Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok"

Átírás

1 3.4. Az avifaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok FALCONIDAE CSALÁD 60 fajt foglal magába. Erős testfelépítésűek, hosszú és hegyes szárnyakkal. Felső állkapcsukon egy fog található, mely a zsákmány marcangolását szolgálja. E rend legsebesebb repülői. Más fajok fészkeit használják. Falco columbarius aesalon Tunst (kis sólyom) testhossza 30 cm, az év hideg időszakában látogat meg minket. A hím felsőteste kékes, a begye vöröses, hosszanti cseppekkel, a nőstény háta kávébarna. Kismadarakkal táplálkozik. Tavasszal Észak-Európa és Szibéria felé vándorol. Saját kutatás alkalmával láttuk, a Vadászerdőben, az Ifjúsági strand közelében. Falco peregrinus peregrinus Tunst (vándorsólyom) testhossza 45 cm, fákon és sziklákon fészkel. Fészekalját áprilisban teszi le, 3-4 márványozott téglaszínű tojást, melyeken mindkét nem kotlik, egy hónapig. A színe sötétszürkés, az altest fehéres, sötétebb keresztcsíkokkal. A fajta nem költöző. Temesváron a Vadászerdőben fordul elő. STRIGIDAE CSALÁD Asio flammeus flammeus,(pontopp.) 1763,(réti fülesbagoly) testhossza 38 cm, füves, lápos, mocsaras területeken fészkel. Szárnyai hosszabbak és keskenyebbek, mint a stringide többi tagjánál, lassú szárnyalással repül, mintha evezne. Napközben is aktív. Szárnya krémszínű, feketés hegyekkel, az altest világosabb színű, kevéssé látható csíkokkal, melle nagyon csíkos. A szárnyakon látható foltok jóval sötétebbek és szembeugróbbak, mint az erdei fülesbagolynál. Saját kutatás alkalmával láttuk, ben, a Buziási Úton. MUSCICAPIDAE CSALÁD 400 fajt foglal magába, az egész földgömbön elterjedve. Rovarevő madarak, csőrük tövénél ellapított, a felső állkapocs a hegyénél kissé vájatos. A csőr körül hosszú rezgők vannak, a szárnyak kerekítettek, a rovarokat röptükben fogják el, a madár egy bizonyos helyen lesben áll. A fészkek csésze alakúak, faodúkban vagy ágak között elhelyezve. A fiókák tollazata foltos. Kisméretű fajták, egyesek éneke nagyon dallamos. Egyeseknél mutációs polimorfizmust is találhatunk, hangsúlyosan az ivarérett hímek esetében. Ficedula albicollis albicollis Temm 1815 (örvös légykapó) - testhossza 13 cm. Erdőkben fordul elő, a folyók szomszédságában. Tojásai kékes-fehéresek, számuk 4-6, ezeken a nőstény kotlik napig. A hím tollazata fekete, fehér gallérral, egy folttal a szárnyakon, az altest fehér. A nőstény kávészínű. Fészkét a fák odvaiba rakja, ősszel Közép-Afrikába vándorol. Ficedula parva parva Bechst 1794 (kis légykapó) testhossza 12 cm. Tavasszal később érkezik a többi légykapónál, a hegyekben fészkel, a vegyes lombú erdőkben. A hím szürke, a begyén és az állán rozsdaszínű folttal, ami a nősténynél hiányzik. Fészkét magasra rakja, fák odvaiba vagy vastag ágak elágazásánál. A nőstény 4-5 fehéres zöldes vagy barnás tojást rak le, melyeken 14 napot kotlik. Ősszel Indiába vándorol. A városkörüli övezetekben fordulnak elő, a Vadászerdő szélén vagy a Buziási Út környékén. 210

2 FRINGILLIDAE CSALÁD Emberiza hortulana L (kerti sármány)- 16,5 cm, Nyitott, művelt, ligetes vagy cserjés területeken fordul elő. A hím feje zöldes szürkés, nyaka sárga és hasa világos téglaszínű, csőre és lábai rózsaszínűek. Megfigyelve a Buziási Út városkörüli övezetében. CHARADRIIFORMES REND STERNIDAE CSALÁD Chlidonias niger niger L. (kormos szerkő), testhossza 24 cm, Temesváron a Dumbrăviţa tó környékén fordul elő. Nyáron világosszürke, feje és begye majdnem fekete, a farok tollak és a szárnyalattiak fehéresek, világosszürkék. Chlidonias hybridus hybridus Pall.1811 (fattyúszerkő) ugyanabban az övezetben figyelhető meg, mint az előbbi, de a város nyugodtabb negyedeinek tavacskái szomszédságában is. Nyári tollazata differenciáltabb, a fej csak kámzsaszerűen fekete, az arcfoltok fehérek, a begy és a hasi rész szürke. CICONIFORMES REND ARDEIDAE CSALÁD Nycticorax nycticorax nycticorax L. (bakcsó)- megfigyelve a Bega Temesvárt elhagyó szakaszán. Nehéz észrevenni, tollazata fekete szürkével és fehérrel, a nyakán, szárnyán, farkán. A fiókák barnák, világos kávészínű foltokkal. Ixobrycus minutus minutus L (törpegém)- megfigyelve a Bega Temesvárt elhagyó szakaszán, és a Freidorf Szabadfalu vagy Buziási Út környéki tócsákon. Testhossza 35 cm, a hím háta fekete, szárnyain fehéres-sárgás foltokkal; a nőstény barna, mellén csíkokkal és sötét sávokkal a hátán. Egretta garzetta garzzeta L. (kiskócsag) - megfigyelve a Temesvárra belépő Bega csatornához kapcsolódó nádas tócsákon. Testhossza 60 cm, csőre fekete, lábai feketék sárga újjakkal. Tollazata teljesen fehér. ANSERIFORMES REND ANATIDAE CSALÁD Aythya nyroca Guldenst. 1770, (cigányréce) megfigyelve a Dumbrăviţa Tónál és a halastóként berendezett Bega csatornához kapcsolódó tónál, a városba való belépésénél. A hím sötét barnás vöröses, a farok alatti tollak fehérek, az altestén egy nagy, barnással kerített fehér folttal. A nőstény barnás-szürkés, fehér farok alatti tollakkal. 211

3 Bucephala clangula clangula L. (kerceréce), megfigyelve pihenő rajban a halastóként berendezett Bega csatornához kapcsolódó tavon A parkokban és a Vadászerdőben előforduló közönséges madarak rendszertana PASERIFORMES REND 5000 fajt foglal magába, ami az ismert madarak több, mint fele. Kozmopolita madarak, a föld minden részén elterjedve, a sarkoktól a sivatagokig, valamint a hegyvidékeken. A testhosszuk változó, nagyon kis fajtáktól (Nectarinidae) a fácánméretűkig. Mentális szempontból a legfejlettebb fajok, fészkeik a legösszetettebb építmények lehetnek. Fiókáik fészeklakók. CINCLIDAE CSALÁD Kistestű fajok, a gyors hegyi vizek szomszédságában élnek. Testük szélesebb, szárnyaik rövidek és kerekítettek, farkuk rövid, lábaik hosszúak, erősek, rövid és vastag karmuk van. A tollazatuk zsíros kinézetű, szempilláik tollal fedettek. Orrnyílásaik zárhatóak és kemény sörte fedi őket, a csőr rövid és kemény. Nincs úszóhártyájuk, de tudnak úszni, merülni, gyors ár ellen haladni. Cinclus cinclus aquaticus Bechst (Vízirigó) testhossza 19 cm és az egész Kárpát hegyláncban előfordul. Színe szürkés fekete, egy fehér folttal a mellen és a begyen. Fészkét a partok kövei alá építi, a vízesések vízfüggönye mögé, és árvíz esetén, a fákon. A fészekalj 5-6 fehér tojást tartalmaz, melyet áprilisban raknak le, majd 17 napig kotlik rajtuk a nőstény. A vízi lárvák keresése idején nyitva tartja szárnyait a vízben, hogy ne emelkedjen a víz fölé. Télen az alföldre ereszkedik. A Vadászerdőben és a Behelán figyelték meg, a Dumbrăviţa Tó közelében. Megjelenése kivételes. PARIDAE CSALÁD 65 fajt foglal magába, Európa és Ázsia mérsékelt övezetében, Madagaszkár, Új-Guinea Szigeteken, a Dél-Amerikai vidékeken elterjedve. Kis vagy közepes méretű madarak, testük gömb alakú, sűrű és lágy tollazattal fedve, lábaik és karmaik erősek, mászáshoz alkalmazkodottak. Csőrük vékony kúp alakú. Élénk madarak, erdőkben, parkokban, kertekben élnek. Nagyrészük odvakba fészkel vagy művészien összefont és ágakra függesztett fészkekben. Táplálékuk rovarok lárváiból, bábjaiból vagy tojásaiból áll, télen magokat, szemeket fogyasztanak, és egyes fajták tartalékolnak is. Nem költöző madarak. Parus major major L. (széncinege) testhossza 15 cm. Egyik legismertebb cinegeféle, jelen van a réti erdőkben és a hegyiekben egyaránt, a tobozosok övezetéig. Fejtetője fekete, háta zöldes-szürke, szárnyai és farka kékesek, az alsó részen sárgás zöldesek egy hosszanti fekete csíkkal. Sűrűn előfordul parkokban, kertekben, gyümölcsösökben. Odúkban, repedésekben, kerítések fémcsöveiben fészkel. A fehér, rozsdafoltos tojást a nőstény március-április hónapban rakja le, majd 14 napig kotlik rajtuk. Télen ugyanazokban az övezetekben marad, nem költöző madár. Városban sűrűn látható, majdnem mindenhol, ahol fás növényzet létezik. 212

4 77. ábra - Parus major, széncinege (foto Cornelia Grecu) Parus caeruleus caeruleus L. (kék cinege) kisebb, mint az előző, testhossza csak 12 cm. Az alacsonyabb, nedves vidékeken található, de a lombhullató erdőkben is, ahol a vízfolyások mentén egészen a tobozosok vidékéig felmegy. Feje kék, fehér arcfoltokkal és egy fekete keresztcsíkkal a szemeken át, háta zöldes, melle és hasa sárgászöld. Természetes odvakban vagy fakopáncsok elhagyott fészkeiben fészkel. Fészekalját március-áprilisban teszi le, 8-10 fehér, barnás-vöröses hajszálcsíkos tojást, amit csak a nőstény költ ki, kb nap alatt. Nem költöző madár. Gyakran előfordul a városban, majdnem mindenhol, ahol fás növényzet van. Aegithalos caudatus caudatus L. (északi őszapó) - testhossza 15 cm. Teste akkora, mint egy dió és egy igen hosszú, rétegezett farka van. Lomhullató erdőkben él, a síkságtól a hegyvidékig. Háta feketés-vöröses színű, alsó része fehéres-málnaszínű. Fészke tojásdad, kerek bejárattal, tüskés fák és cserjék közé telepítve, kívülről levelekkel és mohával fedve. A fészekalját márciusban rakják le, 9-12 fehér, finom barnásvörös csíkokkal és vesszőkkel, a nőstény 15 napot kotlik rajtuk. Ősszel és télen rajban verődve barangolnak, táplálékot keresve, egymás között egy jellegzetes sípolással tartják a kapcsolatot. Egy változóan nem költöző fajta (eratikus szedentáris). Általában a Vadászerdőben látható. SYLVIDAE CSALÁD 300 fajt foglal magába, Afrikából, Európából, Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából. Testük hosszított, csőrük vékony, tövénél viszonylag széles, rezgők veszik körül. Fákon, cserjéken, nádasban él. Kizárólag rovarokkal táplálkoznak, csak nagyon ritkán puhább gyümölcsökkel. Fészkeiket növényi szálakból szövik. A fiókák tollazata egyenletes és folttalan, énekük nagyon kellemes. Sylvia communis communis Lath 1787 (mezei poszáta) testhossza 15 cm. Az alföldtől a hegyvidékig előfordul. A hím feje szürke, teste szürkés-vörös, a nőstény feje szürke. A sűrű bozótokban vagy az erdőszélen fészkel. Fészke növényi rostokból van építve, szőrrel hajjal bélelve és növényekkel álcázva. Tojásai szürkés-zöldek, sötétebb pontokkal, számuk 4-5, mindkét szülő költi őket. Ősszel Közép Afrikába vándorolnak. Phylloscopus collybita collybita Vieill 1817 (csilpcsalpfüzike) - testhossza 11 cm, nálunk átutazó, illetve nyári vendég madár. Az alföldi régiótól a borókások övezetéig mindenhol megtalálható. Színezése olajzöld, az alsó része sárgás-fehéres, lábai barnás-feketések. A fészek apró gömb alakú, oldalbejárattal, bokrok közé telepítve, közel a földhöz és levelekkel eltakarva. Májusban - júniusban rak le 5-6 fehér tojást, kis vörös foltokkal, melyeken a nőstény kotlik 13 napig. Ősszel Afrika északi és észak - nyugati részébe vagy Ázsia dél - nyugati részébe vándorol. Phylloscopus sibilatrix Bechst 1793 (sisegő füzike) testhossza 13 cm, nálunk a legnagyobb füzike. A háta élénkebb zöld, mint az előzőnek, az álla és a melle citromsárga, a hasi rész fehér. Kellemes és változatos az éneke. A földön fészkel, sűrű levelű erdőkben, kis 213

5 mélyedésekben. Tojásai, melyekből 5-6 ot rak le májusban, fehérek barna foltokkal. A nőstény egyedül kelti ki őket, 13 nap alatt. Közép - Afrikában telel. Hipolais icterina icterina Viell 1817 (kerti geze) testhossza 13 cm, kertekben, alacsonyan, víz közelében fekvő erdőkben fordul elő. Tollazata olajzöld a hátán, citromsárga a hasán. Éneke erőteljes, és idegen madarak trilláit is belefonja. A fészkét fákon rakja, fűzfa pihebolyhával leplezi el. 4-6 rózsaszínű-lilás, sötétebb pontokkal, foltokkal tarkított tojását májusban leszi le, és mindkét szülő kotlik rajtuk, 14 napon át. Dél Szaharában telel. TURDIDAE CSALÁD 300 fajt foglal magában, az egész földgömb felületén, a sarkvidéken hiányoznak. Csőrük a rovarevő madarakéra jellemző, tövénél ellapítva, hosszúkás és éles a hegyénél, erős. Fészkeik csésze alakúak. Rovarokat, hernyókat, csigákat és még puha gyümölcsöket is fogyasztanak. Jó énekesek, trilláik dallamosak. Országunkban 19 fajuk fordul elő. Turdus merula merula L. (feketerigó) - testhossza 27 cm. Közönséges faj, az alacsony és dombvidéki erdőkben, a vizek berkeiben, kertekben és közparkokban egyaránt látható. A hím fekete, a nőstény sötétbarna. Cserjékben és bozótosokban fészkel, a fészket agyagból és füvekből építi. A fészekaljat áprilisban rakják le, 4-5 kékeszöld, barna pöttyös tojásból áll, melyeken a nőstény napot kotlik. Nyaranta 2-3 sor költés van. Egy nem költöző madár, de az állományok az északiabb hegyvidékről érkező példányokkal frissülnek. Turdus philomelos (énekes rigó) - testhossza 23 cm. Az ország összes erdejében és berkeiben költ. Háta kávészínű, melle fehér-vöröses, fekete pöttyökkel, hasa fehér. Fészkét fákra és cserjékre építi, belseje egy kupa, melyet korhadt fából és saját nyálából állít össze. 4-5 kék, finom pontozású tojást rak le áprilisban, ezeket a nőstény egyedül költi ki. Idényenként 2-3 rend fiókát nevel. Kellemes és erős hangja van. Ősszel a földközi Tenger környékére és Dél-nyugat Ázsiába vándorol. Az enyhe teleken egyes északi példányok maradnak. Turdus viscivorus viscivorus L. (léprigó) - testhossza 28 cm. A domb- és hegyvidéki erdőkben fordul elő, a legnagyobb a nálunk élő rigók közül. Tollazata kávészínű, pöttyös, az alsó része fehér, a fészket mohával és zuzmókkal álcázza. Áprilisban 4-5 kékes-zöldes téglaszínnel pontozott tojást tojik, melyeket a nőstény 14 nap alatt költ ki. Ősszel és télen a síkságon jelennek meg. Egy részük Európa déli részére és Dél - nyugat Ázsiába vándorol. Turdus pilaris L. (fenyőrigó) - 26 cm. Színezete a hátán barnás vöröses, a feje és farok része szürke, melle rőt sötét foltokkal. Fészke kívül ágacskákból áll, belseje iszapból és vékony növényi szálakból. 5 tojása kék színű, kis vöröses pöttyökkel, áprilisban rakja le őket, a nőstény 14 napig kotlik rajtuk. 1-2 rend utódot nevel. Európa nyugati részén vagy dél-ázsiában telel. Saxicola torquata L (cigány csuk) - testhossza 13 cm. Csak a meleg idényben jelenik meg nálunk, teste fekete, melle kávébarna. A nőstény felső résszén kávébarna foltos. Fészkét a talajra vagy a fejletlen cserjékre építi, a folyók vagy partok közelébe. A fészekaljat április végén rakják le, 5-6 kék, téglaszínű foltos tojásból áll, melyen a nőstény 14 napot kotlik. Idényenként 2-3 rend utódot nevel. Ősszel Arábiába vagy Észak-kelet Afrikába vándorol. Luscinia megarhychos megarhychos C.L.Brehm 1831 (csalogány) - testhossza 16 cm. A meleg évszakban érkezik, a cserjés erdőkbe, de a kertekbe is. Teste kávébarna, farka rozsdaszínű. Éneke nagyon kellemes. Füves talajon, vagy alacsony bokrokban fészkel, fészkét nagyon jól álcázza. Tojásai olajbarna színűek, 5 öt tojik májusban, a nőstény 14 nap alatt költi ki őket. Ősszel Közép- vagy Kelet - Afrikába vándorol. Luscinia luscinia L. (nagy fülemüle) hasonlít az előbbire, de színezete erőteljesebb, mellén barna foltos. Hangját éjjel is nappal is hallhatjuk. Tojásai barnás-zöldesek. Ősszel Kelet Afrikába vándorol. 214

6 Erithacus rubecula rubecula L. (vörösbegy) testhossza 14 cm, nyáron főként a hegyvidéken találkozunk vele, télen pedig az alföldön, a városok parkjaiban és kertjeiben. Tollazata kávébarna, egy rozsdaszínű folttal a mellén és az állán. Odvakban, partok alatt vagy kidőlt fatörzsekben fészkel. A fészekalja 5-6 kék, rozsdafoltos tojásból áll, melyeket a nőstény májusban rak le, majd napig kotlik rajtuk. Télen ott énekel, ahova beköltözött. Egyes populációk Dél - Európában, Észak - Afrikában és Dél - kelet Ázsiában telelnek. Phoenicurus ochruros gibraltariensis Gmel 1789 (házi rozsdafarkú) méretre az előbbihez hasonló. A hím tollazata szürkés-kékes, rozsdaszínű farokkal és fehér folttal a szárnyakon és homlokán. A nőstény kávészínű. Szikla- és falrepedésekben, köveken, házak gerendáin fészkel. Tojásai (4-5) fehérek, fényesek, május elején rakja le őket és a nőstény 14 napig kotlik rajtuk. Ősszel Észak-Afrikába és Dél-nyugat Ázsiába vándorol. TROGLODYTIDAE CSALÁD Énekes fajták, a nőstény meg a hím is énekel, egész év folyamán. Életüket általában a talajon töltik, füvek és bokrok közt. Magányos párokban élnek. Fészkük tojásdad, oldalbejárattal. Troglodytes troglodytes troglodytes L. (ökörszem) - testhossza 10 cm. A domb és hegyvidéken, vagy az alacsonyabb erdős, váltott terepű vidékeken él. Tollazata barnás-vöröses, sötétebb csíkozással. Fészke tojásdad egy közlekedő nyílással, amit zuzmók és moha álcáznak, a földre építi, gyökerek vagy kőrepedések közé. 5-6 fehér, rozsdapöttyös tojását április-májusban tojja. A nőstény 15 napot kotlik, idényenként kétszer. Amíg a nőstény kotlik, a hím más fészkeket is rak, ugyanis poligám. Télen lejönnek a síkságra. LANIDAE CSALÁD Rovarevő fajok, a felső állkapocs horgas végű. A csőr tövénél rezgők vannak. A lábfejek erősek, rövid ujjakkal és erős karmokkal. A nemi jelleg eltérés kevéssé szembeötlő. Fészkeik csésze alakúak. Táplálékuk nagy rovarokból, békákból, gyíkokból és kismadarakból áll. A zsákmányt a tüskés bokrok közelében nézik ki, bedobják a tüskék köze, amik szétszakítják őket, egyesek ott is maradnak téli tartalékként a gébicsek számára. Lanius collurio collurio L. (tövisszúró gébics) - testhossza 18 cm, a síkságon fordul elő, cserjésekben és bozótosokban, valamint a hegyi folyók széles völgyeiben. Színezete barnásvörös, feje szürke, hasa világos málnaszínű. A nőstény feje barna. Melle harántcsíkozott. Tojásai lehetnek rózsaszínűek, barnák, sárgásak, pöttyökkel a kerekded részen. A nőstény költi ki őket, 15 nap alatt. A madár képe idegen madarak énekét utánozni. Ősszel Afrikába vándorol, a Szaharától délre. A CEE 79/409 Madarak Direktíva által védett. 78. ábra - Lanius collurio, tövisszúró gébics (foto. Cornelia Grecu) 215

7 Lanius minor minor Gmel 1788 (kis őrgébics) - testhossza 20 cm, tollazata szürke feketével, alsó részén rózsaszínnel. A fészkét magasba rakja, a fatörzs mellé, ürömből. Tojásai zöldes-kékesek, barnás lila foltokkal, május-június hónapban tesz le 5-6-ot. Afrika déli részén telel. CERTHIIDAE CSALÁD 6 fajt foglal magában, a trópusi és mérsékelt övezetekből, hiányzik a Dél-Amerikai vidékről és Madagaszkár szigetéről. Csőrük vékony és lefelé görbül. A farok tollak merevek, emeletekben rendezettek. Jól alkalmazkodtak a fatörzsön való kúszás-mászáshoz, ezeken spirálban vagy egyenesen haladhatnak. Rovarevők, nyelvük enyhén kinyújtható, hegye módosított. Certhia familiaris familiaris L. (hegyi fakúsz) - testhossza 13 cm, minden erdőben előfordul, a tobozosok övezetig. Háta kávébarna világos csíkokkal, hasa szürkés fehéres. Kis falyukakban vagy kérgük alatt fészkel, április májusban 5-6 fehér, rozsdafoltos tojást rak le, ezeket a nőstény költi ki 15 nap alatt. Idényenként két sor utódot nevel. Nem költöző madár, télen változó lehet. FRINGILLIDAE CSALÁD 450 fajt foglal magában, az egész földgömb felületén, méretük kis vagy közepes, rövid kúpalakú csőrrel, mely nagyon kemény és éles, a tövét rezgők fedik. Felső álkapcsuk rövidebb, mint az alsó, a Loxia sp. esetében az állkapcsok keresztezettek. Fán élő fajták, egyesek igazán jó énekesek. Monogámok, a nőstények egyedül költenek. Fészkük csésze alakú, belül bélelt. Évente 2-3 rend fiókát nevelnek, majd rajokban barangolnak táplálék után. Táplálékukat magok, apró gyümölcsök, virág- és levélrügyek, rovarok képezik. Fringilla coelebs coelebs L (erdei pinty) az alacsonyabb fekvésű vidékektől a hegyvidék borókás övezetéig elterjedt. A hím vöröses téglaszínű, az arcfoltjain, begyén és mellén, szürkés a feje és a farka, és kávébarna a háta. A nőstény tollazata kávébarna, több árnyalatban. Fészkét vastag ágakra rakja, mohával és zuzmóval álcázza. Április hónapban 4-5 zöldes-kékes, vöröses foltos tojást rak le. A nőstény 13 napig kotlik rajtuk, idényenként 2-3 költése van. Részben vándormadár, elsősorban a nőstények és az utódok Észak-kelet Afrikában és Dél-nyugat Ázsiában telelnek. A hímek nem költözők, és télen a síkvidéken találkoznak. Carduelis carduelis carduelis L. (tengelic) - testhossza 14 cm, egy énekes madár. A fej elülső része vörös, tarkója és farka fekete, szárnyai feketék sárgával, a test többi része kávébarna. Fészke kicsi, középméretű fákra rakja, általában akácfákra. A fészekalj 4-5 kékes, vörössel pöttyözött tojásból áll, a nőstény kotlik rajtuk napig. 2-3 rend fiókát költ egy nyár folyamán. Nem költöző fajta. Carduelis chloris (zöldike) - testhossza 16 cm, nem költöző madár, az alacsony és dombvidéken él. Tollazata zöld a szárnyain és farka szélein, áprilisban 4-6 kék színű, barna foltos tojást tesz le, a nőstény 14 napig kotlik rajtuk. Nyaranta 2-3 rend fiókát költenek. Carduelis spinus spinus L. (csíz) - testhossza 12 cm, tollazata zöld, fejtetője fekete. A nőstény világosabb, hasa fehér. A fészket ágvégekre rakják, a talajtól nagy magasságra, zuzmókkal álcázzák. Tojásait májusban rakja le, számuk 4-5, fehér-kékes a színük pirosas pontokkal. Úgy 2 rend utódot nevel idényenként. Ősszel az alacsonyabb vidékeken jelennek meg, táplálékot keresve. Coccothraustes coccothraustes coccothraustes L. (meggyvágó) testhossza 18 cm, csőre nagyon erős, cseresznye és meggymaggal táplálkozik. Tollazata barnásvörös, állán és szárnyain feketével. A tojások zöldes-kékesek, szürkék vagy fekete foltos hamuszínűek, májusban rakja le őket, számuk 5. A nőstény 14 napot kotlik. 216

8 Pyrrhula pyrrhula (süvöltő) keverék és tobozos erdőkben található, berkekben. A hím háta szürke, feje, szárnyai és farka feketék, melle rózsapiros. Tojásai fehér-zöldesek, barnával foltozottak. A költést a nőstény végzi, 14 napig. Ősszel az alföldre ereszkednek táplálékért. Serinus serinus L 1766 (csicsörke) - testhossza 12 cm, tollazata hasonlít a csízére, de a hímnek nem fekete a fejtetője, hanem zöldes-sárga. Tojásai, 4-5 számban, kéklek, rozsdafoltokkal a kerekded végük felé, napik kotlik rajtuk a nőstény. 2-3-szor tojik egy idényben. Általában Afrika észak-keleti vidékén, a Földközi Tengertől keletre telel, vagy éppenséggel nálunk, az enyhe teleken. Emberiza citrinella citrinella L. (citromsármány) mérete 17 cm, nálunk költ, a sík és dombvidéki erdőkben, gyakran behatol a hegyi folyók völgyébe is. Az alacsony bozótokban vagy füvek között fészkel, a talajhoz közel. Tojásai fehérek, vöröses vesszőcskékkel, számuk 4-5, főleg a nőstény kotlik rajtuk, májustól kezdődően. Telente az alacsonyabb, nyitottabb vidékekre ereszkednek, ahol az északi példányok is megjelennek. A téli időszakban a populációk Európa déli részén tömörülnek, Törökországban és a Kaszpi-tenger körül. Miliaria calandra calandra L. (sordély) mérete 18 cm, sűrűn előfordul főként a nyitott sík- és dombvidékeken, ritkábban a hegyi folyók tág és alacsony völgyeiben is. Testük kávébarna sötét foltokkal, alsó részén színtelenebb. A nőstény egyedül költ kb. 14 napig, 4-5 fehéres-szürkés, barnával pöttyözött tojást, melyeket május környékén rak le. Nyaranta két rend fiókát költ. A populáció egy része nálunk marad, a többi a kontinens déli részére vándorol. PASSERIDAE CSALÁD Fajtái a mérsékelt és trópusi övezetben vannak elterjedve. Kistestűek, rövid kúpos a csőrük, egyesek állandó vagy idénykötött eltérő nemi jelleget prezentálhatnak (a hímek tollazata erőteljesebb színezésű, vagy éppenséggel a tollak módosulnak bizonyos időszakokban). A fészkeket főként a hímek építik nagy műtudással, ágakon vagy üregekben, egyes fajtákból ezekhez tapasztva találhatók. Passer domesticus domesticus L. (házi veréb) - mérete 15 cm, antropophyta faj. A hím barnás foltos a hátán, homloka, fejtetője és melle szürke, álla fekete. A nőstény tollazata barnás csíkozott. Nem költöző fajta. 79. ábra - Passer domesticus, házi veréb (foto Cornelia Grecu) Passer montanus montanus L. (mezei veréb) alacsony övezetekben megjelenő faj, és emberi településeken, melyek szomszédságában beépítetlen területek vannak. Tollazata barnás-vörös a hátán, téglaszínű feje tetején és földszínű a hason és a mellen. Fészkei gömb alakúak. A fészekalját áprilisban rakják le, 5-6 fehér, barna vagy isabel foltos tojásból áll, melyet 14 napig költ mindkét szülő. Évente háromszor költ. Nem költöző fajta. 217

9 80. ábra - Passer montanus, mezei veréb (foto Cornelia Grecu) MOTACILLIDAE CSALÁD Kozmopolita fajok, kistestűek, lábuk hosszú, vékony és görbített karmokkal. A talajon és repedésekben fészkelnek. Rovarokkal és magokkal táplálkoznak. Motacilla alba alba L. (barázdabillegető) mérete 8 cm, alacsony övezetekben fordul elő, a lápok és tavak szomszédságában. Tollazata szürke, feketével a fején, mellén és farkán; homloka, alsó fele és arcrészei fehérek. Fészkét a partok mélyedéseibe, farakásokba vagy nádasba építi. A nőstény áprilisban, 14 napig költ 4-5 fehéres, barnás-szürkés foltos tojást. Kéthárom rend utódot nevel nyaranként. Ősszel Észak Afrikába és Nyugat Ázsiába vándorol. Anthus trivialis trivialis L. (erdei pityer) - mérete 15 cm, az erdőkben gyakran talált faj. Színezete barnás-foltos, alsó részén sárgás sötét foltokkal. A nőstény májusban rak le 4-6 földszínű, sötét foltos tojást a füves talajon épített fészekbe. Ősszel Közép- és Nyugat Afrikába vándorol. STURNIDAE CSALÁD Erős testalkatú fajták, hosszú lábfejjel, hosszú, egyenes és éles csőrrel. A falak repedéseiben fészkelnek, oszlopokon, fák odvaiban. Rovarevők, magevők és gyümölcsevők. Sturnus vulgaris vulgaris L. (seregély) - mérete 23 cm, test színezete fekete, hátán világosabb rajzolattal és zöld lila irizálással a fejen és mellen. Az 5-7 tojás világoskék színű, áprilisban rakja le, 14 napot kotlik rajta mindkét partner. Két generáció utódot nevel évente. Délnyugat Európában telel. Képes más fajták madarainak énekét utánozni. ORIOLIDAE CSALÁD Trópusi és szubtrópusi fajták, csőrük erős, hegyénél kis görbülettel, a végénél recés. Tollazatuk élénk színű (sárga, piros, fekete). Nemi diformizmust mutatnak. Fészkük csésze alakú, a fák ágaira függesztett. Táplálékuk rovarokból, puha gyümölcsökből, rügyekből áll. Énekük kellemes, a fuvola hangjára hasonlít. Oriolus oriolus oriolus L. (sárgarigó) május havában érkezik hozzánk. A hím sárga, fekete szárnyakkal és farokkal. A nőstény színezete zöldes, a szárnyai és farka sötétebbek. A kanadai nyárfa ültetvényeken fordul elő. Fészke függőágyszerű, a vízszintes ágak elágazásához fogva. Május-júniusban rak le 3-4 fehér, barnás-vörös foltos tojást, melyen a nőstény 15 napig kotlik. Afrikában telel. 218

10 REGULIDAE CSALÁD Egy kis család, Ázsia és Észak Amerika tobozos erdeiben van elterjedve. Rovarokkal és apró magokkal táplálkoznak. Csoportosan élnek, a szaporodási időszak kivételével, a fák ágain, törzsein láthatók. Regulus regulus regulus L. (sárgafejű királyka) - mérete 9 cm, színezete sárgászöld, szemöldöke kevésbé kiemelt, a fejtetőn a narancssárga kevéssé hangsúlyos. Késő ősszel jelenik meg az alacsony övezetekben, ahol telel. A populáció egy része Dél-Európában és Nyugat Ázsiában telel. A fészkelés május első harmadában kezdődik. A tojások fehéres-sárgák, finom pöttyökkel a tojás kerekded része felé. Regulus ignicapillus (tüzesfejű királyka) hasonlít az előzőre, de a hímnek egy narancssárga sávja van a fejtetőjén és egy-egy fekete sáv a szemeken keresztül. A tobozos erdőkben fészkel, a fészek az ágak végén helyezkedik el, zuzmókkal bélelt. A fészekalj 7-9 sárgás tojásból áll, amit májusban rak le, a nőstény költi 15 napig. A nálunk található legkisebb súlyú madár, 5-6 gramm. Ősszel az ország alacsonyabb vidékeire ereszkedik, vagy Dél-kelet Európába vándorol. CORVIDAE CSALÁD Kozmopolita fajtákat foglal magába, kb. 100-at, az egész földgömb felületén, kivéve a sarkvidéken és Új - Zélandban. Közepes és nagy testűek, a paseriforma-k közül a legnagyobbak. Táplálkozások változatos. Legtöbbször mindenevők. Tojás és fióka- ragadozók, kolóniákban ének közösségi életet, egyesek a madarak énekét vagy az emberi hangot utánozzák. Corvus corax corax L. (közönséges holló) - mérete 65 cm. Teste fekete, lilába játszó. Tojásai piszkos zöld színűek, barna foltokkal, még január-február hónapokban lerakja, 21 napig költi. Utánozni tudja más madár hangját. Nem költöző madár. Garrulus glandarius glandarius L. (szajkó - mérete 36 cm. Színezete kávébarna, fehérrel és kékessel a szárnyakon, a tobozos erdővidéken és a domb és sík vidéken, sőt a városokban is megtaláljuk. Fészkét ágakból rakja az erdő sűrűjében, április hónap végén 5-6 zöldes, barnával foltozott tojást rak le, melyet napig költ. Gyakran tönkreteszi más madarak fészkét, tojásaikat elrabolja. Ősszel főként a síkvidéken jelennek meg. Pica pica pica L. (szarka) mérete 48 de cm. Színezete fekete fehérrel a vállán és mellén, farka fekete, zöldbejátszó. Az alacsony vidékeken és a dombos övezetekben meg a folyók völgyében fészkel. Gömb alakú fészket készít tövisekből, oldalbejáratokkal, belül agyaggal bélelve. 5-7 tojást rak le április hónapban, színük zöldes, barna foltokkal. A nőstény egyedül kotlik, napig. Nem költöző fajta. 81. ábra - Pica pica, szarka (foto Cornelia Grecu) 219

11 Corvus monedula L. (csóka) mérete 35 cm. Színezete fekete, a tarkója és nyaka szürkés. Antropofil vagy vadonélő madarak, melyek településeken, sziklafalakban, épületekben, falrepedésekben, faodúkban fészkelnek. Áprilisban 4-6 fehéres kékes színű, barnás foltos tojást rak le, melyeken csak a nőstény kotlik, napot. Nem költöző fajta. Corvus frugilegus frugilegus L. (vetési varjú) mérete 47 cm, a síkvidéken fészkel, méretes kolóniákban, dombvidéken ritkább. Tollazata fekete, lilába játszó. A fészkeket fára rakják. A fészekalját márciusban rakják le, 5 piszkos zöldes színű, barnával foltozott tojás formájában, melyeken napig kotlik a nőstény. A fiókák lárvákat fogyasztanak, a felnőttek magokat. Ősszel a nálunk élő populációk Dél-nyugat Európa irányába indulnak, és az északkeleti régióból jövő csoportok foglalják el helyeiket. 82. ábra - Corvus frugilegus, vetési varjú (foto. Cornelia Grecu) PRUNELIDAE CSALÁD Kis madarak, vékony csőrrel; erdőkben vagy sziklásokban élnek, idejüket inkább a földön töltik. Nagyon óvatos fajták és nagyon jól rejtőzködnek. Prunella modularis modularis L. (erdei szürkebegy) testhossza 15 cm, színezete a verébére hasonlít, de az álla és melle szürkék. Alacsony bokrokban és a talajon, gyökerek mellett fészkel. Áprilisban 4-5 kék tojást rak le, melyeket a nőstény kelt ki 13 nap alatt. 2-3 rend fiókát nevel évente. Ősszel a populációk egy része a völgyekbe ereszkedik, a másik, az északi populációkkal együtt, Dél-Európába, Kis- Ázsiába és Észak-nyugat Afrikába vándorol. CORACIFORMES REND A fajták nagy része a trópusi övezetekhez tartozik. A csőr hosszított, kemény. A fej nagy, lábaik rövidek, a tollazat merev és élénken színezett. Odúkban, repedésekben, partokon fészkelnek, vagy földalatti járatokban. A fiókák fészeklakók. Veszekedő és gyanakvó madarak. Táplálékuk csak állati eredetű, nagyon kevés fajta táplálkozik gyümölcsökkel. ALCEDIDAE CSALÁD A trópusi és mérsékelt övezeteken elterjedt fajták. Fejük nagyméretű a testhez viszonyítva. Csőrük erős, kúpalakú, egyenes és hosszabb, szárnyaik rövidek és kerekítettek, lábaik és farkuk úgyszintén rövidek. Színezetük szép, zöld, vörös vagy kék. Egyes fajták rovarokkal, gyíkokkal, kis rágcsálókkal táplálkoznak, mások a halfogásra szakosodtak, függőlegesen rájuk zuhanva, miután egy víz feletti ágról követték őket. Alcedo atthis atthis L. (jégmadár) - mérete 18 cm, alacsony övezetekben van jelen a meleg évszakban, télen pedig a hegyi patakok partján. Tollazata zöldes-kékes, alsó része téglaszínű. Odúkban, sziklarepedésekben fészkelnek, vagy járatokat vájnak a folyók partjaiban. Áprilistól júniusig 4-6 fehér, fényes tojást raknak le, melyeken mindkét nem kotlik. Európa déli 220

12 részén, Afrika északi részén és Ázsia dél-nyugati részén telelnek. A CEE 79/409 Madarak Direktíva által védett. PICIFORMES REND 400 fajból áll, elterjedésük Afrikát, Ázsiát és Amerikát érinti. Egy kis számú faj lelhető fel a mérsékelt és hideg övezetekben. Ujjaik a kúszás-mászásra alkalmazkodottak, kizárólag fán élő fajták. Odvakban fészkelnek, vagy csak ritkán, földbe vájt üregekben. Fiókáik fészeklakók. Főleg rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak. PICIDAE CSALÁD 200 fajtát ölel fel. A kúszás-mászás nagy szakértői. Nyelvük nagyon hosszú, hengeres, protraktilis, hosszan kinyújtható. A rovarokat a törzsek vájatából a nyelven található tüskés szőrcsék és a ragacsos nyelvhegy segítségével emelik ki. A farok tollak merevek, és támpontként szolgálnak a fatörzsökön való kúszásban. A csőr kúpalakú, hegyes, nagyon erős. Közepes méretű, nem költöző madarak. Nem jó repülők. Táplálékuk rovarokból és lárvákból áll, egyesek magokat és gyümölcsöket fogyasztanak. Hazánkban 10 fajta van jelen. Dendrocopos major major L. (nagy fakopáncs) testhossza 25 cm. Tollazata fehér feketével, vörössel a tarkón és a farok alatti részben. A nősténynek tarkója nem vörös. Fészkét a fák törzsébe vájja, májusban 4-7 fényes fehér tojást rak le. A nőstény kotlik, napig. Nem költöző madár. Dendrocopos medius medius L (közép fakopáncs) - testhossza 21 cm. A lombhullató levelek többségében jelenik meg, de a folyók völgyében is. Ugyanolyan színezetű, mint az előző, csak fejtetője is vörös. Május-júniusban a nőstény 5-6 fényes fehér tojást tesz le, melyeken mindkét fél kotlik, napot. Nem költöző madár. Dendrocops minor buturlini Hart (kis fakopáncs) testhossza 16 cm, körülbelül veréb méretű. A legkisebb nálunk élő fakopáncs. A síkvidéken van elterjedve. Színezete fekete, fehér csíkokkal a hátán és vörössel a fején, a nőstény fejtetője nem vörös. Az 5-6 fehér, fényes tojást április-májusban teszi le, mindkét partner kotlik, napig. Dendrocopus syriacus H&Her.1833 (balkáni fakopáncs) - testhossza 24 cm, tollazata hasonló a nagy fakopáncséhoz. De nincs fekete csík az arcrész alsó szegélyén, a farok alatti rész pedig málnaszínű. Alacsonyabb vidékeken él, emberi települések szomszédságában. A fészekalját májusban rakják, vájt odvakba, 3-5 nagy fényes tojásból áll, melyeken mindkét partner kotlik, napig. Ugyancsak nem költöző madarak. Dryocopos martius martius L. (fekete harkály) a legnagyobb nálunk élő fakopáncs, mérete akár egy varjúé. Színezete teljesen fekete, csak egy vörös folt van a fejtetőn. A tobozos és vegyes erdők vidékén él, a síkvidéken ritkábban fordul elő. Fészkét a fatörzsbe vájja, a talajtól 3-20 m magasságban, bejárata ovális. A fészekalját április- májusban rakják, 3-5 fehér fényes tojásból áll, melyeken mindkét nem kotlik, napig. Nem költöző madárfajta, röpte, a többi harkálytól eltérően, folytonos, nem megszakított. A CEE 79/409 Madarak Direktíva által védett. FALCONIFORMES REND A rend 300 madár fajt ölel fel, melyek az egész földgömbön előfordulnak, az Antarktisz kivételével. A testhez szorosan tapadó, merev tollazatuk van, erős szárnyakkal. Az aktív állatokat ragadozó fajoknál a 4 ujj éles metsző karmokkal van ellátva. Csőrük görbített, oldalt ellapított, a felső állkapocs tövénél egy hártyával fedett rész van, melynek neve ceroma, ahova az orrlyukak nyílnak. A tollazat színezése a korral változik, látásuk igen fejlett. Párban élnek, a hím kevésbé fejlett, mint a nőstény. Fészkeiket fákra, sziklák közé építik. Fiókáik fészeklakók, sűrű 221

13 szürke pihe fedi őket. Táplálékuk gerinctelenekből vagy gerincesekből áll, egyes fajták tetemeket vagy ürüléket fogyasztanak. ACCIPITRIDAE CSALÁD Kozmopolita, merész és vérengző fajták. Állományaik számbeli csökkenést mutatnak, egyes fajtákat a kihalás veszélyeztet. A mértéktelen vadászat és a toxikus anyagokkal való mérgezésen kívül, jellemző élőhelyeik megsemmisítésének volt a legártalmasabb hatása, ehhez még hozzáadódik a fajták alacsonyabb szaporulati jellemzője és az ivarérettség későbbi beállta. Buteo buteo buteo. L. (egerészölyv) testhossza cm, gyakoribb a Kárpátokban. A tollazat változó, a sötétbarnától a drappig. A fészekalja 3-4 fehér, barnás vörös foltos tojásból áll, melyeket áprilisban rak le. Mindkét fél kotlik, napig. Egerekkel, kígyókkal táplálkoznak. Acipiter nisus nisus L. (karvaly) - testhossza cm, gyakran télen jelenik meg. Kotló fajta. A hím tollazata hátán sötétszürke, mellén vöröses keresztcsíkokkal. Alacsony övezetekben fészkel. A fészekalja 3-5 fehéres, barnával foltozott tojásból áll, melyeket májusban rak le. Többnyire a nőstény kotlik, napon keresztül. Az írisz színe sárga. Accipiter gentilis gentilis L. (héja) testhossza cm, színezete barnás-szürkés a hátán, mellén kávébarna harántcsíkokkal. Fákon fészkel, domb- és síkvidéken. Áprilisban 3-5 fehéres-kékes tojást rak le, melyeken többnyire a nőstény kotlik, napon keresztül. Madarakat és kis emlősöket fogyaszt. Nálunk az év minden időszakában előfordul. FALCONIDAE CSALÁD 60 fajtát foglal magában. Erős testalkatúak, hosszú és hegyes szárnyakkal. Felső állkapcsuk egy foggal van ellátva, ami a zsákmány szétmarcangolását szolgálja. Más fajok fészkeit használják. Falco tinnunculus tinnunculus L. (vörös vércse) testhossza 35 cm. Fákon, sziklákon, magas építményeken fészkel. Rőtszínű, feketés foltokkal hátán és mellén; a hím farka és feje kékes, a száj sarkaitól egy feketés bajusz indul. Május-júniusban 4-5 téglaszínű, márványozott tojást rak le, ezt a nőstény költi, napig. Észak- és Kelet-Afrikában, valamint Dél-nyugat Ázsiában telel. 83. ábra - Falco tinnunculus, vörös vércse (foto Cornelia Grecu) STRIGIFORMES REND Egyetlen családból áll, Strigidae, 130 fajtával. Strigiformáknál a begy hiányzik, tollazatuk lágy. A nyak rövid, fejük nagyra méretezett, nagy szemekkel, frontális síkban rendezve, egy toll korong veszi őket körbe, amit arckorongnak neveznek. Csőrük rövid, nagyon 222

14 kampós, nagyrészt rezgők fedik. A felső állkapocs tövénél található a ceroma, melybe orrlyukai nyílnak. Ujjai nagyon éles és görbe karmokban végződnek, néha toll fedi őket. Fejüket 180 ban tudják fordítani. Rágcsálókkal vagy rovarokkal táplálkozik, melyekre éjjel vadászik, vagy alkonyatkor és egészben nyel le. A táplálékmaradékokat köpet formájában öklendezi vissza. Faodúkban vagy barlangokban fészkel, vagy egyéb madárfajták fészkeit használja, fiókáit sűrű pihe fedi és fészeklakóak. Asio otus otus L. (erdei fülesbagoly) mérete 36 cm, színezete kávébarna, foltokkal, sötét cseppekkel a mellen. Síkvidéki ligetekben, vetési varjú kolóniákban fészkel. A fészekalj 4-5 fehér tojásból áll, amit a nőstény április-májusban tesz le, majd 28 napig kotlik. Nálunk részben nem költöző madár. A parkokban és a Bánság Múzeum melletti zöldövezetben találkozhatunk vele. Athene noctua noctua Scop 1769 (kuvik) mérete 25 cm, teste barnás, világos foltokkal, alsó része fehéres, arcrésze világos színű. Emberi lakhelyek mellet, erdőkben, partvájatokban, sziklásokban él, 5-7, néha 9 fehér tojást is lerak áprilisban, a nőstény kotlik 28 napig. Nem költöző fajta. A város majdnem minden részén előfordul, a villanyhuzalokon vagy a padlásokon. GALLIFORMES REND Nehézkés fajták, a föld felszínén mindenhol elterjedve, kivétel az Antarktisz. Rövid és kerekített szárnyaik vannak, nagyméretű begyük, a hímek lábfeje gyakran foltos. Csőrük vastag, enyhén görbített és kemény. A hímek poligámok. Fészkeiket talajmélyedésekbe rakják, fiókáik fészekelhagyók. PHASIANIDAE CSALÁD A család fajtái a mérsékelt és trópusi övezetekben jelennek meg, a szórás indítóközpontja Ázsia. Nem költöző fajták és hangsúlyos nemi dimorfizmussal rendelkeznek. Phasianus colchicus L. (fácán) mérete cm, nálunk a fajtát az ember vezette be. A hím tollazata aranyszínű, fekete, sárga vagy szürke foltokkal, feje kékes, zöld vagy lila irizálással. A nőstény tollazata sárgás, sötétebb foltokkal. A napot a mezőn tölti, éjszakára visszahúzódik az erdőben, fákon alszik. Poligám, nem költöző fajta, sokat közlekedik a talajon. A füves talajra 9-14 zöldes, vagy olajbarnás tojást rak le, áprilistól kezdve júniusig, melyeket a nőstény költ ki 24 nap alatt. CUCULIFORMES REND Kakukkféléket és turákóféléket öleli fel, ezekez banánevőknek is nevezik. CUCULIDAE CSALÁD 130 fajtája van, a mérsékelt és trópusi övezetekben szétszórva. Közepes repülők, erdőkben élnek. Rovarevő fajták, a szőrös hernyókat kedvelik, ritkábban gyümölcsevők. Fiókáik fészeklakóak. E család jellegzetessége a parazita életmódhoz való alkalmazkodás. Cuculus canorus canorus L. (kakukk) - mérete 38 cm, a hím tollazata szürkés, melle fehéres harántcsíkokkal. A nőstény rozsdaszínű, sötét csíkokkal. A nőstény tojásait kismadarak fészkébe teszi le, színük hasonlít a házigazdafajta tojásaihoz. A tojások lerakása 1-2 hónap folyamán nyúlik el, az inkubációs időszak rövid, nap, a kakukkfiókák elsőkként kelnek ki a tojásból. 223

15 COLUMBIFORMES REND Egyetlen családja van (Columbidae), de a fajtái egész földgömbünkön előfordulnak. A csőr hosszúkés, tövénél lágy és egy bőrcse fedi, melybe az orrlyukak nyílnak. Szárnyaik hosszúak és hegyesek. Amikor vizet isznak, fejüket bemerítik, mivel képesek orrlyukaikat elzárni. Fészkeiket fákra, ágakra vagy odúkba építik, de kőlapokra is teszik. A nőstények este, éjjel, reggel ülnek a tojásokon, nappal a hímek kotolnak. Két rend fiókát nevelnek, a második fészekalj lerakás még azelőtt történik, hogy a fiókák elhagyják a fészket. A fiókák fészeklakók és mindkét szülő eteti őket egy tejes folyadékkal, amelyet a begy termel, majd később, visszaöklendezett magokkal. Columba livia domestica a galamb a Columba livia (szirti galamb) fajta utóda, és megtartotta az ős jellemzőinek egy részét. Ennek mérete 33 cm. Színe szürke, fémes zöldes irizálásokkal, de a szárnyon két fekete csík látható, a hát pedig fehéres. Anglia sziklás partjain él, Európa déli és nyugati partján, nálunk csak szelíd galambállományok találhatóak, melyek félig elvadultak. Streptopelia decaocto decaocto Friv (balkáni gerle) mérete 28 cm, nagy ökológiai hajlékonyságú fajta. Színezete földszínű, a nyak hátsó részén egy fekete gallérkával, szárnyai szürkésebbek. Majdnem egész év alatt fészkel, csak településeken, vagy közvetlen közelükben. A fészekalja két fehér tojásból áll, mindkét szülő kotlik, 14 napig. Nálunk nem költöző. 84. ábra - Streptopelia decaocto, balkáni gerle (foto Cornelia Grecu) 224

16 Eredmények és vita Temesvár madarainak rendszertani helyzete Sor Sz. Rend Család Fajta Népi elnevezés 1 Falconiformes Accipitridae Accipiter gentilis gentilis L. Héja 2 Accipiter nisus nisus L. Karvaly 3 Buteo buteo buteo. L. Egerészölyv 4 Circus aeruginosus aeruginosus L. Barna rétihéja 5 Circus cyaneus cyaneus L.1766 Kékes rétihéja 6 Falconidae Falco columbarius aesalon Tunst Kis sólyom 7 Falco peregrinus peregrinus Tunst Vándorsólyom 8 Falco subbuteo subbuteo L. Kabasólyom 9 Falco tinnunculus tinnunculus L. Vörös vércse 10 Strigiformes Stringidae Athene noctua noctua Scop 1769 Kuvik 11 Asio flammeus flammeus (Pontopp.) 1763 Réti fülesbagoly 12 Asio otus otus L. Erdei fülesbagoly 13 Otus scops scops L. Füleskuvik 14 Strix aluco aluco L Macskabagoly 15 Ciconiformes Ciconidae Ciconia ciconia ciconia L. Fehér gólya 16 Ardeidae Ardea cinerea cinerea L. Szürke gém 17 Nycticorax nycticorax nycticorax L. Bakcsó 18 Ixobrycus minutus minutus L Törpegém 19 Egretta garzetta garzzeta L. Kis kócsag 20 Cuculiformes Cuculidae Cuculus canorus canorus L. Kakukk 21 Anseriformes Anatidae Anas platyrhynchos plathyrhynchos L. Tőkés réce / vadkacsa 22 Anas quequerdula L. Bőjti réce 23 Aythya ferina L. Barátréce 24 Aythya nyroca Guldenst Cigányréce 25 Bucephala clangula clangula L. Kerceréce 26 Cygnus olor Gmel 1789 Bütykös hattyú 27 Galliformes Phasianidae Phasianus colchicus L. Fácán 28 Columbiformes Columbidae Columba livia domestica L. Házi galamb 29 Streptopelia decaocto decaocto Friv Balkáni gerle 30 Coraciadiformes Alcedinidae Alcedo atthis atthis L. Jégmadár 31 Upupidae Upupa epops epops L. Búbos banka 32 Lariformes Laridae Larus ridibundus L.1766 Dankasirály 33 Piciformes Picidae Dendrocopos major major L. Nagy fakopáncs 34 Dendrocopos medius medius L Közép fakopáncs 35 Dendrocops minor buturlini Hart, 1912 Kis fakopáncs 36 Dendrocopos syriacus H&Her.1833 Balkáni fakopáncs 37 Dryocopos martius martius L. Fekete harkály 38 Apodiformes Apodidae Apus apus apus L. Sarlós fecske 39 Passeriformes Alaudidae Alauda arvensis arvensis L. Mezei pacsirta 40 Galerida cristata cristata L Búbos pacsirta 41 Hirundinidae Hirundo rustica rustica L. Füsti fecske 42 Delichon urbica urbica L Molnárfecske 43 Motacillidae Anthus trivialis trivialis L. Erdei pityer 44 Motacilla alba alba L. barázdabillegető 45 Lanidae Lanius collurio collurio L. Tövisszúró gébics 46 Lanius excubitor excubitor L. Nagy őrgébics 225

17 47 Lanius minor minor Gmel 1788 Kis őrgébics 48 Oriolidae Oriolus oriolus oriolus L. Sárgarigó 49 Sturnidae Sturnus vulgaris vulgaris L. Seregély 50 Corvidae Corvus corax corax L. Közönséges holló 51 Corvus corone cornix L. Kormos varjú 52 Corvus frugilegus frugilegus L. Vetési varjú 53 Corvus monedula L. Csóka 54 Garrulus glandarius glandarius L. Szajkó 56 Pica pica pica L. Szarka 57 Cinclidae Cinclus cinclus aquaticus Bechst Vízirigó 58 Troglodytidae Troglodytes troglodytes troglodytes L. Ökörszem 59 Prunellidae Prunella modularis modularis L. Erdei szürkebegy 60 Sylvidae Sylvia atricapilla atricapilla L. Barátposzáta 61 Sylvia communis communis Lath 1787 Mezei poszáta 62 Sylvia curruca curruca L. Kis poszáta 63 Acrocephalus arundinaceus arundiaceaus L. Nádirigó 64 Hipolais icterina icterina Viell 1817 Kerti geze 65 Turdidae Phylloscopus collybita collybita Vieill 1817 Csilpcsalpfüzike 66 Phylloscopus sibilatrix Bechst 1793 Sisegő füzike 67 Regulus regulus regulus L. Sárgafejű királyka 68 Turdus iliacus iliacus L. Szőlőrigó 69 Turdus merula merula L. Feketerigó 70 Turdus pilaris L. Fenyőrigó 71 Turdus viscivorus viscivorus L. Léprigó 72 Ficedula albicollis albicollis Temm 1815 Örvös légykapó 73 Ficedula parva parva Bechst 1794 Kis légykapó 74 Erithacus rubecula rubecula L. Vörösbegy 75 Luscinia luscinia L. Nagy fülemüle 76 Luscinia megarhychos megarhychos C.L.Brehm 1831 Csalogány 77 Phoenicurus ochruros gibraltariensis Gmel 1789 Házi rozsdafarkú 78 Saxicola rubetra L. Rozsdás csuk 79 Saxicola torquata L Cigány csuk 80 Paridae Parus ater ater L. Fenyvescinege 81 Parus caeruleus caeruleus L. Kék cinege 82 Parus major major L. Széncinege 83 Aegithalidae Aegithalus caudatus caudatus L. Északi őszapó 84 Panurus biarmicus rusicus C.L.Brehm 1831 Barkóscinege 85 Sittidae Sitta europaea caesia Wolf 1810 Csuszka 86 Certhiidae Certhia familiaris familiaris L. Hegyi fakúsz 87 Passeridae Passer domesticus domesticus L. Házi veréb 88 Passer montanus montanus L. Mezei veréb 89 Fringillidae Carduelis carduelis carduelis L. Tengelic 90 Carduelis chloris chloris L. Zöldike 91 Carduelis spinus spinus L. Csíz 92 Serinus serinus L 1766 Csicsörke 93 Fringilla coelebs coelebs L Erdei pinty 94 Fringilla montifringilla L Fenyőpinty 95 Coccothraustes coccothraustes coccothraustes L. Meggyvágó 226

18 96 Emberizidae Miliaria calandra calandra L. Sordély 97 Emberiza citrinella citrinella L. Citromsármány 98 Emberiza hortulana L Kerti sármány 99 Gruiformes Rallidae Fulica atra atra L Sárcsa 100 Gallinulla chloropus chloropus L. Vízityúk 101 Charadriiformes Sternidae Chlidonia niger niger L. Kormos szerkő 102 Chlidonia hybrida hybrida Pall.1811 Fattyúszerkő 103 Podicipediformes Podicipedidae Podiceps cristatus cristatus L. Búbos vöcsök 104 Tachybaptus ruficollis ruficollis Pall Kis vöcsök A madarak gerinces állatok, melyek az Aves osztályhoz tartoznak. A fent említettek előfordulnak Temesvár Municípium területén, a kutatási időszakban, a könyvészetben és a személyes kutatások során egyaránt. 104 fajtával találkoztunk (A.1. táblázat). Rendszertani szempontból, Temesvár madárállományait 15 rendbe (A.11 ábra) és 32 családba (A.12 ábra) lehet sorolni Ordinul Falconiformes Strigiformes Ciconiformes Cuculiformes Anseriformes Galliformes Columbiformes Coraciadiformes Lariformes Piciformes Apodiformes 85. ábra Temesvár Municípium területén észlelt madárállományok Passeriformes rendszertani állapotának százalékarányos ábrázolása Gruiformes Charadriiformes Podicipediformes 227

19 86. ábra Temesvár Municípium területén észlelt madárállományok taxonómiai állapotának százalékarányos ábrázolása i Az avifauna madárvilág - földrajzi eredete, fenológiai helyzete A fajta A fajta Sor Fajta fenológiai földrajzi sz. jellemzője eredete Kód 1 Accipiter gentilis gentilis L. n.m Tp A085 2 Accipiter nisus nisus L. r.n Tp A086 3 Buteo buteo buteo. L. v.n.r. Tp A087 4 Circus aeruginosus aeruginosus L. r.m.v. Mo A080 5 Circus cyaneus cyaneus L.1766 z E A082 6 Falco columbarius aesalon Tunst z S A089 7 Falco peregrinus peregrinus Tunst n.r. Tp A103 8 Falco subbuteo subbuteo L. h.a Tp A099 9 Falco tinnunculus tinnunculus L. r.v. Tp A Athene noctua noctua Scop 1769 r.v Mo A Asio flammeus flammeus (Pontopp.) 1763 z Tp A Asio otus otus L. n.r.v. Tp A Otus scops scops L. h.a E A Strix aluco aluco L v.r E A Ciconia ciconia ciconia L. m.h.a E A Ardea cinerea cinerea L. m.a Tp A Nycticorax nycticorax nycticorax L. h.a M A Ixobrycus minutus minutus L h.a E A Egretta garzetta garzzeta L. h.a E A Cuculus canorus canorus L. m.a Tp A Anas platyrhynchos plathyrhynchos L. p.m Tp A Anas quequerdula L. h.a.m Tp A Aythya ferina L. n E A

20 24 Aythya nyroca Guldenst h.a E A Bucephala clangula clangula L. h.a S A Cygnus olor Gmel 1789 p.r Tp A Phasianus colchicus L. v.r Ch A Columba livia domestica v.r. E X 29 Streptopelia decaocto decaocto Friv v Mo A Alcedo atthis atthis L. r E A Upupa epops epops L. a.h E A Larus ridibundus L.1766 p.a E A Dendrocopos major majorl. n.m. E A Dendrocopos medius medius L r.r.v. E A Dendrocops minor buturlini Hart, 1912 r.h.v Tp A Dendrocopos syriacus H&Her.1833 r.h.v M A Dryocopos martius martius L. r.h.v S A Apus apus apusl. h.a E A Alauda arvensis arvensis L. a.p.m Mo A Galerida cristata cristata L r.v.p. Mo A Hirundo rustica rustica L. a.h Tp A Delichon urbica urbica L h.a E A Anthus trivialis trivialis L. a.m E A Motacilla alba alba L. a.h E A Lanius collurio collurio L. a.h.m E A Lanius excubitor excubitor L. h.z Tp A Lanius minor minor Gmel 1788 a.h.m E A Oriolus oriolus oriolus L. a.h E A Sturnus vulgaris vulgaris L. a.h E A Corvus corax corax L. v Tp A Corvus corone cornix L. m E A Corvus frugilegus frugilegus L. h.m E A Corvus monedula L. h.m. E A Garrulus Glandarius glandarius L. r.m E A Pica pica pica L. v.r.n E A Cinclus cinclus aquaticus Bechst r.h E A Troglodytes troglodytes troglodytes L. v. E A Prunella modularis modularis L. h.a. E A Sylvia atricapilla atricapilla L. a.h E A Sylvia communis communis Lath 1787 a.h E A Sylvia curruca curruca L. a.h E A Acrocephalus arundinaceus arundiaceaus L. a E A Hipolais icterina icterina Viell 1817 m E A Phylloscopus collybita collybita Vieill 1817 m.a.h Tp A Phylloscopus sibilatrix Bechst 1793 m E A Regulus regulus regulus L. p.z E A Turdus iliacus iliacus L. p.n E A Turdus merula merula L. v. E A Turdus pilaris L. z S A Turdus viscivorus viscivorus L. p.h E A Ficedula albicollis albicollis Temm 1815 h.a E A Ficedula parva parva Bechst 1794 h.a E A Erithacus rubecula rubecula L. r.v E A Luscinia luscinia L. a.h E A Luscinia megarhychos megarhychos C.L.Brehm 1831 a.m.h E A Phoenicurus ochruros gibraltariensis Gmel 1789 r.n.h Mo A Saxicola rubetra L. a.h E A Saxicola torquata L n.m.a E A

21 80 Parus ater ater L. m E A Parus caeruleus caeruleus L. m.r E A Parus major major L. m.r E A Aegithalus caudatus caudatus L. m.n E A Panurus biarmicus rusicus C.L.Brehm 1831 r Mo A Sitta europaea caesia Wolf 1810 a.v.m Tp A Certhia familiaris familiaris L. r.h E A Passer domesticus domesticus L. v Tp A Passer montanus montanus L. v Tp A Carduelis carduelis Carduelis L. p.n E A Carduelis chloris chloris L. v.r.n E A Carduelis spinus spinus L. h.m E A Serinus serinus L 1766 a.h M A Fringilla coelebs coelebs L m E A Fringilla montifringilla L z S A Coccothraustes coccothraustes L. r E A Miliaria calandra calandra L. a.h E A Emberiza citrinella citrinella L. a.h E A Emberiza hortulana L a.h E A Fulica atra atra L p.a Tp A Gallinulla chloropus chloropus L. a.h E A Chlidonia niger niger L. h.a E A Chlidonia hybrida hybrida Pall.1811 h.a M A Podiceps cristatus cristatus L. h.a Tp A Tachybaptus ruficollis ruficollis Pall h.a E A004 Rövidítések: a fajta fenológiai jellemzője, az élőhelyi jelenlét perspektívájából: a - avis aestiva (olyan fajták, melyek az országot elhagyják tél idején, e fajták igazi migrációt végeznek); p - avis partium migratoria (az állománynak csak egy része hagyja el télen a területet, hogy a távoli telelő helyeihez vándoroljon); n- avis nomas (azok a fajták, melyek rendszeresen, de rövid, vagy évről-évre változó, egyenlőtlen távolságokon vándorolnak, vagy átutazó fajták); h avis hostes assidua (nyári fészkelő vagy nem fészkelő vendégek); z - avis hostes nonassidua (rendszertelenül megjelenő fajták), vagy téli vendégek; m - population mixta ( az országban a fajtát őshonos, de idegen állományból is származó egyedek képviselik); v - aves vernaculae (a fajta egyedei kizárólag az őshonos állományokból származik) OG a fajta földrajzi eredete: A- arktikus; E- európai; Tp- transzpalearktikus; S- szibériai; Mo- mongol; M- mediterrán; Ch- kínai. Madarak állományának védelmére és megőrzésére vonatkozó Irányelvek és Egyezményeknek által előírt Kódok: - vörössel jelzett kódok Madarak direktíva/irányelv (Európa Tanács 79/ 409 EEC Irányelve a vadon élő Madarak megőrzéséről); - kékkel jelzett kódok Washingtoni Egyezmény, 69 sz./1994. július i Törvény; Berni Egyezmény; 13 sz. /1933. március 11. -i Törvény Románia csatlakozásáról az ben Bernben elfogadott Európai vadvilág és természetes élőhelyek megőrzésére vonatkozó Egyezményhez; Románia fajtáinak vörös jegyzéke, Bukarest 2000; 57 sz./2007. július 20. i Sürgősségi rendelet 230

22 87. ábra Temesvár területén előforduló fajták földrajzi eredetének százalékarányos ábrázolása A talált fajták közül 62% európai fajta, 22% transzpalearktikus fajta, 7% mongol eredetű fajta, 4% mediterrán fajta, valamint szibériai fajta, és 1% kínai fajta. 16% 5% 0% 35% 44% Sedentare Oaspeți de vară Parțial migratori Oaspeți de iarnă 88. ábra A fajták fenológiai jellemzőinek százalékarányos ábrázolása A fajta fenológiai jellemzője, az élőhelyi jelenlét perspektívájából vizsgált legnagyobb százalékát e nyári vendégek érik el, ezt a nem költöző fajták és a részben vándor fajták követik, utóbbiak határozzák meg az év hideg időszakában a konstans madárvilági aspektust. 89. ábra A talált fajták nemzetközi és országos jogszabályzás által biztosított védelmi fokozat százalékarányos ábrázolása *Egyéb nemzetközi egyezmények, melyek a román jogkeretbe át voltak ültetve Washingtoni Egyezmény, 69 sz./1994. július i Törvény; Berni Egyezmény; 13 sz. /1933. március 11. -i Törvény Románia csatlakozásáról az ben Bernben elfogadott Európai vadvilág és természetes élőhelyek megőrzésére vonatkozó Egyezményhez; Románia fajtáinak vörös jegyzéke, Bukarest 2000; 57 sz./2007. július 20. i Sürgősségi rendelet. 231

23 A 104 talált fajtából 56%-a Washingtoni Egyezmény, 69 sz./1994. július i Törvény; Berni Egyezmény; 13 sz. /1933. március 11. -i Törvény Románia csatlakozásáról az ben Bernben elfogadott Európai vadvilág és természetes élőhelyek megőrzésére vonatkozó Egyezményhez; Románia fajtáinak vörös jegyzéke, Bukarest 2000; 57 sz./2007 július 20. i Sürgősségi rendelet által védett, 20% a Madarak direktíva/irányelv (Európa Tanács 79/ 409 EEC Irányelve a vadon élő Madarak megőrzéséről) által védett és 24% olyan fajta, mely nem igényel különleges védelmet, egyesek értékesíthetők az 57 sz./2007. július 20. i Sürgősségi rendelet által leírt feltételek között. Madárfajták fészkelési sajátosságai Temesváron Temesvár területén talált madarak a szaporodás szempontjából Sor Sz. Fajta 1 Accipiter gentilis gentilis L. 2 Accipiter nisus nisus L. 3 Buteo buteo buteo. L. X 4 Circus aeruginosus aeruginosus L. X 5 Circus cyaneus cyaneus L Falco columbarius aesalon Tunst Falco peregrinus peregrinus Tunst Falco subbuteo subbuteo L. 9 Falco tinnunculus tinnunculus L. X 10 Athene noctua noctua Scop 1769 X 11 Asio flammeus flammeus (Pontopp.) Asio otus otus L. X 13 Otus scops scops L. 14 Strix aluco aluco L X 15 Ciconia ciconia ciconia L. X 16 Ardea cinerea cinerea L. X 17 Nycticorax nycticorax nycticorax L. X 18 Ixobrycus minutus minutus L Egretta garzetta garzzeta L. 20 Cuculus canorus canorus L. X 21 Anas platyrhynchos plathyrhynchos L. 22 Anas quequerdula L. 23 Aythya ferina L. 24 Aythya nyroca Guldenst Bucephala clangula clangula L. 26 Cygnus olor Gmel 1789 X 27 Phasianus colchicus L. X 28 Columba livia domestica L. X 29 Streptopelia decaocto decaocto Friv X 30 Alcedo atthis atthis L. 31 Upupa epops epops L. 32 Larus ridibundus L Dendrocopos major major L. X 34 Dendrocopos medius medius L 35 Dendrocops minor buturlini Hart, Dendrocopos syriacus H&Her.1833 X 37 Dryocopos martius martius L. 38 Apus apus apus L. X 232

24 39 Alauda arvensis arvensis L. X 40 Galerida cristata cristata L X 41 Hirundo rustica rustica L. X 42 Delichon urbica urbica L X 43 Anthus trivialis trivialis L. X 44 Motacilla alba alba L. 45 Lanius collurio collurio L. X 46 Lanius excubitor excubitor L. 47 Lanius minor minor Gmel Oriolus oriolus oriolus L. X 49 Sturnus vulgaris vulgaris L. X 50 Corvus corax corax L. 51 Corvus corone cornix L. X 52 Corvus frugilegus frugilegus L. X 53 Corvus monedula L. X 54 Garrulus Glandarius glandarius L. X 56 Pica pica pica L. X 57 Cinclus cinclus aquaticus Bechst Troglodytes troglodytes troglodytes L. X 59 Prunella modularis modularis L. 60 Sylvia atricapilla atricapilla L. X 61 Sylvia communis communis Lath 1787 X 62 Sylvia curruca curruca L. X 63 Acrocephalus arundinaceus arundiaceaus L. X 64 Hipolais icterina icterina Viell 1817 X 65 Phylloscopus collybita collybita Vieill 1817 X 66 Phylloscopus sibilatrix Bechst Regulus regulus regulus L. 68 Turdus iliacus iliacus L. 69 Turdus merula merula L. X 70 Turdus pilaris L. 71 Turdus viscivorus viscivorus L. 72 Ficedula albicollis albicollis Temm 1815 X 73 Ficedula parva parva Bechst Erithacus rubecula rubecula L. X 75 Luscinia luscinia L. X 76 Luscinia megarhychos megarhychos C.L.Brehm 1831 X 77 Phoenicurus ochruros gibraltariensis Gmel 1789 X 78 Saxicola rubetra L. X 79 Saxicola torquata L X 80 Parus ater ater L. 81 Parus caeruleus caeruleus L. X 82 Parus major major L. X 83 Aegithalus caudatus caudatus L. X 84 Panurus biarmicus rusicus C.L.Brehm Sitta europaea caesia Wolf 1810 X 86 Certhia familiaris familiaris L. X 87 Passer domesticus domesticus L. X 88 Passer montanus montanus L. X 89 Carduelis carduelis carduelis L. X 90 Carduelis chloris chloris L. X 91 Carduelis spinus spinus L. X 92 Serinus serinus L 1766 X 93 Fringilla coelebs coelebs L X 94 Fringilla montifringilla L 233

25 95 Coccothraustescoccothraustes L. X 96 Miliaria calandra calandra L. X 97 Emberiza citrinella citrinella L. X 98 Emberiza hortulana L 99 Fulica atra atra L X 100 Gallinulla chloropus chloropus L. 101 Chlidonia niger niger L. 102 Chlidonia hybrida hybrida Pall Podiceps cristatus cristatus L. 104 Tachybaptus ruficollis ruficollis Pall % Specii cuibătoare 29% Specii necuibăritoare A 104 Temesváron előforduló fajta közül 71% Románia területén fészkelő, és 29 % nem fészkelő. 234

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! Kacor király 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! 2. Húzd alá azt a mondatot, amelyikből kiderül, mit csinált a macska, miután elkergette az asszony! Elindult az erdőbe,

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

Madártani megfigyelések a Cserhátból

Madártani megfigyelések a Cserhátból Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( ) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 327 340 Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról (1956 1991) RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Data to the avifauna of the Szarvasi Arborétum.) Author lets

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX) A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN -1972. IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő

Részletesebben

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. -ában, valamint

Részletesebben

AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék

AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia: Podicipedidae - Vöcsökfélék AVES - MADARAK Ordo: Gaviiformes Búváralakúak Familia: Gaviidae Búvárfélék Északi búvár - Gavia stellata Sarki búvár - Gavia arctica Jeges búvár - Gavia immer Ordo: Podicipidiformes Vöcsökalakúak Familia:

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets.

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets. A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets Bevezető Örömmel fogtam hozzá ennek a dolgozatnak az elkészítéséhez, hiszen

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Boldogasszony papucsa termőhely Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:46 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése: 12.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

12/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan IV.

12/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan IV. 12/b tétel GERINCES RENDSZERTAN IV. MADARAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: MADARAK (AVES) REND: TYÚKALAKÚAK» CSALÁD: FÁCÁNFÉLÉK Többnyire nehézkesen repülő

Részletesebben

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Biatorbágyi Nyakaskő-Ürgehegy Utoljára módosítva: 2013-10-31 21:04:33 Megye: Pest Községhatár: Biatorbágy A terület kiterjedése: 24.4657 hektár Védetté

Részletesebben

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

MAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó

MAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó MAGYAR DÍSZPOSTA (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Fajtaleírás Magyar Díszposta Fajtaklub Polgár Béla szakelőadó Magyar díszposta fajtaleírás (EE Standard Modell) A STANDARDOT MEGHATÁROZÓ FÓRUM: A fajtát a Magyar

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

SZKC 103_03 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN III.

SZKC 103_03 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN III. SZKC 103_03 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN III. Madarak voltunk 103_D.indb 21 2007.08.30. 11:39:18 103_D.indb 22 2007.08.30. 11:39:21 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN II. 3. ÉVFOLYAM 23 D1 TALÁLÓS KÉRDÉSEK,

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

A Sár-hegy madárvilága

A Sár-hegy madárvilága A Sár-hegy madárvilága Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 73-86, 1988 SOLTI Béla SZÁLAI Ferenc Gyöngyös, Mátra Múzeum Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Avifauna of Sár-hegy) - Authors investigated the avifauna

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV

Részletesebben

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Éjszakai túra a Medvetalp Túracsoporttal! Találkozó/Indulás: Május 17-én ( szombaton),

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

S17. Az észlelt madárfajok ismertetése

S17. Az észlelt madárfajok ismertetése ADATOK A KÖRIS-HEGY MADÁRVILÁGÁHOZ Az elmúlt év során 5 megfigyelő utamon érintettem a Kőris-hegyet, illetve a vonulatához tartozó Parajost és Kék-hegyet. Űtjaim alatt összesen 47 madárfajt észleltem e

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok)

(Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) 2010.1.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/7 IV (Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS

Részletesebben

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95.

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Madártani tájékoztató, 1995. 1. sz. jan-jún 28-29. Schmidt Egon:

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT. Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) PE-CONS 3681/1/09 REV 1 2009/0043 (COD) LEX 1113 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. november 30. (OR. fr) 2009/0043 (COD) LEX 1113 PE-CONS 3681/1/09 REV 1 CODIF 133 ENV 784 CODEC 1292 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET JAVÍTÓKULCS 1. forduló 7 8. osztály 1. feladat Milyen fajneveket rejtenek az összekeveredett betűk? 1. LÁPI PÓC 6. SZARKA 2. ARANYSAKÁL 7. SÜVÖLTŐ 3. BARKÓSCINEGE 8. NAGY PELE 4. TENGELIC 9. LÉPRIGÓ 5.

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

Somogy megye madárfaunája (Aves)

Somogy megye madárfaunája (Aves) Natura Somogyiensis 1 453-479 Kaposvár, 2001 Somogy megye madárfaunája (Aves) PURGER J. JENÕ & FENYÕSI LÁSZLÓ PURGER J. J. & FENYÕSI L.: The avian fauna of Somogy county, Hungary(Aves) Abstract: No comprehensive

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Azonosság-különbözıség: 1., 2., 3., 4. Irányok, téri tájékozódás: 6., 7., 13. Szintézis: 6. Számfogalom, bontás: 7. Következtetés: 5.

Azonosság-különbözıség: 1., 2., 3., 4. Irányok, téri tájékozódás: 6., 7., 13. Szintézis: 6. Számfogalom, bontás: 7. Következtetés: 5. Azonosság-különbözıség: 1., 2., 3., 4. Irányok, téri tájékozódás: 6., 7., 13. Szintézis: 6. Számfogalom, bontás: 7. Következtetés: 5. Összes lehetıség megtalálása: 3. Figyelem fejlesztése: 1., 2., 3.,

Részletesebben