Kevesebb búzafajtával jobb minõséget

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kevesebb búzafajtával jobb minõséget"

Átírás

1

2 2 2010/2 Magyarország búzatermésének mintegy felét exportálja. Ez az arány nem nagyobb annál, mint ami a nagy exportõr országok esetében megfigyelhetõ, lényeges különbség viszont, hogy az értékesítés nem annyira központosított és szervezett, mint ezen versenytársaknál. A hazai búza vertikum szereplõi egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a gazdaságos értékesítés és így a jövedelmezõ búzatermesztés alapja a minõség és a minõség homogenitásának növelése. Kevésbé van egyetértés abban, hogy ezek a célok milyen eszközökkel érhetõk el. A heterogén minõség egyik oka a termesztési színvonalban meglévõ hatalmas változatosság. A növénytermesztés, és ezen belül a búzatermesztés ingadozó, de jellemzõen csökkenõ jövedelmezõsége következtében sok esetben lehetetlen a szakmailag indokolt ráfordításokat finanszírozni. Ezért nem optimális a tápanyag visszapótlás, drasztikusan visszaesett a fémzárolt vetõmag használat, széles határok között ingadozik a növényvédelem színvonala, és még hosszan lehetne sorolni azokat az agrotechnikai tényezõket, amelyeket javítani lehetne. Mindezek végeredménye, hogy a megtermelt búza minõsége fokozott mértékben függ az évjárattól és a termõhelyi adottságoktól, és kevésbé érvényesül a termesztéstechnológia minõséget stabilizáló hatása. A búza minõség inhomogenitásának másik fontos oka a termesztett fajták indokolatlanul nagy száma. A termesztési kockázatot csökkenti, ha különbözõ tenyészidejû, a termesztési színvonalnak megfelelõ magasságú, eltérõ rezisztenciájú fajtákat termelünk, s emellett a feldolgozóipar (sütõ-, tésztaés kekszipar) is eltérõ fajtákat igényelhet. Ha mindezeket a követelményeket figyelembe vesszük, akkor is búzafajtával minden igényt ki lehetne elégíteni Magyarországon. Ezzel szemben 2010 elején 145 õszi búzafajta szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben, ami a vetésterület szükségtelen és káros elaprózódásához vezet. Összehasonlításul: az USA-ban, ahol a 24 millió hektárt meghaladó búza terület igen eltérõ klimatikus adottságú államok között oszlik meg és õszi-tavaszi, piros- és fehér- Kevesebb búzafajtával jobb minõséget db 1. ábra Minõsített õszi búzafajták száma Magyarországon, szemû, kemény- és puhaszemû típusokat is termelnek, a termesztett fajták száma mintegy 360. A nagy fajtaszám nem a martonvásári fajták túlzott számára vezethetõ vissza (1. ábra). Az elmúlt két évtizedben 55 martonvásári búza kapott állami elismerést, az új fajták piaci bevezetése azonban mindig együtt járt a kiöregedett, már nem keresett fajták kivonásával a vetõmag szaporításokból és a Nemzeti Fajtajegyzékbõl. Az egyidejûleg piacon lévõ Mv búzafajták száma már hosszú ideje között ingadozik. Ha figyelembe veszszük, hogy e fajták vetésterületi részaránya folyamatosan 50% körül alakul, úgy látható, hogy fajta foglalja el a vetésterület másik felét. A valóságban azonban nem minden minõsített fajta van termesztésben. Az onnan kiszorult régi fajták nem mindegyikét törölték a Nemzeti Fajtajegyzékbõl, egyes fajták sohasem kerülnek köztermesztésbe, a legújabbaknak pedig még nem volt lehetõségük elterjedni. Az államilag elismert õszi búzafajták közül 2009-ben 88 fajta vetõmagjának szaporítására került sor, ez jelentõsen kevesebb, mint az elismert fajták száma. Ezek mellett azonban 2009-ben 34, Magyarországon nem minõsített õszi búza vetõmag szaporítása is folyt. Ezek között vannak fajtajelöltek, a többségük viszont olyan fajta, amely az EU valamely tagállamában kapott minõsítést, de hazánkban nem szerepeltek az állami fajtakísérletekben. Olyan fajta is akad, amelyet vizsgáltak ugyan az 1. táblázat A legnagyobb mennyiségben fémzárolt martonvásári õszi búzafajták, MgSzH, 2009 Sorrend Fajta Részarány % Elismerés éve 2. Mv Magdaléna 6, Mv Suba 5, Mv Csárdás 5, Mv Kolo 4, Mv Marsall 4, Mv Verbunkos 3, Mv Ködmön 2, Mv Mazurka 2, Mv Béres 2, Mv Walzer 2, Mv Magvas 1, Mv Süveges 1,6 2002

3 2010/2 2. ábra Eltérõ minõségtípusú fajták aránya a martonvásári õszi búza vetõmagforgalomban, Mv Suba 3 állami fajtakísérletekben, de az eredmények alapján termesztését a Fajtaminõsítõ Bizottság nem javasolta klimatikus adottságaink miatt. A 2009-ben szaporított 27 martonvásári õszi búza közül hét fajtajelölt vagy új fajta. Ez utóbbiak vetõmagjának termesztése és üzemi kipróbálása most kezdõdött, és közülük várhatóan 4-5 fajta fog szélesebb körben elterjedni. Kereskedelmi mennyiségû vetõmag 16 martonvásári õszi búzafajtából áll rendelkezésre, közülük 12 található a Magyarországon legnagyobb mennyiségben fémzárolt húsz fajta között (1. táblázat). Öt régi, vagy kevésbé sikeres fajta kiszorulóban van a köztermesztésbõl. A választék bõvítéséül, speciális célra (bioetanol, takarmányozás) szánt, igen bõtermõ puhaszemû búzák iránt jelentõs érdeklõdés nem mutatkozik, így ezek nagyobb mértékû szaporítását nem tervezzük. A sikeres fajták 8-10 évig maradnak köztermesztésben, és csak nagyon ritka esetben képesek ezután is nagy vetésterületet elfoglalni. Az Mv Magdaléna és Mv Csárdás máig tartó népszerûsége azt bizonyítja, hogy továbbra is van piaci igény a nagy sikértartalmú fajtákra, ezért ebben a fajtacsoportban folyamatos utánpótlást érdemes biztosítani. Az Mv Verbunkos, Mv Béres, Mv Walzer, Mv Süveges ugyanebben a minõség csoportban elterjedt fajta, és közülük növekvõ jelentõséget az Mv Béres és Mv Walzer esetében prognosztizálunk, mert ezek a nagy sikértartalom mellett jobb sikérminõséggel is rendelkeznek. Hasonló minõsége és nagyobb termõképessége miatt az újonnan minõsített Mv Kolompos kipróbálását is érdemes lesz elkezdeni 2010 õszén. A fajtaszám csökkenését és a búzaminõség homogenitásának növelését vonhatja maga után a Pannon Búza Program terjedése. Minél több minõségi paramétert tartunk szem elõtt, és minél szigorúbb követelményeket támasztunk, annál kevesebb fajta fog megfelelni az elvárásoknak. Ez nem jelent leküzdhetetlen akadályt a nemesítés számára, mert ha a követelmények egyértelmûek, ahhoz a tesztelési és szelekciós módszerek helyes megválasztásával lehet alkalmazkodni. A minõségorientált nemesítés eredményei a gyakorlatban is igazolódnak (2. ábra). Az elmúlt évben már négy, pannon

4 4 2010/2 Mv Bodri Mv Lucilla néven kapott az egész Európai Unióra kiterjedõ növényfajta oltalmat az Mv Lucia búzafajta. A névváltoztatásra azért volt szükség, mert az eredeti elnevezés összetéveszthetõ volt az EU területén már forgalmazott más fajta nevével tõl a fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben és a vetõmag forgalomban már kizárólag Mv Lucilla néven fog szerepelni. prémium minõség elérésére képes fajta (Mv Suba, Mv Kolo, Mv Ködmön és Mv Mazurka) szerepelt az országosan legnagyobb mennyiségben fémzárolt fajták között (1. táblázat), és így a martonvásári fajtákon belül e minõségi csoport jelentõsége folyamatosan nõ (2. ábra). Ezt igen kedvezõ tendenciának tartjuk, és bár igen nehéz hasonlóan jó minõségû fajtákat elõállítani, folyamatosan próbáljuk szélesíteni a választékot ebben a piaci szegmensben. E csoport legújabb képviselõje a ben elismert Mv Menüett lesz. A pannon standard minõségû fajták jelentõségét nem szabad lebecsülni, mert azok is magas minõségi szintet Mv Lucilla képviselnek. Több esetben csupán egy minõségi paraméter különbözteti meg ezeket a prémium fajtáktól, leggyakrabban vagy a sikértartalom, vagy pedig valamelyik alveográf tulajdonság. Ebben a csoportban a martonvásári fajtaszortiment megújítása most van folyamatban. A még mindig népszerû Mv Magvas mellett mind jobban terjed az Mv Toborzó. Ez a fajta nagyon jól beilleszkedik a nagyobb búzatermelõ gazdaságok fajtaszortimentjébe, mert segíti a betakarítási idõszak megnyújtását, és így az idõjárási kockázatokat is csökkenti. Igen perspektivikusnak tartjuk a 2007-ben minõsített Mv Lucilla (korábbi nevén Mv Lucia) fajtát. Az Mv Lucilla nagy termõképességû és kiváló sikérminõségû fajta, amely jó alkalmazkodóképessége miatt több országban is nagyon jó eredményeket adott. Azokban a gazdaságokban javasolható termesztése, ahol megfelelõ nitrogén mûtrágyázással megalapozható a nagy termés és a sikértartalom. A pannon standard csoport két új fajtája a rövid szárú Mv Bodri és a törpe növésû Mv Petrence. Ezek a fajták érzékelhetõ elõrelépést jelentenek a termõképesség növelésében. Az Mv Karizma számos tekintetben kuriózumnak számít a búzafajták között, viszonylag szerény sikértartalma miatt azonban ebbe a csoportba sorolható. Az átlagos minõségû, bõtermõ, malmi búzák modern képviselõje az Mv Marsall. A bõtermõ puhaszemû búzák kudarca azt jelzi, hogy a nagy termõképesség önmagában nem elegendõ, és a fajta elterjedéséhez legalább közepes sütõipari minõség szükséges. Jellemzõen B1-es minõségével az Mv Marsall e típus sikeres képviselõje. A következõ hasonló fajta már az idén megszülethet. Az Mv Tallér (Mv10-07) két év után vezeti az állami fajtakísérletekben a termés rangsort, produktivitása 9%-kal haladja meg a kontroll fajták átlagát. Több más, harmadéves fajtajelölt eredményei is biztatóak, így reálisnak látszik, hogy a fajták tervezett, de nem túl gyors váltásával búzáink átlagos életkorát 7 év körül tudjuk tartani, és a martonvásári fajtaszámot a jelenlegi szinten stabilizálhatjuk a jövõben is. Láng László Bedõ Zoltán

5 2010/2 Fémzárolt búza vetõmag használat Magyarországon leszakadtunk Európától Amagyar agrártermelés dinamikus fejlõdési korszakai azokra az idõszakokra estek amikor a szakmai szempontok kerültek elõtérbe. A termelés fejlesztéséhez, az innovatív kezdeményezésekhez szükség van a gazdasági racionalitás érvényesülésére. Ez vonatkozik a növénytermesztésre, és ezen belül a vetõmag vertikumra is. A kutatási eredmények gyakorlati bevezetése akkor a leghatékonyabb, ha nyitott és szakmai érvekre alapozott a befogadó környezet. Alapkövetelmény a szellemi tulajdonjogok elismerése, amely megteremti a feltételeket a növénynemesítés területén nemzetközileg élenjáró növényfajták elterjesztéséhez. Ma már mindenki számára evidens, hogy az élelmiszerlánc teljes vertikumának biztonsága a fajtával, annak vetõmagjával kezdõdik, és arra, mint kiindulási pontra a feldolgozóipar is megkülönböztetett figyelmet fordít. Magyarországon a vetõmagtermelésnek több vonatkozásban is nagy jelentõsége van. A magyar vetõmagipar sokáig Európa második legnagyobb exportõre volt, jelentõs hozzáadott értéket állított elõ a növénytermelésben, a minõségi termelés révén a szakértelem szerepe is meghatározó volt. Martonvásáron továbbra is abból indulunk ki, hogy a minõségi élelmiszertermelési vertikum kiindulási alapja a hazai növénynemesítés és az ehhez kapcsolódó vetõmagipar. Erre alapozott integrált kutatási és fejlesztési programunk magába foglalja a növénynemesítést megalapozó módszertani vizsgálatokat, a Kárpát-medence növényi génállományának megõrzését, annak újrahasznosítását az új növényfajták szelekciójában. A Brunszvik kastély falai között dolgozó növénynemesítõk több generációja vallotta és vallja napjainkban is, hogy a tudományos és szakmai érvek biztosítása vezethet eredményes kapcsolatra a kutatás és a gyakorlat szereplõi között. Ennek bizonyítéka, hogy a martonvásári búzafajták tartósan, tizennyolc éve piacvezetõk a magyar vetõmag piacon. A fémzárolt vetõmag használat és az azt megalapozó vetõmag szaporító terület nagysága az elmúlt években történelmi mélypontra süllyedt, és a szaporító terület az elõrejelzések szerint 2010-ben tovább csökken (1. ábra). Mind több fórumon *elõzetes adat 1. ábra Õszi búza vetõmagszaporító terület (ha) Magyarországon vetõdik fel a kérdés: mi ennek a kedvezõtlen tendenciának az oka, és hogyan lehetne megállítani és megfordítani azt a kedvezõtlen folyamatot, amely már a búzatermesztés sikerességét is veszélyezteti. Nyilvánvaló, hogy a választ részben a búzatermesztés szerény jövedelmezõségében kereshetjük, ez azonban csak féligazság. Más országokban, ahol a jövedelmezõség hasonló, nem vagy nem ilyen mértékben próbálják a költségeket a fémzárolt vetõmag mellõzésével csökkenteni. A hazai vetõmag használat olyan kirívóan alacsony, hogy az USA mezõgazdasági minisztériumának tanulmánya (Gain report number: E47011, 2007) az Európai Unió tagországainak vetõmag használatáról szólva külön kiemeli Magyarországot és Lengyelországot, mint a két legkevesebb fémzárolt kalászos vetõmagot használó tagállamot. A vetõmag szakma ajánlása ellenére a mezõgazdasági kormányzat nem kívánja a nemzeti támogatásokat, de még az AKG-s kifizetéseket sem minõségi termeléshez, fémzárolt vetõmag használathoz kötni. E jelenségekre a hazai szakmai szervezetek sem fordítanak figyelmet. Felelõs szakpolitikustól sajnos olyan kijelentést is olvashatunk, miszerint a vetõmag csávázása természetvédelmi szempontból nem javasolható. Az ilyen megnyilvánulás azok sorába tartozik, amelyek szerint például az istállótrágya környezetszennyezõ, vagy a szarvasmarha tartás oka a klímaváltozásnak. Csak remélhetõ, hogy a tájékozatlanság és nem az agrárellenesség szól ezekbõl a kijelentésekbõl. 5 Az EU csatlakozás óta a szakmailag indokolt kormányzati szabályozás elmaradása miatt folyamatosan csökkent a fémzárolt vetõmag használata, és jelenleg nõ az ún, fekete vetõmag kereskedelem. A fémzárolt és csávázott vetõmag használatának drámai mértékû visszaesése már kihat a termelés és a minõség biztonságára és az élelmiszerbiztonságra is. Ez jelentõsen visszavetheti a minõségorientált magyar növénytermesztést. A fekete vetõmag dominanciája miatt jogosan vetik fel a feldolgozóipar képviselõi a búza minõség-stabilitásának és a fajtakiválasztásból kiinduló nyomon követhetõségnek az igényét. Az összes vetõmag fémzárolás 70%-át kitevõ 20 búzafajta többségével jó minõséget lehet elérni. Ezzel az eredménnyel elégedettek is lehetnénk, ha ez nem a teljes búza vetésterület 20%-ára lenne elegendõ. Ezen felül azonban a többi 80% ismeretlen vagy ellenõrizhetetlen fajtákból tevõdik össze. Ilyen feltételek mellett nincs sok esély a minõség vagy a termelés biztonságának javítására. Szükség volna a szakmai háttér megerõsítésére, és ezen belül a fémzárolt vetõmag nagyobb arányú használatára, mert e nélkül nem lehet beszélni a minõségorientált növénytermesztésrõl. A búza ára alacsony, a kínálati piacon a vevõ válogat a jó minõségû tételek között. A magyar búza csak megbízható, stabil minõséggel lehet versenyképes a nemzetközi piacon. Ehhez az egyik feltétel a vetõmag szektor rendbetétele, szakmailag korrekt szabályozás kialakítása és a szabályok betartása, betartatása. Bedõ Zoltán Láng László

6 6 2010/2 Minden minõség csoportban új Mv búzafajta Amartonvásári minõségi búzák nagy fehérje- és sikértartalmú, Pannon Prémium, illetve Pannon Standard csoportokba sorolhatók novemberében mindhárom kategóriában született új Mv búzafajta, melyek kiegészítik, illetve megújítják a korábbi választékot. A legjobb minõségû, pannon prémium minõség elérésére képes fajták választéka országosan is korlátozott. A martonvásári fajtaajánlatban három sikeres középkorai fajta (Mv Suba, Mv Kolo, Mv Ködmön) mellett a felszaporítás alatt lévõ, korai érésû Mv Toldi, és a csökkenõ vetésterületû Mv Palotás szerepel. Az igen fontos korai éréscsoport egészült ki most egy perspektivikus új fajtával, az Mv Menüettel. Az Mv Menüett (Mv 07-05) az állami fajtakísérletekben a minõségbúza kontrollnál 3,8%-kal nagyobb termést ért el, és termõképessége kismértékben a malmi kontrollok produktivitását is meghaladta (100,7%). Versenyképes termõképessége jó agronómiai tulajdonságokkal párosul cm magasságú, dús növényállományt képez, és jó állóképességet mutat mind a kisparcellás kísérletekben, mind pedig a vetõmag szaporításokban. Termésbiztonságát jó fagyállósága és rezisztenciája alapozza meg. Lisztharmattal és levélrozsdával alig fertõzõdik, fuzárium toleranciája az átlagosnál jobb. Az Mv Menüett minden tekintetben megfelel a Pannon Prémium minõségi követelményeknek. Szemei kemények, kiteltek, egyenletes méretûek. Farinográfos minõsége jellemzõen A2-A1, mely csak tápanyaghiányos területeken csökken B1-re. Nedvessikértartalma magas, meghaladja a 34-35%- ot. ICC szabvány szerinti farinográf görbe stabilitása meghaladja a 10 percet, és alveográfos minõsége is kitûnõ (1. táblázat). Vetõmag szaporítása ebben az évben kezdõdött, ezért 2010 õszén kipróbálására is csak a minõségbúza termesztési integrációkban lesz lehetõség. A sok tekintetben különleges minõségû, korai érésû Mv Karizma mellett a Pannon Standard minõségi csoport a középkorai érésû, tar kalászú Mv Petrence fajtával bõvül. Az Mv Petrence (Mv 08-06) azoknak a gazdaságoknak t/ha Mv Kolompos Mv Menüett 1. ábra Nagy sikértartalmú búzafajták termõképessége 7 termõhely átlaga, 2009 Mv Walzer Mv Süveges Mv Béres Mv Magdaléna Mv Csárdás Mv Vekni Mv Verbunkos

7 2010/2 7 Mv Petrence lehet kedvelt fajtája, amelyek intenzív körülmények között gazdálkodnak, nagy termés elérésére törekednek, és emellett átlagosnál jobb minõségû termést szeretnének betakarítani. A martonvásári fajták országos fajtakísérleteiben 2009-ben hét termõhely átlagában az elsõ helyen végzett, orrhosszal megelõzve az Mv Marsallt. Több év átlagában e két fajta azonos termõképességûnek bizonyult. Az Mv Petrence törpe növésû búza, állománya cm magas, kicsit alacsonyabb, mint a szintén rövid szárú Mv Bodri. Állóképessége kitûnõ, ezért nagy mûtrágya adagokkal rekord termés elérésére lehet törekedni. Sekély termõrétegû, tápanyagban szegény talajon termesztése nem javasolt. Egészséges búza, szántóföldi lisztharmat és levélrozsda ellenállósága jó. Minõsége hasonlít az Mv Magvas minõségére, azzal, hogy sikértartalma kevésbé ingadozó, farinográf értéke pedig A2-A1. A pannon stan- 1. táblázat Új martonvásári búzafajták minõsége Martonvásár, hat év átlaga Mv Menüett Mv Petrence Mv Kolompos Minõség típus Pannon Pannon Nagy Prémium Standard sikértartalmú Nedves sikér % 36,1 32,1 36,5 Farinográf értékszám 84,7 86,8 75,4 Sütõipari minõségi csoport A2-A1 A1-A2 A2-B1 Farinográf stabilitás (ICC) perc 10,2 12,3 10,6 Alveográf W Mv Kolompos dard minõségi követelményeknek nagy biztonsággal felel meg. Vetõmagja 2010 õszén csak a szaporító gazdaságok számára lesz elérhetõ. Az Mv Kolompos (Mv10-06) a már így is bõ választékú, nagy sikértartalmú fajták csoportjának új tagja. Elõnye, hogy a magas sikértartalom és a jó minõség megtartása mellett a termésszint növelését teszi lehetõvé. Az állami fajtakísérletekben a minõség kontroll Mv Verbunkosnál 11%-kal nagyobb termést ért el, és hasonló eredményt adott a martonvásári kutatóintézet és a Prebázis Kft. közös országos fajtakísérleteiben is (1. ábra). Magas sikértartalma A2 (B1) farinográf értékkel párosul, alveográfos minõsége közepes. Másodfokú vetõmagja kipróbálásra korlátozott mértékben már 2010 õszén is elérhetõ lesz. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap GOP / társfinanszírozásával valósult meg. Láng László Bedõ Zoltán Zeleny index 43,3 38,1 39,6 Esésszám

8 8 2010/2 Mv Karizma 2009 novemberében államilag elismert új búzafajta Az Mv Karizma õsszel és tavasszal egyaránt vethetõ (járóbúza), speciális minõségû búza. Különlegessége, hogy a hagyományos búzákhoz képest nagyobb mennyiségben termeli az 1Bx7 jelû tartalékfehérje alegységet. Ez a tulajdonság a kanadai tavaszi búzáknál ismert, és bár nem jár a fehérje tartalom növekedésével, de kiváló tészta minõséget eredményez. Származása: a Bánkúti jelû altörzsének és az Ukrainka búzafajtának a keresztezésébõl származik, BKT /UKRAINKA// UKRAINKA. Termõképessége: az MgSzH fajtaminõsítõ kísérletekben õszi vetésben, a minõségbúza kontrollhoz viszonyítva 102,3%, a malmi búza kontrollok átlagához képest 98%. Hektáronkénti termése három év 22 kísérletében 5,15-8,96 t/ha között változott. Martonvásári tájkísérletekben termõképessége az Mv Palotás fajtáéhoz volt hasonló. Tavaszi vetésben korán vetve 3,5-4,5 t/ha, megkésett vetés esetén 2,5-3 t/ha közötti termés várható évjárattól függõen. Tavaszi vetés esetén minõsége tovább javul, ezért lehet gazdaságos termesztése. Fagyállósága fitotroni fagytesztben azonos a Bánkúti 1201-ével, azaz közepes. Az Mv Karizma minõségi mutatói évi aratásban Martonvásáron Minõségi mutató Minta Minta õszi vetésbõl tavaszi vetésbõl A pályázat honlapjának internetes címe: Az érdeklõdõk itt tájékozódhatnak a pályázat keretében szervezett tanfolyamok témáiról, idõpontjairól, információkat szerezhetnek a pályázat megvalósulásának folyamatáról, valamint a globális klímaváltozással kapcsolatos egyéb honlapokat érhetnek el. Szemkeménység (HI) 63,5 67,4 Esésszám Nedves sikér % 28,3 33,1 Zeleny index Farinográf vízfelvétel % 60,9 61,7 Farinográf értékszám Farinográf csoport A1 A1 Farinográf stabilitás perc (ICC) 18,3 13,9 Alveográf W Alveográf P/L 2,1 1,52

9 2010/2 Arat az elitmag.hu 9 Kilenc hónapja indult az Elitmag Kft. megújult honlapja, amely nem kevesebbet tûzött ki célul, mint hogy a lehetõ legrészletesebben, legpontosabban tájékoztassa ügyfeleit termékpalettájáról. Az új szakportálon az egyes fajtákról és vetõmagjaikról folyamatosan aktualizált információkból szemezgethet a látogató, a legfrissebb kutatási eredmények alapján. Az elitmag.hu honlapon jelenleg 135 különbözõ fajta adatai érhetõk el. Ezek közül számos már nem rendelhetõ, a honlap készítõi mégis úgy döntöttek, megõrzik õket a nagyközönségnek csakúgy, mint az elmúlt 15 esztendõ martonvásári tanulmányait. Az elitmag.hu-n az egyes fajták nemcsak önállóan tanulmányozhatók, hanem a mûfajban egyedülálló ám az interneten egyáltalán nem szokatlan módon szabadon öszszeválogatva, táblázatos formában összehasonlíthatók, öszszevethetõk egymással a Fajtaösszevetés menüpont segítségével. Sõt, a legújabb kísérletek eredményeként nemesített búzafajtákat, a ma már csak génbankokban és nemesítési gyûjteményekben elõforduló, hajdan óriási sikerû Bánkúti 1201-gyel éppúgy össze lehet hasonlítani, mint a köztermesztésben már sikeres egyéb búzákkal. Az elitmag.hu erejét jelenleg a naprakészség és a folyamatos megújulás jellemzi. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az országhatáron belül, esetleg azon túl sem találunk olyan honlapot, amely ilyen aprólékosan világosítja fel fajtáiról és azok vetõmagjáról a látogatókat. A portálról közvetlenül kapcsolatba lehet lépni az egyes szakterületek képviselõivel és valamennyi, az Elitmag Kft. sikerében részt vállaló szakemberrel ( Kapcsolatok menüpont). Az elitmag.hu elsõsorban szakportál, nem kívánja felvenni a versenyt a különbözõ agrártematikájú hírportálokkal. A martonvásári kutatási eredményeket, az új fajtákról szóló beszámolókat azonban elsõként igyekszik közölni. Az egyes fajták esetén mindig a részletességre, és a pontosságra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a látogatók a lehetõ leghamarabb az õket érdeklõ információk birtokába juthassanak. Az elitmag.hu számos olyan szolgáltatást kínál, amely az interneten már régóta sikeres, de az agrártematikájú online médiumok olvasói még kevéssé használták ki lehetõségeit. Ilyen az információk megosztása egyetlen kattintással a különbözõ közösségi portálokon, vagy a cikkek továbbítása a kollégáknak, barátoknak, szakembereknek e- mailben. Nem titkolt cél, hogy ezekkel az egyszerû módszerekkel az elégedett olvasók kézrõl-kézre adják híreinket, termékeink leírását olyan sebesen, ahogyan az interneten kívül egyetlen más médium sem képes rá. Így az információk idejében, és célzottan azokhoz jutnak el, akiket az érdekel, akiknek a munkáját, terveit azok alapjaiban befolyásolják. Az elitmag.hu az információ átadásának professzionális megoldása mellett már új utakat is jár. Saját internetes közösségének építésébe kezdett, amelyhez egy egyszerû regisztrációs ûrlap kitöltésével csatlakozni lehet ( Regisztráció menüpont). A közösség tagjai rendszeres hírlevélben értesülhetnek a martonvásári kutatási eredményekrõl, a legújabb fajtákról, akciókról, eseményekrõl. Kapcsolatba léphetnek egymással, közzétehetik véleményüket. Az Elitmag Kft. ugyanis számít a visszajelzésekre, hogy azok alapján pontosabban alakíthassa termékpalettájáról közölt információit, hogy a lehetõ legjobb szolgáltatást nyújtsa a vevõi igényekre fókuszálva. Elitmag.hu névjegye A honlap címe: Ajánlott böngészõk: Firefox 3.x, Google Chrome, Internet Explorer 8.x, Opera Ajánlott felbontás: min. 1024x768 képpont Havi egyedi látogatószám: fõ Havi oldalletöltés: oldal Az elmúlt hónapok sikere, hogy a látogatószám megsokszorozódott, és számos pozitív visszajelzés érkezett annak ellenére, hogy az agrárszektorban az internet használat korántsem annyira elterjedt, mint máshol. További siker, hogy a legfontosabb kulcsszavakra a jelentõsebb keresõk mint a Google és a Bing a megújult portált igen elõkelõ helyre rangsorolják. Bakos Gábor Antal

10 /2 A lipóti kenyér titka A magyar piacon szinte megszámlálhatatlan fajtájú kenyér kapható. Fehér, barna, teljes kiõrlésû- vagy rozslisztbõl sütött, magvakkal dúsított és ki tudja még, hányféle közül választhat a vásárló. A hozzáértõk azonban úgy tartják, összesen kétféle kenyér létezik: a jó meg a rossz. A témában szakértõnek számító Tóth József Péterrel, az 1992-ben alapított Lipóti Pékség vezetõjével beszélgettünk a minõségi kenyér titkáról. A kenyérsütést leginkább a borkészítéshez tudnám hasonlítani kezdi a folyamat ismertetését a cégvezetõ, majd folytatja. Mindkettõhöz elengedhetetlen a jó recept és az odafigyelés. Ahogyan a must borrá nemesedik, úgy kel életre a tészta is a kovásztól. Az eljárást mindkét esetben végig kell kísérni, együtt kell élni az anyaggal. Így a hozzávalók esetleges minõségi különbségét szükség szerint korrigálni lehet a technológiába történõ beavatkozással. Tóth József Péter szerint a kenyértészta igen kényes jószág. Érzékenyen reagál a sütöde hõmérsékletére, a páratartalomra, de még az is számít, hogy a pék hányszor és milyen kemény kézzel virgolta (formázta). Éppen e külsõ tényezõk változékonysága miatt a hozzávalók és az elõállítás terén igen magasra tette a Lipóti Pékség a mércét. Tizenegynéhány évvel ezelõtt a Gyermely Zrt. megkereste a céget, beszállítónak ajánlkozva. Akkoriban két másik malommal álltunk szerzõdésben, így nem láttuk szükségesnek, hogy egy harmadikkal is üzletet kössünk. A piacvezetõ tésztagyár és malomipari vállalat képviselõje azonban meggyõzött arról, hogy kiváló minõségû lisztet szállítanának nekünk. Érvelése logikus volt, hiszen a gyermelyi liszt a fõ profiljukat képezõ tészták alapanyaga. Mivel a társaság kényesen ügyel elõkelõ piaci pozíciójának megõrzésére, csak a szigorú elvárásaiknak megfelelõ, legjobb minõségû martonvásári búzafajtákat termeltetik. Így történt, hogy egy rövid ideig tartó próba után a Gyermely Zrt. kizárólagos beszállítója lett a Lipóti Pékségnek. A minõségét három-öt napig is megõrzõ lipóti kenyér azonban nem kizárólag a kiváló alapanyagoknak köszönheti jó hírnevét. Tóth József Péter szerint a hagyományos munkafolyamat, a kelesztési idõ pontos betartása legalább ennyire fontos. A legkelendõbbnek számító lipóti parasztkenyér receptjét még 1992-ben egy idõs pék hozta a céghez. A sok kovásszal, négy órás kelesztési idõvel készülõ termék ízvilágában a békebeli kenyerekre emlékeztetett. Miután külsejét is nosztalgikus hangulatúra igazították, hamarosan a vevõk kedvence lett a barnásra sütött, repedezett héjú, három kilós kiszerelésû termék. A hosszas kézi munkával, elsõ osztályú alapanyagokból elõállított kenyér persze az árak tekintetében nem tudja, de nem is akarja felvenni a versenyt a multinacionális bolthálózatok termékeivel. Ott a kelesztéstõl számítva akár másfél órán belül a polcokra kerülhet a gyorsított eljárással készülõ, adalékokat tartalmazó pékáru. Igaz, ezek a pékségek a gyorsaságért cserébe a szavatossági idõt áldozzák fel. Tapasztalatom szerint ma Magyarországon kétféle árura van kereslet magyarázza árpolitikájukat a Lipóti Pékség elsõ embere. A vásárlási kedv akkor lendül fel igazán, ha nívós, vagy mélyen ár alatti terméket kínálunk. Ugyan az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenõrzi a boltokban kapható kenyér minõségét, a Lipóti Pékség legjobb ellenõrzõ szerve mégiscsak a vevõ. A számok is ezt igazolják, hiszen Soprontól Százhalombattán át Esztergomig kilencven mintaboltot üzemeltet a cég. Csak a fõvárosban negyven üzletben vásárolhatunk a pékség termékei közül, de rövidtávú célként azt is kitûzték: további tíz egység megnyitásával minden városrészben elérhetõk lesznek a lipóti áruk. Tóth József Péter azt mondja, még így sem gyõzik kiszolgálni az igényeket, kapacitásuk a piaci szükséglet alatt marad. Pedig határainkon túl is keresettek az ízletes, frissességüket sokáig megtartó kenyerek. Eddig a pékség termelésének 20 százalékát a Felvidékre exportálták, az idén húsvétkor üzembe helyezett nagymagyari sütöde viszont ezt a mennyiséget egymaga képes lesz elõállítani. Az így visszamaradó termékek sem maradnak a pékség nyakán, azt a Pápa-Sárvár-Szombathely térségbe szállítják majd ki. Bár a hazai boltokban is népszerûek ezek a pékáruk, a Duna túloldalán is forgalomnövekedést várnak egy most megvásárolt bolthálózat jóvoltából. A magyar alapanyagokból dolgozó, hazai erõforrást foglalkoztató vállalat 2009-ben tovább stabilizálta helyzetét a piacon. A Lipóti Pékség sütödéiben és bolthálózatában mintegy 300 fõ dolgozik, és alvállalkozóin keresztül csaknem ugyanennyi embernek nyújt biztos kenyérkereseti lehetõséget. Bakos Mónika

11 2010/2 Lisztharmat rezisztencia típusok tanulmányozása és felhasználása a búzanemesítésben 11 Abúzalisztharmat hazánkban a búza egyik leggyakrabban elõforduló levélbetegsége. A kórokozóval szemben az integrált növényvédelem nyújtja a leghatékonyabb védelmet. Az árvakelések és a fertõzött növényi maradványok megsemmisítésével jelentõsen csökkenthetõ a fertõzõanyag mennyisége. A túlzottan korai vetés következtében a növényállomány hosszabb idõn keresztül kitett a fertõzésnek. A túlsûrített vetés, illetve a túlzott nitrogén trágyázás hatására kialakuló sûrû növényállomány mikroklímája kedvezõ feltételeket teremt a kórokozó fejlõdéséhez, ezért a termesztéstechnológiában törekedni kell e hajlamosító tényezõk kiküszöbölésére. Növényvédõ szerek alkalmazásával sikeresen védhetõk meg a búzatáblák, azonban a kemikáliák és a kijuttatás költsége súlyos tételt jelenthet a kiadások között. Az integrált termesztés fontos láncszeme az okszerû fajtaválasztás. A nemesítõ intézetek, illetve cégek által a fajtaprospektusokban közreadott információ legtöbbször a búzafajták betegségekkel szembeni ellenállóságáról is tájékoztatást ad. A kiváló, vagy jó szintû lisztharmat ellenállóságú fajták termesztése kevesebb vegyszerrel, biztonságosabban megoldható. A martonvásári búzanemesítési programban a lisztharmat ellenállóság javítása fontos szelekciós szempont. A búzatörzsek kiválogatásánál az évjáratok többségében jól megállapítható a fertõzõdés mértéke, így az átlagosnál fogékonyabb utódok már a nemesítési folyamat korai szakaszában kiszelektálódnak. A lisztharmat rezisztencia genetikai háttere legtöbbször ismeretlen, mindössze néhány speciális programban lehetséges egy-egy nagyhatású rezisztenciagén kimutatása és nyomon követése. Mindazonáltal hatékony szelekció így is megvalósítható és ezt saját tapasztalatainkon kívül külföldrõl érkezett visszajelzések is alátámasztják. A búza genotípusok lisztharmat rezisztenciáját ismert és ezidáig még nem azonosított nagyhatású rezisztenciagének, illetve mennyiségi jellegû öröklõdést mutató genetikai faktorok határozzák meg. A legfrissebb génkatalógus (2009) jelenleg 43 lisztharmat rezisztenciagént (Pm gént) tart nyilván. E gének jelentõs része idegen növényfajokból, hosszú nemesítési folyamat eredményeként épült be a búza genetikai anyagába, azonban nagyon kevés gén képes a kórokozó populációt alkotó valamennyi patotípussal szemben hatékony védelmet biztosítani. Va- 1. táblázat A martonvásári lisztharmat populáció virulenciája ismert rezisztenciagéneket hordozó búzafajtákon és törzseken (Martonvásár, ) Fajta Pm Virulencia% Fajta Pm Virulencia% gén gén Carsten V ,0 100,0 100,0 Ronos 4b 76,0 85,9 87,6 Axminster/8*CC 1 55,6 59,1 53,2 Rektor 5 100,0 99,0 100,0 Ulka/8*CC 2 91,8 91,8 90,3 NK ,8 97,6 98,4 Asos./8*CC 3a 70,4 79,3 79,0 Transfed 7 74,5 95,6 97,8 Chul/8*CC 3b 21,9 26,0 28,0 Disponent 8 100,0 99,5 100,0 Sonora/8*CC 3c 94,4 97,6 100,0 Amigo1 7 62,2 88,5 93,0 Ralle 3d 43,9 36,1 38,2 M. Huntsman 2,6 77,0 86,0 88,7 M. Amber/CC*83f 42,4 35,1 36,0 Apollo 2,4b,8 66,3 81,7 79,6 Khapli/8*CC 4a 100,0 99,5 100,0 Normandie 1,2,9 65,8 89,9 52,2 SzD 5%=11,7

12 /2 jon valamennyi rezisztenciagénrõl alapvetõen le kell mondani a nemesítés során, vagy mégis akad köztük olyan mely esetleg felhasználható? E kérdés tisztázására üvegházi és szántóföldi kísérletekben vizsgáltuk 17 rezisztenciagén és génkombináció hatékonyságát. A 8 egymást követõ évben végzett üvegházi csíranövény kori tesztben a vizsgált gének egyike sem volt alkalmas arra, hogy teljes rezisztenciát biztosítson a lisztharmattal szemben. Ez a megállapítás még a Pm3b génre is vonatkozik, melyen az izolátumok mindössze a 24,7 %-a volt virulens. Eredményeinket a évi idõszak adataival szemléltetjük (1. táblázat). Az ismert Pm géneket hordozó differenciáló fajtákat szántóföldön is elvetettük. Az utóbbi öt év adatai alapján a teljes rezisztenciát jelentõ 0-s értéktõl statisztikailag mindöszsze a Pm3d gént hordozó fajta nem különbözött. Az átlagosnál erõsebben fertõzõdött a Pm2, Pm3c, Pm4a és a Pm17 gént hordozó differenciáló fajta, de a Magyarországon még jelenleg is elterjedt Pm8 sem nyújt védelmet szántóföldi körülmények között (1. ábra). Három évvel ezelõtt nemzetközi együttmûködés keretében Pm21 rezisztenciagént hordozó búzatörzseket kaptunk, melyek szántóföldi és üvegházi rezisztenciavizsgálatát is megkezdtük. Irodalmi források szerint ez a gén jelenleg még hatékonynak tekinthetõ a világ több búzatermesztõ régiójában. Eddigi vizsgálataink alapján a Pm21 hazai körülmények között is teljes ellenállóságot biztosít. A gén beépítését megkezdtük martonvásári búzafajtákba. A nagygénes rezisztencia mellett, vagy utalva a nagygénes rezisztencia sebezhetõségére, inkább helyett a kvantitatív típusú rezisztencia kiaknázása is hatékony megoldást jelenthet. E rezisztenciatípus legtöbb esetben tökéletes védelmet nem biztosít, de lassítja a kórokozó növekedését és szaporodását. A kvantitatív rezisztenciának többféle megnevezése ismert a szakirodalomban. A horizontális rezisztencia, a lassú lisztharmatosodás, avagy a részleges rezisztencia fogalma mind arra utal, hogy a 1. ábra Ismert lisztharmat rezisztenciagént hordozó búzafajták levélfelület borítottság alapján számított betegség elõrehaladási görbe alatti területe (Martonvásár, ) AUDPC érték 2. ábra Búzafajták lisztharmat betegség elõrehaladási görbéje (Martonvásár, ) Idõpont gazdanövényben olyan védekezõ mechanizmusok mûködnek, amelyek valamennyi patotípussal szemben bizonyos fokú védelmet nyújtanak. A kvantitatív típusú rezisztencia hatékonyságának megállapítására Martonvásáron két egymást követõ évben 24 õszi búzafajta és nemesítési törzs lisztharmat-ellenállóságát vizsgáltuk szántóföldön és üvegházi körülmények között. A szántóföldi kísérletek során a búzalisztharmat fertõzõdést mindkét évben május elejétõl június közepéig hétnapos idõintervallumba, öt felvételezési idõpontban jegyeztük fel. A fertõzöttség megállapításához a nemzetközileg elfogadott, 0-9-es Saari-Prescott skálát használtuk (0=rezisztens). A szántóföldi adatok feldolgozásakor meghatároztuk a betegség elõrehaladási görbe alatti terület (AUDPC) nagyságát. A vizsgált fajták közül az elõzetes elvárásnak megfelelõen a fogékony kontroll Vermillon fajta fertõzöttsége volt a legnagyobb. Kísérletünkben négy fajta fertõzöttsége statisztikailag igazolhatóan kisebb volt a rezisztens kontrollénál (Mv Magdaléna, Stozher, Lona és az ONWPM-13. A 2. ábrán a fogékony és a felnõttkori rezisztens kontroll, valamint a fogékony fajtától szignifikánsan eltérõ martonvásári fajták betegség elõrehaladási görbéjét mutatjuk be. A fajták görbéi jól szemléltetik az eltérõ fertõzõdési típusokat. A Vermillon fogékony fajtánál a lisztharmat fertõzöttség már az epidémia kialakulásának korai szakaszában nagy értéket ért el, majd a kórokozó által megtámadható levélfelület

13 2010/2 13 csökkenésével a telítõdési görbéhez hasonlóan alakult. A kvantitatív rezisztenciájú kontrollnál a lisztharmat által megtámadott növényi részek aránya folyamatosan nõtt, azonban a betegség terjedésének mértéke jóval lassabb volt. Az Mv Optimánál a végleges fertõzöttség már a negyedik felvételezési idõpontra kialakult, a betegség tovább nem terjedt. Az Mv Mezõföld görbéje a fogékony kontrolléhoz hasonló meredekségû, azonban a fertõzõdés késõbb következett be, mint a Vermillon fajtában. Az Mv Magdalénán a lisztharmat lassan fejlõdött, görbéje laposabb lefutású, mint a fogékony és a felnõttkori rezisztenciájú kontroll fajtáké. A búzanemesítési tenyészkertekben évente több ezer búzatörzs és lehetséges rezisztenciaforrás lisztharmat fertõzöttségét értékeljük, továbbá a szántóföldi szelekció során a búzanemesítõk százezres nagyságrendû törzs lisztharmat fogékonyságát is figyelembe veszik. E szisztematikus munka eredményeként erõsen fogékony törzsek nem juthatnak el a fajtajelölti státuszig. Az állami elismerést követõen az új fajták akár nagyobb vetésterületen is elterjedhetnek, ami a kórokozó populációban korábban nem detektálható lisztharmat patotípusok felszaporodását is elõsegítheti. Ez végül a gazdanövény betegségellenállóságának elvesztéséhez is vezethet. Korábbi hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a nagygénes rezisztencia esetén a rezisztencia letörésének valószínûsége jóval nagyobb, mint a kvantitatív típusú rezisztenciáé. A jelenlegi Martonvásári fajtaszortimentben az Mv Hombár évek óta õrzi a kiváló ellenállóságát. A rezisztencia genetikai háttere ebben a fajtában még nem ismert, de feltételezhetõ, hogy egy napjainkig még nem azonosított rezisztenciagén felelõs a kiváló szintû lisztharmat-ellenállóságért. Több fajta (Mv Béres, Mv Marsall, Mv Suba, Mv Kolo, Mv Laura, Mv Bodri) lisztharmat rezisztenciája olyan szintû, amely gyakorlatilag szükségtelenné teszi a lisztharmattal szembeni növényvédõ szeres védekezést a termesztésben. Külön figyelmet érdemel, hogy a nagy területen, immár több mint egy évtizede termesztett Mv Magdaléna és az Mv Csárdás még mindig az átlagosnál jobb lisztharmat rezisztenciájú. E fajták példája mutatja, hogy a jelenlegi nemesítési rendszerrel lehetséges tartós lisztharmat rezisztenciájú búzafajták és törzsek elõállítása. Kutatásainkat jelenleg az OM00188/2007 sz. DTR_2007 Jedlik Pályázat és az AGRISAFE sz. EU-FP7-REGPOT pályázatok támogatják. Vida Gyula Komáromi Judit Veisz Ottó Honnan tudják a növények, mikor lehet és kell virágozni ahhoz, hogy biztosítva legyen a magkötés? Hogyan érzékelik a tél közeledtét, és hogyan készülnek fel rá? Elméleti és gyakorlati szempontból is egyaránt fontos kérdések ezek, amelyekre nem is olyan egyszerû a válasz. Általánosságban megállapítható, hogy az egyedfejlõdés és a virágzás szabályozásában a környezeti feltételrendszernek minden növényfajban alapvetõen meghatározó szerepe van. Ezek közül az adott környezetben a fejlõdést leginkább limitáló környezeti tényezõ, és az erre kiépült genetikai szabályozás szerepe lehet a leghangsúlyosabb. Így a sarkvidékeken a rövid vegetációs periódushoz, vagy a félsivatagi területeken a rendelkezésre álló csapadék szûkösségéhez való alkalmazkodás, míg a mérsékelt égöv alatt a téli fagyok és/vagy a nyári aszályos periódusok elkerülése számítanak fontosabb környezeti hatásoknak. Mérsékelt égövön a növények egyedfejlõdésének ütemét alapvetõen az alacsony hõmérsékletû periódusok (vernalizáció), az ezt követõ környezeti hõmérséklet, a megvilágítás hossza (nappalhossz), a fény intenzitása, spektrális összetétele, a tényezõk napi és éves ingadozásai és ezek kölcsönha- Van-e idõérzékük a növényeknek? Virágzást serkentõ szabályozó utak Virágzást lehetõvé tevõ szabályozó utak 1.ábra Virágzás-szabályozás környezetfüggõ sematikus modellje Növényi hormonok Vernalizáció Növény kora Nappalhossz Fény mennyiség/minõség Integrátor gének Mensztéma hatékonyságát befolyásoló tényezõk Jelátvitel Vegetatív növény Virág részek azonossági génjei Környezeti hõmérséklet Virágzás tásai szabják meg. Tehát a környezet egyes elemei szolgáltatják azokat a jelzéseket, amelyeket a növények egyformán érzékelnek, de a rájuk adott válasz már az egyedi növény genetikai állományától erõsen függõ (1. ábra). Az egyedi növényreakciót megszabó egyik alapvetõ jelleg a vernalizációs igény megléte vagy hiánya, amely az õszi és a tavaszi életformájú egyedeket elkülönítve egymástól meghatározza mind a télállóságot, mind a virágzást. Az õszi életformájú egyedek virágzásukhoz meghatározott hosszúságú hidegkezelést igényelnek, amely egyben a fagyállóságuk alapját is biztosítja. A tavaszi életformájú egyedek ezzel szemben vagy nem rendelkeznek vernalizációs igénnyel, vagy a gyenge vernalizációs igényük magasabb, 10 C

14 /2 2. ábra Egy tavaszi és egy õszi életformájú árpafajta tenyészõcsúcsának fejlettségi állapota december 15-én, október közepi szántóföldi vetést követõen Levél kezdemények feletti hõmérsékleti tartományban is kielégíthetõ, és ezzel párhuzamosan télállóságuk is gyenge. A vernalizációs igény és a télállóság, valamint a vernalizációs igény és a kalászolási idõ közti összefüggés azonban nem ilyen egyszerû. Egyrészt ismertek olyan genotípusok (fakultatív életforma), amelyek nem rendelkeznek vernalizációs igénnyel, mégis jó a fagyállóságuk. Másrészt az õszi életformájú egyedek vernalizációs igényében megmutatkozó variabilitás, a vernalizációs igény telítõdését követõen már nem áll szoros összefüggésben sem az õszi genotípusok fagytûrésének és télállóságának mértékével, sem a virágzási idejükkel. Ez jelzi a vernalizációs igényt helyettesítõ, vagy a vernalizációs igény telítõdésére épülõ többi genetikai szabályozás fontosságát. A virágindukció bekövetkeztét a hajtás tenyészõkúpjának morfogenetikai átalakulása jelzi, amikor is a levél és hajtáskezdemények helyett módosult hajtás, a virág képzõdik. A vegetatív fejlõdési fázis befejezõdésének elsõ, mikroszkopikusan észrevehetõ jele a kettõs gyûrûk képzõdése a tenyészõcsúcson (2. ábra). Október 10-i vetésidõt alkalmazva a tavaszi életformájú árpafajták egységesen már december elejére elérték ezt a fázist. Az õszi fajták között nagyobb variabilitás mutatkozott a kettõs gyûrû kialakulásának idejében, amelynek intervalluma a telén elvégzett kísérletekben december közepe és február vége között volt. Február végére a tavaszi életformájú árpafajták többségénél már a kalászka kezdemények szervezõdése, fejlõdése zajlott, ennek ellenére az 1,0-1,5 mm nagyságú tenyészõcsúcsuk változatlanul a hajtástõben helyezkedett el. A tenyészõcsúcs szerkezetében bekövetkezõ minõségi változás nem feltétlenül nyilvánult meg a növények külsõ morfológiájában; a levélszámban, a hajtás magasságában, valamint a bokrosodás mértékében csak kisebb, inkább fajtához, mint életformához köthetõ különbségek mutatkoztak. A kalászos gabonaféléknél a virágzás szabályozásának csak az elsõ lépcsõfokát jelenti a tenyészõcsúcs vegetatív-generatív átmenete és a kalászka kezdemények (primordiumok) kialakulása, a következõ stádium a szárbaindulás fázisa, amely szántóföldi körülmények között akár 3-4 hónappal késõbb következhet be, mint a vegetatív generatív átmenet. Az elsõ szárcsomó megjelenésének, valamint az elsõ szártag (internódium) megnyúlásának (szárbaindulás) idejére befejezõdik a kalászka differenciálódás is, kialakul a terminális kalászka, visszavonhatatlanul megszabva ezzel a lehetséges végleges kalászka számot. Kontrollált klímakamrás kísérletekben, hosszú nappalon ezek a folyamatok gyorsan követik egymást, a tavaszi életformájú árpafajták átlagosan az ültetést követõ napon már a szárba indulás fázisánál tartanak, de az õszi életformájú fajták esetében is az átlag érték nap közötti. A vegetatív generatív átmenet, és a szárbaindulás kettõs lépcsõje biztosíthatja, hogy még az olyannyira kedvezõ õszi idõjárási viszonyok ellenére se kezdõdjön el idõ elõtt a kalászolás, és az esetlegesen már kifejlõdött generatív szervek az egymásra koncentrikusan boruló levélhüvelyeken belül a szártõ mélyén védett helyzetben átvészelhessék a téli fagyokat. A generatív vegetatív átmenet környezetfüggõ genetikai szabályozására vonatkozó ismereteink az utóbbi évtizedben jelentõsen bõvültek, de jóval kevesebbet tudunk a szárbaindulás szabályozásában közremûködõ környezeti és genetikai komponensekrõl. Vajon ugyanazon komponensek vesznek részt mindkét folyamat meghatározásában? És ha igen, szerepük és a köztük fennálló kölcsönhatási kapcsolatok teljesen hasonlóak, vagy fejlõdési fázisonként kisebb eltérést mutatnak? Vajon azonosíthatók-e olyan komponensek, amelyek fejlõdési fázis specifikusak, csak az egyik fázisra gyakorolva hatást? Árpában és búzában folytatott kísérleteinkben ezekre a kérdésekre is keressük a választ, amely egyrészt hozzájárul a növények idõérzékelésének megértéséhez, másrészt fontos eszközt nyújt a nemesítés során az egyedfejlõdési mintázatok tudatos kombinálásához, elõsegítve a változó környezeti feltételekhez könynyebben alkalmazkodni tudó új fajták elõállítását. Kutatásainkat az AGRISAFE sz. EU-FP7-REGPOT és az OTKA NK72913 pályázatok támogatják Karsai Ildikó Veisz Ottó

15 Mind a nemesítõk, mind a termelõk egyre többször és több helyen találkoznak a klasszikus nemesítéssel sokszor együtt használt molekuláris nemesítés szókapcsolattal. Le kell szögezni, hogy a két módszer nem egymás ellentétei, hanem párhuzamosan mûködõ, egymást kiegészítõ módszerek. A fajta-elõállítás a mindennapi gyakorlatban a kedvezõ tulajdonságú egyedek, törzsek megtalálása és létrehozása. A klasszikus nemesítési módszerekkel ez bonyolult és idõigényes folyamat, mivel a növény fizikai megjelenésébõl (fenotípus) von le következtetéseket. A felszínen megjelenõ tulajdonságok vizsgálatával azonban csak közvetve kapunk választ a gének jelenlétérõl, azok mûködésérõl, mivel a fenotípust együttesen határozza meg a genetikai felépítés (genotípus) és a környezeti hatások. Míg a genotípus állandó és változatlan, addig a környezeti hatások eltérõek lehetnek, ezáltal befolyásolva a fenotípust. Klasszikus módszerekkel, egy új fajta nemesítése egészen a köztermesztésbe kerülésig évig is eltarthat. Ha a klasszikus nemesítési technikát ötvözzük a molekuláris nemesítéssel, ami a gazdaságilag jelentõs gének beazonosítását, a genomba történõ lokalizálását és az azokra történõ szelekciót teszi lehetõvé a nemesítõknek, akkor a nemesítési folyamat felgyorsítható, egyszerûbbé tehetõ. A molekuláris nemesítésen belül a molekuláris markerek alkalmazása jelenti a legnagyobb segítséget a nemesítõnek és talán nemsokára a termelõnek is. Segítik a nemesítõt A nemesítési folyamat idõigénye nagyban függ a növényi alapanyagtól. Ha már az elsõ keresztezésnél ismerjük az adott szülõ genetikai hátterét, együtt a fizikai megjelenéssel, akkor lehetõség nyílik a gyorsan változó környezeti- és felhasználói igényeknek megfelelõ fajta rövidebb idõ alatti nemesítésére. Ezáltal akár 2-3 évvel is lerövidülhet a nemesítési folyamat. Ebben nyújt segítséget a marker alapú szelekció (MAS), amely a hagyományos fenotípusos szelekció helyett a genotípusos szelekciót teszi lehetõvé. Ez a klasszikus nemesítési módszer olyan kiegészítése, 2010/2 Segítségül hívjuk a markereket 1. ábra Növénytõl a markerig 15 amikor egy adott tulajdonságra (gén), olyan rövid DNS szakaszt (markert) keresünk, ami vagy nagyon közel áll a keresett génhez, vagy éppen maga a gén. Ezen szakasz jelenlétébõl, vagy hiányából lehet következtetni, hogy a keresett tulajdonság jelen van-e. Ahhoz, hogy ezek a különbségek értelmezhetõvé váljanak, a növényekbõl elõszõr DNS-t kell izolálni. Ezután fel kell szaporítani a keresett szakaszt (markert) a DNS-en belül egy összetett biokémiai folyamat során. Az így már elegendõ mennyiségû DNS szakasz további vizsgálatával el tudjuk dönteni a növények felnevelése elõtt, hogy rendelkezni fognak-e az értékes tulajdonságokkal (1. ábra). Az elvégzett marker vizsgálatok alapján a törzsekbõl csak azokat az egyedeket kell tovább felnevelni és szaporítani, amelyek hordozzák az adott markert, ezáltal az adott tulajdonságot. Ilyen szelekció már a növény két-három hetes korában is elvégezhetõ, így egész korán, a növény teljes felnevelése nélkül kaphatunk információt a genetikai háttérrõl. Ezen információk nemcsak lerövidítik a nemesítési folyamatot, hanem a kisebb egyedszám miatt egyszerûbbé, kezelhetõbbé válnak, vagy éppen kiküszöbölhetõk lesznek az egyes folyamatok is, mint például a növények mesterséges fertõzése. Az erõforrások átcsoportosításával több hasonló, marker vizsgálaton alapuló kísérlet is elvégezhetõ. Jelentõsen le lehet csökkenteni a fajlagos költségeket, ha egyszerre több markerre is szelektálunk. A molekuláris markerek segítségével olyan rezisztencia típusok is kimutathatók, amelyek csak nagyon ritkán okoznak gondot. Ilyenkor a tünetmentesség alapján nem állapítható meg, hogy ez a betegséget kiváltó kórokozó

16 /2 hiányának tulajdonítható, vagy a fajta tartalmazza a rezisztenciát okozó gént. Akkor is segítségünkre lehetnek a markerek, ha tudjuk, hogy a fajta tartalmaz ugyan rezisztencia géneket, azonban ez a növény fizikai megjelenésébõl nem állapítható meg. Levélrozsda esetében eddig közel 60 rezisztencia gént (Lr) írtak le. Ezen gének közül napjainkig 21-re fejlesztettek ki molekuláris markert. Egy egészséges növény esetében azt, hogy mely gének okozzák a rezisztenciát, csak molekuláris markerekkel lehet kimutatni. Egy nemrégiben elvégzett kísérletben Lr1 és Lr10 gének jelenlétét vizsgáltuk 72 martonvásári (Mv) õszi búzafajtában, molekuláris markerek felhasználásával. Az Lr1 gén a vizsgált genotípusok 15%-ában fordult elõ, míg az Lr10 gén a fajták 21%-ában volt kimutatható. A vizsgált búzafajták közül háromban találtuk meg mindkét gént. Több búzafajta esetében elmondható, hogy amelyik tartalmazta az Lr1-es vagy Lr10-es gént (2. ábra), azok mérsékelten ellenállóak, illetve mérsékelten fogékonyak voltak. Ebbõl a vizsgálatból is látszik, hogy a molekuláris információk kiegészítették az eddig fenotípuson alapuló adatokat, így alkotva egészet, a nemesítõ számára hasznos információt adva. Molekuláris markereket fejlesztettek már ki és rutinszerûen használnak levélrozsdán kívül, sárgarozsdára (Yr), szárrozsdára (Sr), lisztharmatra (Pm), valamint alkalmazkodóképességet befolyásoló génekre, mint vernalizációs (Vrn) igény és fotoperiódus (Ppd) érzékenység a törpeség génekre (Rht) és a minõséget meghatározó, nagy molekulasúlyú (HMW) és kis molekulasúlyú (LMW) glutenin fehérje alegységek (Glu) kimutatására is. A molekuláris markerek felhasználása nem merül ki a genotípusok molekuláris szintû leírásában, segítségükkel fajtaazonosítást is elvégezhetünk. A növények genetikai hátterének meghatározása és összehasonlítása már nagyon fiatalon, egy-két leveles korban elvégezhetõ. Az így kapott információkkal pontosan, molekuláris szinten meghatározható a fajták, törzsek közötti különbség, vagy hasonlóság. Segítik a termelõt A genotípus ismerete nemcsak a nemesítõt, de a termelõt is segítheti a jövõben. Egy adott fajta kiválasztása a fajta- 2. ábra Az Lr1 és Lr10 gének kimutatása molekuláris markerekkel martonvásári búzafajtákban 3. ábra Mv Béres jellemzése molekuláris markerekkel katalógusból eddig leginkább mennyiségi és minõségi adatok összevetésébõl állt. Ha a nemesítõ az eddig megszokott adatok mellé génekrõl, vagy génekhez köthetõ markerekrõl is ad tájékoztatást a fajtát illetõen, akkor a termeltetõ, vagy a termesztõ akár ezek alapján is hozhat döntést (3. ábra). Ilyen segítség lehet, például a rezisztencia gének jelenléte az adott fajtában. Nagyon sok olyan, évrõl-évre felmerülõ betegség van, ami komoly kockázatot jelent a termesztõnek. A tapasztalatok alapján, ha adott rezisztencia génekkel rendelkezõ fajta a termesztési területen már nem nyújt hatékony védelmet, mert például újabb, az azokra a génekre rezisztens kórokozók jelentek meg, érdemes lesz egy hasonló minõségû és termõképességû, de más/több rezisztencia génnel rendelkezõ fajta termesztésére áttérni. A molekuláris markerek használata és értelmezése eddig csak a nemesítõknek, kutatóknak a kiváltsága volt, azonban eljöhet az idõ, amikor ezek az információk már a termelõnek is hasznot hoznak. Érdemes lesz tehát nemcsak a minõségi és mennyiségi szempontokat figyelni majd egy fajta kiválasztásánál, hanem azokat a marker információkat is, melyekkel részletesebb, egészebb képet kapunk a termeszteni kívánt fajtát illetõen. Gulyás Gergely Kiss Tibor

17 2010/2 Miért fontos génforrások a kecskebúza fajok? 17 Atermesztett búza kiemelkedõ szerepet játszik a világ és Magyarország élelmiszer ellátásában. Napjainkban számos betegség-rezisztenciagént hordozó búzafajtát termesztenek, azonban egyre nagyobb kihívást jelent a különbözõ kórokozó rasszok megjelenése, ezért egyre nõ a rezisztencia-nemesítés jelentõsége. A termesztett búza genetikai változatossága növelhetõ a vad fajok géntartalékainak felhasználásával. A kecskebúza (Aegilops) fajok (Aegilops umbellulata, Ae. comosa, Ae. biuncialis, Ae. cylindrica, stb.; 1. kép), a termesztett búzával közeli rokonságban álló vad fajok (2. kép), amelyek számos, a mezõgazdaság szempontjából hasznos tulajdonságot hordoznak (só- és szárazságtûrés, betegség-ellenállóság). A kecskebúza fajoknak genetikai változatosságuknak köszönhetõen nagyfokú az alkalmazkodó képességük, mely azt eredményezte, hogy a Földközi-tenger medencéjétõl egészen Nyugat-Ázsiáig elterjedtek. Egyes fajaik, mint az Aegilops cylindrica Magyarországon, így például a Sas-hegyen is elõfordulnak természetes körülmények között, melybõl a Génforrások Hasznosítása Csoport a Martonvásári Gabona Génbankba szemeket gyûjtött be (1. és 3. kép). Az idegen fajú keresztezések egyik célja rezisztencia gének beépítése a termesztett búzába. Az idegen fajú génátvitel elsõ lépése a faj- és nemzetséghibridek létrehozása. A búza és az Aegilops fajok közeli rokonsága miatt a két nemzetség a természetben is könnyen keresztezõdhet. Így érthetõ, hogy már a kutatások kezdeti idõszakában a világ számos részén így Magyarországon is beszámoltak spontán búza Aegilops hibridekrõl. Már a 20. század elsõ felében létrehoztak búza Aegilops hibrideket kontrollált keresztezési körülmények között. A hibridekkel való visszakeresztezés után addíciós és szubsztitúciós vonalak hozhatók létre. Az addíciós vonalak egy idegen fajból származó kromoszómapárt hordoznak a búza genomja mellett (4. kép), míg a szubsztitúciós vonalak esetében a búza egy kromoszómapárját egy idegen fajból származó kromoszómapárral helyettesítjük. Az addíciós és szubsztitúciós vonalak fontos szerepet játszanak a transzlokációs vonalak létrehozásában, amelyek alapanyagok lehetnek az agronómiailag fontos tulajdonságok beépítéséhez a búzába. A transzlokációs vonalak az addíciós és 1. kép a, b, c Az Aegilops umbellulata, az Ae. biuncialis és az Ae. comosa a tükrösi tenyészkertben Martonvásáron. Az ábrán látható, hogy a szegélyként alkalmazott búza jóval magasabb az Aegilops fajoknál d A Magyarországon is elõforduló Ae. cylindrica természetes körülmények között a budapesti Sas-hegyen

18 /2 2. kép A búza, és a búzával közeli rokonságban lévõ Aegilops biuncialis kecskebúza faj kalásza szubsztitúciós vonalakkal szemben már nem a teljes idegen kromoszómát tartalmazzák, csak annak egy szakaszát a búza genomjába beépülve. A transzlokációs vonalak egy része agronómiailag hasznos tulajdonságokat kódoló géneket is tartalmazhat. Az elõállított genetikai alap- 4. kép Egy 44 kromoszómás (42 búza + 2 Ae. biuncialis) búza/ae. biuncialis diszómás addíciós vonal kromoszómaszelvénye. Az ábrán megfigyelhetõ, hogy a hagyományos kromoszóma festési eljárás nem alkalmas az idegen fajból származó kromoszómák azonosítására. 3. kép A Magyarországon is elõforduló Aegilops cylindrica megfigyelése és begyûjtése a természetben, a Génforrások Hasznosítása Csoport budapesti, sas-hegyi tanulmányútja során. Fotó: Molnár István anyagokban fontos az idegen kromoszómák nyomon követése, melyre napjainkban már modern genetikai módszerek állnak rendelkezésre (fluoreszcens in situ hibridizáció, FISH; 5. és 6. kép). Az in situ hibridizáció során ismétlõdõ DNS szakaszokat jelölünk zölden vagy pirosan fluoreszkáló anyaggal, így nyomon tudjuk követni ezek elhelyezkedését az egyes kromoszómákon. Az ismétlõdõ DNS szakaszok kromoszómánként egyedi mintázatot adnak, tehát olyan kromoszómaspecifikus mintázatot kapunk, amely alkalmas az egyes kromoszómák megkülönböztetésére és azonosítására (5. és 6. kép). A Génforrások Hasznosítása Csoportnak célja olyan vonalakat elõállítani a már rendelkezésre álló búza/aegilops biuncialis addíciókból, melyek a kecskebúza (Ae. biuncialis) kromoszóma azon kis részét tartalmazzák, melyen csak az agronómiailag hasznos tulajdonságot kódoló gének helyezkednek el. A téma jelentõségét az is alátámasztja, hogy az Ae. biuncialis géntartalékait napjainkig még nem hasznosították. Transzlokációs vonalak elõállításával több agronómiailag hasznos gént juttattak be a kecskebúza fajokból a termesztett búzába (1. táblázat), azonban ezeknek a géneknek jelentõs hányada nem terjedt el széles körben a mezõgazdasági termelésben. Az Lr37 gén, amely az Ae. ventricosa-ból szár-

19 2010/ kép Az Aegilops biuncialis kromoszómák azonosítása két ismétlõdõ DNS szakasszal végzett fluoreszcens in situ hibridizációval a búzában. A két különbözõ DNS szakasz elhelyezkedését az egyes kromoszómákon zöld, illetve vörös színnel fluoreszkáló molekulákkal tettük láthatóvá. A képen bemutatott növényben 3 pár kecskebúza kromoszóma van (nyilakkal jelölve), melyekbõl 3 db a jobb alsó sarokban kinagyítva látható. A növény kalásza a bal alsó sarokban van, melyen megfigyelhetõ, hogy a kecskebúzához hasonló kalásszal rendelkezik. 6. kép Az Aegilops biuncialis kromoszómák azonosítása két ismétlõdõ DNS szakasszal végzett fluoreszcens in situ hibridizációval a búzában. A két különbözõ DNS szakasz elhelyezkedését az egyes kromoszómákon zöld, illetve vörös színnel fluoreszkáló molekulákkal tettük láthatóvá. A növényben 4 db (5U 2db, 3U 1db, 7U 1db) kecskebúza kromoszóma van (nyilakkal jelölve), melyekbõl 3db különbözõ kromoszóma a jobb alsó sarokban kinagyítva található. A növény kalásza a bal alsó sarokban, melyen megfigyelhetõ a kecskebúzához hasonló kalász, de mégis különbözik az 5. képen bemutatott kalásztól. mazik, hatásos a levélrozsda ellen. Ezt a gént már felhasználták francia és svájci búzafajták (Eureka, Renan) nemesítése során, míg Németországban is folyamatban van az Lr37 gént tartalmazó fajták nemesítése. Annak ellenére, hogy több martonvásári fajta (pl. az Mv Vekni) is tartalmazza ezt a gént, elterjedtsége nem mondható általánosnak. Az Ae. umbellulataból származó Lr9 gént az Egyesült Államokban az Arthur71 búzafajtába építették be, melyet több, újabb búzafajta nemesítése során felhasználtak. A kecskebúza fajok segítségével elõállított genetikai alapanyagok (addíciós, szubsztitúciós és transzlokációs vonalak) létrehozása ellenére az Aegilops fajokból történõ génátvitel a termesztett búzába korántsem tekinthetõ befejezettnek. A genetikai diverzitás növelése miatt napjainkban az idegen fajú génátvitel ismét nagy érdeklõdésre tart számot, ezért új nemesítési alapanyagok elõállítása várható a jövõben a búzával rokon vad fajok felhasználásával. Kutatásainkat a PD75450 sz. OTKA pályázat és a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatta. Schneider Annamária Molnár István Lángné Molnár Márta 1. táblázat Az Aegilops fajokból a búza genomjába bevitt fõbb levélrozsda, szárrozsda és lisztharmat rezisztencia gének Betegség neve Fajnév Rezisztencia gén Levélrozsda Szárrozsda Lisztharmat Ae. umbellulata Ae. speltoides Ae. tauschii Ae. ventricosa Ae. geniculata Ae. triuncialis Ae. speltoides Ae. comosa Ae. ventricosa Ae. speltoides Ae. longissima Lr9 Lr28, Lr35, Lr36, Lr51 Lr21, Lr22, Lr32, Lr39, Lr40, Lr41, Lr42, Lr43 Lr37 több levélrozsda rezisztencia gén LrTr Sr32, Sr39 Sr34 Sr38 Pm12 Pm13 Pm2, Pm19

20 /2 Az ökológiai gazdálkodásban várhatóan egyre fontosabb szerepet fognak játszani az alternatív gabonafélék közül azok a fajok, melyek a megfelelõ termõképesség mellett kiváló minõségûek, és az egészséges életmód kialakításához is fontos komponenseket tartalmaznak. A hazai gazdálkodási viszonyok között e fajok közül már jelentõs tapasztalattal rendelkezünk a tönkölybúza vonatkozásában, melybõl megfelelõ fajtaválaszték és kidolgozott termesztési technológia áll a biogazdálkodók rendelkezésére. Lényegesen kevesebb tapasztalatunk van a két új alternatív gabona, az alakor és a tönke esetében. Mindkét faj csak az elmúlt idõszakban került elõtérbe a nemzetközi bio gabonapiacon. Ennek megfelelõen a fajtaválaszték viszonylag szûkös, és a termesztési tapasztalatok is korlátozottak. A hazai biogazdálkodók számára pillanatnyilag mindkét fajból csak egy-egy regisztrált fajta áll rendelkezésre. A jelenlegi fajtalistán az Mv Alkor alakor fajta és az Mv Hegyes tönke fajta képviseli ezeket a piaci különlegességeket a gabona választékban. Üzemi termesztéstechnológiájuk csak az utóbbi idõszakban készült el, és az eddigi eredmények még mindig nem tekinthetõk teljes mértékben meghatározónak. Ezért e rövid ismertetõ keretében az alakor termesztésérõl tájékoztatunk, és inkább irányelveket kívánunk bemutatni, nem végleges technológiát. Az alakor organikus termesztése Az alakor éghajlat- és talajigénye Az alakor éghajlatigénye megegyezik a búzával, hazánkban mindenhol termeszthetõ. Kezdeti fejlõdésének az enyhe, hosszú õsz kedvez, ilyenkor intenzíven bokrosodik, és az állomány hamar zárul. A hideget jól bírja, télállósága kiváló. Tavasszal korán fejlõdésnek indul, és a tapasztalatok szerint a késõi fagyokat is jól bírja. Igen jól bokrosodik, sok esetben a kisebb vetési hibákat is képes ezáltal kompenzálni. Talajigénye szerény, elsõsorban a gyengébb tápanyagellátottságú talajok növénye. Nitrogénben gazdag talajokon hajlamos a megdõlésre, ezért ezeken a területeken különösen csapadékos körzetekben termesztése nem ajánlott. Ezzel szemben kiválóan alkalmas marginális, kedvezõtlen adottságú területek hasznosítására. Az eddigi tapasztalatok szerint homokos talajokon is sikerrel termeszthetõ, egyrészt gyökereinek nagy tápanyag feltáró képessége révén, továbbá azért, mert vízigényének nagyobbik hányada a tavaszi fejlõdés kezdetére esik, amikor még a kis tároló képességû homoktalajokban is van téli víztartalék. Helye a vetésforgóban Az alakor a biogazdálkodásban használt vetésforgókba jól beilleszthetõ. Önmaga után három éven belül vetése nem ajánlott, noha konvencionális körülmények között, a rozshoz hasonlóan 3-4 évig megszakítás nélkül is eredményesen termeszthetõ. Ennek oka, hogy kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik, és a legtöbb gabona betegséggel és kártevõvel szemben ellenálló. Az elõveteményre nem érzékeny, de annak megválasztása mégis fontos technológiai szempont. Ennek elsõdleges oka, hogy az alakort célszerû korán, ülepedett talajba vetni, ami csak korán lekerülõ elõvetemény esetében oldható meg sikeresen. Az elõvetemény megválasztásánál célszerû azt is figyelembe venni, hogy az alakor nem igényes a talaj N tartalmára, és a sok N, csapadékos évjáratokban megdõlést okozhat. A gyakorlatban a pillangós elõveteményt a hosszú távú vetésforgók kidolgozásánál célszerûbb olyan növények elé tervezni, melyek N igénye nagyobb, és azt jobban hasznosítják. Szintén kerülendõ a kukorica utáni vetés, mert az alakor a kezdeti fejlõdés

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon! REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Berény Elismerés éve: 2010. Szálkás, korai érésű Általánosan jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkező,

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2014 2015 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2014 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Pántlika 8 Mv Kolo

Részletesebben

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2005/2 XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2005/2 Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 7 fõs Azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben 2005.

Részletesebben

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2007/2 XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2007/2 Eseménynaptár Vendégeink Három tagú kínai delegáció járt intézetünkben április 4- én Kiang Daixio, a Shandong tartomány

Részletesebben

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2004/2 XVI. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI Tovább gyarapodott a martonvásári vetõmag vertikum 2 2004/2 Eseménynaptár Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2012 2013 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi búzafajta ajánlat 2012 1 A búzaminőség vizsgálati módszerei 2 Fajtáink átlagos kalászolási ideje 6 Pannon Prémium fajtacsoport 7

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2010 2011 Tartalomjegyzék Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2010... 1 Különleges búzafajok 35 Pannon Prémium fajtacsoport 2 Tönkölybúza 36 Mv Palotás... 3 Franckenkorn...

Részletesebben

Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató

Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Csapadékadatok (, 2005-2012.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Dr. Kajdi Ferenc Dr. Martin Polovka Győri Tibor Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Projekt címe: Határon átnyúló együttműködés a mezőgazdasági kutatás és oktatás területénbúza stressz ellenálló képességének fokozása érdekében

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

2008/2. XX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2008/2. XX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2008/2 XX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2008/2 Tanácskozások Gyõrffy Béla, Intézetünk egykori igazgatójának 80. születésnapja alkalmából 2008. január 14-én, immáron

Részletesebben

2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2006/2 XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2006/2 Eseménynaptár Vendégeink Március 23-án intézetünkbe látogatott Matt Blunt úr, Missouri állam kormányzója és számos

Részletesebben

Fehér és csípős paprika

Fehér és csípős paprika Fehér és csípős paprika fehér paprika Kertész kollégák! Amikor találkozunk Önökkel szakmai rendezvényeinken, bemutatóinkon mindig nagy érdeklődéssel várjuk, hogy új fajtáinkat hogyan fogadják, mennyire

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra LG repce és kalászos vetőmag ajánlat Nincs kockázat haszon! csak Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus Magról magra, magasabbra tartalom Magról magra, magasabbra Bevezető...3 A Limagrain kutatásainak

Részletesebben

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra LG repce és kalászos vetőmag ajánlat Nincs kockázat haszon! csak Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus Magról magra, magasabbra tartalom Magról magra, magasabbra Bevezető...3 A Limagrain kutatásainak

Részletesebben

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói 2 2012/1 Tudományos tanácskozások Tizedik, jubileumi emlékülésünket január 12-én tartottuk Gyõrffy Béla akadémikus egykori igazgatónk születésnapja alkalmából. Láng István megnyitó szavait követõen Gyõrffy

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2002/2 XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2002/2 Március 6-án a Chilei Köztársaság mezõgazdasági minisztere, Jaime Campos látogatta meg intézetünket és ismerkedett

Részletesebben

2001/2 XIII. évfolyam 2. szám

2001/2 XIII. évfolyam 2. szám 2001/2 XIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÔGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 Tavaszi árpa vetõmag az árvíz után felszáradt beregi földekre Ez év márciusában a tarpai gátszakadás következtében a Tisza

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA

A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA KARSAI ILDIKÓ 1, MÉSZÁROS KLÁRA 2, KŐSZEGI BÉLA 3, PATRICK

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt WHEATSTR OM-00887/2009 Záró Jelentés: Időszak: 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Támogatott szervezet: Vetőmag Szövetség

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT 2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Eseménynaptár. Bizottsága és a Magyar Növénynemesítõk. alkalommal rendezte meg a Növénynemesítési

Eseménynaptár. Bizottsága és a Magyar Növénynemesítõk. alkalommal rendezte meg a Növénynemesítési 2 2013/1 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, egykori igazgatónk 85. születésnapja alkalmából január 14-én, az immáron hagyományosnak számító emlékülésre gyûlt öszsze az agrárium számos képviselõje.

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat Őszi ŐSZI BÚZA GK Csillag MSZH-FO (2005) Magasság, cm 80-95 Levélállás félig felálló Hl tömeg, kg 80-82 Esésszám, s 280-320 Szemkeménység (P) 65-70 Nedves sikér % 31-33 Sikérterülés, mm 2,5-4,5 Zeleny

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

A fizetési forgalom és várható változásai

A fizetési forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) piaci szereplők i megoldásait teszi elérhetővé az EFER szolgáltatásait

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,

Részletesebben

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 2013 I. hely 2012 Arsenal 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % NÉBIH kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek korai csoport Magról magra, magasabbra Maximalizálja

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 1. 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS TARTALMA: 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA 3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Fajtajellemzők Mv Apród Mv Béres Mv Bodri Mv Csárdás Mv Karéj Mv Karizma Mv Kikelet Mv Kolo Mv Kolompos Mv Krajcár Fajtainformáció Életforma őszi őszi őszi őszi

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent SAJTÓKÖZLEMÉNY AZONNAL KÖZÖLHETŐ 2014. november 4. A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent A Google friss, SSL-hez kapcsolódó változtatásaira hívja fel a figyelmet a NETLOCK Az SSL tanúsítvány

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban 8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást?

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Webáruház elemzés Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Tudatos e-kereskedelem (üzleti terv tervezés profi kivitelezés / mérés tesztelés elemzés optimalizálás) Internetes vásárlás támogatása, népszerűsítése,

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27.

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. Budapest, 2014. január 27. ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. 1. Mi a www.tetalap.hu címen elérhető

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászos gabona termesztésünk versenyképességét,

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3

Részletesebben

A kísérleteket szervezték és finanszírozták:

A kísérleteket szervezték és finanszírozták: GOSZ-VSZT İszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2008 A kísérleteket szervezték és finanszírozták: Gabonatermesztık Országos Szövetsége IKR Zrt. KITE Zrt. Vetımag Szövetség Szakmaközi Szervezet és

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta.

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. Korai, megbízható fagy- és télállóságú, szárazságtűrő. Termőképessége üzemi körülmények között: 5-7,5 t/ha Esésszáma: 260-300 Szedimentációs

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT. őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT. őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG 2. OLDAL őszi katalógus / ősz 2015 / őszi káposztarepce, őszi gabonafélék Tisztelt Gazdálkodó!

Részletesebben

Organikus szőlő növényvédelme

Organikus szőlő növényvédelme Organikus szőlő növényvédelme Rész 1: Növényvédelmi stratégiák Az Európai Unió Lifelong Learning Programme ja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány

Részletesebben

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014

III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 A Gabonakutató Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja III. GABONAKUTATÓ FÓRUM 2014 című rendezvényére.. KILENC ÉVTIZED ÉS A JELENLEGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Időpont: 2014. november 18. (kedd) 10.30 17.30 2014.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben