Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját"

Átírás

1 Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV A tanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.

2 Készült a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékén. (6726 Szeged, Közép fasor 52.) Szerkesztette: Kiss Orsolya A tanulmányterv elkészüléséhez hozzájárult: Dr. Körmöczi László, Dr. Gallé László, Szpisjak Nikolett, Eötvös Csaba, Harmati Mária, Pamuk Anna, Dr. Zalatnai Márta

3 Tartalomjegyzék Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén... 4 Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata... 4 Véderdők felülvizsgálata... 6 Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Franciahögy Makkoserdő Körtöltés melletti erdősáv Tisza hullámtéri erdők belterületi része Liget Lakótelepek vizsgálata Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Tanulmánytervünket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Temesvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös, határon átnyúló BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban (HURO/0901/128/1.3.4) című projektje keretében készítettük. Ez a kutatási tervezet a városi zöldfelület felmérésének kiegészítéséhez járul hozzá azáltal, hogy a tervezést ökológiai szemlélettel társított társadalmi oldalról is megközelíti. A tanulmány során felülvizsgálatra kerültek a Szeged közigazgatási területén belül található jelenlegi véderdők területei, Szeged parkerdői illetve lakótelepi zöldfelületei. A tanulmány elkészítésében a Szegedi Tudományegyetem munkatársai vettek részt. A tervezet egyrészt a célterületeken korábban végzett kutatómunkák irodalmi anyagait dolgozza fel, másrészt tanszékünk saját gyűjtéseinek és felmérésinek eredményein alapul. Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata Szeged és környéke növényzetéről több irodalmi forrás áll rendelkezésre, melyek közül az erdőkre vonatkozóan néhány fontosabb adatot kiemelünk és elemzünk. Magyarország területéről között készült első katonai felmérés érintett térképlapjai alapján megállapítható, hogy az akkori Szeged területén illetve közelében csak igen kevés erdőt találunk. Összesen három nagyobb és három kisebb összefüggő terület volt akkor főleg gyümölcsös, közöttük füves térségeket látunk, illetve a Maros-torok környéke mocsaras élőhely volt. Fás részek, erdők a Tisza szigetein (Boszorkánysziget, Tompa-sziget) vagy közvetlen parti zónájában fordultak elő, utóbbi helyeken keskeny sávszerűen. 4

5 1. ábra. Szeged környéke a XVIII. század végén az I. Katonai Felmérés térképe szerint. A település a Tisza jobb partján helyezkedett el, gyümölcsösökkel, rétekkel körülvéve. Erdőt, fás vegetációt korlátozott kiterjedésben tüntet fel a térkép (néhányat zöld nyilak jelölnek). Az között készült második katonai felmérés már más képet mutat, bár az erdők mennyisége még itt is alatta marad a mostaninak. A szegedi felmérés években készült, majd egy évszázaddal az első után. Itt már jelölik a Makkoserdőt, de ez még nem a mostani telepítés eredménye. A Franciahögy (Franczia hegyek) területén ekkor még nem volt erdő, a Kálvária hegyekkel együtt gyümölcsös térség volt. Az újszegedi Liget már megjelenik a térképen, mesterségesen kialakított park vagy sétány jellege hasonló a Makkoserdőéhez. A Tiszát kísérő ártéri erdők továbbra is keskeny sávban maradtak meg, belterületen a zöldfoltok parkok voltak. 5

6 2. ábra. Szeged környéke a XIX. század közepén a II. Katonai Felmérés alapján. A terjeszkedő városhoz külső területeken csatlakoztak nagyobb parkok. Véderdők felülvizsgálata Módszerek A véderdők felülvizsgálatához 3 adatbázisból dolgoztunk. A meglévő erdőterületek meghatározáshoz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatbázisát (http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/) használtuk. Ezzel összevetettük a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított országos erdőadattárból származó, elsődleges rendeltetésük alapján leválogatott erdőtervi erdőterületekkel. E térinformatikai anyag alapján készítettük el az erdők jelenlegi területi eloszlását bemutató térképet. Szintén a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított térinformatikai adatok alapján ábrázoltuk településszerkezeti terven az erdő területfelhasználási egységbe sorolt területeket. Az adatok feldolgozását és ábrázolását ArcGIS térinformatikai programmal végeztük. 6

7 Eredmények A rendelkezésre álló adatok alapján rendeltetés szerint három típusú erdő található Szeged közigazgatási területén (3. ábra). Ezek a védelmi célú, gazdasági illetve egészségügyi rendeltetésű erdők. A továbbiakban ezek külön tárgyaljuk. 3. ábra: Erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén 7

8 Védelmi rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 2062,35 ha védelmi rendeltetésű erdő van szeged területén (4. ábra). Védelmi célú erdőket legnagyobb mennyiségben a Tisza és a Maros mentén találunk, így ezek egyben fontos ökológiai folyosó szerepet is betöltenek. Jelentősebb mennyiségű véderőt találunk még az északi részen a regionális hulladéktelep körül. Nagyobb foltokban a közigazgatási terület dél-keleti részén, az újszegedi oldalon is megtalálhatók ezek a típusú erdők, melyek egyik jelentős tagja a Budzsáki-erdő. Véderdők Szeged közigazgatási területén 4. ábra Védelmi célú erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén 8

9 A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 2967,8 ha védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található. Ennek azonban 71,8 % már jelenleg is erdő, és a fennmaradó 28,2% használható fel további erdőtelepítésekre (5. ábra). 5. ábra. Védelmi célú erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi védelmi célú erdők, véderdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők 9

10 Gazdasági rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 798, 4 ha gazdasági rendeltetésű erdő van Szeged területén. Ezek az erdők a közigazgatási területen belül legnagyobb mennyisében a Tisza és Maros mentén, illetve Kiskundorozsmától nyugatra találhatók. A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 407,4 ha gazdasági célú erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található, aminek szintén jelentős része 50,5 % már jelenleg is erdő. Egy folt jelenleg is erdőborítású, de nem szerepel az erdészeti adatbázisban (6. ábra). Jelenlegi egészségügyi célú erdők 6. ábra. Gazdasági rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi gazdasági rendeltetésű erdők, gazdasági rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők Közjóléti rendeltetésű erdők bemutatása 10

11 Szeged közigazgatási területén jelenleg közjóléti rendeltetésű erdőből található a legkevesebb, összesen 95,60 ha. A 275 ha közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területből, mindössze 14 ha a további telepítésre alkalmas területek mennyisége. Ezek a területek a Fehér-tótól délre találhatók. A közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek nagyrészt a jelenleg gazdasági rendeltetésű erdőkkel esnek egybe (7. ábra). 7. ábra: Közjóléti rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi közjóléti rendeltetésű erdők, közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők 11

12 Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén Talajtani adottságok Szeged közigazgatási területének legnagyobb mennyiségében előforduló talajtípusai réti talajok, illetve a humuszos homokos talajok. A védelmi célú erdők alapján a fiatal, nyers öntéstalajú területekre történt legnagyobb arányban erdőtelepítés, ezek a Tisza és a Maros hullámtéri részei. Jelentős mennyiségű erdő található továbbá réti talajokon is. 60,0 50,0 40,0 30,0 Szeged közigterülete Véderdők 20,0 10,0 0,0 Alföldi mészlepedékes csernozjom Fiatal, nyers öntéstalajok Homok Humuszos homokos talajok Mészlepedékes csernozjomok Réti csernozjomok Réti öntéstalajok Réti szolonyecek Réti talajok Szoloncsák-szolonyecek Szolonyeces réti talajok Sztyeppesedő réti szolonyecek 8. ábra: Talajtípusok megoszlása Szeged közigazgatási és a véderdők területén Ahogy a 8. ábrán is látható, gyakorlatilag a homokos területen kívül mindenféle talajtípuson történt már erdőtelepítés, így valószínűsíthető, hogy megfelelő erdészeti technológiával és fafajokkal az egyéb szempontok alapján kijelölt (megfelelő tulajdonviszonyok, elhelyezkedés stb.) területek erdősíthetők. 12

13 A KÖRTÁJ Tervező Iroda Kft. által készített tanulmány (2009) az alábbi képlet alkalmazását javasolja erdőgazdálkodásra való alkalmasság jellemzésére: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplő tényezők az alábbiak: - TájTerm: Tájtermesztési kategóriák (KDTIR), - Fizik: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR), - Kemht: Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR) - KLIMAalk: Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva Ez alapján a szerves anyagban gazdag homok, öntésiszap talaj, vályog- és agyagtalajok javasoltak elsősorban erdőtelepítésre. Ökológiai szempontok - Ökológiai folyosók kialakítása - Utak káros hatásainak mérséklése: autópálya nyomvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges főútvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges - Mezővédő erdősávok felújítása, létesítése - Tájidegen, invazív fajokból álló erdőfoltok felújítása lehetőleg őshonos fajokkal A tájidegen fafajok alkotta erdőfoltok jellemzően ezüstfával (Elaeagnus angustifolia) benőtt fás területek, melyek nem funkcionálnak valódi erdőként. Ezeket a területeket érdemes lenne erdőterületté nyilvánítani, és gondoskodni megfelelő erdősítéséről, amennyiben ezek nem gyepen találhatók, ahol a gyep visszaállítása a nagyobb természetvédelmi érdek. Javasolt területek 13

14 1. Franciahögy melletti ezüstfás terület 8612 m 2. A terület jelenleg is fákkal, főleg ezüstfával borított. A Sziksósi út melletti erdőterület Erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület, de még nem szerepel az erdők között, pedig erdő található rajta. Kiskundorozsma - Búza utca A Vátitól kapott anyagban nem szerepel a 159/B1 erdőtag, az erdészeti adatbázis szerint viszont itt van erdőterület, valamint a 159/A erdőtag sem azonos méretű. 14

15 A terület az Erdészeti Igazgatóság adatbázisának alapján Erdőtag a Váti kht. Által kiadott anyag alapján Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Napjainkban nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelem fordítódik a természeti értékek megőrzésére, legyen szó egész ökoszisztémákról vagy egy-egy veszélyeztetett állat- 15

16 illetve növényfajról. Közben kevesebbet törődünk az ember közvetlen közelében előforduló zöld területekkel és azok védelmével, pedig ezek jelentős előnyökkel és haszonnal bírnak a városi ember számára (Chiesura 2003). Az urbanizáció előrehaladásával az ember egyre nagyobb területet hódít el a természettől. A természet számos előnyt szolgáltat az ember számára, kétségtelen, hogy ezek az előnyök a városi, urbanizálódott embert is érintik. Ezt egyre inkább felismerve kezdjük visszaengedni a természetet a városi környezetbe, sőt a XXI. században komoly igény jelentkezik a természet közelibb életre. Erre egyik legjellemzőbb példa Friedensreich Hundertwasser munkássága, aki az organikus építészet képviselőjeként művészi szinten csempészte be a természetet a szürke házfalak közé. Bebizonyosodni látszik, hogy bár rengeteg a konfliktus, zölden gondolkozni már a városi ember számára sem lehetetlen. Az elmúlt években országszerte számos kezdeményezés történt a zöldebb városi környezet megteremtésére. Hogy néhányat említsünk: Beton helyett zöld iskolaudvarok (2011), Uniós díj a környezetbarát városokért Európa zöld fővárosa díj (2008), Green City Zöldebb városokért mozgalom (2002). Ha megvizsgáljuk a környezet szerepét az ember szempontjából a környezetszennyezés csökkentése, a víz körforgás biztosítása, környezetszennyezés mutatója, éghajlati melioráció, árvízvédelem és elképzelhetetlenül sok egyéb funkció gyakran úgy tűnhet, hogy ezek a funkciók elsősorban a növényekhez kötődnek. Akkor miért van szükségünk arra, hogy az állatfajokat is megőrizzük sokféleségükben? Azok úgyis a fákkal és egyéb növényekkel együtt járnak. Amit ilyenkor fontos megérteni, hogy az állatok is rendkívül fontos egészségügyi mutatói a környezet egy-egy szeletének. A városi zöldfelületek tehát fontos szerepet játszanak az ember életében. Ezeket a funkciókat feloszthatjuk a következők szerint: szabályozó-, fenntartó-, termelő funkciók és eszmei érték (ezeket ökoszisztéma szolgáltatásokként is szokták emlegetni). Ilyen funkciók a teljesség igénye nélkül: a lokális levegő kémiai összetételének fenntartása és a levegő szűrése, a lefolyás kontrolálása és árvízvédelmi szerep, a víz körforgásának szabályozása, a biológiai sokféleség fenntartása a városban, talaj erózió korlátozása, globális és helyi éghajlat szabályozása, élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása, energia konzerválása a városban, mikroklíma kontroll, rekreáció és turizmus biztosítása, az ember integritásának fenntartása a természethez, oxigéntermelés, gyógyászati cikkek biztosítása, nyersanyagok biztosítása számos emberi tevékenység számára, esztétikai érték, spirituális és vallási érték, kulturális és művészeti inspiráció, tudományos információ forrása. 16

17 Az emberi jólét alapját képezi a tiszta levegő, amely egyértelműen a városi zöld területekhez köthető haszon. A fentebb felsorolt funkciók sokaságán túl ezzel az egyszerű példával is érzékeltethető, mennyire szükség van a városokban zöld felületekre. Azonban az, hogy ezt belátjuk, még igen kevés. Tennünk kell annak érdekében, hogy a városi környezetben is minél több természetközeli terület maradhasson, jöhessen létre, őrződjön meg. Így, ha visszakanyarodunk a természet sokféleségének fontosságához, érdekünkben áll ezeknek a területeknek minél kedvezőbb állapotban való megtartása. Párhuzamosan az érintett terület környezetében élő emberek jóléte, fizikai, szellemi egészsége szintén javul. Az évek során többször kerültek konfliktushelyzetbe a témát illetően a döntéshozók, a laikusok és a szakértők, mivel olykor nem könnyű eldönteni, hogy mely érték számít elsődlegesnek egy városban: a természeti értékek vagy az épített környezet értékei. Ezek a konfliktusok elkerülhetetlenek, sokszor nem is születhet mindenki számára kedvező döntés. Az érdekek sokszor különbözőek, és ezt figyelembe véve igyekezzünk környezetünket úgy formálni, hogy a természet érdekeit/értékeit szem előtt tartva nem feledkezünk meg a természet részeként ott élő ember érdekeiről sem. Franciahögy Tulajdonjogi viszonyok: Helység (kód): Szeged /2047/ Erdőtag: 32 Erdőrészlet jel A /10/ 17

18 (kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000 Növényvilág: A Franciahőgy Szeged északi részén a Rókusi körút és a Csongrádi sugárút által határolt lakótelepek között található 6 hektár kiterjedésű parkerdő. Faállományát az ültetett erdőkre jellemzően közel egykorú fák alkotják, idősebb egyedek és újulat nem figyelhető meg. A parkerdőben változatos fafajokat találhatók, legnagyobb számban a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordul még a platán (Platanus sp), juharfajok (Acer sp.) valamint a nem őshonos fafajok közül az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Az erdő cserjeszintje szegényes, a terület nagy részén gyakorlatilag hiányzik. A lombkorona záródása nagy, ezért lágyszárú szint is igen szegényes, jellegzetes faja a szeder (Rubus caesius). Állami tulajdon Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak Állatvilág: Pókok Araneae A területről összesen 7 pókcsalád képviselői kerültek elő, a fiatal egyedek nagy száma miatt ezek közül 5 fajt sikerült azonosítani. A Harpactea rubicunda Közép-Európában előforduló faj. Élőhelyei jellemzően az ültetett erdők, cserjések és az emberi települések mesterséges környezete. A Diplostyla concolor és a Zelotes apricorum szintén hasonló élőhelyeken fordul elő, bár elterjedési területe sokkal nagyobb. A Pachygnatha degeeri és a Zora spinimana is jellemző az ültetett erdőkre, valamint az olyan élőhelyekre ahol a zavarás mértéke magas. Család Faj db DYSDERIDAE [juv] 2 Harpactea rubicunda (C.L. Koch, 1838) 1 LINYPHIIDAE [juv] Diplostyla concolor (Wider, 1834) 1 TETRAGNATHIDAE [juv] Pachygnatha degeeri Sundevall, LYCOSIDAE [juv] 49 GNAPHOSIDAE [juv] 6 18

19 Zelotes apricorum (L. Koch, 1876) 6 ZORIDAE [juv] Zora spinimana (Sundevall, 1833) 2 THOMISIDAE [juv] 2 Összességében elmondható hogy nem találtunk védett pókfajt, a kimutatott fajok jelenléte a terület zavartságára utal, ami egy városi park esetében nem meglepő. Ugyanakkor telepített erdőkre jellemző fajok alapján a terület erdő jellege a pókfajok szintjén is megmutatkozik, így a városban egy viszonylag ritka és feltétezhetően szigetszerű élőhelyet jelent. Bogarak - Coleoptera A talajcsapdás vizsgálatok során a bogarak közül négy családból összesen 10 faj került elő. A holyvafélék családjából kerül elő a legtöbb faj, összesen öt. Egyik a területen talált bogárfaj sem volt védett. Család Faj Magyar név Chrisomelidae Aphtona semicyanea Allard, 1859 Nöszirom levélbolha Phyllotreta vittula (Redtenbacher 1849) Fűbolha Curculionidae Otiorrhynchus multipunctatus Olivier, A.G., 1807 Gyalogormányos Otiorrhynchus ormayi Stierlin, W.G., 1888 sp. Silphidae Phosphuga atrata (Linnaeus, 1758) Bordás csigarabló Staphylinidae Neobisnius sp. Ocypus melanarius (Heer, 1839) Kormos holyva Othius punctulatus (Goeze, 1777) nagy avarholyva Quedius fuliginosus (Gravenhorst, 1802) kormos mohaholyva Stenus pallustris Erichson, 1839 Hangyák - Formicidae A hangyák a korábbi csoportokhoz hasonlóan kis egyedszámban fordultak elő a területen. Jellegzetes erdei fajok például a Camponotus fallax, Camponotus truncatus, Myrmica sabuleti, Formica fusca. A fajösszetétel alapján a Franciahögy jó természetességű erdő, amiben a tölgyerdőkre jellemző hangyaközösség található. A gyepi fajok közül is 19

20 megtalálható néhány a területen, mint a Lasius niger, Solenopsis fugax, Tetramorium caespitum, Tapinoma ambiguum, melyek az erdő felnyílását, illetve a zavartságot jelzik. Faj db Camponotus fallax 4 Camponotus truncatus 1 Dolichoderus quadripunctatus 6 Lasius niger 7 Myrmecina graminicola 2 Myrmica sabuleti 11 Ponera coarctata 1 Solenopsis fugax 6 Tetramorium caespitum 2 Themnothorax affinis 1 Themnothorax crassisspinus 2 Themnothorax unifasciatus 1 Formica cunicularia 6 Formica fusca 1 Tapinoma ambiguum 3 20

21 Madarak- Aves A területen fészkelő madárfajok száma 28, rendszeresen átvonul 29 faj, ritka előfordulók közé sorolható 4. Fontosabb fészkelő fajok: Zöld küllő (Picus viridis) Kevert állományú erdők költőfaja, állandó madár. 1 pár rendszeresen költ. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Állományának zöme ember által alakított élőhelyeken költ, így a városi parkokat is kedveli. 1-2 pár költ. Fajlista a Franciahögy területéhez kötődő madárfajokról Magyar név Latin név Költőfaj Rendszeres átvonuló Ritka vendég Héja Accipiter gentilis X Karvaly Accipiter nisus X Egerészölyv Buteo buteo X Vörös vércse Falco tinnunculus X Örvös galamb Columba palumbus X Balkáni gerle Streptopelia decaocto X Vadgerle Streptopelia turtur X Kakukk Cuculus canorus X Macskabagoly Strix aluco X Erdei fülesbagoly Asio otus X Lappantyú Caprimulgus europaeus X Sarlósfecske Apus apus X Nyaktekercs Jynx torquilla X Zöld küllö Picus viridis X Nagy fakopáncs Dendrocopos major X Erdei pityer Anthus trivialis X Barázdabillegető Motacilla alba x Ökörszem Troglodytes troglodytes x Vörösbegy Erithacus rubecula x Fülemüle Luscinia megarhynchos x Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros x Cigánycsuk Saxicola torquata x Fekete rigó Turdus merula x Fenyőrigó Turdus pilaris x Énekes rigó Turdus philomelos x Szőlőrigó Turdus iliacus x Léprigó Turdus viscivorus x Barátkaposzáta Sylvia atricapilla x Kis poszáta Sylvia curruca x 21

22 Mezei poszáta Sylvia communis x Sisegö füzike Phylloscopus sibilatrix x Csilpcsalp füzike Phylloscopus collybita x Fitiszfüzike Phylloscopus trochilus x Sárgafejű királyka Regulus regulus x Tüzesfejű királyka Regulus ignicapillus X Szürke légykapó Muscicapa striata x Örvös légykapó Ficedula albicollis x Kormos légykapó Ficedula hypoleuca x Őszapó Aegithalos caudatus x Kék cinege Parus caeruleus x Széncinege Parus maior x Rövidkarmú fakusz Certhia brachydactyla x Sárgarigó Oriolus oriolus x Szajkó Garrulus glandarius x Szarka Pica pica x Csóka Coloeus monedula x Vetési varjú Corvus frugilegus x Dolmányos varjú Corvus cornix x Seregély Sturnus vulgaris x Házi veréb Passer domesticus x Mezei veréb Passer montanus x Erdei pinty Fringilla coelebs x Fenyőpinty Fringilla montifringilla x Csicsörke Serinus serinus x Zöldike Carduelis chloris x Tengelic Carduelis carduelis x Csíz Carduelis spinus x Kenderike Carduelis cannabina x Süvöltö Pyrrhula pyrrhula x Coccothraustes Meggyvágó coccothraustes x Citromsármány Emberiza citrinella x Emlősök- Mammalia A területen előfordul a sün (Erinaceus roumanicus), a vakond (Talpa europaea) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). Denevérekre nem készült még felmérés. Kezelési tervek, javaslatok Biodiverzitás megőrzési tevékenység A Franciahögy jelenleg is változatos élővilágnak ad otthont, amely megőrzése fontos feladat a város számára. A terület kezelésénél figyelembe kell az egyes élőlénycsoportok speciális igényeit. 22

23 1. Ízeltlábúak A jelenlegi, viszonylag jó természetességű ízeltlábú fauna kialakulásában fontos szerepet játszhatott az avar meghagyása a területen. Az avar eltávolításával a makkok, gubacsok is eltűnnek a területről, ami azért jelent negatív hatást, mert egyes hangyafajok ezekbe készítik a fészkeiket, így ezeknek a fajoknak a száma csökkenhet. Más parkokkal ellentétben itt eddig nem történt meg az avar őszi gyűjtése, ami továbbra is követendő. Szintén fontos a korhadó vagy kidőlt fák helybenhagyása. 2. Madarak Mint a fiatalabb erdőnél általában itt is jellemző probléma természetes fészkelő odúk hiánya a madarak számára. Ezen az önkormányzat közreműködésével és a lakosság és helyi civil szervezetek bevonásával kihelyezett mesterséges odúkkal lehet segíteni. A cserjeszint hiánya szintén megnehezíti sokféle madárfaj költését a területen. Őshonos cserjefajokból, mint például a kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), varjútövis (Rhamnus catharticus), somfajok pl. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mezei szil (Ulmus minor) kisebb foltok kialakítása segítené, ezen fajok fészkelését a területen. 3. Emlősök: Bokrosok alkotta búvóhely hiánya az emlősökre is hatással van, így a madaraknál javasolt cserjefoltok kialakítása ebből a szempontból is javasolt. Denevérekről ugyan nem rendelkezünk adatokkal, de madarakhoz hasonlóan ennek a csoportnak is problémát jelent a faodvak hiánya. Az megjelenésüket szintén speciális denevérodúk kihelyezésével lehet elősegíteni. A területen jelenleg jellemző lakossági tevékenység többnyire nincs káros hatással az élővilágra. Ez alól kivétel az illegális szemétlerakás és a hajléktalanok jelenléte. Mindkettő komplex probléma, melyet a témában illetékes szervekkel együttműködve lehet megoldani. A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek A Franciahögy kiemelt jelentőségű a környék lakossága szempontjából, hiszen nagyobb park nincs a közelben. Jelenleg leginkább sétára, kutyasétáltatásra használják a területet. Mivel a városi parkok kiemelt feladat a rekreációs tevékenység biztosítása, ezen a téren a park még fejlesztésre szorul. A napi fáradság, feszültség feloldása és a találkozó helyek biztosítása érdekében további padok, esetleges asztalok kihelyezése hasznos lenne. Viszont szem előtt kell tartani, hogy a parkban megjelenő nagyobb látogatólétszám feltehetőleg nagyobb 23

24 szemétmennyiséget is jelent, ezért a több szemét elhelyezésére alkalmas eszközt kell kihelyezni. A sportolási lehetőség biztosítása is növelhetné a park jobb kihasználását, erre egy futásra, gyaloglásra alkalmaz út/ösvény kialakítását javasoljuk, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával. A hajléktalanok jelentése sajnos probléma a területen, erre a városban illetékes intézményekkel közösen megoldani ezeknek az embereknek az utcáról történő visszavezetést. 24

25 Makkoserdő Növényvilág A József Attila és a Csongrádi sugárutak között lévő Makkos-erdő területe 20 ha, kora (2012-ben) 58 év. A Makkoserdő telepített tölgyes (Quercetum roboris cultum). Az állomány összességében megfelelő fiziológiai állapotú. Leggyakoribb elegyfák a mezei szil (Ulmus minor), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a korai juhar (Acer platanoides). Az egyik tisztás körül kisebb erdeifenyő (Pinus silvestris) csoport tenyészik. Az aljnövényzetet a viszonylag magas talajvízszint határozza meg. A mélyebb fekvésű helyeken gyakori a szeder (Rubus caesius) és a nád (Phragmites australis). A cserjeszintben gyakori gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a zöld juhar (Acer negundo). Az erdőszéleken megfigyelhető az aranyvessző (Solidago sp.) A Makkoserdő területéről viszonylag gazdag florisztikai adatokkal rendelkezünk. Lányi Béla 3 erdőjelző nőszőfű fajt írt le innen (Lányi 1915). Ezek a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) és a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens). 1978/79-ben Csongor Győző már csak a vörösbarna nőszőfüvet (Epipactis atrorubens) említi a korábban leírt 3 fajból, de új fajként megtalálja a fehér madársisakot (Cephalantera damasonium) ben előkerült 5 tő kardos madársisak (Cephalantera longifolia) is. Sajnos élőhelyét időközben letarolták (Gaskó 2003). 25

26 Kiserdő Makkoserdő Jelen tanulmányban nem történt botanikai vizsgálat ezen orchideafajok virágzási időszakában, tehát jelenlegi előfordulásukat se megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudjuk. Pókok Araneae Pókok viszonylag kis egyedszámban kerületek elő, ezek nagy része juvenilis egyed volt, melynek határozása családszintig lehetséges. Összesen hat család fordult elő a területen. Az egy azonosított Pardosa lugubris gyakori faj, ami napfénynek kitett erdőszéleken, világos erdőkben gyakori. Család Faj db LINYPHIIDAE [juv] 1 LYCOSIDAE [juv] 37 Pardosa lugubris (Walckenaer, 1802) 3 AGELENIDAE [juv] 1 GNAPHOSIDAE [juv] 1 LINYPHIIDAE [juv] 1 LYCOSIDAE [juv] 6 Bogarak Coleoptera Az 1970 es években végzett, szisztematikusnak mondható cincér (Cerambycidae) felmérések kiterjedtek a Körtöltés teljes hosszára valamint a csatlakozó erdősávokra (Gaskó 1978/79). A regisztrált fajszám 66 volt, ami időközben 70-re bővült. Gaskó 2003 as tanulmánya összesen 14 védett bogárfajt említ a területről: aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta), mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus tibiscinus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), orrszarvú bogár (Orictes nasicornis holdhausi), pompás virágbogár 26

27 Kiserdő Makkoserdő (Cetonischema aeruginosa), diófacincér (Megopis scabricornis), hegedülő csercincér (Prionus coriarius), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), sápadt éjcincér (Hesperophanes pallidus), pézsmacincér (Aromia moschata), hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis), szalmacincér (Calamobius filum). Az 2011-es talajcsapdázások során sajnos ezek a védett fajok nem kerület ugyan elő, de előfordulásuk a területen továbbra is valószínűsíthető ben a Makkoserdő területéről 5 család, összesen 7 képviselője került elő. A Kiserdő, vagy más néven Kis-Makkoserdő területéről csak 3 faj került elő, és ezek közült egy sem volt védett. Ez részben magyarázható az erdő kis méretével és a közelmúltban bekövetkezett nagymértékű zavarással (villamos végállomás építés). Család Faj Magyar név Darab Carabidae 2 Limodromus krynickii (Sperk, 1835) 1 Pterostichus melanarius (Illiger, 1798) közönséges gyászfutó 1 Curculionidae 1 Otiorrhynchus lignaeus ssp. frescati 1 Leiodidae 2 Catops tristis (Panzer, 1793) Pecebogár faj 2 Nitulidae 2 Pocadius ferrugineus (Fabricius, 1775) 1 Soronia grisea (Linnaeus, 1758) 1 Staphylinidae 1 Ocypus melanarius (Heer, 1839) Kormos holyva 1 Coccinellidae Leiodidae 24 Scymnus sp. bödice faj 1 37 Staphylinidae Agathidium laevigatum Erichson, Medon brunneus (Erichson, 1839) 1 Hangyák - Formicidae 27

28 Kiserdő Makkoserdő A Makkoserdő területén még megfigyelhető az erdei talajfauna, de csak kis egyedszámban. A Kiserdőben a fán élő erdei fajok még megvannak, de az erdei talajszintre jellemző Formica fusca és Mymica fajok már hiányoznak. Faj db Lasius fuliginosus 1 Lasius platythorax 2 Lasius niger 3 Solenopsis fugax 2 Tetramorium caespitum 1 Themnothorax crassisspinus 2 Formica cunicularia 1 Formica fusca 2 Camponotus fallax 2 Dolichoderus quadripunctatus 4 Lasius brunneus 1 Lasius niger 14 Themnothorax crassisspinus 4 Themnothorax interruptus 5 Themnothorax unifasciatus 2 Formica cunicularia 1 Madarak-Aves A területen 36 madárfaj költését mutatták ki, 29 faj rendszeres átvonuló és 5 ritka kategóriába sorolt madárfaj mellett. Fontosabb költő madárfajok: Karvaly (Accipiter nisus) 1 pár rendszeresen költ Erdei fülesbagoly (Asio otus) 1-2 költő pár mellett jelentős számban telel a területen példányos csapatokban Rendszeresen átvonuló fajok: 28

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of

Részletesebben

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Boldogasszony papucsa termőhely Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:46 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése: 12.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( ) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 327 340 Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról (1956 1991) RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Data to the avifauna of the Szarvasi Arborétum.) Author lets

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Palotai-sziget Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:41:39 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, IV. ker. A terület kiterjedése: 31 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX) A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN -1972. IX) A Zirci Arborétum (továbbiakban arborétum) növekvő látogatottsága egyre inkább szükségessé tette, hogy minél előbb rendelkezésünkre

Részletesebben

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 5. évi beszámolója A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (FOT) 5. évi madárgyűrűzési munkája összesen 3 napon zajlott április 9. és november 4. között. A költési id szakban szokásosan

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Palotai-sziget Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:41:39 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, IV. ker. A terület kiterjedése: 31 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dobogó elnevezésű erdőrészlet Utoljára módosítva: 2013-11-08 20:25:17 Megye: Vas Községhatár: Körmend A terület kiterjedése: 29.9 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Biatorbágyi Nyakaskő-Ürgehegy Utoljára módosítva: 2013-10-31 21:04:33 Megye: Pest Községhatár: Biatorbágy A terület kiterjedése: 24.4657 hektár Védetté

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8

Hajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8 lelőhely azonosító szám név HRSZ 1. függelék /2016.( ) önkormányzati rendelethez 0149/7, 0149/6, 0149/8, 0155/2, 0148/3, 0148/4, 0146, 0145, 0149/2, 0148/2, 0155/8 27454 1 Hajóállomás 27455 2 Veránka 0168,

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Sárvár, Rába-holtág a Szatmári-erdőben Utoljára módosítva: 2013-11-08 20:34:38 Megye: Vas Községhatár: Sárvár A terület kiterjedése: 6.1 hektár Védetté

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets.

A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets. A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets Bevezető Örömmel fogtam hozzá ennek a dolgozatnak az elkészítéséhez, hiszen

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 20. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 20 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2015 2 Chernel István (1865-1922) emlékének

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

I. FEJEZET. Bevezetı rendelkezések. A rendelet célja

I. FEJEZET. Bevezetı rendelkezések. A rendelet célja Pilis Nagyközség Önkormányzatának 27/1997. (XII.31.) számú önkormányzati rendelete a Gerje patak és forrásvidéke helyi jelentıségő természetvédelmi területté történı nyilvánításáról Pilis Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A Sár-hegy madárvilága

A Sár-hegy madárvilága A Sár-hegy madárvilága Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 73-86, 1988 SOLTI Béla SZÁLAI Ferenc Gyöngyös, Mátra Múzeum Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Avifauna of Sár-hegy) - Authors investigated the avifauna

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR A projekt a Földművelésügyi (Vidékfejlesztési) Minisztérium Zöld forrás programja támogatásával valósult meg.

Részletesebben

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2016. (IV. 27.) rendelete a fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Balmazújváros Város

Részletesebben

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 11. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 11 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2006 2 Keve András (1909-1984) emlékének

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI. 11.)

Részletesebben

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA ŐRSÉGI NEMZETI PARK...Amolyan zug, erdőország-féle. Népét ezer éve tették e posztra, hogy a gyepűt betöréstől óvja... Nagyrákosi Batha Kálmán http://www.leica-point.hu/orvidek.htm http://www.ceglokator.hu/map.php,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2011 2 Fekete István (1900-1970) emlékének

Részletesebben

Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok

Fajok leírása A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok 3.4. Az avifaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.4.1. Fajok leírása 3.4.1.1. A Temesváron véletlenszerű jelleggel előforduló és az EEC 79/409 Irányelve által védett fajok FALCONIDAE CSALÁD

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Füvészkert Utoljára módosítva: 2013-10-08 17:51:05 Megye: Csongrád Községhatár: Szeged A terület kiterjedése: 17.3354 hektár Védetté nyilvánítás év: 1989

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1302-18/2012. Tárgy: A Colas-Északkő Bányászati Kft. részére

Részletesebben

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet. Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE D e b r e c e n M e g ye i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l Igazgatási Osztály, Vállalkozási Csoport 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy

A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ. írta : dr. Sághy ÉS A D A T O K A GERECSE-HEGYSÉG A KÖZÉPSÖ-DUNA MADÁRVILÁGÁHOZ írta : dr. Sághy Antal Megfigyeléseimet a Duna partján fekvő Lábatlan és Süttő községek közelében végeztem, így nemcsak a hegyi madarakról

Részletesebben

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H. Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34. Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Területfelhasználás, szabályozás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök

Részletesebben