AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG PAP GÁBOR*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG PAP GÁBOR*"

Átírás

1 Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012) pp AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG PAP GÁBOR* A tanulmány eleje azt mutatja be, hogy miként vált az állampolgárság alkotmányos intézménnyé az első alkotmányokban. Ezt követően végigtekinti, hogy a magyar alkotmányok mit tartalmaztak az állampolgárságról. Először a szocializmus alkotmányos változásait 1949-től 1989-ig, majd a polgári demokratikus állam alkotmányának változásait ismerteti. Végül bemutatja, hogy a magyar állampolgárság intézményéből mit tartalmaz az Alaptörvény. Kulcsszavak: alkotmány, Alaptörvény, állampolgárság, népszuverenitás. Im ersten Teil der Studie wird darüber geschrieben, wie die Staatsbürgerschaft sich zu einer verfassungsmäßigen Einrichtung in den ersten Verfassungen entwickelte. Danach werden die ungarischen Verfassungen in Bezug auf die Staatsbürgerschaft unter die Lupe genommen. Zuerst werden die Veränderungen der Verfassung in der Zeit des Sozialismus von 1949 bis 1989, dann die Veränderungen der Verfassung in dem bürgerlich- demokratischen Staat vorgeführt. Schließlich wird darüber geschrieben, welche Regelungen das neue Grundgesetz über die Staatsbürgerschaft enthält. Schlüsselwörter: Verfassung, Grundgesetz, Staatsbürgerschaft, Volkssouveränität. Az állampolgárság kialakulása óta alkotmányos intézmény. Már az első alkotmányokban, az amerikai alkotmányban és az 1791-es francia alkotmányban is megtaláljuk. Az amerikai alkotmány 8. -a szerint A Kongresszus hatáskörrel bír az Egyesült Államok egész területén az állampolgárság megszerzésének egységes szabályozására ben született meg az USA első honosítási törvénye. Az 1791-es francia alkotmány rögtön a preambulum után első szabályként az állampolgári egyenlőségről rendelkezik: Az alkotmány természetes és polgári jog gyanánt garantálja: 1. Hogy valamennyi állampolgár erényétől és tehetségétől eltekintve minden megkülönböztetés nélkül betölthet bármely hivatalt és állást. 2 II. rész első cikkelye részletesen meghatározza az állampolgári jogviszony létrejöttét és megszűnését: 2. Francia állampolgárok azok, akik Franciaországban születtek s apjuk francia; akik Franciaországban születtek, apjuk külföldi s a királyságban telepedtek le; akik külföldön születtek, apjuk külföldi, Franciaországban telepedtek le s állampolgári esküt tettek; végezetül pedig azok, akik külföldön születtek, s vallásuk miatt elmenekült francia férfiak vagy nők bármilyen fokozatú leszármazottai, akik Franciaországban telepednek le és állampolgári esküt tesznek. 3. Akik a királyság területén kívül születtek, szüleik külföldiek és Franciaországban élnek, ötéves folyamatos itt-tartózkodás után, ha ingatlant szereztek, vagy elvettek francia * Dr. PAP GÁBOR egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Az idézet az amerikai alkotmány több magyar fordítása közül a nagykövetség honlapján közétettből való: (Last updated: 10/31/96) 2 A nagy francia forradalom dokumentumai. Összeállította, fordította és a jegyzeteket készítette Hahner Péter. Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó, Bp., 1999, 116.

2 360 Pap Gábor asszonyt, vagy mezőgazdasági vagy kereskedelmi létesítményt alapítottak, s letették az állampolgári esküt, állampolgárok lesznek. 4. A törvényhozó hatalom indokolt esetben honosíthat külföldieket, mindössze azzal a feltétellel, hogy Franciaországban telepednek le, és állampolgári esküt tesznek. 5. Az állampolgári eskü szövege: Esküszöm, hogy hű leszek a nemzethez, a törvényhez és a királyhoz, minden erőmmel fenntartom a királyság alkotmányát, ahogy azt az Alkotmányozó nemzetgyűlés az 1789-es, 1790-es és 1791-es években létrehozta. 6. A francia állampolgárság elveszíthető: 1. külföldi állampolgárság megszerzésével; 2 az állampolgári jogok elvesztését maga után vonó bírói ítélettel, amennyiben az elítéltet nem rehabilitálták; 3. a vádlott távollétében hozott ítélettel, amennyiben nem semmisítik meg; 4. olyan külföldi lovagrendhez vagy külföldi testülethez való csatlakozással, amely megköveteli a nemesség bizonyítását, a születési különbséget vagy vallási esküt. A későbbi francia alkotmányok is részletezik az állampolgárságot. Az 1793-as alkotmány így szól: 4. Minden férfi, aki Franciaországban született és lakik, aki betöltötte a huszonegyedik életévét; minden idegen, aki betöltötte a huszonegyedik életévét és egy éve Franciaországban lakik, munkájából él, ingatlant vásárolt, vagy francia nőt vett feleségül, vagy adoptált egy gyermeket, vagy eltart egy öreget; végül pedig minden külföldi, aki a törvényhozó testület szerint rászolgált az emberiség hálájára, gyakorolhatja a francia állampolgárok jogait. 5. E jogokat elveszíti, aki külföldi ország állampolgára lesz, aki nem népi eredetű kormányzat hivatalát vagy kegyeit fogadja el, s akit megszégyenítő vagy testi büntetésre ítéltek rehabilitálásáig. 6. Az állampolgári jogokat felfüggesztik vádemelés esetén vagy a vádlott meg nem jelenésekor hozott ítélettel, amíg ezt meg nem semmisítették. 3 Az állampolgárság gyakran összemosódik a nép vagy a nemzet fogalmával. A jakobinus alkotmányban ekként: 7. A szuverén nép a francia polgárok összessége Az alkotmány biztosítja valamennyi francia férfi számára az egyenlőséget, a szabadságot, a biztonságot, a tulajdont, jótáll az államadósságért, a szabad vallásgyakorlatért, a közoktatásért, a közsegélyezésért, a korlátlan sajtószabadságért, a petíció jogáért, a népi társaságokban való egyesülés jogáért, valamennyi emberi jog élvezetéért. 5 Nem közömbös a fenti idézetből adódó jogi különbség, hiszen a nép nem csak férfiakból áll, nem csak a férfiaknak vannak jogaik, és nem csak ők az állampolgárok. A francia forradalom idején az állampolgárságnál erőteljes a férfiak és a nők megkülönböztetése. Mégis az alkotmányok nép vagy nemzet alatt gyakran az állampolgárok összességét értik, kivált amióta megvalósult a nemek jogi egyenlősége. Az 1795-ös, ún. direktóriumi alkotmányban már rövidebbek az állampolgárságról szóló szabályok. Először a szuverenitást kapcsolja össze az állampolgársággal az alkotmány elé illesztett új nyilatkozat az emberi és polgári jogokról: 17. A szuverenitás alapvetően a polgárok egyetemességében rejlik. Az alkotmány megismétli a nyilatkozat kijelentését: 2. A szuverén hatalom a francia polgárok egyetemessége. 6 Az 1795-ös alkotmány meghatározza az állampolgárság létrejöttét és elveszítését, valamint az ahhoz kapcsolódó néhány jog szabályait: 8. Minden Franciaországban született és lakó férfi, aki a huszonegy évet betöltötte, feliratkozott kantonja polgári jegyzékébe, aki 3 I. m U. o. 5 I. m I. m. 429.

3 Az Alaptörvény és a magyar államolgárság 361 egy éve a Köztársaság területén tartózkodik, és közvetlen, ingatlan vagy személyes adót fizet, francia állampolgár. 9. Minden adófeltétel nélkül állampolgárok azok a franciák, akik egy vagy több hadjáratban részt vettek a Köztársaság megalapításáért. 10. A külföldi francia állampolgár lesz, ha a huszonegy évet betöltötte, bejelentette, hogy Franciaországban akar letelepedni, itt élt hét egymást követő éven át, közvetlen adót fizet, ezenkívül ingatlantulajdonnal, mezőgazdasági vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkezik, vagy elvett egy francia nőt. 11. Csak a francia állampolgárok szavazhatnak az elsődleges gyűlésekben, és tölthetik be az alkotmány által megalapított hivatalokat. 12. Az állampolgári jogok elveszíthetők: először külföldi országban történt honosítással; másodszor olyan külföldi testületekhez való tartozással, amely feltételezi a születési megkülönböztetést vagy vallási esküt; harmadszor egy külföldi kormány által felkínált hivatal vagy járadék elfogadásával; negyedszer testi vagy megbélyegző büntetéssel a rehabilitációig. [...] 15. Minden polgár, aki hét egymást követő éven át a nemzet nevében kapott küldetés vagy engedély nélkül a Köztársaság területén kívül tartózkodik, idegenné válik, s csak akkor lehet újra francia állampolgár, miután megfelelt a 10. cikkely kívánalmainak. 7 Az 1799-es ún. konzuli alkotmány még rövidebben foglalkozik az állampolgársággal. Szabályainak java az 1795-ös alkotmányból lett átvéve: 2. Minden férfi francia állampolgár, aki Franciaországban született, itt lakik, betöltötte a huszonegy évet, feliratkozott községi kerülete polgárainak listájára, és egy éve a Köztársaság területén él. 3. Egy külföldi akkor lesz francia állampolgár, amikor a huszonegy évet betöltve kijelentette, hogy Franciaországban kíván letelepedni, és tíz egymást követő évig itt élt. 4. A francia állampolgárság elveszíthető: külföldi állampolgárság megszerzésével; egy külföldi kormány által felajánlott hivatal vagy fizetés elfogadásával; a születési megkülönböztetést feltételező külföldi testülethez való csatlakozással; testi vagy megszégyenítő büntetésre való ítélettel. 5. A francia állampolgári jogok gyakorlása felfüggeszthető: csődbe jutás esetén vagy egy teljesen vagy részben csődbe ment személy közvetlen vagy közvetett örököseinél; személyhez vagy háztartáshoz kötött, fizetett háziszolgáknál; bírói letiltás, vádemelés vagy meg nem jelenés esetén. 8 Nem érdektelen leszögezni, hogy az 1799-es alkotmányban már nem leljük meg a népszuverenitást. Bár az alkotmány a végén megemlíti a francia nemzetet, avagy népet szintén az 1795-ös alkotmányból átvett tételekkel, de a hatalmat nem a néptől eredezteti. Az állampolgárság teljesen hiányzik Napóleon 1804-es alkotmányából. A polgárokra és a népre is csak közvetetten hivatkozik ez az alkotmány. Az alkotmányozás hagyományához a Benjamin Constant által készített 1815-ös alkotmánykiegészítés tér vissza, 9 amennyiben tartalmazza az állampolgári jogokat, kinyilvánítja az állampolgári egyenlőséget. Közismert, hogy az állampolgárságot az 1804-ben megalkotott francia Polgári törvénykönyv, az ún. 7 I. m I. m LAQUIÈZE, Alain, Benjamin Constant et l Acte additionnel aux Constitutions de l Empire du 22 avril 1815, Historia constitucional juin 2003, n 4, ; LUDASSY Márta: Bevezetés. Benjamin Constant, a modernek szabadságának szószólója. In: CONSTANT, Benjamin A régiek és a modernek szabadsága. Ford. Réz Pál. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Ludassy Márta. Mesteriskola. Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1997, 11.

4 362 Pap Gábor Code Napoléon kodifikálta. Ettől fogva az alkotmányokból rendszerint hiányoznak az állampolgárság intézményének részletei. A francia forradalom alkotmányos értelemben felértékelte az állampolgárságot. Alkotmányai és törvényei a jogrendben, de az egész korszak közfelfogásában megszilárdították az állampolgárságot. Természetessé vált, hogy a franciák nem alattvalók, hanem jogokkal rendelkező állampolgárok, legyen a hatalom a királyé, a konventé, a direktóriumé, a konzulé vagy a császáré. Ennek adott különös nyomatékot, hogy az állampolgárságról a legmagasabb jogszabály, az alkotmány rendelkezett. Az állampolgárság fontosságát kezdetben miként az 1791-es alkotmánynál láttuk azzal is kifejezték, hogy az alkotmány állapította meg az állampolgárság létrejöttének és megszűnésének eseteit. Tovább erősítette az állampolgárság jelentőségét a népszuverenitás és az állampolgárság közötti elválaszthatatlan kapcsolat. Az állam hatalma a szuverén néptől ered, a szuverén nép pedig az állampolgárok egésze vagy az ún. politikai nemzet, amely a politikai jogokat élvező állampolgárok összessége. Mindennek jogi kinyilvánítása hol röviden, hol hosszan megfogalmazott alkotmányi tételekkel történik. Az állampolgárság intézményét ily alapossággal a francia forradalom alkotmányai nem csak a népfelség és az állampolgári jogok fennkölt eszméi miatt foglalták magukban, hanem a kötelezettségek teljesítése miatt is. Az állam hatalma az idegenekre is kiterjed, de bizonyos kötelezettségek teljesítését csakis saját polgáraitól követelheti meg. Az adófizetés és a katonai szolgálat olyan kötelezettségek, amelyeket a francia alkotmányokban úgyszintén belefoglaltak. Az 1793-as alkotmány kimondja: 101. Egyetlen polgár sincs felmentve a közterhekhez való hozzájárulás megtisztelő kötelezettsége alól. [ ] 109. Valamennyi francia férfi katona; valamennyien gyakorolják a fegyverviselést. Az 1795-ös alkotmány előírásai is félreérthetetlenek: 3. Mindenkinek kötelessége védeni és szolgálni a társadalmat, törvényei szerint élni, és tisztelni azokat, akik azt képviselik. [ ] 9. Minden polgár szolgálattal tartozik hazájának, és minden alkalommal a szabadság, az egyenlőség és a tulajdon védelmére kell kelnie, amikor a törvény erre felszólítja. [ ] 279. Egyetlen francia férfi sem gyakorolhatja az állampolgári jogokat, ha nincs feliratkozva a helyhez kötött nemzetőrség névsoraiba. [ ] 286. A hadsereg önkéntesek csatlakozásával jön létre, szükség esetén pedig a törvény által előírt módon Egyetlen külföldi sem léphet be a francia hadseregbe, aki nem szerezte meg az állampolgári jogokat, kivéve, ha részt vett egy vagy több hadjáratban a Köztársaság létrehozásáért. Az alkotmányok néha beérik azzal, hogy állampolgárok helyett a nemzetre utalnak. Belgium 1831-es alkotmánya így tesz, amikor kijelenti: 4. Cikk. A belgává léteit a polgári törvény intézkedései értelmében lehet megnyerni és megtartani. A jelen alkotmány és a többi az állampolgári jogokra vonatkozó törvények megszabják a feltételeket, melyek ezen jogok gyakorlására szükségesek. 10 Újabb magyar fordításban ugyanez így szól: A belga állampolgárság megszerzése, megtartása, és elvesztése a polgári törvénykönyv által meghatározott szabályok alapján történik. A jelen alkotmány és a politikai jogokra vonatkozó egyéb törvények határozzák meg, hogy az állampolgárságon kívül mely feltételek szükségesek e jogok gyakorlásához. 11 A fordítások értelemszerűen illesztik bele az állampolgárság kifejezést a szövegbe, holott a francia eredetiben a citoyen, azaz állampolgár szó elő 10 Alkotmányok gyűjteménye. II. köt. Az amerikai Egyesült Államok, Svájcz, Franciaország, Belgium alkotmánya. Szerk. Jánosi Ferencz, kiadta Pfeifer Ferdinánd, Pest, 1867, Nyugat-Európa alkotmányai. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kovács István. Alaptörvények és alkotmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1988, 240.

5 Az Alaptörvény és a magyar államolgárság 363 sem fordul. 12 A belga alkotmány az állampolgárság intézményének részletes meghatározását törvényre bízza, ezzel a jogi megoldással a francia mintát követi. A XIX. században megszokottá vált, hogy az állampolgárság intézményéről több jogszabály szóljon. Akár van az államnak írott alkotmánya, akár nincs, az állampolgárságról törvényt alkotnak. Ez a törvény lehet önálló állampolgársági törvény vagy az állampolgársággal is foglalkozó törvény, rendszerint a polgári törvénykönyv. Az állampolgárság intézményéhez tartozó állampolgári jogoknál és kötelezettségeknél is ez a jogalkotói szokás. Egyes jogokról külön törvényeket hoznak. A törvényt követheti és követte is a végrehajtásukra szolgáló rendelet, amelynek megalkotására a törvény a végrehajtó hatalom szerveit hatalmazta fel. Az állampolgárság kezdetektől kötelező alkotmányozási tárgy. A polgári demokráciák alkotmányai eltérő terjedelemben, de valamilyen módon szükségképpen szólnak az állampolgárságról, mivel az alkotmányos államoknak állampolgárai vannak. Az állampolgárság akkor is alkotmányozási tárgy, ha az alkotmány tagadja a polgári demokrácia elveit és intézményeit. A szocialista alkotmányok sem nélkülözték az állampolgárságot. Magyarország első írott alkotmányban, az évi XX. törvényben az állampolgárság a VIII. fejezetben fordul elő, amely Az állampolgárok jogai és kötelességei címet kapta. A magyar állampolgár vagy az állampolgár kifejezést másutt nem használja. Megelégszik a polgár szóval. Pl. 49. (1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. (2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. Ez az alkotmány az állampolgárokat a Magyar Népköztársaság polgárai vagy a polgárok kifejezésekkel nevezi meg. Az állampolgárság intézményéből csak a jogok és a kötelességek vannak benne, az állampolgársági jogviszonnyal közvetlenül nem foglalkozik. Pedig indokolt lett volna legalább a Népköztársaság Elnöki Tanácsának (röviden: NET) hatásköreinél az állampolgárságot is bevenni a felsorolásba, hiszen Az állampolgárságról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: III. Ápt.) 17. -ának (1) bekezdése kimondta: A magyar állampolgárságnak honosítással, illetőleg visszahonosítással való megadása, valamint elbocsátással vagy megfosztással való megszüntetése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik. Ennek ellenére nem szól az alkotmány a NET hatáskörénél az állampolgárságról vagy az állampolgársági ügyekről. Az alkotmány a 20. -a (1) bekezdésének k) pontjában kimondja, hogy a NET dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény hatáskörébe utal. Kétségtelen, hogy az alkotmány 1949-es elfogadásakor az állampolgársági ügyek nem a NET-re tartoztak. A magyar állampolgárságról szóló évi LX. törvénycikk (a továbbiakban: II. Ápt.) a kormány és a belügyminiszter hatáskörébe utalta az állampolgársági ügyeket. Ezzel a II. Ápt. megszakította a magyar közjog hagyományát, amely szerint a honosítás és a lemondás államfői jogkör. Ehhez a hagyományhoz tért vissza a III. Ápt., mivel az államfői jogokat a NET gyakorolta. Az 1949-es alkotmány nem szándékosan bánik mostohán az állampolgársággal. A hatalom nem az állampolgároké, a népé vagy a nemzeté. A Magyar Népköztársaság szocialista állam, amelynek joga és alkotmánya szakít a burzsoá joggal és alkotmányossággal. Az állam szocialista jellegét ezekkel a szavakkal fejezi ki az alkotmány: 2. (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (2) A Magyar Népköztársaság- 12 TITRE II. DES BELGES ET DE LEURS DROITS. Art. 4. La qualité de Belge s acquiert, se conserve et se perd d après les règles déterminées par la loi civile. La présente Constitution et les autres lois relatives aux droits politiques déterminent quelles sont, outre cette qualité, les conditions nécessaires pour l exercice de ces droits.

6 364 Pap Gábor ban minden hatalom a dolgozó népé. Az állampolgárok jogai és kötelességei cím alatt található előírások nyíltan vállalják az állampolgárok közötti megkülönböztetést, annak ellenére, hogy a 49. (1) bekezdése szerint: A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. Mégsem véletlen, hogy egyes jogok minden polgárt megilletnek, pl. a lelkiismereti és a vallásszabad, a személyi szabadság és sérthetetlenség, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartása; viszont más jogok kimondottan csak a dolgozókat, pl. a pihenéshez és üdüléshez való jog, a művelődéshez való jog, szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság és az egyesülési jog stb. Az évi I. törvénnyel elvégzett átfogó alkotmányreform sem említi az állampolgári ügyeket a NET jogköreinél, annak ellenére, hogy a III. Ápt. nem változott; az ilyen ügyek eldöntése a NET hatásköre. Az állampolgári jogviszony létrejöttére és megszűnésére sem utal a módosított alkotmány. Viszont első pillantásra is feltűnik a szóhasználat megváltozása: a polgár szót következetesen felváltja az állampolgár. Az alkotmány 1972-től az állampolgári egyenlőséget vallja. Az államhatalom jellege jogi értelemben maradt ugyanaz, ám azok a politikai és szociális jogok, amelyek korábban a dolgozók jogai voltak, már minden állampolgárt megilletnek. A Magyar Népköztársaság alkotmánya az állampolgárságot nem nyilvánította törvényhozási tárgynak. Más szavakkal, az alkotmányból nem derül ki, hogy létezik állampolgársági törvény, és hogy ilyen törvénynek léteznie kell. Az 1972-es alkotmányreform egy szabályából többszörös áttétellel levezethető az állampolgársági törvény. Az 54. (1) bekezdése szerint: A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Magyarország január 17-én elfogadta A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, és az évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdette. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 24. cikke szerint: Minden gyermeknek joga van a kiskorú státusra, az állampolgárságra, az anyakönyvezésre és a névre. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát csak úgy tarthatta be Magyarország, ha törvényt alkotott az állampolgárságról. Szintén közvetetten vezethető le az 1972-es alkotmányreform által alkotmányba iktatott 54. (3) bekezdéséből az állampolgársági törvény, mivel az alkotmány e helyen kimondja: A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 15. cikkelyének (1) bekezdése így szól: Mindenkinek joga van az állampolgársághoz. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának előírása kétség kívül emberi jognak nyilvánítja az állampolgárságot. 13 Magyarországot a saját alkotmánya kötelezi arra, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és alkosson törvényt az állampolgárok alapvető jogairól. Ezek azok a levezetések, amelyek az állampolgársági törvény létrehozásának követelményét a kifejezett alkotmányi előírás hiányában is jogilag megalapozzák. Érdemes azt is megemlíteni, hogy maga a III. Ápt. sem nyilvánítja saját magát törvényhozási tárgynak. Az állampolgárság 1987-ben lett törvényhozási tárgy, amikor megszületett A jogalkotásról szóló évi XI. törvény, és ennek az 5. -a az a) pontban kimondja: Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen az állampolgárságot Az állampolgárságot törvényhozási tárgyként az alkotmány módosításáról szóló évi XL. törvény vette fel az alkotmányba, annak a 69. -át egészítve ki a (4) bekezdéssel: 13 SZAMEL Lajos: Az állampolgársági jog reformjáról. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp., 1990, 34.

7 Az Alaptörvény és a magyar államolgárság 365 Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A közjogi rendszerváltás alkotmányra ható legfontosabb törvénye az évi XXXI. törvény, amely alaposan átdolgozta az alkotmányt. Még ekkor is a III. Ápt. van hatályban, de megszűnik a NET, az államfő egyetlen személy, a köztársasági elnök. Az állampolgárság kétszeresen is szerepet játszik a köztársasági elnöknél. Először is a 29/A. (1) bekezdése leszögezi, hogy köztársasági elnök csak magyar állampolgár lehet. Másodszor, a köztársasági elnök jogköreit felsoroló 30/A. (1) bekezdés l) pontja kimondja, hogy a köztársasági elnök dönt az állampolgársági ügyekben, miniszteri ellenjegyzés mellett. Ez a röviden megfogalmazás az állampolgársági ügyeket a magyar közjog hagyományainak megfelelően megtartotta államfői jogkörnek, egyúttal az állampolgárság intézményének egy elemét alkotmányos rangra emelte. A magyar állampolgársági jog történetében kezdettől jelen van a megfosztás, amelyet a III. Ápt. is ismert évi XXXI. törvény megtiltja az önkényes megfosztást. Egyúttal az állampolgárság intézményének más elemeit is alkotmányba iktatja a 69. -ban ekként: (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Furcsa módon az évi XXXI. törvény a III. Ápt. megfosztásról rendelkező szabályait nem helyezi hatályon kívül, mi több, közvetlenül annak egyetlen előírását sem módosítja. A 38. (2) bekezdése általános érvénnyel mondja ki: A törvény hatályba lépésének napján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megszűnik. Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen eltérő rendelkezés hiányában a köztársasági elnököt kell érteni. Ezen alkotmánymódosítással a III. Ápt. szövegében az Elnöki Tanács helyére egyszerűen a köztársasági elnök került. A gyakorlatban 1982-től nem született megfosztó határozat. A III. Ápt.-t hamarosan felváltotta az állampolgárságról szóló évi LV. törvény, a IV. Ápt., amely már nem ismerte a megfosztást, ellenkezőleg, rögtön 1. -ának (2) bekezdésében tilalmaz: Senkit nem lehet állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. Ez a szabály Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának szó szerinti megismétlése. Gyakorlati jelentősége nincs, mégis érdemes megjegyeznünk, hogy jogilag helyesebben akkor fogalmazott volna a törvény, ha senki helyett amely egyenértékű a mindenkivel kizárólag magyar állampolgárokról szólna. A törvény személyi hatálya csak magyar állampolgárokra terjed ki, mégis, a szakszerű jogi szóhasználat immár több évtizedes mellőzésének egyik jellemző példáját látjuk, hiszen a magyar jogi nyelv a senki vagy mindenki vagy bárki szavakat akkor használja, ha nem csak magyar állampolgárokra vonatkozik a norma. Az alkotmányban mindvégig benne maradt a megfosztás tilalma, azután is, hogy a IV. Ápt. a megfosztást az állampolgárság megszűnésének jogcímei közé nem vette fel. Az alkotmány tilalma így gátat emelt a törvény módosítása elé, mert a megfosztás alkotmányosan nem is lehetett megszűnési jogcím. Elméletileg az alkotmányi tiltás nem zárná ki, hogy a megfosztás az állampolgárság megszűnésének törvényes jogcíme legyen, mivel kizárólag az önkényes megfosztás tilos. A nemzetközi jog sem általában tiltja a megfosztást ben született meg az Európa Tanács egyezménye az állampolgárságról, amelyet Magyarország a évi III. törvénnyel hirdetett ki. Ezen egyezmény 4. cikkének c) pontja azt

8 366 Pap Gábor mondja, hogy senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától. A hangsúly az önkényes jelzőn van. Nem önkényes a megfosztás, ha az törvényben meghatározott okból és törvényes eljárással történik. Az egyezmény az önkényességet a 7. cikkben zárja ki. Így szól az egyezmény: 1. A részes állam nem rendelkezhet belső jogában az állampolgárság ex lege vagy a részes állam kezdeményezésére történő elvesztéséről, kivéve az alábbi esetekben: a) egy másik állampolgárság önkéntes megszerzése; b) a részes állam állampolgárságának megszerzése a kérelmező által elkövetett csalás, hamis adatszolgáltatás vagy bármely releváns tény eltitkolása révén; c) önkéntes szolgálat egy külföldi katonai erőnél; d) a részes állam alapvető érdekeit súlyosan sértő magatartás; e) a részes állam és a szokásosan külföldön tartózkodó állampolgára közötti tényleges kapcsolat hiánya; f) ha egy gyermek kiskorúságának idején megállapítást nyer, hogy már nem állnak fenn a belső jog által meghatározott azon feltételek, amelyek a részes állam állampolgárságának ex lege megszerzéséhez vezettek; g) a gyermek örökbefogadása, ha a gyermek az örökbefogadó szülők egyikének vagy mindkettőnek a külföldi állampolgárságát megszerzi vagy azzal már rendelkezik. Az egyezményből kiviláglik, hogy a felsorolt okok miatt az államok akár ex lege is megszüntethetik az állampolgárságot, de megfosztó határozattal is megtehetik. A IV. Ápt. 9. -a az állampolgárság visszavonását engedi meg attól, aki honosítással vagy visszahonosítással jogellenesen szerzett magyar állampolgárságot. A visszavonás mindenben összecseng az egyezménnyel. Az évi XXXI. törvény néhány státuszjogot is megfogalmazott a kiutasítás tilalmát; a hazatérés jogát; külföldön az állami védelemhez való jogot, ezekkel is erősítve az állampolgárság intézményét. Ezeknek a státuszjogoknak az alkotmányos kinyilvánítása minden állami szervnek és más jogszabálynak kötelezővé tették, hogy a státuszjogokat tartsa tiszteletben. Alkotmányos védelmet biztosítottak a magyar állampolgároknak január elsején lépett hatályba az Alaptörvény. Témánkhoz nem tartozik szorosan, de az alkotmány és az alaptörvény közötti viszonyra nem árt röviden kitérni. Az alkotmány, vagyis az évi XX. törvény 71. -a 1949-től kijelentette, hogy alaptörvény ben így: Az Alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye től pedig imígyen: Az alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. Csak és kizárólag a magyar állam hivatalos elnevezése változott, viszont a 71. jogi tartalma semmit sem. Az alkotmány alaptörvénnyé nyilvánítása nem más, mint az írott alkotmány egyik sajátossága: a legfontosabb és a legmagasabb szintű jogszabály, egyszersmind az egész jogrend és az államhatalom alapja. Formailag a magyar alkotmány törvény, de alaptörvényi mivolta ezt a formai azonosságot olyan megkülönböztető ismérvékkel homályosítja el, amelyek csak és kizárólag az alkotmány sajátjai, legyen szó a megalkotásáról, a módosításáról vagy tartalmának és érvényesülésének biztosítékairól. Ám az alaptörvényi mivolt az írott alkotmánynak szükségképpeni jellemzője, de csak egyik ismérve sok más ismérve között. A fordítottja nem feltétlenül igaz. Lehet alaptörvény az alkotmányon kívül más törvény is. Erről érdemes fellapozni Polner Ödön kitűnő szócikkét. 14 Az alkotmány és az alaptörvény különbözősége ellenére hazánk Alaptörvénye írott alkotmány, de a neve, a formája és szerkezete szakít eddigi alkotmányainkkal. Az újítás a 14 POLNER Ödön: Alaptörvény. Magyar jogi lexikon I. köt. Szerk.: Márkus Dezső. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Bp., 1898,

9 Az Alaptörvény és a magyar államolgárság 367 belső tagolásnál üdvösnek nem mondható. Négy önálló rész különül el benne: a belső tagolást nélkülöző Nemzeti hitvallás ; a magyar abécé nagybetűivel cikkekre tagolt Alapvetés ; a római számokkal cikkekre osztott Szabadság és felelősség ; végül az arab számokkal cikkelyezett Állam. Volt már hasonló elgondolás minálunk: 1840-ben, a büntető törvénykönyv kidolgozására létrehozott választmány a kódex fejezeteit új sorszámozással kezdte volna. Végül a folyamatos számozás mellett maradtak. A választmány jegyzője méltatlanul keveset emlegetett tudósunk, Szalay László erről így vélekedett: az ellenkező osztásból haszon semmiféle sem háromolhatik, s a gyakorlatban csak szószaporitás, vagy hivatkozásbani könnyebb tévedhetés következik belőle. 15 Az Alaptörvény sok szabálya az alkotmányból vagy a nemzetközi dokumentumokból merít. Az alkotmányhoz hasonlóan mondja az Alaptörvény a XIV. cikkének (1) bekezdésében: Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Nem sok változást hozott a XXVII. cikk (2) bekezdése: Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Annyi bizonyos, hogy ezt a státuszjogot erőteljesebben fogalmazta meg, bár a jog tartalma semmit sem változott. Miként az alkotmányban, úgy az Alaptörvényben is megtaláljuk a köztársasági elnök jogköreinél az állampolgársági ügyeket. De pontosabban a korábbikhoz képest, mert a 9. cikk (4) bekezdésének i) pontjában így fogalmaz: a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben. Az Alaptörvény a valós jogkört fogalmazta meg, mert a köztársasági elnök más állampolgársági ügyekről nem dönthet. Jelentékeny újdonságot is találunk az Alaptörvényben. A G) cikk így szól: (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Erény, hogy az Alaptörvény határozza meg a magyar állampolgárság keletkezésének elsődleges és leggyakoribb jogcímét. Egyetlen szépséghibája, hogy kicsivel pontatlanabb a leszármazás jogcímének megfogalmazása a IV. Ápt.-hez képet ig a IV. Ápt. a ius sanguinis elvét, magyarul a leszármazás elvét így fogalmazta meg a 3. (1) bekezdésében: Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A IV. Ápt.-t módosító évi XLIV. törvény óta a szabály ekként szól: Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A változás annyi, hogy a normába belekerült a leszármazás szó. A születésénél fogva határozói mondatrész nyelvtanilag homályos, mert módhatározó és időhatározó is lehet. A leszármazás beillesztése a mondatba nyelvtanilag egyérteművé teszi, hogy az előtte álló mondatrész időhatározó, vagyis a gyermek születésének pillanatától fogva válik magyar állampolgárrá. A magyar jog mindig is a leszármazást értette a ius sanguinis elve alatt, sohasem a születést. A születés ténye a ius soli elvében is benne foglaltatik, azzal a különbséggel, hogy az állam területén történő születéssel keletkezik a gyermek állampolgársága. A leszármazás is 15 SZALAY László: Publicistai dolgozatok. (repr.) Heckenast Gusztáv, Pest, 1847, I. köt. 69.

10 368 Pap Gábor születés, de nem az államterülethez kötődik, hanem a szülő állampolgárságához. A magyar állampolgársági jogban leszármazással mintegy örökli a gyermek a szülő állampolgárságát, függetlenül születési helyétől. A leszármazás ex lege keletkezteti az állampolgárságot a gyermek születésének pillanatától. Ezt írja le a IV. Ápt. hatályos szövege. Az Alaptörvény is ezt szándékozik mondani, de híján van a jogi és nyelvtani pontosság azon szintjének, amelyet a törvényben olvashatunk. Újdonság, hogy az Alaptörvény ad felhatalmazást a törvénynek más keletkezési és szerzési jogcímek megállapítására. Az újdonság nem a törvényt változtatja meg, mert a IV. Ápt.-ben a leszármazáson kívül az állampolgársági jogviszony létrejöttének egyéb jogcímeit is megleljük, nevezetesen az ún. családjogi tényeken alapuló keletkezést, továbbá a ius soli elvéből következő, de csak kisegítő szabályként alkalmazott két esetet, az ún. talált gyermeket és a hontalan szülők gyermekét. Ezek az egyéb jogcímek vezethetőek vissza immáron az Alaptörvényre. Az Alaptörvény a G) cikk (2) bekezdésében az állam kötelességévé teszi, hogy védelmezze állampolgárait. Ennek a tömör kijelentésnek nehéz a jogi tartalmát kihámozni. Általánosan elfogadott, gyakran alkotmányban is rögzített kötelezettsége az államnak az állampolgárok védelme. Az állampolgárok védelmének az Alaptörvényben elfoglalt rendszertani helyéből az következik, hogy hagyományos szabályt kurtított meg az Alaptörvény. A hagyományos szabály annyit mond, hogy az állam a külföldön tartózkodó polgárainak diplomáciai védelmet nyújt, de ezt a XXVII. cikk (2) bekezdésében már leírta. Az állampolgárok védelme annyira általános kijelentés, hogy elméletileg bármilyen védelmet jelenthet. Az Alaptörvény is tiltja az állampolgárságtól való megfosztást. A magyar jog évtizedek óta nem ismeri megfosztást. A IV. Ápt. szerint a magyar állam egyoldalúan állampolgárának akarata ellenére visszavonással szüntetheti meg az állampolgárságot. A visszavonásról így rendelkezik a IV. Ápt. 9. -ának (1) bekezdése: A magyar állampolgárság viszszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével. Ennek fényében az Alaptörvény megfosztást tilalmazó előírásának értelmezése legalább háromféle eredményre vezet. Vegyük előre a legkedvezőbb értelmezést. Az Alaptörvény általában, a jövőre nézvést is akar alkotmányos gátat emelni a megfosztás elé, hogy ne kerülhessen vissza a magyar jogba állampolgárságtól megfosztó szabály. Ezzel a kedvező értelmezéssel nem egyezik sem nyelvtanilag, sem jogilag, sem logikailag az Alaptörvény megfogalmazása. Ha ezen értelemben tiltja a megfosztást, akkor ezt kellene kimondania: Magyar állampolgárság megfosztással nem szüntethető meg. Avagy: Tilos a magyar állampolgárságtól való megfosztás! Az Alaptörvény megfogalmazása nem zárja ki, hogy a megfosztás tilalmát másként is értelmezzük. A megfosztás megengedett, csak a születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától nem lehet megfosztani. Ez a legkedvezőtlenebb értelmezés eredménye. Kétes eredmény, mert az Alaptörvény szellemiségével ellentétes a megfosztás visszaállítása. A fenti két eredmény között van a legvalószínűbb, nevezetesen az Alaptörvény megfosztást írt visszavonás helyett. Ez a feltételezés áll összhangban a IV. Ápt.-vel, amelynek a visszavonásról szóló előírásából az következik, hogy a keletkezési jogcímekkel létrejött, valamint a jogszerűen szerzett állampolgárság nem vonható vissza. Az Alaptörvény a IV. Ápt. szabályaiból következő ellentétet írja le, mondhatnánk, a contrario fogalmazza meg a visszavonást.

11 Az Alaptörvény és a magyar államolgárság 369 Ehhez egyetlen megjegyzés kívánkozik: jogilag nem méltányolható hanyagság, ha jogszabályok különböző jogcímeket összetévesztenek. Az Alaptörvény az állampolgárság intézményének részletes szabályait sarkalatos törvényre bízza. A megelőző jogi helyzethez képest csak a törvény elnevezésén változtatott az Alaptörvény. Az alkotmányban az állampolgárság ún. kétharmados törvény volt. A sarkalatos törvény elnevezés tartalmilag ezzel egyenértékű, vagyis az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához vagy megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség.

12

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

13. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE

13. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE lasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 405-413 AZ 50 ÉVE SZÜLETETT HARMADIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY NÉHÁNY ERÉNYÉRŐL PAP GÁBOR*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 405-413 AZ 50 ÉVE SZÜLETETT HARMADIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY NÉHÁNY ERÉNYÉRŐL PAP GÁBOR* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 405-413 AZ 50 ÉVE SZÜLETETT HARMADIK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY NÉHÁNY ERÉNYÉRŐL PAP GÁBOR* Eddig négy állampolgársági törvénye volt Magyarországnak.

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban

Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár-és Munkajogi Tanszék Hátrányos megkülönböztetés a munkajogban Készítette: Rőczei Nóra Ivett Munkaügyi és társadalombiztosítási

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 Szuverenitás ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 A szuverenitás meghatározása Kihívások A szuverenitás tényével kapcsolatban

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN

A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012), pp. 383 387. A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása Budapest-Zugló Képviselő-testületének 33/1996. (VII.11.) sz. rendelete a piacokról és vásárokról /egységes szerkezetben a 14/2001.(IV.20.), a 28/2004. (V.19.), az 54/2004. (X.21.), a 42/2010. (XII.15.),

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete az újszülött gyermekek és a házasulandó személyek támogatásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2016.

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA 1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003. január 1. 2003. december

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el.

Általános rendelkezések. (2) A rendeletben meghatározott egyes feladatokat és hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester lát el. Tokodaltáró Község Önkormányzat Tokodaltáró, József A. u. 31., tel.: 33/505-635, fax: 33/505-650 Tokodaltáró Község Önkormányzatának 6/2009. (III.19.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú bérlakások

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyar Köztársasághoz való kötődésének erősítése érdekében, a magyar

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

1976. évi 9. törvényerejű rendelet

1976. évi 9. törvényerejű rendelet 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről (A

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A magzat életének védelme az új alkotmányban

A magzat életének védelme az új alkotmányban HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben