Bevezető rész. Általános rendelkezések

Átírás

1 Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2005. (XI. 30.) sz. rendelete az építményadóról a 2/2012. (I. 26.) számú módosítással egységes szerkezetben Bevezető rész A helyi adókról szóló évi C. tv. 1. (1) bekezdésében, valamint az 5. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Szihalom Települési Önkormányzat Képviselő-testülete illetékességi területén határozatlan időtartamra építményadót vezet be. Az építményadó bevezetésének célja az önkormányzat feladatai ellátásához szükséges források kiegészítése. A Képviselő-testület az adózással összefüggő feladatok végrehajtására a törvénnyel összhangban, valamint a törvényben nem szabályozott, vagy attól a helyi sajátosságokra is figyelemmel eltérő jogok és kötelezettségek szabályozására a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Szihalom közigazgatási területére terjed ki. 2. E rendelet alapján az adóalany az önkormányzat illetékességi területén ingatlantulajdonnal rendelkező: a) magánszemélyek, b) jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személy egyesülése. 3. Adókötelezettség 1. Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén az adóalany tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (továbbiakban építmény). 2. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő, építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrésszel egyező nagyságú földrészlet. 3. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.

2 4. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek: - Gépkocsi tároló, - Üzlet, műhely, műterem, - Raktár, - Iroda, - Egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmény. 4. Az adó alanya 1. Az adó alanya (a 2. -ban részletezett) az, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonossal tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos) 2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. 3. Társasház, garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 5. Adómentesség 1. Mentes az adó alól: (1) A Htv.-ben szabályozott kedvezményeken felül adómentes: a) Szihalom Települési Önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi lakás, b) Nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész az üdülő (üdülőépület, hétvégi ház, apartman ház, nyaraló, csónakház) kivételével. 6. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. 2. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését a következő év első napjától kell figyelembe venni.) 3. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 4. Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 7.

3 1. Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 2. Az adó mértéke: 400 Ft/m2/év 8. Bevallás, az adó megfizetése 1. Az adózó kötelezettségét, (változást) annak keletkezésétől számított 15 napon belül bevallás benyújtásával köteles bejelenteni az önkormányzat adóhatóságához. 2. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következett be. 3. Az adózónak az építményadót félévenként két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. 9. Értelmező rendelkezések 1. Önkormányzat illetékességi területe: az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed, 2. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet, 3. Építmény: olyan ingatlanjellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltozása révén jött létre. Nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény, 4. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész: az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, 5. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották melynek tényét a földhivatal széljegyezte, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. 6. Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek,

4 melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%- át kell a teljes alapterületbe számítani; 7. Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót; 8. Nevelési, oktatási intézmény: a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény ában, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. Törvény 2. -ában és a szakképzésről szóló évi LXXVI. Törvény 2. -ában meghatározott intézmény, 9. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás, 10. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járóvagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz, 11. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatást) nyújtók, ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. 10. Záró rendelkezések E rendeletben nem szabályozott helyi adót érintő adózási kérdéseket a Helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény, az eljárási kérdéseket az Adózás Rendjéről szóló évi XCII. Törvény szabályozza. 11. Hatályba léptető rendelkezések 1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit január 1-től kell alkalmazni. 2. Az 5. 1) bekezdése január 01-én lép hatályba. 3. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

5 Szihalom, november 29. Zelei András sk. Polgármester Széll Gáborné Blaskó Erzsébet sk. Jegyző Kihirdetés napja: november 30.