S17. Az észlelt madárfajok ismertetése

Átírás

1 ADATOK A KÖRIS-HEGY MADÁRVILÁGÁHOZ Az elmúlt év során 5 megfigyelő utamon érintettem a Kőris-hegyet, illetve a vonulatához tartozó Parajost és Kék-hegyet. Űtjaim alatt összesen 47 madárfajt észleltem e területen, köztük jelentős faunisztikai ritkaságokat is. Itt kerültelő a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), mely eddig a Bakonyból nem volt ismeretes. Említést érdemel továbbá az örvös rigó (Turdus torquatus L.), amely átvonulásában a csúcson táplálkozás végett telepedett meg kis csapatokban. Megállapíthattam azt is, hogy ragadozó madarakban ez a terület is nagyon szegényes. Mivel a Bakony e legmagasabban fekvő részéről madártani leírás még nem jelent meg, szükségesnek tartom az egy év megfigyelési adatainak közzétételét. Az alábbiakban felsorolom a megfigyelési napokat, s így később a fajok ismertetésénél csak a lényegesebb esetekben teszem ki az évszámokat az adatoknál. A megfigyelések időpontjai a következők: 97. VIII. 5., XII. 6., 97. III. 8., IV. 6., IV. 9., IV. 0., IV. 7., IV. 0., V.., V.., VI. 9., VI. 8., VII. 7., VIII.. és IX. 5. A környezet rövid jellemzése A Kőris-hegy (704 m) a Bakony legmagasabbra emelkedő tömbje. Vonulatához tartozik a tőle északra fekvő Kék-hegy (686 m) és a délre elnyúló Parajos (6 m) is. A tömb alapkőzete mészkő, mely csak néhol, főleg a csúcsokon és a kisebb kőfejtőkben van napvilágon. Többnyire zárt erdő borítja az egész területet. Mindhárom hegy keleti oldalán a hegy lábától kezdődően ( m tengerszint felett) bükkös szálerdőt találunk. A Kék-hegyen ez a szálerdő épp kitermelés alatt áll, így a kisebb tarvágásos foltok helyén már felverődött a magas kórós vágásnövényzet vagy a bükkújulat. Bükkös szálerdő az uralkodó az Kőris-hegy délnyugati oldalán és a tőle délre fekvő területeken is. A bükkösben szálanként előfordul a hegyi szil (Ulmus scdbra). Nagy területeket borít a bükkfiatalos és a rudas állományú bükkös is. A tetők sziklakibúvásos rendzinatalaján (600 m felett) hárskőris sziklaerdő nő. Leggyakoribb fafajok itt a magas kőris (Fraxinus excelsior), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), korai juhar (A. platanoides), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), de ide is feljut néhány csenevész bükk (Fagus silvatica) vagy gyertyán (Carpinus betulus). Kisebb karsztos terület van a Kőris-hegy délkeleti oldalán az Ördög-lik nevű barlangnyílás körül, illetve a hegy nyugati oldalán is. E helyeken előfordul a húsos som (Cornus mas) és a barkóca berkenye (Sorbus torminalis) is. Az észlelt madárfajok ismertetése. Vetési lúd (Anser fabolis) Bár nem tartozik a terület faunájába, mégis megemlítem itt, mivel átvonul a Kőris-hegy felett. 97. XII. 6-án 6 db repült vonalban kb. 600 m magasan északnyugat felé.. Héja (Accipiter gentilis) 97. XII. 6-án Szépalma környékén mezőgazdasági területen magányos fa koronájában alsó ágon (fedezésben) ült db. Közeledtemre egy kis fenyvesfoltba, majd onnan egyenesen a Kőris-hegy lábához repült, megtéve km-t az erdők felett. Ahol leszállt,. A Kőris-hegy és a Kék-hegy vonulata Szépalma felől. Der Zug des Kőrisberges und Kékberges von Szépalma. The Kőris-hegy and the range of Kék-hegy from Szépalma S7

2 ott találtam meg IV. 6-án a fészkét gyertyános bükkösben. A fészek egy magas bükkfán volt a korona szétágazásában. Április 6-án a tojó a fészkén ült, s azt csak erős zavarásomra hagyta el. Távozáskor jellegzetes hangján kiabált. Április 9-én a Ç szintén a fészken ült, a <$ bükkös szálerdőben mozgott. Április 0-án a hímet ismét a bükkösben láttam a fészektől kb. km-re. Április 0-án, amint azt JA- SZENOVICS TIBOR barátommal megfigyeltük, a tojó még mindig erősen ülte a fészkét. (Mint utólag értesültem róla, valamelyik erdész tudatlanul kilőtte ezt a védett madarat a fészkéből.). Egerészölyv (Buteo buteo) Gyakran megfigyelhető ragadozó madár. A Kőris - hegyen néhány párban költhet. 97. VIII. 5-én TÓTH SÁNDORral 4 db-ot láttunk körözni a csúcs fölött. III. 8-án már párban köröztek, s zuhanó nászrepülésük is megfigyelhető volt. Április 0-án magas bükkfakoronában épült fészkéről repült le közeledtemre egy kotló madár. IV. 0-án 5 db mozgott együtt. 4. Kék galamb (Columba oenas) 97. VIII. 5-én még szólt a bükkösben. III. 8-án két helyen hallottam. Az egyik a fák közül kimagasló csúcsszáraz korai juhar tetejéről hallatta hangját a délutáni napsütésben. Közben tollászkodott és éberen figyelt, már messziről észrevett és élesen suhogó szárnycsapásokkal repült el. Hangját hallottam még IV. 7-én a Kőris-hegyről, és VI. 8- án a Kék-hegy bükköséből. 5. Örvös galamb (Columba palumbus) III. 8-án már szólt. V. -én db mutatkozott. VI. 9-én talajról kelt db, míg egy másik távolabb szólt. Valamivel gyakoribb az előző fajnál. 6. Gerle (Streptopelia turtur) Bár a környező alacsonyabb fekvésű helyeken már IV. 0-án megjelent, a Kőris-hegyen csak V. -én láttam először. V. -én a csúcs közelében 7 db-ot észleltem kb. hektárnyi területen. 450 m tengerszint feletti magasságban figyeltem meg IV. 6-án egy udvarló balkáni gerle párt. Ezek a jelenségek jól példázzák e faj habitatáttörési folyamatát, mely ma a kultúrkörnyezetből az erdő felé irányul. 8. Kakukk (Cuculus canorus) Nem gyakori. IV. 0-án, IV. 7-én és IV. 0-án hallottam db-ot V. -én helyen szólt..9. Macskabagoly (Strix aluco) A Kőris-hegy csúcsa közelében egy öreg, odvas nagylevelű hársban rendszeresen tartózkodott egy példány. A megfigyelések napjai: IV. 6., IV. 9., IV. 7. és IV Nyaktekercs (Jynx torquilla) IV. 0-án a kisszépalmai erdészház mögött egy cserjeágon hosszában ülve kiabált egy példány.. Szürke küllő (Picus canus) V. -én a Kék-hegyen öreg bükkös koronájában mozgott és kiabált db. Bár a Bakonyban meglehetősen elterjedt, a Kőris-hegy környékén csak ez egy esetben találkoztam vele.. Fekete harkály (Dryocopus marlius) V. -én bükkös szálerdőben egymástól távolabb kiabált db.. Nagy fakopáncs (Dendrocopos maior) XII. 6-án a kisszépalmai erdészház körül gyümölcsfákon mozgott pár. Ugyanaznap később egy hímet láttam a Kőris-hegy csúcsa közelében, amely egy fehérhátú fakopáncs pártól 80 m-re egy beteg bükkfán fejtegette a kérget. III. 8-án elegyetlen bükkösben <$ mozgott. IV. 0-án egy tojó magas kőris törzsön ugrált, onnan egy korhadó tuskóra, majd le a talajra, s vissza a tuskóra röppent. V. - én hegyi juhar száraz ágvégén dobolt db. IX. 5-én az erdészháznál diófán (Juglans regia) db. 7. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Jellegzetes,,ku-kuu-ku" hangját hallottam IV. 0- án a Kőris-hegy bükkösében. Ez a hely légvonalban,5 km-re esik Szépalma-pusztától, ahol már régebben él ez a faj. Itt jegyzem meg, hogy a Zirc felett levő Pintér-hegyen, a község szélétől, mely ott az erdővel határos, 700 m-re benn az erdőben, kb.. Kitermelés alatt álló bükkös szálerdő a Kék-hegyen. Abgeholzter Buchenhochwald am Kékberg. Beech stand forest under felling on the Kék-hegy 58

3 4. Közép fakopáncs (D. médius) Ritkább a nagy fakopáncsnál. XII. 6-án elegyetlen bükkösben a koronaágakon mozgott egy példány cinkecsapatban. (A csapat összetétele: Parus caeruleus, P. palustris, Sitta europaea.) VI. 8- án 700 m-es magasságban a csúcs közelében kőrises sziklaerdőben mozgott db. Nem messze tőle egy fehérhátú fakopáncs tojó, mellyel ügyet sem vetettek egymásra. 5. Fehérhátú fakopáncs (D. leucotos) A 5 megfigyelési napból 8 napon találkoztam e fajjal. A Bakonyból főleg csak a Kőris-hegyről ismeretes. Részletesebb leírását külön dolgozatban Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a Bakonyban" címen közlöm. 6. Kis fakopáncs (D. minor) A Kőris-hegy csúcsának kőrises sziklaerdejében elég rendszeresen előfordul. III. 8-án db jellegzetes ki-ki-ki" kiáltását hallatta, s többször dobolt. IV. 9-én és IV. 0-án bükkösben kiabált példány. V. -én a csúcs közelében hím a fehérhátú fakopáncséhoz hasonló tyúk... tyúk" hívó hangját hallatva táplálékot keresett. Utvonala a következő: egy öreg hegyi juhar törzsön fel a vékony ágakig, s a leveles hajtásokig le egy tuskóra, majd földön levő száraz ágakra, ahol kopácsol gyertyán törzsre röppen, azon fel a koronába, majd át egy újabb hegyi juharra. Egy tojó is a közelében mozgott. 7. Füsti fecske (Hirundo rustica) V. -én a Kőris-hegy csúcsán a kilátóról láttam db-ot,amint az erdő felett molnárfecskék társaságában észak felé repült táplálékot fogdosva. A kisszépalmai erdészház egyik istállójában 97-ben Э fészke volt. Augusztus 0-a körül az erős lehűlés (4 5 napon át viharos északi északnyugati széllel egyfolytában eső 7 0 С fokos hőmérséklet mellett!) hatására itt is elpusztultak a még fészken ülő fiókák. ROTWEIL GYÖRGY erdész szerint öreg madarak is estek le holtan a fészkekről a több napos éhezés miatt. VIII. -én már egy sem mutatkozott a ház körül. 8. Molnárfecske (Delichon urbica) V. -én a füsti fecske után haladt 7+ db az erdő felett lassan észak felé. VI. 8-án szintén a kilátóról figyeltem meg db-ot, amint az erdő fölött röpködtek. A fenti erdészháznál 97-ben pár költött, 97-ben egy sem tért vissza. 9. Parti fecske (Riparia riparia) 97. VIII. 5-én a Kőris-hegy csúcsa fölött alant repült db délkeleti irányban. 0. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Az Északi-Bakony területén ritka. VI. 8-án a Kék-hegy lábánál Ménesjáráspuszta közelében hallottam egynek a hangját.. Szajkó (Garrulus glandarius) Négy alkalommal találkoztam vele. III. 8-án a Parajoson db; VI. 8-án a Kék-hegynél apró énekes madár kergetett egyet; VIII. -én bükkösben db; IX. 5-én bükkösben db.. Széncinege (Parus maior) Mint a Bakony más területein, úgy a Kőris-hegyen is általánosan elterjedt. Legtöbbel III. 8-án találkoztam, amikor 5 db-ot jegyeztem fel, 4 km-es útvonalon. Ezek megoszlása a következő: =5. Ebben az időben tehát már nagyrészt párban jártak. Fészkelésükről IV. 7-én győződtem meg, amikor egy vastag bükkfa törzsén,5 m magasan levő korhadt ág tövében keletkezett üregbe járt be egy pár etetni.. Kék cinege (P. caeruleus) Általánosan elterjedt, de ritkább a széncinegénél. A megfigyelt madarak nagy része a zárt bükkös szálerdő koronaszintjében kereste táplálékát, onnan hallatta énekét. 4. Barátcinege (P. palustris) A Kőris-hegy bükköseiben a tél folyamán elsősorban ez a cinke faj mozgott. Nyárra a számuk relatíve lecsökkent. 5. Őszapó (Aegithalos caudatus) V. -én a Kék-hegyen + db a bükkösben, IX. 5-én a Kőris-hegyen bükkös koronaszintjében kb. -es csapata keresgélt. 6. Csuszka (Sitta europaea) Gyakori és általánosan előforduló faj. Költését IV. 0-án találtam egy általa szűkre tapasztott bejárónyílású bükkodúban. 7. Fakusz (Certhia familiáris) Jóval ritkább a csuszkánál, de rendszeresen előfordul. A kisszépalmai erdészház mögött IV. 6-án fészekanyaggal a csőrében mozgott egy példány. IV. 0-án e helytől távol másik pár fészkére bukkantam. Ez egy lábon álló kiszáradt hegyi szil elváló kérge mögé volt építve 4 m magasan. Az egyik madár épp egy házityúk fedőtollat hozott bélésnek. Amikor VI. 9-én a fészket parazitológiai célra begyűjtöttem, annak belseje vastagon ki volt bélelve házityúk tollal. Kérdés, vajon milyen messziről hordhatták ezt ide? Szeptember 5-én nagy kitérj e- 59

4 . Kidöntött öreg nagylevelű hás (Tilia platyphyllos a Kékhegyen ( A képen Máj Ferenc preparátor). Gefällte alte Linde (Tilia platyphyllos) am Kékberg (auf dem Bild Präparator Ferenc Máj). Old, felled large-leaf linden (Tilia platyphyllos) on the Kékhegy désű fiatal bükkösben a 8 0 cm átmérőjű törzseken mozgott egy példány. 8. ökörszem (Troglodytes troglodytes) Télen és kora tavasszal nem találkoztam vele. IV. 0-án a Kőris-hegy csúcsa közelében egy pár a fészkét építette egy földön fekvő fatörzs alsó oldalán a tőrész egyik zugába, a talajtól 40 cm-re. A befejezéshez közel álló fészekbe bélésanyagul mohát hordtak, amit 0 0 m-es körzetben sziklakibúvásokról tépdestek. A megfigyelés 5 perce alatt 6-szor hoztak ilyen fészekanyagot. A tojó hozott többször, mivel a hím egy-egy forduló után hosszas éneklésbe kezdett valamely száraz ágvégen. Bár a fészek hamarosan elkészülhetett, de IV. 7-én és IV. 0-án még teljesen üres volt, sőt körülötte a madarak sem mutatkoztak. V. -én viszont már 5 6 meleg tojás volt benne. Az öreg észrevétlenül surrant ki. V. -én a hím m magasan egy száraz ágvégen a fészek fölött énekelt. Másik fészkét a Kőris-hegy és a Kék-hegy közti völgy alján találtam. Amikor észrevettem (V. - én), a madárpár épp a mohát hordta ebbe is egy 0 m-re levő szikláról. A fészek az előzőhöz hasonló helyzetben, egy földön fekvő, gyökerestől kidőlt hegyi szil elváló kérge alá épült a törzs alsó oldalán a talajtól 0 cm-re. VI. 8-án ebben a fészekben pár napos fiókák voltak. Tehát ez is jóval előbb elkészült, mint ahogy használatba vették. VII. 7-én már üres, a fiókák valószínű sikeresen repülhettek ki, mivel a fészek feldúlva nem volt. 9. Léprigó (Turdus viscivorus) IV. 7-én a Kőris-hegy lábánál, tisztás szélén láttam egy példányt. 0. Énekes rigó (Turdus philomelos) Gyakori. A csúcs körül találtam néhány fészkét. V. -én az egyikben 4 repítős fiókát a Madártani Intézet gyűrűivel láttam.el.. Örvös rigó (Turdus torquatus) 97. IV. 6-án a Kőris-hegy csúcsán sziklaerdőben kb. 4 db mozgott laza összetartásban. A virágzó odvaskeltike (Corydalis bulbosa) szőnyegben az avaron kapargálva keresgéltek. 4 5 is tartózkodott néhol egymás közelében. Egy-egy hím néha kitartóan énekelgetett a csupasz fakoronában. Egy repülőgép hangrobbanására egyszerre szállt fel a talajról valamennyi, a fakoronákból később újból visszaszállingóztak a talajra. Az éneklés mellett a cu-fu... cu-fu" riasztóhangjukat is gyakran hallatták. Kb. 8 (5 és 6 Ç volt ebben a csapatban. A későbbi napokban nem mutatkoztak, IV. 7-én ismét volt itt azonban tojó. A korábbi szép időjárást az ezt megelőző napokban ismét erős lehűlés váltotta fel viharos északnyugati széllel, hózáporokkal. Nem lehetetlen, hogy a hideg idő hatására jelentek meg ilyen késői időpontban.. Fekete rigó (Turdus merula) Az énekes rigónál valamivel gyakoribb. Fészkét rendkívül változatos helyekre építi. Az megtalálható sziklapárkányokon, földön fekvő fatörzsön, bükkfa elágazásában alacsonyan-magasan, fatőben tősarjak mögött, valamint normális környezetben cserjéken is. V. -én egy 4-es fészekaljat a Madártani Intézet gyűrűivel jelöltem meg.. Vörösbegy (Erithacus rubecula) Bár gyakori madár, fészkére nem akadtam. Télire a területről elvonul. 4. Barátposzáta (Sylvia atricapilla) IV. 6-án láttam az első <$-et. A költésidőszakban minden megfigyelésen mutatkozott néhány, melyek főleg a lombkoronaszintben táplálkoztak és énekeltek. VIII. -én a kisszépalmai erdészház mögött terméses fekete bodza (Sambucus nigra) bokron legalább példány mozgott. 5. Kis poszáta (Sylvia curruca) VI. 8-án + példány a Kék-hegy alján fiatalosban, IX. 5-én a Kőris-hegy nyugati bokros lejtőjén füzikék és cinegék társaságában db mozgott. 6. Fitisz füzike (Phylloscopus trochilus) Egy esetben találkoztam vele. IX. 5-én a Kőris-hegy nyugati lejtőjén cserjés, füves helyen mozgott

5 4. Kilátó a Kőris-hegy tetején 4. Aussichtpunkt am Gipfel des Kőrisberges 4. Look-out tower on the top of the Kőris-hegy db. Velük együtt haladt 4 csilpcsalp-füzike, kis poszáta, barátcinege, 4 szén- és 6 7 kék cinege. 7. Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) Éneke tavasszal és nyár elején gyakran hallható. VI. 8-án a Kőris-hegy csúcsán sziklaerdőben laza csoportosulásban kb. 6 db volt együtt. Főleg ezévi fiatalok. A talaj közelben száraz ágakon, cserjéken keresgéltek. Néhány a napsütésben tollászkodott, s madár szárnyát lazán oldalt nyújtva süttette magát a napon kb. percig. VIII. -én, amikor Zircen az arborétumban nagy számban gyűltek össze, a Kőris-hegyen meglepően kevés mutatkozott ( db). 8. Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) Kis számban mutatkozott a bükkösökben, főleg a költésidő alatt. 9. Szürke légykapó (Muscicapa striata) Egy esetben láttam. V. -én a Kőris-hegyen sziklaerdőben tartózkodott db. 40. örvös légykapó (Ficedula albicollis) Az öreg bükkösökben gyakori. IV. 0-án már több helyen mutatkozott. ( = 6 db). A tojók ritkábban kerülnek szem elé. IV. 7-én megfigyelhettem, amint egy pár fészkelőhelyet keresett. Egy száraz bükkágban 0 m magasan levő, ferdén lefelé néző odúhoz a hím röppent fel először, aztán alaposan körülmustrálta, 6 7-szer is belenézett, olykor rövid időre be is ment. Közben néha egyszerű énekét hallatta. Ezalatt a Ç lenn a talajon fekvő száraz ágakról rovarok után kapkodott. Miután a ($ leröppent érte, a hímet követve a 9 is felröppent az odúhoz, bebújt, percig is bennmarad'! majd ismét a hím ment be. Tovább nem figyeltem, de a későbbiekben nem találtam itt őket. VI. 8-án egy nemrégen kirepített, még csíkos fiatalt figyeltem meg a Kőris-hegy csúcsán sziklaerdőben. 4. Erdei pityer (Anthus triviális) Több helyen megtalálható, de főleg a csúcstól délre levő vágásterület környékén. 4. Tövisszúró gébics (Lanius collurio) V. -én pár tartózkodott a Kőris-hegy csúcsától délre levő vágásterületen. 4. Seregély (Sturnus vulgaris) Csak a fészkelési időben észleltem itt, s ilyenkor szinte ez a leggyakoribb madár. III. 8-án már mutatkozott 5 db, VI. 9-én láttam utoljára, VI. 8-án már egy sem volt látható. Fészkelési adatai:. V. -én 700 m körüli magasságban, sziklaerdőben egy korai juhar m magasan levő odújából repült ki. Benn fiókái csipogtak.. VI. 9-én völgyaljban bükkfa száraz ágában,5 m magasan levő odúból csipogtak erősen fiókái. Az öreg fél óra múlva jött meg táplálékkal. 44. Meggyvágó (Coccothraustes coccothrausies) Megfigyeléseim az alábbiak: III. 8. ( db), IV. 9. ( db), IV. 0, V.. és VI. 8. ( db). 45. Zöldike (Chloris chloris) Egy esetben észleltem, III. 8-án db-ot. 46. Erdei pinty (Fringilla coelebs) Megfigyeléseimen legnagyobb számban ez a faj for- 5

6 dúlt elő. IV. 0-án egy tojó fészkét építette hengeres bükktörzsön 0 m magasan levő kis ágacska tövében. 47. Citromsármány (Emberiza citrinella) A Kőris-hegyen ritkább mint az alacsonyabb fekvésű helyeken, de itt is megtalálható télen és nyáron is. Az alábbiakban táblázatban foglalom össze a Kőrishegyen megfigyelt fajokat, illetve az egyes alkalmakkor észlelt mennyiségüket. A felsorolt 47 madárfaj nagy része minden bizonnyal költ is a területen, azonban eddig csak faj fészkelését sikerült bizonyítanom. Ezek a következők : Accipiter gentilis Delichon urbica Buteo buteo Parus maior Dendrocopos leucotos Sitta europaea Hirundo rustica Certhia familiáris Troglodytes troglodytes Sturnus vulgaris Turdus philomelos Fringilla coelebs T. merula Jelentőségét tekintve kiemelkedik közülük a Dendrocopos leucotos, mely egy új montánelem a Bakony faunájában. Az átvonulok közül a subalpin Turdus torquatus említhető meg, amely csapatosan kereste fel épp a Kőris-hegy csúcsi részét, kifejezve ezzel is a terület montán jellegét. Két faj csak átrepült a terület felett, azonban nem egyformán értékelendők, mert a Riparia riparia alant repült, épp az erdő felett, tehát valószínű táplálkozott is, vagyis bekapcsolódott a terület anyagcsere-forgalmába, míg az Anser fabalis valóban csak átvonult a terület légterén. A további kutatások lényegesen növelhetik a fajszámot, különösen az átvonulok tekintetében, s még jelentősen nőhet a megfigyelt fészkelő fajok száma is. Bankovics Attila IRODALOM KÉVE, A. (960): Nomenciator Avium Hungáriáé Budapest. LOVASSY, S. (97) : Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik Budapest, 97. PETERSON, R. T. MOUNTFORT, G. HOLLÓM, P. A. D. (969.): Európa madarai Budapest, 969. LITERATUR SZÉKESSY, V. (szerkesztésében) (958): Aves Madarak Budapest. Akadémiai Kiadó. : Magasbakonyi erdőgazdasági táj Országos Erdészeti Főigazgatóság kiadványa. ANGABEN ZUR VOGELWELT AUF DEM KÖRIS-BERG Verfasser war in den Jahren Mal auf dem Kőris-Berg, dem höchest gelegenen Teil des Bakony-Gebirges, um in erster Linie die dort nistenden Dendrocopos leucotos (BECHST.) zu beobachten. Während seines Aufenthalts beobachtete er insgesamt 47 Vogelarten, die in dieser Arbeit bekannt gegeben werden. Ausser der Darlegung des Vorkommens der Arten werden in einigen Fällen auch ökologische und ethologische Probleme besprochen. Die beobachteten Arten sowie ihre Anzahl bei den einzelnen Gelegenheiten sind in einer Tabelle zusammengefasst. In faunistischer Hinsicht ist das Vorhandensein von Dendrocopos leucotos auf dem Kőris-Berg von grösster Bedeutung, da diese Art ein neues montanes Element in der Fauna des Bakony-Gebirges darstellt, weiterhin der Beweis des Nistens von Certhia familiáris und Troglodytes troglodytes sowie die Beobachtung der durchziehenden Turdus torquatus-gruppe. Verfasser beabsichtigt, die auf dem Kőris-Berg angefangene Untersuchung weiter zu fuhren, dadurch kann die mitgeteilte Artliste mit Sicherheit noch bedeutend erweitert werden. Attila Bankovics CONTRIBUTION TO THE BIRD FAUNA OF THE KÓRIS MT. Author visited Kőris Mt., the highest point of the Bakony Mts., on fifteen occasions in 97 7, to make observations on the nestling of Dendrocopos leucotos (BECHST.). En route he observed 47 bird species which are listed in the present paper. Besides listing the species in certain instances he makes comments on ecological and ethological problems. The observed species are given in a tabulated form showing the number of each. Faunistically, the occurence of Dendrocopos leucotos in the Kőris Mt. is the most important establishment, for this species is a new montane element in the bird fauna of the Bakony Mts. Other important observations are that Certhia familiáris and Troglodytes troglodytes build nests here, and that a pack of Turdus torquatus passed over this area. The above series of observations is hoped to be continued by which it is expected that the present list will be significantly enlarged. Attila Bankovics 5

7

8 . táblázat A Kőris-hegyen megfigyelt madárfajok és az egyes alkalmakkor észlelt mennyiségük Sorszám Auj Dec Mái Április Május Június Júl. AUJ Sze Faj. Anser fabalis 6. Accipiter gentilis. Buteo buteo Columba oenas 5. C. palumbus 6. Streptopelia turtur 7 7. S. decaocto 8. Cuculus canorus. 9. Strix aluco 0. Jynx torquilla... Picus canus Dryocopus martius Dendrocopos maior 4. D. médius 5. D. leucotos ~ 6. D. minor 7. Hirundo rustica 8. Delichon urbica 8 9. Riparia riparia ~ 0. Oriolus oriolus.. Garrulus glandarius ~з~ ^ Parus maior 7 5 ~ 6~ 8 0. P. caeruleus 9 4 " 6 4. P. palustris Aegithalos caudalus 6. Sitta europaea ~ Certhia familiáris 8. Troglodytes troglodytes 5 5 ~ 9. Turdus viscivorus 0. T. philomelos T. torquatus 4 ~ T. merula Erithacus rubecula Sylvia atricapilla ~T~ S. curruca 6. Phylloscopus trochilus Ph. collybita 6 ~W Ph. sibilatrix 4 9. Muscicapa striata 40. Ficedula albicollis 6 4 TT Anthus triviális 4. Lanius collurio 4. Sturnus vulgaris Coccothraustes 45. Chloris chloris 46. Fringilla coelebs Emberiza citrinella ~Г 54