HÍRADÓK POLITIKA NÉLKÜL A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A HETI HÍRADÓK ALAPJÁN

Átírás

1 HÍRADÓK POLITIKA NÉLKÜL A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A HETI HÍRADÓK ALAPJÁN

2 REZÜMÉ Lassan teljesen kiszorul a politika a hírekből, a Demokratikus Koalíció pedig egyhetes csodának bizonyult derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely az október 10 és november 4 közötti négy hét esti híradókat vizsgálta. A Republikon Intézet médiaelemzésének célja, hogy az M1, az RTL Klub és a TV2 esti híradóinak vizsgálatával bemutassa, az adott héten milyen arányban jutnak el bizonyos hírek a választókhoz. A napi szintű nézettségi adatokkal súlyozott hírek és megszólalások vizsgálatával valós képet mutatunk a heti híradókról. Hiába zajlik számos alapvető fontosságú törvény vitája a parlamentben, hiába beszél mindenki a magyar gazdaság helyzetéről, az októberi híradókban egyre kevesebb politikai tartalommal találkozhatnak a nézők. Míg korábban csak a kereskedelmi televíziókra volt jellemző a kevés politika sok bulvár párosítás, októberben már a közszolgálati híradó is ebbe az irányba mozdult el: a köztévé híradójában a hírfolyam alig több mint negyedét adják a politikai hírek. Ha azonban nem a gazdaság kritikus helyzetéről, vagy épp civil tüntetésekről kell beszámolni, a köztévé máris aktívabbnak bizonyult: az MSZP belső harcairól már korábban is hosszan és részletesen tudósított, ám Gyurcsány Ferencék kiválását, a Demokratikus Koalíció első hetét nagyobb figyelem övezte, mint a költségvetés vitáját. A Demokratikus Koalícióról négy egymást követő nap kétszer főcímben is foglalkoztak: a kiválásról, a sikertelen frakcióalapításról, az ezzel járó pénzvesztéssel valamint Gyurcsány Ferenc első felszólalása is külön hírt ért. Az M1 ráadásul napokon keresztül foglalkozott Dániel Péter ügyével, őt pedig minden esetben összekötötte a Demokratikus Koalícióval a Wittner Máriát sértegető ügyvéd ügye csak azután ért véget, hogy a DK hajlandó volt nyilatkozni az ügyről. A Demokratikus Koalíció kiemelt téma volt a Tényekben is: a TV2 hírműsora két összeállítással is jelentkezett ami összesen a teljes heti politika tartalom közel harmadát jelentette. A DK ugyanakkor ötnapos csodának bizonyult: a következő héten már lényegében senki nem foglalkozott velük, szereplési arányuk kettő százalékra csökkent. 2011/

3 TARTALOM Bevezető... 4 Módszertan... 4 A heti hírhatás: a csatornák szerepe... 6 A heti híradók témái... 8 Hírek csatornák szerinti, heti bontásban... 8 A heti híradók a pártok megjelenései szerint...11 Politikai hírek összesített megoszlása...15 A politikai hírek megoszlása a kormány szempontjából...15 Politikusi jelenlét a 41. héten...18 Politikusi jelenlét a 42. héten...18 Politikusi jelenlét a 43. héten...19 Politikusi jelenlét a 44. héten...20 Összegzés /

4 BEVEZETŐ A három országos földi sugárzású csatorna, az M1 az RTL Klub és a TV2 esti hírműsorai átlagosan 3,1-3,2 millió embert ültetnek a televízió elé nap, mint nap. A legtöbb hazai médiaelemzés ezeket a híradókat hírszerkesztési szempontból vizsgálta: hány megszólaláshoz jutott a kormány és hányhoz az ellenzék, mely politikusok kaptak megszólalási lehetőséget, kiegyensúlyozott-e a híradó egésze. Ha készült is több csatornát átfogó elemzés, az ilyen összehasonlításokban egy percnyi szereplés a köztévében vagy egy kereskedelmi csatorna műsorában egyformán számított. A valóságban azonban e csatornák nézettségei között jelentős különbség van: a kereskedelmi televíziók esti híradói kétszer, háromszor annyi embert érnek el, mint az M1 Híradója. Ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy az esti híradókban bemutatott hírek milyen arányban jutnak el a választókhoz, úgy a hírek időtartama mellett azok nézettségét is vizsgálnunk kell. A Republikon Intézet médiaelemzése ennek megfelelően két szempont a hírek hosszúsága és a híradók nézettsége alapján mutatja be a heti híradókat. Elemzésünkből kiderül, hogy egy átlagos hírfogyasztó milyen arányban találkozott a különböző szempontok szerint csoportosított hírekkel a héten. Az elemzéshez használt számokat a híradók napi nézettségéből és a hírek másodpercben mért hosszából számítottuk: ez tehát azt jelenti, hogy valós képet tudunk bemutatni arról, hogy milyen hírek milyen arányban jutottak el nézőkhöz a vizsgált héten. MÓDSZERTAN Az elemzés során október 10 és november 4 közötti húsz hétköznap híradóit vizsgáltuk: a 18:30-kor kezdődő RTL Híradó és TV2 Tények, valamint a 19:30-kor kezdődő M1 Híradó adásait. A híreket témák és megszólalók szerint csoportosítottuk valamint értékeltük a híreket, megszólalásokat aszerint, hogy azok a kormányra nézve pozitívak/támogatóak, negatívak/kritikusak vagy pedig semlegesek/kiegyensúlyozottak-e voltak. A hírek, megszólalások hosszát másodpercben mértük, a híradók nézettségi adatai az AGB Nielsen mérésein alapulnak: minden nap és minden híradó estén a valós (mért) nézettséget használtunk: ezáltal az elemzés a híradók napi nézettségváltozását sem hagyja figyelmen kívül. A pártok 2011/

5 szereplését bemutató ábrán egységesen Fideszként szerepel a kormányzó párt és a kabinet összes megszólalása. A KDNP-t nem tekintettük önálló szereplőnek, a kereszténydemokrata politikusok megszólalásait is a Fideszhez soroltuk be. Október 22-e után, a Demokratikus Koalíció formális kiválását követően a kilépőket már új pártjuk tagjaként szerepeltetjük. A témák szerinti csoportosításnál a következő szempontrendszert alkalmaztuk: Bulvár hírnek kategorizáltuk azokat a híreket, amelyek felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő hírek a szórakoztatóipar főszereplőivel ("celebek"), illetve hétköznapi emberek szokatlan történetei dramatizált tálalásban. Bűnözés címke alá soroltuk azokat a híreket, amelyekben bűncselekményről számolnak be, illetve annak valamilyen következményét mutatják be (bírósági döntés, börtönbe vonulás) és a szereplői nem ismert emberek. Gazdasági hírnek vettük mindazokat a híreket melyek témája Magyarország gazdasága és a megszólalók is a gazdasági élet ismert szereplői. Közélet alá soroltuk be azokat a témákat, amik a mindennapok kulturális, civil és sportéletéről szólnak, de nem politikai vagy bulvár-jellegűek. Politikai hírnek soroltuk mindazokat a híreket, amelyek a hazai politikai élet eseményeiről, szereplőiről, intézményeikről szólnak, illetve ide került minden olyan hír, amelyben politikus szerepel legyen szó pártpolitikusról, független polgármesterről vagy a kormány nevében szereplő tisztségviselőről. Egyéb kategóriába soroltuk azokat a híreket, melyek a fönti kategóriákba nem fértek be, alacsony elemszámuk miatt viszont nem volt indokolt, hogy külön szerepeljenek. 2011/

6 A HETI HÍRHATÁS: A CSATORNÁK SZEREPE ünk kulcsa a nézettség: az a híradó, amit többen néznek, több emberhez jut el. Ebből következik, hogy egyes híradókban szereplő hírek nagyobb míg más csatornák hírei kisebb hatást érnek el. Az utóbbi négy hét adatai alapján a híradókat egyre többen nézik, a három híradó összeadott nézettsége szinte minden nap eléri a 3 milliót, de az október végi hosszú hétvégének estéin 3,5 millióan látták az esti hírműsorokat. Az M1 Híradója viszonylag magas szinten stabilizálta a nézettségét, hétköznap esténként közel 700 ezer néző választja a köztévé híradóját. 1. ábra A három csatorna híradóinak átlagos nézettségének alakulása (ezer fő) Ettől függetlenül a köztévé továbbra is a legalacsonyabb nézettségű hírműsor, egy-egy politikusi megjelenés mind az RTL Klubon, mint a TV2-n jóval több nézőt ér el. Az átlagos 2011/

7 hétköznapi nézettségek összehasonlítása alapján az RTL Klubot még a legszorosabb héten másfélszer, míg a Tényeket közel kétszer annyian nézték, mint a köztévé híradóját. 2. ábra A három csatorna híradóinak átlagos nézettsége a héten (ezer fő) 2011/

8 A HETI HÍRADÓK TÉMÁI A négy hét három csatornájának összes 120 adását egységesen elemezve azt látjuk, hogy a teljes műsorfolyamot továbbra is a bulvár típusú hírek dominálják (3. ábra). A teljes hírfolyam közel háromnegyedét (74%-ot) továbbra is a bulvárhírek és a bűnözésről szóló beszámolók tették ki. Annak ellenére, hogy a vizsgált hetekben a gazdasági számok több éves sőt, nem ritkán történelmi mélypontra kerültek, ráadásul a parlament több jelentős törvény tárgyalásába kezdett, a híradókban a nyári időszakhoz hasonló pangást látunk: a híradókban alig jelenik meg politikai tartalom, a hírek kevesebb, mint nyolcada foglalkozott az ország legfontosabb ügyeivel. Egy átlagos híradó több mint felét tették ki a bulvárhírek, közel negyedét a bűnügyi beszámolók, míg csupán 12 százalék szólt politikáról, 10 százalék közéletről és alig 4 százalék a gazdaságról. 3. ábra A különböző témák aránya a teljes heti hírfolyamban ( hét) Hírek csatornák szerinti, heti bontásban Az összefoglaló ábrák után most csatornák szerint, külön-külön mutatjuk be a vizsgált témák arányát: ezzel egyfelől rámutatunk a csatornák hírszerkesztési különbségeire, másfelől 2011/

9 könnyen értelmezhető ábrán jelenítjük meg, hogy az adott híradót nézőket milyen hírek találnak meg. 4. ábra Az M1 Híradó heti adásai, téma szerinti bontásban Noha a vizsgált híradók közül továbbra is a köztévé híradója az a hírműsor, melyben a politika a domináns téma, a vizsgált négy hét során csak minden negyedik hír foglalkozott politikával (4. ábra). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez az arány jelentősen elmarad a nyár elején mért arányhoz (amikor a politikai hírek az adás felét adták), de még a szeptemberi 40 százalékhoz képest is igen jelentős visszalépés. A köztévé tudatosan kerülte októberben a direkt politikai ügyekre és egy egyre inkább számolt be politikához csak lazán kötődő közéleti ügyekről, ezekben egyébként gyakran megszólaltatott kormánypárti politikust. A kritikus hangok, a kormány számára kellemetlen ügyek bemutatása helyett így a köztévé elsősorban semleges kulturális-közéleti témákkal töltötte be közszolgálati funkcióját (számos kitüntetésről, találmányról számoltak be, vagy épp olyan pártpolitika feletti ügyekről, mint amilyen a siketek támogatása, színházak helyzete). Megemlítendő az is, hogy a műsoridő közel felét (44 százalékát) immáron a bűnügyi és a bulvárhírek foglalják el. A köztévé híradóinak rendszeres nézői az utóbbi hónapban kevesebb pártpolitikával és országos jelentőségű üggyel találkozták, ugyanakkor a napi bűnügyi hírekért már nem kell a kereskedelmi televíziók híradójára kapcsolni, ezekben az M1 híradója is bővelkedik. 2011/

10 5. ábra Az RTL Klub esti Híradójának heti adásai, téma szerinti bontásban A politikából az RTL Klub is visszavett: októberben a hírfolyam alig tizedében szerepeltek politikai hírek, míg a bulvár és bűnügyi hírek aránya 82 százalék volt. Lényegében hasonló arányokat tapasztaltunk a TV2 híradójában is: a kereskedelmi csatornák híradóiban a politikai hírek lényegében elvesznek a bűnügyi és bulvár-tudósítások között. A legritkább esetben fordul elő például, hogy egy-egy politikai hír vezető hír legyen, sőt: a politikai hírek jellemzően a híradó utolsó harmadában kerülnek elő. 6. ábra A TV2 Tények c. műsorának heti adásai, téma szerinti bontásban 2011/

11 A politikai hírek aránya mindkét kereskedelmi híradó esetén harmada a köztévén látott, igen alacsony aránynak. Az elmúlt négy hét során lényegében mindkét híradó csak a legfontosabb ügyeket mutatta be, gyakran egyszerű hírösszefoglaló keretében. Az euró-válság, illetve a folyamatosan romló forint árfolyam és növekvő üzemanyag árak miatt a szokásosnál több gazdasági és közéleti tartalmat láthattunk, ám ez nem pótolja a valódi politikai híreket. A HETI HÍRADÓK A PÁRTOK MEGJELENÉSEI SZERINT A hírtípusok általános áttekintése után a fókuszba a politikai típusú hírek kerülnek. A teljes négyheti hírfolyamban a politikai hírek aránya csupán tizenkét százalék, éppen ezért különösen érdekes az a kérdés, hogy ezen a kis szeleten a pártok hogyan osztoznak: melyik párt mekkora felülethez jutott, melyik ügy, kinek a reakciója tudott bekerülni a híradóba. A hónap egyik legérdekesebb kérdése, hogy az október 22-én formálisan is különvált Demokratikus Koalíció hogyan tud megjelenni az esti hírműsorokban. Az elemzés most következő része tehát a parlamenti pártok szerepléseit, megjelenését vizsgálja a három híradó adásaiban. 7. ábra Az M1 Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban ( hét) A köztévé heti esti Híradóiban a Fidesz volt a leggyakoribb szereplő, a politikai hírek felében jelent meg a párt vagy a kormány. Mindhárom parlamenti ellenzéki párt helyet kapott a hírekben: az MSZP-nek a hírfolyam 25, míg a Jobbiknak 10, az LMP-nek 8 százaléka 2011/

12 jutott. A Demokratikus Koalíció a hónap során 6 százaléknyit szerepelt, bár ezt az eredményt egyetlen hétnek köszönhetik: a megjelenésük hetében ugyanis a hírfolyam 17 százalékában jelent meg a párt, amivel az október 24 és 28 közötti híradókban többet szerepelt, mint az MSZP (13 százaléknyi megjelenés), vagy a Jobbik és LMP összesen (8. ábra). A következő hétre ez az arány 4 százalékra zuhant: a Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés egy hétig tartott. 8. ábra Az M1 Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban (43. hét, a DK kiválásának hete) Egy átlagos néző tehát az M1 Híradóját nézve a vizsgált négy héten tízből öt esetben találkozott Fideszről szóló hírekkel, míg az MSZP-ről szólt a hírek negyede. A Demokratikus Koalíció lényegében csak egy hétig volt szenzáció, noha a köztévé megtett mindent annak érdekében, hogy minél tovább napirenden tartsa Gyurcsány Ferenc új pártját. Az M1 Híradója ugyanis nem csak a kiválásról és frakcióalakítás nehézségeiről számolt be hosszú és részletes riportban, de külön főhírben közölt összeállítást arról, hogy az MSZP-t elhagyó politikusok mekkora jövedelem-kiesést jelent a független képviselői státusz. Ezt követően napokon keresztül számoltak be Dániel Péter ügyvéd Wittner Máriát gyalázó Facebook-bejegyzéséről, amit szintén összekötöttek a Demokratikus Koalícióval. Ezen kívül az M1 egyetlenként készített arról is bejátszást, hogy Gyurcsány Ferenc elsőként szólalt fel a parlamentben, mint független képviselő. Október 24 és 28 között minden híradóban 2011/

13 legalább egy kétperces összeállítás foglalkozott Gyurcsány Ferenccel és a Demokratikus Koalícióval. Egyelőre úgy tűnik, az MSZP-nek jót tett a kiválás: bár a DK frakcióalapításának híre még néhány napig napirenden tartotta a párt körüli konfliktust, ezt követően a párt klasszikus ellenzéki pártként, kormánybírálatokkal és saját ötletekkel tudott előállni. Az október 24-i héten a szocialista párt csak két reakcióval és javaslattal tudott bekerülni az M1 Híradójába, az ezt követő az ünnepek miatti csonka héten már nem kellett a DK ügyeivel foglalkozniuk. A másik két ellenzéki párt számára az októberi hónap ugyanúgy telt, mint a megelőző hónapok: három-négy politikusuk rendszeres szereplője a híradónak, ám reakcióik gyakran csak felsorolásszerűen kerülnek elő, saját ötleteiket, indítványaikat kommentár és sokszor kormányzati reakció nélkül mutatják be. Emiatt e rövid, félperces blokkban bemutatott hírek jellemzően elvesznek a fajsúlyosabb politikai hírek között. A vizsgált hónapban egyébként a Jobbiknak több közös ügye akadt a kormánnyal, mint az LMP-nek: a radikális párt így hosszabb megszólalást kapott a Wittner-ügyben, a volt MSZMP-s vezetők nyugdíjának ügyében vagy az 2006-os események kivizsgálásával kapcsolatos hírekben. Hasonlóan az elmúlt hetekben tapasztalttal, az RTL Klub híradójában találkozhatnak a legtöbbet a Fidesz-kormánnyal: a Fidesz 75 százalékkal szerepelt a hírekben. Ez az arány elsősorban a klasszikus tájékoztatási funkcióból ered: az RTL Klub (és a TV2 is) gyakorlatilag csak a legfontosabb, országos jelentőségű ügyekről számolt be, ezeket a bejelentéseket természetesen a kormány képviselői teszik. Az RTL Klub a DK-val csupán egyetlen félperces hírben emlékezett meg, közvetlenül a kiválás után. Októberben sem az LMP sem a Jobbik nem kapott túl sok teret az RTL híradóiban, az ellenzéki reakciót leggyakrabban továbbra is az MSZP jelenítette meg. 2011/

14 9. ábra Az RTL Klub Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban ( hét) Hasonlóan az RTL Klubhoz, a Tények esetén is a köztévénél nagyobb kormányzati szereplést látunk, a hírfolyam kétharmadát a kormányzópárt megjelenése adta. A TV2 októberben ismét olyan hónapot zárt, ahol a Jobbiknak jutott műsoridő. Az RTL Klubbal ellentétben a TV2-n jelentős felületet kapott a Demokratikus Koalíció, mind a kiválás ténye, mind a frakcióalapítás megakadályozásáról kifejezetten hosszú (két és fél perces) riportban számoltak be, számos szocialista és DK-s politikust is megszólaltatva. Az október 24-i héten a TV2-n az összes politikai hír közel 30 százalékát tette ki a Demokratikus Koalíció kiválásának híre. 10. ábra A TV2 Tények c. műsorának politikai hírei, pártok szerinti bontásban ( hét) 2011/

15 Politikai hírek összesített megoszlása Az elmúlt négy hét a Fidesz stabil fölényét hozta, a kormányzópárt két héten is kétharmados médiafölényt tudhatott magáénak. A Demokratikus Koalíció egyedül a 43. héten jutott jelentős szerepléshez, ekkor elsősorban a TV2 kiemelt figyelmének köszönhetően, még az MSZP-nél is nagyobb szeletet szerzett meg a pártok médiaidejéből. Az ábrán jól látszik ugyanakkor, hogy az MSZP számára október második fele igen rossz időszak volt: médiamegjelenésük 20 százalék alá csökkent. 11. ábra A pártok megjelenése a heti politikai hírekben. ( hét) A politikai hírek megoszlása a kormány szempontjából Továbbra is vizsgáljuk azt, hogy a politikai hírekben megszólaló szereplők, illetve szerkesztői összefoglalások hogyan viszonyulnak a kormányhoz: pozitívan, támogatóan nyilatkoznak-e róla vagy pedig kritikusan-negatívan, esetleg megmaradnak semleges tájékoztatónak (illetve kiegyensúlyozottan mutatják be az ügyet). A szerkesztői felvezetés, az ügy bemutatása, az ellentétes vélemények bemutatása vagy annak hiánya mind-mind alkalmas lehet arra, hogy a hír hatását befolyásolja. 2011/

16 12. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. M1 Híradó, hét A politikai elfogultság tekintetében továbbra sem látunk elmozdulást a köztévén: a hírek több mint fele egyértelműen pozitívan mutatja be a kormány tevékenységét. A kritikus hírek aránya ugyanakkor továbbra sem éri el az összes politikai hír negyedét: az M1 Híradója egyértelműen a legelfogultabb híradó. 13. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. RTL Híradó, hét Az RTL Klub híradója ezzel szemben továbbra is a leginkább semleges, hírműsor: az RTL a kevés politikai hírt kiegyensúlyozottan mutatta be. Az RTL Klub híradójában 2011/

17 többször láttunk az októberi civil tüntetésekről szóló riportot, ennek is köszönhető, hogy októberben a kormánykritikus hírek aránya meghaladta a kormány pozitív színben feltüntető híreket. 14. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. TV2 Tények, hét A Tények is őrzi középső helyét: valamivel elfogultabb az RTL Klubnál, ám elmarad a köztévénél látottaktól. Tény ugyanakkor az is, hogy az októberi hónapban ismét közelebb került a Tv2 hírszerkesztési gyakorlata a köztévében látottakhoz: a Demokratikus Koalícióról való hosszú beszámolókkal és a kevés ellenzéki reakcióval a Tények nézőit kevés valódi kormánykritika érte. Ez a példa jól rávilágít arra, amit hetek óta tapasztalunk már: a TV2 ugyan középen áll, de egyre inkább az M1-hez közelít, azaz egyre kevesebb olyan hírt látunk, ami kifejezetten negatív színben tüntetné fel a kormányt (a kritikus hírek arányában az M1 és a TV2 között nincs is számottevő különbség). Ezzel szemben az RTL Klubon egyre több olyan hírrel, interjúval találkozunk, amik a kormány politikáját megkérdőjelezik, kritizálják: az RTL Híradója egyre gyakrabban nem csupán semleges, de kifejezetten kritikus hírműsor. 2011/

18 POLITIKUSI JELENLÉT A 41. HÉTEN A 41. hetet Orbán Viktor bejelentései (újra lesz szocpol ), illetve a végtörlesztéssel kapcsolatos kiállása uralta: ezekről mindhárom csatorna hosszan tudósított, így a miniszterelnök első helye egyértelmű. A legtöbbet szereplő ellenzéki politikus ismét Mesterházy Attila volt, pedig a pártelnök csupán egyetlen üggyel szerepelt: a szakadás előtt álló MSZP-ről tudott beszélni. Jól látszik ugyanakkor, hogy ezt a témát ő uralta, a másik két szereplő, Gyurcsány Ferenc és Varjú László közösen sem jutottak annyi műsoridőhöz, mint Mesterházy. A 41. heti politikusi listán igen jelentős Fidesz-fölény mutatkozik: jobbikos, illetve lmp-s képviselő csak mutatóban szerepel rajta. A húsz legtöbbet szereplő politikus közül tizenhárom került ki a kormánypárti sorokból. 15. ábra A húsz legtöbbet szereplő politikus a 41. héten (mp) POLITIKUSI JELENLÉT A 42. HÉTEN A 42. héten Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor első helyét: a miniszterelnöki szóvivő volt kénytelen magyarázkodni a Fidesz október 23-i rendezvénye miatt, de ő állt a kamerák elé akkor is, ha egy-egy ellenzéki bírálatra kellett reagálni. Az ellenzéki megszólalásokat egyértelműen dominálta az MSZP szakadása: a listán látható hét szocialista politikus 2011/

19 közül a három legtöbbet szereplő (Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Kovács László) egyaránt a kiválás körüli vitákban adott nyilatkozatok miatt szerepelt sokat. Jól látszik, hogy a Jobbik és az LMP ismét csak egy-egy politikussal került fel a listára, politikusaik eltűnnek a kormánypárti és szocialista megszólalók között. 16. ábra A húsz legtöbbet szereplő politikus a 42. héten (mp) A 42. heti listán ismét megfigyelhető, hogy Orbán Viktor visszahúzódása egyben Rogán Antal, Giró-Szász András és Lázár János szereplésének növelésével jár: ez alighanem tudatos tervezés eredménye, hiszen korábbi méréseink is mutatták annak jelét, hogy a kormányfő csak minden második héten szerepel személyesen a híradókban ilyenkor első helye garantált. POLITIKUSI JELENLÉT A 43. HÉTEN Október közepén, a nemzeti ünnepen Brüsszelben tárgyaló miniszterelnök kimagasló szerepléssel tért vissza: a 43. héten Orbán Viktor közel négy és félszer annyit szerepelt, mint a legtöbbet megjelenő ellenzéki politikus, Mesterházy Attila. A Jobbik frakcióvezetőjéhez képest pedig tizenháromszor annyi felület jutott Orbánnak, mint Vonának. Ahogy október első két 2011/

20 hetében, úgy ezen a héten is az MSZP-DK hír dominálja a listát: a kiválás után Molnár Csaba vette át Gyurcsány Ferenc helyét, már ami a médiaszerepléseket illeti. A Demokratikus Koalíció frakció nélküli frakcióvezetője közel annyi szerepléshez jutott, mint Mesterházy Attila. Jól mutatja a média fokozott érdeklődését az a tény, hogy a négy legtöbbet szereplő ellenzéki politikus közül hárman is a DK politikusaként nyilatkoztak. 17. ábra A húsz legtöbbet szereplő politikus a 43. héten (mp) POLITIKUSI JELENLÉT A 44. HÉTEN Október utolsó hete gyökeresen más képet mutat. A hosszú hétvége miatt a hétköznapi hírekben kevesebb politika volt, így egyetlen megszólalással is a listára tudott kerülni egy-egy politikus. A 44. héten ismét érvényesült a fent leírt tendencia: Orbán csak minden második héten aktív, ezt követően Szijjártó Péter, Gíró-Szász András és Lázár János, kiegészülve Rogán Antallal vagy épp Matolcsy Györggyel átveszik a kormányfő helyét, megtartva a Fidesz dominanciáját. A 44. héten kivételesen két-két jobbikos és LMP-s politikus is helyet kapott, sőt: a Jobbikos Volner János a 2011/

21 legtöbbet szereplő ellenzéki politikus lett. A Demokratikus Koalíció viszont látványosan visszaszorult, egyedül Gyurcsány Ferenc került a 20-as listára, utolsó előtti helyre. 18. ábra A húsz legtöbbet szereplő politikus a 44. héten (mp) 2011/

22 ÖSSZEGZÉS Októberben minden korábbinál többen, 3,1-3,5 millió nézőhöz jutottak el az esti hírek. A nézők viszont politikával alig találkoztak: a hírek fele bulvárhír, negyede bűnügyi beszámoló. Politikával csak a hírfolyam 12 százaléka foglalkozott. A hónap során a kormánypárt egyértelműen dominálta a politikai híreket, a Fidesz- KDNP politikusait láthattuk a hírfolyam százalékában. Az MSZP belső feszültségei uralták az ellenzékről szóló híreket a hónap első felében. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció kiválásakor a legtöbbet szereplő ellenzéki formációvá lépett elő. A Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés ugyanakkor gyorsan alábbhagyott: a kiválást követő héten már csak az M1 foglalkozott a párttal. A köztévé egyébként a 43. héten minden nap közölt valamilyen összeállítást a DK-ról: a szakítás tényén túl beszámolt Gyurcsány Ferenc első felszólalásáról vagy épp a függetlenné váló képviselők anyagi helyzetéről. Érdekes törésvonal mutatkozik a három híradó között: míg az RTL Klub egyetlen rövidhírben számolt be a szakításról, addig az M1 és a TV2 is hosszú, meglehetősen hasonló összeállítást közölt Gyurcsány új pártjáról. Az október 24-i héten a TV2 politikai híridejének közel egyharmadában foglalkozott a DK-val. 2011/