RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. az építményadóról

Átírás

1 RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/1991.(XII.13.) rendelete az építményadóról a 35/1995.(XII.15.), a 27/1996. (XII.20.), 33/1997. (XII.19.), 20/2002.(XII.18.), a 32/2003.(XII.22.), a 31/2004.(XII.23.), a 32/2008.(XII.22.), a 18/2009.(XII.19.), 29/2011.(XII.19.) és a 16/2015.(XI.30) módosító rendeleteivel egységes szerkezetben A helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, valamint 43. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján az Önkormányzat Képviselő-testület az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a városi önkormányzat illetékességi területén - egyaránt ideértve a belterületi, a külterületi és a zártkerti részeket - található valamennyi olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építményre, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 2. A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi magánszemélyre, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésére, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, akik (amelyek) az 1. -ban meghatározott építmény tulajdonosai, illetőleg az ilyen építményre vonatkozó vagyoni értékű jog jogosultjai. Adókötelezettség 3. 1 (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) 2 1 Módosította a 32/2008.(XII.22.) rendelet 1. -a Hatályos: január 1-jétől 2 Hatályon kívül helyezte a 29/2011.(XII.19.) rendelet 5. -a. Hatálytalan: január 1-jétől

2 2 (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. 4. (1) Ha az építményt nem terheli valamely, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, az adóalany az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. (2) Ha az építményt valamely, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adóalany az, aki a naptári év első napján a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult. (3) A (2) bekezdésben foglalt szabálytól az építmény tulajdonosa és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy írásbeli megállapodás keretében eltérhet oly módon, hogy az adókötelezettség a) kizárólag az építmény tulajdonosát terheli vagy b) mindkettőjüket - az általuk százalékosan meghatározott arányban, illetőleg erre vonatkozó megállapodás hiányában fele-fele részben - közösen terheli. (4) A (3) bekezdésben foglalt megállapodás egy példányát a felek kötelesek a polgármesteri hivatalhoz benyújtani. (5) A (3) bekezdésben foglalt megállapodást a felek a polgármesteri hivatalban szóban is megköthetik. Erre vonatkozó nyilatkozataikat jegyzőkönyvbe kell foglalni. (6) Több tulajdonos vagy/és több vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy esetén az adókötelezettség - az (1-3) bekezdések figyelembevételével - a tulajdoni, illetőleg jogosultsági hányadok arányának megfelelően alakul. (7) E rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül: a) a kezelői jog, b) a haszonélvezeti jog, c) a használati jog, valamint d) a bérleti jog. Adómentesség 5. (1) %-os személyi adómentességet élvez a lakás céljára szolgáló építményben életvitelszerűen tartózkodó tulajdonos, haszonélvező, vagy bérlő, ha a) a lakásban életvitelszerűen tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegét; b) a lakásban egyedüliként életvitelszerűen tartózkodó 65 év feletti lakos, akinél a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj két és félszeresét. 3 Módosította a 29/2011.(XII.19.) rendelet 2. -a. Hatályos: január 1-jétől 4 Módosított a 16/2015.(XI.30).rendelet 1. -a. Hatályos: január 1-jétől

3 c) saját háztartásban három, vagy több kiskorú gyermeket; súlyosan fogyatékos gyermeket; továbbá egyedülállóként két vagy több kiskorú gyermeket nevel; d) egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimális öregségi nyugdíj 30 %-kal emelt összegét. (2) 50 %-os személyi adómentességet élvez az a nyugdíjas üdülőtulajdonos, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegét. (3) E rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozók a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott-, mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér és az élettárs. (4) Az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál nem vehetők figyelembe az alábbi jövedelmek: a) az állami szociálpolitika keretében nyújtott segélyek és egyéb juttatások, b) a társadalombiztosítás keretében nyújtott segélyek és pótlékok, c) a családi pótlék, d) a gyermekgondozási segély, díj, e) az árvaellátás, f) az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, g) a vakok személyi járadéka, h) a rokkantsági járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozó rendszeres szociális és átmeneti járadéka, i) a gyámügyi nevelési segélyek, j) az oktatási intézmények tanulóinak ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma, k) a sorkatona illetménye és egyéb pénzbeli juttatásai, l) az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint az ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díj, m) az életkezdési támogatás, n) a letelepedési támogatás, valamint o) a lakásvásárláshoz, lakásépítéshez nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, hiteltörlesztési támogatás, valamint munkáltatói, illetőleg helyi támogatás. (5) 5 6 Egyedi kérelem alapján indokolt esetben az önkormányzati adóhatóság az adó összegét mérsékelheti, vagy elengedheti az 5/2015(II.26) szociális ellátásokról szóló rendeletben részletezett rendkívüli élethelyzetre tekintettel. (6) 7 7. (1) A személyi adómentességre való jogosultságot az érintett személynek a polgármesteri hivatalnál be kell jelentenie és hitelt érdemlő módon igazolnia. 5 Módosította a 20/2002.(XII.18.) rend. 1. -a, a 32/2003.(XII.22.) rend. 1 -a. Hatályos: jan. 1-jétől 6 Módosította a 16/2015.(XI.30) rendelet 2. -a. Hatályos: január 1-jétől 7 Hatályon kívül helyezte a 20/2002.(XII.18.) rendelet. Hatálytalan: január 1-jétől 8 Hatályon kívül helyezte a 35/1995.(XII.15.) rendelet. Hatálytalan: január 1-jétől

4 4 (2) Az 5. (1-2) bekezdése szerint személyi adómentességet érintő változásokat a jogosult 30 napon belül köteles a polgármesteri hivatalnál bejelenteni Tárgyi adómentességet élveznek az évi C. helyi adókról szóló törvény 13. és 13. /A -ában foglaltakon túlmenően : (a) önkormányzati tulajdonban lévő intézményi épületek. (b) valamennyi lakás esetében életvitelszerűen tartózkodó közeli hozzátartozók (5. (3) bek.) után a hasznos alapterületből (11. (2) bek.) személyenként 15 négyzetméter. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) 11 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését, vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. (2) Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. 10. (1) Az adókötelezettség befejező időpontja annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben a) az építményt lebontották, b) a más módon (pl. természeti csapás vagy tűz következtében) megsemmisült, vagy c) az illetékes hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt események valamelyike a naptári év január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban következik be, az adókötelezettség a július 1-jétől december 30-áig terjedő időszakra nézve megszűnik. (3) Az építmény használatának - akár átmeneti, akár tartós idejű - szünetelése az adókötelezettség fennállását nem befolyásolja. Adóalap, adómérték (1) Az adó alapja, az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (2) Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50 %- a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70 %-át kell a teljes alapterületbe számítani. 9 Módosította a 16/2015.(XI.30).rendelete 3. -a. Hatályos: január 1-jétől 10 Módosította a 32/2008.(XII.22.) rendelet 2. -a. Hatályos: január 1-jétől 11 Módosította a 16/2015.(XI.30.) rendelet 4. -a. Hatályos: január 1-jétől 12 Módosította a 32/2008.(XII.22.) rendelet 3. -a. Hatályos: január 1-jétől

5 5 (3) Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót. (4) Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m 2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja (1) Az alapadó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 250 Ft, ha az építmény lakás céljára szolgál. (2) a) Az adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 500,- Ft, ha az építmény üdülés céljára szolgál és a hasznos alapterülete a 80 m 2 -t nem éri el. b) Az adó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 660,- Ft, ha az építmény üdülés céljára szolgál és a hasznos alapterülete 80 m 2, illetve 80 m 2 feletti. (3) Az alapadó az építmény adókötelezettség alá eső minden egész négyzetmétere után évi 250,- Ft, ha az építmény egyéb nem lakás céljára szolgál. (4) Az évi építményadó 400,- Ft-nál kevesebb nem lehet Adókedvezmények Záró rendelkezések 14. (1) 15 A rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E rendelet év január hónap 1. napján lép hatályba. (3) E rendeletet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell kihirdetni. A kihirdetés szabályszerű megtörténtéért a jegyző tartozik felelősséggel. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi tanácsrendeletek: a) 1/1987.(I.6.) rendelet a házadóról, valamint ezt módosító 5/1989.(IX.18.) rendelet, b) 2/1986.(V.19.) rendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról, valamint az ezt módosító 4/1989.(VIII.21.) rendeletek. 13 Módosította a 16/2015.(XI.30.) rendelet 5. -a. Hatályos: január 1-jétől 14 Hatályon kívül helyezte a 35/1995.(XII.15.) rendelet l. -a. Hatálytalan: január 1-jétől 15 Módosította a 31/2004.(XII.23.) rendelet 4. -a. Hatályos: január 1-jétől.

6 A R. 12. módosítása esetén az építményadó I. félévi késedelmi pótlékmentes befizetési határideje: április 15-e. dr. Kulcsár István s.k. polgármester Stáhly István s.k. címzetes főjegyző ALAPRENDELET HATÁLYBA HELYEZVE: december 16. A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: december 1. Bartal Zita jegyző 16 Módosította a 18/2009.(XII.19.) rend. 3. -a. Hatályos: január 1-jétől.