Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA

Átírás

1 FEJLESZTŐ FELADATOK TANÁRI KÉZIKÖNYV BIOLÓGIA 8. évfolyam

2 A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Csorba F László Fazakas Andrea Holczgethán Katalin Karkus Zsolt Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Szászné Heszlényi Judit Vései Péter Lektorálta: Gálné Domoszlai Erika Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László 2

3 TARTALOM BEVEZETÉS 1. A KOMPETENCIÁK 2. A TANÁRI KÉZIKÖNYV SZERKEZETE ÉS HASZNÁLATA I. LÉGZÉS ÉS KERINGÉS 1. INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE (F) 2. KI VOLT SZENT-GYÖRGYI ALBERT (G) 3. INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRŐL SZENT-GYÖRGYI ALBERT (E) 4. A LÉGZÉS EGÉSZSÉGTANA (F) 5. EGÉSZSÉGBÍRÓSÁG (G) 6. HIÁNYOS MONDATOK (E) 7. A KERINGÉS (F) 8. KALANDOZÁSOK A KERINGÉSI RENDSZERBEN (G) 9. UTAZÁS A KERINGÉSI RENDSZERBEN (E) 10. TUDOD-E A SZÍVMŰKÖDÉSED MÉRNI? (F) 11. KIÉ, MENNYI? (G) 12. MELYIK PONTOSABB? (E) II. TÁPLÁLKOZÁS 13. VÁSÁROLJUNK TUDATOSAN! (F) 14. A TEKERVÉNYES TÁPCSATORNA (G) 15. MELYIK SZERVED HOL VAN? (G) 16. GASZTRO-POLY (G) 17. A TÁPLÁLKOZÁSI SZERVRENDSZER (E) 18. KIS VITAMIN TESZT (F) 19. GONDOLTAM EGY VITAMINRA (G) 20. VITA-MIX (E) 21. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 12 PONTJA (G) 22. EGYÜK, VAGY NE EGYÜK? (G) 23. HELYESEK-E AZ ÉTRENDI SZOKÁSAINK? (G) 24. ISMERED-E A HELYES TÁPLÁLKOZÁST? (F) 25. MIBŐL, MENNYIT? (G) 26. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS (E) 27. NÓRI ÉS A GALÓCA (G) III. KÜLTAKARÓ ÉS MOZGÁS 28. BŐRKARBANTARTÁS (F) 29. ISMERED A BŐRÖD? (G) 30. A FAGGYÚ-ÉS A VEREJTÉKMIRIGY (E) 31. HÁNY RÉTEG NYÚZHATÓ LE AZ EMBERRŐL? (E) 32. A KÜLTAKARÓ EVOLÚCIÓJA (F) 33. A BŐR APRÓLÉKOSAN (G) 34. AZ EMBERI BŐR ÁTTEKINTÉS (E) 35. A CSONTVÁZUNK (F) 36. TALÁLÓS KÉRDÉSEK (G) 37. ELŐRE VAGY HÁTRA? (G) 38. HOGYAN TOVÁBB? (G) 39. ELFELEZVE (G) 40. BETEGSÉGEK (G) 41. A VÁZRENDSZER ÁTTEKINTÉSE (E)

4 IV. ÉRZÉKELÉS ÉS VÉDEKEZÉS 42. HALLUNK, ÉRZÜNK, ÉRZÉKELÜNK (F) 43. BARANGOLÁS AZ INTERNETEN (G) 44. TUDSZ-E, PÉLDÁT MONDANI? (G) 45. A HIBÁS SZEM (G) 46. JÁTÉK A SZAVAKKAL (G) 47. A SZARUHÁRTYÁTÓL A LÁTÓKÉREGIG(E) 48. A VÉDEKEZŐ SZERVEZET (F) 49. A VÉDEKEZŐ SZERVEZET GONDOLKODÁSTÉRKÉP (G) 50. A VÉDEKEZŐ SZERVEZET EGY SEJT KALANDJAI (G) V. ÉV VÉGI ÁTTEKINTÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK 51. MAGYAR TUDÓSOK A TANKÖNYVBEN (G) 52. SZERENCSÉRE HOSSZÚ A LISTA, VÁLASSZ! (G) 53. MAGYAR TUDÓSOK (G) 54. LEONARDO SZEMÉVEL 1 KI VOLT LEONARDO DA VINCI? (G) 55. LEONARDO SZEMÉVEL 2 SZERVEINK, KICSIT MÁSKÉNT (G) 56. LEONARDO SZEMÉVEL 3 CSONTJAINK (G) 57. LEONARDO SZEMÉVEL 4 A KEMYÉNY FEJ RÉSZLETEI (G) 58. LEONARDO SZEMÉVEL 5 MOZGÓ KAR (G) 59. LEONARDO SZEMÉVEL 6 A CSONTVÁZ HÁTULRÓL (G) 60. LEONARDO SZEMÉVEL 7 EGY FÉL FEJ (G) 61. LEONARDO SZEMÉVEL 8 A MEGFORGATOTT SZÍV (G) 62. AMIT LEONARDO NEM TUDHATOTT A VÉRKERINGÉSRŐL (G) 63. SZERVEK PARLAMENTJE (G) 64. VÉGTELEN KVARTETT KÁRTYAJÁTÉK (G) A rövidítések magyarázata: F= felmérő; G = gyakorló-fejlesztő ; E = ellenőrző 4

5 BEVEZETÉS Ebben a feladatgyűjteményben a szociális és életviteli-környezeti kompetenciát fejlesztő feladatokat találhatnak, melyek tartalmilag a középiskolai biológia évfolyamában tanított témakörökhöz kötődnek. A kompetenciák fogalma A kompetencia fogalmának meghatározása és a kompetenciák típusainak beosztása országonként, fejlesztő műhelyenként eltérő. Általános értelemben a tudás megszerzésének, rendezésének, korrekciójának, megosztásának és alkalmazásának képességét jelenti, szemben a puszta felidézéssel (reprodukcióval). Egy lehetséges és részletesen kidolgozott tipológiát láthatunk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján ( mátrix-kereszttantervi kompetenciák). Ez a rendszer az alábbi felosztást követi: Módszertani kompetenciák Megfigyelés / Kísérletezés / Mérés Stratégia tervezés / IKT (információs és kommunikációs technológia) alkalmazása Intellektuális kompetenciák Problémamegoldás / Rendszerszemlélet / Alkotóképesség Alternatívaállítás / Kritikus gondolkodás / Valószínűségi szemlélet Történetiség követése / Összehasonlítás / Osztályozás Rendszerezés / Oksági gondolkodás / Modellalkotás Lényeg kiemelése / Példakeresés / Analógiák felismerése Kapcsolatba hozás Kommunikációs kompetenciák Szóbeliség / Írásbeli munka / Képi információ feldolgozás Információkezelés / IKT-alkalmazás / Forráskezelés Kommunikációértékelés Személyes és társas kompetenciák Önértékelés / Nyitottság / Empátia Társas aktivitás / Önfejlesztés / Pozitív gondolkodás Egészségtudatosság / Környezettudatosság / Társadalmi érzékenység Etikai érzék / Felelősségérzet / Szervezőképesség Döntésképesség / Esztétikai érzék / Harmónia A sokféle, részben átfedő kompetencia szinte mindegyike kapcsolódik azokhoz a készségekhez, melyek fejlesztését szolgálják ezek a feladatok. A szociális kompetencia gyűjtőfogalma tág értelemben mindazokat a készségeket jelenti, melyek lehetővé teszik az együttműködést, közös tervezést, kisebb-nagyobb csoportok harmonikus és hatékony együttműködését. A környezeti kompetencia a biológiában tartalmilag a szerveződési szintek szerinti gondolkodást jelenti (minden szerveződési szintnek a magasabb szint a környezete), gyakorlati szempontból pedig az ehhez szükséges tudás megszerzésének módszereit és a tudás birtokában a megalapozott döntéshozás képességét. 5

6 Ehhez szorosan kötődik az életviteli kompetencia, mely a helyes döntések következményeként lehetővé teszi az egészséges életvitelt és az ezt biztosító környezet fenntartását. E rendkívül tág kereteket a NAT évfolyamra előírt anyaga tölti meg tartalommal. A tanári kézikönyv szerkezete és használata E feladatok előismeretként nem követelnek mást vagy többet, mint a NAT-ban vagy a érettségi vizsgakövetelményekben leírtak, az egyes konkrét feladatok viszont sokszor tartalmaznak olyan plusz információt, amit önmagában, vagy valamely segédeszközzel (pl. Növényismeret könyv [NI], Internet) föl kell használni a sikeres megoldás érdekében. Általában nem cél az, hogy az olvasottakat a növendékek lexikálisan rögzítsék ( bemagolják ), hiszen az olvasottak csak példák, lehetőségek egy-egy kompetencia fejlesztésére. A feladatok célja nem az ellenőrzés-értékelés (osztályozás), ezért a Megoldás részben nem is szerepelnek pontszámok. A megoldókulcsok ugyanakkor eléggé egyértelműek ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy-egy kompetencia meglétének (vagy hiányának) jelzését, kibontakozásának segítését és a fejlődés eredményének föltárását is. Ennek érdekében a legtöbb feladat egy összetettebb sor, legegyszerűbb esetben egy feladathármas (triád) része. Ezek a részek: a készség felmérése (F), gyakorlás (G) és áttekintés, ellenőrzés (E). Nehézségük, hosszuk, tartalmuk lehetőség szerint hasonló, így alkalmasak a kompetencia (készség) gyarapodásának nyomon követésére. Céljuk a fejlesztő értékelés (tehát nem az osztályozás, pontozás). A faladatok egymással a triádok határain túl is tartalmi és didaktikai kapcsolatban állnak. Néhány feladat a többi feladat megoldását alapozza meg, ezek nem hagyhatók ki, és sorrendjük is kötött. Mások száma tág határok közt változtatható, például az osztály létszámától függően (ilyen pl. az Amiről a növények mesélnek sor). Vannak összefoglaló feladatok is, ezek közül válogathat a szaktanár, de időrendben nyilván csak a példák feldolgozása után következhetnek. Néhány újszerű feladat (pl. a dominó-játék) létszám-függő, ezért a szaktanár a helyi viszonyok ismeretében döntsön alkalmazásáról, esetleg a játék szabályainak célszerű módosításáról. A feladatok feldolgozásának módja sokféle lehet. A rendelkezésre álló időt, az adott tanulócsoport képességeit, a feladatok tanórába való beillesztésének lehetőségeit és az adott feladatsor irányultságát mérlegelve lehetőség van a közös-, a csoport- vagy az önálló munkára. Ugyanakkor fontos, hogy a közös szóbeli értékelés ne maradjon el, hiszen a feladatok jelentős része megkívánja a tanári magyarázatot, reflexiót, a tapasztalatok értékelését, a tanultak integrálását. Mindezekhez segítséget nyújtanak a feladatok tanári változatában található módszertani ajánlások, amelyek javaslatot tesznek a munkaformára, az értékelési szempontokra, illetve megjelölik, hogy a feladat mely kompetenciák fejlesztésére alkalmas elsősorban. Ezen kívül a Továbblépés című rész minden feladat után további lehetőségeket kínál a feladat továbbfejlesztésére mind tartalmilag, mind a munkaforma tekintetében. A tanulói változat a sokszorosítható feladatlapokat tartalmazza. 6

7 I. LÉGZÉS ÉS KERINGÉS Leonardo da Vinci: Emberi szív (rajzok a művész Naplójából) 7

8 1. Információk gyűjtése (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Ki volt Szent-Györgyi Albert? Mit mondanál el róla, ha valakinek be kellene mutatnod? Írd le! Mit tennél legelőször, ha több információt szeretnél róla megtudni? A Az iskolai könyvtárhoz fordulnék. B Megnézném az Interneten. C Elmennék a könyvtárba, ahova járok. D Megkérdezném valakitől, akiről azt gondolom, hogy nálam tájékozottabb. E Egyéb: Miért választanád éppen ezt a lehetőséget? Te mit tennél, ha az Interneten szeretnél Szent-Györgyi Albert munkásságáról információkat gyűjteni? Írd le vázlatosan a keresés egy receptjét! Tapasztaltál-e már olyat, hogy az Interneten vagy más forrásokban közöltek nem feleltek meg a valóságnak? Hogyan tudnál meggyőződni a talált információk hitelességéről? Írj egy javaslatot!

9 Értékelési szempontok (1.) Kompetenciák: IKT alkalmazás, csoportos munka együttműködés, lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, rendszerezés Megjegyzések a megoldásokhoz 1. A tájékozottság egyedi és általános szintjéről kapunk egy viszonyítási alapot a fejlesztés tartalmi sikerességének későbbi megítéléséhez. 2. és 3. feladat az alapvető hozzáállást, attitűdöt méri fel. 4. Eredményéből láthatjuk az Internetes keresésében mutatott tájékozottságot. Segít bennünket abban, hogy irányítsuk az esetleges munkacsoportok kialakítását. A kevésbé rutinos diákok párokban, kisebb csoportokba való integrálása segítheti a fejlődésüket A kritikus hozzáállás fejlettségéről kapunk információt. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka Internet segítségével, frontális megbeszélés Továbblépés: Poszterkészítés a gyűjtött, ellenőrzött anyagból A gyűjtött anyag kritikai vizsgálata frontális munkával 9

10 2. Ki volt Szent-Györgyi Albert? kalandozás az interneten 2. (G) Egy tudós névjegye Először keresd meg a további feladatok segítségével, majd egészítsd ki, vagy válaszd ki a hiányzó információkat Szent-Györgyi Albert névjegyén! Név: Született: Elhunyt: Mi volt az eredeti, budapesti egyetemen tanult foglalkozása? Hol nem élt és alkotott? A Budapesten B Szegeden C Hamburgban D Pozsonyban A legismertebb felfedezése: Legfőbb tudományos elismerése: Hajózás az információtengeren... Keress információt Szent-Györgyi Albert életéről, munkásságáról! 1. Több úton is indulhatsz. Jó utat! A) Ha van ötleted, hogyan keress, máris indulhatsz az általad választott úton! Ha megtaláltad a keresett információt lépj a 2) pontra! Ha nem válaszd az 1/B pontot! B) Ha nincs ötleted, vagy nem volt sikeres a keresés, válassz az alábbi lehetőségek közül! a) Lépj pl. a oldalra! Írd be a keresőmezőbe a tudós nevét! vagy b) Lépj pl. a portálra. Írd be a keresőmezőbe a tudós nevét! Válassz a legördülő lehetőségek közül keresőprogramot! Több keresőprogramot is alkalmazhatsz egymás után. Próbáld ki a speciális keresés lehetőségét is! 10

11 A megfelelő találatokra kattintva válaszd ki azokat, amelyekben Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról szóló információk vannak. Lépj a 2) pontra! 2. Jegyezd le a kiválasztott találatok elérési útját! (pl. Lépj a 3) pontra! 3. Gyűjtsd ki a megfelelő adatokat, és készítsd el a névjegyet! 11

12 Értékelési szempontok (2.) Kompetenciák: IKT alkalmazás, lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, rendszerezés Megoldás Név: Szent-Györgyi Albert/ Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Született: szeptember 16. Elhunyt: október 22. Mi volt az eredeti, budapesti egyetemen tanult foglalkozása? orvos Hol nem élt és alkotott? C A Budapesten B Szegeden C Hamburgban D Pozsonyban A legismertebb felfedezése: a C-vitamin Legfőbb tudományos elismerése: Nobel-díj (1937.) Példa a forrásokra: Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni vagy pármunka munka Internet felhasználásával, előre elkészített munkalap segítségével; frontális értékelés Továbblépés: Hasonló munkalap készítése ma élő magyar biológusról. A magyar Nobel-díjasok összegyűjtése és névjegy készítése. 12

13 3. Ki volt Szent-Györgyi Albert?(E) 1. Mutasd be röviden Szent-Györgyi Albertet! Ha tudod, készítsd el a tudós névjegyét! 2. Mit tanácsolnál annak az ismerősödnek, aki többet szeretne a tudósról megtudni, és az Internetről szeretne információhoz jutni? A válaszadáshoz a számítógépet is használhatod! a) Mit tegyen? Készíts rövid, vázlatos útitervet! b) Mire ügyeljen? 13

14 Értékelési szempontok (3.) Kompetenciák: IKT alkalmazás, lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, rendszerezés, kritikus gondolkozás, alkotóképesség Megoldás Javasolt szempontok: 1. A névjegyben szereplő minimális ismeretek hozzávetőleges felidézése. A forrásban említett információkból merített bővebb ismeret említése. 2. A tennivalók vázlatos megfogalmazása. Az információ hitelességére vonatkozó kételyek felvetése; javaslat ennek ellenőrzésére. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka 14

15 4. A légzés egészségtana (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Az alábbiak közül aláhúzással jelöld azokat, amelyek a légzési szervrendszer részei! Ha bizonytalan vagy a válaszodban, tegyél kérdőjelet! gyomor főhörgő mellhártya gerincvelő gége főverőér garat léghólyagok Ahol alkalmaztad, miért tettél kérdőjelet? Írd ide:. 2. Hol helyezkedik el a tüdő? Jelöld a helyes válaszokat! A) a rekeszizom alatt B) a máj fölött C) a hasüregben D) a mellkasban E) a gyomor mögött 3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e! Válaszodat a következőképpen add meg: igaz, hiszen vagy hamis, hiszen.. Állítás: A filmekben gyakran látható jelenet, amikor a tüdőből kifújt levegővel végeznek mesterséges lélegeztetést, a valóságban nem is hatásos. :.., hiszen Állítás: Amikor a tüdőnkből kifújjuk a levegőt, egyre csökken benne a nyomás..., hiszen Állítás: Az egyik tüdőnk kisebb, mint a másik..., hiszen 15

16 Értékelési szempontok (4.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, rendszerezés, összehasonlítás, oksági gondolkodás, alternatívaállítás, Megoldás 1. gyomor főhörgő mellhártya gerincvelő gége főverőér garat léghólyagok 2. Hol helyezkedik el a tüdő? Jelöld a helyes válaszokat! A) a rekeszizom alatt B) a máj fölött C) a hasüregben D) a mellkasban E) a gyomor mögött 3. Állítás: A filmekben gyakran látható jelenet, amikor a tüdőből kifújt levegővel végeznek mesterséges lélegeztetést, a valóságban nem hatásos. Jellemző válaszok: igaz, hiszen a kifújt levegő már elhasznált hamis, hiszen a kilélegzett levegőben még van oxigén igaz, hiszen közben a szívet is masszírozni kell stb. Állítás: Amikor a tüdőnkből kifújjuk a levegőt, egyre csökken benne a nyomás. Jellemző válaszok: igaz, hiszen kifújjuk a levegőt belőle hamis, hiszen ha csökkenne a nyomás belül, éppen beszívná a levegőt igaz, hiszen csökkentjük a térfogatát stb. Állítás: Az egyik tüdőnk kisebb, mint a másik. Jellemző válaszok: hamis, hiszen csak egy tüdőnk van igaz, hiszen a szív miatt az egyik tüdőfélnek kevesebb hely jut hamis, mert a tüdőlebenyek száma a két oldalon egyformák 16

17 Módszertani ajánlások Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Felhasználási javaslat: Pármunka: A három állítást mindenki megkapja, a párok egyik tagja az állítást igenlő, a másik tagja tagadó érveket gyűjt. Az értékelés frontális. Csoportmunka: Hat csoportot alakítunk, két-két csoport ugyanazon állításokat kapja, az egyiknek az igaz, a másiknak a hamis válasz mellett kell érveket gyűjtenie. Mindegyik csoport beszámol a többieknek. Továbblépés: Minden csoport három-három újabb állítást ír, cserél a szomszéd csoporttal, és az előzőekhez hasonlóan megoldja a feladatot. 17

18 5. Egészségbíróság (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az osztály tanulói között szerepeket osztunk ki egy bírósági tárgyalás lefolytatására, amelynek témája a dohányzás. A szerepek és instrukcióik a következők: 1. Esküdtek: A 12 legkevésbé mozdítható, szerepelni nem szerető, introvertált tanuló kerüljön ebbe a csoportba. Nekik megfigyelő szerep jut, de a többiek produkcióját figyelmesen kell szemlélniük, majd a végén angolszász mintára döntést hozniuk. 2. Bíró: Egy szociometriailag központi szerepet elfoglaló tanulóra bízzuk, aki kidolgozza a tárgyalás menetét, szót ad, fegyelmez, levezényli a tárgyalást. 3. Ügyész: Feladata a dohányzás elleni érvek összegyűjtése, képviselete, vádbeszéd tartása, szakértők és tanúk felkérése, kérdezése. 4. Ügyészi tanúk: felkérésüket bízhatjuk az ügyész tanulóra is, de ha nem elég önálló, segíthetünk neki: megidézhet orvost, statisztikust, rákkutatót, pszichológust stb. akik természetesen előzetes adatgyűjtés, szemléltető anyag készítés után érkeznek a tárgyalásra. Kevésbé aktív tanulók bevonhatók egyszerű szemtanúként is, akik pl. kellemetlen élményeikről kell, hogy beszámoljanak (füstös vasúti kocsiban kényszerült utazni a legutóbb, arcába fújták a füstöt a liftben, ideges lett egy dohányreklámtól stb.) 5. Ügyvéd: Feladata az ügyészi vádak cáfolata, a dohányzás veszélyeinek bagatellizálása, a nikotin pozitív hatásainak kiemelése stb. 6. Az ügyvéd tanúi: Pl. dohánygyáros, dohánytermesztésből élő kistermelő, tanú 92 éves, erős dohányos nagybácsival stb. 7. Nyomozók: mindkét fél felkérhet ilyeneket, akik bizonyos információk után kell hogy kutassanak interneten, könyvtárakban. Ha megoldható, rögtön, a tárgyalás helyszínén, ha nem, elnapolt tárgyalási fordulók között. 18

19 Értékelési szempontok (5.) Kompetenciák: IKT alkalmazkodás, csoportmunka, együttműködés, alkotókészség, problémamegoldás, alternatívaállítás, kritikus gondolkodás, véleményalkotás, szóbeliség, információkezelés, társas aktivitás, felelősségérzet, társadalmi érzékenység, szervezőképesség, döntéshozatal, megfigyelés Megjegyzések a megoldáshoz Kezdetben a pedagógus segíthet a gyerekeknek abban, hogy mindkét oldalnak súg egy kicsit, tippeket ad. A visszahúzódóbb tanulók is rávehetők egyes szerepekre: lehetnek például illusztrátorok, jegyzőkönyvvezetők, teremőrök is. A lebonyolítás legalább két órát igénybe vesz, hiszen az egyiken ki kell osztani a szerepeket, megbeszélni a teendőket, majd egy felkészülési időszak után jön maga a tárgyalás. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Szerepjáték Továbblépés: Más témában egészségbíróság szervezése, pl.: levegőszennyezés és ennek élettani hatásai, az azbeszt, mint hőszigetelő anyag stb. 19

20 6. Hiányos mondatok (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Egészítsd ki az alábbi mondatokat a számokkal jelölt helyeken az odaillő szóval vagy kifejezéssel! A tüdőt a mellüregben található kettős falú zsák, a(z) (1.). veszi körül. Ennek egyik fala a tüdőhöz, másik a(z) (2.) simul. A(z) (1.) két falát vékony folyadékréteg teszi síkossá. A tüdőnek nincs saját légzőizomzata, ezért nem önmagától tágul ki és ernyed el, hanem a mellkas mozgásaitól. Mellkasunkat a bordákhoz tapadó izmok mozgatják, de a mellüreg és a hasüreg határán levő (3.). is fontos szerepet játszik a légzésben. Belégzéskor bordáink (4.)., a(z) (3.). pedig (5.). Az oxigén és a szén-dioxid a tüdőben található (6.). felületén keresztül cserélődik ki. 7. Melyik hangadás történik belégzés kíséretében? A helyes válaszok betűjeleit írd a négyzetekbe! A) A fütyülés. B) A horkolás. C) A csuklás. D) Az éneklés. E) A tüsszentés. 8. Mit jelent a passzív dohányos kifejezés? Jelöld a helyes választ! A) A dohányzásról leszokott embert. B) A dohányzásra éppen rászokott embert. C) A ritkán rágyújtó embert. D) Olyan embert, aki cigarettát kínál egy másiknak. E) Olyan embert, aki a mások által kifújt füstöt szívja be. 9. Indokold meg egy mondattal, miért veszélyes, ha valaki passzív dohányos!.. 20

21 Értékelési szempontok (6.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, összehasonlítás, rendszerezés, írásbeli munka Megoldás 1. mellhártya 2. mellkas belső felszínéhez 3. rekeszizom 4. megemelkednek / felemelkednek 5. összehúzódik / laposabb lesz 6. léghólyagocskák 7. B, C 8. E 9. Ugyanúgy belélegzi a káros anyagokat, mint az aktív dohányos. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni munka, frontális munka, megbeszélés 21

22 7. A keringés (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Döntsd el, igazak-e az állítások! Jelöld I vagy H betűvel! 1. A vér a bal kamrából a főverőérbe (aortába) jut. 2. A verőerekből a vér közvetlenül a gyűjtőerekbe áramlik. 3. A hajszálerekből a gyűjtőerek szállítják a szívbe a vért. 4. A testgyűjtőér a jobb kamrába nyílik. 5. A jobb kamrából a tüdőverőér szállítja a vért a tüdőbe. 6. A tüdő hajszálérhálózatában a vér oxigéntartalma nő, széndioxidtartalma csökken. 7. A tüdőgyűjtőér oxigénben gazdag vért szállít a szívbe. 8. A pitvarok és a kamrák között billentyűk irányítják a vér mozgását. 22

23 Értékelési szempontok (7.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás, rendszerezés, képi információ feldolgozása Megoldás 1. I 2. H 3. I 4. H 5. I 6. I 7. I 8. H Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Páros vagy önálló munka, frontális értékelés Csoportokban egy-egy tárcsát (igaz-hamis, vagy piros-zöld) készítenek, a tanár sorban olvassa az állításokat, a csoportok a tárcsa felmutatásával válaszolnak Továbblépés: A diákok párokba rendeződnek, minden tanuló ír öt igaz, vagy hamis állítást az ábra alapján. Ezután a párjával megoldatja a feladatot. Az első három legtöbb pontot elérő tanuló felolvassa a saját állításait, a többiek frontális munkával oldják meg a feladatot. 23

24 8. Kalandozás a keringésben (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Kövesd nyomon a vér útját az ember szervezetében! Tégy egy képzeletbeli utazást a szív bal kamrájából indulva. A feladatod az, hogy párosítsd az útleírás betűvel jelölt lépéseit az ábra sorszámainak megfelelően. Mi elkezdjük, Te folytasd! Az útleírás A) A főverőérből a test artériáiba jut a vér. B) A pitvar ok és a kamrák között billentyűk irányítják a vér egyirányú mozgását. C) A verőerek a vért a szervek hajszálérrendszerébe szállítják. D) A testgyűjtőér a vért a jobb pitvarba juttatja. E) A tüdőből a tüdőgyűjtőér szállítja a vért vissza a szívbe. F) A hajszálerek és a sejtek között anyagáramlás van. G) A tüdő hajszálérhálózatában a vér oxigént vesz fel, és szén-dioxidot ad le. H) A bal kamrából a vér a főverőérbe pumpálódik. I) A jobb pitvarból a vért a tüdőverőér segítségével a tüdőbe jut. J) A gyűjtőerek szállítják el a szervekből a vért a szívbe. Sorrend: H H 24

25 Értékelési szempontok (8.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás, rendszerezés, képi információ feldolgozása Megoldás 1. H 2. A 3. C 4. F 5. J 6. D 7. B 8. I 9. G 10. E Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni vagy pármunka Továbblépés: A feladat megoldása a táblánál mágneses applikációval. Folyamatábra készítése a feladat szövegének felhasználásával. Egy vörösvértest utazása a test- és a tüdővérkör ereiben Képzeld magad egy vörösvértest helyébe, utazz végig a test és a tüdővérkör erein! Milyen akadályokon kell átjutnod? Tippeld meg, hogyan változik a sebességed útközben! 25

26 9. Utazás a keringési rendszerben (E) Tégy egy képzeletbeli utazást most önállóan! Készíts vázlatos leírást a vér útjáról az ember szervezetében!

27 Értékelési szempontok (9.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, rendszerezés, képi információ feldolgozása, írásbeliség, alkotókészség Megoldás Javasolt értékelési szempontok: A véráramlás irányának helyessége A megfogalmazás pontossága Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Páros vagy egyéni munka, közös értékelés Továbblépés: A három feladatot differenciált számonkérésre is felhasználhatjuk, az F a gyengébbek, G a közepes, az E a legjobbak feladatsora. 27

28 10. Tudod-e a szívműködésed mérni? (F) Önálló mérés Jobb kezed középső ujjait helyezd bal csuklódon a hüvelykujj folytatásában a csontos alapon húzódó verőérre! Enyhe nyomással tapintsd ki az ér lüktetését, majd számold meg hány lüktetést tapasztalsz 1 perc alatt! 1. Milyen értéket mérsz ezzel a méréssel? Mérésedet legalább háromszor ismételd meg, és írd be a mérési eredményeidet az alábbi táblázatba! Ezután átlagold a mért értékeket! 1. mérés 2. mérés 3. mérés Átlag Mért érték 3. Miért nem egyforma minden érték? Az orvosok, ha kevés idő áll rendelkezésre gyakran csak fél percig számolják az ér lüktetését. 4. Hogyan lehet ebből az 1 percre vonatkozó értéket kiszámolni?.. 5. Mérj meg 3 fél perces értéket, és ebből számold ki az 1 percre vonatkozó értékeket! Eredményeidet írd be a táblázatba! Fél perc alatt mért érték Egy percre számított érték 6. Melyik méréssel (a fél perces vagy az egy perces) lehet pontosabb eredményhez jutni? Miért az a pontosabb érték?

29 Értékelési szempontok (10.) Kompetenciák: megfigyelés, mérés, összehasonlítás Megoldás 1. pulzust 2. mért értékek 3. mérési hiba miatt nem óraműszerűen szabályos a szív összehúzódása 4. 2-vel szorozva 5. mért értékek 6. egyperces méréssel 8. végig nyomon követi a szív összehúzódását Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Egyéni vagy páros munka Továbblépés: A pulzus mérése a halántékon és a nyaki ütőéren. Az eredmények összehasonlítása 29

30 11. Kié mennyi? (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Jobb kezed középső ujjait helyezd társad bal csuklóján a hüvelykujj folytatásában a csontos alapon húzódó verőérre! Enyhe nyomással tapintsd ki az ér lüktetését, majd számold meg hány lüktetést tapasztalsz 1 perc alatt! 1. Mérési eredményeiteket írjátok be a táblázatba! Csoporttag neve Mért pulzusszám 2. Átlagoljátok a kapott eredményeket! Átlagérték: 3. Miért nem egyforma minden érték? Mennyi a nyugalmi pulzus normál értéke? Hogyan lehetséges, hogy a csoportban mért átlagérték ettől eltér? 6. Miért lehetséges az alkaron végzett mérésből a szív munkájára következtetni? 30

31 Értékelési szempontok (11.) Kompetenciák: megfigyelés, mérés, összehasonlítás, oksági gondolkodás Megoldás 3. Egyéni eltérések lehetségesek 4. 72/ perc 5. Sok emberen végzett mérés eredményeként adódott a 72-es normál érték, mi itt kevés embert mértünk meg. 6. Mert a szív pumpáló sajátságának köszönhetően pulzál a vér a csuklónál lévő artériában is. Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Csoportmunka: a csoport tagjainak pulzusértékéből átlag számítása a csoportátlagokból átlagszámítás az eredmények értékelése 31

32 12. Melyik pontosabb?(e) Önálló mérés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Mérd meg a nyugalmi pulzusodat kétszer! Egyszer fél, másodszor egy percig. 2. Ezután mérd meg a pulzusszámodat 15 guggolás után, úgy hogy 1 percig számolod az ér lüktetését! 3. Újabb 15 guggolás után mérd meg a pulzusod úgy, hogy egy percig számolod az ér lüktetését! Mérési és számítási eredményeidet írd be a táblázatba! Nyugalmi pulzusszám értéke 1 perces mérésnél Nyugalmi pulzusszám értéke fél perces mérésnél Pulzusszám 15 guggolás után (1 perc alatt mérve) Pulzusszám 30 guggolás után (1 perc alatt mérve) 4. Miért emelkedett a pulzusszám?. 5. Milyen egyéb változást figyeltél meg magadon?. 6. Milyen különbség van az 1 perces mérés és a ½ perces mérésből 1 percre számított érték között?. 9. Miért figyelhető meg ez a különbség?.. 32

33 Értékelési szempontok (12.) Kompetenciák: megfigyelés, mérés, összehasonlítás, oksági gondolkodás Megoldás 4. Azért, hogy a lábizmok számára biztosítsa a szív a megfelelő oxigénellátást 5. Szapora légvételt/verejtékezést 6. A ½ perces mérésből számított érték feltűnően nagyobb. 7. Mert a guggoláshoz időben közelebb még gyorsabb a szívműködés, aztán visszaáll a normál értékre Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Pármunka Továbblépés: Csoportmunka: egy sportoló és egy nem sportoló diák pulzusértékeinek összevetése 33

34 II. Táplálkozás Vékonybél, gyomor és vastagbél Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 34

35 13. Vásároljunk tudatosan (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Csoportosítsd a felsorolt táplálékforrásokat aszerint, hogy mely tápanyagból tartalmaznak a legtöbbet! Írd a felsoroltakat a megfelelő csoportba! Tojás, burgonya, sertéscomb, napraforgó, rizs, kukorica, szója, szalonna Fehérjeforrás:... Szénhidrátforrás:... Zsírt, olajat tartalmaz:... 35

36 Értékelési szempontok (13.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás, összehasonlítás, rendszerezés Megoldás Fehérjeforrás: tojás, sertéscomb, szója Szénhidrátforrás: burgonya, rizs, kukorica Zsírt és olajat tartalmaz: napraforgó, szalonna Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: csoportmunka három csoportra: Képzeletbeli vásárlásra indultok. A polcokon a boltban a következő élelmiszerek vannak: tojás, burgonya, sertéscomb, napraforgó, rizs, kukorica, szója, szalonna. Válasszatok olyan táplálékot, amely főként fehérjeforrás főként szénhidrátforrás főként zsírt vagy olajat tartalmaz A csoportok beszámolnak munkájukról, frontális értékelés Továbblépés: Házi feladatnak adható: Írd le egy napod étrendjét, vizsgáld meg, miből mennyit fogyasztottál, készíts belőle táplálékpiramist! Megfelel-e az egészséges táplálkozásnak? 36

37 14. A tekervényes tápcsatorna (G) Tanulmányozd az ábrát, majd töltsd ki a táblázatot! A szerv megnevezése A szerv betűjele A szerv jellemző működése Gyomor B Tápanyagok felszívása vastagbél D

38 Értékelési szempontok (14.) Kompetenciák: kapcsolatba hozás, rendszerezés, képi információ feldolgozása, IKT alkalmazás Megoldás A szerv megnevezése A szerv betűjele A szerv jellemző működése 1. A 2. táplálék keverése / fehérjék emésztése 3. máj 4. epe termelése / méregtelenítés 5. vékonybél 6. C 7. E 8. víz és ásványi anyagok felszívása 9. hasnyálmirigy 10. emésztőanyagok (-enzimek) termelése Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat: Táblai applikáció, számítógépes kivetítés Továbblépés: A tápcsatorna szakaszainak elkészítése gyurmából A rajzolt vonalas ábra fő szakaszainak kiszínezése különböző színekkel 38