A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról)

Átírás

1 A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti (állományi) létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Különben nagyvállalatnak minősül. A kis- és középvállalkozások (kkv) felbontása 1

2 A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása függetlenségi kritérium q Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. q Ha a vállalkozás kapcsolódó- vagy partnervállalkozásaival együtt már túllépi a kkv definició korlátait. A kkv-k az EU-ban és hazánkban q EU-ban több mint 23 millió kkv működik (a bejegyzett cégek több mint 99%-a) q Hazánkban: Forrás: évi SBA-jelentés (európai kisvállalkozói intézkedéscsomag) alapján A kkv-szektor jellemzői q Belső piacra specializálódnak (kereskedelem, idegenforgalom, személyi szolgáltatások) q Közép- és nagyvállalatokkal beszállító-vevő kapcsolat és kiszervezett szolgáltatások ellátása (pl. takaírítás, örzés-védelem,könyvelés stb.) q Kistérségek fejlsztéséhez nagymértékben hozzájárulnak q Alacsony az általuk alkalmazott élőmunka termelékenysége q Alacsony tőkeellátottság q Kis üzemméret, így alacsonyabb az itt létrehozott hozzádott érték 2

3 A 2012-es állapot (SBAtájékoztató alapján) q A magyarországi kkv-szektor legalább 2005 óta stagnál. q A mikrovállalkozások különösen fontosak, mivel az üzleti szféra több mint 36%-át adják. q Magyarország 8-ból 10 SBA-területen még mindig le van maradva a többi uniós országhoz képest, bár újabban több területen is fokozatos javulás észlelhető. q A kormány továbbra is aktívan foglalkozik a kkvpolitikával, de akad néhány intézkedés, amely kedvezőtlen hatással lehet a kkv-kra. Finanszírozás q Szűkebben véve pénzzel való ellátás q Általánosan a vállalat működéséhez szükséges források biztosítása. Magában foglalja: q Forrásigény meghatározása q Finanszírozási döntések megalapozása q Finanszírozási döntések meghozatala és végrehajtása és utóagos mérése q A finanszírozás formái: q Belső q Külső 3

4 Belső vs. Külső finanszírozás Belső vagy önfinanszírozás: a cég működéséből ered Adózott nyereség visszaforgatása Értékcsökkenési leírás Vagyon átrendezése Külső finanszírozás: a piaci szereplők bocsátják átmenetileg (vagy véglegesen) a vállalat rendelkezésére. Külső finanszírozás 1. Részesedés-finanszírozás (tulajdonosoktól) Jegyzett tőke növelése/csökkentése Tagi kölcsön 2. Idegen finanszírozás (hitelezőktől): Bankhitel Kereskedelmi hitel Egyéb: lízing, faktoring, támogatások A finanszírozási módok, formák rendszerezése (egy másik felosztásban) BELSŐ FINANSZÍROZÁS ( Nyilvános ) önfinanszírozás (saját tőke-növelés nyereség visszaforgatása révén) Amortizáció ( titkos önfinanszírozás, mérlegben nem jelenik meg) KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS Saját finanszírozás (saját tőke-növelés meglévő tulajdonosokkal) Részesedésfinanszírozás (saját tőke-növelés új tulajdonosokkal) Extern részvénytőke növelés (pl.: alaptőke emelés nyilvános részvénykibocsátás útján) Kockázat tőke (Private Equity) bevonása Alkalmazotti (nyereség) részesedés (saját tőke) Tagi kölcsön (meglévő tulajdonosokkal) (idegen forrás, hitelezői jog), Tőke felszabadítás (vagyonátcsoportosítás) Idegen finanszírozás (a meglévő befektetett, vagy forgóeszközök bankhitel, mobilizálása, azaz eladása vagy bérbeadása) kötvény formájú idegen forrás Hibrid finanszírozás (a tulajdonosi és a hitelezői jogok kombinálása) Átváltható, opciós kötvény Forrs: Katits, [2002], p. 25. alapján szerkesztve. 4

5 DE! A források nincsenek ingyen!!! Saját tőke Forrástípus Forrásköltség Kapcsolat az eredménnyel Bankhitel és pénzkölcsön Kereskedelmi hitel A tulajdonosok által elvárt hozam, amely a kockázat nagyságával arányos Kamat + járulékos költségek Az árba beépített,,burkolt kamat Technikai hitel Nincs Nincs Nem jelenik meg az eredménykimutatásban Pénzügyi műveletek ráfordítása (-) Anyagjellegű ráfordítás (-) Kapott, vissza nem térítendő támogatás Kapott, visszatérítendő támogatás Nincs Lehetséges Lehet: Eredményt javító egyéb bevétel Erdmény semleges: saját tőkébe helyezendő Ha van forrásköltség, akkor a bankhitelhez hasonló Saját tőke/jegyzett tőke rendelkezésre bocsátása q Tulajdonosi elkötelezettség mértéke q Nincs azonnali kihatása az eredményre q Javítja a cég fizetőképességét q Emelei a cég tőkeellátottságát q Késleltetett hatása: bankhitelt helyettesíthet, így csökken a kamatfizetési kötelezettség Bankhitel felvétel q Forgóeszköz finanszírozásra rövid lejáratú forgóeszköz hitel q Nincs azonnali kihatása az eredményre q Késleltetett hatás: kamatfizetési kötelezettség, de q a hitel felhasználása (pl. késztermék előállítás) bevétel növekedéshez vezet, így megtérül a kamatköltség és nyereség is keletkezik (többletpénzeszköz) q Befektetett eszközök vásárlására, létesítésére hosszú lejáratú beruházási hitel 5

6 q Nincs azonnali kihatása az eredményre q Késleltetett hatás: kamatfizetési kötelezettség, de q a hitel felhasználása (pl. késztermék előállítás) fedezi a folyó költségeket és az amortizációt is, így a hitel kamatát (ill. az amortizáció adóalapcsökkentő tétel is!!!) q Hatása: eredménynövekedés (többletpénzeszköz) Kereskedelmi hitel (szállítók / vevőktől kapott előleg) q Az eladó az áru átaadásakor lehetővé teszi a vevőnek az ellenérték halasztott kiegyenlítését è az eladónál vevővel szembeni követelés, a vevőnél szállítóval szembeni tartozás keletkezik. q A vevő nyújthat hitelt az eladónak (a vevő csak a vételár egy részét egyenlíti ki) árengedmény ellenében. q Alkupozíció függvénye q A bankhitelnél rugalmatlanabb, mert összege nem a forráshiányhoz, hanem a beszrzéshez (értékesítéshez) igazodik Kereskedelmi hitel (szállítók / vevőktől kapott előleg) q A szállító,,burkolt kamatot számít fel (ennyivel csökken a vevő eredménye) q Mértéke = az azonnal fizetőknek felajánlott skontó (vagy diszkont) nagysága q Az értékesítés fedezi ezt a kamatot és nyereség is keletkezik 6

7 Vagyon átrendezése q Új eszköz beszerzése, új forrás bevonása nélkül, a meglévő, feleslegessé vált tárgyi eszközök értékesítése révén q Kihasználatlan kapacitással rendelkező eszközök esetén alkalmazható Kapott támogatások q EU-s pályázatok utófinanszírozás keretében q,,új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) q Formái: q Vissza nem térítendő támogatások q Kedvezményes kamatozású hitelek q Állami kezességvállalás q Kamattámogatás q Refinanszírozás q Állami kockázati tőke q Közvetlen erdményre gyakorolt hatásuk nincs, de javítják a jövedelemtermelő képességet az általuk létrehozott beruházások, fejlesztések Kapott támogatások Problémák: q Bonyolult, gyakran változó szabályozás q A pályázatok kiírása lassú q A pályázati pénzek elosztása hosszadalmas, bürokratikus q A rendszer alacsony hatékonysággal működik 7

8 A kkv-k finanszírozási helyzetét meghatározó tényezők 1. Kezdő és már fejlődő kkv-k finanszírozása: q Magas kockázat q Nehezen jutnak bankhitelhez és kereskedelmi hitelhez is (ismeretlenség) q Alapítók, vagy a család (baráti kör) finanszírozza Módszerek: 1. Saját tőke és tagi kölcsön 2. Tőketársak bevonása, kockázati tőkések q Üzleti angyalok q Kockázati tőke társaságok 2. Kifejlett kkv-k finanszírozása: q Egyszerű szervezet, vezető=tulajdonos, így gyors a döntéshozatal q Vezetők nem magasan kvalifikált menedzserekű q Alultőkésítettség miatt élőmunkaigényes tevékenységet végeznek, így alacsonyabb a termelékenység q Gyenge alkupozíció a szállítókkal, vevőkkel q Alacsony pénzügyi tartalékok Módszerek: q Tulajdonosi tőke és tagi kölcsön, új tőketárs (szakmai befektető, pénzügyi befektető) q Kereskedelmi hitel q Bankhitel q Lízing, faktoring q Technikai források (a még nem esedékes bér-, bérjárulék és adótartozás) A kkv-k finanszírozási rangsora általában 1. önfinanszírozás (a nyereség és az amortizáció visszaforgatása), 2. rövidlejáratú idegen források, 3. hosszúlejáratú idegen források, 4. a tulajdonosok tőkebefektetései ( tőkeinjekciók ), 5. saját tőke külső befektetőtől (üzleti angyaltól, kockázati tőketársaságtól). 8

9 Kockázati tőke különböző megjelenési formái Forrás: EC [2002] Köszönöm a figyelmet! 9