2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI"

Átírás

1 2006/2 XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2 2006/2 Eseménynaptár Vendégeink Március 23-án intézetünkbe látogatott Matt Blunt úr, Missouri állam kormányzója és számos nagy mezõgazdasági szolgáltató és élelmiszeripari vállalat magas rangú képviselõje. A delegációt elkísérte George H. Walker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. A vendégek beszámolót hallgattak meg intézetünk tevékenységérõl és az amerikai egyetemekkel és vállalatokkal folyó közös kutatási programjainkról, majd kutatási infrastruktúránkat és kulturális emlékeinket tekintették meg. Oroszország Stavropol Régiójának kormányzója Alexander L. Chernogorov és a kíséretében lévõ Vladimir S. Sotchenko akadémikus március 29-én meglátogatta intézetünket, ismerkedett a kutatási eredményekkel és tárgyalt a tudományos együttmûködés lehetõségeinek bõvítésérõl. A Magyar Agrárkamara vendégeiként április 4-én a Spanyol Agrárkamara delegációja látogatást tett intézetünkben. Elsõsorban a magyarországi kutatóintézeti hálózat és a gyakorlat kapcsolatrendszere, illetve a nemzetközi forgalomban már fellelhetõ gabonafajták iránt érdeklõdtek. Tanácskozások Kétnapos tanácskozásra jöttek össze a magyar-német kutatási program résztvevõi december 8 9-én Martonvásáron. A Gaterslebeni, a Szegedi Biológiai Központ, a Gabonatermesztési Kutató Kht. és a házigazda martonvásári kutatók az elmúlt év eredményeit, és a soron következõ feladatokat vitatták meg. Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos Emlékülést rendezett intézetünk Láng István akadémikus elnökletével január 13-án. Pungor Ernõ akadémikus elõadásában az OMFB-nek a kutatás-fejlesztési finanszírozás rendszerében a 90-es években betöltött szerepérõl tájékoztatta a hallgatóságot, kiemelve, hogy az a rendszer azért mûködhetett olyan jól, mert Gyõrffy Béla nagy hozzáértéssel, lényeglátással és kompromisszumkészséggel oldott meg minden feladatot. Csáki Csaba akadémikus A magyar mezõgazdaság nemzetközi összehasonlításban címmel tartott elõadásában több szempont szerint is megvilágította az agrárium fejlõdésének honi történéseit, a jelen és a közeljövõ lehetséges kitörési pontjait. Tizenkettedik alkalommal rendezte meg az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága, a Magyar Növénynemesítõk Egyesülete, a MAE Genetikai Szakosztálya és az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet a Növénynemesítési Tudományos Napokat. A konferencia elõkészítését, szervezését, a kiadványok szerkesztését és közreadását, valamint a rendezvény bonyolítását a korábbi évek gyakorlatának megfelelõen nagyrészt intézetünk végezte. A Budapesten, március 7-8-án tartott rendezvényen a Plenáris ülést követõen 2 szekcióban 48 elõadás hangzott el, illetve 108 poszteren számoltak be a résztvevõk a legújabb kutatási eredményeikrõl. Intézetünk kollektívájából 40 kutató 6 elõadást tartott, illetve 15 poszteren ismertette legújabb kutatási eredményeit. Ötödik alkalommal rendezték meg március között az Alpok-Adria Tudományos Tanácskozást a horvátországi Opátiában. A rendezvényen 11 ország 213 kutatója adott számot kutatási eredményeirõl. Intézetünk munkatársai két elõadást tartottak és 4 posztert állítottak ki. Az MTA Székházban március 9-én rendezett VAHAVA Záró konferencián három szakanyaggal, illetve poszterrel vettek részt a téma kutatásában résztvevõ intézeti specialisták. Kiállítás A Hungexpo területén február között rendezték meg az Agro+Mashexpo Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép szakkiállítást, melyen intézetünk az Mv Elitmag Kft-vel közösen mutatta be az érdeklõdõknek a kalászos gabona fajtakínálatunkat, és kukorica szortimentünket. Személyi hírek Az Intézetünkben és az Erdõháti Gazdaságban közel negyven évig tevékenykedõ dr. Horváth János kukorica vetõmag termeltetõ specialista szeptember 11-én a Debreceni Egyetem Mezõgazdaságtudományi Karán vehette át vasdiplomáját, mivel 55 évvel ezelõtt szerezte meg agrármérnöki oklevelét. Ezúton is gratulálunk a jubilánsnak és jó erõt, egészséget kívánunk. Tímár Ilona az Alkalmazott Genomikai Osztály munkatársa, az MTA Veszprémi Területi Bizottsághoz benyújtott A növényi ivarsejtek in vivo, in vitro alapkutatása, eredményei, hasznosulása a szaporító sejtek mikromanipulációs és biotechnológiai célú alkalmazása címû dolgozatával elsõ díjat nyert. Az újonnan alakult Alkalmazott Genomikai Osztály vezetõje Balázs Ervin akadémikus április 3-án tartott elõadást a Mindentudás Egyeteme sorozat keretében Genetikailag módosított szervezetek tények, remények, fikció? címmel. Jelen kiadványunkat a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program pályázati támogatásával jelentettük meg. Kutatás-fejlesztési P á l y á z a t i é s Kutatáshasznosítási Iroda

3 Amagyar gabonavertikum méretébõl és földrajzi elhelyezkedésébõl következõen nagy kihívások elé néz mind a jelenlegi idõszakban, mind a jövõben. A magyar gabonatermesztés mérete alapján veszélyes határesetnek számít. Még nem tartozunk a gabonatermelõ nagyhatalmak közé, de ugyanakkor jóval nagyobb a mérete, mint egy csak belsõ fogyasztásra termelõ gabona ágazatnak. Éppen ezért egyértelmû döntésre volna szükség, vajon kívánatos-e egy exportorientált gabonavertikum fenntartása, amely a magyar mezõgazdaság egyetlen, nemzetközileg is számottevõ ágazata maradt napjainkra, vagy csupán a belsõ ellátásra berendezkedve fejlesszük viszsza az ágazatot, lemondván ezzel a gabonatermesztésre kiváló hazai agroökológiai potenciál kihasználásáról. A kérdés gazdaságpolitikailag is fontos: amennyiben pozitív a válasz, úgy a magyar mezõgazdaság nyer, ha negatív, az agrárszektor leépítése vár ránk az elkövetkezõ években is. A helyzet egyértelmû: a gabona világkereskedelemben új szereplõk jelennek meg a piacon igen alacsony árakkal és kétes minõségû termékekkel. A magyar gabonaszektornak fel kell vennie a versenyt, hasonló árakkal, de jobb és konzisztens minõségû árualappal. Földrajzi elhelyezkedésünkrõl sok vita folyik: ez sok vonatkozásban elõnyös és hátrányos is. Elõnyös, mivel a magyar gabonavertikum a régió központja lehetne, ami nemcsak a hazai gabona termesztését, hanem ezen felül még további 2 2,5 millió hektárt foglalhatna magába, ideértve a szlovák, a horvát, a vajdasági és nyugat-romániai területeket egyaránt. Ehhez megvan a megfelelõ potenciális adottságunk mind a vetõmagiparban, mind a feldolgozóiparban, mind a logisztika területén. Ugyanakkor a földrajzi helyzet hátrányt is jelent a tengeri kikötõk költséges elérése miatt, ami megdrágítja a magyar gabona nemzetközi piacra jutását. A kérdés adott: tudjuke kamatoztatni elõnyeinket és minimalizálni a hátrányokat? A gabona helyzetének globális kérdése, hogy a fogyasztói szokások folyamatos változásának vagyunk szemtanúi az elmúlt években. Amíg a nagyobb jövedelmû rétegeknél a kenyérfogyasztás lassú csökkenése tapasztalható, addig a 2006/2 Konvertibilis gabona kevésbé tehetõsek körében továbbra is megmaradt a jelentõsége. A kenyér különösen a fehér kenyér a túlzott szénhidrát fogyasztás és a kedvezõtlen glikémiás index miatt került a kevésbé népszerû élelmiszerek körébe, ugyanakkor egyre inkább terjednek a rostanyagokban gazdag, vagy az egészséges táplálkozáshoz feltétlenül szükséges hozzáadott táplálkozási értéket jelentõ, lisztalapú termékek. A fogyasztói követelményeknek megfelelõ jó minõségû élelmiszer elõállításához a teljes élelmiszerláncot átfogó rendszerre van szükség, ami egyre inkább általános követelménnyé válik a korszerû agrár-élelmiszeripari vertikumban. A végtermék biztonságos elõállítása függ a jól átlátható, nyomon követhetõ termékpályától, az élelmiszerbiztonsági kritériumok betartásán túl a termesztéstechnológiaiés környezeti biztonságtól. Lényegesnek tartjuk a gabona hús vertikum napjaink követelményeinek megfelelõ újraértékelését. A húsz évvel korábbi állattenyésztési volumen visszaállítása nem látszik reálisnak, de a jelenlegi helyzet javítása, az export-orientált hústermelés növelné a gabona ágazat stabilitását, egyoldalú külpiaci kitettségét csökkentené, több irányú mozgásterét kiszélesítené. A sokoldalú gabonafelhasználás egyik új lehetõsége a bioenergetikai hasznosításban rejlik, amit fõként a kukorica-, de emellett a búzatermesztõk is kihasználhatnak. Ez egy olyan kitörési pont lehet a magyar mezõgazdaság számára, ami a teljes gabonavertikumot, így a nemesítést és vetõmagipart is érinti, valamint a minõségi koncepció újraértékelését igényli. A termékpálya biztonságának alapja A gabona termékpálya biztonságának kiindulási pontja a fajta megválasztása és a vetõmag minõsége. A termelés- és élelmiszerbiztonság szempontjából a termõterület nagysága, a biotikus és abiotikus tényezõk száma és az évjáratok közti eltérések mértéke befolyásolja az optimális fajtaszámot. A feldolgozóipari igények szintén különbözõ típusú fajták termesztését követelik meg. Hazánk éghajlati jellemzõi alapján nagyobb évjárat különbségek figyelhetõk meg mint Európa nyugati régióiban. Emiatt indokolt különbözõ stresszhatásoknak ellenálló fajtákat termeszteni, hogy tudjuk garantálni a termelési biztonságot. Jelenleg a nagyobb területen termesztésben lévõ, legalább 1% részarányt elérõ fajták száma 18 és 20 között mozog, ennek több mint felét a martonvásári fajták teszik ki. A búzafajták átlagos életkora 6 7 év, ami megfelel a nyugat-európai gyakorlatnak. A fajták optimális száma a konzisztens minõség elérése miatt is fontos. A feldolgozóipar által kívánatos minõség típusú és megfelelõ stresszreziszenciával rendelkezõ fajták termesztése növeli a minõség stabilitást. A fajtákban meglévõ speciális minõségi tulajdonságok, a feldolgozóipari minõség jobb kihasználása érdekében az ún. fajta identitást megõrzõ termelési és marketing rendszer alakult ki több nyugat-európai és északamerikai országban, és hazánkban is megkezdõdtek hasonló programok. Ennek lényege, hogy a speciális élelmiszeripari termék elõállításához szükséges alapanyag minõségét minél biztonságosabban, egyenletes minõségben lehessen megtermelni, valamint az alapanyag nyomonkövethetõsége garantálható legyen. A termék nyomonkövethetõségének egyik kiindulási pontja a fajta ismerete, a 3

4 4 2006/2 vetõmag-azonos termesztés. A vetõmag minõsége a vetõmag felújítás nagyarányú visszaesése miatt romlott és nehezen ellenõrizhetõvé vált az elmúlt két évben. A magyar vetõmagtermesztési rendszer nyomonkövethetõségét és kifehérítését nehezíti, hogy megnõttek a vetõmag elõállítás költségei, nyereségessége pedig jelentõsen lecsökkent. Az ún. szürke vagy fekete kereskedelmet az ún. farmer által visszatartott vetõmag, vagy farm saved seed rendszer bevezetésével is szabályozottá lehetne tenni, ami egy pénzügyileg is elfogadható és korrekt megoldás lehetne minden fél számára több európai ország tapasztalata alapján. Az élelmiszerbiztonsággal szorosan összefügg a betegségektõl és kártevõktõl mentes növények termesztése hatékony növényvédelmi technológiával. Az abiotikus és biotikus stresszhatások a termésés a minõség stabilitásra is kihatnak. Világszerte megoldatlan a fuzárium fajok toxinjaival szembeni védelem, ami az Európai Unióban is központi helyen szerepel a megoldandó kérdések között. Hazánk Nyugat-Európához képest a viszonylag kevésbé fertõzött régióhoz tartozik. A magyar fajták és a termesztési környezet miatt kisebb a fertõzöttség mértéke szántóföldi körülmények között, de a tárolási technológia változó színvonala miatt fellépõ fertõzések már nem jelentenek elõnyt számunkra. A szélsõséges klimatikus hatásokra fellépõ poloska károsítás veszélye a korai érésû fajták termesztését kívánja meg, bár még ez sem jelent garanciát a védelemre epidémia esetén. A termelési biztonságot, az élelmiszeripari minõséget és az eladhatóságot nagymértékben befolyásolja az aratáskori csapadékos idõjárás esetén megfigyelhetõ kalászban történõ csírázás, ami az EU intervenciós rendszerében is fontos minõségi és átvételi kritérium. A búzatermesztés egyik legnehezebb kérdése a fajták megválasztása során, hogy milyen szempontok szerint válaszszuk ki a legbiztonságosabb és legnagyobb bevételt adó fajtaszortimentet. A kiválasztás fõ szempontjai közé tartozik a minõség és a termésbiztonság. Fajtakiválasztás a minõség alapján A martonvásári minõségbúza szortiment jelentõsen megújult és kibõvült az elmúlt években. Ma már egy egész sor olyan fajtával rendelkezünk, amelyek nagyobb fehérjetartalmú, így nagyobb sikértartalmú termést adnak, mint a hagyományos búzafajtáink, és ma ezek foglalják el a búza vetésterület mintegy felét. Reológiai tulajdonságaik alapján e fajták két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba a stabilan nagy sikértartalmú, A2 és B sütõipari kategóriába tartozó búzafajták tartoznak. E fajták alveográfos W értéke 250 és 160 közötti, ami I. osztályú reológiai minõsítést jelent. Ide sorolható az Mv Magdaléna, az Mv Csárdás, az Mv Verbunkos és az Mv Béres. Ezek a fajták kiváló minõségû kenyér elõállítását teszik lehetõvé szinte évjárattól és termõhelytõl függetlenül, amit jól jelez, hogy az Mv Magdaléna és az Mv Csárdás vetõmagját fémzárolják már évek óta a legnagyobb mennyiségben, és jelentõs területen termelik ezeket a fajtákat az országhatáron kívül is. A legújabb minõségi csoportba azok a fajták tartoznak, amelyek a nagy sikértartalom mellett nemcsak jó, hanem kiemelkedõ sikér minõséggel is rendelkeznek. Ezekkel az extra minõségû csoportba sorolt fajtákkal elsõsorban az igényes hazai és export piacokat lehet megcélozni, de ezek a fajták a legalkalmasabbak kenyérbúza termelésre a kedvezõtlen földrajzi vagy agrotechnikai feltételek között is. Jó feltételek között az olyan új fajtáktól, mint az Mv Suba, Mv Ködmön, Mv Süveges, Mv Walzer és Mv Mazurka reálisan várhatunk javító minõségû termést, amelynek farinográfos sütõipari minõsége A1 vagy A2, alveográf értéke pedig meghaladja a kiválónak számító 250-es W értéket. E kategória legelterjedtebb fajtája jelenleg az Mv Palotás. A magyar minõségbúza termesztés gerincét az elkövetkezõ években e fajták jelenthetik, az alveográfos vizsgálatot elõnyben részesítõ mediterrán piacokra megfelelõ minõségbúzát pedig kizárólag az extra minõségi csoportba tartozó fajtákkal lehet elõállítani. Fajtakiválasztás a termésbiztonság alapján Nem lehet fajtát választani csak minõség, csak termõképesség, vagy csak termésbiztonság alapján, egy fajta akkor lehet sikeres, ha mindhárom tényezõ tekintetében meghaladja a szükséges küszöbértékeket. Az évjáratok közötti nagy különbségek miatt nem mondható meg elõre, hogy melyik fajta fog egy adott évben a legjobban szerepelni, ezért többféle, és eltérõ elõnyökkel rendelkezõ fajtákat érdemes párhuzamosan termeszteni. A fajtaválasztás dilemmáját jól szemlélteti a 2003-as és a 2005-ös évjárat ban a korai érésû fajták szerepeltek jól, és bár a meleg és száraz nyarainkon a késõi fajták máskor is sokszor vannak hátrányban, ebben az évben szinte tragikus termésveszteséget szenvedtek el. Az elmúlt évben a júliusi hosszú, esõs periódus kezdetben a már érett korai fajták számára volt hátrányos, bár utána a késõi fajták minõsége is ugyanúgy leromolhatott. Mindenképpen javítja a termésbiztonságot, ha kihasználjuk az extra korai Mv Toborzó és a mérsékelten késõi Mv Mazurka közötti tenyészidõ skálát, így minimalizáljuk az évjárat elõre nem látható hatását. Az Mv Toborzó tíz tizennégy nappal korábban aratható a késõi érésû búzafajtáknál, különösen, ha idõben elvetjük és megfelelõ fekvésû táblát választunk. Vetéskor az sem látszik elõre, hogy milyen mértékû lesz a szárazság. Tudjuk, hogy aszályos évben kiemelkedõ az Mv Mambó termõképessége, olyan feltételek között pedig, ahol megvan a feltétel a nagy termés eléréséhez, az Mv Marsall képes kimagasló teljesítményre. A Kanadában is termesztésben lévõ Mv Emese termésbiztonságának alapja a kiváló fagy- és szárazságtûrése, korai érésideje, valamint az igen nagy veszélyt jelentõ kalászfuzáriózissal szembeni átlagosnál jobb ellenállóképessége. Az Mv Magvas évek óta bizonyítja kiemelkedõen jó alkalmazkodó képességét. E fajták mindegyike keményszemû kenyérbúza, tehát minõségi kompromisszum nélkül választhatók olyan fajták, amelyek a termésbiztonságot megalapozó valamely tulajdonság kiemelkedõ szintjével rendelkeznek. A termésbiztonság mellett az értékesítés biztonsága sem elhanyagolható. A magyar búza nemzetközi hírnevét úgy szerezhetjük vissza, ha jó minõségû, homogén búzatételeket tudunk piacra vinni. Ehhez azonos minõségi csoportba tartozó fajták szakszerûen elõállított termése keverhetõ. Rendelkezünk kimagasló termõképességû puha szemû fajtákkal is, amelyek termését külön kellene kezelni. Senkitõl sem lehet elvárni, hogy ne használja ki a pillanatnyi konjunktúrát, amit az intervenció jelent, de úgy gondoljuk, hogy a bõtermõ, de gyenge minõségû fajták csak rövid távon szolgálhatják a pillanatnyi termelõi érdekeket. Bedõ Zoltán Láng László

5 2006/ ig szóló EU fajtaoltalmat kapott az Mv Suba Anövényfajta szellemi alkotás, amely jogi védelem alatt áll. Korábban a fajták szabadalmi védettséget élveztek, ma a hatályos jog az ezzel egyenértékû, ún. növényfajta oltalmat tartalmazza. A törvény szerint a jogilag védett fajta esetében a fajtajogosult hozzájárulása szükséges az elõállításhoz vagy újbóli elõállításhoz (többszörözéshez), szaporítás céljából való elõkészítéshez, forgalomba hozatalra való ajánláshoz, forgalomba hozatalhoz, országból való kivitelhez, országba való behozatalhoz, illetve bármelyik fenti cselekmény céljából való raktáron tartáshoz. A fajtát abban az országban érdemes jogilag levédetni, amelyben a legnagyobb mértékben termesztik. Az Európai Uniós csatlakozásunkkor megnyílt a lehetõség arra, hogy a több országban forgalmazott fajtákat ne tagállamonként külön-külön jelentsünk be védelemre, hanem az egész Unióra vonatkozó jogi védelmet kérjünk a Közösségi Növényfajta Hivataltól (CPVO). Ezt a védelmet kapta meg az Mv Suba 2006 januárjában (1. ábra). Miért érdekes, és miért fontos ez a hír? Úgy gondoljuk, azért érdekes, mert az Mv Suba az elsõ magyar nemesítésû 1990-ben vált elõször nyilvánvalóvá, hogy a korábbi egyoldalú búzatermesztési szemlélet a megváltozott piaci környezetben értékesítési nehézségekhez fog vezetni. A Földmûvelésügyi Minisztérium gyorsan reagált, és kezdeményezte, hogy minden nemesítõ intézet adja át az OMMI-nek vizsgálatra a legjobb minõségû búza törzseit, hogy fel tudják mérni a minõség javításában meglévõ genetikai tartalékokat. Martonvásár nyolc kiemelkedõ minõségû törzzsel vett részt a vizsgálatokban, amelyek az állami kísérletekben régóta nem látott minõségû termést adtak. Volt közöttük több nagy sikértartalmú búza, mint pl. az MvM28-90, kiváló tészta minõségû törzs, mint az MvM53-91, és számos átmenet a két extrém között. A termõképesség, rezisztencia és minõség legkedvezõbb kombinációját az MvM57-91 törzs mutatta, ezt minõsítették 1994-ben Mv Emma néven. A martonvásári minõségbúza kísérletben MvM55-91 kódszámon már ekkor szerepelt egy búzatörzs, amely minden más minõségbúzánknál többet termett, és agronómiai tulajdonságaiban semmivel sem maradt el az akkor vizsgált fajtajelöltjeinktõl, az Mv tõl (Mv Pálma), vagy az Mv tõl (Mv Optima). Minden termesztett fajtánál nagyobb sikértartalommal rendelkezett, és lisztjébõl szép kenyeret lehetett sütni. Több altörzse létezett, de egyikbõl sem volt annyi magunk, 5 búzafajta, amely CPVO-védelmet kapott, ami azt bizonyítja, hogy a magyar búzanemesítés szakmailag felkészült, szinte naprakészen alkalmazkodik az új lehetõségekhez és új kihívásokhoz. Az Mv Suba számára a nemzetközi védelem azért fontos, mert kiváló minõségét már Magyarországon kívül is mind több országban bizonyítja, ezért jelentõs Európán belüli vetõmag forgalom várható a fajtából. Hazánkon kívül Franciaországban folyik szaporítása és termelése, valamint öt további EU tagállamban tesztelik. Két EU-n kívüli ország hivatalos állami fajtakísérleteiben szerepel, de elõkísérletek folynak vele Északés Dél-Amerikában és az afrikai kontinensen is. Az Mv Suba fajta kiváló tulajdonságait már nemcsak a hazai konvencionális és a biotermesztési adatok igazolták, hanem a külföldi tapasztalatok szerint, teljesen más feltételek között is meg tudta õrizni kimagasló minõségét ben Franciaországban 8,5 t/ha termésszinten 16,5% fehérjetartalmat és 500 alveográfos W értéket ért el 0,5 P/L érték mellett. Spanyolországban fehérjetartalma 14,4%, W értéke pedig 343 volt (P/L=0,66). Ez a minõség a magyar klimatikus viszonyok között is tiszteletet parancsol, Nyugat-Európában pedig a helyi búzákkal összehasonlítva még inkább megcsodálják ezt a teljesítményt. A fajta kiváló minõségi mutatói mellett a CPVO-védelem is segíti, hogy az Mv Suba ne csak itthon, hanem egy nagyobb régióban is versenyképesen szerepelhessen. Láng László Bedõ Zoltán Boldog születésnapot Mv Magdaléna

6 6 2006/2 % 1. ábra Az MV Magdaléna vetõmag szaporító területének aránya a szemlélt alkalmas minõsítésû területen belül 2. ábra Az MV Magdaléna nedves sikértartalma az OMMI kísérletekben GK Tiszatájét. A magas sikértartalom évjárattól és termõhelytõl függetlenül biztonságosan jellemezte. A leggyengébb termõtájakon, ahol a fajták többsége 19 24% sikértartalmú volt, a fajtajelölt 28% körüli sikérmennyiséget adott. A fajtajelölt 1996 márciusában Mv Magdaléna néven kapott állami elismerést. A fajtának minõség kategóriájában alig volt versenytársa, és felszaporítása egybeesett a nagy sikértartalmú búzák iránti igény fokozódásával (1. ábra). Újabb fajták megjelenése ellenére 2000 óta vezetõ fajta Magyarországon. Napjainkig mintegy tonna vetõmagja került forgalomba és hatodik éve az Mv Magdaléna fajta vetõmagjából fémzárolják a legnagyobb mennyiséget. Becsült összesített vetésterülete Magyarországon 1 millió hektár körül lehet, ez több, mint a korábban igen sikeres Mv 15, Mv 16, Mv 23 vagy a Fatima életteljesítménye volt. Hosszú és sikeres pályája annak köszönhetõ, hogy alacsony nitrogén ellátottság mellett is képes elfogadható minõségû termést adni, kedvezõ üzemi viszonyok között pedig kiváló minõséget és akár 7 7,5 t/ha termésszintet is elérhet. Az 1997/98-as évjárattól fogva minõségi kontroll az állami fajtakísérletekben, így már összesen 11 éves hivatalos adatsor áll rendelkezésre a fajtáról (2. ábra és 1. táblázat) a számtalan üzemi adat mellett. A kísérleti adatok közül a nagy sikértartalom mellett stabil esésszáma és jellemzõen B1 farinográf értéke mutatja, miért vált a termelõk és a felhasználók kedvelt fajtájává az Mv Magdaléna. Az összesített adatokból kevésbé látványosan derül ki, mint a részletes táblázatokból, hogy a Magdaléna lisztje kiemelkedõen sok, átlagosan 7 8%-kal több vizet képes felvenni, mint a vele együtt vizsgált más búzák. Ez a paraméter hozzájárul ahhoz, hogy ízletes, jó bélszerkezetû, és hosszan eltartható kenyér süthetõ belõle. A magas sikértartalom, kiemelkedõ vízfelvétel és nagy kenyértérfogat kedvezõ kombinációjával az Mv Magdaléna új minõség kategóriát alapozott meg, melybe 1. táblázat Az Mv Magdaléna sütõipari minõsége az OMMI kísérletekben ( ) átlag Nedves sikértartalom (%) 35,3 35,1 34,8 35,3 36,7 41,1 39,7 40,6 44, ,2 38,4 Sikérterülés (mm) 6,1 3,2 4,2 3,5 4,6 5,3 6,8 7,8 8,0 8,0 4,0 5,6 Farinográf értékszám 67,9 59,7 59,6 74,0 56,5 72,9 75,4 61,9 72,3 67,6 71,8 67,2 Farinográf csoport B1 B1 B1 A2 B1 A2 A2 B1 A2 B1 A2 B1 Farinográfos vízfelvétel (%) 63,9 70,6 67,3 67,4 70,0 64,0 64,7 65,9 64,1 62,1 61,9 65,6 Esésszám (sec.) Fehérje tartalom (%) 15,5 17,1 17,4 14,8 16,2 16,2 Cipó térfogat (cm 3 ) hogy be tudtuk volna jelenteni az állami fajtakísérletekbe ben az Mv15-92, 1993 õszén pedig az Mv kódszámú testvértörzsét kezdtük el vizsgáltatni az OMMI B kísérleteiben. Ekkor már több évi adatunk volt magas és alig változó sikértartalmáról. Az MvM búzatörzs termõképessége mindhárom vizsgálati évben gyakorlatilag megegyezett az átmenõ standard GK Öthalom teljesítményével, és mintegy 5%-kal termett többet, mint az Mv Emma. A vizsgálatok lezárásakor a Fajtaminõsítõ Tanács számára készített elõterjesztés a sikér tulajdonságait így jellemezte: Sikértartalma átlagosan 35,1%, közelíti a olyan újabb fajtáink tartoznak, mint az Mv Csárdás, az Mv Verbunkos és az Mv Süveges. Az Mv Magdaléna állami minõsítést kapott Macedóniában (2000) és Horvátországban (2001) is, és sok Szlovákiában és Romániában dolgozó gazda termeszti nagy megelégedéssel. Az Mv Magdaléna példája mutatja, hogy az igazán sikeres fajták több, mint egy évtizeden át jelentõs, vezetõ szerepet tölthetnek be egy régió búzatermesztésében. Az Mv Magdaléna tizedik születésnapja csak egy kerek évszám, ami még messze nem jelenti a fajta karrierjének végét. Láng László

7 2006/2 Kalászosok vetõmag ellátása 2006 õszén Akalászos gabonák országos vetõmag fémzárolása és vetõmag forgalma 2004 õszén jelentõsen visszaesett és a kedvezõtlen tendencia 2005-ben is folytatódott. A korábban megszokott 40-45% vetõmag felújítás 30% alá csökkent, és évrõl évre mind jobban elmarad az Európai Unió olyan más gabonatermelõ országaitól, akik termékeivel a piacon próbálunk versenyezni. A vetõmag forgalom visszaesését a nyomott vetõmag árak sem tudták megállítani, ugyanakkor a zsugorodó forgalom és a növekedõ készletérték olyan mértékben rontotta a vetõmag elõállítás jövedelmezõségét, hogy számos gazdaság felhagyott e tevékenységgel, mások pedig csökkentették az elõállítás volumenét. A kedvezõtlen folyamatot jól szemlélteti az 1. ábra, amely az õszi búza országos vetõmag szaporításának terültét mutatja. A évi elõzetes adatok alapján a szaporító gazdaságok ha alatti összes területet jelentettek be szántóföldi szemlére, kevesebbet, mint évtizedek óta bármikor. A várható vetõmag termés alig több, mint fele a rendszerváltás utáni években átlagosan elõállított mennyiségnek, amibõl biztosan következik, hogy a korábbi évekhez képest jelentõsen kisebb mennyiségû és szûkebb választékú lesz a vetõmag kínálat 2006 õszén. Ez indokolja, hogy áttekintsük a martonvásári érdekeltségû kalászos gabonák várható vetõmag ellátottságát, és felhívjuk a figyelmet azokra a fajokra és fajtákra, amelyek vetõmagját jóval a vetések elõtt érdemes lefoglalni és megrendelni. Az elmúlt évek csökkenõ mértékû országos õszi búza vetõmag fémzárolása a martonvásári fajták relatív piaci pozícióját nem rontotta (1. táblázat), de a kisebb össz-volumen a szaporítások összetételének megváltoztatását indokolta. A visszafogott alapanyag kihelyezések és a kisebb szaporító terület miatt csak akkor lehet kielégíteni a várható vetõmag igényeket, ha a megtermett nyers vetõmag teljes mértékben fémzárolásra kerül. A nagy gazdasági kockázat miatt a szaporítók csak a megrendelések alapján fémzároltatnak és csáváznak, ezért ha az igények csak közvetlenül a vetés elõtt jelentkeznek, komoly vetõmag hiány léphet fel. Az idei évben nem lehet arra számítani, hogy az elmúlt évek gyakorlatával megegyezõen az egész szezonban a teljes fajtaválaszték elérhetõ legyen. A vezetõ búzafajták Mv Magdaléna, Mv Csárdás szaporító területe mintegy 30%-kal csökkent, de aki idejében gondoskodik a vetõmagról, várhatóan hiánytalanul hozzájuthat. Hasonlóan kiegyensúlyozott ellátás várható az Mv Verbunkos, Mv Palotás és Mv Magvas fajtákból. Már most látszik, hogy relatív vetõmag hiány várható az Mv Emese, Mv Mezõföld fajtákból, és az olyan helyi jelentõségû búzákból, mint pl. az Mv Matyó. Az új, kiváló minõségû búzák iránti igény nehezen becsülhetõ. A vetõmag ellátásban prioritást élveznek azok a partnerek, akik több éves együttmûködés keretében vállalkoztak e fajták termesztésére vagy termeltetésére. Velük aratást követõen véglegesítjük az igényeket és e területekre a vetõmag fajta- és mennyiségi korlátozás nélkül biztosítható lesz. Bár partnereink jelentõs mennyiségû Mv Ködmön, Mv Suba, Mv Toborzó és Mv Süveges vetõmagot állítanak elõ, várhatóan a szezon második felében e fajtákból az elõre nem egyeztetett igényeket már nem lehet mindenütt kielégíteni. Az Mv Mazurka vetõmagjának szaporítását a korábban felmért igényeknek megfelelõen a KITE Rt. koordinálja. Ha a forgalom megélénkül, helyi hiány léphet fel a bõtermõ Mv Marsall és az Mv Mambo vetõmagjából is. 1. ábra Õszi búza országos vetõmag szaporító terület (ha) (OMMI adatok, ) 1. táblázat A legelterjedtebb martonvásári búzafajták országos fémzárolt vetõmag részaránya (OMMI adatok, 2005) Fajta % Rangsor Mv Magdaléna 10,3 1 Mv Csárdás 9,8 2 Mv Verbunkos 5,8 5 Mv Ködmön 3,8 6 Mv Palotás 3,7 7 Mv Magvas 3,6 9 Mv Suba 2,6 12 Mv Marsall 2,4 15 Mv Mazurka 1,6 18 Mv Walzer 1,4 20 Mv Toborzó 1,2 21 A felsorolt fajtákhoz képest kisebb mennyiségben, kipróbálásra lesz elérhetõ az Mv Walzer, Mv Béres, Mv Regiment és az Mv Hombár. A kalászos gabonákon belül növekvõ igény jelentkezik a jó minõségû õszi durum fajták iránt. Az árutermelõ terület felfutásával arányosan növeltük az Mv Makaróni szaporító területét is, így az ipar által igényelt vetésterületre megfelelõ szervezés esetén elegendõ vetõmag fog rendelkezésre állni. A tervezéskor úgy becsültük, hogy az õszi árpa iránti tavaly megnövekedett igény nem ismétlõdik meg, a tritikálé vetõmag forgalom pedig stagnálni fog, szaporításainkat ezekbõl a fajokból ennek megfelelõen méreteztük. Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva kisebb területrõl kisebb mennyiségû nyers vetõmag betakarítása várható, ami optimális esetben elegendõ az elmúlt évihez hasonló vetõmag igények kielégítéséhez. Amennyiben azonban a vásárlók késõn, csak közvetlenül a vetést megelõzõen keresik meg a szállítókat, vagy a vetõmag igény jelentõsen megnövekedik, regionális, vagy még komolyabb ellátási nehézségek lépnek fel. Ebben a helyzetben különösen fontos a vertikum szereplõi közötti folyamatos párbeszéd és egyeztetés, hogy a következõ évi vetésekhez a résztvevõk minél gördülékenyebben és gazdaságosabban készülhessenek fel. Lövei István Láng László 7

8 8 Martonvásáron az 1983-ban megkezdett nemesítési programban egyik legfontosabb feladatunk a termésbiztonság fokozása a hidegtûrés javításán keresztül. Ezévi kedvezõ tapasztalataink is bizonyítják, hogy lehetséges olyan õszi durum búzafajtákat elõállítani, melyek a hazai teleket különösebb károsodás nélkül túlélik. A globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válhatnak a szélsõséges idõjárási események. Az általános felmelegedés mellett az utóbbi idõben a korábban megszokottnál erõsebb és hótakaró nélküli, hosszan tartó lehûlések is többször fordultak elõ hazánkban. Míg a meleg nyarak kedveznének a mediterrán származású növényfajok termesztésének, a hideg téli napok akadályozzák ezt. A durum búza elsõsorban a száraz, forró nyarú, enyhe telû vidékek növénye. Ahhoz, hogy e faj hazánkban is sikeresen termeszthetõ legyen, elengedhetetlen feltétel a fajták alkalmazkodóképességének, és ezen belül a hidegtûrésének javítása. Az elmúlt 8 évben még Martonvásár körzetében is habár ez a térség nem tartozik a szélsõségesen hideg telû országrészek közé többször elõfordult, hogy a hõmérõ higanyszála 15 C alá süllyedt. Különösen 2002/2003 tele volt szigorú, ekkor január hónapban 20 C alatti hõmérsékletet is mértünk. Ugyan 2005/2006 telén a lehûlés kevésbé volt erõteljes, mint három évvel azelõtt, ám a hosszú ideig tartó 10 C alatti hõmérséklet hatására a bokrosodási csomó környezetében is átfagyott a talaj, így az érzékeny durum búza genotípusokon már a szántóföldi kísérletekben is megfigyelhetõ volt a kiritkulás. Az utóbbi években két fajtánk részesült állami fajtaelismerésben, az Mv Makaróni és az Mv Gyémánt. Mindkét fajta nemesítésekor a jobb kenyérbúzákéhoz hasonló, kiváló hidegtûrés és a jó technológiai minõség egyesítését céloztuk meg. Mindkettõrõl elmondható, hogy bennük a hazai fajtaszortimentben egyedülálló de még nemzetközileg is ritka hidegtûrést sikerült nagy sárgapigment- és sikértartalommal kombinálni (1. táblázat). Szántóföldi kifagyást a fajták kísérletbe állítása óta egyetlen évben 2006/2 A martoni õszi durum búzafajták ismét bizonyítottak 1. kép A kiváló alkalmazkodóképességû és jó minõségû Mv Makaróni sem tapasztaltunk. A tenyészkertinél hatékonyabb szelekciót lehetõvé tevõ fitotroni fagyasztási tesztben -15 C-os hõmérsékleten mindkét fajta hidegtûrése megegyezett a Bánkúti 1201 õszi búza kontrolléval, ami egyértelmûen bizonyítja, hogy e fajták kis kockázattal termeszthetõk Magyarországon. Az Mv Makaróni és az Mv Gyémánt vetõmag- és ipari célú termesztésével kapcsolatos teendõk többsége hasonló a közönséges búzáéhoz, ezért arra alapozva csak néhány tényezõre hívjuk fel a figyelmet. A kedvezõ idõjárási feltételek mellett megfelelõ agronómiai eljárások alkalmazásával biztosítható, hogy a termesztés során a kívánt feldolgozóipari technológiai tulajdonságok manifesztálódjanak. A termesztéstechnológia kritikus pontja az optimális tõszámbeállítás és tápanyagellátás elsõsorban a N trágyázás meghatározása. A túlsûrített, túltrágyázott állomány hajlamos a megdõlésre, ami a jelentõs termésveszteségen túl a technológiai minõség romlását is maga után vonja, vetõmagtermesztés esetén pedig az adott tábla szaporításból való kizárását is jelentheti. Idõben és jó minõségben, átlagos vetõmag mennyiséggel ( csíra/m 2 ) vetve mindkét fajta megfelelõ állományt fejleszt. A durum búza, amely hajlamosabb a megdõlésre, mint a közönséges búza, némileg kevesebb tápanyaggal is beéri. A közepes adagú alapmûtrágyát és a tavaszi fejtrágyázást meghálálja, minõségjavító hatása van a virágzáskor kijuttatott kg/ha nitrogénnek. A csávázását a vetõmaggal terjedõ betegségek visszaszorítása miatt célszerû elvégezni. Állományban a gombaölõ szereket epidémia esetén használni kell. Bár a két fajta és különösen az Mv Makaróni a levélbetegségekre nem túlságosan fogékony, a fuzárium fertõzés és a feketecsírájúság komoly minõségromlást okozhat, ezért járványve- 1. táblázat Az Mv Makaróni és az Mv Gyémánt õszi durum búzafajták hidegtûrése és technológiai minõsége (Martonvásár, átlaga) Fajta Fitotroni hidegtûrés Sárga Nedves 15 C-on index sikér % Mv Makaróni 82,78 26,97 39,36 Mv Gyémánt 77,81 25,43 37,04 Durum kontroll 19,22 26,94 36,14 Bánkúti 1201, õszi búza 79,83

9 2006/ kép Az Mv Makaróni dara és száraztészta (felül), valamint kenyérbúza lisztje és tésztája (alul) szély esetén a kalászfertõzõ kórokozókkal szemben a vegyszeres védekezést a termesztéstechnológiába be kell építeni. A fuzárium elleni kémiai védelem csak preventíven alkalmazva ad elfogadható eredményt. A védekezés idõpontja általában a kalászolás, virágzás ideje. A gyártók által elõírt mennyiségben és a kijuttatási feltételek gondos betartása esetén a kereskedelmi forgalomban kapható peszticidek korlátozás nélkül használhatók. Az aratással nem szabad késlekedni. Teljes éréskor azonnal be kell takarítani a termést. A megdõlt vagy megázott durum búzának rohamosan romlik a minõsége. Az évjárat számos beltartalmi tulajdonságra hat, ami a kedvezõtlen idõjárású esztendõkben megnehezítheti a durum búza értékesítését. A teljes érést követõen lehulló esõ kedvezõtlen változásokat idézhet elõ a szem struktúrájában, növekszik a ráncos felületû, lisztes szemek aránya. Az Mv Makaróni és az Mv Gyémánt a legbiztonságosabban termeszthetõ durum búzafajták Magyarországon, melyek kiváló technológiai minõségükkel a jelenlegi termésszinten és piaci viszonyok mellett hazánkban is versenyképessé teszik a durum búza elõállítását. Vida Gyula Szunics László Veisz Ottó A martonvásári bõségkosár 2006-ban 9 szemes és 3 silókukorica kapott állami minõsítést Amartonvásári kukoricanemesítési program eredményességét mutatja, hogy az utóbbi három évben közel 30 szemes- és silókukorica fajtát, közelebbrõl: 2004-ben 5, 2005-ben 13, 2006-ban 11 hibridet minõsítettek. Mindezeken felül ez év tavaszán Horvátországban Sebastian néven minõsítettek egy martonvásári-gleisdorfi közös nemesítésû kukorica hibridet. Az 1. táblázatban az is látható, hogy bármelyik, 2006-ban elismert hibrid teljesítménye (a korábban elismertekhez hasonlóan) igen jó. Hibridjeinket az is jellemzi, hogy minden versenytársuktól és egymástól is eltérõ megjelenésûek, amelyet a Martonvásáron kialakított egyedülálló nemesítési háttér alapoz meg. Az elmúlt évtizedben a kutatás-fejlesztés hangsúlya a szárazságtûrõ, kiváló alkalmazkodóképességû hibridek nemesítésén volt. Ma már ezekhez sikeresen hozzáadtuk az intenzív körülmények között is kiegyenlített, nagy termést biztosító genetikai forrásokat is. A mesterséges szárítás költségeinek növekedése szárítás nélkül is tárolható, vagy minimális energia felhasználásával szárítható, gyors szemtelítõdésû és vízleadó, ennek eredményeként kis szemnedvességgel betakarítható hibridek nemesítését teszi szükségessé. Úgy véljük, az új hibridjeinkben megvannak ezek a jegyek. Hogy a 30 hibrid közül melyek lesznek azok, amelyeket széleskörû bevezetésre ajánlunk, az intézet Kukoricanemesítési és Növénytermesztési Osztálya, valamint a Bázismag Kft. a szükséges adatok és információk mérlegelése után a közeljövõben alakítja ki. Mindezt az a saját, jól mûködõ információs háttér is segíti, 1. táblázat 2005-ben minõsített martonvásári kukoricahibridek és fõbb agronómiai jellemzõik (OMMI kísérleti adatok) Fajtanév Minõsítés FAO Termés Szemnedvesség Szárszilárdsági elõtti név szám St.=100% St.=100% hiba St.=100% Szemes kukorica Ipoly Mv ,7 +0,18 +2 Mv Tarján Mv ,7 +0,63 +2 Mv 343 Mv ,5 +0,47 1 Mv Sárrét Mv ,1 +0,85 +2 Mv Táltos Mv ,8 +0,76 0 Mv 363 Mv ,1 +1,67 +3 Mv 404 Mv ,6 0,43 0 Mv Koppány Mv ,4 +0,23 2 Silókukorica Összes szárazanyag% St. = 100% Mv Maros Maros ,8 Mv Zalán Mv ,3 Mv Silóking Mv ,9 St. = standard átlag

10 /2 1. ábra Szemeskukorica hibridek eredményei (OMMI ) 1. kép Mv Maros amely a többéves és többhelyes kisparcellás kísérletek (vetésidõ, tenyészterület, mûtrágyázási, gyomirtási, agrotechnikai), továbbá az országos üzemi kísérletek adatait összesíti. Van tehát lehetõség választani a fajták között. Törekszünk arra, hogy a kísérleti eredményeinkbõl megszerzett legfontosabb információk alapján olyan martonvásári hibrideket vezessünk be, melyek hozzájárulnak a gazdaságosabb, olcsóbb termesztéshez, a nagyobb jövedelem megszerzéséhez. A kísérleti eredmények (1. táblázat) alapján kiemelnénk a FAO 200-as csoportban Ipoly néven minõsített hibridünket, amely közel 5%-kal ad nagyobb szemtermést, mint a standardok. A FAO 300-as tenyészidõ csoportban kiváló termésstabilitással rendelkezik az Mv 343 és Mv Tarján. Az Mv 343 a standardokhoz viszonyított terméstöbblete (5,5%) mellett a standard átlagnál jobb szárszilársággal rendelkezik. A FAO 400-as csoportban jól szerepelt az Mv 404 és az Mv Koppány (Mv 454) (1. ábra). Az Mv 404-nek kisebb a szemnedvessége, a Koppánynak pedig a standardoknál jobb a szárszilárdsága. A Tarján és a Koppány háromvonalas hibridek szemtermése a standardoknál 4%-kal nagyobb. Emellett ezekkel a hibridekkel biztonságosabb és olcsóbb vetõmag elõállítást valósíthatunk meg. Az elmúlt években minõsített kiváló silókukorica hibridjeink választéka két FAO 300-as tenyészidejû és egy FAO 500-as hibriddel bõvült (1. táblázat). Az utóbbi új típusú leveles silóhibrid, amely már a harmadik a leafy gént tartalmazó, államilag elismert silóhibridjeink sorában. E speciális hibridek iránti fokozott érdeklõdés miatt már az elismerés évében megindult a vetõmag szaporítása, mind hazánkban, mind Franciaországban. Úgy gondoljuk, hogy korábbi jelentõs erõfeszítéseinket siker koronázta. Hibridjeink az egyre fokozódó versenyben is megállják helyüket. Az állami elismerés rendszerének változása miatt már két év alatt bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat, és erre szélsõséges idõjárási körülmények között is képesek hibridjeink. Kutatási eredményeinket, új fajtáinkat szeretnénk széles körben ismertté tenni, ezzel is hozzájárulva a kukoricatermesztõk eredményeinek javulásához. Hadi Géza Pintér János Szundy Tamás Marton L. Csaba

11 Atavaszi búza a magyar növénytermesztés választékbõvítõ növénye. Az elmúlt években tonna közötti vetõmagot fémzároltak évente Magyarországon. Jelentõsen nagyobb mértékû tavaszi búza vetõmag elõállításra (983 hektáron 3222 t nyers vetõmag termés) csupán 1999-ben került sor, abban az évben, amikor az õszi búza vetésterülete történelmi mélypontra süllyedt ( ha). Hazánkban a búza tavaszi változata sem termõképességben, sem termésbiztonságban nem versenyképes az õszivel. Elõnyeként szokták említeni, hogy jelentõs téli kipusztulás esetén a kiesõ búzatermés vetésével pótolható, azonban az ilyenkor hirtelen jelentkezõ, elõre nem tervezett vetõmag igényeket nem lehet kielégíteni. A vetõmag szaporításban a rendszeresen, többé-kevésbé kiszámíthatóan jelentkezõ igényekre próbálunk felkészülni. Azt tapasztaljuk, hogy a visszatérõ vetõmag vásárlók fõként az ország dombosabb, csapadékosabb vidékein gazdálkodnak, gyakorlatilag a tavaszi árpa termelési körzetekben, és a tavaszi búzát tudatosan illesztik be a vetésváltásukba. Termesztésének lehet oka a késõn lekerülõ elõvetemények nagy aránya, üzemszervezési elõny, vagy pedig tudatos minõségbúza termesztés igényes piac számára. Ez utóbbi célból ajánljuk évek óta a kiváló minõségû Lona fajtát, amelynél jobb sütõipari minõségû tavaszi búzával ma sem rendelkezünk. Az idei martonvásári búza fajtabemutatón látható elõször a Vanek nevû tavaszi búza fajta, amelynek vetõmagja 2007 tavaszán elérhetõ lesz korlátozott mértékû kipróbálásra. A Vanek kiugróan bõtermõ, kétéves átlagos termõképessége a csapadékos években elérte a 4,7 t/ha-t, és így egy tonnával haladta meg a Lona termõképességét (1. ábra). Szárazabb évjáratban ennél kisebb termést, és a két fajta között mérsékeltebb különbséget lehet prognosztizálni. A Vanek kalászolási ideje alig tér el a Lonáétól, érésére a késõi érésû õszi búzák után lehet számítani. Állománymagassága optimális, cm, ami nagyobb, mint általában a tavaszi búzáké, viszont ez a bõ termés titka és jól mutatja, hogy a fajta milyen jól alkalmazkodik a környezethez. Ki- 2006/2 Mire jó a tavaszi búza? 1. ábra Tavaszi búzafajták átlagtermése és termésingadozása ( , 2 termõhely) 1. táblázat A Vanek tavaszi búza minõsége ( , 3 termõhely átlaga) Lona Nadro Vanek Szemkeménység index Fehérje (%) 14,6 15,8 12,9 Nedves sikér (%) 33 35,5 29,5 Zeleny index 49, ,3 Esésszám Farinográfos vízfelvétel (%) 58,5 60,5 60,3 Farinográf érték 75,5 75,1 76,7 Farinográf csoport A2 A2 A2 Farinográf görbe stabilitás (perc) 9,8 8,6 12,9 Alveográf W érték Alveográf P/L érték 0,5 0,7 1,3 váló lisztharmat ellenállósággal és jóközepes levélrozsda rezisztenciával rendelkezik. A Vanek jó minõségû kenyérbúza. Szeme igen kemény, ebbõl következõen malomipari minõsége jó, és lisztjének vízfelvevõ képessége nagy 11 (1. táblázat). Fehérjetartalma és sikértartalma átlagos, sikérminõsége azonban kiváló. Jó sütõipari tulajdonságát stabil A2 farinográf értéke, hosszú tészta stabilitási ideje és alveográfos adatai egyaránt jelzik. Láng László Bedõ Zoltán

12 /2 Egy új, saját nemesítésû tavaszi zabfajtával bõvült a martonvásári fajtaszortiment: kísérleti eredményei alapján 2006 márciusában a Fajtaminõsítõ Tanács javaslatot tett az Mv Pehely állami elismerésére. Ezzel egy olyan intenzív típusú tavaszi zabfajta kapott állami minõsítést, mely jó körülmények közé kerülve, megfelelõ növénytermesztési eljárások alkalmazásával, többnyire a szemtermés mennyiségével is, de a betakarított termés takarmányértékét tekintve mindenképpen versenyképes a gabonafélék között. A zab botanikai jellemzõibõl erõs gyökérzetébõl, jó tápanyagfeltáró képességébõl adódó elõnyöket egyesítve a nagyobb termést célzó termesztési eljárásokkal, reális lehetõség van arra, hogy az újonnan minõsített zabfajtánk a takarmányozási célra használt búza egy részét gazdaságosan helyettesítse. Az Mv Pehely termõképessége az elmúlt három év átlagában az OMMI kísérletekben meghaladta a standardok átlagát. E fajta jó termõképessége kiváló agronómiai tulajdonságokkal párosul. Állóképessége a jelenleg köztermesztésben lévõ fajták között a legjobb. E tulajdonsága lehetõvé teszi az intenzív termesztését. A faj igényét meghaladó mûtrágya ellátás esetén sem dõl meg és kiváló potenciális beltartalmi tulajdonságai (fehérje és β-glukán tartalma) is érvényesíthetõk (1. táblázat). Jól bokrosodó és kiváló alkalmazkodóképességû fajta. Évjárattól függõen a standard fajták átlagánál pár cmrel alacsonyabb, ezerszemtömege pedig 2 3 grammal több. Lisztharmattal szembeni ellenálló képessége kiváló, koronarozsdával a standardok átlagánál kisebb mértékben fertõzõdött provokációs kísérletben. Az elsõ martonvásári honosítású tavaszi zabfajták, a Kwant és a Komes Mv Pehely: új tavaszi zabfajta 1. táblázat Mv Pehely beltartalmi értékei (Martonvásár) Fehérje% β-glukán Fajtanév abszolút abszolút szárazanyag %-ában szárazanyag %-ában (2003) (2004) (2005) Mv Pehely 17,60 13,95 15,9 5,39 Standardok átlaga 15,53 12,83 13,9 4, ban kaptak állami elismerést. E fajtákat a Hetman és a Cacko csupasz zab minõsítése és forgalmazása követte a hazai piacon. Az elmúlt idõszakban ezek jelentõs területen elterjedtek és a termelõk által keresett fajtákká váltak, s ezt a választékot immáron az Mv Pehely is gazdagítja. Az Mv Pehely zabfajta vetõmagjának szaporítását az Mv Elitmag Kft. megkezdte. Veisz Ottó Vida Gyula

13 Az Európai Közösségek Bizottsága június 6-án sokakat érintõ rendeletet bocsátott ki. A július 1- jétõl alkalmazandó, a 466/2001/EK-t módosító 856/2005/EK rendelet a már korábban vizsgált mikotoxinok körét a különbözõ Fusarium fajok által termelt toxinokra is kiterjesztette. A mostani rendelet a dezoxinivalenol (DON) és a zearalenon (ZEA) legmagasabb megengedett mennyiségét tartalmazza, július 1-jétõl azonban további mikotoxinokra (fumonizinek, T-2 és HT-2) is kiterjed majd a szabályozás. Az indoklás szerint a felsorolt mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek és fõként a fuzáriummal fertõzött gabonafélékbõl és a kukoricából készült termékekbõl származnak. Különösen a DON esetén, a kisgyermekek és a serdülõk körében az élelmiszerekkel szervezetbe jutó mennyisége közelít a megengedhetõ napi bevitel értékéhez. Annak érdekében, hogy a mikotoxinokkal fertõzött gabonafélék be se kerülhessenek az élelmiszerláncba az Európai Közösségek Bizottsága szerint lényeges, hogy a legmagasabb határértékek a feldolgozatlan gabonafélékre is vonatkozzanak. Mivel a toxintartalom tisztítással és feldolgozással csökkenthetõ, célszerûnek tartották a fogyasztóhoz kerülõ végtermékre vonatkozó határértékek megállapítását is. A rendeletben a dezoxinivalenolra és zearalenonra megadott legmagasabb megengedett értékeket az 1. táblázatban ismertetjük. A Fusarium-toxinok vizsgálatának elõírása más rendeletek módosítását is szükségessé tette. Több rendelet összevonását, majd kiegészítését követõen született meg a 401/2006/EK rendelet, amely az élelmiszerek mikotoxin tartalmának hatósági ellenõrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszereket tartalmazza. Mivel a mintavétel döntõ szerepet játszik a tételekben igen heterogén módon eloszló mikotoxin szennyezés meghatározásának pontosságában, gabonafélékre és gabonakészítményekre a Bizottság a következõ eljárást írja elõ: 50 tonnás, vagy nagyobb, de maximum 500 tonnás tételek, illetve altételek esetén legalább 100 részmintát 2006/2 A búza kalászfuzáriózisáról az intervenciós elõírások változásának tükrében 1. kép Mesterséges fuzárium fertõzés tünete fogékony fajtán 13 kell venni. Amennyiben a tétel altételekre elkülöníthetõ, úgy minden altételt külön-külön meg kell mintázni. A 100 részminta egyesített tömege 10 kg. Az 50 tonnásnál kisebb tételeknél részminta vételére van szükség, ami 1-10 kg-os egyesített mintaméretet eredményez. A minta a legkisebb tétel esetén sem lehet kevesebb 1 kg-nál. Mivel a két Fusarium-toxin meghatározásához a közösségi jog szintjén nincs konkrét módszer elõírva, jelenleg a méréshez bármely vizsgálati metódus használható, amely megfelel az elõírt ismé- 1. táblázat A feldolgozatlan gabonafélékre, valamint a gabona alapú termékekre vonatkoztatott dezoxinivalenol és zearalenon határértékek a 856/2005/EK rendelet szerint Termék dezoxinivalenol, µg kg 1 zearalenon µg kg 1 Feldolgozatlan gabonafélék 1250* 100** Feldolgozatlan durum búza és zab 1750 Gabonaõrlemények Kenyér, tésztafélék, keksz, gabonaszeletek és reggeli gabonapelyhek Tészta (száraz) 750 Feldolgozott, gabona-alapú, csecsemõk és kisgyermekek részére szánt élelmiszer és bébiétel * a durum búza, zab és a kukorica kivételével; ** a kukorica kivételével

14 /2 telhetõségi és pontossági kritériumoknak. Ezen elõírásoknak legjobban a nagynyomású folyadék kromatográfián (HPLC) alapuló eljárások, valamint a gázkromatográfiás mérés felel meg. Mindkét módszer rendkívül költséges. A harmadik lehetséges változat az ELISA tesztelés, amellyel az eddigi információk szerint a költséges mérések jelentõs része kiváltható. E módszer pontossága ugyan nem azonos a HPLC-s és a gázkromatográfiás mérésekével, arra azonban elegendõ, hogy a legmagasabb megengedett határértékeknél mikotoxint jóval kisebb koncentrációban tartalmazó tételeket a felvásárlók kockázatmentesen átvehessék. Ma már olyan kitek is léteznek, amelyek a mennyiségi meghatározást is lehetõvé teszik, DON esetében pedig akár 0,25 5 ppm, zearalenonnál ppb tartományban. A költségesebb kromatorgáfiás módszerek alkalmazására elõreláthatólag csak vitás esetekben, határértékhez közeli tételeknél lesz szükség. Az új elõírásoknak természetesen tükrözõdniük kell a gabonaátvételi rendszerben is. Az EU Bizottsága az 1068/2005/EK rendelettel módosította a korábbi 824/2000/EK, a gabonafélék intervenciós hivatalok által történõ átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minõségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló rendeletét. A szabályozás (5) pontja valamelyest megkönnyíti az intervenciós eljárást, hiszen a költségek korlátozása céljából kizárólag abban az esetben írja elõ a mikotoxin tartalom meghatározását, ha ezt a termékek minõségét garantáló kockázatelemzés az intervenciós rendszerbe történõ belépéskor indokolttá teszi. A rendelet (4) pontja még arról is említést tesz, hogy a mikotoxinok kialakulásának lehetõsége bizonyítottan kapcsolatban van egyes speciális körülményekkel, amelyek a gabonafélék növekedési periódusa, különösen a virágzásuk során tapasztalt éghajlati körülmények alapján határozhatók meg. Köztudott, hogy a kalászos gabonafélék virágzásuk idején a legfogékonyabbak a fuzárium fertõzésre. Amennyiben ez az idõszak csapadékos, több egyéb tényezõtõl függõen kisebb-nagyobb kalászfuzáriózis járvány alakulhat ki. Ellenben, ha a virágzás-kori idõjárás száraz, kicsi a mikotoxin határértékeket közelítõ fertõzöttségi szint valószínûsége. De ki és hogyan dönti el, 2. kép Súlyos, természetes eredetû kalászfuzárium fertõzés hogy szükséges-e a vizsgálat elvégzése, és ki fizeti meg a meghatározás költségét? A rendelet (8) pontja egyértelmûen megadja a választ: tekintetbe véve a mikotoxinok ellenõrzése érdekében alkalmazott kockázatelemzési elvet, az ajánlattevõ költségén végezendõ elemzések közé indokolt felvenni a mikotoxinszint meghatározásával összefüggõ elemzést. Mivel csökkenthetõ a toxinfertõzöttség kockázata? Hazai és külföldi adatok alapján a kalászok és gabonaszemek fertõzöttségébõl jól becsülhetõ a felhalmozott Fusariumtoxinok mennyisége. A DON tartalom a térfogattömeggel r=-0,75 és -0,82 közötti, a szántóföldi fertõzöttségi adatok alapján számított járványgörbe alatti területtel r=0,59 és 0,81 közötti összefüggést adott a különbözõ vizsgálatokban. Így a termesztéskor mindenképpen arra kell törekedni, hogy a szántóföldön bekövetkezõ Fusarium fertõzés esélyét minimálisra csökkentsük. A technológia elsõ lépését az okszerû fajtaválasztás, azaz a betegség-ellenálló fajta termesztése jelentené. A levélbetegséget okozó gombákkal szemben ez a fegyver már bevált, számos búzafajta komplex rezisztenciával bír, ami megvédi a növényt több kórokozóval szemben is. Sajnos a belsõ szemfertõzöttséget okozó Fusarium fajokkal szemben nem létezik teljesen ellenálló fajta. Világszerte, így a mi intézetünkben is már évtizedekkel ezelõtt elkezdõdtek a rezisztencianemesítési kutatások e területen, de a felhasználható távol-keleti eredetû források kedvezõtlen agronómiai és beltartalmi tulajdonságai miatt a feladat megoldása nem egyszerû. Mesterségesen fertõzött tenyészkertünkben a kalászfuzárium számára kedvezõ, öntözött kísérletekben teszteljük búzafajtáinkat és nemesítési törzseinket. Többéves eredményeink szerint a fajták között jelentõs különbség figyelhetõ meg a kalászfuzárium rezisztencia tekintetében. A jobb genotípusok a fogékony kontroll fajtához képest csak mintegy negyedannyira fertõzõdnek. Szántóföldi fertõzöttségük alapján

15 több évben és több izolátummal vizsgálva is a legjobbak között szerepelt az Mv Emese, az Mv Táltos, az Mv Mariska és az Mv Mambó, de a kontrollnál szignifikánsan jobbnak bizonyult többek között az Mv Magdaléna és az Mv Csárdás fajtánk is. Ez az ellenállósági szint a legtöbb évjáratban megfelelõ alapot biztosít a sikeres védekezéshez. Bizonyítja ezt az a vizsgálat is, amelyben közös pályázatunk keretében dr. Hornok László az Mv 2006/2 3. kép Eltérõ erõsségû kalászfuzárium fertõzöttség különbözõ búzatörzseken Magdaléna természetes fertõzöttségét mérte fungiciddel nem védett táblákból származó 32 mintában. Annak ellenére, hogy az idõjárási körülmények kedveztek a Fusarium fajok terjedésének, mindössze 8 esetben sikerült a rendkívül érzékeny analitikai módszerekkel kimutatni a DON jelenlétét. Még a legerõsebben fertõzött minta toxintartalma is mindössze 257 µg kg 1 volt, ami ötöde a megengedett értéknek (2. táblázat). 2. táblázat Mv Magdaléna fajtáról gyûjtött minták mikotoxin-szennyezettsége (Enying és Martonvásár, 2004) Enying Martonvásár Minta DON NIV ZEA DON NIV ZEA µg kg 1 µg kg 1 µg kg 1 µg kg 1 µg kg 1 µg kg DON=dezoxinivalenol; NIV=nivalenol; ZEA=zearalenon 15 A fuzárium fertõzés veszélye tovább csökkenthetõ megfelelõ agronómiai eljárások alkalmazásával. Az elõvetemény jelentõsen befolyásolhatja a termény toxintartalmát. Nem célszerû a búzát olyan fajok után vetni, melyek szintén gazdanövényei a kalászfuzáriózis kórokozóinak. Az irodalmi források egyértelmûen a szemes kukoricát tartják e tekintetben a legkedvezõtlenebb elõveteménynek. Németországi adatok szerint a kukorica után termesztett búza toxintartalma ötszöröse is lehet a repce után vetett állományokénak. A tápanyagutánpótlás csak akkor növelheti a kalászfuzáriózis kialakulásának veszélyét, ha megbomlik a harmonikus egyensúly az egyes komponensek között. A nagy mennyiségû tarlómaradvány kiváló táptalaja a kórokozóknak, így forgatás nélküli talajmûvelés után különös figyelmet kell fordítani a növényállomány védelmére. A csávázatlan, fuzáriumos vetõmaggal további fertõzõanyag juthat a gabonatáblára, többek között ezért is célszerû szakszerûen elõkészített, rostán átment, ellenõrzött szaporítóanyagot használni. A növényvédõ szergyártó cégek az utóbbi években egyre jobb és a fuzárium ellen fokozott hatékonyságú fungicideket állítottak elõ. Hazai vizsgálatok szerint néhány azol típusú szer (pl. tebukonazol, protiokonazol, stb.) kiemelkedõen jó hatékonysággal szorítja vissza a kalászfuzáriózis kórokozóit. A kezeletlen kontrollhoz viszonyítva akár egy nagyságrenddel is csökkenhet a toxintartalom. E hatékony szerek természetesen csak akkor fejthetik ki igazán a hatásukat, ha megfelelõ helyre juttatjuk ki. A szántóföldi permetezõgépek megfelelõ beállításával, valamint a kalász felszínének minél tökéletesebb fedettségét biztosító szórófejek alkalmazásával érhetõ el a fungicidek megfelelõ hatékonysága. A védekezési lehetõségeket komplex módon kihasználva és a lehetõ legtöbb elemet beépítve a termesztéstechnológiába, hazai viszonyok között a legtöbb évjáratban jó egészségi állapotban tarthatók a búzaállományok. Az új szabályozással bevezetendõ mikotoxin határértékek nem irreálisan magasak, a technológiai fegyelem betartásával és helyes mezõgazdasági gyakorlattal biztosítani lehet azt, hogy túlzott mikotoxin szenynyezõdés miatt zárjanak ki tételeket az értékesítésbõl. Vida Gyula Puskás Katalin Veisz Ottó

16 /2 Technológiák együttélése Európában Agénmódosított növények világméretû terjedésébõl eddig Európa látszólag kimaradt. A genetikailag módosított növényekbõl készült termékek azonban egyre nagyobb mértékben kerülnek az európai emberek asztalára a globalizálódó élelmiszerkereskedelem révén, és egyre több európai ország növénytermesztésében jelennek meg a transzgénikus növények. A genetikailag módosított növények világméretû termesztésével egyidõben Európában a biotermelés, vagy más néven ökológiai gazdálkodás kialakulásának lehettünk szemtanúi fõként az elmúlt két évtizedben. A vegyszermentes, hagyományos módszerekkel végzett növénytermesztés részaránya a nyugat-európai országokban mintegy 5 10%. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás aránya 2%, közel 140 ezer ha-t tesz ki, ennek felét legelõ és erdõ foglalja el. Három technológia létezik így Európa szántóföldjein: a konvencionálisnak elnevezett és legnagyobb mértékben elterjedt modern termesztési rendszer mellett az ökológiai- vagy biogazdálkodás, és harmadikként egyre inkább realitás a genetikailag módosított növények termesztési technológiája. Mindhárom technológia célja az egészséges táplálékhoz szükséges alapanyag elõállítása, a nyereséges gazdálkodás elõsegítése és a termesztési környezet fenntarthatóságának megóvása. A koegzisztencia EUkötelezettség A hasonló célkitûzések ellenére e három technológia együttélésének, vagy már közismerten elterjedt kifejezéssel, a koegzisztenciájának megvalósítására a Közösség célul tûzte ki a gazdasági szinten történõ szabályozási rendszer kialakítását. Ennek érdekében iránymutatást fogalmazott meg (2003/556/EK) a tagországoknak, arra kötelezve ezeket, hogy az alapelvek figyelembevételével minden ország határozza meg az együtttermesztés szabályait. A törvényi szintû szabályozás célja a genetikailag módosított (gm) és a gm-mentes növények keveredésének megakadályozása a termesztés és az azt követõ tevékenységek során. Több európai ország eleget téve az EU kötelezettségnek már megalkotta e törvényeket. Mások a törvényalkotás kezdeti szakaszában vannak, vagy már az EU észrevételeket is megkapták a tervezetrõl. Ez utóbbiakhoz sorolható hazánk is. Április elején Bécsben, az EU soros elnöki tisztét betöltõ Ausztria fõvárosában a Közösség megvitatta a különbözõ termesztési technológiák koegzisztenciájának helyzetét az Unión belül. A konferencia célja olyan szabályozás kialakítása, amelynek révén az európai farmerek szabadon választhatnak a konvencionális, a gm és a az ökotermesztés között. A választást gazdaságilag befolyásolja a feldolgozóipar fogadókészsége, a fogyasztók álláspontja. Az együtttermesztés egyik kulcsfontosságú kérdése a gm-mentes és gm vetõmag termelés elkülönítése. Az EU azt szeretné elérni a nemzeti szabályozások kialakítása során, hogy az együtt-termesztési intézkedések arányosak legyenek, ne diszkrimináljanak egyetlen technológiát sem, biztosított legyen az összes gazdálkodási rendszer együttélése. Az együtt-termesztéssel kapcsolatos nemzeti intézkedéseknek az elsõdleges célja a gazdasági szempontok figyelembevétele és nem az EUszinten harmonizált környezetvédelmi kockázatbecslés megkettõzése. A génmódosított és a nekik megfelelõ hagyományos növények közötti elkülönítési távolságnak arányosnak kell lennie az elérendõ céllal. Így pl. a magyar tervezetben szereplõ 400 méteres minimális elkülönítési távolság az egyik legszigorúbb az Európai Unióban. Csehországban, ahol már elkezdõdött a gm kukorica üzemi szintû termesztése még a bioés a génmódosított növények elválasztására is csak maximum 200 m-t határoztak meg, míg a gm és konvencionális között csak 70 méter az izolációs távolság, és az is kiváltható köpenyvetéssel. Vizsgálataik szerint 1 sor gmmentes kukorica 2 méter izolációnak felel meg. A pozitív cseh tapasztalatok alapján az egy hónapja még tiltásra készülõ Szlovákiában is megkezdõdik a transzgénikus kukorica üzemi szintû kísérleti termesztése ebben az évben. Az agrárminiszterek a földön járnak A jelenlegi realitásokhoz nagy valószínûséggel a konferencián megjelent német, holland és dán agrárminiszter véleménye áll legközelebb. Õk a saját agrártermelõik érdekeit tartják szem elõtt. Így például a holland agrártárca vezetõje egyértelmûen kimondta, hogy ma a genetikailag módosított növény realitás vi-

17 2006/2 17 lágszerte, így Európában is. Aki tagadja a koegzisztencia jelentõségét az demagóg. A koegzisztencia szabályozás elmulasztása csak káoszhoz vezethet, ami pedig nem lehet senkinek sem ésszerû érdeke. A fenntartható agrártermelésben nemcsak az ökológiai gazdálkodásnak, a konvencionális termesztésnek, hanem a genetikailag módosított növényeknek is helyük kell, hogy legyen. Hasonlóan a hollandokhoz, a magyar termelõknek szintén szükségük van az agrárágazat fenntartható fejlesztésére, az új és hozzáadott értéket elõállító növénytermelési szerkezet kialakítására. Ebben fontos, új elem az ökológiai gazdálkodás, amely remélhetõen tovább növekedhet a kellõ piaci kereslet megléte esetén. Meghatározó maradhat a konvencionális növénytermelés, és a jövõben ezekhez társulhat a tudományos fejlesztésen alapuló, minden szempontból biztonságos géntechnológiai eljárásokkal elõállított növények termesztése is amennyiben sikerül egy ésszerû kompromisszumon alapuló koegzisztencia szabályozást kialakítanunk. A gm-mentes, a génmódosított- és az ökológiai termesztésben felhasznált növények koegzisztencia szabályozásának magyar tervezetét egy szakértõi testület állította össze. Ez az elsõ verzió igen szigorú követelményeket fogalmaz meg a transzgénikus növényeket választó gazdákkal szemben. A tervezet szerint a gm növények termesztése ún. veszélyes üzemnek tekintendõ, és csak speciális engedéllyel végezhetõ. Az engedély megszerzésének feltételei: speciális képzettség, a puffer zónán belüli, szomszédos földterületek tulajdonosainak és használóinak hozzájárulása, valamint a szakhatóság környezet- és természetvédelmi szempontú hozzájárulása. A tervezet a termesztõk mellett a vetõmag forgalmazók részére is bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeket állapít meg, rögzíti továbbá az ellenõrzés és a szankcionálás szabályait. Aki kimarad, az lemarad Ezzel a szabályozással nagyon kevés gazda fog a génmódosított növények termesztésére vállalkozni hazánkban, ha egyáltalán valaki fel meri vállalni ezt a bonyolult procedúrát. A tét az lehet, hogy a magyar mezõgazdaság, amely rövid periódusoktól eltekintve az agrár technológiai fejlesztés élvonalában volt történelmünk elmúlt másfél évszázada során most könnyen lemondhat egy perspektivikus tudományos-technológiai eszköz jövõbeni felhasználásáról. Bedõ Zoltán Láng László Balázs Ervin Az organikus kalászos gabona vetõmag-elõállítás és forgalmazás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Az ökológiai gazdálkodás az elmúlt évek egyik legjobban fejlõdõ területe. Az EU országainak törekvése szerint e termelési mód fejlõdése és fejlesztése az egyik legfontosabb prioritás, mivel egyrészt funkcionális egészséges élelmiszerek forrása, másrészt környezetkímélõ termesztési mód. Az organikus élelmiszer ún. bizalmi termék, ezért elõállítását a termelõtõl az asztalig egyértelmûen azonosítható módon követni és tanúsítani kell. A biztonságos élelmiszer elõállítás ezért igen szigorú szabályozás szerint történik. Az Európai Unió feltételrendszere szerint (2092/91/EGK rendelet) az organikus gazdálkodói szektornak zárt, a konvencionális mezõgazdasági termeléstõl egyértelmûen elválasztott termelési és kereskedelmi rendszerré kell átalakulnia, vagyis az organikus termesztésnek minden tekintetben, a szaporítóanyagokat is beleértve, függetlenítenie kell magát a hagyományos termesztési módtól. Az eredeti rendelet értelmében organikus vetõmagnak számít az a szaporítóanyag, melyet 1 éves növények esetében legalább 1 generáción át, évelõ növények esetében legalább 2 vegetáción át organikus körülmények között állítottak elõ, illetve szaporítottak. Ez az elõírás 2004 óta általános követelmény az ökológiai gazdálkodásban, de még mindig létezik egy kiskapu, melynek alapján az organikus termesztõk használhatják a konvencionális módszerekkel elõállított csávázatlan vetõmagot. Ez a derogáció várhatóan december 31-ig felülvizsgálatra kerül, és az EU Organikus Akcióterv értelmében január 1-jétõl már nem adható felmentés az organikus szaporítóanyag kötelezõ használata alól. Az EU szabályozás értelmében, mely tagként ránk is kötelezõen vonatkozik, az organikus gabona vetõmagelõállítás általános eljárása a következõképpen történik: 1. A szaporítóanyag (kiindulási alapanyag) kizárólag csávázatlan vetõmag lehet. Forrása az országonként változó szabályozás szerint: pl. tájfajta, génbanki alapanyag, nemesített fajta, de a legtöbb országban kizárólag fajtalistán szereplõ nemesített fajta. 2. A vetõmag elõállítást ellenõrzött, tanúsított organikus körülmények között kell végezni. A termesztési feltételek tanúsításáért minden esetben az adott, organikus gazdálkodást tanúsító szervezet a felelõs. Azokban az országokban, melyekben csak elismert fajta termeszthetõ, az organikus tanúsítással párhuzamosan a vetõmag minõsítésért felelõs hatóság által végzett ellenõrzés is kötelezõ. Ez azt jelenti, hogy csak azokról a táblákról takarítható be organikus vetõmag, melyek rendelkeznek az organikus tanúsító szerv igazolásával, és a vetõmag minõsítõ szervezet alkalmasságot igazoló szántóföldi szemléjével egyaránt. 3. A betakarítást és a vetõmag feldolgozást a konvencionális vetõmag elõállítástól szigorúan izolálva kell végrehajtani. Ennek legcélszerûbb módja a teljesen különálló géppark alkalmazása (sok országban ennek megléte a tanúsítás feltétele). 4. A kész vetõmagot feldolgozás és tisztítás után azonnal készletre kell venni, és a készletrevételt jelenteni kell az organikus tanúsító szervezet felé. Azokban az országokban, ahol kizárólag fajtalistán szereplõ fajták kerülhetnek a köztermesztésbe, a vetõmagot fémzároltatni kell, aminek feltétele az ISTA (International Seed Testing Association) elõírásainak megfelelõ vetõmag minõsítés, és ennek tanúsítása az országonként hi-

18 /2 vatalosan kijelölt szervezet részérõl (Magyarországon az OMMI). 5. A kész vetõmagot az organikus feltételrendszernek megfelelõen kell csomagolni, és jelölni. Ahol a fémzárolás kötelezõ, ott a csomagoláson (fémzárcímke) az organikus tanúsításnak és a fémzár tanúsításának kötelezõen rajta kell lennie. 6. A kereskedelmi forgalomba kerülõ organikus vetõmagot a fémzárolást és minõsítést követõ készletre vétel után az organikus vetõmag adatbázisba 10 napon belül be kell jelenteni. Az organikus vetõmag adatbázis felállítása és mûködtetése minden EU tagország számára kötelezõ. A fentiekben vázolt szigorú követelmények elméletileg minden tagországban kötelezõek, de egyes területeket tekintve jelentõs eltérések vannak a különbözõ országok között. Ezek a különbségek többnyire az organikus vetõmag adatbázis meglétében és mûködtetésében lelhetõk fel. Az organikus vetõmag adatbázisok mûködtetésére vonatkozó elõírások döntõen azt a célt szolgálják, hogy a gazdálkodók napra kész információval rendelkezzenek egy-egy adott faj organikus vetõmagkészletérõl (kereskedelmi kínálatáról), illetve az organikus ellenõrzõ szervezetek számára biztosítja annak ellenõrizhetõségét, hogy milyen esetekben adható a gazdálkodók részére eseti engedély nem organikus (csávázatlan) szaporítóanyag használatára. Az érvényes rendelkezések értelmében eseti engedély az organikus vetõmagok kötelezõ használata alól akkor adható, ha a nemzeti adatbázisban nem lelhetõ fel az adott fajból megfelelõ kínálat. Az organikus vetõmag kötelezõ használata alól kizárólag akkor adható eseti (egyedi kérelemre adott) felmentés (egyéb esetekben a szokványos vetõmag alkalmazása tilos), ha: 1. A termeszteni kívánt fajnak egyetlen fajtájából sincs ökológiai eredetû vetõmag kínálat. Például adott idõpontban nincs egyetlen búzafajta sem az OMMI által mûködtetett ÖKO Vetõmag Adatbázis szaporítóanyag listán: 2. A korábbi organikus vetõmag rendelést visszaigazolták, de a szállítás elmaradt, és bizonyítottan nem szerezhetõ be idõben mástól a szükséges ökológiai szaporítóanyag, 3. A kínálati fajtalistán szereplõ fajták igazolhatóan nem elégítik ki a termesztési célt (pl. csak takarmány búza szerepel a listán, de kenyérgabona elõállítása, vagy csak takarmány árpa van az ajánlati listán, de organikus sörárpa termesztése a cél, stb.). 4. Külön kategóriában kell kezelni a kisparcellás kísérleteket, melyek kísérleti, vagy a fajtamegõrzési cél szolgálnak. A kísérleti kategóriában, az organikus kutatás fellendítése érdekében az organikus kutatást felvállaló kutató intézmények az EU Organikus Akció Terv értelmében lényegesen nagyobb szabadsággal rendelkeznek az alkalmazott vetõmagok körére vonatkozóan, de a csávázott vetõmag és a GMO alkalmazásának tilalma rájuk is szigorúan vonatkozik. Definíciószerûen a közös EU adatbázis elsõsorban az áttekinthetõséget, követhetõséget, és ellenõrizhetõséget szolgálja, abban az értelemben, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülõ áru ellenõrizhetõvé válik. Amennyiben ugyanis a piacon megjelenik egy organikus termék egy adott fajhoz (pl. õszi búza) tartozó fajtából, a követhetõség elve alapján ellenõrizni lehet, hogy valóban organikus termékrõl van-e szó. Ha a kínálati listán az adott fajta vetõmagja nem szerepelt, akkor értelemszerûen nem felel meg az organikus termesztés követelményrendszerének. A rendszer ilyen jellegû mûködtetése pillanatnyilag nem kötelezõ, de bevezetése várható január 01-tõl kezdõdõen. Jelenleg próbajáraton van, és a DEMETER (biodinamikus gazdálkodást ellenõrzõ szervezet) ellenõrzés alatt álló termesztõk körében tesztelik. Természetesen egy-egy országban az organikus vetõmag adatbázis megléte, és internetes hozzáférhetõsége még nem garancia arra, hogy a gazdálkodók, illetve az ellenõrzõ szervezetek használják is. Ebben is igen nagy különbségek tapasztalhatók a különbözõ régiók és országok szerint. Meglepõ módon az adatbázis közvetlen hozzáférhetõsége nincs összefüggésben az adatbázis széles körû használatával, hiszen Finnországban, ahol igen nehézkes az adatbázishoz hozzáférni, a gazdálkodók rendszeresen követik a vetõmagokra vonatkozó információkat. Dániában, Németországban és Svájcban mind a gazdálkodók, mind pedig az ellenõrzõ szervezetek folyamatosan követik az adatbázisban meglévõ kínálatot, és nem elsõdlegesen eseti engedélyek beszerzése céljából. Belgiumban is elsõsorban a vetõmag kínálatot követik a termesztõk, de ebben az országban sem a derogáció kérése az elsõdleges cél. Svédország esete kissé eltérõ, mivel a gazdálkodók nagy része nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, így itt a vetõmagkínálatról a tanúsító szervezet ellenõrein keresztül szereznek információt. Ausztriában a

19 2006/2 19 gazdálkodók döntõen egymástól kérnek információt a rendelkezésre álló organikus vetõmagkészletekre vonatkozóan, melyet az organikus gazdálkodás terjesztését és elõsegítését felvállaló NGO (civil) szervezetek segítenek. Magyarország tradicionálisan vetõmag termesztõ ország, és remélhetõleg a késõbbiekben az EU organikus szektora számára is kiváló minõségû vetõmag export célú termesztõje lehet. A megfelelõ hazai stratégia kialakításához azonban feltétlenül szükséges a várható célországok organikus vetõmag helyzetének ismerete. Gabonafélék esetében úgy merül fel a kérdés, hogy egy-egy adott országban rendelkezésre áll-e megfelelõ mennyiségû, és minõségû saját elõállítású vetõmag, vagy pedig importból fedezik a szükségletüket. Természetesen ez esetben is komoly különbségek vannak a különbözõ országok között. Az organikus vetõmagellátás egyik gyakran visszatérõ problémája a saját vetõmag fogása az organikus gazdálkodásban. A legtöbb országban elvileg ennek nincs akadálya, mivel az EU 1768/95/EK rendelet engedélyezi a saját felhasználású vetõmag elõállítását. A rendelet értelmében azonban a saját elõállítású organikus vetõmag kereskedelmi forgalomba nem hozható. Elméletileg a saját fogású vetõmagot is vizsgálni kellene minõség szempontjából, de általában ezt a gazdálkodók nem, vagy csak igen ritkán végzik el. A különbözõ tanúsító szervezetek sem támasztanak akadályt a saját fogású vetõmag felhasználásával szemben, abban az esetben, ha az árutermeléstõl függetlenítve, egyértelmûen külön kezelik, és az elõírásoknak megfelelõen készletre veszik (kereskedelmi forgalomba akkor sem hozható). Azonban az organikus vetõmag-elõállítás feltételrendszerének a saját vetõmag-elõállítás esetében is meg kell felelni. Ez a követelmény magába foglalja azt, hogy a saját vetõmagot is elkülönített vetõmagtermesztõ táblán kell elõállítani, de sajnos pillanatnyilag ez nem mindenkor biztosított. A különbözõ tanúsító szervezetek ezt a követelményt pillanatnyilag nem veszik egyformán szigorúan, de várhatóan 2008-tól a feltételrendszer betartása kötelezõ lesz. Az organikus vetõmag elõállítás egyik kulcsfontosságú tényezõje a vetõmag minõsége, és elméletileg a sikeres ökogazdálkodás még jobb minõségû vetõmagot igényel, mint a konvencionális termelési mód, ahol lehetõség van utólagos korrekciókra. A homogén, kiváló minõségû vetõmag alkalmazása adhat csak garanciát az ökogazdálkodásban a kulcsfontosságú korai egységes kelésnek, az állomány gyors záródásának, ami számos problémára megoldást jelent. Vagyis, természetes alapkövetelménnyé kell, hogy váljon a tanúsított, szántóföldön ellenõrzött, majd fémzárolt és minõsített vetõmag használata. A gyakorlatban viszont a gazdálkodók sajnos igen kevés figyelmet fordítanak a vetõmag minõségének kérdésére, különösen saját vetõmag elõállítás esetén. Ez viszont a legtöbb esetben kiegyenlítetlen, gyomosodó táblákat eredményez, mely komoly anyagi következményekkel jár. Nem megfelelõ agrotechnika és rossz minõségû vetõmag használata esetén egyre nagyobb gondot okozhatnak a maggal terjedõ kórokozók, ami ellen pillanatnyilag megfelelõ védekezési módszer nem áll rendelkezésre, mivel a szintetikus csávázószerek használata tilos. E rövid ismertetõbõl is jól látható, hogy az ökológiai gazdálkodásban a siker kulcsa az ellenõrzött és tanúsított, szabványos minõségû vetõmag használata. Pillanatnyilag kevés olyan önállóan gazdálkodó biogazda van a piacon, aki megfelelõ mennyiségû és minõségû vetõmag elõállítására képes. Az adott régió ökológiai feltételrendszeréhez jól adaptálódott fajták kiválasztása, és az adekvát vetõmagtermesztési technológia alkalmazása komoly szakértelmet igényel, nem beszélve a felmerülõ költségekrõl. Erre csak azok a komoly tapasztalatokkal rendelkezõ vetõmag elõállítók vannak pillanatnyilag felkészülve, akik már évek óta foglalkoznak ökológiai vetõmag elõállítással. A Martonvásári Elitmag Kft., az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet hathatós segítségével egy olyan biovetõmag elõállító hálózat kiépítésén dolgozik, mely képes arra, hogy régió specifikusan javasoljon ökotermesztésre alkalmas kalászos gabona fajtákat, szaktanácsaival és információval segíti a gazdálkodókat nemcsak a fajtaválasztás, hanem a termesztéstechnológia és a piacra vitel esélyei tekintetében is. Kovács Géza

20 /2 Az egészségre ártalmatlan élelmiszerek és takarmányok elõállításában egyaránt jelentõs szerepet játszanak a jó minõségû és megbízható terméshozamú gabonafélék. A korszerû termesztés feltételeihez tartozik a növények gombák és baktériumok okozta betegségekkel, valamint a vírusokkal szembeni ellenállósága. A sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de minden évben számíthatunk a gabonatáblákon a kórokozók, köztük a vírusok kártételére. A vírusos fertõzések évenként változó erõsséggel jelennek meg, és általában nem okoznak tetemes kárt a termésben. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a még egészséges növények, a beteg növények, és a vírust terjesztõ rovarok (pl. levéltetvek, kabócák, 1. kép) együttes jelenléte állandó veszélyforrást jelent a járványok kialakulásához. Versenyfutás a vírusokkal Egy évtized tapasztalatai Martonvásáron A fertõzés folyamata és a járványok kialakulásának feltételei A Magyarországon elõforduló gabonavírusok esetében a növények és a kórokozók közötti kapcsolat kialakulásához legtöbb esetben vektorok (pl. rovarok) szükségesek (1. táblázat). A szúró-szívó szájszervvel rendelkezõ rovarok táplálkozása közben a vírus a fertõzött növényekrõl a tápcsatornába kerül, majd az utóbél falát átlépve bejut a mellék-nyálmirigybe. Az újabb táplálékfelvétel alkalmával a már fertõzõ nyállal a kórokozó visszakerül az egészséges növénybe. Nagy eséllyel alakulnak ki járványok azokon a területeken, ahol egy adott helyen, adott idõben rosszabb esetben hosszabb ideig tömeges mennyiségû fogékony növény és nagy mennyiségû kórokozó van jelen. Gabonavírusoknál a fogékony növények, valamint a fertõzési forrás (beteg növények) mellett további szükséges feltétel a kórokozót terjesztõ vektorok nagy száma az adott idõben. A vírusok növekvõ gazdasági jelentõségét bizonyítják az évrõl-évre gyakoribbá váló, és egyre súlyosabb károkat elõidézõ járványos megbetegedések elõfordulása. Az elmúlt három évtizedben Martonvásáron, a nemesítési tenyészkertekben termesztett búza-, és árpafajták 12 alkalommal (1972, 1976, 1980, 1981, 1982, 1986, 1989, 1990, 1996, 1998, 2000, 2002) szenvedtek jelentõs kárt. Az õszi árpán 1982-ben olyan súlyos volt a fertõzés Fejér megyében, hogy több táblát ki kellett szántani. A 2002-ben történt járvány az ország egész területére kiterjedt. Ekkor az õszi árpán és a közönséges búzán kívül a durum búzán is tetemes volt a termésveszteség. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy még járványmentes években is figyelemmel kell kísérni a vírusok elõfordulását, mert a kedvezõ feltételek létrejöttével epidémia bármelyik évben kialakulhat. A gabonavírusok elõfordulása az országban Magyarországon az elsõ gabonapatogén vírust 1966-ban Szirmai János izolálta, amely az árpa sárga törpeség vírus (BYDV) volt. A többi, gabonaféléket károsító vírust az 1980-as évek második felétõl az 1990-es évek elejéig írták le. Hazai körülmények között az 1. táblázatban felsorolt vírusok közül a CfMV, az AgMV és az RyMV elõfordulása ritka a gabonatáblákban, gazdasági kártételük nem jelentõs. Martonvásáron az ország középsõ részén közel 30 év tapasztalata szerint, a BYDV túlsúlyát az 1990-es években fokozatosan átvette a WDV, amely egyaránt károsította a búza- és az 1. táblázat A Magyarországon károsító gabonavírusok és a vírusátvitel lehetõségei Gabonavírusok Az átviteli lehetõségei Árpa csíkos mozaik vírus (BSMV) mechanikai, vetõmag, pollen *Árpa sárga törpeség vírus-mav (BYDV-MAV) levéltetû *Árpa sárga törpeség vírus-pav (BYDV-PAV) levéltetû *Árpa sárga törpeség vírus RMV (BYDV-RMV) levéltetû *Árpa sárga törpeség vírus SGV (BYDV-SGV) levéltetû Búza csíkos mozaik vírus (WSMV) atka, mechanikai, vetõmag Búza törpülés vírus (WDV) csíkos gabonakabóca Csomós ebír foltosság vírus (CfMV) vetésfehérítõ bogarak, mechanikai *Gabona sárga törpeség vírus-rpv (CYDV-RPV) levéltetû Rozsnok mozaik vírus (BMV) vetésfehérítõ bogarak, fonalféreg**, mechanikai, vetõmag Tarackbúza mozaik vírus (AgMV) atka, mechanikai Vadóc mozaik vírus (RyMV) atka, mechanikai * Korábban az árpa sárga törpeség vírushoz (BYDV) sorolt, jelenleg új névvel ellátott vírusfajok. ** Laboratóriumi körülmények között. 2. táblázat A tünetes növényekben elõforduló vírusok százalékos megoszlása Õszi búza (%) Õszi árpa (%) Durum (%) Zab (%) Tritikálé (%) Év WDV Egyéb* WDV Egyéb* WDVEgyéb* WDV Egyéb* WDV Egyéb* ,0 2,6 100,0 27, ,0 100,0 100,0 15, ,0 15,8 0,0 100,0 31,5 68, ,0 8,3 100,0 46,8 100,0 0, ,0 4, ,0 51,5 100,0 58,8 100,0 0,0 100,0 30, ,0 6,0 87,8 31,7 100,0 12,0 100,0 0,0 100,0 19, ,0 24,0 100,0 81,0 100,0 36,6 80,0 80,0 100,0 6, ,5 26,6 100,0 30,0 100,0 12,7 100,0 0,0 100,0 9, ,0 68,0 88,0 37,0 71,7 63, ,0 0, ,0 5, ,0 0,0 28,5 71,4 96,4 7, ,0 6,0 100,0 12,7 100,0 2,0 12,2 100,0 100,0 2,0 *Egyéb: CYDV-RPV, BYDV-MAV, BYDV-PAV, BYDV-SGV, BYDV-RMV vírusok

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Berény Elismerés éve: 2010. Szálkás, korai érésű Általánosan jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkező,

Részletesebben

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2005/2 XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2005/2 Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 7 fõs Azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben 2005.

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2004/2 XVI. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI Tovább gyarapodott a martonvásári vetõmag vertikum 2 2004/2 Eseménynaptár Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos

Részletesebben

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja

Részletesebben

Martonvásári őszi zabfajták

Martonvásári őszi zabfajták 1. oldal (összes: 11) 2. oldal (összes: 11) Az idei tél eddig az átlagosnál enyhébb volt, ezért nem az áttelelés kérdése, hanem az áttelelő kórokozók és a kártevők kerültek előtérbe. 1. kép: Őszi zab és

Részletesebben

Fajtára keresni a CTRL majd az F gomb egyidejű lenyomásával megjelenő kis ablakban tud!

Fajtára keresni a CTRL majd az F gomb egyidejű lenyomásával megjelenő kis ablakban tud! Fajtára keresni a CTRL majd az F gomb egyidejű lenyomásával megjelenő kis ablakban tud! Auradur Korai, szálkás kalászú, közepes növénymagasságú, kiváló szárszilárdságú és jó télállóságú fajta, amely kiváló

Részletesebben

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon! REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2016. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Csillag A fajta elismerés éve: 2005. A fajta általános jellemzése: Levelei félig felállóak, közepesen szélesek, világos zöldek.

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os

Részletesebben

Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár Kukorica hibridek alkalmazkodóképességének jellemzése termésstabilitás vizsgálatokkal a Magyar Kukorica Klub TOP20 kísérleteinek 2015. évi eredményei alapján Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet,

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture

Részletesebben

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése

A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2014 2015 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2014 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Pántlika 8 Mv Kolo

Részletesebben

A legtöbbet termő középérésű.

A legtöbbet termő középérésű. REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal

Részletesebben

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Növénynemesítés fogalma és célja Növénynemesítés feladatai Növénynemesítés társtudományai A

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE 1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014 2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK

Részletesebben

A Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.

A Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik. A Top20 Kisparcellás Kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek termés/szemnedvesség adatainak bemutatása összesített adatok alapján, 2018. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleteket 2018-ban állítottuk

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének

Részletesebben

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT 2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés

Részletesebben

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai

Részletesebben

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata

A évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2018.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2018. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2018. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft. XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2018. szeptember 4-5. Régi

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

A tájfajta ősgabonák lehetőségei Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei szakmai napon. Szántóföldi fajtabemutató Az elfeledett, tájfajta ősgabonák elterjesztésének céljával szervezte meg az ÖMKi a második,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

500-ak Klubja eredmények őszi búzában 00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

Eredetvédelmi Fórum. Helvécia, április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták. Pernesz György. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Eredetvédelmi Fórum. Helvécia, április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták. Pernesz György. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Eredetvédelmi Fórum Helvécia, 2017. április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták Pernesz György A szaporítás és forgalmazás feltételei: A fajta forgalmazás törvényes feltétele az EU tagországokban

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését Kép. Tavaszi búza vetésének előrehaladása: Szibéria kerülete *USDA- Egyesült Államok

Részletesebben

DE AKIT. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság gabonanövényei

DE AKIT. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság gabonanövényei Universitatis Debreceniensis Sedes Scien tiarum A g ric ult ur ae DE AKIT A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság gabonanövényei Debrecen, 2017 Universitatis Debreceniensis Sedes Scien

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények 04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1029/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár, Malom u. 10.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez

Részletesebben

A fémzárolt vetőmag használat

A fémzárolt vetőmag használat A fémzárolt vetőmag használat Károlyi Gyula NÉBIH NKI igazgatóhelyettes Szentlőrinc 2018.08.10. 1 A növénytermesztés fejlődése érdekében végzett biológiai innováció objektív megítélésében az állam 126

Részletesebben

GABONAPIACI HELYZETKÉP

GABONAPIACI HELYZETKÉP GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

Részletesebben

A Burley dohány nemesítése Magyarországon, fajtakérdés. Gondola István Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Kutató Központ Nyíregyháza

A Burley dohány nemesítése Magyarországon, fajtakérdés. Gondola István Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Kutató Központ Nyíregyháza A Burley dohány nemesítése Magyarországon, fajtakérdés Gondola István Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Kutató Központ Nyíregyháza A növényi produkciót a genetikai alapok, a termőhelyi adottságok

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK

A HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK ÚJ KUKORICA HIBRIDEK Kedves Gazdálkodók! Az AGRIMAX cég kukorica hibridek nemesítésével foglalkozó kutatócsoportja Szerbiában már több, mint 20 éve a legmodernebb genetikai és biotechnológiai ismeretek

Részletesebben

Gabonafehérjék és toxintartalom II.

Gabonafehérjék és toxintartalom II. (A korábban megjelent cikk elérhető itt) A következő kísérletsorozatból a fuzáriumprogramból származó előnemesítési anyag fehérjetartalmát (Mininfra Smart GT), illetve a termésadatokat mutatjuk be. Itt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról 2005.6.7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 143/3 A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói 2 2012/1 Tudományos tanácskozások Tizedik, jubileumi emlékülésünket január 12-én tartottuk Gyõrffy Béla akadémikus egykori igazgatónk születésnapja alkalmából. Láng István megnyitó szavait követõen Gyõrffy

Részletesebben

KALÁSZOS VETŐMAGOK 52

KALÁSZOS VETŐMAGOK 52 KALÁSZOS 52 KALÁSZOS VETŐMAGOK KALÁSZOS VETŐMAGOK Bologna Kiemelkedő termőképességű, stabilan kiváló minőséget adó (javító), szálkás búzafajta. Olyan terméspotenciál jellemzi, ami eddig ismeretlen volt

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület BŐVÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Csapadékadatok (, 2005-2012.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Dr. Kajdi Ferenc Dr. Martin Polovka Győri Tibor Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács

Részletesebben

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat Őszi ŐSZI BÚZA GK Csillag MSZH-FO (2005) Magasság, cm 80-95 Levélállás félig felálló Hl tömeg, kg 80-82 Esésszám, s 280-320 Szemkeménység (P) 65-70 Nedves sikér % 31-33 Sikérterülés, mm 2,5-4,5 Zeleny

Részletesebben

A HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK

A HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK A HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK Kedves Gazdálkodók! Az AGRIMAX cég kukorica hibridek nemesítésével foglalkozó kutató-csoportja Szerbiában már több, mint 20 éve a legmodernebb genetikai és biotechnológiai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge

Kiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge DEKALB HÍRLEVÉL 2012.08.02. 2012/10. Szám A repcék télállósága A repcék betegség ellenálló képessége Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Télállóság

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2012 2013 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi búzafajta ajánlat 2012 1 A búzaminőség vizsgálati módszerei 2 Fajtáink átlagos kalászolási ideje 6 Pannon Prémium fajtacsoport 7

Részletesebben

2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2002/2 XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2002/2 Március 6-án a Chilei Köztársaság mezõgazdasági minisztere, Jaime Campos látogatta meg intézetünket és ismerkedett

Részletesebben

Őszi kalászosok. gazdasági értékvizsgálata és növénykórtani eredményei Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Őszi kalászosok. gazdasági értékvizsgálata és növénykórtani eredményei Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Őszi kalászosok (őszi búza, tritikálé, tönkölybúza) gazdasági értékvizsgálata és növénykórtani eredményei 2012 NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály

Részletesebben

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János

A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János A Gabonakutató története, eredményei 1924-től 2004-ig Matuz János Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 1933 Az Intézet átszervezései Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet

Részletesebben

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények

kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények 014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2007/2 XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2007/2 Eseménynaptár Vendégeink Három tagú kínai delegáció járt intézetünkben április 4- én Kiang Daixio, a Shandong tartomány

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés kapcsolata Növényfajták állami elismerése Vetőmagtermesztés

Részletesebben

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1029/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Cargill Magyarország Kereskedelmi Zrt. Központi Laboratórium (7400 Kaposvár,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet: A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27 B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték

Részletesebben