Ügytípus: Építményadó

Átírás

1 Ügytípus: Építményadó Eljáró belső szervezeti egység: Adóügyi Osztály Illetékességi terület: Szolnok város közigazgatási területe Az ügyintézéshez szükséges és honlapról letölthető dokumentumok, nyomtatványok: - Építményadó bevallási nyomtatvány: Főlap - Építményadó bevallási nyomtatvány: A jelű betétlap - Építményadó bevallási nyomtatvány: B jelű betétlap - Megállapodás - Nyilatkozat az építményadó bevalláshoz (üresen álló építmények esetében) Eljárási illeték: az alapeljárás illeték- és díjmentes. Alapvető eljárási szabályok: az eljárás az ügyfél által benyújtott nyomtatványokkal, iratokkal indul. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: Szerda: Péntek: Az adó megfizetése: Az egy adóévre kivetett építményadót az adózónak félévenként két egyenlő részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie. Befizetés módja: A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni a számú építményadó számlára. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) köteles teljesíteni. Adóköteles ingatlan bevallása, jogszabályi háttér: Az építményadót a helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban: törvény) felhatalmazása alapján, annak keretei között, a Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által megalkotott építményadó rendelet előírásai szabályozzák. A rendelet egységes szerkezetben megtalálható a honlapon. A törvény hatálya - a 34. -ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra. Fent felsorolt szervezeteknek nincs építményadó bevallási kötelezettségük.

2 Mindazon adóalanyok, akik a törvény hatálya alá tartoznak, bevallás benyújtására kötelezettek. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van; Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel; Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl: haszonélvezeti jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. Az adó évi mértéke: Az adó évi mértéke az adóalap után Ft/m 2. Ettől eltérően: Bolti kiskereskedelmi tevékenység céljára szolgáló építmény esetén a) amennyiben annak hasznos alapterülete 500 m 2 feletti, de a 3000 m 2 -t nem haladja meg, az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2, b) amennyiben annak hasznos alapterülete a 3000 m 2 -t meghaladja, az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2. Távközlési, energiaellátó vállalkozási, hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmény esetén az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2. Az ingatlan nyilvántartási bejegyzés alapján étteremnek, vendéglőnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény esetén, melyet a megnevezésével azonos célra használnak, az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2. A magánszemély tulajdonában lévő - üzleti célt nem szolgáló m 2 hasznos alapterületet meghaladó lakás esetén az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2.

3 Az 500 m 2 hasznos alapterületet meghaladó, ugyanazon tulajdonos tulajdonában lévő építmény esetén - kivéve az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat - az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2. Az egy helyrajzi számon ugyanazon tulajdonos tulajdonában lévő, több építmény esetén - kivéve az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat - amennyiben összesített adóköteles hasznos alapterületük meghaladja az 500 m 2 -t, úgy az adó évi mértéke a 3. szerinti adóalap után Ft/m 2. Amennyiben az építmény - kivéve a magánszemélyek tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló építmények - több feltételnek is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani. Az adó mértéke Ft/m 2 abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben az adóalany az üzleti célt szolgáló nem lakás céljára szolgáló építményét folyamatosan vagy megszakításokkal 275 napon át nem hasznosította. A kedvezményes adómérték első alkalommal a adóévre vehető igénybe. Az adóalany a nyilatkozatot a melléklet szerinti tartalommal adóévre vonatkozóan május 31-ig nyújthatja be, az ezt követő években pedig azon adóév január 15-ig, mely adóévre a (11) bekezdés szerinti kedvezményes adómérték megilleti. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása jogvesztő. Adómentesség Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére, cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. e) a magánszemély adóalany - üzleti célt nem szolgáló m 2 hasznos alapterületet meg nem haladó lakása, amennyiben azt rendeltetésszerűen lakásnak használják, f) a magánszemély adóalany - üzleti célt nem szolgáló - egy üdülője, amennyiben azt életvitelszerűen lakásnak használja, g) a társasház üzleti célt nem szolgáló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló közös használatú helyiségei. h) a magánszemély tulajdonában lévő - üzleti célt nem szolgáló - kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek. Életvitelszerű használatnak minősül, ha az adóalany az üdülőként bejegyzett ingatlant a teljes adóévben, megszakítás nélkül közüzemi számlákkal igazoltan lakásként használja és az adott címen a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett állandó lakóhellyel rendelkezik. Az ingatlan nyilvántartásban zártkertként feltüntetett ingatlanon kialakított építményre az üdülőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4 Az adókötelezettség keletkezését, továbbá az adókötelezettséget érintő változást, az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell az adó alanyának bejelentenie. A bevallás benyújtását követő 30 napon belül az Adóhatóság határozattal állapítja meg az adózó által fizetendő adó összegét, mely határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz. A jogerős határozatban foglaltak mindaddig érvényben maradnak és újabb határozat kiadására nem kerül sor, míg az adott építménnyel kapcsolatosan változás nem történik. Az adóhatóság által rendszeresített bevallás Főlapból, A és B jelű betétlapokból, valamint a Megállapodásból áll. Adott építményhez, az adóalanyok száma, az építmény jellege és az egy helyrajzi számon lévő épületek, épületrészek száma alapján különböző bevallási csomagokat kell Adózónak összeállítani az alábbiak szerint: Helyrajzi számonként egy (több külön adózó adóalany esetében helyrajzi számonként és adóalanyonként egy) Főlapot kell kitölteni. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; Adóegyszerűsítés érdekében lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok közül egy személy legyen felruházva a tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel, amikor is az ő nevében készül a bevallás. Ilyenkor a Főlapon a Megállapodás alapján benyújtott bevallás -hoz kell x -et tenni és ki kell tölteni a Megállapodás nevű nyomtatványt, melyen minden adóalany adatainak és aláírásának szerepelnie kell. Amennyiben adott építmény esetében egy adóalany van, továbbá ha a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában önállóan kívánnak adózni, a Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás -t kell jelölniük.

5 A bevallás benyújtásának okaként a Főlapon a megfelelő megjegyzést (adókötelezettség keletkezése, megszűnése vagy változás bejelentése), azon belül a konkrét eseményt kell jelölni, vagy a változás okát feltüntetni. A Főlap III. pontjában az ingatlan azonosításához szükséges adatok kerülnek. Helyrajzi számonként külön-külön bevallást kell benyújtani. Itt kell feltüntetni azt is, hogy hány darab és milyen fajtájú, típusú adótárgy található ezen a helyrajzi számon. A bevalláshoz annyi betétlapot (A, B) kell majd csatolni, ahány adótárgy (épület, épületrész) került feltüntetésre. A bevallás benyújtójának minőségét (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja), a tulajdoni hányadát, az azonosításához szükséges adatokat mint a jogi, mint a magánszemélynek a Főlap IV. pontjában kell feltüntetnie. Főlap V. pont: a kitöltés dátuma és a bevallás benyújtójának (meghatalmazottjának) aláírása szükséges. A bevallást aláírás hiányában nem áll módunkban elfogadni! Az A jelű betétlapot lakás, üdülő, a B jelűt kereskedelmi egység, továbbá az egyéb nem lakás céljára szolgáló épület adataival kell kitölteni és a főlaphoz csatolni. Mindkét betétlap I. és II. pontjaiba a bevallás benyújtó, valamint az ingatlan azonosító adatai kerülnek. A III. rovatban ki kell választani a megfelelő kategóriát, azon belül a megfelelő megnevezést. Ha egyik megnevezés sem megfelelő, az egyéb sorba kérjük azt beírni. Ha a lakásnak, üdülőnek minősülő építmény üzleti célt szolgál, azt az A. lap III/2. pontjában jelölni kell. Az A. betétlap 3. és a B. betétlap 2. pontjában az adómérték besorolásokat, mindkét betétlap V. és VI. pontjaiban a mentességek felsorolását találjuk. Amennyiben a bevallott ingatlant mentesség illeti meg, azt kell megjelölni, amennyiben nem, úgy a megfelelő adómértéket kell kiválasztani (minden építményre csak egy jelölhető). Az adó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete, melyet mindkét betétlapon meg kell jelölni Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani; Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

6 Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését okozó esemény időpontja: a vétel, eladás, használatba vételi engedély jogerőre emelkedése, átminősítés, megszűnés, stb. időpontja. Adókötelezettség keletkezésének, változásának időpontja: az eseményt követő év első napja; megszűnés esetén a megszűnés évének utolsó napja; ha az épületet az első félévben lebontják, megsemmisül, a megszűnés évének június 30. napja. A bevallás az A és B jelű lapok aláírásával érvényes! Vonatkozó jogszabályok: Az építményadóról szóló évi C. törvény. Az építményadóról szóló 48/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény.