Párbaj Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Párbaj Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről"

Átírás

1 Párbaj Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről A génmódosítást támogatók és ellenzők két neves képviselőjének véleményét kérdeztük. A párbaj szinte kibékíthetetlen ellentéteket sejtet. Hogy kinek van igaza, döntsék el önök! Pró: Dudits Dénes Széchenyi-díjas akadémikus, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke ban született Mosonmagyaróváron, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1966-ban szerzett kitüntetéses agrármérnöki diplomát től az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatója ban a Massachusetts General Hospital Molekuláris Biológiai Osztályán, Bostonban és a Harvard Egyetem Orvosi Karán vendégprofesszorként végzett kutatásokat. Hazatérése után kutatócsoportjával indította el Magyarországon a növényi gének izolálását, és 1986-ban közölték a GM-lucerna előállítását. Mórocz Sándorral, a szegedi Gabonakutató Intézet kukoricanemesítőjével világszabadalommal védett génbeépítési technológiát dolgoztak ki, amellyel gyomirtószerellenálló GM-kukoricát állítottak elő. Jelenleg a szárazságtűrés genetikai és élettani alapjainak kutatását GM-búzanövények vizsgálatával végzik. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület alapító elnökeként aktív szerepet vállal a géntechnológiával történő növénynemesítés hazai elfogadtatásában. Kontra: Vetier Márta Greenpeace-aktivista 1980-ban született, környezetvédelmi politikát és menedzsmentet tanult, két diplomája megszerzéséig négy ország öt egyetemére járt, többek között Angliában és Svédországban. Pályafutása első éveiben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatánál foglalkozott a helyi természeti értékek megőrzésével és a Natura 2000-es védett területek rendszerezésével, később a brit magánszektorban tett kirándulás után csatlakozott a Greenpeace szervezethez tavaszától Brüsszelben, a Greenpeace Európai Irodájában mezőgazdasági GMOpolitikai tanácsadóként dolgozott ben a magyarországi Greenpeace iroda munkatársaként felügyelte a soros EU-elnökség szakpolitikai feladatait, jelenleg programigazgatóként koordinálja a GMO-kampányt. IPM: Az élelmiszer-biztonság szempontjából van különbség az evolúció során megváltozott növények, a szintén több ezer éves múlttal rendelkező növénynemesítés, illetve a viszonylag fiatal eljárás, a génmódosítás által létrehozott növények között? Pró: Bármely élelmiszerként fogyasztott növény biztonsága annak tulajdonságaitól függ, és nem attól, hogy génállományának kialakulása milyen genetikai folyamatokkal történt. Mindhárom út eredményezhet olyan termékeket, amelyek nem kívánt tulajdonsággal rendelkeznek, de vezethet az egészséget javító élelmiszerek megszületéséhez is. A biztonságot csak a tudományosan megalapozott ellenőrzés és minősítés garantálhatja, a hagyományos és GMfajták, valamint a biotermékek esetében egyforma szigor lenne indokolt. Kontra: Alapvető különbség van. Az evolúció során, illetve a hagyományos nemesítéssel kialakult növények csak a természetes úton a növényekben meglévő géneket tartalmazzák, ellentétben a génmódosítottakkal. Ez utóbbiakban ugyanis a fajok közötti határokat agresszív módszerekkel átszakítva baktériumok, vírusok génjeit építik be, sokszor olyanokat, amelyek méreganyagokat termelnek az élelmiszernek szánt növényekben. Ráadásul

2 hiányoznak a tudományos palettáról azok a független szakemberek által végzett kutatások, amelyek ezeknek a génmódosított növényeknek az emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják. A jelenleg köztermesztésben lévő génmódosított növények rovarirtó szert termelnek, vagy növényvédő szerrel szemben ellenállók. Azonban míg a növényvédő szerek biztonságát Európában legalább két éven át tartó hatásvizsgálatokkal kell igazolni, addig az ugyanilyen vegyi anyagokat termelő génmódosított növényekre mindössze 90 napos vizsgálat kötelező. IPM: Az evolúciós változással és a növénynemesítéssel létrejöttek olyan haszonnövények, amelyek károsak az emberi egészségre? Pró: Igen, gondoljunk a dohány levelében lévő sokféle anyagra, amely a dohányosok életét megkeserítheti. A burgonya gumójában zöldülés esetén felhalmozódó szolanin mérgezési tünetei emésztési és idegi rendellenességekben mutatkozhatnak meg. Gazdasági növényeink között régen ismert az édes cirok és a keserű mandula ciántartalma. A repceolajok erukasavtartalmának csökkentésére sikeres nemesítési programokat valósítottak meg, mert 15% erukasav komoly szívbetegséget idézhet elő. Kontra: Nem, hiszen azok már régen kiestek volna az élelmiszercélú felhasználásból. A vadon élő növényekből az emberiség pedig eleve azokat választotta ki étkezésre, nemesítésre, amelyek kiemelkedően hasznosak voltak számunkra. IPM: Találtak már olyan GM-növényt, amely bizonyítottan okozott egészségre káros tüneteket? Pró: Álhírekkel, rosszul elvégzett állatkísérletek szenzációs eredményeivel gyakran találkozhatunk. A GM-növényeket termesztő országokban a kormányzati szervek (az USA-ban a Food and Drog Administration FDA, Európában a European Food Safety Agency EFSA) kötelessége kiszűrni és betiltani minden olyan terméket, amely esetében a tudományos tények alapján fennáll az egészség- vagy környezetkárosítás vélelme. Eddig ezek a szervek nem hibáztak. Kontra: Leginkább a Monsanto egyik génmódosított kukoricafajtája híresült el negatív egészségügyi hatásairól. A MON863 jelölésű kukorica rovarirtó szert termel. Maga a Monsanto által végzett állatkísérletek adatainak független kutatók által történt újraértékelése során bizonyítást nyert, hogy a kontrollállatokhoz képest eltérések voltak a patkányok vérében, szignifikáns károsodás a májukban és veséjükben. A génmódosított növényeknél azonban az egészségügyi hatások mellett nagyon súlyos környezeti hatásokat is tapasztaltak. A rovarirtó szert termelő génmódosított növények károsan hatnak a biológiai sokféleségre. A nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke talajban, ill. a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok számára hasznos rovarok, pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények. IPM: Ha egy GM-növény bekerül az élelmiszerláncba, az módosíthatja a lánc többi tagjának a genomját? Pró: Ez a science fiction világába tartozó probléma. A GM-növénybe beépített transzgén viselkedésében nem különbözik például a búza többi 50 ezer génjétől. Így aztán, ha a transzgén a fogyasztó génállományát meg tudná változtatni, akkor a befogadó búzagenom génjeinek köszönhetően már régen zöld, fotoszintetizáló fülünk lenne. Kontra: A bizonyos módokon történő géncsere, amely során egyik élőlény a másiknak géneket ad át, például beporzással, lehet természetes folyamat is. A mesterségesen beépített gének is átjuthatnak más élő szervezetekbe, ami szintén bizonyított folyamat. Többek között ezért aggasztó az az ipari célú köztermesztésre és állati fogyasztásra is engedélyezett génmódosított burgonya, amely egy antibiotikum-rezisztens gént tartalmaz. Az Amflora névre keresztelt génmódosított burgonya olyan antibiotikumokkal szembeni rezisztenciagéneket

3 tartalmaz, amelyekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt nyilatkozta, hogy kritikusan fontos szerepet játszanak a tbc egyes változatainak kezelésében. IPM: Magyarországon mi az érdeke a termesztőknek, és mi a politikai, gazdasági döntéshozóknak a GMO-mentesség tekintetében? Üzleti vagy valóban egészségügyi érdekek játszanak szerepet? Pró: Ha a GMO-mentesség egyáltalán realitás lehet az Európai Unió keretein belül, akkor a magyar kormányzat jelenlegi intézkedései hosszú távon biztosan ellentétesek a gazdák érdekeivel. A román vagy a szlovák termesztők a betegségvagy aszályellenálló fajták vetésével versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a géntechnológiával nemesített fajták gazdaságos agrotechnológiákat alapozhatnak meg. A mesterségesen szított pánik átmeneti árelőnyt jelenthet, de hiba lenne ennek jelentőségét túlbecsülni, és erre agrárstratégiát építeni. Szerte a világon a géntechnológiai kutatások és fejlesztések irányai és méretei megbízhatóan jelzik, hogy a GMO-k térhódítása feltartóztathatatlan. Különösen szükség lesz a produktívabb növényekre akkor, amikor majd 9 milliárd embert kell élelmezni úgy, hogy a mezőgazdaság megfeleljen a fenntartható fejlődés feltételeinek. Kontra: Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása az értékes talaja. Az ezt károsító génmódosított növények termesztése nem érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Emellett meg kell említenünk, hogy azok a rovarkártevők, amelyekre a jelenleg engedélyezett GMO-fajták rezisztensek, hazánkban nem okoznak súlyos károkat, és hagyományos módszerekkel ezek is kivédhetők. Nagyon sok saját kukoricafajtája van az országnak, így valójában semmi szükségünk sincs ilyen potenciális veszélyforrást jelentő, és semmiféle előnyt nem szolgáltató fajták termesztésére. A természetvédelmi megfontolásokon kívül az ország GMO-moratóriuma gazdasági előnyökkel jár, hiszen a génmódosítás-mentes termékeknek és vetőmagoknak magasabb a piaci ára, mint a GMO-kkal szennyezetteknek. Az országos moratórium pedig garancia köztermesztésünk GMO-mentességére. IPM: Magyarországra importálnak több génmódosított terméket is, az EU-ban 40 GM-eredetű élelmiszer forgalmazása engedélyezett, Amerikában, Dél- Amerikában, Kínában virágzik a GMO. A magyar korlátozás gazdasági vagy egészségügyi kérdés? Pró: Bár az alaptörvény a lelki és testi egészség biztosításáról rendelkezik, amikor tiltja a GMnövények hazai termesztését, ez valójában egy szakmaiatlan, a politikai döntéshozók tájékozatlanságát kihasználó akció eredménye, ami megszégyeníti az Alkotmányt, és korlátozza a gazdák szabad technológiaválasztását, az agrárinnovációt. A fenti megfogalmazással ellentétben a valóságban az alkotmányozót nem az egészség megóvásának szándéka vezérelte, hiszen a Brazíliából behozott GM-szójával kapcsolatban megengedő, ahogy évek óta fogyasztjuk és takarmányként használjuk ezt az importterméket, ami így lesz a jövőben is. Csak éppen a magyar gazda földjén termett GM-szója okozna hatalmas lelki megrázkódtatást vagy testi bajokat? Kontra: A génmódosított növények közel sem annyira elterjedtek, mint ahogy azt az ipari lobbi láttatni szeretné. Világviszonylatban a mezőgazdasági terület 90 százaléka génmódosítás-mentes. Mindössze négy ország USA, Brazília, Argentína és Kanada területén vetik a GMO-k 84 százalékát. A kisbirtokos gazdálkodók elhanyagolható 0,6%-a választja a génmódosított növényeket. 15 évnyi kutatás után még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: a szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók, vagy rovarirtó szert termelnek. Mindezek tükrében elmondható, hogy a magyar moratórium nemcsak szakmailag és gazdaságilag megalapozott, hanem egybevág az európai és világszerte zajló folyamatokkal is.

4 IPM: A génszennyezési eseteknél amikor a módosított növények hímivarsejtjei a széllel terjednek, és módosítják a GMmentes növényeket felmerül a kérdés, hogy van-e értelme országhatárokban gondolkodni a GMO-mentesség kapcsán. Mennyi ideig lehetnek a magyar termékek GM-mentesek, ha a környező országokban engedélyezett azok termesztése? Pró: Ez a probléma is differenciált szakmai értékelést igényel. Nem minden GM-növény pollenszemei terjednek széllel, így egy GMbúzanövény csak kivételesen termékenyíti meg a közvetlenül mellette álló társát. A kukorica pollenjeinek mozgása amely genetikai következménnyel járna kevesebb, mint 100 méteres körzetre korlátozódik, de szigetelő sávok vetésével gyakorlatilag kiküszöbölhető a keveredés. A magyar GMO-mentesség jövője nem a határsértő pollenszemeken múlik, hanem a realitások felismerésén. Az EU engedélyezési rendszerében több, a hazai agrárium számára is előnyös GM-növény szerepel. Még a legelvadultabb kampányokkal sem lehet a végtelenségig félrevezetni a földek művelőit és a közvéleményt. Túl az élelmiszernövényeken a bioenergia termelése is egészen új és hatékony technológiákhoz igényli a GM-alapanyagokat. Kontra: A génmódosított növények nem ismerik az országhatárokat, telekhatárokat. A szél akár több kilométeres távolságba is képes elszállítani a génmódosított növény pollenjét. A GM-növény pollenje pedig beporozhatja a nem GM- és ökológiai termesztésben lévő növényeket, s így a termés egy része tartalmazni fogja a génmódosítás tulajdonságait. Tény tehát, hogy a GMO-mentesség megtartása külön erőfeszítéseket igényel az adott országoktól, de megfelelő ellenőrzésekkel, odafigyeléssel, összefogással hosszú távon is fenntartható. IPM: Képes a magyar hatóság ellenőrizni a hazai termékek GMO-mentességét, ha, mint tudjuk, nem rendelkezik megfelelő laboratóriumi technikával? Pró: Természetesen igen, ha modern laborokat szerel fel, és a képzett szakembereket rutinfeladatokkal foglalkoztatja. Rengeteg pénzt el lehet költeni erre a célra, de talán többet nyerne az ország, ha szakemberei innovatív, új felfedezéseken dolgoznának, amivel be tudnának kapcsolódni a nemzetközi versenybe, és a hazai fajta-előállítást támogatnák. Ebben az évben a vélt GM-növények vadászata és elpusztítása igen sokba került, és teljesen értelmetlen volt, hacsak nem egy hibás ideológia erejének demonstrációját könyveljük el sikerként. Kontra: A termékekre nem vonatkozhat a magyar GMO-moratórium, mivel az EU-ban az áruk szabad áramlása alapszabály. A termékben ezért lehet GMO. A magyar moratórium a köztermesztésre vonatkozik. A termékek GMOtartalmát az EU-ban egységes szabályok alapján a címkén, az összetevők között kell feltüntetni, s ezek után szabadon forgalomba hozhatók. Sajnos a magyar üzletek polcain is találkozhatunk génmódosított szóját, esetlegesen kukoricát tartalmazó termékekkel. A köztermesztési moratórium ellenőrzésére most már rendelkezésre áll Magyarországon is az akkreditált laboratóriumi hálózat. Idén például több száz vetőmag-ellenőrzés történt. IPM: Folynak Magyarországon is génmódosítási kísérletek? Ha igen, ki finanszírozza ezeket? Pró: Laboratóriumi és üvegházi kísérletek az ország számos intézetében, egyetemi tanszékén folynak. Ezek a mindennapi kutatás alapjai, és nehéz lenne színvonalas cikkeket közölni GMnövények, állatok vizsgálata nélkül. Ez idáig hazai, és elvétve uniós pályázati források biztosítottak anyagi hátteret az ilyen témákhoz, de a jelenlegi hisztéria közepette már fenyegető

5 nyilatkozatok jelzik a géntechnológiai kutatások visszaszorítását. Nemesítési céllal programokat nemzetközi cégek nem finanszíroznak. Kivételt két ökológiai projekt képvisel egy akadémiai és egy egyetemi kutatóhelyen. Így aztán a GMO-k leghangosabb ellenzői a cégtámogatás révén húznak hasznot a pánik gerjesztéséből, és közben nem fukarkodnak a személyes rágalmazással: aki a géntechnológia mellett szól, az a multinacionális cégek bérence. Kontra: Néhány éve látott napvilágot a Világbank által kezdeményezett nemzetközi felmérés a mezőgazdaság jövőjéről. Az ENSZ több szervezete, kormányok, civil szervezetek, az ipari szektor és számos tudós közösen arra a konklúzióra jutott, hogy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési beruházásokban gyökeres fordulatra van szükség. Nem fenntartható az a nagyipari és vegyszereken alapuló módszer, ahogyan ma az élelmiszerünket termeljük. A magyar mezőgazdasági kutatásokat is ennek a tanulmánynak a tükrében kellene folytatni. A kutatás-fejlesztési keretben szerepet kellene kapnia a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaságnak, az ökológiai termesztésnek és a hagyományos tájfajták megőrzésének. A modern biotechnológia sokkal több lehetőséget rejt magában, mint a génmódosítás. A markeren alapuló szelekció például egy olyan folyamat, amely során nem avatkoznak bele a természetes folyamatokba, viszont gyorsabban azonosíthatók a keresett tulajdonságok. Ez a módszer képes olyan komplex problémákra is új fajtákat előállítani, mint például a szárazságtűrés, az elárasztástűrés és a magasabb terméshozam. Magyarországon is folynak ilyen kísérletek, a finanszírozásukat tudomásunk szerint az MTA és különböző pályázati lehetőségek biztosítják. IPM: Van esély GM-növények termesztése nélkül az éhező afrikai országok problémájának megoldására? Pró: Az éhezés tragédiája nagyon összetett, és csak sok tényező egyidejű kezelése enyhítheti a bajokat. A növények szerepe lehet fontos, de nem a megoldás kulcsa. A GM-növények jobb szárazság-és hőtűrésükkel javíthatják a termésbiztonságot. Ugyanakkor nagy szerepe van a talajművelési módszereknek és az öntözési technológiáknak is. Kontra: A génmódosított növények nem jelentenek kiutat a fejlődő országok számára, mivel terméshozamuk bizonyítottan nem nagyobb, hiszen nem is erre lettek kialakítva ez a Világbank és az ENSZ szakmai szervezetei közös jelentésének is egyik legfontosabb tanulsága. A klímaváltozás által okozott extrém időjárási jelenségekhez sokkal jobban alkalmazkodnak a még minden országban rendelkezésre álló óriási biológiai változatosságot jelentő helyi fajták, és a negatív hatásoknak sokkal kitettebb az olyan, egyetlen fajtán alapuló mezőgazdasági rendszer, mint amilyen a GMOkat termelő mezőgazdaság. Ráadásul a génmódosított növényeket szabadalmak védik, a vetőmag árába beépítve ezért évről évre mindig fizetni kell. A fejlődő országok élelmezési problémáit egyrészt a biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdasággal, másrészt az agroüzemanyagok visszafogásával, harmadrészt a fejlett országok pazarló fogyasztásának visszafogásával lehetne megoldani. + 1 kérdés: IPM: Mi a GM hátránya? Pró: A géntechnológia megértése nagyobb szakmai felkészültséget kíván, mint például elhinni a biotermesztők ígéreteit. Így aztán bő tere van a félretájékoztatásnak, a pánikkeltésnek. De mindez nem jelenti azt, hogy a GMnövények gazdasági vagy környezetvédelmi előnyeit ne használja ki az emberiség. IPM: Mi a GM előnye? Kontra: Nagyüzemi módszerekkel, gyakorlatilag szaktudás nélkül, viszonylag egyszerű termelni. Ez az előny azonban csak átmeneti, és valójában elenyésző a fent felsorolt hátrányokkal szemben. Az agrovegyipari cégeknek busás hasznot hoznak, hiszen: GMO-vetőmag + gyomirtó szer egybecsomagolt termékek, a vetőmagok jogvédettségéből hatalmas összegek folynak be, ezáltal rátehetik kezüket a teljes élelmiszerláncra.

6 Interpress Magazin: Bioszféra, február

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. Genetikailag módosított élelmiszerek táplálkozástani hatásai Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) A molekuláris biológia

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Génmódosítás: bioszféra

Génmódosítás: bioszféra bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták termesztésének helyzete Magyarországon

Transzgénikus (GM) fajták termesztésének helyzete Magyarországon BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részekben bemutattuk a transzgénikus (GM) növények termesztésének globális helyzetét, valamint a termesztési tapasztalatokat az USA-ban

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

O I A GMO-növényekről tárgyilagosan

O I A GMO-növényekről tárgyilagosan BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A II./2. A transzgén és funkciói című fejezetben három kérdést tettünk fel: A transzgén milyen elemekből áll és mi a funkciójuk? Hogyan lehet

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták termesztésbiztonsági kockázatai (2): rizikótényezők a technológia egyes fázisaiban

A transzgénikus (GM) fajták termesztésbiztonsági kockázatai (2): rizikótényezők a technológia egyes fázisaiban BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-fajtákkal kapcsolatos összes kockázat közül beleértve az élelmiszer-biztonságit is a termesztésbiztonsági kockázatok jelentik az igazi

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület

27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület ISAAA International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata További információ: Tamara Webb 00-1-713-513-9514 tamara.webb@fleishman.com

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál

A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál MUNKAVÉDELEM 1.1 A munkavédelmi kultúra gyors ütemű átalakítása egy globális vállalatnál Tárgyszavak: munkavédelem; vállalati kultúra; vállalatirányítás; munkaszervezés; munkabiztonság. A General Electric

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm Az osli Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár minden résztvevőjét Osli, 2011. szeptember 2. GMO-s kukorica és hatásai Előadó: Dr. Roszík Péter c. docens A Gy-M-S Megyei Agrárkamara

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban

Transzgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 18. részben bemutattuk a GM-növények termesztésének globális történetét 1994-től napjainkig. A jelenleg is termesztésben lévő GM-kukorica,

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban

A GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a

Részletesebben

w w w. m t v s z. h u

w w w. m t v s z. h u www.mtvsz.hu 2 Vigyázat, génmanipuláció! Vigyázat, génmódosított élelmiszerek! A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot,

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 14.9.2010 B7-000/2010 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-000/2010. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/6. június. http://www.zoldbiotech.hu

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/6. június. http://www.zoldbiotech.hu ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/6. június http://www.zoldbiotech.hu ÉLET ÉS IRODALOM LIV. évfolyam 25. szám, 2010. június 25. http://www.es.hu/?view=doc;26192 AKADÉMIÁK FELELŐSSÉGE Dudits Dénes Gulyáslevest

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ Az 1959-ben alapított Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) fő feladata az országos szántóföldi-

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA J/11394. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszerelőállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár

Részletesebben

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio

Részletesebben

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK BIZTONSÁGA

A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK BIZTONSÁGA Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK BIZTONSÁGA (A genetikailag módosított növények és a belôlük készített élelmiszerek és takarmányok biztonsága. Kompenzálják-e az elônyök

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Urbányi Béla, Csorbai Balázs, Horváth Ákos, Hegyi Árpád, Bokor Zoltán és Horváth László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Részletesebben