő felett, s ez egyenlíti ki a nappalok és éjszakák általunk érzékelhető hosszát, valamint az éghajlati viszonyok egyensúlyát az északi és a déli féltekén. (3. ábra) Utóbbi esetben számunkra az a leglényegesebb szempont, hogy tavasztól (március 21.) a nappalok hossza növekszik, a Nap erőre kap, ősztől pedig (szeptember 23.) a nappalok hossza rövidül, a Nap gyengül. Ez a természetben is megmutatkozik, mind a növény-, mind az állatvilág viszonylatában, így természetesen az emberek életében, habitusában is. A teljes földi természetvilág tehát tavasszal életre kel, nyáron kiteljesedik, ősszel hanyatlik, télen visszavonul, s erőt gyűjt az új kezdetekhez. A Nap, a Föld és a Hold kapcsolata Évszakváltások az északi félteke tekintetében A Föld keringési pályája Téli napforduló dec. 21. Északi félteke Ráktérítô Egyenlítô Baktérítô Föld Déli félteke A Hold keringési pályája 2010-ben a Föld tengelyferdesége a keringési pályára: 23,4º Hold Ôszi napéjegyenlôség szept. 23. NAP Tavaszi napéjegyenlôség márc. 21. Nyári napforduló jún ábra

11 A 365,256 nap hosszú évet (1 év = 365 nap, 4 évenként a maradékból öszszevont + 1 nap, a szökőév) 12 hónapos egységre osztjuk, amely felosztás a Hold, Föld és Nap körüli keringési idejével kapcsolatos, hiszen még nyelvünk is erre utal, a hónap a ho(ld)nap rövidítése. Sőt más nyelvek is, többek között az angol nyelv is a hónap = month jelentésében a hold = moon = mo(o)nth = holdak sorozatát fejezi ki. Lehet, hogy az eddigi ismertető a Naprendszerről nem teljes, de nem törekedtem általam feleslegesnek tartott részletek leírására, mely vizsgálódásunk szempontjából lényegtelen, lesz még elég figyelemreméltó adat, s ha szükséges lesz, úgyis magyarázattal szolgálok. Azok, akik nem szeretik a száraz, lexikális adathalmazokat, nos ők legalább korán túljuthatnak az általánosan unalmas bevezető részen, viszont egy viszonylag könnyen emészthető és fejbentartható információs gyűjteményt kaptak, mert a későbbiek során szükség lesz arra, hogy egyes elemzéseknél ezekre visszaemlékezzünk. Összefoglalásképpen egy grafikonon összegzek néhány fontos megállapítást, melyek nélkülözhetetlenek lesznek a későbbiek során. (4. ábra) Nevetségesen egyszerű ábra, de mégis mindennek az alfája, mert a világon az egyik legnagyobb hatalommal bíró szimbólumot rejti magában, mely a legnagyobb mértékben befolyásolta az emberiség történelmét, s ez pedig a KERESZT. Ez a jelkép egyik világvallásunk hitrendszerének alapköve, alap emblémája, s mindamellett a magyar Szent Korona felülnézeti metszete is egyben. S itt már spirituális vonalhoz értünk, az asztrológiához és számmisztikához, de csak közel kétezer éve választják szét igaztalanul az asztrozófia (csillagászat, csillagbölcselet) tudományait a hittől. Valamikor réges-régen e tudomány teljesen egybefonódott az egy igaz Isten hittel. Megjelenik a szent 4-es, a négy égtáj (Észak, Dél, Kelet, Nyugat), a négy évszak (tavasz, nyár, ősz, tél), a négy csillagászati nappont (március 21., június 21., szeptember 23., december 21.), a négy őselem (tűz, föld, levegő, víz), a négy kerub (a tarot kártyában is), a kör, káró, pikk és treff a römi kártyában és sorolhatnám még tovább. Nem hagyhatom ki a magyar kártya említését sem (zöld tavasz, piros nyár, tök ősz, makk tél), s bevallom, mindig a tök ász volt a kedvencem, az ősz kártya akkor még nem érezve az okát, de ma már tudom, mert ősszel születtem, az őszi napéjegyenlőség ideje körül, amit ez a lap szimbolizál. A négy ász a négy különböző évszak szimbolizálásával az év természeti változásait jelöli meg és a paganushoz (pogány = falusi ember), a természetet szerető és megmunkáló egyszerű emberhez szól. Ezért is helytelen a pogány jelző illetése a hitetlenre, mert a vidéken élő, egyszerű, de tiszta lelkű mezőgazdasági munkás nem azonos azzal, akire e negatív jelzőt illesztik. S nem lehet kihagyni azt a régi magyar közmondást sem, miszerint három a magyar igazság és egy a ráadás. Meg kell említenem azt is, hogy a kártyajátékokat gyakran illették az ördög bibliája kifejezéssel, amit valószínűleg sorsfordító szerepe miatt aggattak rá, amikor is nagy tétben játszottak, s mindent vittek, vagy éppen vesztettek. De ha spirituális értelemben használták (tarot kártya), akkor üzeneteivel ugyanúgy nagy változást hozhatott a lapot vető életében. Valószínűleg ez utóbbi az, ami leginkább az egyház vezetőit zavarhatta. Tiltották is az alkalmazását mindenhol, mert aki értette és tanította a lapok mágikus erejét, ő könnyen felvilágosíthatott mindenkit arról, hogy igazából melyik mű is az, amelyik valójában betölti az ördög bibliája szerepét. A következő fejezetben nézzük át a legfontosabb négyes, a négy őselem elméletének kialakulását, boncolgassuk jelentéstartalmát, s azon vonatkozásait, ami a megértéséhez, valamint önmagunk általa való megismeréséhez elengedhetetlen A Nap nyugszik Nyugat FÖLD Északi sarkpont Észak Dél Déli sarkpont Egyenlítô Sarkpontokat összekötô tengely, a Föld függôleges fôtengelye Kelet A Föld tengelyforgásának iránya 4. ábra

12 III. fejezet A négy őselem az asztrológia és a világirodalom tükrében A Naprendszer és a Világegyetem kialakulásának alapja a négy őselem (tűz, föld, levegő és víz), ezért minden, ami a kozmoszban létezik e négy alapelemnek az elegye. Ez nem csak az anyagi világra, hanem az anyagtalanra, a lélekre is vonatkozik, melynek megjelenési formája az emberi személyiségtípusokban nyilvánul meg. A tűz és levegő férfias, a föld és víz nőies elemek, ezek egyensúlya szükséges ahhoz, hogy lelkünkben meg tudjuk élni a tökéletes harmóniát, s ezt vetítsük ki a külvilágra, ne pedig belső küzdelmeinket, vívódá sainkat. A tűz (cselekvő aktivitás, erő, energia, vitalitás, önállóság, Nap, Jupiter, Mars, yang) és a levegő (a szellem, tudat, gondolkodás, kötetlenség, Merkúr, Uránusz, Jupiter, yang) együttese, összhangja, szabadságvágya a felső szférákba emel. A föld (test, létbiztonság, gyakorlatiasság, anyag, kötöttség, Szaturnusz, Merkúr, Vénusz, yin) és víz (lélek, empátia, érzés, kötődés, ösztönösség, képesség, Hold, Neptunusz, Vénusz, yin) túlsúlya lehúzhat a mélységekbe, mind külső, mind belső világunkban. Azért, hogy hétköznapjainkat kiegyensúlyozottan élhessük meg, elengedhetetlen a mind a négy alkotóelemmel való folyamatos és kiegyenlített törődés. Sajnos a mai világ csak két elemünket segíti kibontakoztatni. A sikerorientáltak a tűz és föld elemeiket helyezik túlsúlyba, s ezt sugallja a fogyasztói társadalom is, a szociális érzelmi világúak pedig a levegő és víz elemeiket élik meg, s ez a mai életformákat látva depresszív állapotot idézhet elő náluk. A helyes út valahol középen van, de ezt az utat évezredek óta nem találjuk. Pedig az eszme korai megszületésére utal hogy minden teremtett dolog a négy elemből formálódott, az i. e közötti Bika-korszak idejében, Mezopotámiában és Egyiptomban megjelent művészeti és vallási szimbólumok sokasága is. Ezeket egyrészt az Ótestamentumból, Ezékiel próféta látomásaiból is ismerhetjük (i. e. VI. sz., 1. könyv ), aki négy lényt, azaz leírása szerint négy emberi formájú szárnyas állatot látott. Mindegyiknek négy orcája volt, ember, oroszlán, bika és sas, s amelyek a középkor keresztény vallásában a négy evangélista jelképeként éltek tovább. (Lukács Bika jegy, föld elem, Márk Orosz- lán jegy, tűz elem, János sas/skorpió jegy, víz elem, Máté ember/angyal, Vízöntő jegy, levegő elem.) Számos példát lehetne még említeni (a későbbiek során lesz is mód rá), de az Ótestamentum és az Újszövetség anyagának ismereteit nélkülöző olvasók számára hétköznapibb magyarázattal szeretnék szolgálni. Ez pedig inkább a lélektanhoz és az ókori, babilóniai eredetű asztrológiához kapcsolódik. A Föld Nap körüli pályáját 1 év, azaz 12 hónap (holdnap) alatt teszi meg. A Gergely-naptár rendszere alapján, fontos szerepe miatt négy sarkalatos időpontot ragadtam ki, a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget (márc. 21. és szept. 23.), valamint a nyári és téli napforduló (jún. 21. és dec. 21.) időpontját. Mivel a természet ébredése a tavaszpont idején kezdődik, ezért asztrológiai jegyét a Kost (tűz, elsődleges, életenergiánk) tesszük az induló zodiákus jegynek, melyet a Bika (föld, szilárd, fizikai testünk), majd az Ikrek (levegő, változó, mozgásunk, beszédkészségünk) jegy követ, s ezzel be is következett a természet teljes kinyílása, az ember szerepe, s lezárult az év első évszaka, negyede. Június 22. után, a második negyed idején a Rák jegyben (víz, elsődleges), azután az azt követő Oroszlán (tűz, szilárd) és Szűz jegyben (föld, változó) a Nap magas ívű pályán halad, s a természet megkoronázása után az őszponthoz már leszálló ágban érkezik meg, ezúttal a betakarítás végeztéhez és a szüret kezdetére. Az emberi lélek munkája e jegyekben valósul meg, női oldal Rák jegy, férfi oldal Oroszlán jegy, a kettő egyensúlya Szűz jegy! A harmadik negyed a Nap gyengülését jellemzi a Mérleg (levegő, elsődleges), a Skorpió (víz, szilárd), és a Nyilas (tűz, változó) állatövi jegyek mentén, s ennek érvényesülése a lombhullató természetben és mélyülő lelkivilágunkban is tükröződik. A Szűz jegyben egyensúlyba került lélek kapcsolatfelvétele a külvilággal Mérleg jegy. A Skorpióban a Nap, a fény legyőzöttnek látszik a sötétség által (az emberi lélek mély utazása), s a Nyilas és a negyedik negyed első jegye, a Bak (föld, elsődleges) váltásának idején (dec. 21.) a legmélyebb pontra kerül, hogy aztán másnaptól (dec. 22.), még a Nyilasban új értelmet és erőt nyerő fény megkezdhesse felemelkedését (az emberi lélek szintjén is). Vagyis a Nap (Isten) újjá születhessen a Bak jegyre. A keresztény egyház emiatt ünnepli Jézusnak, Isten fiának a születését a korabeli, időszámítás kezdete előtti téli napforduló időpontján, dec. 24-én este és 25-én, karácsony napján. Ezért van az, hogy nagyon sok közeli hozzánk tartozó karácsony táján hagy el bennünket, mert ők olyankor testileg és lelkileg annyira elgyengültek a Nap éltető és erősítő energiája nélkül, hogy lelki újjászületésük már nem sikerülhet

13 Talán, ha szeretetünkkel, odaadó törődésünkkel ezt a hiányt pótolnánk, akkor tovább is közöttünk tarthatnánk őket, de ha ezt nem kapják meg tőlünk, akkor ez azt jelenti, hogy mi engedtük el kezeiket. A negyedik negyed Bakja (föld, elsődleges) a nehéz, meredek, lassú kaptatón a hegygerincre törőt jelképezi (az egyén keresi helyét a társadalmi ranglétrán), s még a fizikai világhoz tartozik, de az őt követő Vízöntő jegy (levegő, szilárd) már a Nap szellemi síkú kiteljesedését, a tanulás, fejlődés időszakát értelmezi az ember számára, már a világtól kissé eltávolodva, külön állva, idealista módon. (Jézus fiatal kora.) Az utolsó negyed harmadik, egyben a zodiákust lezáró 12. jegye, a Halak (víz, változó) kettőssége, már nemcsak egy régi korszak lezáródását, hanem egy új időszak kezdetét is sejteti, nemcsak a természet, hanem az emberi lélek vonatkozásában is. (A Megváltás lehetősége.) Talán ezért ez utóbbi jegy az egyik legnagyobb talány, mert tökéletes kifejeződése az itt is vagyok (múlt, lélek sík), ott is vagyok (jövő, lélek sík), mégsem vagyok sehol sem (jelen, fizikai sík) életvezetésnek. Az emberi test felépítése is a bolygók és a csillagok viszonyának a tükörképe, fejtől lábig, Kos jegytől Halak jegyig, melyben a tizenkét csillagjegy és tizenkét különböző részünknek felel meg, hogy csak a legfontosabbat említsem, az Oroszlán Regulus (Királyocska) elnevezésű központi csillagát, mely általános szeretetérzésünkre hat, s a szívünket mintázza meg. A korábbi felsorolásból következik, hogy a legérettebb lelkivilággal a Szűz és Halak jegyűek rendelkeznek (vagy az ascendens az említett két jegy egyike), az előbbi témája a szolgálat és a tökéletesség, utóbbié pedig az önfeláldozás és a teljesség. Ily módon minden emberi testet öltő yang (aktív) és yin (befogadó) részre kettéváló lélek szellem energia az induló Kos jegyű megjelenési formától a Halak jegyű stációig, a különböző fejlődési szakaszokon (zodiákus jegyek) keresztül hol férfi, hol női testbe zárva végigjárja e küzdelmes tanuló utat, mely végén a földi létből való kilépés lehetősége csak a visszatérő egységben, az említett Szűz és Halak jegy esetében válhat valóra. Minden más szinten lévő lélek számára csak akkor van a közös felemelkedésre lehetőség, amikor a Megváltó megjelenik egy sorslezáró korszakban. S ha már említettem az Ótestamentumban lejegyzett négy négyarcú szárnyas lényt, nézzük is meg a jelentéstartalmát és összefüggését a négy őselemmel. A bal orca az Oroszlán arc (tűz, szilárd) és a Nap uralja az állatok királyáról elnevezett et és állatövi jegyet is. (Nem ugyanaz a kettő, később majd ezt is taglaljuk.) Ehhez a minőséghez a teremtés, alkotás, melegség, egyesítés, gondoskodás, diszharmóniában perzselés, kiirtás, felégetés, kiszáradás, diktatúra társul. Az elülső orcát, a Sas arcot a Skorpió (víz, szilárd) ként értelmezik, s talán azért, mert egy izgalmas égi helyen, ahogy a Sas ből a Bika irányába halad a Tejút, a Skorpió nél kereszteződik az ekliptikával, a Nap látszólagos útjával. Mivel télen, a Nap ekliptikán vezető útja a Skorpió, az égi egyenlítő (equator) pedig a Sas en halad át a ek sorozatán, ezért valószínű ez a kettős megjelenési forma. Bár az ekliptika helyzete a meghatározó, a tél folyamán azonban, a Nap útjának a mélypontján a Sas áll uralkodó pozícióban életet adó csillagunk felett. Ráadásul a Skorpió jegyhez a Plútó és a Mars bolygókat rendeljük, melyek egy folyamatos lelki és szellemi harc megvívásának eszközei a lélek (víz) mélységeinek megismeréséhez, a belső pokolba jutáshoz a kincs megtalálására (Skorpió jegy, víz, lélek), majd annak kiemelésére a fizikai világba (Bika jegy), s ezzel együtt az életbe való sikeres visszatérésre. (Orpheusz az alvilágban c. mítosz és opera.) Nem véletlenül ez a legszélsőségesebb jegy, de nem megítélni, hanem inkább megismerni és megérteni kell a Skorpió jegy szülötteit. A pozitívumaikat kell kiemelni, mert abból is van bőven, hiszen minden jegynek és bolygónak van harmonikus és diszharmonikus értelmezésű hatása, jelentéstartalma. A harmadik orca a Bika arc (föld, szilárd), e szimbólum összefüggését a Skorpióéval (víz, szilárd) az imént láthattuk. Csillagképként is és a zodiákus jegyeiként is szemben állóak, tehát olyan, mint egy érem két oldala, továbbá mint két őselem, víz és föld együtt, a női, azaz yin energiák teljességét is képviselik. A Bika jegyet a Vénusz uralja, és a földi élet fizikai síkú, anyagi vonatkozású szépségeit jeleníti meg. A negyedik orca az ember ábrázatú, a Vízöntőt (levegő, szilárd) jelképezi, mely az Oroszlánnal szemközti jegy és is egyben, s az Uránusz és a Szaturnusz uralja. Míg az Oroszlán uralkodik, a Vízöntő ember idealista világszemléletével, nem felülről, hanem kivonulva, önálló egyénként tekint a társadalomra. Különc módjára egyenlőnek, de nem egynek gondolja a világot. Világosan látható, hogy a zodiákus 12 jegyében sorakozó három különböző karakterű (kardinális, szilárd, változó) tűz, föld, levegő és víz őselemet (végig ebben a sorrendben váltakoznak) szimbolizáló személyiségtípusokból emelkednek ki ezen arcok, mégpedig azok, melyek legerőteljesebben hangsúlyozzák ki az adott őselem jellemvonásait (szilárd jegyek)

14 Az Oroszlánban uralkodó Nap az Uránusz segítségével a Vízöntő jegyében győzedelmeskedik a Bak jegyet uraló, s a Vízöntőben is erőteljes Szaturnusz felett, s később a Halak jegyben már a Jupiter és Neptunusz segíti tovább az útját. Hogy mennyire tökéletes asztrológiai tudással rendelkeztek már a babilóniai időkben is (kik, ha ők nem!), azt az is jelzi, hogy a Naphoz nemcsak az 1-es számot rendelték, mint mindennek a kezdetét, hanem ezt a különleges értékű 4-es számot is, mint a Nap szellemi síkú, feminin oldalát. Ma már a 4-es szám elemzésénél az Uránuszt veszem figyelembe, de ez nem ellent mond, hanem megerősíti az előbb leírtakat, miszerint a Nap és az Uránusz szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Ha már a számmisztika területére tévedtünk, e két számnál érdemes megjegyezni, hogy a Nap számaival 1, 10, 19, 28 ill. az Uránusz számaival 4, 13, 22, 31 (egyes számra adjuk össze őket) jelzett napokon születettek szellemileg, lelkileg a legjobban érthetik meg egymást. Ezt kivétel nélkül tapasztaltam is életem során. Hogy mennyire tökéletesen érvényesül a négyes egység a csillagjegyek sorában, azt az is kifejezi, hogy a négy őselemet szimbolizáló jegyek a Kostól a Halakig, a névadó alakzatokkal harmóniában, nemcsak ugyanazon sorrendben (tűz, föld, levegő, víz) követik egymást, hanem a negyedek induló jegye mindig úgy változik, hogy egy kardinális (induló, elsődleges) minőségű elem a kezdő jegy (Kos tűz, elsődleges, Rák víz, elsődleges, Mérleg levegő, elsődleges, Bak föld, elsődleges), szilárd a követő jegy (Bika föld, szilárd, Oroszlán tűz, szilárd, Skorpió víz, szilárd, Vízöntő levegő, szilárd) s változó a záró jegy (Ikrek levegő, változó, Szűz föld, változó, Nyilas tűz, változó, Halak víz, változó). (5. ábra) Ez pedig olyannyira kihat az emberi lélek (személyiség) struktúrájára, hogy bár burkoltan ugyan, de üzenethordozóként a világirodalomban is megjelent. A teljesség igénye nélkül (nem is lehetne mindet felsorolni), két, Magyarországon is igen elismert művet állítok példaként: Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. irodalmi kötetét és Alexander Dumas A három testőr c. történelmi regényét. Jókai regényének négy főhőse özv. Baradlayné nemes asszony, fiai Baradlay Ödön oroszországi diplomata, Baradlay Richárd Bécsben szolgáló magyar huszártiszt és Baradlay Jenő Bécsben élő hivatalnok és ifjonc tökéletesen megtestesítik a négy őselem egy-egy archetípusát (a lélek tizenkét csillagjeggyel azonosított és megkülönböztetett őstípusai). Aki ismeri a regényt, tudja, hogy a megözvegyült Baradlayné (Bika jegy, föld, Vénusz) feladata elhunyt férje (a kőszívű ember Bak jegy, föld, a kő- A négy ôselem megjelenítése az asztrológiai jegyek rendszerében bolygónak is nevezett Szaturnusz megszemélyesítője) kemény és kérlelhetetlen végrendeletének véghezvitele fiai és saját életében, melyet végül is saját akarata és elképzelése szerint valósít meg. Az otthonától sokat távol lévő diplomata és politikai vénájú Baradlay Ödön képviseli a levegő elemet (Vízöntő jegy, levegő, Uránusz, Szaturnusz), hiszen idealista nézeteivel a szabadságharc egyik forradalmi vezetője lesz. A bécsi magyar huszártiszt, Baradlay Richárd csapongó életmódú és heves természetű, de tisztességes, nyíltszívű és bátor, áldozatkész és őszinte, ő a tűz elem megelevenítője (Oroszlán jegy, tűz, Nap, a Hős). Amikor végre a szerelem Liedenwall Edittel (Rák jegy, víz, Hold, Neptunusz, az elrejtett hercegnő, Hamupipőke) beteljesíti életét, még mindig veszélynek van kitéve egy érzéketlen, gonosz és számító nő ármánya következtében Ôszi napéjegyenlôség szept. 23. SZÛz MÉRLEG Föld Levegô OROSZLÁN változó elsôdleges Víz SKORPIÓ Tûz szilárd szilárd RÁK NYILAS Nyári napforduló jún. 21. Víz elsôdleges változó Tûz IKREK Levegô Téli napforduló dec. 21. elsôdleges változó Föld BAK szilárd szilárd Levegô Föld VÍZÖNTÔ BIKA elsôdleges változó Tûz Víz KOS HALAK Tavaszi napéjegyenlôség márc ábra

15 Hogy mégsem lett belőle tragikus hős, az testvéröccse, Baradlay Jenő (Halak jegy, víz, Jupiter, Neptunusz ) önfeláldozásának köszönhető. Jenő az álmodozó, fizikailag gyenge, de lélekben erős és gazdag, az érzéketlen, becsvágyó és bosszúálló bécsi arisztokrata hölgybe, Plankenhorst Alfonsine-ba szerelmes (Skorpió jegy, víz, Mars és Plútó) aki csak játszadozik érzelmeivel, s aki testvérei életére is tör. A 48 -as forradalom és szabadságharc zivatarában Jenő a családi fészekben keres menedéket, de hogy neve mégse merüljön feledésbe, az elbukott szabadságharc utáni megtorlások idején egy fatális névcsere segítségével tudatosan feláldozza saját életét, hogy ezzel megmentse családos bátyja, a halálra ítélt Ödön és közvetve a szintén halálra ítélt testvér, Richárd életét is. Egy igazi példa a víz elemre és a Halak jegyben születettek önfeláldozási hajlamára. Dumas regényének ismert főszereplői, D Artagnan, Athos, Porthos és Aramis. Itt sincs nehéz dolgunk beazonosítani a különböző elemeket. Az egy mindenkiért, mindenki egyért, ezért azt jelenti, hogy egyik elem sem megy semmire a többi három nélkül, de a három együtt sem megy semmire az egy, azaz a negyedik nélkül. A regény kezdetén D Artagnan (Oroszlán, tűz, Nap) elindult, hogy tudattalanul ugyan, de rátaláljon másik három társára, akik addig nélküle csak kétes hírnevet szereztek. Természetesen a hős (Nap) útját Hölgyek (Holdak, vagy Holdnak véltek) kövezték ki, nehezítve előrehaladását, azonban Athos a vakmerő, szélsőséges és mélyen kiábrándult (Skorpió, víz), Porthos a bivaly erős, földhözragadt, az élvezeteket és a rangot szerető (Bika, föld), valamint Aramis a testőregyenruhás pap-, király- és bíborosellenes, titkon szerelmes, mégis független életvitelű (Vízöntő, levegő) támogatásával minden akadályt leküzd. Ebben a történelmi alapokat sem nélkülöző regényben végül is a Nap és Hold egyesülése (D Artagnan és Constance) nem teljesedhet be, mert a boszszúálló Milady (Skorpió), Richelieu bíboros (Szaturnusz) bérence, ha már a testőrök felett nem győzedelmeskedhet, akkor a nála gyengébbnek bizonyuló áldozatkész riválison, Constance-on (Halak, víz) vesz elégtételt. De Dumas üzenete mégsem ez a kudarc, hanem az, hogy a négy elem tökéletessége legyőzhetetlen, és az igazi Nap és Hold egyesülésére a XVII. században még nem jött el az idő. Nem is jöhetett, hiszen a regény folytatásában és a történelem színpadán is megjelent egy önmagát Napkirályként tiszteltető ál-napkirály XIV. Lajos személyében, s hogy Dumas sem tisztelte őt ily módon, arra a Vasálarcos c. története utal, melyben egy igazi Napkirályt próbál még ha képletesen is trónra helyeztetni a testőrök közreműködésével. Egy eltitkolt és börtönben, vasálarc mögött tartott ikertestvért, melyben a hallhatatlan és isteni Polluxot látta a halandó és a fizikai világ sötétségében fényben és pompában élő Castorral (XIV. Lajos) szemben. (Ikrek ) Ugyanakkor az itt megjelenő Ikrek szimbólum, a dualitás, a jó és rossz harca már megosztja az eddig egységes négyest. Új hőstettük végén nem is válik igazán nyilvánvalóvá az, hogy az ikerpár személycseréje után ki is uralkodik tovább a királyi trónon. Ebből már megtudhatjuk azt is, hogy ugyanezen üzenetet továbbítja felénk Mark Twain Koldus és királyfi című remekműve is, mely egy hasonmás gyerekpár szerepcseréjéről mesél, akik új életük során megtapasztalják a számukra eddig ismeretlen másik világ, a nyomor illetve pompa kínjait és igazságtalanságait. Az említett regények példája is azt mutatja, hogy a világirodalom minden műve, mítoszok, legendák, népmesék, regények, zeneművek, képzőművészeti alkotások a maguk sajátos eszközeivel, más és más módon, de mindig ugyanazon értékeket festik le és közvetítik felénk minden történelmi korban. A fent leírtaknak egy újabb igazolását kaptam. Most, 2011 folyamán, e könyv írása közben az Asterix és Obelix (Isten óvd meg Britanniát) című francia filmben dolgozom, mely a gallok hőstörténetének negyedik része, s melyben többségében magyarországi forgatási helyszínek szerepelnek. A majdani nézők az ismert azonosítási elvek alapján könnyen felismerhetik a Britannia Cézárral szemben megmentésére meghívott négy gall hős, Astérix, Obélix, Jolitorax és Goudurix személyében a négy őselemet, sorrendben a tűz, föld, levegő és víz elemet. Még egy megjegyzés: általános az a vélemény, hogy a tűz és a víz elem a leginkább ellentétesek egymással és ezért nem képesek együttműködésre. De én tudom, hogy nem így van. Ami a legfontosabb az életben: a szeretet és a szerelem, az e két elemből tevődik össze, a másik kettő, sem a levegő-, sem a földelem nem illik ebbe a képbe. Madách Imre: Az ember tragédiája, részlet Tizenkettedik szín: U alakra épült nagyszerű falanszter udvara. Az aggastyán: E két nő pártalan, Jelentkezzék, ki párjaúl igényli

16 Ádám: Ezt én igénylem. Tudós: Rajongó férfi és idegbeteg nő Korcs nemzedéket szül, ez nem helyes pár. Ádám: De én nem állok el, ha ő akarja. Éva: Tiéd vagyok nagylelkű férfiú. Ádám: Szeretlek hölgy, szívem egész hevével. Éva: Szeretlek én is, érzem mindörökké. Tudós: Ez őrülés. Sajátságos valóban A múlt kísértetét feltűnni látni Világos századunkban. Honnan ez? Ádám: Az édenkertnek egy késő sugára. S megvetjük e földnek hitvány porát, Keresve útat a magasb körökbe. (Évát ölelve tartja) A tűz víz, azaz lelkiség nélkül öncélú, s pusztító, a víz a tűz melegsége nélkül kihűl, jéggé fagy. Amikor azonban a megfelelő intenzitásban kapcsolódnak egymáshoz, akkor az elegyükből létrejövő szenvedélyes érzés a fellegeket ostromolja, amely állapot a valódi életcélunk: a négy elem egyensúlyából és teljességéből létrehozhassuk az ötödik elemet, a szerelmet, mely az örökkévalóságba emel vissza. Nem véletlen tehát az sem, hogy az említett két regény 4-4 főhőse közül a tűz és víz eleműek, vagyis D Artagnan és Athos, valamint Baradlay Richárd és Jenő álltak a legközelebb egymáshoz. Ráadásul fizikai világunkban a férfiak s nők többsége azzal a nehézséggel küzd, hogy a hiányzó negyedik elemükkel kiegészülve a tökéletes egyensúlyt megteremthessék lelkivilágukban. Ez a hiányzó pedig általában a víz elem, az érzelem. Senki sem meri kimutatni a valós érzéseit, mert elnyomja, vagy elrejti azt, mintha érzelmei kifejezésével valami veszteség, vereség érné. Pedig nem a nyíltszívű, érzelmes az igazi vesztes, hanem az, aki ezt nem becsüli meg, s nem a helyén kezeli az önzetlen, tiszta érzéseket. Ez a magyarázat a mai kíméletlen világra, arra hogy a négy őselem közül leginkább csak a tűz, föld, vagy a tűz, levegő elemek eltorzult arányú összetételei tükröződnek kifelé belső lelkivilágunkból. De hogy az égi világból mi tükröződik felénk, arra a következő fejezetek szolgálnak alapul. Az aggastyán: Sajnálatos. 30 Ádám: Ne szánjatok. Miénk Ez őrülés; mi józanságtokat Nem írigyeljük. Hisz, mi a világon Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, Melynek higgadt gond korlátot nem ír. Szellembeszéd az, mely nemesb körökbül Felénk rebeg, mint édes zengemény, Tanúja, hogy lelkünk vele rokon,

17 IV. fejezet Galaxisunk csillagrendszere Az ezoterikus írásokat olvasók, s persze a filozófiai szemlélettel rendelkezők is jól ismerhetik azt a közismert ókori elképzelést, miszerint a Föld, s annak tere pontos tükörképe a felettünk tornyosuló égboltnak, melyen állócsillagok milliárdjai helyezkednek el különböző, felfoghatatlan messzeségű távolságokra. Miután a Naprendszert és a Földet, illetve a kutatásunk szempontjából leglényegesebb jellemzőket az előbbi fejezetekben megismertük, most a másik világot, az égi óceánt térképezzük fel. Ha a Földről nézünk az égboltra, az ott tartózkodó fényes pontok, a Nap, a Naprendszer bolygói és más hatalmas égi objektumok rohangálnak el a fejünk felett, no nem túl gyorsan, de azért időről időre mégis teljesen más kép fogad bennünket szemlélődéseink során. Nem véletlenül volt tehát olyan elterjesztett középkori elképzelés, hogy a Föld a világegyetem központja, s a Naptól kezdve a csillagokig minden körülöttünk forog. Talán ettől is olyan hatalmas egyes emberek önimádata, mert még most is azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ. De nem! Ideje ráébredni, hogy az ember maga milyen kis apró porszem az univerzumban, s nem ő, hanem a kozmosz szabja a törvényeket, s nincs ember, aki ezeket felülírhatja. Így miképpen a múlt is az égre van írva, úgy a jövő is pontosan leolvasható róla, s minden kíméletlenül beteljesül majd világunkban. Mert az is bizonyítható, hogy sorra megtörténtek a különböző korokban megjövendölt próféciák, s jegyezték le a Bibliában is Jézus után szabadon, hogy milyen szörnyű történelmi idők következnek be majd a Megváltásig. Ez mind ott az égen fel van írva. Csak azt csodálom, hogy akik évezredek óta jóakaró tanításaikkal az emberiséget lelki és szellemi nyomorba taszítják Jézusra és az általa megjövendölt szörnyűséges időkre hivatkozva, azok még nem szembesítették magukat és másokat sem azzal a ténnyel, hogy nemcsak részesei, de szolgálói és elkövetői is voltak az általuk óva intett gaztetteknek. Ezért az általam elképzelt csodálatos Istenkép valahogy nem passzol egyik világvalláshoz sem. Térjünk vissza az ókor világába, amikor a korai társadalmak szemléletében még csak az életben maradáshoz szükséges dolgok megteremtése volt az elsődleges cél. Ehhez elsősorban a táplálkozás, illetve az ahhoz tartozó növénytermesztés és állattenyésztés lehetőségeit, s a velük összefüggő időjárási viszonyok változásainak paramétereit vizsgálták a csillagos égen az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is. A változásokért már akkor is a Napot és a Holdat tették felelőssé, ezért elsődlegesen azok csillagos égbolton történő mozgását tartották szem előtt, nem figyelmen kívül hagyva a tavasz és őszpontokat, valamint a nyári és a téli napforduló időpontját. Amióta az évet január 1-től december 31-ig számítjuk, azóta ezek a pontok március 21-re, június 21-re, szeptember 23-ra és december 21-re esnek. (I. sz között alakult ki ez a dátum és pálya egybeesés.) Az időszámítás előtt sok kultúrában ott szerették volna az újévet kezdeni, amikor egy általuk kiemelt ben állt a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején, vagy éppen a nyári napfordulón. Ez közérthetőbben azt jelenti, hogy ha pl. a Nap az égen március 21-én (a dátum a mai naptárrendszer alapján kijelölt Föld Nap körüli fix pályapontjának jelölése) a tavaszi napéjegyenlőség idején a Bika ben delelt, akkor ez lett volna az év kezdő hónapja, mivel ez az időszak már bőséget sejtetett a termés tekintetében. Egyiptomban, amikor a nyári napforduló idején a Nap az Oroszlán ben, a legmagasabb pozícióban állt, az uralkodás jelentőségét kihangsúlyozva, ekkortól akarták az újévet kezdeni, mert ez az időszak ráadásul a Nílus áradásával is egybeesett, ami a mezőgazdasági bőség szempontjából létfontosságú volt. Ezért minden égitestet, melyet befolyásolónak tartottak a jólétükkel vagy nehézségeikkel kapcsolatosan, isteneknek tekintettek. Ezzel már is elérkeztünk az égbolt feltérképezéséhez. Nézzük meg, hogy miről kapták nevüket az állatövi jegyek! A Föld és a Naprendszer többi bolygójának Nap körüli, közel egy síkú keringését nevezzük ekliptikának, ami voltaképpen bolygónk keringési síkjának égi vetülete is. Így a Földről tekintve az égboltra, nemcsak a Nap és Hold, hanem a bolygók is állandóan láthatóak a Föld tengelykörüli forgásának köszönhetően Galaxisunk csillagrendszereinek előterében. Azokat a csillagrendszereket, melyek körülöttünk az ekliptikán tovahaladó Napnak, Holdnak, és a többi nyolc bolygónak háttérképet biztosítanak, nevezzük sorrendben Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő és Halak eknek. Ezek egyben névadói a Föld Napot megkerülő éves pályájának tizenkét egységre történő felosztásának, az ugyanezen sorrendbe rendezett állatövi jegyeknek, azaz a zodiákusnak is. (6. ábra) 32 33

18 Bika Ikrek Az Ekliptika és az Equator az állatövi jegyekkel Halak Kos Orion Rák Oroszlán É Égi Egyenlítõ (Equator) A Föld és forgásiránya Ny K D A Nap útja (Ekliptika) Szûz Vízöntõ Bak Mérleg Nyilas Skorpió 6. ábra Kígyótartó Azért adták az állatöv összefoglaló elnevezést az előbb felsorolt ek, mert a többségében állatokról elnevezett csillagrendszerek évről évre és nap, mint nap övszerűen haladnak körbe-körbe felettünk az égen, a Föld keringésének és tengelyforgásának köszönhetően. A két szimbolikai rendszer nem egy és ugyanaz, ami a későbbiek során döntően befolyásolja majd megállapításainkat. Míg a mára kialakított január 1-től december 31-ig tartó évenkénti ciklusban a tavasz- és őszpontok, valamint a nyári és téli napforduló ideje mindig ugyanarra a naptári napra esik, addig tapasztalható az is, hogy e vizsgált időpontokon átlagosan éven keresztül a meghatározó sem változik, s az évszakok jellemzői sem változnak különösebb mértékben. Ez ma úgy mutatkozik meg a zodiákus rendszerében, hogy a Föld Naphoz viszonyított helyzetének egy adott időpontja, pl. június 1. évről évre, mindig ugyanabba az állatövi jegybe tartozik (Ikrek). Mivel a Nap helyzetének 24 óránkénti változásának mértéke a 360º-os pálya 365-öd része, azaz nagyjából 1º, ezért a zodiákus esetében, az adott dátumhoz tartozó csillagjegyek egyenként 30º-ot tesznek ki (12 x 30 = 360), így a Nap kb. 30 napot, azaz egy hónapot tartózkodik egy asztrológiai jegyben. Nem így azonban a ek esetében. Példaként nézzük meg március 21-ét, amikor is a tavaszi napéjegyenlőség idején a Nap a Halak ben delel. (7. ábra) Ekkor a Nap azon az égi ponton látható, ahol a et ábrázoló, két különböző irányba úszó Halak szimbolikájú égi jelképből egy a Vízöntő irányába mutató, a múltba visszaúszó (visszaemlékező) hal képe jelenik meg. Korunkban a Nap itt kezdi meg útjának győzedelmes ívét, ami a nappalok hosszabbodását (s a természet kiteljesedését) fejezi ki az éjszaka rövidülésével szemben. Így a Halak által közvetített, és az arra jellemző, elsősorban éghajlatunkat befolyásoló energiákkal hasznosodva erősödik meg, ezért nem véletlen, hogy az elmúlt és jelen kort a Halak-korszakaként jellemzik, nevezik. Tekintsünk vissza, mondjuk pontosan kétezer tíz évvel ezelőttre, s nézzük meg az akkori tavaszpont helyzetét! (8. ábra) Azt láthatjuk, hogy időszámításunk kezdetén, a tavaszpontban a Nap felett, annak hátterében a Kos és Halak határvonala húzódik, ami a Kos-korszak végét és a Halak-korszak kozmikus kezdetét mutatja. Minél tovább lépünk vissza a múltba, úgy fogunk ebben az adott tavaszpont pillanatban más és más eket látni a Nap mögött, s ez egyben igaz a jövőre is

19 Bika A Tavaszpont helyzete márc. 21-én A Tavaszpont helyzete márc. 21-én Ekliptika Equator Kos Metszéspontjuk a tavaszpont, a tavaszi napéjegyenlõség dátuma: márc. 21. Halak Nap Vízöntõ A fenti ábrák is igazolják, hogy mennyire igaz az a régi filozofikus megállapítás, mely a világmindenséget egybevéve a Föld és az ember, az Ég és a csillagok kapcsolatáról azt állítja, hogy mint fent, úgy lent. Ahogy a Földet az Egyenlítő északi és déli félre osztja, ugyanúgy az égboltot is az állatövi jegyeknek névadó ek, mint egy Galaxis Egyenlítő, azt körbe ölelve felezik meg, tőlük északi, valamint déli irányban elhelyezkedő csillagrendszerekre. Ahogy e forgókerék által megfelezett Galaxisunkban más és más ekben több milliárd csillag létezik (az állatövi eken keresztül haladó Nap pálya, az ekliptika alatt és felett), ugyanúgy a Földön az Egyenlítő által északi és déli féltekére kettéválasztva, különböző népek és népcsoportok élnek, egy több milliárd embert átfogó civilizációban. Ez a fejezet cáfolhatatlanul rámutat arra, hogy a Galaxis folyamatos helyzetkép-változásainak vizsgálatával közelebb juthatunk a maja naptár alapjainak értelmezéséhez és megértéséhez, valamint az előre jelzett 2012-es világesemény valóságtartalmának lehetséges igazolásához. 7. ábra A Tavaszpont helyzete az idõszámítás idôszámítás kezdetén Bika Kos Ekliptika Nap Halak Equator A tavaszpont a Halak elején helyezkedett el. Ez a dátum a mai naptár szerinti március 23-ra esett. 8. ábra Vízöntõ 36

20 V. fejezet A precesszió, valamint természeti és éghajlati vonatkozásai A régi próféciák és jövendölések kutatói már eljuthattak arra a megállapításra, hogy, ha a maja naptár előrejelzése beválik, és a 2012-es jóslat beteljesül, akkor az egyben egy világév végét is jelenti majd, ami a Föld, a Nap és a ek folyamatos egymáshoz képesti helyzetváltozásainak egy pillanatnyi végső következménye. Így ebben az esetben 2012-t egy meghatározott időszak utolsó évének kell tekinteni, tehát meg kell keresni az ehhez tartozó kezdő időpontot, hogy realitását megítélhessük. Többféle elképzelést hallottam már egy világév hosszára, kezdetére és lezáródására vonatkozóan, az ún. platonikus év kiteljesedésére, más néven a Föld precessziós mozgására. Ma már számítógépes program segítségével nem csak a jelenre, hanem az elmúlt korokra vonatkoztatva is vizsgálgathatom a csillagos eget. Persze ezt nem lehet asztrológiai elméleti alapok nélkül megtenni, s nemcsak az asztrológia és a történelem, hanem még az elmúlt korok kultúrájának és mitológiájának az ismerete is szükséges az eredményes elemzéshez. Először a jelen és a közelmúlt állapotát kell kiértékelni, amit átélve pontosan és hitelt érdemlően megismertünk, s ezután lépésről lépésre visszafelé haladva már megállapíthatunk jelentős összefüggéseket, törvényszerűségeket. Ha ma felnézek az égre, 24 óra alatt látom fejünk felett elhaladva mind a 12 állatövi et (s még jó néhány más csillagrendszert is), s előttük a Napot, a Holdat és a Naprendszer többi bolygóját is. Az adott ek, melyek összességében egy körszerű keretet alkotnak, egyenként nem azonos távolságokat ívelnek át. Például a Szűz és a Halak (egymással szemközt helyezkednek el) jóval nagyobb területet foglal el az égbolton, mint például a Kos, a Rák, a Mérleg és a Skorpió, s a nem említettek méreteiben is hatalmas eltérés van. Ha a precesszió eddig ismert felosztási elméletét nézzük, el kell vetni azt az álláspontot, miszerint egy-egy történelmi korszak, pl. a legutóbbiak, a Bika-, Kos-, Halak-, vagy az ezután következő Vízöntő-korszak pontosan ugyanannyi időt ölel át, mint a többi. De ha nem így van, akkor mégis mi az a támpont, ami a változásokhoz, és azok időbeli megállapításához, közel majdnem teljesen pontos dátumokat, évszámokat jelöl? Ezért előkerítem ismereteimből azt a négy meghatározó adatot, napot, ami mindig is a különböző kultúrák kulcskérdése volt, azaz a már annyiszor említett két napéjegyenlőség és két napforduló időpontját, ami a ma használatos naptár szerint márc. 21-re, szept. 23-ra, valamint jún. 21-re és dec. 21-re esik. Mivel a tavasz és az azt követő nyár teremtette meg az élethez szükséges természeti javakat, ezért a kezdet, a természet újjászületése, a tavaszpont helyzete vált mérvadóvá a korszak megkülönböztetések esetében. Az idő kerekét visszaforgatva megkeresem, hogy e jeles évszakponton, mely az egyes korokban az akkoriban magasztalt Bika, vagy éppen Kos istenekhez voltak kapcsolva, a Nap helyzete mögött milyen, s annak melyik meghatározó csillaga volt látható. Korunkban ez a következő képet mutatja: márc. 21-én a tavaszi napéjegyenlőség idején a Nap az égi Egyenlítő (equator) és az ekliptika metszéspontjában a Halak ben áll, azon a ponton, ahol felette a Pegazus, alatta a Cet rajzolódik ki, nagyjából az Algenib (Pegazus) és Diphda (Cet) csillagok által határolt égi területen. Mivel a későbbiek során majd fontos lesz a nyári napforduló idején lévő Nap-helyzet is, ezért határozzuk meg annak is a jelenlegi pozícióját. (9. ábra) jún. 21-én a nyári napforduló idején a Nap a Bika, az Orion és az Ikrek ek közötti határterületen delel, nagyjából az 1 Gemini és x1 Orion csillagok által határolt terület magasságában. Ez azt jelenti, hogy a precessziós elmélet alapján ma, és a maja naptár szerinti dec. 21-i időpontban is még a Halak-korszakban vagyunk. A nyári napforduló helyzete június 21.-én (Megegyezõ Föld és Ég kapcsolat i. e között volt ezt megelõzõen) Bika Fiastyúk Oroszlán Szûz Rák Ôszi napéjegyenlôség Ikrek jún. 21. nyári napforduló Nap Fold TEJÚT Téli napforduló Orion Kos 9. ábra Tavaszi napéjegyenlôség Halak