A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA. Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets."

Átírás

1 A SZABADKÍIiYÓSI TERMÉSZETVÉDELMI PARK MADÁRVILÁGA Rétliy Zsigmond* Beiträge zur Vogelwelt des Szabadkígyós-er Naturschutzgebiets Bevezető Örömmel fogtam hozzá ennek a dolgozatnak az elkészítéséhez, hiszen ha átnézzük a Békés megye madárvilágával kapcsolatos publikációk bibliográfiáját, egyetlen i^arkimadárvilág-feldolgozással sem találkozhatunk. Pedig,,A természet aktív meghódítása az egész világon a táj antropogenizálásához vezet, ami visszatükröződik az állatvilágban is. A XX. században az ornitológusok mind gyakrabban tanulmányozzák a kultúrtájak, elsősorban a városok, parkok madarait" írja BOZSKÓ SZVETLÁNA IVANOVNA,,A városi parkok mint ökológiai egységek és ornitofaunisztikai jellemzésük" című dolgozatában. (Az említett dolgozat nagy segítségemre volt munkámban, hiszen a téma hazai irodalma egyelőre meglehetősen kevés.) Remélem, hogy e közlemény elkészítésével nemcsak a szabadkígyósi természetvédelmi park jobb megismeréséhez járulok hozzá, hanem megyénk, valamint a Körös-vidéki kastélyparkok avifaunájának felméréséhez is. A park létrejötte és természeti viszonyai Az ókígyósi kastélyt YBL MIKLÓS építész tervei szerint es években építették fel, és WENCKHEIM FRIGYES gróf a park építését is ekkor kezdte el 44 holdon. A park tervezéséről szinte semmi adatunk sincs. A szabadkígyósi (1950-ig Okígyós) kastélypark Békéscsabától 10 km távolságra, déli irányban terül el. Tengerszint feletti magassága: +94 m. Területe 44 kh (25,3 ha). Legmagasabb pontja a kert déli, legmélyebb a keleti sarokban van. Talaja elsősorban lösz és homokos vályog. Az altalaj vízszintje változó. Évi csapadék: mm, mint a környező vidéken. Uralkodó szélirány: ÉNy-i, ÉK-i. Középhőmérséklet; évi: +11 C, januári: -1 C, júliusi: + 22 C. Kétségtelen, hogy a pusztákkal és szántóföldekkel övezett park e szélsőséges klímájú békési tájban kellemes oázis". Ez dús, öreg növényvilágának köszönhető. A parktól 1,5 km-re DK-i irányban található egy hosszúkás téglala]) alakú, kb. 350 kh-as közéjikorú, vegyes faállománya Nagyerdő" (amely tájképi adottsága, botanikai és zoológiai jellegzetessége miatt a körülötte levő pusztákkal együtt, külön dolgozatok témáját adja majd). A parktól É-ra 10 kh-as kertészet van. * -Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 233

2 Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1949-ben botanikai szempontokból védelem alá vette a parkot. A park törzskönyvi száma: 274. A védetté nyilvánító határozat száma: 117/1954. A park vegetációja A park kialakítását a kastélyépítéssel egyidejűleg kezdték el. A kastélv déli frontja előtt szabályos formájú francia-, e körül angol- vagy tájképi kertet alakítottak ki. A parknak eredetileg határozott esztétikai és funkcionális kapcsolata volt a körülötte levő tájjal. Délről fácánoskert is tartozott hozzá. A növényzet eredetileg kialakított karakterét egy 1913-ból származó uradalmi térkép jelzi. SZIKRA ÉVA (1973) dolgozatában a következőképpen írja le:,,a park növényanyaga eredete szerint két nagy részre osztható: az ősvegetációra és a telepített növényekre. A tájra jellemző őshonos fák közül megtalálható itt: a mocsári tölgy, a szil, a juhar, a fehérnyár és a hallatlanul virulens akác. A parkban levő cserjeszint őshonos, telepített része majdnem teljesen hiányzik. Cserjék közül bozótsűrűségűre nőtt a Sambucus (bodza),* Ligustrum (fagyai), Euonymus (kecskerágó), Prunus spinosa (kökény), C'ornus sanguinea (vörösgyűrű som), Crataegus monogyna" (egybibés galagonya). A parkban mintegy 80 lomblevelű, 28 fatermetű tűlevelű és 44 cserjefaj található. A vegetációs térképen való tájékozódáshoz a következő jelmagyarázat nyújt segítséget. A térképen levő nagybetűk és számok a park karakterét meghatározó, jelentős zárt faállomány, illetve nagy termetű, idős fák elhelyezkedését jelzik. Köztük nyílt tisztások és apró rétek találhatók. A parki biotópnak ez a mozaikossága természetesen az egyes madárfajok elhelyezkedését is meghatározza. A = zárt tölgyes (Quercus) B = zárt állomány (^lcer-juhar, Bobinia-{iká,c) C = zárt állomány (Quercus, Robinia, Sambucus) D = zárt állomány (Quercus, Acer, Robinia) E = zárt állomány (Quercus, Populus) 1 = Picea (lucfenyő) 2 = Quercus (tölgy) 3 = Thuja (tuja) 4 = Pinus (fenyő) 5 = Taxodium (mocsárciprus) 6 = Populus (nyár) 7 = Buxus (puszpáng) 8 = Chamaecyparis (hamisciprus) 9 = Platanus (platán) 0 = Aesculus (vadgesztenye) * Zárójeles kiegészítés tőlem 234

3 kertészet 30. ábra. A A szabadkígyósi védett park vegetációs térképe Abbildung 30. Das Naturschutzgebiet von Szabadkígyós A park mint ökológiai egység A parki biotóp fogalma egyelőre nem olyan elfogadott, mint pl. a pusztai vagy erdei biotóp, pedig ökológiai viszonyai lényegesen különbözőek az említettektől; mozaikos táj, az erdeinél ritkább, elsősorban lomblevelű faállomány és a park egyik legsajátosabb, funkciójából adódó jellemzője, hogy az antropogén tényezők zavaró jelenléte állandó (BOZSKÓ, 1967, 1968). BOZSKÓ ökológiai jellemzésével egyetértésben szintén indokoltnak tartom a parki biotóp fogalmának használatát. 235

4 A madárvilág vizsgálata A szabadkígyósi parkot 1961 óta látogatom, átlagban évi öt alkalommal. Bár látogatásaim nemcsak madártani jellegűek voltak, megfigyeléseimet mindig jegyeztem. Ha a Békés megyei madártani irodalomban a parkra vonatkozó régebbi adatokat keresünk, semmit sem találunk annak ellenére, hogy a háború előtti években HANKÓ MIHÁLY, id. POVÁZSAY LÁSZLÓ és DR. TARJÁN TIBOR sokat madarásztak a környéken. A park az 1944-es év végéig, a felszabadulásig, zárt magánterülete volt a WENCKHEIM grófoknak, ahová idegen nem léphetett be. A kastélyban 1945 október l-jével tanítás indult meg, miután a békéscsabai Felső Mezőgazdasági Iskolát Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola néven oda telepítették. Az eltelt három évtized alatt, a 60-as évek elején volt néhány éven keresztül az iskolában olyan biológiai szakkör, amelyik madártani megfigyeléseket végzett, de sajnos eddig jegyzeteiket nem találtuk. A parkban szinte kivétel nélkül énekesmadárfajok élnek. Az idős, dús és magas növésű növényállomány kiváló táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosít számukra. Szerencsésnek mondható az is, hogy a park körül szántó, kertészet, vegyes erdő, legelő és hatalmas gazdasági major egyaránt található. Ezen kidtúrák révén elég jól megkülönböztethető az alábbi hármas csoportosítás az itt élő madarak életmódja tekintetében: a) parkban fészkelnek és táplálkoznak (pl: barátka, tövisszúró gébics), h) parkban fészkelnek és főleg azon kívül táplálkoznak (pl: csóka, balkáni gerle), c) parkon kívül fészkelnek és a parkban is táplálkoznak (pl. balkáni gerle, vetési varjú, fülesbagoly). Fészkelési körülmények A madarak zavartalan fészkeléséhez legkedvezőbb körülmények az arborétumokban találhatók; tehát a kígyósi park is a vegetáció változatosságát és korát tekintve ennek tökéletesen megfelel. A városi parkokban az állandó zavarás miatt kevesebb a fajok száma. Szabadkígyóson, bár nem városi park, hanem (vidéki) arborétum van, mégis nagyon erős zavaró tényező az iskolások szinte állandó jellegű mozgása, a legeldugottabb területeken is. Ezenkívül ebben a parkban nagyon elszaporodtak a félig elvadult házi macskák is, aminek tárgyalására még visszatérek. A szabadkígyósi parki fauna domináns fajai a következők: csóka Coloeus monedula, feketerigó Turdus merula, seregély Sturnus vulgaris, balkáni gerle Streptopelia decaocto, széncinege Parus major, mezei veréb Passer montanus, kékcinege Parus caeruleus, sárgarigó Oriolus oriolus. 236

5 Ezek a fajok a madarak összegyedszámának mintegy 70%-át jelentik. Debrecenben az összegyedszám 48%-a az alábbi parkdomináns fajokból tevődik össze: mezei veréb, pinty (Fringilla coelebs), feketerigó, zöldike Carduelis chloris) és fülemüle Luscinia megarht/nchos) (BOZSKÓ, 1968). ERZ (1964) Közép-Európában a kultúrtáj domináns tagjainak az alábbi fajkombinációt tartja: házi veréb (Passer dornesticus), zöldike és feketerigó. Az ettől lényegesen eltérő szabadkígyósi fauna összetételét a park és környéke kiváló táplálékszerző lehetőségeivel és a magas növésű, terebélyes fák kiváló fészkelési adottságaival magyarázom. A rendkívül változatos összetételű (44 faj) és dús cserjeszintben meglehetősen ritka a fészkelés, illetve a fészkelések sikertelenek a zavaró tényezők miatt. Az itteni iskolásgyerekek (14 17 évesek) és az ide érkező kiránduló gyerekek számtalan ösvényt taposnak ki minden tavasszal és nyáron. A balkánigerle-fészkek ritkán találhatók itt 1,5 2 m magasságban (mint a közeli erdőben), inkább a magas növésű fákon sokszor m közt! A 2 in alatti feketerigó-fészkeket szinte minden esetben kirabolják az emberek vagy a macskák! ösvények és nagyobb utak mentén több helyen is találtam 6 7 m magasan öreg juhar- és gesztenyefákon, a fatörzs oldalhajtásainak és kikorhadásainak üregében vékony gyökérszálakból vagy száraz fűszálakból épített feketerigó-fészkeket! A költés itt rendszeresen sikeres volt. A szabadkígyósi park domináns fajainak fészeklései is igazolják FINTHA (1972) debreceni megfigyeléseit, mely szerint a leggyakoribb fajok fészkelési magassága arányosan növekszik a fokozódó zavartsággal". Ez a folyamat világosan megfigyelhető itt is. A térképen,,a" és,,b" betűkkel jelzett DK-i zárt állományú parkrészeken, ahol a legkevesebb a zavarás, a feketerigó, balkáni gerle, seregélv és mezei veréb alacsonyan történő sikeres fészkelése ugyanakkor rendszeres. A park növényanyagának tömege, változatossága és kora a legváltozatosabb fészkelési igények kielégítésére is alkalmas, emellett meglehetősen nagy egyedszámnak biztosít fészkelési. A terület madársűrűségét (ha/pld.) eddig még számszerűleg nem vizsgáltam, de tapasztalataim szerint a madarakkal sűrűn betelepült parkok közé tartozik még a meglevő zavaró tényezők mellett is. A park feszkelő madarai Fácán (Phasianus colchicus): a nyíltabb, elhanyagolt D-i területeken költ elsősorban és a park É-i szélén, a kertészet mentén, összesen 8 10 pár. Télen a környező mezőgazdasági területekről nagyobb csoportok jönnek be a parkba, hosszabb időre is. Gerle (Streptopelia turtur): sajnos az utóbbi években csak néhány pár fészkel, de azok rendszeresen. Balkáni gerle (Streptopelia decaoto): a gerle (S. turtur) rovására, rendkívül erőteljes térhódításé itt is, főként az utóbbi 10 évben. Fészke a park minden részén megtalálható, de az erős anthropogén hatások miatt fészkelési magassága főként 10 m körüli. Táplálkozóterületként használják a park melletti kertészetet és gazdasági udvart is, ugyanakkor a majorban fészkelők is bejárnak a park területére. 237

6 Kakukk (Cuculus canomsl* 2 3 pár látható közülük minden évben. Nyári hajnalokon már 3 órától hallható jellegzetes hangjuk. Későbbi megfigyelési feladat, hogy megtudjuk, melyik faj fészkét használja mint fészekparazita. Gyöngybagoly (Tyto alba): a régi kocsiszín és istálló magas és rejtett padlásain fészkeltek, évente 1 2 pár. A 70-es években már nem fészkeltek, valószínűleg az épületek átépítésével járó zavarást nem tűrték el és máshová költöztek át. Ihiboshanka (Upupa epops): a park szélén költ odúban, a szántó és a kertészet felé eső parkszegélyen. Az utóbbi években kevesebb látható mint régen. Zöld küllő (Picus viridis): könnyen észrevehető jellegzetes repüléséről, színéről és erős hangjáról. Az idős fehér nyárfák odújában költ 2 pár. Télen idegen zöld küllők is felkeresik átmeneti időre a kertet. Nagy fakopáncs (Dendrocopos maior): a park állandó, minden esztendőben költő madara. Erdei pacsirta (Lullula arborea): a zárt állományú erdőszéleken fészkelnek. Kellemes hangú énekük még szeptemberben is hallható. Tövisszúró gébics (Lanius collurio)/kedvenc tartózkodási helye és vadászterületeik a park középső és DK-i főút mentén levő tisztásai. Fészküket legtöbbször lucfenyőn találtam. Barátka (Sylvia atricapilla): bokrok közt, cserjésekben a park keleti részén fészkel elsősorban. Szürke légykapó (Muscicapa striata): az öreg tö lg veket vastagon benövő borostyán közt fészkel zárt állományú parkrészek szélén. Fülemüle (Luscinia megarhynehos): néhány pár költ a parkban. Májusi éjszakákon szinte megszakítás nélkül hallható gyönyörű énekük. A tó mögötti részen, avarban költ. Feketerigó (Turdus merula): a park domináns fajai közé tartozik. Szinte mindenütt látható a parkban. Fészkel bokrokon, iákon, borostyán közt az avarban, de az utóbbi években elsősorban magasabban. Az állomány egy része áttelel, de északi területekről is jönnek ide telelésre. Barátcinege (Parus palustris): odúban költ a tó mögötti, illetve a park E-i területén. Állandó. Ősztől más cinegékkel kis csapatban kóborol a parkban. Kékcinege (Parus caeruleus): gyakorinak mondható cinke, állandó madara a parknak. Széncinege (Parus maior): nyáron egyenként, a költési idő befejeztével kis csoportokban kóborol. Kedvenc tartózkodási területe a tó mögötti komposzttelep és a kertészet környéke. Pinty (Fringilla coelebs): a K-i télen is látható a parkban.,,a" jelzésű területen költ. Néhány hím Tengelic (Carduelis carduelis): a park minden részén megtalálható, meglehetősen nagy számban fészkelő, domináns faj. Lombosfákon, ágvégeken 238

7 építi fészkét. Nagyon szereti a bogáncsmagot és a platánfák termését. Az ÉK-i terület ahol van egy kijárat a gazdaság felé, az 1960-as évek közéjééig tiszta, füves aljnövényzetű parkrész volt. Az új bejáró műút elkészültével ennek a résznek a további gondozása elmaradt és most lapu, bogáncs, csalán és akácsarj borít be mindent. A park után az istállók felé laza, kevert faállománya liget található bogáncsos aljnövényzettel. Ez a bogáncstenger ideális táplálkozóterülete a tengeliceknek és igen nagy létszámot képes eltartani. A fős tengeliccsapatok mozgása itt nem ritka. Házi veréb (Passer domesticus): állandó madár, kis számban költ a parkban levő gazdasági és egyéb melléképületeken. Mezei veréb (Passer montanus): főként a parkszéli fákban, de a kastély körüli gesztenyefák odvaiban is költő madár. Seregély (Sturnus vulgaris): gyakori. Faodvakban és a kastélyépületek eresze alatti falüregeiben költ. A park tisztásain mindenütt vadásznak, de a környékre is kijárnak táplálékért. Télen egy kisebb csapat itt marad, de biztosan idegenek is telelnek itt. Sárgarigó (Oriolus oriolus): a hatalmas őreg tölgyfákon fészkelnek elsősorban. A park domináns fajai közé sorolható! Fuvolázó énekük nyári napokon már pirkadatkor minden irányból hallatszik. Csóka (Coloeus monedula): a park egyik legfeltűnőbb madara, nemcsak nagvsága és hangossága miatt, hanem mert kb. 60 pár költ a kastély melletti nyárfák ágain (10 15 m magasságban) és 5 10 pár az épület tornyainak gerendázatában, valamint a csatornák alatti fal üregekben. A tornyokban egészen biztos, hogy a csókák erőszakossága miatt nem tudnak megtelepedni a baglyok. Táplálkozóterületük a mezőgazdasági környék, az istállók melletti nagy karámok, de fészkelési időben sok tojásrablásnak voltam szemtanúja. Áz áldozatok főként a balkáni gerlék fészekaljai. A park mellett fészkelő madarak 5 fajt sorolok itt fel, amelyek a park adott szélétől maximum 100 m távolságon belül fészkelnek, de rendszeresen bejárnak a parkba táplálékszerzés céljából. (íólya (Ciconia ciconia): az istállók mellett, régi villanyoszlop tetejére helyezett kocsikerékre épített fészkén rendszeresen költ. A parkban a sportpályán és a DNy-i nagy tisztáson (egyes években szántó, majd konyhakert volt) figyeltem meg több esetben. Fiistifecske (Hirundo rustica): rendszeresen a park rétjei és tisztásai felett vadásznak. Az istállóknál és a park melletti épületeken fészkelnek. Molnárfecske (Delichon urbica): az istállókban fészkel, a park felett szintén rendszeresen látható. Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis): az istállók felé elterülő gazosban figyeltem meg többször is fészkelési időben. Vetési varjú (Corvus frucjilegus: néhány vetési varjú állandóan a parkban 239

8 tartózkodik, elsősorban a fészkelési időszakban. Szinte kizárólag azért jönnek, hogy fészekaljakat raboljanak ki, ami a sűrűn települt parkban nem nehéz nekik. Egyéb madárfajok a parkban HANKÓ MIHÁLY személyes közlése szerint, a háború előtti években rendszeresen megfigyelte, hogy karvalyok (Accipiter nisus), egerészölyvek (Bureo buteo) és gatyásölyvek (Buteo lagopus) az utóbbiak kizárólag téli vendégként a parkba szálltak be éjszakázni. A karvalyok nyilván vadászni is. Szintén HANKÓ közlése, hogy az említett években békászó sast (Aquila pomarina) is látott a környéken (III. hó?), amelyik rendszeresen a parkba szállt be éjszakázni. Továbbá a közeli Pál-ligetben levő vetési varjú fészektelepén a kékvércsék (Falco vespertinus) és a vörös vércsék (Falco tinnunculus) egyaránt fészkeltek, melyek vadászterületébe nyilván a park is beletartozott. (Én baglyokon kívül semmilyen ragadozómadarat nem láttam még a parkban 1961 óta.) Fülesbagoly (Asio otus): az utóbbi években nem fészkel a parkban, de régebben amikor nyugodtabb volt a kert, és a kastélypadlások tökéletes kitakarítása nem történt még meg, biztosan fészkelt. Ezt eldugott gerendázatok közti,,ősi" köpet maradványok bizonyítják olyan helyeken, ami fészkelésre is alkalmas lehetett. Most is rendszeresen meg lehet figyelni 1 2 példányt a fenyőfák közt. A tél végi, kora tavaszi hónapokban nagyobb csoportokban tartózkodnak a parkban. Az utóbbi években ( ) II III. hónapokban a kastélyépület melletti fenyőfákon pld. fülesbagoly tartózkodott. Közép tarkaharkály (Dendrocopos medius): a késő őszi és a téli hónapokban figyelhető meg. Sárgafejű királyka (Regulus regulus) kisebb csoportja (5 10 pld.) cinkecsapatokkal kóborolva minden télen látható. Kis légykapót (Ficedula parva) az őszi vonuláskor figyeltem meg. A vörösbegy (Erithacus rubecula) ősszel és tél elején heteken át megfigyelhető a déli fekvésű franciakert hatalmas buxuslabirintusában. Léprigó (Turdus viscivorus) egyegy kisebb csapata téli vendégként jelenik meg a fagyöngyöt dézsmálni. Az őszapó (Aegithalos caudatus), főként a fehérfejű változat, kóborlásakor rendszeresen megfigyelhető cinkék társaságában. Ökörszem (Troglodytes troglodytes) főként a tó melletti Taxodium, Buxus és Cliamaecyparis környékén látható néhány példány ősztől. Fenyvescinege (Parus ater) téli vendég, ott figyeltem meg ahol az ökörszemeket. Citromsármány (Emberiza citrinella) időnként átvonuló téli vendég a parkszéleken. A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) inváziószerűen, de néhány példány minden télen megjelenik. Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) ősszel és télen 3 4 szokott a parkban tartózkodni. Szajkó (Garrulus glandarius): valószínűnek tartom, hogy a csókák tolakodó fölénye miatt nem tud megtelepedni a parkban. FÁBIÁN PÁL szóbeli közlése szerint legutóbb 1973 őszén 2 3 hónapon át egy 4-es létszámú csapat kóborolt rendszeresen a parkban, majd eltűntek. Szarka (Pica pica): a parkszéleken, a nyíltabb területeken lehet néha látni, főként fészkelési idő alatt. A park közepébe nem megy be. 240

9 A védelem problémái A parkbari annak ellenére, hogy az természetvédelmi terület, nem látom megoldottnak a madárvédelem helyzetét. Az alábbiakban jelölöm meg a madárvédelem hiányosságait: indokolatlan antropogén hatások fészkelési időszakban, félvad házimacskák elszaporodása, kiszáradt forrás és tó. Célszerű volna ha fészkelési időszakban, márciustól nyár közepéig csak a feltárt utakat és a park egyébként is elsődlegesen használt középső területeit használnák az iskola tanulói és a park látogatói, nem pedig a különben nyugodt, fészkelésre alkalmas bokrosokat. Meg kellene állítani az elvadult házimacskák továbbszaporodását; a helyi vadásztársaság segítségével csapdázni kellene őket. Miután objektív" okok miatt kiapadt a kastélyépület melletti, ún. Zsigmond-forrás és az innen táplálkozó mesterséges tó amit nemcsak az állal világ, hanem a park növényállománya és mikroklímája is megszenved majd ha ez tartós lesz!, meg kellene oldani egy-két jól elhelyezett madáritató segítségével a madarak vízellátását, hogy főként a fészkelési időszakban ez ne okozhasson problémát. Végül célszerűnek tartanám, hogy az iskola biológiai szakköre, az adott helyzetből kiindulva, a természetvédelmi park problémáival, illetve ottani adatgyűjtésekkel, megfigyelésekkel foglalkozna. Ebbe a programba beleférne a madárvilág védelmének megoldása is, amiben a.magyar Madártani Egyesület biztosan minden segítséget megadna. Összefoglalás A szabadkígyósi 100 éves ( ) park madárvilágának és felmérését röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: A parkban fészkelő (1961-től vizsgált) 24 faj összetétele: vizsgálatát Tyúkalkatúak (Galliformes) = 1 Galambalkatúak (Columbiformes) = 2 Kakukkalkatúak (Cuculiformes) = 1 Bagolyalkatúak (Strigiform.es) = 1 Szalakótaalkatúak (Coraciiformes) = 1 Harkályalkatúak (Piciformes) = 2 Enekesmadár-alkatúak (Passer iformes) = 16 A fentieken kívül 25 faj időszakos jelenlétét sikerült megfigyelni. A park annak ellenére, hogy növényállománya és fekvése alapján inkább arborétumhoz tartozik mint városi jellegű parkhoz antropogén hatásoktól erősen zavart. Ez elsősorban a fészkelési magasságok növekedésénél figyelhető meg. A faállomány lehetőségei alapján nyugodt körülmények közt, biztosan számíthatnánk néhány sólyomalkatú faj fészkelésére is, hiszen messze környéken nincsenek ehhez hasonló kiváló adottságok e célra. Remélem, hogy munkám megfelelő segítség lesz a természetvédelmi park egy későbbi komplex feldolgozásához. 16 Aquila

10 Irodalom Bozskó, Sz. I. (1967): Kolicsesztvennaja karakterisztika ornitofaunü gorodszkih i prigorodnüh parkov Leningrada. Acta Bil. Debrecina, V. Bozskó, Sz. I. (1968): A városi parkok mint ökológiai egységek és ornithofaunisztikai jellemzésük. Aquila, LXXXV. p Erz, W. (1964): Populationökologische Untersuchungen an der Avifauna zweier norddeutscher Grossstädte. Zeitschrift. Wissensch. Zool. p Fintha, I. (1972): A kultúrteyékenység hatása az erdei madáregyüttesek átalakulásában. Debreceni Déry Múzeum Évkönyve Debrecen. Schmidt E. Sterbetz I. (1958): Madártani megfigyelések a budapesti Állatkertben. Aquila, t. 65. Sterbetz I. (1973): Békés megye madártani kutatásának bibliográfiája. A Békés megyei Múzeumok Közleményei Bes., p Strawinski, S. (1963): Studies on the synanthropism of bird in the old park of Ciechocienek. Acta Ornithol., VII. 6. Szikra É. (1973): Kastélyparkok funkcióváltozása. A szabadkígyósi Wenckheim kastély parkjának rekonstrukciója. Szakdolgozat. Bp p. 79. Kézirat. 242

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011.

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Gyakorlati madárvédelem a ház körül 4. Téli madáretetés Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Mikor etessünk? Téli madáretetés - a tartós fagyok beálltával, ezek megszűntéig (novembertől

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

2. Itató és porfürdő

2. Itató és porfürdő Gyakorlati madárvédelem a ház körül 2. Itató és porfürdő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. A legegyszerűbb itató a 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét: - ez nem törik el könnyen

Részletesebben

Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Bartókné Piller Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 28. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Készítette:

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Vonuláskutatás és környezeti nevelés a Bódva-völgyben

Vonuláskutatás és környezeti nevelés a Bódva-völgyben Ornis Hungarica 15-16: 63-70. 2008 Vonuláskutatás és környezeti nevelés a Bódva-völgyben Farkas Roland Farkas, R. 2008. Research on bird migration and environmental education in the Bódva-valley. Ornis

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET JAVÍTÓKULCS 1. forduló 7 8. osztály 1. feladat Milyen fajneveket rejtenek az összekeveredett betűk? 1. LÁPI PÓC 6. SZARKA 2. ARANYSAKÁL 7. SÜVÖLTŐ 3. BARKÓSCINEGE 8. NAGY PELE 4. TENGELIC 9. LÉPRIGÓ 5.

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE D e b r e c e n M e g ye i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l Igazgatási Osztály, Vállalkozási Csoport 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR

Részletesebben

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34. Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Területfelhasználás, szabályozás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 1. a.) Fejtsétek meg a rejtvényt! 2. 1. 3.. 2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév 1. Örökzöld fa. 2. Ez lesz a virágból. 3. Csonthéjas gyümölcs.. Erdei állat. Megfejtés:

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

6. fejezet Óravázlatok

6. fejezet Óravázlatok 6. fejezet Óravázlatok 1. Osztály:1. Téma: Ősz Tananyag: Ősszel a gyümölcsösben Hely: az iskolakert Cél: Az évszakok jellemzőinek megismerése, közvetlen környezetünk felfedezése. A fa részeinek megfigyelése

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! Kacor király 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! 2. Húzd alá azt a mondatot, amelyikből kiderül, mit csinált a macska, miután elkergette az asszony! Elindult az erdőbe,

Részletesebben

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM) Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95.

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Madártani tájékoztató, 1995. 1. sz. jan-jún 28-29. Schmidt Egon:

Részletesebben

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI. 11.)

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

A Kadarcs-meder zöldfelületi rendszerben betöltött szerepének értékelése Balmazújvároson

A Kadarcs-meder zöldfelületi rendszerben betöltött szerepének értékelése Balmazújvároson Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék A Kadarcs-meder zöldfelületi rendszerben betöltött szerepének értékelése Balmazújvároson Diplomamunka Témavezető:

Részletesebben

Madarak a kertben. Tordon Ákos: Madárszálló. Havas téli nagy ég alatt Vendégeim a madarak. Kopognak már az ablakon, Jól élnek itt morzsán, magon.

Madarak a kertben. Tordon Ákos: Madárszálló. Havas téli nagy ég alatt Vendégeim a madarak. Kopognak már az ablakon, Jól élnek itt morzsán, magon. Madarak a kertben Tordon Ákos: Madárszálló Havas téli nagy ég alatt Vendégeim a madarak. Kopognak már az ablakon, Jól élnek itt morzsán, magon. Csipegetnek, eszegetnek, Ha jól laktak, elröppennek. De holnapra

Részletesebben

Természeti értékeink Tápiógyörgyén

Természeti értékeink Tápiógyörgyén Természeti értékeink Tápiógyörgyén 1 Madarak a ház körül Madarak a ház körül Mennyire kell érteni a madarakhoz? Településünk nem csak nekünk, embereknek jelent lakóhelyet, számos madár alkalmazkodott a

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai

A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai A gyakorlati természetvédelem évszázados múltra visszatekintő módja mesterséges

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Szentpéteri kapui Sporttelep Múltja, jelene, hasznosítási javaslata

Szentpéteri kapui Sporttelep Múltja, jelene, hasznosítási javaslata Szentpéteri kapui Sporttelep Múltja, jelene, hasznosítási javaslata Készítette: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Közreműködők: Civilek a Pályáért Mozgalom, Zöld Kapcsolat Egyesület

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2011 2 Fekete István (1900-1970) emlékének

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A kis héja (Accipiter brevipes) fészkelése Békés megyében

A kis héja (Accipiter brevipes) fészkelése Békés megyében Crisicum I. pp. 229-242. A kis héja (Accipiter brevipes) fészkelése Békés megyében Tóth Imre - Marik Pál - Forgách Balázs Abstract Nesting Levant Sparrow Hawk in Békés county: The Levant Sparrow Hawk is

Részletesebben

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából Invázi ziós állatok - Magyarország Az első rész tartalmából Rovarok az erdőben Bursaphelenchus xylophilus - fenyőfon fonálféreg A második rész tartalmából Rovarok az erdőn kívül A harmadik rész tartalmából

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.

Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2012 2 Chernel István (1856-1922) emlékének

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2005 Derogáció No.: B/1/2005 Elejtett egyedek száma: nem ismert Riasztás gázágyúval, illetve

Részletesebben

Mindennapi madárvédelem: a Madárbarát kert program. Szöveg és fotók: Orbán Zoltán Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Mindennapi madárvédelem: a Madárbarát kert program. Szöveg és fotók: Orbán Zoltán Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Mindennapi madárvédelem: a Madárbarát kert program Szöveg és fotók: Orbán Zoltán Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát kert program Cél a mindennapi madárvédelem társadalmi szintű elterjesztése

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 MODERN KERTVÁROS 2009. október 1 Összefoglaló Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a kerület kiemelkedő

Részletesebben