A Nemzeti Közlekedési Stratégia kihívásai - Innovációval az NKS megvalósításáért-

Átírás

1 A Nemzeti Közlekedési Stratégia kihívásai - Innovációval az NKS megvalósításáért- Szűcs Lajos főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Városi Mobilitás november november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 1

2 Az Nemzeti Közlekedési Stratégia eddig elkészült dokumentumainak összesítése: 1 sz. mérföldkő anyagai: 1761 oldal 2 sz. mérföldkő anyagai: 1375 oldal Nem kötelező munkarészek: 451 oldal 3.sz. mérföldkő anyagai: 1253 oldal Mindösszesen 4840 oldal Plusz: számos dokumentált térkép, táblázat függelékek, így az NKS anyag több mint 5000 oldalas munkát takar a politikai, társadalmi egyeztetések előtt november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2

3 A Nemzeti Közlekedési Stratégia koncepcióját leíró anyag magában foglalja: Az országos személyszállítási stratégia meghatározását (alapelvek, nagysebességű vasúti személyszállítás, nemzetközi és távolsági személyszállítás, regionális személyszállítási központok, elővárosi személyszállítás stb.); áruszállítási stratégia, hálózati szintű koncepció keretében történő kidolgozását (alapelvek, regionális áruszállítási központok, stb.); személy- és áruszállítási stratégia egymásra hatásának vizsgálatát (kapcsolódási pontok, prioritások); a forgalmi igényeken alapuló hosszú távú közforgalmú rendszer koncepció kidolgozását (alapelvek, alágazati feladatok stb.) továbbá az infrastrukturális, intézményi, szervezeti, szabályozási és üzemeltetési fejlődési pálya meghatározását is november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 3

4 A Nemzeti Közlekedési Stratégia koncepciójának szerkezete hagyományos : Honnan hova tartunk hogy jutunk el oda? Probléma-fa Cél-fa Megoldó eszközök Ezen logika mentén feltárhatók a kihívások, ezen belül a városi mobilitási kérdések megoldhatóságával kapcsolatos igények is november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 4

5 Problémafa 1. szint: A közlekedés társadalmihorizontális problémái: A környezetre gyakorolt hatások kedvezőtlenek Az egészség- és vagyonbiztonság javításra szorul A gazdasági növekedés elősegítésében még tartalékok vannak A foglalkoztatás javítását nem kellően szolgálja a közlekedés A lakosság jólétéért többet tud tenni a közlekedés A területi egyenlőtlenségeket mérséklésének üteme lassú A társadalmi igazságosságot, méltányosságot, esélyegyenlőséget javítani tudja a közlekedés A nemzetközi kapcsolatokat kiépítésében nagyobb ütemet igényel a fejlődés november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 5

6 Problémafa 2. szint: A közlekedési kínálatban és keresletben jellemző problémák Keresleti oldalon: Társadalmi szinten a kevésbé hasznos közlekedési módok túlzott jelenléte Társadalmi szinten a kevésbé hasznos személy- és áruszállítás túlzott jelenléte Kínálati oldalon: Közlekedés tárgyi rendszerelemeinek és azok működtetésének hiányosságai Szállítási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos mennyiségi és minőségi problémák november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 6

7 Problémafa 3. szint: Eszközökhöz rendelhető problémák Az igényektől elmaradó beruházási, fejlesztési ütem A közlekedés tárgyi eszköz rendszere működtetésének problémái Szállítási szolgáltatás működtetési hiányosságai Szabályozási problémák Támogatási, finanszírozási problémák Az intézményrendszer hiányosságai november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 7

8 1. Szintű (társadalmi-horizontális) célok (1). Környezetre gyakorolt hatások csökkenése A célkitűzés a környezet, a környezeti elemek állapotában bekövetkező javulások elérését célozza meg. A másik nagy idetartozó terület a természeti erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás, elsősorban az energiahatékonyság, megújuló energiák felhasználása révén, illetve anyagtakarékos, hasznosítható anyagok felhasználása révén. Fontos lenne a nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználásának csökkentése, a közlekedés infrastruktúrájának az élővilág és a természetes táj zavarása nélkül történő fejlesztése november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 8

9 1. Szintű (társadalmi-horizontális) célok (2). Egészség- és vagyonbiztonság javítása A közlekedési baleseti események számának és súlyosságának csökkentése, ami különösen fontos a közúti közlekedés esetében. Gazdasági növekedés elősegítése Az elérhetőség javulása révén lehetséges telephelyi előnyök, ill. a közlekedési költségszintek által elősegíteni a gazdaság fejlődését, figyelemmel az elmaradott térségek serkentésére és az egyenlőtlenségek mérséklésére november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 9

10 1. Szintű (társadalmi-horizontális) célok (3). Foglalkoztatás javulása A közlekedési feltételek javulásával a munkába járás (a munkahelyek megközelítési feltételeinek) javítása, ezáltal a munkaerő áramlásának segítésén keresztül a foglalkoztatottság bővülése az egyes dokumentumokban megfogalmazásra kerülő cél. A foglalkoztatottság növelése a gazdasági növekedéshez szervesen kapcsolódó cél. Lakosság jólétének javulása A lakossági jólét elérése a legalapvetőbb társadalmi cél, amely az anyagi jóléten kívül a fenntarthatósági elvek mentén magába foglalja a környezeti, a szociális jóléti szempontokat is november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 10

11 1. Szintű (társadalmi-horizontális) célok (4). Területi egyenlőtlenségek mérséklése Felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, a személyközlekedésben törekedni az esélyegyenlőségre és kiegyenlített ellátottságra. Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása Egyes társadalmi csoportok (pl. idősek, gyermekek, alacsony jövedelműek, fogyatékkal élők) szolgáltatásokhoz, létesítményekhez, járművekhez való hozzáférési körülményeinek javítása. Nemzetközi kapcsolatok erősítése Globális szinten a kedvező közlekedés földrajzi helyzetből adódó magas szintű kontinentális kapcsolatok kihasználása, illetve a szomszédos országok esetében a határmenti kapcsolatok harmonizációja és együttműködés november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 11

12 2. Szintű (kereslet - kínálati) célok (1). Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten hasznosabb személy-és áruszállítás erősítése A személyszállításban: az országos távolsági szolgáltatásoknál ki kell használni a vasúti kötöttpályás közlekedés közösségileg előnyös voltát; a regionális kapcsolatok biztosításánál az ésszerűsítés jegyében élni kell az autóbusz-közlekedés ráhordó jellegűvé tételével; a nagyvárosi térségekben törekedni kell a felelős testületek (kormány, önkormányzatok) önbelátásán és kölcsönös társadalmi előnyein alapuló szövetségi rendszerek kialakítására, amelyek fő vonzerejét a használók szempontjából a menetrendi (intermodális) összehangolás, az együttes utas-tájékoztatás, és az összehangolt tarifarendszerre épülő egységes elvű, elektronikus díjfizetés adja, a kerékpáros közlekedés fejlesztése, népszerűsítése (különösen a nagyvárosi térségekben) november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 12

13 2. Szintű (kereslet-kínálati) célok (2). Az áruszállításban a szolgáltatások piaci jellegének megfelelően a komplex feladatot jelentő célok az alábbiak: a hálózati infrastruktúra és megfelelő (intermodális) átrakóhelyek biztosítása; az ésszerű, a versenyt a belső és külső költségek együttes figyelembevételén alapuló szabályozás, valamint díjpolitika és díjszabás alkalmazása; törekedni célszerű a környezetileg kedvező szállítási módok előtérbe helyezése és ahol erre mód van a kombinált szállítás előnyös lehetőségeinek kihasználása felé; a logisztikai központok kialakításában célszerű, ha a közösség kezdeményező szerepe érvényesül és megfelelő ösztönzőket alkalmazva biztosítja a társadalmi érdekek érvényesülését a szállítási eszköz-, útvonal-, és időszakválasztásban november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 13

14 3. Szintű (eszközökkel kapcsolatos) célok A harmadik cél-szinten az eszközrendszerben (beruházások, intézményrendszer, szabályozó eszközök, a szolgáltatók működése) az NKS Koncepció dokumentumban megfogalmazott célok közül terjedelmi okok miatt a jelen áttekintés a továbbiakban csak a közlekedési módok közötti, a személy- és áruszállítási szegmensek közti társadalmi célokat mindinkább kielégítő befolyásolásának elemeire összpontosít november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 14

15 Négy koncepció változat készült (1): 1.változat: Környezeti fenntarthatóságra fókuszáló fejlesztés A környezetvédelem általánosan társadalmi cél, ebben a változatban e cél áll a fejlesztések fókuszában. Ennek elérése végett ez a változat, személy- és áruszállítás esetében egyaránt a vasúti és aktív módú fejlesztéseket tekinti prioritásként. 2.változat: Munkaerő mobilitására fókuszáló fejlesztés A munkaerő mobilitásra építő változat esetében, főleg regionális és agglomerációs szinten igyekszünk erősíteni a személyközlekedés szempontjából fontos térségi kapcsolatokat. Közlekedési módok szempontjából agglomerációs és helyi szinten a vasút és az aktív módok preferáltak november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 15

16 Koncepció változatok (2) : 3. változat: Áruk mobilitására fókuszáló fejlesztés Gazdaságfejlesztéshez erőteljesebben kapcsolódó áruszállítási változat vizsgálatára is sor kerül. Az áruszállítás közúti dominanciája miatt természetesen a fenntarthatóság figyelembevétele mellett távolsági és regionális szinten a közúti fejlesztésekre koncentrál. Nemzetközi, távolsági szinten kapnak prioritást a vasúti és vízi fejlesztések. 4. változat: Területi kohézióra fókuszáló fejlesztés A területfejlesztési célok a lemaradó térségeket részesítik előnyben. Ezért ez a változat célzottan a hátrányosabb térségekbe irányuló fejlesztésekre koncentrál. Ezen térségek leszakadásának a megállítását célzóan, a fejlesztések fókusza a távolsági és regionális szegmens, a hátrányosabb szociális viszonyokból kiindulva pedig a közösségi közlekedési módok (vasút, autóbusz, esetleg vízi) fejlesztése november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 16

17 Koncepció változatok (3) : Nem az egyik változat került ki nyertes koncepcióként az összehasonlítások eredményéül, hanem mindegyik forgatókönyvből a legtöbb társadalmi hasznosságot felmutató elem került beválogatásra a végső javaslatba. A javasolt beavatkozási eszközök, a megvalósulás kockázatainak függvényében: november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 17

18

19 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (1) Célkitűzés A célhoz vezető, javasolt eszköz Nehézség, kockázat Innovációs igény 1.1. A személy- és áruszállítás különböző Az aktuális A Gazdasági szegmenseiben jelentkező közlekedési és személyközlekedésben a ráhordó növekedés kereslethez illeszkedően a szállítási igényekhez érdekében a legalkalmasabb Köszönöm legjobb megtisztelő társadalmi rugalmasan figyelmüket! közlekedés, az közlekedési hasznokat nyújtó módok alkalmazkodni képes áruszállításban a rendszer kiválasztása, azok magas szintű struktúra hiánya. multimodalitást hatékonyság folyamatos javítása integrációjával, összehangolásával. elősegítő szervezeti struktúra és szabályozás kialakítása november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 19

20 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (2) Célkitűzés 1.3. A közlekedés baleseti áldozatainak jelentős csökkentése A célhoz vezető, javasolt eszköz Növelni kell a közlekedés biztonságát. A közlekedési rendszer meghatározó értékmérője a biztonság. Rendszeresen felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell a közlekedési szabályokat. Nehézség, kockázat A folyamatosan fejlődő és elterjedő technikai megoldásokat követve, korszerűsödő szabályozással is növelni kell a biztonságot. (pl. ITS Kooperatív rendszerek) Innovációs igény A felelősségi rendszer átgondolásával új közúti közlekedési szabályok megalkotása november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 20

21 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (3) Célkitűzés 1.4. A közlekedés környezeti terhelésének és energiafüggőségének jelentős csökkentése A célhoz vezető, javasolt eszköz A vízi közlekedés és szállítás fejlesztése a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció komplex figyelembevételével Nehézség, kockázat Szakma-közi konszenzus hiánya Innovációs igény Komplex vízhasznosítási koncepció. (árvízvédelem, öntözés, vízminőség, hajózás) november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 21

22 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (4) Célkitűzés 1.4. A közlekedés környezeti terhelésének és energiafüggőségének jelentős csökkentése A célhoz vezető, javasolt eszköz A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szállópor terhelés) csökkentése, a közlekedési-szállítási teljesítmény és a széndioxid kibocsátás növekedésének szétválasztása. Az alternatív, környezetkímélő üzemanyagok használata Nehézség, kockázat A környezetterhelést mérsékelő gazdaságilag hatékony technológiai és üzemeltetési megoldatlan - ságok Innovációs igény Útburkolat és járműipari fejlesztések Alternatív üzemanyagellátó infrastruktúra november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 22

23 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (5) Célkitűzés A célhoz vezető, javasolt eszköz Nehézség, kockázat Innovációs igény 1.5. Területi egyenlőtlenségek mérséklése Az ország egyes térségei közötti és a területegységeken belüli ellátási különbségek csökkentésének, a regionális felzárkózás. A jelenlegi struktúrában az intézkedés hatékonyságot rontó módon valósítható meg. Új, a regionális felzárkóztatásra alkalmasabb közlekedési struktúra kialakítása, az igény szerinti közlekedés megvalósítása A közlekedési igény menedzsment szempontjainak figyelembevételével a közigazgatási és ellátó rendszerek finomítása

24 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (6) Célkitűzés 2.3. Összekapcsolt, együttműködő utazási és szállítási láncok létrehozása, javítása A célhoz vezető, javasolt eszköz Távolsági áruszállításnál a közúti- vasúti- vízi áruszállítás, egységes logisztikai rendszerbe foglaltan kezelendő. Nehézség, kockázat A logisztikai rendszerek léptékváltásának feltételei hiányoznak. Innovációs igény A lokális érdekkörből kilépni tudáshoz szükséges áruszállítási adat és információ tartalmak és irányító rendszerek megteremtése november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 24

25 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (7) Célkitűzés A célhoz vezető, javasolt eszköz Nehézség, kockázat Innovációs igény 2.3. Támogatni kell az alágazatok és Alágazati működési A hazai tulajdonosi- Összekapcsolt szolgáltatók partnerség elve elhatárolódások. A megrendelői- és együttműködő alapján történő együttműködését, közlekedési üzemeltetői utazási és a közlekedési beruházások, szövetségi rendszer struktúrára ki kell szállítási láncok kapcsolatok kialakítását. alapjainak hiánya. dolgozni egy létrehozása, A közlekedési módok közti Pozitív ösztönzést integrált felelősségi javítása váltással járó kényelmetlenségek adó díjrendszerek és érdekrendszeren csökkentésére (P+R, B+R), a (kedvezmények) alapuló, időálló (torlódási díj, ráhordó rendszerek, hiánya. városi közlekedési menetrendi harmonizáció, rendszermodellt. átszállási kapcsolatok fejlesztése) november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 25

26 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (8) Célkitűzés 2.4. Közlekedési folyamatok intelligensebbé tétele A célhoz vezető, javasolt eszköz A felhasználóbarát közösségi közlekedési rendszer kiterjesztése nagymértékű összehangolással, a rendszer minden elemének átfogó szemléletű javításával segíthető elő. (szolgáltatási és menetrendi összehangolás, integrált, ütemes menetrend, elektronikus jegyértékesítés) Nehézség, kockázat Az eddigi ITS rendszerek méreteinek korlátozottsága, szabványok, interoperabiltási hiányosságok Innovációs igény Az intelligens közlekedési rendszerek tágabban értelmezve az e-közlekedés - elemeinek szabványosítása, műszaki előírásainak kidolgozása november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 26

27 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (9) Célkitűzés Közfeladatok költséghatékony ellátása, hosszú távú, kiszámítható finanszírozása A célhoz vezető, javasolt eszköz Csak az indokolt és költség-hatékony költségeket kell megfinanszírozni, azt viszont meg kell, mert a halasztás a költségek jelentős mértékű növekedésével jár. Nehézség, kockázat A közszolgáltatási vagy közszolgáltatási jellegű szerződések nyomán elszámolt költségek mélyebb elemzéseket igényelnek. Innovációs igény Költségmodellek gyakorlati adaptációja, benchmarkok alkalmazása, monitoring rendszerek kialakítása november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 27

28 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (10) Célkitűzés Közfeladatok költséghatékony ellátása, hosszú távú, kiszámítható finanszírozása A célhoz vezető, javasolt eszköz A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat a helyi önkormányzatok saját költségvetéséből kell finanszírozni. Ehhez indokolt esetben helyi adó kivetését is szabályozni célszerű. A társadalmi szempontból is indokolt (térségi funkciójú utak esetében) a központi költségvetésnek is hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, pályázati lehetőséggel, vagy esetlegesen normatív támogatással. Nehézség, kockázat Nincs egyensúlyban az önkormányzatok bevételi, támogatási és kiadási oldala a közlekedési infrastruktúra működtetéséhez és fenntartásához Innovációs igény Új bevételi, támogatási forrásokra épülő finanszírozási modell és struktúra kialakítása az adott önkormányzatokra specializáltan.

29 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (11) Célkitűzés Költséghatékony közszolgáltat ások hosszú távú, kiszámítható finanszírozásának biztosítása A célhoz vezető, javasolt eszköz A menetrendi egyeztetésnek olyan rendszerét kell kialakítani, amely lehetőséget biztosít az utazási igények előzetes felmérésére és folyamatos figyelemmel kisérésére és felülvizsgálatára, rugalmasan követi a változó utazási igényeket, társadalmi szinten vizsgálja a menetrend bevezetésének hatásait. Nehézség, kockázat Hiányoznak a multimodális utazás tervezéshez és utazás közbeni tájékoztatáshoz szükséges, széles körben hozzáférhető, megbízható információk Innovációs igény Az utazás tervezési és utazás alatti információkat biztosító adattárházat létre kell hozni és integrálni kell azt az ITS szolgáltatásokkal.

30 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (12) Célkitűzés Költséghatékony közszolgáltatások hosszú távú, kiszámítható finanszírozásának biztosítása A célhoz vezető, javasolt eszköz Átjárható rendszer kialakítása indokolt esetben a nagy vasúti és más kötöttpályás közlekedési módok között,a fővárosi, nagyvárosi vasúthálózat összekötése: országos és regionális, illetve elővárosi közlekedési közszolgáltatást a helyi közszolgáltatás feltételrendszerével lehet igénybe venni. Nehézség, kockázat Interoperabilitási szabályozatlanságok, elsősorban a műszaki szabályozás terén Innovációs igény Műszaki szabályozási tartalmak kidolgozása. Az átjárható kötöttpályás rendszerek üzemeltetési feltételeinek, gazdasági/üzleti modelljének a hazai körülményekre vonatkozó feltárása.

31 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (13) Célkitűzés Az ösztönzési rendszer (díjak, támogatások, tudatformáló eszközök) összehangolt fejlesztése A célhoz vezető, javasolt eszköz Tudatformálás a stratégiai céloknak megfelelően: A tudatformálás egyfelől a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ismeretek átadására, másrészről a közösségi közlekedés használatára koncentráljon. Nehézség, kockázat Nagyon kevés a közlekedési igényekkel, szokásokkal kapcsolatos tudatformáló kampány és nem ismert, hogy az milyen (és miért olyan) hatékony. Innovációs igény Marketing tervek kidolgozása, marketing akciók végrehajtása a közlekedésbiztonság és a közösségi közlekedés célterületeken november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 31

32 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (14) Célkitűzés Hatékony tervezési szabályozási, intézményi, monitoring háttér biztosítása A célhoz vezető, javasolt eszköz A közlekedési szakember képzés területén a fő fejlődési irány az ágazatonként egységes képzési- és vizsgáztatási rendszer kialakítása, összhangban a nemzetközi szabály és követelményrendszerek kel.. Nehézség, kockázat A korszerű képzési formákra és tartalmakra igény lenne, alkalmas megoldás csak egyes területeken van. Innovációs igény A képzések színvonalának emelése érdekében a korszerű tartalom megteremtésén kívül az infrastrukturális, műszaki hátteret is kell javítani, továbbá az elektronikus ügyintézési- és oktatási rendszerek kiépítésével kell a hatékonyságot elősegíteni.

33 Az NKS célkitűzéseinek megvalósításában rejlő kihívások (15) Célkitűzés 3.2. Fejlesztési eszközök A célhoz vezető, javasolt eszköz A vasúti állomási fő utasforgalmi épületállomány és az állomási környezet megújítása. Nehézség, kockázat A vasúti szolgáltatás működtetéséhez nélkülözhetetlen (biztonsági és menetrendi) követelmények biztosítása is problémás. Innovációs igény A városokban új, kereskedelmi és vasúti funkciókat integráló magántőke bevonást lehetővé tevő állomási funkciók kialakítása november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 33

34 A kihívások innovációs igények értékelése A koncepció megvalósításához hozzájáruló egyes, a megvalósíthatóság szempontjából fontos stratégiai eszközök áttekintése a teljességi igénye nélkül, az innovációs igény szükségessége érzékeltetésének szempontjából történt, szubjektív vélemény alapján, a jól felismerhető régi és új keletű kihívásokat kiemelve az Nemzeti Közlekedési Stratégia koncepciójáról szóló, 30 oldal terjedelmű anyagrészéből. A Nemzeti Közlekedési Stratégia koncepcionális elgondolásainak ezen belül a városi mobilitás problémakörét érintő célkitűzéseknek - a sikeres megvalósítása érdekében javasolható a koncepció teljes körű átvizsgálása, és a kihívások sikeres kezelése érdekében egy rendszerbe foglalt innovációs terv kidolgozása, amely alkalmas az NKS-t kiegészítő feladattervként kormányzati döntéselőkészítésre november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 34

35 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése