Kísérleti tankönyv FI MUNKAFÜZET. Természetismeret. Természetismeret. munkafüzet

Átírás

1 Kísérleti tankönyv 6 Természetismeret MUNKAFÜZET FI Természetismeret munkafüzet 6 FI termism6 mf jun18.indd :13:18

2

3 Kropog Erzsébet Láng György Mándics Dezső Molnár Katalin Ütőné Visi Judit Természetismeret MUNKAFÜZET 6. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2015

4 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. mellékletének: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára Természetismeret. Tananyagfejlesztők: Kropog Erzsébet, Láng György, Mándics Dezső, Molnár Katalin, Ütőné Visi Judit Alkotószerkesztő: Eszes Valéria Vezető szerkesztő: Demeter László Tudományos szakmai szakértő: dr. Sümegi Pál Pedagógiai szakértő: Baltavári Andrea, Martonné Ruzsa Valéria Fedélfotó: Cultiris Kulturális Képügynökség Látvány- és tipográfiai terv: Korda Ágnes Illusztráció: Jécsai Zoltán Fotók: 123RF, Cultiris Kulturális Képügynökség, Demeter László, Adam Kerfoot-Roberts, Christopher L., Molnár Katalin, NASA A munkafüzet szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai a munkafüzeteinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Bernhardt Pál Grafikai szerkesztő: Nagy Áron Nyomdai előkészítés: Buris László A könyvben felhasználtuk a Természetismeret 6. munkafüzet anyagát, Műszaki Könyvkiadó, 2013 Szerzők: Kropog Erzsébet, Láng György, Tomcsányi Péter, Ütőné Visi Judit Felelős szerkesztő: Csík Zoltán. Lektor: Lehoczky János és Mándics Dezső 1., javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásával valósult meg. Terjedelem: 18,54 (A/5 ív), tömeg: 370 gramm Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

5 TARTALOM I. A Föld 7 1. A Naprendszer és a Föld A Föld mozgásai és az időszámítás A Föld belső felépítése Hegységképződés A földfelszín és változásai Kőzetek és ásványok A mészkőhegységek formakincse Kontinensek, óceánok A földrajzi fokhálózat Összefoglalás II. Az éghajlat Az éghajlat Az éghajlati övezetesség Hazánk éghajlata Összefoglalás III. Hazai erdők Tájak, életközösségek Az erdők élővilága Az erdők fái és cserjéi Az erdők aljnövényzete Az erdők gombái Az erdők emlősállatai Az erdők madarai Az erdők ízelt lábú állatai Az erdő mint életközösség Erdő- és vadgazdálkodás A Bükki Nemzeti Park Összefoglalás

6 IV. Rétek, mezők, szántóföldek A rétek növényei A rétek állatvilága Növénytermesztés az alföldi tájakon Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Összefoglalás II. Vizek, vízpartok Felszíni és felszín alatti vizek A folyók Harc a vízzel A tavak A vizek parányai A vizek és vízpartok növényvilága A vizek és vízpartok gerinctelen állatai A vizek és vízpartok gerinces állatai A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Összefoglalás VI. Az ember szervezete és egészsége Sejtek, szervek, szervrendszerek A mozgás A táplálkozás Az egészséges táplálkozás A légzés és a kiválasztás I A légzés és a kiválasztás II A vérkeringés Az érzékelés A bőr A szaporodás Az ember egyedfejlődése Betegség, fertőzés, járvány Összefoglalás

7 A Föld I. Merkúr Föld Vénusz Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz 7

8 1. A Naprendszer és a Föld 1. Az alábbi állítások a Napra vagy a Földre vonatkoznak, de összekeveredtek. Két állítás nem igaz egyik égitestre sem. Írd a megfelelő égitest neve mellé annak az állításnak a betűjelét, amelyik rá vonatkozik! A) saját fénye van, B) a Földtől százezer kilométer távolságban van, C) bolygó körül keringő kisebb égitest, D) magas hőmérsékletű, E) a Naprendszerben hét hozzá hasonló égitest van, F) bolygó, G) gáz-halmazállapotú, H) szilárd felszíne van, I) csillag A Napra vonatkozó állítások betűi:... A Földre vonatkozó állítások betűi:... Mely állításokat nem írtad egyik helyre sem?... Ezek milyen égitestre vonatkoznak? Már sok órája egy hatalmas kiterjedésű síkságon vezet az utunk. Végre fölfedezzük, hogy a távolban van egy falu, ahol megállhatunk, bár lakóházakat még nem látunk, hiszen közel 5 kilométert kell még megtennünk. Hogyan vehettük észre a távolban a települést? Mivel magyarázod a jelenséget? Milyen fogalmak meghatározását ismered föl? Írd a megfelelő kifejezés nevét a pontozott vonalra! Az Északi- és a Déli-sarktól egyenlő távolságra lévő pontokat összekötő vonal.... A Föld kicsinyített mása.... A Föld része, amely az Egyenlítőtől északra helyezkedik el.... Az összes égitestet tartalmazó tér, más néven univerzum.... Egymáshoz közelinek látszó csillagcsoportok, melyeket az ember fantázianevekkel azonosít A felszálló repülőgépeknek igen nagy energiára van szükségük ahhoz, hogy a magasba emelkedjenek. Milyen fizikai jelenség áll ennek hátterében?... Hogy nevezik más néven ezt a fogalmat?... Fogalmazd meg, mit jelent ez a kifejezés!

9 5. Rajzold le, hogyan lehet az éjszakai égbolton a Sarkcsillagot megtalálni, azonosítani! Az ábrádat lásd el feliratokkal! 6. Tanulmányozd az ábrát, és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! a) Milyen jelenséget ábrázol a kép?... b) Nevezd meg az ábrán látható égitesteket! Írd a nevüket a pontozott vonalakra! X c) Milyen napszak van az X-szel jelölt területen? Indokold a válaszodat! 7. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Az állítások elé írj I vagy H betűt! Újhold idején látjuk a legnagyobbnak a Holdat. Két holdtölte között négyhétnyi idő telik el. A fogyó Hold idején az égitest alakja egy C betűre emlékeztet. Újholdat követően a Hold egy egyre hízó D betűre hasonlít. Holdtölte idején a Nap a Hold Földdel ellenkező oldalát világítja meg. A telihold két hétig látható az égbolton. Az újhold és a telihold között három hét telik el. A holdfázisok helyes sorrendje: újhold fogyó Hold telihold dagadó Hold. 9

10 2. A Föld mozgásai és az időszámítás 1. Nézz utána, körülbelül milyen időtartamok tartoznak az alábbi eseményekhez! A Föld kialakulása óta eltelt idő:... A földi élet megjelenése óta eltelt idő:... Az emberiség története:... Egy emberöltő: Váltsd át az alábbi mennyiségeket! 6 óra =... perc 30 perc =... óra 2 nap =... óra 600 s =... perc 5 év =... nap 7200 s =... óra 9 perc =... s 72 óra =... nap 2 óra =... s 20 óra =... óra 3. Készíts kisméretű nehezék és cm hosszú fonál felhasználásával ingát! Az inga lengésideje állandó marad akkor is, ha a lengés csillapodik. Ugyanakkor egy lengés ideje általában olyan kicsi, hogy nehéz pontosan mérni. Ezért mérd meg négyszer tíz, egymást követő lengés idejét! Az eredményeket átlagold, majd az átlagot oszd el tízzel, így megkapod egy lengés idejét! Mérésedet végezd el három különböző hosszú ingával! Az inga hossza (cm) I. sorozat II. sorozat III. sorozat 1. mérés 10 lengés ideje 2. mérés 3. mérés 4. mérés A mérések átlaga Egy lengés ideje 4. Milyen mozgásokat végez a Föld, és ezeket menyi idő alatt végzi el? Töltsd ki a táblázatot! A mozgás típusa Időtartam Mértékegység 10

11 5. Oldd meg az ábrához kapcsolódó feladatokat! a) Írd az ábra megfelelő helyére az alábbi kifejezéseket: Egyenlítő, északi sarkkör, forgástengely, napsugarak, déli sarkkör b) Jelöld nyíllal a Föld forgásának irányát! c) Húzz egy függőleges vonalat oda, ahol a nappal és az éjszaka határa van! d) Satírozd be az ábrán azt a területeket, ahol az ábra szerint éjszaka van! e) Milyen napszak van A városban?... f) Milyen napszak van B városban? A B Fogalmazd meg, mit jelent a Földön a) egy nap:... b) egy év: Hasonlítsd össze a következő időszakokat! Tegyél relációs jelet (<, =, >) a felsorolt időtartamok közé! a) az év napjainak száma szökőévben az év napjainak száma átlagos évben b) a napok hossza szökőévben a napok hossza átlagos évben c) a február hossza átlagos évben a február hossza szökőévben szökőév volt. Hány napos lesz a február 2156-ban? Válaszodat indokold!

12 3. A Föld belső felépítése 1. Tanulmányozd a következő ábrát, majd nevezd meg, hogy mit jelölnek az egyes betűk! A B C D A)... B)... C)... D)... E)... E 2. A következő kérdések az előző ábra egyes részleteire vonatkoznak. Írd az állítások előtti négyzetbe annak az ábrarészletnek a betűjelét, amelyikre az adott állítás vonatkozik! 1. A Föld legkülső burka. 2. Csak a legfelső rétege szilárd. 3. Lemezekre tagolódik. 4. Izzó kőzetolvadéka a magma. 5. Alsó része a földköpenyhez tartozik. 6. Közvetlenül az óceánok vize alatt elhelyezkedő, nagyon vékony réteg. 7. Egyik része a földkéreg. 3. Tegyél relációs jelet (<, =, >) a következő maghatározások közé! a) a magma sűrűsége a köpeny olvadt kőzetanyagának sűrűsége b) a kőzetburok sűrűsége a kőzetlemezek sűrűsége c) a kőzetlemezek sűrűsége a földköpeny olvadt kőzetanyagának sűrűsége d) a földkéreg vastagsága a kőzetburok vastagsága e) a kőzetburok vastagsága a földköpeny vastagsága f) a földkéreg vastagsága az óceánok alatt a földkéreg vastagsága a szárazföldek alatt g) a hőmérséklet a földkéregben a hőmérséklet a magmában 12

13 4. Képzeld el, hogy egy nagyon mélyen fekvő, dél-afrikai bányába teszel látogatást. Mielőtt beszállsz az akna mélyére szállító liftbe, megméred a hőmérsékletet, ami 20 C. Amikor megérkezel az 500 méter mély bánya fenekére, már 45 C-ot mutat a hőmérő. Számítsd ki, hogy lefelé haladva 100 méterenként átlagosan hány C-ot emelkedik a hőmérséklet! Mivel magyarázod a különbséget? A következő olvasmány néhány megszívlelendő tanácsot ad, mit tegyünk földrengés esetén. Az utasítások szövege azonban hiányos. Válaszd ki a szöveg alatti mondatrészekből, hogy melyik hova illeszthető a szövegbe! A mondatrészek betűjelét írd a megfelelő négyzetbe! A) el kell hagyni B) igyekezzünk minél távolabb kerülni C) keressünk menedéket D) ne tartózkodjunk E) készüljünk fel F) ne hagyjuk el az épületet G) zárjuk el Amíg tart a rengés,, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (gondoljunk csak pl. a ledőlő kéményekre, lehulló vakolatra és üvegcserepekre). Az épületeken belül ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. Lehetőség szerint A szabadban az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva. az építmények, fák, elektromos vezetékek közelében. A rengést követően a gáz- és elektromos készülékeket, és az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb! (Forrás: 13

14 4. Hegységképződés 1. A felsorolt állítások közül döntsd el, hogy melyik vonatkozik a gyűrthegységekre, és melyik csak a röghegységekre! Az állítások számát a megfelelő halmazba írd! Ha egy állítás mindkét típusú hegységre igaz, számát a közös halmazba írd! 1. Mindig nyomóerők következtében alakulnak ki. 2. Az Alpok is az ilyen hegységek közé tartozik. 3. Vetődéssel képződnek. 4. Szilárd, rideg kőzetek formálódásával keletkeznek. 5. Idesorolható a Bakony is. 6. Alacsonyabb hegységtípus. 7. Gyakoriak bennük a fennsíkok. 8. Magyarországra jellemző hegységtípus. 9. Völgyek tagolják. 10. Évmilliók alatt alakultak ki. 11. Hegyes csúcsok jellemzik. Röghegységek Gyűrthegységek 2. Nevezd meg a következő ábrán bemutatott felszínformákat! Írd a nevüket a pontozott vonalra!

15 3. Egy kutatócsoport gyűrthegységek szerkezetét vizsgálja. Egy különleges fúróberendezéssel több 100 méter mélyre tudnak lehatolni. A fúrások során kőzetmintákat emelnek ki. Azt tapasztalják, hogy a felszíntől távolodva különböző kőzetek követik egymást. Akkor azonban meglepődnek, amikor azt tapasztalják, hogy a fúrási mélység fele után ismét ugyanazok a kőzetek kerülnek a felszínre, csak fordított sorrendben. Hogyan lehetséges ez? Rajzold le a kőzetek elhelyezkedését és a fúrás irányát! 4. A következő mondatok a vulkánossággal kapcsolatos fogalmakat határoznak meg. Írd a meghatározás alá azt a fogalmat, amelyre a mondat vonatkozik. a) A felszínre ömlő magma neve. b) A vulkánosság során felszínre kerülő kisebb-nagyobb, szilárd kőzetdarabok összefoglaló neve. c) A réteges szerkezetű vulkánokat felépítő törmelék neve. d) A vulkánok tetején lévő nyílás neve. e) A magmakamrát és a vulkáni kúp tetején lévő nyílást összekötő csatorna. 15

16 5. A földfelszín és változásai 1. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy a belső vagy a külső erőkre igazak! Kösd össze az állításokat a megfelelő erő nevével! Van olyan állítás, amely mindkét erőtípushoz köthető. belső erők ilyen a szél a Föld felszínének kialakításában van szerepük a kőzetlemezek mozgásának következményeként jönnek létre a jég felszínformáló ereje is ilyen erőtípus ezek eredményezik a hegységek születését a kiemelkedéseket koptatják, a mélyedéseket feltöltik a folyóvíz ereje is idesorolható hatásukra lép fel gyűrődés és vetődés külső erők 2. Csoportosítsd a külső erők munkája nyomán kialakult képződményeket a megadott szempontok szerint! Írd a megfelelő számot a pontozott vonalra! 1. homokbucka, 2. folyóvölgy, 3. hordalékkúpok a hegyek lábánál, 4. sziget, 5. löszfelhalmozás, 6. kőzettörmelék a hegy lábánál, 7. esőbarázda, 8. zátony Építő munka során keletkezett:... Pusztító munka során keletkezett: Egészítsd ki a mondatokat! Az erős napsugárzás... (1) a kőzeteket. Ennek következtében a kőzetek térfogata... (2). Éjszaka a kőzetek lehűlnek, térfogatuk... (3). Az állandó... (4) következtében a kőzetek megrepedeznek. A kőzetek aprózódásában nagyon fontos szerepe van a... (5) is. A kőzetek repedéseibe beszivárgó víz hideg időben... (6), miközben térfogata...(7). A képződő jég nagy erővel feszíti, tágítja a kőzetek repedéseit. A felszín formálásában a lehulló... (8) is komoly szerepe van. Az esővíz... (9) a talaj és a kőzetek anyagainak egy részét, mállasztja a felületet. 16

17 6. Kőzetek és ásványok 1. Készíts halmazábrát a következőkből! 1. ásvány, 2. kőzet, 3. üledékes kőzet, 4. vulkáni kőzet, 5. érc, 6. drágakő, 7. mészkő, 8. andezit, 9. bazalt 2. Kösd össze vonallal az összetartozó fogalmakat! láva kavics vulkáni hamu lösz mészvázas állatok tufa összetömörödő finom szemű por vulkáni kőzet kőzettörmelék mészkő 3. Csoportosítsd az alábbi anyagokat a megadott szempontok szerint! Írd a sorszámukat a megfelelő pontozott vonalra! 1. vasérc, 2. kőszén, 3. bauxit, 4. tufák, 5. andezit, 6. homok, 7. bazalt, 8. mészkő, 9. agyag, 10. lösz Vulkáni kőzetek:... Üledékes kőzetek:... Ércek: A kőzetekkel kapcsolatosan felsoroltunk néhány állítást! Az általad igaznak tartott állítások elé írj +, a hamisnak tartottak elé pedig jelet! Húzd alá a hamisnak tartott állítások hibás részét! a).. Minden kőzet ásványokból épül fel. b).. A drágakövek is ásványok. c).. Minden ásvány drágakő. d).. Az ércek fémet tartalmazó ipari nyersanyagok. e).. A vulkáni kőzeteken kitűnő talaj képződik. f).. Minden üledékes kőzet tengerben keletkezett. g).. A kőszén elpusztult állatok maradványaiból képződő energiahordozó. h).. A homokot hordhatja a szél és a víz is. i).. A lösz nagy keménységű szemcsékből áll, ezért csiszolásra is használható. 17

18 5. Kőzetek vizsgálata a) Hasonlítsd össze a vizsgálatra kapott kőzeteket a megadott szempontok alapján, és töltsd ki a táblázatot! A szemcseméret meghatározása: Szórj a milliméterpapírra egy keveset a vizsgált anyagból (homok, lösz, kavics, szétmorzsolt agyag)! A milliméterpapír beosztása és egy kézi nagyító segítségével állapítsd meg a szemcsék nagyságát mm-ben! A kőzetek keménységének vizsgálata: A vizsgálathoz használj üveglapot! Ha a kőzet vagy az ásvány megkarcolja az üveglapot, akkor kemény. A puha kőzetek felülete egy tűvel könnyen megkarcolható. Kőzet Szemcseméret Szín Keménység Andezit Bazalt Feketekőszén Kavics Homok Mészkő Agyag Lösz b) Állítsd a szemcsék nagysága alapján sorrendbe az alábbi kőzeteket: kavics homok lösz agyag c) Vizsgáld meg a mészkövet kézi nagyítóval, hogy találhatók-e benne mészvázas állatok maradványai! d) Ezután cseppents ecetet a mészkőre! Figyeld meg a kőzet felszínén a pezsgést! (A mészkőből az ecet hatására szén-dioxid-gáz szabadul fel, az okozza a pezsgést.) e) Milyen módszerrel tudod megkülönböztetni egymástól a bazaltot és a feketekőszenet, ha csak egy darab fehér papírt használhatsz? 18

19 6. Kövesd végig az alábbi határozókulcsot! Milyen kőzeteket jelölnek a kulcs végén szereplő számok? (Csak az 5. feladatban vizsgált kőzetek közül választhatsz!) A vizsgált kőzet fehéres sötétszürke, fekete sárgásbarna állati maradványok vannak benne nyomot hagy a papíron nem hagy nyomot a papíron puha, porszerű világosszürke sötétszürke

20 7. A mészkőhegységek formakincse 1. A kőzetek melyik nagy csoportjába tartozik a mészkő? Jellemezd a mészkövet! a) Színe:... b) Keménysége:... c) Megmunkálhatósága: Fejezd be a mondatokat úgy, hogy azok igaz állítások legyenek! A mészkő repedéseibe beszivárgó víz A víznyelők A barlangokat a A cseppkövek úgy képződnek, hogy Nevezd meg a rajzon látható, a mészkőhegységekben kialakuló képződményeket! Jelöld az ábrán kék vonallal és nyíllal a víz útját! 5. Bármennyire is szépek, a cseppköveket nem szabad megfogni vagy letörni. Miért?

21 6. Nevezz meg három híres hazai barlangot az Aggteleki-cseppkőbarlangon kívül! Írd a barlangok neve mellé, hogy melyik hegységben találhatóak és miről híresek! Keresd meg a térképen is! Látogass el a weboldalra! Készíts rövid ajánlót egy, a barlangok világa iránt érdeklődő barátod számára, aki a hétvégén barlangtúrán szeretne részt venni! Hívd fel a figyelmét a megfelelő öltözködésre és viselkedésre is! A talaj, a felszín szennyeződése különösen veszélyes a mészkőhegységek területén. Miért? Készíts magya rázó ábrasort, amely igazolja ezt a megállapítást! 21

22 8. Kontinensek, óceánok 1. Az alábbi világtérképen a kontinenseket számmal, az óceánokat nagybetűvel jelöltük. Írd a nevüket a pontozott vonalakra! B A 6 5 C 4 A A)... B)... C) A négyzetrács a Föld felszínét jelképezi. Színezz kékre az óceánok és tengerek által borított területekkel arányos mennyiségű négyzetet! 3. Az alábbi állítások egy-egy kontinensre vagy óceánra vonatkoznak. Írd az állítás neve mellé a megfelelő kontinens nevét! a) A legkisebb területű kontinens:... b) A legmelegebb kontinens:... c) A legnagyobb észak déli kiterjedésű kontinens:... 22

23 d) A legnagyobb kelet nyugati kiterjedésű kontinens:... e) Hazánkhoz legközelebbi óceán:... f) A leghidegebb kontinens:... g) Szorosan összefügg a legnagyobb kontinenssel:... h) Hozzátartozik Földünk legnagyobb szigetvilága:... i) Legnagyobbrészt a Föld déli féltekéjét borító óceán:... j) A Föld legnagyobb óceánja: Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a hozzá kapcsolód feladatokat! A közlekedés nagy probléma a több mint 15 millió lakosú városban, ahol naponta körülbelül kétmillió ember kel át a tengerszoroson, így aztán a meglévő két hídon örökké zsúfoltság van. Új közlekedési tengely létesül a város keleti és nyugati része között, remélem, enyhül a probléma. A városnak szüksége volt erre a beruházásra, és az üvegházhatású gázok kibocsájtása is csökkenni fog mondta Isztambul polgármestere, Kadir Topbas. Az alagútban járó vonatok óránkét 150 ezer utast szállíthatnak, a tervek szerint csúcsidőn kívül teherszerelvények is áthaladhatnak rajta. (Forrás: a) Milyen építkezésről ad hírt a cikk?... b) Mely két kontinens között rövidül meg az átkelés ideje?... c) Említs meg legalább három indokot, amiért szükség volt a cikkben leírt építkezés elindítására! d) Keresd meg a térképen, hogy mely tengerszorosban található a cikkben említett város!... e) Melyik országra illik az állítás? Híd két kontinens között.... f) Adj figyelemfelkeltő címet a cikknek!... 23

24 9. A földrajzi fokhálózat 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! Azok a pontok, amelyek az Egyenlítőtől azonos távolságban vannak egy (1) helyezkednek el. A (2), más néven... (3) a sarkpontokat összekötő, észak déli irányú vonalak. 2. Fogalmazd meg, hogy mit jelent az alábbi meghatározás! Budapest földrajzi szélessége é. sz Írd a pontozott vonalakra a Föld nevezetes szélességi köreinek nevét! Miről nevezetes a greenwichi hosszúsági kör? A felsorolt állítások közül döntsd el, hogy melyik vonatkozik a szélességi körökre, és melyik csak a hosszúsági körökre! Az állítások számát a megfelelő halmazba írd! Ha egy állítás mindkettőre igaz, a közös halmazba írd a számát! 1. egyforma hosszúságúak, 2. ilyen az Egyenlítő is, 3. egymással párhuzamosak, 4. a sarkpontokban metszik egymást, ig számozzuk, 6. soha nem találkoznak, 7. lakóhelyeden keresztülhalad, 8. ezekből épül föl a földrajzi fokhálózat, 9. Londonon keresztülhalad, ig számozzuk szélességi körök hosszúsági körök 24

25 6. Határozd meg az alábbi ábrán az óceánon vesztegelő teherhajó ( ) földrajzi helyzetét! 7. Jelöld be a térképen a megadott földrajzi koordináták alapján az alábbi pontok helyét! A) é. sz. 30 k. h. 10 B) d. sz. 30 ny. h. 10 C) é. sz. 60 ny. h. 20 D) d. sz. 60 k. h. 20 Számold ki, hogy mennyi a földrajzi hosszúságkülönbség a következő pontok között! A C:... A B:... Határozd meg, hogy mennyi a földrajzi szélességkülönbség a következő pontok között! C B:... C D: Keresd meg az atlaszod névmutatójában az alábbi településeket! A keresőhálózat segítségével mutasd meg a városokat a térképen! Olvasd le, hogy milyen földrajzi koordinátákkal határozhatók meg a városok! A keresésnél kiolvasott adatokat írd be az alábbi táblázatba! Város neve Keresőhálózati hely az atlaszban Földrajzi szélesség Földrajzi hosszúság Szentpétervár Valencia Oslo 9. Mely európai városok helyét határozzák meg az alábbi földrajzi koordináták? é. sz. 50 k. h. 20 :... é. sz. 50 k. h. 30 :... é. sz. 60 k. h. 25 :... 25

26 Összefoglalás 1. Sorold föl, milyen típusú égitestek vannak Naprendszerünkben! Milyen szerepe van a gravitációnak az égitestek mozgásaiban? Mely állítások vonatkoznak egy napra, és melyek egy évre? Kösd össze a megfelelő párokat! év Ennyi idő alatt kerüli meg a Föld a Napot. Időtartama 24 óra. Ennyi idő alatt fordul meg a Föld a tengelye körül. Időtartama 365 nap. Időtartama négyévenként hosszabb. A valóságban időtartama rövidebb, mint az óránk szerint. nap Hányszor fordul meg a Föld a tengelye körül egy év alatt?... Hány fokot fordul a Föld a tengelye körül egy óra alatt? Milyen részekből épül föl a kőzetburok? Fogalmazd meg röviden, mi a különbség a kőzetburok és a kőzetlemez között!

27 6. Mi az alábbi ábrán bemutatott folyamatok, jelenségek neve? Válaszodat írd az ábra alatti pontozott vonalra! Milyen típusú hegységekre jellemzőek a folyamatok, jelenségek? Írd a nevüket a második pontozott vonalra! Az alábbi állítások betűjelét a megfelelő ábra alá írd! A) árok B) kráter C) redőzött rétegek D) tufa E) magashegységek F) láva G) medence H) árok I) kürtő Válaszolj röviden! a) Írd le a két legnagyobb területű kontinens nevét!... b) Hogyan nevezik a két legnagyobb kontinens között lévő óceánt?... c) Mely kontinensek találhatók meg csak a déli féltekén?... d) Milyen óceán húzódik közöttük?... e) Melyik két kontinensen húzódik keresztül a greenwichi délkör?... f) Melyik e két kontinens közös óceánja?... 27

28 8. Földrajzi koordináták a) Banglades fővárosa, Dakka éppen a Ráktérítőn fekszik. Mi Dakka földrajzi szélessége? b) Mi annak a pontnak a földrajzi koordinátája, amely a greenwichi délkör és az Egyenlítő metszéspontjában fekszik?... d) Mi található a d. sz. 90 -on? Egészítsd ki az alábbi gondolattérképet! Ha tudod, folytasd, egészítsd ki az ábrát! legnagyobb állóvizei: höz legközebb keringő égitest: höz legközelebbi csillag: A FÖLD legnagyobb szárazföldjei: legkülső gömbhéja: leghosszabb szélességi köre:

29 Az éghajlat II. 29

30 1. Az éghajlat 1. Döntsd el, hogy az alábbi állítások az időjárásra vagy az éghajlatra vonatkoznak-e! Kösd össze az állításokat a megfelelő fogalommal! Vannak olyan állítások, amely mindkét fogalomhoz köthetők! időjárás 2. Éghajlati diagram A légkör pillanatnyi állapotáról tájékoztat. Megmutatja, hogy egy adott területen hogyan változnak a légkör jellemzői. Elemei: a hőmérséklet, a szél, a csapadék és a napsugárzás. Övezetes elrendeződést mutat a földön. Jellegére sok éven keresztül gyűjtött adatokból következtethetünk. Elemeinek értékét ábrázolhatjuk grafikonon. Évenként ismétlődő szabályszerűség jellemző rá. Jellegéről jól tájékoztat az évi középhőmérséklet. éghajlat a) Az ábra mely részeihez kapcsolhatók az alábbi állítások? Írd az ábra megfelelő betűjelét az állítások elé! C D E F Ez a tengely a hónapokat jelöli. A Kékes Ezt az adatot milliméterben olvassuk ki. B Megmutatja, hogy mennyi csapadék esik egy hónapban. Értéke Celsius-fokban értendő. Ezen a tengelyen a csapadék mennyiségét lehet leolvasni. A havi közép-hőmérsékleti adatokról tájékoztat A hőmérsékleti értékeket jelölő tengely. G b) Olvasd le, és írd le, hogy milyen leg adatok (legnagyobb vagy legkisebb) állapíthatók meg a diagramról! Töltsd ki a táblázatot! leg adat érték mértékegység c) Milyen jellemző éghajlati értékek számolhatók ki a diagram alapján?

31 2. Az éghajlati övezetesség 1. A felsorolt dátumokat írd az ábra megfelelő helyére! III. 21. VI. 22. A B IX. 23. XII. 23. Nap C D A következő állítások a fenti ábra valamely betűvel jelzett részére vonatkoznak. Gondold végig, hogy az adott állítás mely részletre vonatkozhat, ennek a betűjelét írd a pontozott vonalra! Egy állítás mellé több betűt is írhatsz! 1. Ilyenkor van a nyári napforduló Az északi féltekén ekkor kezdődik a tél Az egész Földön 12 óra a nappal és ugyanennyi az éjszaka A déli féltekén ekkor kezdődik az ősz Az északi féltekén ekkor a leghosszabbak a nappalok Ekkor az Egyenlítőt éri a legtöbb napsugárzás Ilyenkor a Baktérítőre merőlegesek a napsugarak Ekkor a Föld forgástengelye 66,5 -ot zár be a keringés síkjával Ettől az időponttól kezdve az északi féltekére érkezik több napsugár Döntsd el, hogy az alábbi értékek közül melyik a nagyobb! Tedd ki a relációs jelet (<, =, >)! a napsugarak hajlásszöge IX. 23-án a Ráktérítőn a nappalok hossza a sarkpontokon IX. 23-án a napsugarak hajlásszöge III. 21-én délben Budapesten a napsugarak hajlásszöge VI. 22-én délben Budapesten a napsugarak hajlásszöge IX. 23-án a Baktérítőn az éjszakák hossza a sarkpontokon III. 21-én a napsugarak hajlásszöge III. 21-én reggel Budapesten a napsugarak hajlásszöge III. 21-én délben Budapesten 31

32 3. Éghajlati övezetek a) Nevezd meg az alábbi ábrán a Föld éghajlati övezeteit! Írd a nevüket a pontozott vonalra! b) A következő állítások számát annak az éghajlati övezetnek a neve mellé írd, amelyikre vonatkozik! Egy-egy övezethez több szám is kerülhet, egy-egy szám több övezetbe is írható! 1. Északi határa az északi sarkkör. 2. Déli határa a Baktérítő. 3. Északi határa a Baktérítő. 4. Négy évszak jellemző rá, legmelegebb időszaka VI. 22-én kezdődik. 5. Mivel a napsugarak egész évben nagy szögben érik a felszínt, mindig magas a hőmérséklet. 6. Két évszak jellemzi, a hosszú hideg tél és a rövid, hűvös nyár. 7. Egész évben itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge. 8. Területén minden nap megfigyelhető a napkelte és a napnyugta. A)... D)... B)... E)... C) Húzd alá színessel, hogy mely tényezők befolyásolják, módosítják egy terület éghajlatát! az óceánoktól való távolság, az állatvilág, a növényvilág, a domborzat, az alapkőzet, a hőingadozás 5. Döntsd el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak vagy hamisak! A hamis állításokat írd le helyesen! 1. A víz lassabban melegszik föl, de gyorsabban hűl le, mint a szárazföld A tengerpartokon kisebb a hőingadozás és több a csapadék, mint a szárazföldek belsejében Az uralkodó széliránnyal szemben fekvő területeken kevesebb csapadék hull, mint a környező alföldeken A tengerszint feletti magassággal csökken a középhőmérséklet Az éghajlati övezetek az óceánok és a domborzat miatt szabályosan helyezkednek el Télen az óceánok felől érkező légtömegek mérséklik a szárazföldön a hideget

33 3. Hazánk éghajlata 1. Mely évszakokra vonatkoznak az alábbi állítások? Írd az évszakok nevét az állítások után! 1. A nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. 2. Ezekben a hónapokban esik a legtöbb csapadék. 3. A legkisebb a napsugarak hajlásszöge. 4. A záporok és zivatarok jellemző időszaka. 5. Az évszak végén gyakran képződik dér és köd. 6. Gyakran veszélyezteti a mezőgazdaságot az aszály. 7. A téli és nyári évszak jellemzői keverednek benne. 8. Napközben nagyon intenzív a párolgás. 9. A csapadék többnyire hosszú ideig tartó, csendes, szemerkélő eső formájában hull. 10. Az évszak elején a nappalok és az éjszakák egyforma hosszúak, majd egyre rövidülnek. 2. Az alábbi térképen hazánk területét két részre osztottuk. Válogasd szét az állításokat aszerint, hogy a két terület közül melyikre jellemzőek leginkább! Írd az állítások sorszámát a térkép megfelelő helyére! 1. A legtöbb a napsütéses órák száma. 2. Hazánk területén itt a legkisebb az évi közepes hőingadozás. 3. A Kárpát-medence közepén terül el. 4. Ezen a területen általában kevesebb felhő borítja az égboltot. 5. E terület bizonyos helyein akár 800 mm csapadék is előfordul egy évben. 6. Száraz kontinentális éghajlat jellemző rá. 7. Az Atlanti-óceánhoz közelebb fekvő terület. 8. Az országot körbevevő hegségektől legmesszebb elhelyezkedő terület. 9. Itt nedves kontinentális éghajlat alakult ki. 10. A téli hónapok középhőmérséklete pár fokkal alacsonyabb az országos átlagnál. 11. Hegységekkel borított részein alacsonyabb az évi középhőmérséklet. 12. A hazánkba érkező magasabb nedvességtartalmú légtömegek főként ezen a területen érik el az országot. 33

34 3. Hasonlítsd össze a két éghajlati diagramot! A szempontokat neked kel megfogalmaznod a táblázatban, de segítségül néhány adatot előre beírtunk. C Sopron mm C Szeged mm J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D Szeged Sopron 20 C 1 C január 22 C 24 C 35 mm június 9,8 C egyenlőtlen 4. Olvasd el az alábbi szólásokat, amelyek az időjárásunkban megfigyelhető visszatérő szabályosságokról szólnak! A mondatok a mai ember számára már nehezen érthetők. a) Fogalmazd meg a mai ember nyelvén, de hasonlóan tömören, hogy mit fejeznek ki a szólások! Munkádhoz használt a mellékelt kis naptárat! b) Tedd időrendi sorrendbe az állításokat: írd a sorszámokat az állítások előtti négyzetbe! Ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős. Benedek március 21. Dániel július 21. Illés július 20. József március 19. Júdás október 28. Márton november 11. Máté szeptember 21. Sándor március 18 Simon október 28. Vince január Simon kemény hideget ver Júdásnak kemény talpára.... Ahol Illés véletlenül nem hozna nehéz időt, ott Dánielre hárul ez a feladat.... Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince

35 Összefoglalás 1. Egy hazai városban végzett éghajlati megfigyelés alapján sok év átlagában az alábbi havi közép- hőmérsékleti és csapadékértékeket állapították meg: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. C mm a) Ábrázold diagramon az értékeket! b) Nevezd meg a grafikon tengelyeit, és jelöld a mértékegységeket is! J F M Á M J J A Sz O N D c) Pontosan milyen éghajlatra lehet jellemző az éghajlati diagram?... d) Magyarország mely területén helyezkedhet el a város, ahol a megfigyelést végezték? Karikázd be a megoldást! ÉNy Ny DNy É ÉK DK 2. Karikázd be az adott kérdéshez tartozó egyetlen helyes válasz betűjelét! a) Melyik éghajlati övezet húzódik az északi sarkkör és a Ráktérítő között? A) forró övezet B) hideg övezet C) mérsékelt övezet b) Mi a magyarázata annak, hogy a levegő nem melegszik fel jobban a hideg övezetben? A) az óceánoktól való nagyobb távolság miatt B) a napsugarak kis hajlásszöge miatt C) a Föld Nap körüli keringése miatt 35

36 c) Hová érkeznek merőlegesen a napsugarak a Földre szeptember 23-án? A) a Ráktérítőre B) a Baktérítőre C) az Egyenlítőre d) A Föld mely területén fordulhat elő 24 órás nappal a felsoroltak közül? A) az északi sarkkör és a Baktérítő között B) a déli sarkkörtől a Déli-sark felé eső területen C) az északi sarkkör és Ráktérítő között e) Milyen különbség lehet A és B hely éghajlata között, ha ugyanazon földrajzi szélességen fekszenek, de A az óceán partján, míg B a szárazföld belsejében fekszik? A) A-ban nagyobb az évi közepes hőingadozás B) B-ben nagyobb az évi közepes hőingadozás C) B-ben több csapadék esik f) Melyik állítás igaz az alábbiak közül? A) Ugyanazon földrajzi szélességen fekvő két terület közül az évi középhőmérséklet azon a területen lesz alacsonyabb, amelyik közelebb fekszik a tenger szintjéhez. B) A hegységekben a tengerszint feletti magassággal nő az évi középhőmérséklet. C) A hegységek széllel szemben fekvő oldalán több csapadék esik. g) Melyik mondat írja le pontosan, hogy mit jelent a Föld tengelyferdesége? A) A Föld forgástengelye nem merőleges az Egyenlítő síkjára. B) A Föld forgástengelye és a Nap körüli keringés síkja 23,5 -os szöget zár be. C) A Föld forgástengelye és a Nap körüli pályasíkja által bezárt szög derékszög. 36

37 Hazai erdők III. 37 term_6_mf.indd :54:22

38 1. Tájak, életközösségek 1. Emlékszel? Mely környezeti tényezők határozzák meg egy terület természetes élővilágát? Említs legalább két tényezőt! a) b) 2. Az éghajlat és a természetes növénytakaró a) Az ábrán Szentgotthárd éghajlati diagramját látod. Keresd meg a várost a térképen! Melyik tájon helyezkedik el? Egészítsd ki a mondatokat! Szentgotthárd. megye délnyugati sarkában, a.. és a... határ közelében, a folyó mentén fekszik. Olvasd le az éghajlati diagram jellemző adatait! A csapadék évi mennyisége... mm. A legcsapadékosabb hónap.... A legmelegebb hónap..., a hónap középhőmérséklete... C. A leghidegebb hónap..., a hónap középhőmérséklete... C. Az évi közepes hőingás... C. Vond le a következtetést! Szentgotthárd éghajlata.... b) Az ábrán Szolnok éghajlati diagramját látod. Keresd meg a várost a térképen! Melyik tájon helyezkedik el? Egészítsd ki a mondatokat! 38 Szolnok (1) megyében, az.... (2) közepén, a. (3) és a... (4) folyók találkozásánál fekszik. Olvasd le az éghajlati diagram jellemző adatait! A csapadék évi mennyisége... mm. A legcsapadékosabb hónap.... A legmelegebb hónap..., a hónap középhőmérséklete... C. A leghidegebb hónap..., a hónap középhőmérséklete... C. Az évi közepes hőingás... C. Szentgotthárd Szolnok Vond le a következtetést! Szolnok éghajlata

39 c) Hasonlítsd össze a két városra jellemző éghajlati adatokat! Tedd ki a megfelelő relációs jelet (<, >) a mennyiségek közé! A csapadék évi mennyisége Szentgotthárdon Az évi középhőmérséklet Szentgotthárdon Az évi közepes hőingás Szentgotthárdon A csapadék évi mennyisége Szolnokon Az évi középhőmérséklet Szolnokon Az évi közepes hőingás Szolnokon A tankönyv 48. oldalának 1. ábrája alapján állapítsd meg, milyen a természetes növénytakaró a két város környékén! Szentgotthárd:... Szolnok:... Fogalmazd meg, milyen összefüggés van az éghajlat és a természetes növénytakaró kialakulása között! Az életközösségek a) Milyen típusú életközösségeket jelentenek az ábrán számmal jelölt halmazok? Írd a halmazábra megfelelő helyére a felsorolt életközösségek számát! A) őzek a Budai-hegységben B) mérsékelt övi lombhullató erdő C) tölgyerdő a Budai-hegységben D) őzek a mecseki tölgyesben E) széncinegék a Budai-hegységben F) tölgyes a Mecsekben G) bükkös a Soproni-hegységben H) széncinegék a Mecsekben I) hóvirágok a Budai-hegységben b) Párosító. Kösd össze vonallal az összetartozó fogalmakat! népesség társulás társulásegység mező mérsékelt övi lombhullató erdők kukoricanövények egy szántóföldön bükkerdő erdei fülesbaglyok a Pilis-hegységben szarvasok a Mecsekben füves puszták 39

40 2. Az erdők élővilága 1. Emlékszel? Válaszolj a kérdésekre! Ha nem tudod fejből a választ, keresd ki az előző leckék szövegéből! Melyek a Somogyi- és a Tolnai-dombság jellemző mezőgazdasági terményei?... Melyik nagy tájunk a leggazdagabb erdőkben?... Melyik nagy tájon találunk természetes fenyveseket? A tölgyerdő szintezettsége Nevezd meg a betűkkel jelölt szinteket! Írd a szintek neveit a pontozott vonalra! Hogyan oszlik meg az egyes szintekre jutó fény mennyisége nyáron? Segítségül az egyik szintre jutó fény mennyisége meg van adva. A B C A) B) A fény mennyisége C) legkevesebb Fogalmazd meg saját szavaiddal! a) Miért alakul ki a szintezettség? b) Hasonlítsd össze az A és a C szint növényeit fényigényük szerint! c) Miért követi az állatok előfordulása a növényzet szintezettségét? 40

41 3. A hazai erdők jellemzői a) Hasonlítsd össze a tölgyesek, a bükkösök és a fenyvesek szerkezetét és környezeti viszonyait! Írd a megállapítások számait a megfelelő halmazba! A közös tulajdonságok számát két halmaz átfedő részeibe írd! A jellemzők között kakukktojás is van, ennek (ezeknek) számát írd a halmazon kívülre! tölgyesek b) Gondolkozz el! fenyvesek bükkösök 1. A fák sok fényt igényelnek. 2. Csak egy lombkoronaszintje lehet. 3. A fák örökzöldek. 4. A fény csak lombfakadás előtt éri el nagyobb mértékben a talajt. 5. Élőhelyén a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. 6. A gyepszintbe és a cserjeszintbe nyáron is elegendő fény jut. 7. A mérsékelt övi lomberdő társulásegység tagja. 8. A hazai erdők közül a legmelegebb éghajlatot igényli. 9. A társulás meghatározó népességei lágyszárúak. 10. Élőhelyén a csapadék mennyisége meghaladja az 500 mm-t. A honfoglalás idején Magyarország területének 85%-át erdő fedte. Ma az erdős területek aránya alig éri el a 20%-ot. Mi történt az erdőkkel? Sorolj fel olyan eseményeket, emberi beavatkozásokat, amelyek következtében csökkent az erdőterület! Visszaállítható az erdőterületek eredetihez közeli aránya? Indokold a választ!

42 3. Az erdők fái és cserjéi 1. Emlékszel? Tavaly már tanultunk a fás szárú növények testfelépítéséről. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő szavakkal, kifejezésekkel! A fás szárú növények között megkülönböztetjük a fákat és a.... (1). A fáknak vastag..... (2) és lombkoronájuk van. A lombkorona legidősebb részei az..... (3), a legfiatalabbak a.. (4), az 1-3 éves hajtásrészek a. (5). A.. (6) szára közvetlenül a talaj fölött elágazik. 2. Jellemezd a leggyakoribb erdei fákat! Töltsd ki a táblázatot! A kéreg jellemzői A levél széle Élőhelye Bükk Kocsánytalan tölgy Gyertyán 3. Hasonlítsd össze az erdeifenyőt és a bükköt! Húzz vonalat a jellemző tulajdonságoktól a növény nevéhez! Vigyázz, mert lehet, hogy egy tulajdonság mindkét növényre jellemző, de az is lehet, hogy egyikre sem! erdeifenyő egyivarú virág tobozvirágzat termés tűlevél egylaki növény virágzat kétivarú virág mag örökzöld bükk 42

43 4. Azonosítsd a tanult növényeket a faágdiagram segítségével! Haladj végig a határozókulcs lépésein, és írd a növény nevét a megfelelő számhoz! Melyik növény az 1. számú, a 2. számú stb.? A növények: vadrózsa, erdeifenyő, kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán igen a növénynek tűlevele van nem igen a levél összetett nem igen a levél széle karéjos nem igen a levél széle fűrészes nem Milyen fák és cserjék élnek még a hazai erdőkben? Gyűjtsd össze a leggyakoribb hazai fák és cserjék jellemzőit! Ha van kedved hozzá, fényképekből vagy rajzokból tablót, albumot is készíthetsz. A növény neve A levéllemez tagoltsága A levél széle A virágok jellemzése Termés 6. Emlékszel? A csonthéjas termés felépítését már tanultuk. Olyan, mint a baracké vagy a cseresznyéé. A kökénynek szintén csonthéjas termése van. Rajzold le a kökény termését, és nevezd meg a részeit! 43

44 4. Az erdők aljnövényzete 1. Emlékszel? A fejlett növények szervei a gyökér, a szár és a levél. Az alábbiakban összekeveredtek az egyes szervek feladatai. Válogasd szét őket, és a számukat írd a megfelelő helyre! 1. felveszi a vizet a talajból 2. felveszi az ásványi anyagokat 3. napfény segítségével szerves anyagot állít elő 4. párologtat 5. rögzíti a növényt 6. szállítja az anyagokat a szervek között 7. tartja a levelet Melyek a gyökér feladatai?... Sorold fel a szár feladatait!... Mely életműködéseket kapcsolhatjuk a levelekhez? Az erdei pajzsika testfelépítése a) Lásd el feliratokkal a rajzot! b) Milyen alakúak a fiatal levelek? c) Kísérletezz! Vizsgáld meg kézi nagyítóval a páfránylevél fonákját! Rajzold le a levél fonákján található spóratartókat! 44

45 Figyeld meg a spórákat is! Nyiss fel egy spóratartót bonctű segítségével! A spóratartóból kend át a spórákat tárgylemezre! Cseppents rá vizet, és fedd le fedőlemezzel! Keresd meg a mikroszkóp alatt és rajzold le a spórákat! d) Hasonlítsd össze a vadrózsa és az erdei pajzsika jellemzőit! Kösd össze vonallal a megfelelő jellemzőt a növény nevével! Vannak közös jellemzők is. egyivarú virág fás szárú növény van levele, szára és gyökere vadrózsa 3. A mohák testfelépítése termése van virágos növény raktározó szerve a gyöktörzs évelő növény összetett levelei vannak a levél fonákján spóratartók vannak árnyékkedvelő erdei pajzsika a) Vizsgáld meg nagyítóval egy mohanövényke testfelépítését! Rajzold le a növénykét, és a tankönyv 56. oldalának 4. ábrája segítségével azonosítsd a részeit! 45

46 b) Száraz, de még zöld mohapárnára csepegtess vizet! Figyeld meg, mi történik! Megfigyeléseidet jegyezd le a saját szavaiddal! c) Válaszolj a kérdésekre! Hogyan veszik fel a mohák a tápanyagokat?... Miért nevezzük a mohákat kiszáradástűrő növényeknek?... Hogyan védekeznek a mohák a kiszáradás ellen?... Hogyan befolyásolják a mohák élőhelyük vízháztartását? Készíts halmazábrát az alábbi csoportok felhasználásával! Nevezd meg a halmazokat! 1. kocsánytalan tölgy 2. erdei pajzsika 3. növény 4. hajtásos növény 5. moha 6. vadrózsa 7. virágos növény 8. erdeifenyő 5. Hasonlítsd össze a mohákat és a páfrányokat! Egészítsd ki a mondatokat! Az erdei pajzsika a... (1) közé tartozik. Teste... (2),... (3) és... (4) tagolódik. Nincs föld feletti szára. A... (5) föld alatti szár, amelynek feladata a... (6). Nincs... (7),... (8) szaporodik. A mohák is... (9) növények,... (10) szaporodnak. Testfelépítésük azonban sokkal egyszerűbb a páfrányokénál, mivel nincsenek... (11). A vizet... (12) keresztül veszik fel. A testük nem tudja a vizet raktározni, de sok vizet tartalékolnak a... (13), az egyes növények között. A víz innen fokozatosan párolog el, amivel jó hatással vannak élőhelyük vízháztartására. 46

47 5. Az erdők gombái 1. Nevezd meg a kalapos gomba részeit! Kísérletezz! Figyeld meg a gombaspórákat! Távolítsd el a gomba tönkjét, és helyezd a kalapot a lemezekkel lefelé fehér papírlapra! Óvatosan kopogtasd meg a kalapot, hogy a spórák a papírlapra szóródjanak! Vizsgáld meg a spórákat kézi nagyítóval! Készíts rajzot a látottakról! Ha lehetőséged van rá, figyeld meg a spórákat mikroszkóppal is! Ecsettel vigyél fel egy kevés spórát a tárgylemezre! Cseppents rá vizet, és fedd le fedőlemezzel! Figyeld meg a spórákat mikroszkóppal, és készíts rajzot! 3. Gondolkozz el! Miért alkotnak a gombák önálló élőlénycsoportot? Egészítsd ki a mondatokat! A gombák nem növények, mert testük felépítéséhez... (1) anyagokat vesznek fel, a növények tápanyagai viszont... (2),... (3) és... (4) anyagok. A gombák nem állatok, mert testük... (5) áll és... (6) szaporodnak. 47

48 4. Hasonlítsd össze a gyilkos galóca és az erdőszéli csiperke testfelépítését! Töltsd ki a táblázat üresen maradt celláit! A gomba neve Gallér van nincs van Spóratermő lemezek éretten fehérek 5. Halmazábra Írd a jellemzők számait a megfelelő halmazba! A közös jellemzők száma kerüljön a halmazok átfedő részébe! 1. A tápanyagokat teljes testfelületen veszik fel. 2. Táplálékuk szerves anyag. 3. Kedvelik a nedves környezetet. 4. Árnyékkedvelők. 5. Nincsenek szerveik. 6. Spórákkal szaporodnak. 7. Anyagcseréjük során oxigént termelnek. 8. Többségükben az erdő gyepszintjében élnek. 9. Táplálékuk víz, szén-dioxid és ásványi anyag. 10. Telepes testfelépítésűek. gombák mohák 6. Ismered a gombákat? Tegyél X jelet a megfelelő cellába! Egy-egy megállapítás több gombára is igaz lehet. nyári vargánya sárga rókagomba nagy őzlábgomba légyölő galóca 1. Akár 30 cm magasra is nőhet. 2. Mérgező gomba. 3. Jellemző rá, hogy fák gyökeréhez társul. 4. Kalapja pettyes. 5. Spórái csöves termőrétegben fejlődnek. 6. Spóratermő lemezei fehérek. 7. Termőrétege lefut a tönkre. 7. Mi jellemző a gomba és a fa együttélésére? Egészítsd ki a mondatokat! A kapcsolat.. a fának, mert.. A kapcsolat.. a gombának, mert

49 8. Készítsd el a faágdiagramot! Gondold ki a szempontokat, amelyeknek alapján azonosítani lehet a gombákat! nem igen nem igen nem igen nem igen sárga rókagomba erdőszéli csiperke gyilkos galóca légyölő galóca nyári vargánya 9. Nézz utána! A környéketeken hol van gombavizsgáló állomás?... Az iskolai könyvtárban van-e gombaismeretkönyv? Ha van, írd ide a szerzőjét és a címét! Tudod-e? Gombákból nagyon finom ételek készíthetők. Jegyezz le egy receptet! A gombából készült ételeket csak frissen szabad fogyasztani, mert gyorsan megromlanak. A romlott étel pedig súlyos mérgezéseket okozhat. 49

50 6. Az erdő emlősállatai 1. Vadállat háziállat Kösd össze vonallal azokat az erdei és háziállatokat, amelyeknek fogazata hasonló! vaddisznó gímszarvas vörösróka kutya sertés szarvasmarha Egészítsd ki a mondatokat! A vaddisznó és a... (1) őrlőfoga egyaránt... (2) felületű, mert mindkettő... (3) állat. A kutya és a... (4) őrlőfoga egyaránt... (5) felületű, mert mindkettő... (6) állat. A gímszarvas és a őrlőfoga egyaránt... (7) felületű, mert mindkettő... (8) állat. 2. Párosító Ismerd fel, melyik fogazathoz melyik lábnyom illik, és kösd össze őket vonallal! Az egyik lábnyomhoz nem tartozik kép. Vajon milyenek ennek az állatnak az őrlőfogai? Rajzold le! 50

51 3. Hasonlítsd össze az erdei emlősök tulajdonságait! Színezd be az egyes emlősökre jellemző négyzeteket! gímszarvas vaddisznó vörösróka 1. Együregű gyomra van. 2. Gerinces állat. 3. Szürkületkor aktív. 4. Ujjai végét pata fedi. 5. Mindenevő. 6. Összetett gyomra van. 7. Növényevő állat. 8. Agyara van. 9. Őrlőfogainak felszíne gumós. 10. Őrlőfogainak felszíne redős. 11. Testhőmérséklete állandó. 12. Utódait emlőiből szoptatja. 13. Őrlőfogainak felszíne tarajos. 14. Ragadozó állat. 15. Elevenszülő. 16. Testét szőrzet fedi. 17. Agancsa van. 18. Éjjel jár tápláléka után. Mely sorokban festetted ki az összes négyzetet?... Melyik állatcsoportra jellemzőek ezek a tulajdonságok?... 51

52 4. Válogasd szét a vaddisznó és a gímszarvas családtagjait! Az apaállat nevét jelöld, a nőstényét jellel! kan borjú vaddisznó koca malac ünő bika gímszarvas 5. Táblázat Helyezd el az alábbi szavakat, kifejezéseket a táblázatban! redős őrlőfog csapatban él éjjel jár tápláléka után hajnalban és alkonyatkor jár tápláléka után gumós őrlőfog magányosan él gímszarvas patás láb róka rövid, erős karmú láb tarajos őrlőfog vaddisznó 6. Gondolkozz el! a) A szarvasmarha fejét szarv díszíti. Mi a különbség a szarv és az agancs felépítése és fejlődése között?... b) Melyik erdei emlősnek hiányos a fogazata?... c) Hogyan függ össze az állat táplálkozása és a fogazat teljes vagy hiányos volta?... d) Miért előnyös a rejtőszín a gímszarvas esetében?... e) Miért előnyös a rejtőszín a vörösróka esetében?... 52

53 f) Ha szelíd rókával találkozol, miért nem szabad megérintened?... g) Miért előnyös a kérődzés a ragadozók elleni védekezésben? Halmazábra Írd a megállapítások számát a megfelelő halmazba! A közös tulajdonságokat írd a halmazok átfedő részeibe! 1. Rejtőszíne van. 2. Lakott települések közelében is felbukkan. 3. Növényi táplálékot is fogyaszt. 4. Őrlőfogai tarajosak. 5. Hegyes, tűszerű fogai vannak. 6. Éjjel jár tápláléka után. 7. A gyepszintben jár tápláléka után. 8. A hátán sötétebb a bundája. 9. Az avar között él. erdei egér róka cickány 53

54 7. Az erdők madarai 1. Hol fészkelnek és szerzik táplálékukat az erdei madarak? Húzz vonalat a madár képe és az erdő megfelelő szintje közé! Töltsd ki a táblázatot! Nagy fakopáncs Széncinege Erdei pinty Táplálék A táplálék megszerzésének módja Fészkelőhely Versenytársai-e egymásnak ezek az erdei madarak? IGEN NEM A választ indokold a saját szavaiddal! Gondolkozz el! a) Van-e versenytársa az erdei fülesbagolynak a táplálékszerzésben az erdei emlősök között? b) Az erdei pinty lakott területeken is gyakori. Mi lehet ennek a magyarázata? c) Tudsz még az erdei pintyhez hasonlóan emberi településekre szokott erdei madarat említeni? 54

55 d) Mi a magyarázata annak, hogy ezek a madarak megtalálják életfeltételeiket az emberi településeken? e) Télen sok erdei madár jelenik meg a kertekben és a parkokban. Hogyan segíthetünk nekik a tél átvészelésében? 3. Hasonlítsd össze a harkályok és a baglyok tulajdonságait! A tulajdonságok számát írd a harkályt, illetve a baglyot jelentő karikába! Ha a tulajdonság mindkét állatra vonatkozik, írd az átfedő közös részbe! 1. A fák kérge alatt keresi a táplálékát. 2. Állatevő. 3. Csőre véső alakú. 4. Éjszakai vadász. 5. Tollazata laza, puha. 6. A lombkoronaszintben él. 7. Nyelve hosszú, ragadós. 8. Elsősorban rovarevő, de magokat, bogyókat is fogyaszt. 9. Előretekintő szemek. 10. Lárvákat, hernyókat fogyaszt. 11. Állandó madár. 12. Kúszóláb. 13. Kampós csőr. 14. Erős faroktollak. 15. Tollazata sárga-fekete-fehér mintázatú. 16. Ragadozó. harkály bagoly Melyek azok a tulajdonságok, amelyek egyik állatra sem jellemzőek?... Melyik erdei madárra vonatkozhatnak ezek a tulajdonságok? Gondolkozz el! Az erdei madarak egy részének, például a cserjék védelmében élő feketerigónak csodálatos hangja van. Mi célt szolgál a madárének? Mit jelent a madárdal a nőstény rigónak?... a hím rigóknak?... a macskáknak?... nekünk? Nézz utána! Erdeinkben sok más madár is él, például a fülemüle, a kakukk, a nyaktekercs, a vörösbegy, a kerti rozsda farkú, vagy a sárgarigó. Válassz közülük egyet, olvass utána, milyen a testfelépítése és az életmódja! Kutatásod eredményét foglald össze! Készíthetsz albumot vagy plakátot is. 55