INTERNETHASZNÁLATI SZOKÁSOK A KECSKEMÉTI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖRÉBEN

Átírás

1 INTERNETHASZNÁLATI SZOKÁSOK A KECSKEMÉTI FŐISKOLA HALLGATÓI KÖRÉBEN INTERNET-USING HABITS AMONG THE STUDENTS OF KECSKEMÉT COLLEGE Lakatosné Török Erika, torok.erika@gamf.kefo.hu Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar 1. A kutatás célja Korunk az információ kora. E nyersanyag megszerzésének, birtoklásának, értelmezésének, felhasználásának módja és hatékonysága határozza meg az egyén helyét egy csoportban, a csoportok státuszát a társadalomban és a társadalmak egymáshoz viszonyított helyzetét is kijelöli. Az információk megszerzésének egyik fontos eszközévé napjainkra vitathatatlanul az internet vált. A technikai lehetőségek szétfeszítik az eddigi kereteket, ugyanakkor paradox módon új korlátokat is teremtenek. Ami némelyek számára a horizont kitárulását jelenti, másoknak akik valamilyen okból nem lehetnek részesei az információ szerzés e módjának a szinte végletes elszigeteltséget hozhatja. Jórészt az adott társadalom felelőssége és feladata, hogy a kimaradók száma minél kisebb legyen. Ez a cél az objektív (technikai, anyagi) feltételek javítása mellett elsősorban az internetnek az oktatási rendszer minden szintjén adekvát módon való integrálásával érhető el. A célszerű döntések előkészítéséhez legyenek azok globálisak, vagy pusztán helyi hatásúak használható helyzetértékelésekre van szükség. Országos és regionális szinten egyaránt születtek felmérések, amelyek az internet-használat infrastrukturális és technikai feltételeit, és az egyes lakossági csoportok világhálóval kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták. 1 Az oktatási rendszer részvevőiről is állnak rendelkezésre ilyen vonatkozású adatok és születtek elméleti jellegű írások is e tárgykörben. 2 Szándékunk szerint lokális kutatásunk ebbe a sorba illeszkedik. Célunk, hogy felmérjük és értelmezzük a Kecskeméti Főiskola hallgatóinak internet-használati szokásait, internethasználattal kapcsolatos attitűdjeit, és feltérképezzük az internetnek a tanulásban betöltött szerepét. 1 Az info-kommunikációs eszközellátottság hiányosságai és az info-kommunikációs eszközökkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata, célcsoportok kialakítása. Kutatásjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére, Tárki Rt., január, 2 Pedagógusok a digitális, információs tudásszerzés szükségességéről és új módjáról. A Magyar Gallup Intézet 2002-es, országos reprezentatív vizsgálata,

2 2. Az internethasználat és a főiskolai tanulmányok kapcsolata a Kecskeméti Főiskola három karán 2.1 Vizsgálati módszer és a kutatás menete Leíró jellegű, keresztmetszeti vizsgálatunkhoz az önkitöltős kérdőíves módszert találtuk megfelelőnek. A Kecskeméti Főiskola mindhárom karának - Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai (GAMF) Kar, Kertészeti Főiskolai Kar (KFK), Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) végzős hallgatóira terjedt ki a vizsgálat. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden, a kiválasztott populációba tartozó hallgató bekerüljön a mintába. Mindhárom karon, gyakorlati órán a tanórát tartó kollégák engedélyével nyílt lehetőség a kérdőív lekérdezésére. A kitöltésnél végig jelen voltunk, ami lehetőséget adott arra, hogy a közben felmerülő kérdéseket megválaszoljuk, elejét véve ezzel az esetleges félreértéseknek, kitöltési pontatlanságoknak. A tanórai szituáció nyilván segített a magas kitöltési arány elérésében. Ennek a módszernek köszönhetően 617 db kitöltött kérdőívből dolgozhattunk. 3. Kutatási eredmények A vizsgálatban 382 férfi és 235 nő vett részt. Mivel a GAMF kar végzősei három szakról - informatikus, gépész, menedzser - kerülnek ki, adataikat a feldolgozás során külön értelmeztük. A megkérdezettek 36%-a műszaki informatika, 12%-a gépészmérnök, 24%-a műszaki menedzser szakra, 15%-a kertészeti és 13%-a tanítóképző karra jár. A válaszolók 77,7%-ának van saját számítógépe. Az informatikusok csaknem mindannyian (96,7%) rendelkezek számítógéppel, a legkevesebb számítógép a kertészek tulajdonában van, közöttük mindössze 57,1% a géppel rendelkezők aránya. Fontos adat volt számunkra, hogy a főiskolások 91,7 %-a szokott internetezni, és főiskolai tanulmányaihoz a megkérdezettek 91,1 % használja az internetet. A vizsgálat szerint a tanító és kertész szakos hallgatók esetében magasabb értéket kaptunk a tanulással kapcsolatos használat, mint az általános használat vonatkozásában. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tanulmányaik során mire használták már az internetet. A hallgatók a következő listából választhattak: tantárgyfelvétel, vizsgára jelentkezés, adatlapok kitöltése, tantárgyprogram letöltése, vizsgakérdések letöltése, tananyag letöltés, puska letöltés, szakirodalom tanulmányozása, gyakorló feladatok letöltése, lexikon helyett, szótár helyett, egyéb, éspedig.

3 szótár 30,1 lexikon 19,7 gyakorló feladatok 25,4 szakirodalom 48,1 puska 40,5 tananyag 59,4 vizsgakérdések 42,4 tantárgyprogram 30,3 adatlap kitöltés 8,7 vizsgára jelentkezés 49,2 tantárgyfelvétel 31,6 Tanulmányai során mire használta már az internetet? % Mivel a három karon nem azonos időben kezdődött az ETR rendszer használata, és a kérdőív kitöltésekor csak a GAMF karon lehetett számítógép segítségével tantárgyat felvenni, vizsgára jelentkezni, ezért ezek az adatok valójában csak a GAMF-os hallgatókra vonatkoznak. A többi alternatíva közül a legtöbben tananyag letöltésre, szakirodalom tanulmányozásra, vizsgakérdések és puskák letöltésére használják az internetet tanulmányaik során. Tantárgyprogram-, tananyag-, puska-, gyakorló feladat-, vizsgakérdés letöltésre az informatikus hallgatók, szakirodalom megismerésére a kertész és a tanító szakos hallgatók, szótárként pedig a menedzser szakos hallgatók használják legnagyobb arányban az internetet. Az adatok tanúsága szerint a különböző karokon eltérés nem abban mutatkozik, hogy használják-e, hanem abban, hogy mire használják inkább az internetet. Szignifikáns különbség az informatikusok és a tanító illetve kertész szakosok között található, mivel az informatikusok mintabeli részarányuknál nagyobb mértékben használják az internetet a felsorolt területek mindegyikéhez. Ez szakterületük, érdeklődésük és motivációjuk révén természetesnek tekinthető. A következőkben azt vizsgáltuk, hogy mennyire tartják a hallgatók fontosnak, hogy a tanulmányaikhoz kapcsolódó információkhoz interneten keresztül is eljuthassanak. Ebben a vonatkozásban a felsorolt lehetőségeket kivétel nélkül inkább fontosnak, mint nem fontosnak tartották. A legtöbbek által fontosnak tartott terület, jellemzően a vizsgával kapcsolatos információkra vonatkozik (vizsgafeladatok, vizsgakérdések, vizsgaeredmények). A megkérdezettek igen nagy hányada a tanulással, tananyagokkal kapcsolatos anyagokat is fontosnak tartotta.

4 A tájékozódással, tájékoztatással összefüggő információkat ítélték a legtöbben kevésbé fontosnak. aktuális hírek, információk intézményi tájékoztató pályázati lehetőségek oktatók címe jegyzet és tankönyvlista feladatok értékelése vizsgaeredmények vizsgakérdések vizsgafeladatok gyakorlófeladatok megoldással segédanyagok tananyagok követelmények tantárgyprogramok fontos nem fontos A számítógép megjelenése olyan kommunikációs környezetet hozott létre, amely megváltoztathatja a tanulási szokásokat. Lehetőség van arra, hogy a tananyagot ne csak a hagyományos módon sajátítsa el a hallgató, tehát a tanári magyarázat, tankönyvek, saját és mások kézzel írott jegyzete, vagy annak nyomtatott formájú változata képezze a megtanulandó anyagot, hanem a képernyőről való tanulás lehetősége is adott. A papíralapú hardcopy szövegek mellett, melyek lineárisan tagoltak, teret kapnak a digitális dokumentumok. Arra a kérdésre, hogy valóban megrendülőben van-e az írott-nyomtatott szövegek egyeduralma, és milyen mértékű az off-line és az on-line dokumentumok használata világított rá a kérdőív azon kérdése, melyben a vizsgára készüléshez használt eszközöket soroltunk fel, és arra kértük a hallgatókat, hogy a használat gyakorisága szerint rangsorolják őket. Első helyre szinte egyforma számban a nyomtatott tankönyvek és jegyzetek, illetve az önállóan készített jegyzetek kerültek. A vizsgára készülés következő forrása a mások által készített jegyzet volt. Az internetről kinyomtatott anyagok a negyedik, a közvetlenül a képernyőről történő tanulás pedig egyértelműen minden szakon az utolsó helyre került. Megállapíthatjuk, hogy a tanuláshoz használt források közül mindegyik szakon a hagyományos eszközök vezetnek, jelentős a papíralapú szövegek preferenciája a digitális dokumentumokkal szemben. Megjelenik az internet is mint a tanulás forrása, de amennyiben a számítógép segítségével elérhető anyagokról van szó, akkor inkább a nyomtatott

5 formátumot részesítik előnyben a hallgatók, és azoknak a legkisebb a száma, akik közvetlenül a képernyőről tanulnak. Az internet, pontosabban az lehetőséget ad a kapcsolattartás, információáramlás új formájára a tanárok és a diákok között. Természetesen nagyon fontos, hogy a tanárok felkínálják-e az elektronikus levelezés lehetőségét diákjaiknak, kezdeményezik-e ben kiadott és számon kért feladatok segítségével az ilyen kapcsolatot. A várakozásnak megfelelően az informatika szakos hallgatók és tanáraik élnek leginkább ezzel az eszközzel (62,5%). A gépész (19,4%), menedzser (24,5%) és tanító (20,3%) szakos hallgatók hasonló arányban leveleztek már tanáraikkal. A kertész szakos hallgatók között elenyésző (7,5%) ennek a kapcsolattartási formának az alkalmazása. Feltételezésünk szerint ez következhet a képzés jellegéből (ezen a szakon jelentős a gyakorlati órák száma, mely közvetlen kapcsolattartásra ad lehetőséget), másrészt a kertészképzésre nem jellemző az un. eltömegesedés, így a tanár-diák viszonyrendszer fontos tényezője a személyesség. Arra a kérdésre, hogy tanárától kapott-e elektronikus úton feladatot, továbbra is az informatikusok körében kaptuk a legtöbb igenlő választ (57,2%). Csökkent a gépészek (16,7%) és menedzserek (13,2%) százalékos aránya, kissé nőtt a tanítóké (21,6%), és szinte minimális a kertészek esetében (1,5%) a kérdésre igennel válaszolók száma. Az internet lehetőséget teremt arra is, hogy a szervetett főiskolai képzés mellett a hallgatók távoktatás keretében juthassanak ismeretekhez. 563 válaszoló közül mindössze hat hallgató vett már részt távoktatási kurzuson, mind a hatan informatikusok. Többféle magyarázata lehet ennek az adatnak. Kereshetjük az okokat a távoktatás oldaláról, de vizsgálódhatunk a hallgatói ismeretek, érdeklődés, motiváció körében is. Elképzelhető hogy nem eléggé ismertek és ebből adódóan nem igazán népszerűek a távoktatási lehetőségek, az is lehet, hogy a hallgatók bizalmatlanok az így megszerezhető tudás minőségét, használhatóságát illetően, de a tanulói érdeklődés, motiváltság, ismerethez való jutás képességének hiányában is kereshető a magyarázat. 4. Következtetések Vizsgálatunk eredményei alapján megállapítható, hogy a főiskolai hallgatók körében jelentős szerepet játszik a számítógép- és internet-használat. Azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók különböző módon és különböző céllal, de igénylik az informatikai eszközök használatát a tanulás során. A legjelentősebb különbségeket a tanárokkal való kapcsolattartás ( ) dimenziója mentén érzékeltünk. Ez felhívja figyelmünket arra, hogy a hallgatók internet-használati szokásai mellett figyelmet érdemelne az oktatók ilyen irányú vizsgálata is. Néhány lényeges eltérést eredményező változó szerepe első látásra magától értetődőnek tűnhet, így például egyértelműnek látszik, hogy az informatika szakos hallgatók szinte minden kérdésnél nagyobb számban adtak igenlő választ a digitális technika alkalmazásával kapcsolatban. Az eredmények értékelésekor azonban azon kívül, hogy az informatikusok munkaeszközként használják ezeket az eszközöket, figyelembe kell venni, hogy olyan viszonylag kész képesség, mint a digitális technika alkalmazásának képessége előbb alakul ki

6 a szakmailag motivált hallgatók körében. Az új eszközök rutinos, készség szintű ismerete szükséges a magabiztos és sokrétű használathoz. Ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagyobb arányú használat a motiváción, gyakorlottságon, érdeklődésen túl az adott oktatási intézmény kulturális szokásaitól és anyagi lehetőségeitől is függ. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a felsőoktatásban, a hallgatók részéről jelentős az igény az információs kommunikációs technológiák rendszeres használatára. A tanítás-tanulás folyamatában, módszereiben olyan változtatásokra van szükség, melyek alkalmazkodnak a nyitott tanulási környezethez. Irodalomjegyzék Czeizer Zoltán (2002): Az oktatási intézmények informatikai helyzete és a fejlesztés lehetőségei Magyarországon. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Kollányi Bence, Molnár Szilárd és Z. Karvalics László (2004): Magyar információs társadalom Éves jelentés. ITTK, Budapest. Sulyok Tamás (2002): Az oktatás és az információs társadalom; Tudásmenedzsment, sz Tót Éva (2001): Számítógépek az iskolában. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése; Infonia - Aula Kiadó, Budapest.