Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 Kezelési egységek meghatározása a precíziós növénytermesztés ökonómiai megítéléséhez
|
|
- Éva Fodor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 Kezelési egységek meghatározása a precíziós növénytermesztés ökonómiai megítéléséhez Defining treatment zones for the economic analysis of precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, tanszéki mérnök 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, egyetemi docens 1. Absztrakt A precíziós növénytermesztés ökonómiai megítélése nagymértékben függ a talajmintavételi pontok helyétől és számától. A jelenlegi, 1,5-3 hektáronkénti talajmintavétel nem teszi lehetővé a pontos kiértékelést. A minták számának további növelése pedig jelentős többletköltséget, és versenyhátrányt jelentene a hazai gazdák számára. Célunk a pontszerű adatok és a táblaméret közötti szint meghatározása, melybe ökonómiailag homogén területek kerülhetnek. Kidolgoztunk egy módszert, amelyben területnagysággal súlyozott, többváltozós variancia-analízist végeztünk, és ezzel a mostaninál egzaktabb és a gazdák számára több gyakorlati információt hordozó módszert alakítottunk ki. Ennek lényege a kezelési egységek meghatározása és paramétereinek számszerűsítése a lehető legtöbb változó (hozamtérkép, kötöttség, humusztartalom, domborzati térkép, nitrogén-, foszfor- és káliumellátottság) bevonásával. A dolgozatban a módszer elméleti hátterét és gyakorlati oldalát mutatjuk be egy teljes szerkezetében precíziós gazdálkodást folytató üzem 13,13 hektáros táblájának példáján keresztül. 2. Bevezetés A precíziós gazdálkodás a 21. században az az egyik potenciális módszer lehet a fenntartható fejlődés és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdaság megvalósítására (Takácsné, 2011; Németh et al., 2007; Smuk, 2012;, Tamás, 2011). Annak az elvnek a modern technológiák által felújított változatát jelenti, amelyben a gazdák a területük minél pontosabb megismerésére törekedtek a növények igényeinek kielégítésének érdekében. Eredetileg közvetlen kapcsolat állt fenn a gazda és a művelt terület között a kézi, vagy állati erővel hajtott művelés során, de ebbe a folyamatba egyre több mediátor került be, ami által ez a megismerési folyamat megakadt. Ilyen mediátorok lehetnek a gépesítettség és az osztott művelés, aminek eredményeként a gazda nem ismeri a területének talajtani paramétereit. A területi koncentrációs folyamat is 270
2 hozzájárult ehhez, hiszen a gazda, vagy a vállalat nem lehet már képes a termőterület diverzifikálására a megfelelő szakértelem és adatbázis hiányában. Hasonló megállapításra jutott a National Research Council (1997, p. 17) is, ahol a precíziós gazdálkodás pontos definícióját adják meg a geostatisztikához kapcsoltan: A precíziós mezőgazdaság egy menedzsment stratégia, mely az információs technológiát használja, hogy több forrásból érkező adatot nyerjen ki a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalához.. A fő különbség a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között a modern információs technológiák alkalmazása a nagy területi és időbeli bontású többforrású adat szolgáltatása, feldolgozása és elemzése a döntéshozás és a szántóföldi növénytermesztésben megjelenő műveletek koordinálására. Megítélésük szerint 3 komponense van: adatszerzés a megfelelő méretarányban, az adat értelmezése és elemzése, valamint a menedzsment válasza a megfelelő mértékben és időben. Magyarországon az technológia alkalmazásában élen járó gazdák többsége az első komponenst birtokolja részletes adatokkal rendelkezik a táblára vonatkozóan ezt azonban nem dolgozzák fel megfelelő mértékben a döntéshozatali folyamat támogatásához. A nagy területet felölelő adatok - mint például a hozamtérképek, szenzoros és távérzékeléssel kapott adatok, domborzati térképek - és ezek elemzése teszi lehetővé a termőhelyen belüli változtatható művelést. A feldolgozott térképek azonban még nem jelentik a siker zálogát, hiszen - ahogy a The National Research Council (1997, p. 59) így fogalmaz egy megnövekedett geostatisztikai módszertani tudásbázis szükséges a precíziós mezőgazdasági adat értelmezéséhez. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani, hiszen jelenleg a gazdák uniformizált kezeléseket alkalmaznak a tábla egészére, függetlenül annak domborzati, talajerő gazdálkodási és talajtani adottságaitól. A precíziós gazdálkodás technológiai háttere lehetőséget nyújt a műveletek pontos elvégzéséhez, de ezek meghatározásához ismerni kell a kezelési egységeket és azok paramétereit. Egyébként a pontos műveletek hibás alapokon nyugszanak. Fontos megemlíteni az NYME mosonmagyaróvári precíziós növénytermesztési módszerek alkalmazott növénytudományi doktori iskola kutatásait Neményi Miklós vezetése alatt, akik egy hosszabb (13 éve folyó) kutatás során szántóföldi kísérleteket végeznek egy adott táblán. Több fontos kutatás folyik egyszerre itt a precíziós technológia szántóföldi alkalmazására vonatkozóan, azonban ezek még nem érték el a gyakorlati szakembereket. Kutatási célul tűztük ki tehát a kezelési egységek pontosítását GIS (térinformatikai eszközök) és statisztikai módszerek segítségével. Fontosnak tartottuk a gyakorlati alkalmazhatóság lehetőségét és az egyszerű adatszerzést, mivel ezek alapján lehet a módszernek létjogosultsága a gazdák körében. A precíziós gazdálkodást kutatók körében elfogadott, hogy a talajminta vételi pontok sűrűségét 1,5-3 hektárban határozzák meg. Ezen pontok adatai alapján kriging eljárás segítségével becsléseket végeznek az egyes talajtani adottságok (humusz, nitrogén-, foszfor- és káliumellátottság, mikrotápanyagok) területi megoszlására. A gyakorlatból kapott 271
3 visszajelzés alapján egy zimányi gazda területén kezdtünk el a vizsgálatot arra vonatkozóan, miként lehetne a lehető legtöbb adat és térkép bevonásával a táblákat pontos kezelési egységekre bontani. Ezen adatok a talajvizsgálatok és a meglévő térképek alapján történtek egy geostatisztikai program (ArcGIS version 9.3) segítségével. Ezen kezelési egységek meglétével pontosabb számítások végezhetőek a tábla ökonómiai hatékonyságára vonatkozóan, az összes tábla kiértékelésével pedig az üzemre is elvégezhetőek ugyanezen számítási műveletek. A precíziós technológia hasznosságáról (mint említettük korábban) egyöntetűek a szakértői vélemények. A magasabb beruházási költség azonban a gazdák számára a földtulajdoni viszonyok, az alacsony agrárjövedelmezőség, és a felvásárlói árak különbségének hiánya miatt precíziós és hagyományos termelés esetén elrettentő módon hat. Kérdésként merül fel emiatt, hogy mi is a célunk a precíziós technológiával? A költségcsökkentés azonnal felmerülne, mint ökonómiailag szakértők által megfogalmazott válasz, azonban kutatásaink során kiderült, hogy ez nem feltétlen felel meg a legfontosabb szempontnak. A külföldi szakirodalom (Murphy, 2012 p. 94) a precíziós technológiát használó gazdák körében végzett felmérés alapján azt állapította meg, hogy a gazdák figyelme kizárólag a profit maximalizálásáról részben áttevődött a hosszú távú ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságra. A zimányi gazdával történt beszélgetések során is az derült ki, hogy a profit megszerzését egy komplex stratégia keretén belül képzeli el. Ebben a precíziós gazdálkodás egy eszközrendszer annak a célrendszernek alárendelve, melyben a növények igényeinek teljes kielégítésével és az erőforrások optimális allokációjával egy magasabb technológia színvonalat ér el, melyben magasabb hozamok érhetőek el azonos, vagy alacsonyabb költségszint mellett. Ez nem feltétlen jelent költségmegtakarítást. Azt a véleményt képviseli, melyről méltánytalanul kevés szó esik a növénytermesztés kapcsán, hogy egy növény, melynek minden igényét kielégítettük - műtrágyával, növény védőszerrel és a szántóföldi műveletek során pont abban a mennyiségben, amiben szüksége van rá - jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. Ez összességében kockázatcsökkentő hatást generál. A stratégia ökonómiai számbavétele nehézkes a tételek számszerűsítésének bonyolultsága miatt, de a táblán belüli kezelési egységek meghatározása révén erre módunk nyílt. A kutatás még jelenleg is folyik a teljes üzem költségeit illetően, azonban a meglévő kutatási eredményeket az alábbiakban szeretnénk prezentálni. 3. Módszertan Rendelkezésünkre állt egy zimányi üzem talajtani vizsgálatokat tartalmazó adatbázisa. Ezen üzem összességében 279 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztési tevékenységet. További területek adatainak kiértékelése is folyamatban van. A területek nagy része rossz adottságokkal rendelkezik, és a gazda büszke arra, hogy hasonló termésátlagokat képes realizálni, mint a kedvezőbb adottságú területen gazdálkodó társai. A terület történetéhez 272
4 hozzá tartozik, hogy amint a gazda művelést kezdett folytatni rajta egy feltöltő trágyázással próbálta kiegyenlíteni a kedvezőtlen viszonyokat. Az üzem viszonylatában rendelkezésre állnak 4 évre visszamenőleg hozamtérképek, bár ezek nem mindig abszolút értékek, mivel a 2008-as és 2009-es adatok relatív mennyiségeket képviselnek a kalibráció pontatlansága miatt. Ezen adatok térkép (shape) formátumban kerültek birtokunkba, melyet az Ag Leader Technology SMS Advanced szoftvere alakított ki a kombájn valósidejű adatai alapján, így ezek a tábla koordinátáira viszonyítva pontos adatokat szolgáltatnak a termésátlagok felől. A vágóasztalos betakarítás esetén az adatgyűjtés nem jelentett problémát, azonban gondot okoz a növények fajtája és sorrendje a táblákon. 1. ábra: A zimányi 13,13 hektáros terület hozamtérképe 2011-ből (bal oldal) és az ábra kategorikus értékelése (jobb oldal) az Ag Leader Technology SMS Advanced program alapján Kiértékelési problémát jelent a cukorrépa esetén, hogy nincs precíziós betakarításra lehetőség, így e növény esetében a hozamok csak táblaszintű átlagértékeket jelentenek. Ezt a növényt ki kellett hagynunk az elemzés köréből. Az évek összehasonlíthatóságát pedig nehézkessé teszi a vetésforgó, mivel a növények csak 4-5 év alatt kerülnek még egyszer ugyanazon táblára, ezáltal a módszertan esetén az idősoros elemzésre nem nyílott lehetőség. Ki kellett továbbá hagynunk az elővetemény hatását, amihez még több adatra lett volna szükség. A fent említett problémák abból fakadnak, hogy nem egy elméleti modellről van szó, hanem konkrét technológiai adatok kerültek kiértékelésre. Ezen akadályokból kifolyólag relatív hozam adatokkal kellett dolgoznunk. További adatgyűjtéssel a mélyebb elemzések is megvalósíthatóvá válnak, ez további kutatást igényel részünkről. A hozam tehát függő változóként jelenik meg elemzéseinkben, mely során azt kutatjuk, hogy mely változók gyakoroltak szignifikáns hatást a termésátlagokra. 273
5 2. ábra: A zimányi 13,13 hektáros tábla talajmintavételi pontjai és ábrázolásuk az ArcGIS szoftver segítségével Az alábbi változókat vettük bele elemzésünkbe: A talajtani vizsgálatok adatait, melyeket a kaposvári Talajerőgazdálkodási Kkt. értékelte ki. Domborzati térkép, aminek a segítségével egy újabb változót, a tengerszint feletti magasságot is a kutatásunk keretébe vonhattuk. A változókra vonatkozó adatsorokból (humusztartalom, foszfor-, kálium ellátottság, tengerszint feletti magasság és a hozamok) térképeket szerkesztettünk különböző kategóriák szerint. A számadatokat besoroltuk 3 intervallumba a tápelemeket illetően, a tengerszint feletti magasság esetén 7, a hozam esetén 8 kategóriát határoztunk meg. Ezek a skálák adták az adatbázisunk és a kialakított térképek közötti átjárhatóságot. A kialakult térképek birtokában képesek voltunk az adatbázisunkat felépíteni és ezek paramétereit a többi elemzésbe bevont változó adataival bővíteni. Erre az ArcGIS szoftvert használtuk fel. A térképeket egymásra helyezve 155 azonos adottságú területet határozhattunk meg. Ezek közül a legkisebb területű 20 m 2, míg a legnagyobb 5643 m 2 lett, míg az átlag 858 m 2. Fő vizsgálati szempontként a makro tápelem (humusz, AL-P 2P 5, AL-K 2O), valamint a már említett tengerszint feletti magasságot tűztük ki. Elsőként egyváltozós varianciaanalízisnek vetettük alá az adatsort, melyet az 1.táblázatban tekinthetnek meg. Humusz ANOVA táblázat SQ szf MQ F- érték Szign. Csoportok között 12, ,193 3,376,037 Csoporton belül 277, ,835 Összesen 289,
6 AL-P 2O 5 SQ szf MQ F- érték Szign. Csoportok között 29, ,693 8,533,000 Csoporton belül 260, ,722 Összesen 289, AL-K 2O SQ szf MQ F- érték Szign. Csoportok között 9, ,738 2,556,081 Csoporton belül 279, ,854 Összesen 289, Tengerszint feletti magasság SQ szf MQ F- érték Szign. Csoportok között 22, ,761 2,072,060 Csoporton belül 266, ,815 Összesen 289, táblázat: Az egyváltozós varianciaanalízis eredményei (Humusztartalom, foszfor- és káliumellátottság, valamint tengerszint feletti magasság alapján) Ahogy az a táblázatból kitűnik, az egyváltozós varianciaanalízis eredményeként összefüggést tapasztalhattunk a humusztartalom és a termés, valamint a foszfor és a termés között. A többi tényező látszólag közvetlen hatást nem gyakorol a termésátlagok változására. A táblázat eredményei azonban félrevezetőek lehetnek, hiszen a tényezők egymással korrelálnak. Ebből kifolyólag olyan tényezők szerepe lehet alulbecsülve, melynek valójában szerepe van a termések alakulásában; és olyan tényezők mutathatnak szignifikáns hatást, melyek nem gyakorolnak hatást. A következő lépésként azt kellett meghatároznunk, hogy ezek a hatások milyen mértékűek, és milyen magyarázó hatással bírnak. A többváltozós varianciaanalízis módszerével határoztuk ezt meg, amit a 2. táblázatban mutatunk be. Fontos még megemlíteni, hogy a kialakult 155 terület nagyságával súlyoztuk a változók hatását, így is pontosítva a kezelési egységek 275
7 paramétereit. Ekkor még mind a 4 tényezőt belevettük a modellünkbe. A súlyozásra feltétlenül szükség van, hiszen különbséget kell tennünk a területek között a nagyságuk szerint. Függő változó: TERMES Többváltozós varianciaanalízis a Forrás III típusú SQ szf MQ F- érték Szign. Javított modell 63029,703 b ,475 5,630,000 Közös hatás , , ,894,000 HUMUSZ 1187, ,885,637,531 AL-P2O , ,142 19,532,000 AL-K2O 6064, ,390 3,251,042 Tengerszint Feletti Magasság 16519, ,299 2,951,010 Hiba , ,879 Összesen , Javított összesen , a. Súlyozott legkisebb négyzetes regresszió Súlyozás alapja a területnagyság b. R 2 =,324 (Korrigált R 2 =,266) 2. táblázat: A többváltozós varianciaanalízis eredményeit bemutató táblázat 4 tényezővel A táblázat alapján arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy a humusztartalom nem volt szignifikáns hatással a termésre, így a továbbiakban kihagytuk az említett változót modellünkből. Feltűnő még az alacsony R 2 érték (0,324, illetve 0,266 korrigált érték), ami az egyértelműen magas technológiai színvonalból fakad, a fennmaradó varianciára sok további (ismeretlen) tényező lehet hatással. További adatgyűjtéssel és új változók bevonásával a magyarázó hatás tovább növelhetővé válik. A modellünk felállításának következő lépéseként kihagytuk a humusztartalmat a magyarázó változók közül, amit a 3. táblázatban mutatunk be. 276
8 Függő változó: TERMES Többváltozós varianciaanalízis a Forrás III típusú SQ szf MQ F- érték Szign. Parciális Eta 2 Javított modell 61841,934 b ,193 6,663,000,318 Közös hatás , , ,304,000,857 AL-P2O , ,266 25,631,000,264 AL-K2O 12471, ,913 6,719,002,086 Tengerszint Feletti Magasság Hiba , ,138 Összesen , Javított összesen , , ,127 2,755,015,104 a. Súlyozott legkisebb négyzetes regresszió Súlyozás alapja a területnagyság b. R 2 =,318 (Korrigált R 2 =,270) 3. táblázat: A többváltozós varianciaanalízis eredményeit bemutató táblázat 3 tényezővel Mint ahogy az látható, a változó kihagyása javított modellünkön, minden változó szignifikáns, valamint a magyarázó erő nem csökkent emiatt (a korrigált R 2 érték még javult is). A parciális eta négyzetek alapján megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű hatást a foszfor, majd a tengerszintfeletti magasság és végül a kálium gyakorolta a termés változására. A kálium, mint tényező kihagyásával a magyarázó erő jelentősen csökken, így mind a három tényezőre szükségünk van a modellhez. Sajnos a kereszthatások kiértékelésére nem nyílt lehetőségünk, mivel nem volt meg az összes megfigyelési egység, ami a megfelelő kiértékeléshez kellett volna. Az mindenesetre bizonyossággal meghatározható, hogy a fenti tényezők közül a talaj foszforellátottsága lesz kritikus hatással a termések változására. További fontos tényező lesz a tengerszint feletti magasság, vagyis a domborzat hatása a termésátlagokra valószínűleg a táblarészek eltérő vízgazdálkodása miatt. 4. Eredmények Kutatási eredményeink közül elsőként azt kell megemlíteni, hogy a módszer segítségével ökonómiailag azonos tulajdonságú részekre sikerült osztani a 13,13 hektáros területet. Ennek eredményeként kialakult 155 kezelési egység gazdasági elemzését követően lehetőségünk nyílik a teljes terület jövedelmezőségének pontosabb meghatározására. Az elemzést a többi táblára is elvégezhetjük, majd a 279 hektár hasonló módszertani vizsgálatának végeredményeként az 277
9 üzemi szintű elemzéseket is elvégezzük. További üzemek és parciálisan precíziós műveletek bevonásával összehasonlító elemzésekre is lehetőség nyílik. A precíziós technológia lehetővé teszi a legkisebb, 20m 2 -es zóna önállóként kezelését is, így nem okoz még az ilyen kicsi művelendő területnagyság (vizgálati egység) sem. A szoftver képes a gépek számára olyan műveleti térképek létrehozására, amivel valós időben tud a zónák között differenciálni a kijuttatandó tápanyago és vegyszerek tekintetében. Törekednünk a későbbi ökonómiai elemzés miatt mi is a lehető legrészletesebb felosztásra a gazdálkodási ésszerűség határain belül. Fontos kutatási eredménynek számít, hogy az elemzés végeredményeként sikerült meghatározni a tényezőket, melyek befolyásolják a termésátlagokat. Ezek megállapításával a gazdának lehetősége nyílik a területeinek felmérésére és a korlátozó tényezők feloldására. További elemzéseket követelnek meg a különböző táblák, hiszen területenként egyedi eredményt kell, hogy kapjunk. Ok erre a táblák szétszórtsága és domborzati viszonyainak különbözősége, valamint az eltérő művelési története. Ezen okok kiegyenlítésére a precíziós gazdálkodás a legalkalmasabb módszer. Minden tábla külön értékelést kíván, ami gyakorlati segítséget nyújthat a területét fenntartható módon művelni kívánó gazdák számára a jövőben. A precíziós növénytermesztés ökonómiai értékelését nem lehet a hagyományos ökonómiai értékeléssel analóg módon végezni. Figyelembe kell venni, hogy nem egy költségcsökkentő eljárásról van szó, még akkor sem, ha sokan a szakirodalomban úgy is vélik. A precíziósság nem a technológia függvénye, bár abban fog egyrészt megnyilvánulni. Minden a menedzsment szintjén dől el, az ő szempontrendszere, elvárásai határozzák meg a termelés színvonalát. Természetesen törekszünk majd az ökonómiai kérdések megválaszolására és az összehasonlíthatóság keresésére, de tudnunk kell, hogy egy teljes mértékben, vetéstől- aratásig precíziósan gazdálkodó üzemet csak ugyanilyen paraméterekkel rendelkező üzemekkel lehet összehasonlítani. Ettől elérve hibás eredményeket állapíthatunk meg. 5. Hivatkozások 1. Murphy, J. (2012). The contribution of facilitated group learning to supporting innovation amongst farmers. Studies in Agricultural Economics, pp Németh, T., Neményi, M., & Harnos, Z. (2007). A precíziós gazdálkodás módszertana. JATEPress: MTA TAKI. 3. Oliver, M. (2010). Chapter 1: An Overview of Geostatistics and Precision Agriculture. In M. Oliver (Ed.), Geostatistical Applications for Precision Agriculture (pp ). Dordrecht, Heidelberg, London, New York: Springer Verlag. 4. Smuk, N., Salamon, L., & Milics, G. (2012). A helyspecifikus tápanyag-visszapótlás ökonómiai vizsgálata. Növénytermelés, 61,
10 5. Takácsné, K. G. (2011). A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház. 6. Tamás, J. (2011). Precision agriculture. Debrecen: Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. 7. The National Research Council. (1997). Precision agriculture in the 21st century : geospatial and information technologies in crop management. Washington: National Academy Press. 279
A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming
Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenA precíziós gazdálkodás kényszere
Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője ezzel kezdte előadását a PREGA konferencia Szaktanácsadás, tápanyag-visszapótlás című szekciójában. Ő a következő meghatározást
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenA differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei
Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenAgfiniti - A helyspecifikus növénytermesztés felhő alapú támogatása
Agfiniti - A helyspecifikus növénytermesztés felhő alapú támogatása Szabó Kornél mezőgazdasági mérnök Milyen problémáknak nézünk ma elébe a mezőgazdaságban? 1. Fizetőképes kereslet nő, kőolaj drágul,
Részletesebben"Mennyi az annyi?" Gondolatok a precíziós gazdálkodás finanszírozásáról.
"Mennyi az annyi?" Gondolatok a precíziós gazdálkodás finanszírozásáról. SZAKMAI NAP 2018. augusztus 10. Szentlőrinc, Kistermelők Háza Gór Arnold Szenior üzlettámogatási menedzser ERSTE Agrár Kompetencia
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenA évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata
A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenJövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben
gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 176 DOK TOR A NDUSZOK ÉS DOK TOROK II. TUDOM Á N YOS KONFER ENCI Á JA (H A R M A DI K R É S Z) Jövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben SMUK NORBERT MILICS GÁBOR
Részletesebben- emberi szükségleteket akar kielégíteni, - gyarapodni, fejlődni akar. - és a jövedelem szerzés is a céljai között szerepel.
Brazsil József Az élőmunka (munkaerő) hatékonyságának vizsgálata a borszőlő termelésben The efficiency analysis of human work force in the winegrape production brazsil@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenA precíziós gazdálkodás bankos szemmel Gór Arnold Regionális agrár kapcsolattartó Takarék Agrár Központ
A precíziós gazdálkodás bankos szemmel Gór Arnold Regionális agrár kapcsolattartó Takarék Agrár Központ 2017 május-június Mint szorgos méhecske Az agrárium a stratégiai partnerünk Kiszolgálásában egyedülálló
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenA precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenAgrárinformatika a precíziós gazdálkodásban GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL!
GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL! AGRÁRINFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A HATÉKONYABB TERMELÉSÉRT ESRI MAGYARORSZÁG KFT 2016. FEBRUÁR 18 Precíziós gazdálkodás A precíziós mezőgazdaság magába foglalja a termőhelyhez
RészletesebbenInformáció áramlás és adatkezelés a mezőgazdaságban. Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető, Axiál Kft.
Információ áramlás és adatkezelés a mezőgazdaságban Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető, Axiál Kft. Precíziós növénytermesztés A precíziós növénytermesztés célja, hogy a input
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenStatisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek
RészletesebbenTalajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban
Talajszenzorok, mint döntéstámogató rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban SZABÓ BOGLÁRKA 1,2, OLÁH IZABELLA 3, CENTERI CSABA 1 1 SZIE MKK- DOKTORANDUSZ 2 NAIK MGI - TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS, MENTORÁLT
RészletesebbenOkosfarmot de hogyan?
A megfelelő technológiák okszerű használata azonban kiemelkedő előnyöket ígér a kérdés mindig a megvalósítás mikéntjében rejlik. A Bábolnai Gazdanapokon szeptember 6-án és 7-én megrendezendő SMARTFARM,
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAz EU közös agrárpolitikája 2014-től
Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenMűszaki informatikai fejlesztések. Műszaki-informatikai-technológiai fejlesztések. Prof. Dr. Neményi Miklós CMHAS Dr. Milics Gábor
Műszaki-informatikai-technológiai fejlesztések Dr. Milics Gábor Prof. Dr. Szakál Pál - Prof. Dr. Neményi Miklós CMHAS Műszaki informatikai fejlesztések Műszaki informatikai fejlesztések A műszaki informatikai
RészletesebbenÖkológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék
Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenIT megoldások a 4F rendszerben
IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenÖsszefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió
Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió DEPURE PROJEKT Regionális közigazgatási klaszter létrehozásának lehetőségei MISKOLCI EGYETEM Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc, 2006. október
RészletesebbenA statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban
A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban (A debreceni példa) Dr. Balogh Péter docens Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talaj tápanyag-utánpótlásának aktuális kérdései. A precíziós mezőgazdaság Új növénytermesztési stratégia
RészletesebbenPerspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék
Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék Az EU országok vágott sertés kibocsájtása (millió hízó) Eurostat (2014) 1000 koca Az
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenA KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN
VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
Részletesebben8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenIngatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK
MEGBÍZÁS TÁRGYA: Termőföld értékmeghatározás AZONOSÍTÓ ADATOK: Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1 Elhelyezkedése: Győr-Moson-Sopron HRSZ: 0123 megye Mérete:
RészletesebbenSzent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása
Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenPrecíziós talajművelés, és eszközeinek kereskedelme
Precíziós talajművelés, és eszközeinek kereskedelme Készítette: Tóth Éva Bevezető Mezőgazdasági válság ingadozó felvásárlási árak az időszakos túltermelés az időjárási szélsőségek növekedése a bizonytalan
RészletesebbenKÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga
KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő
RészletesebbenIngatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK
MEGBÍZÁS TÁRGYA: Termőföld értékmeghatározás AZONOSÍTÓ ADATOK: Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1 Elhelyezkedése: Győr-Moson-Sopron HRSZ: 0123 megye Mérete:
RészletesebbenHallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló
Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenHáromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése
Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Berke József 1 Szabó József 2 Szeiler Gábor 3 Berkéné Várbíró Beáta 4 1 - Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmatematika,
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenRészvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető
Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25. Idővo al Célunk: A e zetközi szi tű tudományos kutatás elő ozdítása a hazai ökológiai
RészletesebbenA területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor
A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag Ungvári Gábor 2 Háttéranyag az országos VGT 8. fejezetéhez 8-3. háttéranyag. Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI
RészletesebbenStatisztika I. 10. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 10. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Varianciaanalízis A különböző tényezők okozta szórás illetőleg szórásnégyzet összetevőire bontásán alapszik Segítségével egyszerre több mintát hasonlíthatunk
Részletesebben7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama
7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenA Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015
A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató
Részletesebbencskozás HAKI, Szarvas ltatás
XXXII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2008. május m 14-15. 15. HAKI, Szarvas A téli t horgásztat sztatási si szolgáltat ltatás ökonómiai értékelése Békefi E. Gyalog G. Váradi L. Halászati és Öntözési
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenI. évfolyam, 5. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA június
I. évfolyam, 5. szám, 214 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 214. június Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 214. június I. évfolyam, 5. szám,
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ADATTÁRA KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSOK ÉS TISZTSÉGVISELŐK ADATBÁZISA 1945 1990
VESZPRÉM MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ADATTÁRA KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSOK ÉS TISZTSÉGVISELŐK ADATBÁZISA 1945 1990 Bevezető gondolatok Miért vágtunk bele? Indíték: személyes tapasztalatok Papíralapú segédletünk: a
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,
RészletesebbenDiszkriminancia-analízis
Diszkriminancia-analízis az SPSS-ben Petrovics Petra Doktorandusz Diszkriminancia-analízis folyamata Feladat Megnyitás: Employee_data.sav Milyen tényezőktől függ a dolgozók beosztása? Nem metrikus Független
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
Részletesebben