Bene Szabolcs 1 - Kovács Gellért 2 - Polgár J. Péter 3

Átírás

1 Bene Szabolcs 1 - Kovács Gellért 2 - Polgár J. Péter 3 Néhány tényező hatása különböző házityúk genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére Some effects on hatching time and hatchability of eggs of different genotype chickens bene-sz@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens Összefoglalás A Szerzők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztálya által rendelkezésre bocsátott országos baromfi keltetési adatbázist dolgozták fel. Az értékelést a 2010-es évre, valamint 22 házityúk genotípusra - 7 fajtára és 15 hibridre - terjesztették ki. A munka során így összesen 8625 keltetési tételhez (kb. 236,6 millió tojáshoz) tartozó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi adat állt a rendelkezésükre. A kelési időt, valamint keltethetőséget befolyásoló számos tényező közül a keltető üzemnek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy tételben keltetett tojások számának hatását vizsgálták. A tényezők befolyását a tulajdonságokra többtényezős variancia-analízissel (GLM) értékelték. A kelési idő esetén a keltető üzem hatása (98,22%) döntő mértékűnek bizonyult, a másik három vizsgált tényező ebben nem játszott számottevő szerepet. Ezzel szemben a keltethetőség alakulásában az egy tételben keltetett tojások száma volt meghatározó (68,53%), a keltető üzem hatása 17,77%, a genotípus hatása pedig 8,89% volt. A genotípusok közül a legjobb keltethetőséget a new foxy chick (95,74%), a red master S757 (91,58%) és a hubbard JA57 (89,65%) hibridek érték el. A keltethetőség korrigált főátlaga 82,96% volt. A húshibridek rosszabb keltethetőséget mutattak, mint a vegyes hasznosítású genotípusok. A nagy, tojás feletti tételek keltethetősége (85,75-86,95%) mintegy 10%-kal jobb volt, mint a kisebb, 5000 tojás alatti tételeké (76,23%). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kelési idő hosszabbodásával a tojások keltethetősége romlik. 1. Bevezetés és irodalmi áttekintés Keltethetőségen a megtermékenyített tojásnak azokat az alaki, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait értjük, amelyek - megfelelő keltetési technológia mellett - lehetővé teszik az 12

2 embrió normális fejlődését, az életerős kiscsibe kikelését a tojásból. A keltethetőség komplex értékmérő tulajdonság, a tojás szabályos alakjától, kémiai összetételétől, az egyes alkotórészek arányától, sőt, az embrió genotípusától is függhet (Horn, 2000). A keltethetőséget számos örökletes és környezeti tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet a tenyészállomány típusa, a rokontenyésztés, illetve keresztezés, a tenyészállományok termelésben töltött ideje, a tojások tömege, a tojások minősége (héj vastagsága, alak, szennyezettség stb.), a keltetési hőmérséklet, a tojástárolás ideje, ill. a takarmányozás színvonala (Kiss, 1977; Horn, 1981; Buttler, 1991; Bogenfürst, 1987, 2004; Oloffs és mtsai, 1997; Peruzzi és mtsai, 2012). Van de Ven és mtsai (2009) különböző technológiai megoldások mellett a cobb 500 brojler fertilis tojásokra vonatkozó keltethetőségét 93,67-95,53%, a ross 308-ét pedig 95,76-97,60% közöttinek találták. Ulmer-Franco és mtsai (2010) vizsgálatában a tojások nagysága jelentősen befolyásolta a cobb 500 brojler keltethetőségét. Az átlagos (62 g tömegű) tojások keltethetősége volt a legjobb (89,9%), a nagy tojásoké (66 g) pedig a legrosszabb (84,3%). O Dea és mtsai (2006) hubbard Hi-Yield hibrid tojások keltetése során megállapították, hogy a keltethetőség a tenyészállomány korának növekedésével változik. Fiatal, 28 hetes tenyészállományok esetén a tojások keltethetőség 78,8%, 43, és 57 hetes állományoknál pedig 83,7%, ill. 63,6% volt. Elibol és Brake (2008) vizsgálatában különböző ross vonalak keltethetőségére a keltető berendezésben lévő légmozgás is hatást gyakorolt. A ventilátor mellet elhelyezett tojások 90,15%, míg a ventillátortól legtávolabb lévők 85,89% kelési arányt mutattak. Reijrink és mtsai (2009) arról számoltak be, hogy a keltetés előtti tárolás időtartama befolyásolta a cobb brojlerek kelési %-át. Eredményeik alapján a kelési arány 5 nap tárolási idő mellett 84,8%, míg 11 nap tárolás mellett 79,9% volt. Más fajok vizsgálata során hasonló eredményeket kaptak Petek és mtsai (2005) is. A meglévő szakirodalmi információk alapján megállapítható, hogy a házityúk faj tojásainak kelési paramétereire számos tényező gyakorolhat befolyást. A fentieket alapul véve munkánk célja néhány tényező - a keltető üzem, a genotípus, a keltetési hónap, ill. az egy tételben keltetett tojások mennyisége - hatásának a vizsgálata volt a házityúk faj kelési idejére, valamint keltethetőségére. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen munkánkban elsődlegesen az adatközlésre, a nyers törzskönyvi adatok objektív bemutatására és összevetésére koncentráltuk. 2. Anyag és módszer Munkánk során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztálya által rendelkezésünkre bocsátott országos baromfi keltetési adatbázist dolgoztuk fel. Jelen értékeléshez ebből a házityúk faj - 7 fajta és 15 hibrid ben keltetett tojásainak keltetési adatait használtuk fel. Az adatbázis alapján, a fenti időszakban összesen 8625 keltetéshez (több, mint 236,6 millió tojáshoz) tartozó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi adat állt a rendelkezésünkre. Kelési időnek a tojások keltetőgépbe rakása és a kelés között eltelt időtartamot tekintettük. A keltethetőséget a kelési %-kal fejeztük ki (a munka során e két fogalmat azonos értelemben használtuk). A kelési % számítása - a Horn (2000) által megadott képlet segítségével - a következőképp történt: 13

3 Kelési % = életképes naposcsibék száma (db) / összes gépbe rakott tojás száma (db) x 100 A kelési időre, valamint keltethetőségre ható számos tényező közül a keltető üzemnek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy tételben keltetett tojások számának a hatását vizsgáltuk. Tétel alatt egy adott keltető üzemben egy keltetési ciklust - az egy időben keltetőgépbe rakott tojások mennyiségét - értettünk. A tételek tojás darabszáma alapján hét vizsgálati csoportot alakítottunk ki. Ezeket, valamint a munkánk során számított alap statisztikai mutatókat - termelési típusok szerinti bontásban - az 1. táblázatban mutatjuk be. A hónap meghatározásánál a keltetőgépbe rakás időpontját vettük figyelembe. A kelési időt, valamint a keltethetőséget befolyásoló tényezők hatását többtényezős varianciaanalízissel (GLM) értékeltük. A modellek összeállítása során valamennyi tényezőt (keltető üzem, genotípus, keltetés hónapja, egy tételben keltetett tojások száma) fix hatásként vettük figyelembe. A kelési időt, valamint a keltethetőséget a munka során egymástól külön kezeltük, mindkét esetben külön-külön modellszámítást végeztünk. Az alkalmazott becslő modelleket (egyenleteket) a következőképp írtuk fel: ŷijkl = µ + Üi + Gj + Mk + Tl + eijkl (ahol ŷijkl = az i keltető üzemben, j genotípusú, k hónapban, l nagyságú tételben keltetett tojások kelési ideje (ill. értelemszerűen a keltethetősége); µ = az összes megfigyelés átlaga; Üi = a keltető üzem hatása; Gj = a genotípus hatása; Mk = a keltetési hónap hatása; Tl = az egy tételben keltetett tojások mennyiségének hatása; eijkl = véletlen hiba). A varianciák homogenitásának vizsgálatára Levene próbát alkalmaztunk. Azon tényezők esetén, ahol az F-próba eredményei alapján statisztikailag igazolható különbséget találtunk, a vizsgált tényezők szintjei közti különbségek kimutatására mivel nem sikerült igazolni a varianciák homogenitását Tamhene tesztet használtunk. A kelési idő, a keltethetőség, valamint az egy tételben keltetett tojások száma között fenotípusos korrelációs együtthatókat határoztunk meg. Az adatok előkészítését Microsoft Excel 2003 programmal, az adatok kiértékelését pedig az SPSS 9.0 (1998) statisztikai szoftverrel végeztük. 1. táblázat: A vizsgált adatbázis alapstatisztikai paraméterei Vegyes Vegyes haszn. haszn. fajták 1 Paraméterek Húshibridek 3 Össz. hibridek 2 Keltetett tételek száma összesen (N) Tojások száma egy tételben:

4 Legkevesebb tojás egy tételben (db) Legtöbb tojás egy tételben (db) Átlagos tojásszám egy tételben (db) Keltetőbe berakott összes tojás (kerekítve, ezer db) 186,6 9467, , ,7 Összes kikelt tojás (kerekítve, ezer db) 142,8 7397, , ,6 Keltethetőség (%) ab76,31 a77,07 b74,58 75,02 - szórás 8,92 11,71 13,40 13,08 - cv% 11,69 15,19 17,96 17,44 - minimum 29,59 0,03 0,07 0,03 - maximum 100,00 97,85 100,00 100,00 Kelési idő (nap) a21,14 b21,25 c21,70 21,61 - szórás 0,36 0,48 0,48 0,51 - cv% 1,72 2,27 2,23 2,38 - minimum 21,00 20,00 19,00 19,00 - maximum 23,00 24,00 24,00 24,00 az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek 1: erdélyi kopasznyakú, fehér magyar, fehér plymouth, fogolyszínű magyar, kendermagos magyar, new hampshire, sárga magyar 2: bábolna tetra-h, red master S757, shaver avicolor, shaver farm, shaver farm master 3: cobb 500, cobb Sasso 150, hubbard flex, hubbard JA57, hubbard F15, new foxy chick, ross 308, shaver master gris, shaver redbro, shaver rusticbro 3. Eredmények és értékelésük A különböző tényezők vizsgált tulajdonságokra gyakorolt hatását, valamint az egyes tényezők arányát a fenotípusban a 2. táblázat ismerteti. A kelési időre az egy tételben keltetett tojások számának kivételével valamennyi tényező szignifikáns (P<0,01) hatású volt. A keltethetőség esetén minden tényező hatását P<0,01 szignifikancia szinten tudtuk igazolni. A kelési idő alakulására a keltető üzem hatása (98,22%) döntő mértékűnek bizonyult, a másik három vizsgált tényező nem játszott számottevő szerepet. Ezzel szemben a keltethetőség alakulásában az egy tételben keltetett tojások száma volt meghatározó (68,53%), a keltető üzem hatása 17,77%, a genotípus hatása pedig 8,89% volt. A kelési idő és a keltethetőség alakulását genotípusok szerint az 3. táblázatban mutatjuk be. A leghosszabb kelési időt a red master S757 (21,48 nap) és a new foxy chick (21,48 nap) hibridek mutatták, átlagosan mintegy 0,1 nappal (kb. 2,5 órával) hosszabbat, mint a többi genotípus. A vizsgált hét fajta eredménye egymástól nem különbözött (21,39-21,41 nap), de tendenciáját tekintve a fajták hosszabb kelési időt mutattak, mint a hústípusú hibridek (21,34-21,35 nap). Különböző húshibridek kelési idejének vizsgálatakor Burke (1992) eredményeinkhez hasonló értékeket tapasztalt. Ezzel szemben Nielsen és mtsai (2010) a ross 308 húshibrid kelési idejét rövidebbnek találták. P<0,01 P<0,01 15

5 2. táblázat: A különböző tényezők hatása a vizsgált tulajdonságokra A tényező hatása és aránya a fenotípusban Tényező Kelési idő Keltethetőség (%) P Arány (%) P Arány (%) Keltető üzem <0,01 98,22 <0,01 17,77 Genotípus <0,01 0,68 <0,01 8,89 Keltetési hónap <0,01 0,59 <0,01 3,73 Egy tételben keltetett tojások száma NS 0,30 <0,01 68,53 Hiba - 0,21-1,07 Összesen - 100,00-100,00 3. táblázat: A kelési idő és a keltethetőség alakulása genotípusok szerint Kelési idő Tételek Keltethetőség (%) (nap) Genotípus Eltérés a száma Átlag SE Átlag SE főátlagtól Vegyes haszn. fajták - erdélyi kopasznyakú Eltérés a főátlagtól 55 ab21,41 0,04 +0,03 b80,39 2,32-2,57 - fehér magyar 22 ab21,40 0,05 +0,02 bc83,87 3,34 +0,91 - fehér plymouth 20 ab21,39 0,06 +0,01 c84,84 3,86 +1,88 - fogolyszínű magyar 18 ab21,40 0,06 +0,02 b80,92 3,52-2,04 - kendermagos magyar 40 ab21,40 0,04 +0,02 ab79,24 2,36-3,72 - new hampshire 22 ab21,39 0,06 +0,01 de88,52 3,70 +5,56 - sárga magyar 27 ab21,40 0,05 +0,02 c84,75 3,27 +1,79 Vegyes haszn. hibridek - bábolna tetra-h 267 a21,36 0,02-0,02 ab80,68 1,09-2,28 - red master S b21,48 0,02 +0,10 e91,58 1,42 +8,62 - shaver avicolor 144 a21,36 0,02-0,02 b81,94 1,24-1,02 - shaver farm 661 a21,36 0,01-0,02 b80,19 0,68-2,77 - shaver farm master 162 a21,35 0,02-0,03 ab79,14 1,14-3,82 Húshibridek - cobb a21,34 0,01-0,04 b81,85 0,74-1,11 - cobb sasso a21,34 0,03-0,04 bc83,01 2,17 +0,05 - hubbard flex 308 a21,35 0,01-0,03 ab79,25 0,86-3,71 - hubbard JA57 24 a21,35 0,04-0,03 de89,65 2,57 +6,69 - hubbard F a21,34 0,02-0,04 ab79,34 1,33-3,62 16

6 - new foxy chick 67 b21,48 0,03 +0,10 f95,74 1,83 12,78 - ross a21,35 0,01-0,03 ab79,54 0,69-3,42 - shaver master gris 164 a21,34 0,02-0,04 bc83,48 1,17 +0,52 - shaver redbro 340 a21,35 0,01-0,03 b81,46 0,88-1,50 - shaver rusticbro 33 a21,35 0,04-0,03 a75,78 2,56-7,18 Korrigált főátlag ,38 0,03 0,00 82,96 1,94 0,00 P <0,01 (0,000) <0,01 (0,000) az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek Az eddigieknél jóval nagyobb különbségek adódtak a különböző genotípusok keltethetőségében. A new foxy chick (95,74%) és a red master S757 (91,58%) e tekintetben is kiemelkedő volt, eredményük nagyságrendileg 10%-kal meghaladta a populáció átlagát (82,96%). A vegyes hasznosítású fajták közül a new hampshire (88,52%), a húshibridek közül pedig a hubbard JA57 (89,65%) teljesítménye szintén kiemelkedő volt. A leggyengébb keltethetőséget (75,78%) a shaver rusticbro húshibrid mutatta. Az általunk tapasztalt keltethetőségi értékek részben kisebbek, részben hasonlóak a szakirodalmi forrásokban található adatokhoz. Van de Ven és mtsai (2009), valamint Ulmer-Franco és mtsai (2010) a ross 308, ill. a cobb 500 brojlerek keltethetőségét lényegesen jobbnak találták. Ugyanakkor O Dea és mtsai (2006), Elibol és Brake (2008), valamint Reijrink és mtsai (2009) különböző hubbard, ross és cobb hibridek vizsgálatakor eredményeinkhez hasonló keltethetőséget tapasztaltak. A szakirodalmi forrásokkal (Nagy, 1996; Szabó, 2004 stb.) összhangban megállapítható, hogy a húshibridek rosszabb keltethetőséget mutattak, mint a vegyes hasznosítású fajták, ill. hibridek. Az egy tételben keltetett tojások száma (4. táblázat) a kelési időt nem befolyásolta statisztikailag igazolható mértékben. A tételek nagyságától függően a kelési idő 21,37-21,39 nap között változott. Ezzel szemben a keltethetőség a tételek nagyságával egyenes arányban nőtt tojás alatt a keltethetőség 76,23%, tojás között 78,78%, tojás között 82,23%, tojás között 84,64 %, tojás felett pedig 85,75-86,95% volt. Megállapítható, hogy a nagy tételben, feltehetően nagyüzemi körülmények között keltetett tojások keltethetősége mintegy 10%-kal jobb annál, mint amit a kis tételben keltetett tojások esetén tapasztaltunk. Ezen eredmények hasonlóak ahhoz, mint amit Heier és Høgasen (2001) munkájuk során tapasztaltak. 3. táblázat: A kelési idő és a keltethetőség az egy tételben keltetett tojások száma szerint Kelési idő Tojások száma Tételek (nap) Keltethetőség (%) egy tételben száma Eltérés a Eltérés a Átlag SE Átlag SE főátlagtól főátlagtól ,38 0,01-0,00 a76,23 0,75-6, ,39 0,01 +0,01 b78,78 0,83-4, ,39 0,01 +0,01 c82,23 0,86-0, ,38 0,01-0,00 d84,64 0,89 +1, ,37 0,01-0,01 e85,75 0,93 +2,79 17

7 ,38 0,02-0,00 e86,95 1,01 +3, ,37 0,02-0,01 e86,14 1,03 +3,18 Korrigált főátlag ,38 0,03 0,00 82,96 1,94 0,00 P NS (0,193) <0,01 (0,000) az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek Az egy tételben keltetett tojások száma, a kelési idő és a keltethetőség között nem találtunk szoros összefüggéseket (5. táblázat). A kapott korrelációs együtthatók ugyan statisztikailag megbízhatóak, de csak nagyon laza kapcsolatot jeleznek (r= -0,16-0,23; P<0,01). Az eredmények - a legtöbb szakirodalmi forrással (Kingston, 1979; Nielsen és mtsai, 2010; Ulmer- Franco és mtsai, 2010 stb.) egybehangzóan - arra engednek következtetni, hogy a kelési idő hosszabbodásával a keltethetőség romlik. 5. táblázat: A számított korrelációs együtthatók Kelési idő Keltethetőség Egy tételben keltetett tojások száma **0,23 **0,13 Kelési idő - **-0,16 **P<0,01 4. Következtetések 22 házityúk genotípus - 7 fajta és 15 hibrid keltetési tétel-adatának a kiértékelését követően az alábbi megállapításokat tehetjük: A házityúk fajra jellemző átlagos tojás kelési időt döntő mértékben a keltető üzem hatása befolyásolta. A keltetés technológiailag nagyon gondosan programozott eljárás, melynek során számos környezeti paramétert (hőmérséklet, páratartalom stb.) meghatározott módon és ütemben változtatnak. Adatbázisunkban számos keltető üzem adatai szerepeltek, ezek mind technológiai színvonalban és menedzsmentben, mind beállításokban, mind a keltetés időtartamának a programozásában különbözhettek egymástól. A kelési idő számos technológiai rendszerben előre megadható, így azt az adott üzemben használt keltetési eljárás alapvetően meghatározza. Mindezek mellett megállapítható, hogy a húshibridek - feltehetően gyorsabb növekedési ütemük következtében - néhány órával rövidebb kelési időt mutattak, mint a vegyes hasznosítású fajták. A kelési idő korrigált főátlaga 21,38 nap (513 óra) volt, ami némileg nagyobb a legtöbb szakirodalmi forrásban található adatnál. A keltethetőség szempontjából a vizsgált tényezők fontossági sorrendje a következő volt: 1. egy tételben keltetett tojások száma (68,53%), 2. keltető üzem (17,77%), 3. genotípus (8,89%), 4. keltetési hónap (3,73%). Mind a négy tényező P<0,01 szinten statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a keltethetőséget. A szakirodalmi információknak megfelelően a vegyes hasznosítású fajták összességében jobb keltethetőséget mutattak, mint a húshibridek. A genotípusok közül a legjobb keltethetőséget a new foxy chick, a red master S757 és a hubbard JA57 hibridek érték el. A keltethetőség 18

8 korrigált főátlaga 82,96% volt, mely a keltetőgépbe rakott tojások számát alapul véve a legtöbb szakirodalmi forrással egyetértve jó eredménynek tekinthető. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy megfelelő keltetési környezet, keltetési technológia, ill. megfelelő keltető berendezés mellett valamennyi vizsgált genotípussal jó keltethetőség érhető el. A keltethetőség az egy tételben keltetett tojások számának növekedésével 76,23%-ról 86,95%- ra nőtt. Megállapítható, hogy a nagy, tojás feletti tételek keltethetősége mintegy 10%-kal jobb volt, mint az 5000 tojás alatti tételeké. A nagyszámú tojás egyidejű keltetéséhez nagyüzemi technológia és iparszerű keltetőgépek szükségesek, melyekkel pontosabban lehet szabályozni a keltetés környezeti feltételeit. Ezzel szemben a kisebb gépek, a kisebb üzemek műszaki adottságai ezeknél jóval szerényebbek. Feltételezhető az is, hogy a kisebb keltető üzemek nem jutnak olyan minőségű tojáshoz (alapanyaghoz), mint az ipari méretű keltetők. Munkánk eredményei alapján megállapítható, hogy a kelési idő hosszabbodásával a tojások keltethetősége romlik. 5. Felhasznált irodalom Bogenfürst F. (1987): A baromfikeltetés gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Bogenfürst F. (2004): A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó, Budapest. Burke, W. H. (1992): Sex differences in incubation length and hatching weights of broiler chicks. Poultry Sci., Buttler, D. E. (1991): Egg handling and storage at the farm and hatchery. In. Tullett, S. G. (edit): Avian incubation. Butterworth - Heinemann, London. Elibol, O. - Brake, J. (2008): Effect of egg weight and position relative to incubator fan on broiler hatchability and chick quality. Poultry Sci., Heier, B. T. - Høgasen, J. J. (2001): Factors associated with mortality in Norwegian broiler flocks. Prev. Vet. Med., Horn P. (1981): Baromfitenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Horn P. (2000): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Kingston, D. J. (1979): Some hatchery factors involved in early chick mortality. Aust. Vet. J., Kiss I. (1977): Baromfikeltetés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Nagy N. (1996): Az állattenyésztés alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Nielsen, B. L. - Juul-Madsen, H. R. et al. (2010): Feeding activity in groups of newly hatched broiler chicks: Effects of strain and hatching time. Poultry Sci., O Dea, E. E. - Fasenko, G. M. et al. (2006): Investigating the effects of commercial probiotics on broiler chick quality and production efficiency. Poultry Sci.,

9 Oloffs, K. - Cossa, J. - Jeroch, H. (1997): Phosphorus utilization from different vegetable feedstuffs by laying hens. Geflügelkunde, Peruzzi, N. J. - Scala, N. L. et al. (2012): Fuzzy modeling to predict chicken egg hatchability in commercial hatchery. Poultry Sci., Petek, M. - Baspinar, H. et al. (2005): Effects of egg weight and length of storage period on hatchability and subsequent laying performance of quail. Turk. J. Vet. Anim. Sci., Reijrink, I. A. M. - Meijerhof, R. et al. (2009): Influence of prestorage incubation on embryonic development, hatchability, and chick quality. Poultry Sci., Szabó F. (2004): Általános állattenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Ulmer-Franco, A. M. - Fasenko, G. M. - O Dea Christopher, E. E. (2010): Hatching egg characteristics, chick quality, and broiler performance at 2 breeder flock ages and from 3 egg weights. Poultry Sci., Van de Ven, L. J. F. - van Wagenberg, A. V. et al. (2009): Effects of a combined hatching and brooding system on hatchability, chick weight, and mortality in broilers. Poultry Sci.,