Környezet-egészségtan (KM030_1)

Átírás

1 Környezet-egészségtan (KM030_1) I. A környezet-egészségtan alapjai 2014/2015-es tanév I. félév Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens SZE, MTK, Környezetmérnöki Tanszék Dési Illés (szerk.): Környezetegészségtan. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, Szeged, 2002, P258 Ember István (szerk.): Környezetegészségtan. Dialog Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2006, P398 Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan - Medicina, A_Megelozo_orvostan_es_nepegeszsegtan/adatok.html Egészségtudomány folyóirat 1

2 2

3 külső környezet állandóan változik az emberi szervezet belső egyensúlyozó rendszere (homeosztázis) igyekszik fenntartani a szervezeten belüli és a szervezet és a környezet közti egyensúlyt környezeti hatások túllépik az alkalmazkodóképesség határait civilizációs vagy környezeti betegségek betegség: az egyén válasza a környezet hatásaira az általános környezeti állapotok befolyásolják a betegségek alakulását és struktúráját fejlett országok: szív-, keringési, daganatos megbetegedések ( dohányfüst, légszennyezők) fejlődő országok: járványok ( orvosi ellátás hiánya, fertőzött víz és élelmiszerek) károsodások megelőzése: környezeti ártalmak csökkentése az emberi szervezet ellenálló-képességének növelése

4 Környezethigiéné (a megelőző orvostudomány része): a káros hatások felderítése, megelőzése és elhárítása Környezetegészségtan: elméleti, kutatási, tudományos tevékenység Környezetegészségügy: gyakorlati mindennapi munka Feladatuk: az ember és környezet harmóniájának elősegítése, a lakosság egészség-megőrzésének elősegítése, a jó ivóvíz, a tiszta levegő, a szennyezetlen talaj, a hulladékeltávolítás, a környezeti zaj kiszűrése, a veszélyes sugárzások megszüntetésének biztosítása a természetes és épített, ill. makro- és mikrokörnyezet okozta ártalmak, a fokozott expozíció (kitettség) és a különböző környezeti ártalmak okozta betegségek okainak felderítése, patomechanizmusának (a kórfolyamat lefolyása) tisztázása és megelőzése további feladata: a környezetvédelemmel együttműködve a higiénés normák kidolgozása, az elméleti eredmények gyakorlatba történő átültetése komplex tudomány: környezettan, környezet-toxikológia, ökológia, humán-genetika, jog stb. 4

5 környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásai a környezeti expozíció környezeti toxikológia általános toxikológia részletes toxikológia vizek környezet-egészségtana a levegő környezet-egészségtana a talaj környezet-egészségtana a hulladékok környezet-egészségtana egyéb környezetmérnöki környezeti zaj kurzusok tartalmazzák sugárzások környezet-egészségtana közlekedés-egészségtan biológia kurzusok részben település-egészségtan tartalmazzák (ld. még a környezet egészségre káros élőlényei Ivóvizek, fürdővizek, természet-egészségtan szennyvizek biológiája környezeti betegségek kötelezően választható fertőzések járványtana kurzus! környezeti ártalmak megelőzése hallgatói munka! a környezeti eredetű megbetegedések megelőzése speciális probléma igen alacsony dózisok hosszantartó környezeti expozíció különböző helyekről különböző anyagok keveréke közvetlenül vagy az ökológiai láncon keresztül jut be a szervezetbe víz-, levegő-, talajszennyezések primer, szekunder, tercier prevenció 5

6 cél: a károsító anyaggal való találkozás kikerülése, az expozíció csökkentése csökken a betegség kialakulásának lehetősége megvalósítása: ipari, munkavédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi jogi szabályozók, intézkedések biztosítani pl. tiszta munkahelyi és környezeti levegőt megfelelő ivóvizet egészséges táplálkozást stb. veszélyeztető hatások, anyagok tulajdonságainak felismerése labor vizsgálatok, immisszió mérések, zajmérés stb. cél: a már kialakulóban lévő, egészségre káros folyamatok és állapotok korai felismerése, a létrejött egészségkárosodások mielőbbi diagnózisa orvosi feladat megvalósítása: orvosi szűrővizsgálatok, pl. pl. tüdőszűrés biológiai monitorozás a munkahelyeken (vér- és vizeletvizsgálat: az expozíciót jelentő anyag metabolitjának vizsgálata) még a klinikai tünetek megjelenése előtt kiszűrjék az egészségkárosodást teljes mértékű gyógyulás vagy a veszélyeztetés megszüntetése által a megbetegedés megelőzése hagyományos képalkotó és laboratóriumi módszerek, molekuláris patológiai, molekuláris epidemiológiai, molekuláris biológiai, genetikai módszerek 6

7 cél: a betegségek kiújulásának megakadályozása, visszaesések, áttétek megelőzése megvalósítása: gondozás, rehabilitáció az élet minőségének javulása, az élettartam meghosszabbítása, az egészségesen leélhető évek számának növelése A fő lépések: az egészségügyi határértékek megalkotása évtizedes tapasztalatok, állati, emberi kísérletek alapján 1 ember /nap: kg levegő, 2-3 l viz, 1,5 kg táplálék fogyasztás, 8 órát munkahelyen pl. mg/ttkg/nap jogszabályokban határozzák meg a műszaki környezetvédelem elméleti alapjai: kidolgozás, gyakorlati megvalósítása ld. Levegő-, Talaj-., Vízvédelem., Hulladékgazdálkodás, Technológiai rendszerek stb. kurzusok az intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése Felügyelőségek, ÁNTSZ helyszíni szemlék, műszeres mérések, helyszínen vett minták laborvizsgálata demográfiai és epidemiológiai módszerek: a környezet okozta egészségkárosodások a lakosság körében, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatását 7

8 A különböző környezeti közegekben megengedhető határértékek jellemzői Levegő Víz Talaj Élelmiszer g/m 3, mg/m 3, t/km 3 g/l, mg/l mg/kg coliformszám/g féregpeteszám/g ADI (mg/ttkg/nap) csíraszám/g csíraszám/ml várakozási idő (nap) Immissziós norma: egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okoz egészségkárosodást egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okoz egészségkárosodást egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okozhat sem a talajvízben, sem a kultúrnövényekben a maximálisan megengedhető koncentrációértéknél nagyobb szennyezést egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okoz egészségkárosodást Generale Normativum in Re Sanitatis: az első magyar népegészségügyi jogszabály évi XIV. törvény a közegészségügyről: az állam kötelessége a népegészségügyi intézkedések megtétele Fodor József ( ): közegészségtan oktatása a kolozsvári Államorvostani Tanszéken pesti egyetem: Európa első önálló közegészségtani intézetének megalakítása. Igazgatója: Fodor József Fodor eredményei: iskolaorvosi és iskolai egészségtan tanári intézmény bevezetése Műegyetem és jogi kar: egészségtan oktatás bevezetése évi XXXVIII. tv: a tisztiorvosok és községi orvosok hatáskörének meghatározása, fizetésüket az államkincstárból biztosították 8

9 Történeti áttekintés Országos Közegészségügyi intézet (OKI) első igazgatója: Johan Béla falvakban az egészséges ivóvíz biztosítása A civilizációs betegségek kórtana c. mű (Sós József és mtsai): a témát tárgyaló első mű II. világháborútól 1991-ig: Országos Munkaegészségügyi Intézet Országos Sugár-egészségügyi Intézet Országos Élelmezéstudományi Intézet Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelet (hatósági jogkör) Közegészségügyi Járványügyi Állomások (KÖJÁL-ok) hálózata (a fenntartó megyei tanácsok alá rendelve) jelentős sikerek a fertőző betegségek megelőzése és a környezet-egészségügyi viszonyok javítása terén Történeti áttekintés az 1960-as évektől romlott a magyar népesség egészségi állapota: nőtt az idő előtti halálozások száma csökkent a születéskor várható élettartam (ami az előző évtizedekben folyamatosan növekedett) új típusú népegészségügy felépítése szükséges évi XI. törvény: a népegészségügyi, környezetegészségügyi és egészségvédelmi tevékenységet az önkormányzati alárendeltségből egységes, központi állami irányítás alá helyezte Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az országban egységes elvek alapján folyik a népegészségügyi, környezet-egészségügyi tevékenység 9

10 Történeti áttekintés évi CLIV törvény, 59/1997. NM (népjóléti miniszteri) rendelet Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Egészségfejlesztési Központ Új jogszabályok: 323/2010. (XII.27.) Korm. Rend. ÁNTSZ-ről Az ÁNTSZ regionális intézeteinek jogutódai a megyei kormányhivatalok Az ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Az OTH szervezetéhez tartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek: Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ (OSZMK) Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) Országos Alapellátási Intézet (OALI) megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek járási népegészségügyi intézetek 10

11 Központi költségvetési szerv Illetékességi területe egész országra kiterjed élén: országos tisztifőorvos áll felettese: az egészségügyi miniszter (Emberi Erőforrások M. /Egészségügyért felelős államtitkár) részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok területi és helyi végrehajtását Egészségügyi ellátás szakfelügyelete felkérésre részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát felkérésre közreműködik az EU jogharmonizációból adódó feladatok végrehajtásában közreműködik az európai integrációs feladatok ellátásában 11

12 Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladatai (folyt.) kialakítja és működteti a feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket figyelemmel kíséri és értékeli az ország közegészségügyi, járványügyi helyzetét, a népesség egészségi állapotának alakulását, az egészségi állapotot befolyásoló környezeti, társadalmi életmódbeli stb. tényezőket a fentiekkel kapcsolatos kutatási feladatokat, epidemiológiai és hatásvizsgálatokat, kockázatelemzést kezdeményez, illetve végez nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn a feladatainak ellátásával összefüggésben és annak érdekében az országos tisztifőorvos szakmai irányítása alatt szervezetileg a megyei kormányhivatalok részei megyei tisztifőorvosok vezetik járási népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének irányítása, koordinálása elsőfokú hatósági jogkört gyakorol megyei szinten ellátja a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési feladatokat vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását 12

13 Járási népegészségügyi intézetek Ellátja a különböző jogszabályok rendelkezései szerinti közegészségügyi járványügyi egészségfejlesztési az egészségügyi igazgatási és koordináció területén meghatározott feladatokat ellátja az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatkörébe közreműködik a levegőminőségi határértékek szakmai megalapozásában és felülvizsgálatában, tájékoztatja a lakosságot, vizsgálja a nem munkahely jellegű belső terek levegőminőségét, közreműködik az emberi használatra szolgáló vizek (ivóvíz, ásványés fürdővizek) minőségét érintő döntések előkészítésében és felügyeli azok végrehajtását országos és - regionális szervezetek révén - területi szinten, vizsgálja és értékeli a vizek kémiai és mikrobiológiai minőségét (elsősorban az ivó-, ásvány-, fürdő-, egyes gyógyászatban használt nagytisztaságú vizek, élelmiszeripari exportüzemeknél használt vizek), közreműködik az emberi használatra szánt vizek vizsgálatára akkreditált ill. az OTH által ivóvízvizsgálatra feljogosított laboratóriumok munkájának minőségellenőrzésében, körvizsgálatokat szervez, 13

14 Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) a vízbiztonsággal összefüggő országos ivóvíz és természetes fürdővíz adatbázist kezeli, közreműködik a vízhigiénés biztonságot érintő termékek és eljárások minősítésében, a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárásban és az engedélyezett termékek és eljárások nyilvántartásában, vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból, értékeli a talaj- és felszín alatti víz szennyezettség humán kockázati tényezőit és környezet-egészségügyi hatását, részt vesz a lakosság környezet-eredetű megbetegedési viszonyainak értékelésében, Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) környezetegészségügyi hatásbecslést végez, irányítja az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatát, gyermek- és ifjúságegészségügy: kidolgozza az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeit és vizsgálja azok érvényesítését, a vegyi anyagok és készítmények toxikus hatását kísérletes és prediktív módszerekkel vizsgálja, egészségügyi intézmények/szakorvosok felkérésére meghatározott betegségcsoportokban genetikai diagnosztikai vizsgálatokat végez a klinikai diagnózis pontosítása-, valamint másodlagos prevenció céljából; segíti a családtervezést, valamint a betegek célzott terápiájának megvalósítását, 14

15 Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére döntést megalapozó szakvéleményeket. Az egyedi hatósági eljárásban felkérésre szakértés, szakvéleményezés. Az ÁNTSZ egységes hatósági/szakhatósági környezet-egészségügyi feladatainak ellátását módszertani útmutatókkal, segédeszközökkel segíti. Közreműködik az EU tagállami működéssel kapcsolatos szakértői feladatok végrehajtásban. Együttműködik különös tekintettel a WHO/Euro területén és az EU tagállamaiban azonos vagy hasonló feladattal működő szervezetekkel, intézményekkel. Tudományos és műszaki fejlesztést végez, nemzetközi és országos környezet-egészségügyi programokban vesz részt. új kihívások: pl. időjárási szélsőségekhez történő emberi adaptáció. Az OKI szervezeti felépítése bővebben: 15

16 Ebola TBC Védőoltások Szexuális úton terjedő betegségek Zoonózisok Sterilizálás módszerei és gyakorlata Balesetek Várandóság és környezeti hatások Élelmiszer eredetű fertőzések Háztartási és irodai szerek, anyagok egészségkárosító hatásai A klímaváltozás egészségügyi hatásai Prionbetegségek Genetikai betegségek 16