Integrált Termékfejlesztési Hálózat MENTORÁLÁS/MENTORSÁG munkacsoportja Kutatás II. témakör:

Átírás

1 Integrált Termékfejlesztési Hálózat MENTORÁLÁS/MENTORSÁG munkacsoportja Kutatás II. témakör: Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényének, ill. viszonyulásának meghatározása a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt 1

2 1 Bevezetı Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerıpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlıtlenségek megszüntetéséhez. Az EQUAL által támogatott kezdeményezések az Európai foglalkoztatási stratégia és a Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem közösségi stratégiái által meghatározott szakmapolitikai keretekbe illeszkednek. A rendszerváltás óta egyre erısödı mértékben növekszik azoknak az embereknek a száma, akik mások segítségére szorulnak. Segítségre szorulnak abban, hogy munkával elı tudják teremteni azokat a javakat, ami elemi megélhetésükhöz szükséges, illetve segítségre szorulnak abban, hogy elemi szinten élhessenek. Az év folyamán a magyar EQUAL program keretében ( 39 partnerség (konzorcium) alakult. A partnerségek a program során elıállított jó módszerek, eljárásokból a tapasztalatátadás folyamatában Tematikus Hálózatok keretében un. termékeket állítanak elı, amely a program befejezése után szakmapolitikai döntéseken keresztül széles körben tovább hasznosítható. Az EQUAL Integrált Tematikus Hálózat keretében megalakult a Mentorálás/Mentorság munkacsoport. A Mentorálás/Mentorság munkacsoport tevékenységének célja, hogy a magyarországi mentorképzés fejlesztése érdekében, a közösen kidolgozott mentorálás, mentorság úgynevezett spektrum-fogalma alapján lehetıvé tenni a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítását. Létezik egy jelentıs létszámú olyan csoport, mely kiszorult a munkaerıpiacról (vagy azzal veszélyeztetett), ám személyes segítséggel képessé tehetı arra, hogy a munkaerıpiacon érvényesülni tudjon. Ez a felismerés Magyarországon is megszületett és számos, többnyire civil kezdeményezés született a rászorultak számára a fent említett személyes segítség nyújtására, az un. mentorálásra. A rászorulók közös jellemzıje, hogy a munkaerıpiacról kiszorultak, vagy a kiszorulással veszélyeztettek. Közösnek tekinthetı jellemzıjük, hogy személyes segítéssel, un. mentorálással nagy eséllyel képessé válnak a munkaerıpiacon való érvényesülésre. Egyéb jellemzıikben nagyon széles skálán különböznek egymástól ebbıl következıen a mentorálással foglalkozók is széles skálán határozzák meg tevékenységüket. E megfogalmazások sokszor egymással szöges ellentétben vannak. 2

3 Így találkozhatunk mentorálással pl.: a munkanélküli romák munkába helyezését célzó; a munkahelyük elvesztésével veszélyeztetett csoportok munkaviszonyban tartását célzó; a fogyatékkal élık, a megváltozott munkaképességőek nyílt munkaerı-piaci elhelyezését célzó; az információs társadalom elemi követelményeinek való megfelelést célzó (a digitális írástudás terjesztését támogató) l; az elsı munkahelyesek beilleszkedését célzó; a különbözı hátrányokkal küszködı fiatalok oktatási rendszerbe való (re)integrálást célzó; a migránsok társadalmi beilleszkedését segítı programoknál, stb. Az a tapasztalat, hogy az említett szakterületek közül több szakterület képviselıi is úgy gondolják, hogy A mentorálás az, amiként ık teszik - és azt kell államilag elismerni, a többit pedig nem. Ezek a rivalizáló törekvések jelentısen megnehezítik a mentorálás társadalmi elismerését, a mentorálást végzı mentorral szemben támasztható szakmai követelmények kimunkálását. Márpedig e szakmai követelmények nélkül nem lehetséges államilag elismert mentorképzés megvalósítása sem. A mentorálással, mentorsággal kapcsolatos szakmai megközelítések egymást kizárására törekvı harcával szemben idıszerő és lehetséges egy konszenzusra törekvı megoldás kimunkálása. Ez a konszenzusos megoldás annak a felismerésnek az alapján lehetséges, hogy az említett rivalizáló szakmai megközelítések rendelkeznek egy közös momentummal ti. mindegyik a személyes segítésrıl szól. E megközelítések lényegében a személyes segítség különbözı változatait jelenítik meg, a személyes segítség válfajainak mintegy spektrumát alkotják. A mentorálás, mentorság un. spektrum-fogalma alapján lehetıvé válik a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítása is. E megközelítéssel a moduláris képzés teljesen konform. A központi modul a személyes segítésrıl, az ezzel szorosan összefüggı kompetenciák fejlesztésérıl szól. A többi modul a jelzett spektrumnak megfelelıen kerül kidolgozásra és alkalmazásra. Értelemszerően, ahogy magának a spektrum-fogalomnak a kimunkálásakor is lényeges hangsúly helyezıdik az egyes elemek közötti kapcsolatokra a képzés során is meghatározó jelentıségőek a modulok közötti kapcsolatok, kapcsolódások. 3

4 A Mentorálás/Mentorság munkacsoport a mentorálás/mentorság spektrumfogalma szerinti képzési program meghatározásához a következı feladatokat végezte el: 1. Nemzetközi kitekintés A vonatkozó szakirodalom áttekintése és eredményeinek érvényesítése a kutatási tervekben. 2. Kutatás I. A jelenleg Magyarországon alkalmazott mentorság-mentorálás megközelítések feltárása, s ez alapján az új spektrum-fogalom megalkotása. 3. Kutatás II. A mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igénye, ill. viszonyulása a mentorságmentorálás alkalmazása iránt. 4. Kutatás III. A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevık ill. potenciális mentoráltak jellemzıinek feltárása munkaerı-piaci érvényesülésük ill. sikeres életvezetésük tükrében. 5. Mőhely I. A mentorálást lehetıvé tévı/igénylı társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok (különös tekintettel az értékválasztásokra, értékpreferenciákra) feltárása és rögzítése. 6. Mőhely II. A mentorálás-mentorság új, un. spektrum-fogalmának kidolgozása a Kutatás I eredményei alapján beleértve a fogalom alkalmazhatóságának ellenırzését a különbözı megközelítések esetén. 7. Mőhely III. A mentorálás-mentorság mint tevékenység feltételrendszereinek meghatározása a spektrum-fogalom jegyében támaszkodva a Kutatás II eredményeire (illeszkedése az adott szervezetbe és annak kultúrájába). 8. Mőhely IV. A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevık ill. potenciális mentoráltak un. fantommodelljeinek megalkotása összhangban a spektrum-fogalommal, támaszkodva a Kutatás III eredményeire (a sikeres életvitel illetve az eredményes munkaerı-piaci érvényesülés jegyében). 9. Mőhely V. A mentorképzés metodikájának, tematikájának, segédanyagainak, vizsgakövetelményeinek, tanúsítványainak stb. kidolgozása és akkreditáltatása. 4

5 10. Mőhely VI. A spektrum fogalom kialakítása. Jelen tanulmány a Kutatás II. munkafázisban meghatározott témakör vizsgálatával foglalkozik, vagyis a mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényét, ill. viszonyulását méri fel a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt. 5

6 2 Összefoglaló A EQUAL Integrált Tematikus Hálózat Mentorálás/Mentorság munkacsoport célja, hogy a magyarországi mentorképzés fejlesztése érdekében, a közösen kidolgozott mentorálás, mentorság un. spektrum-fogalma alapján lehetıvé tenni a mentorképzés konszenzusos válfajának megvalósítását. A fenti cél érdekében kérdıíves felmérést végeztünk, hogy meghatározzuk mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényét, ill. viszonyulását a mentorságmentorálás alkalmazása iránt. A vizsgálat fı célkitőzése: meghatározni azokat a mentorálás körébe tartozó tevékenységeket, foglalkozásokat, szakmákat, amelyekre a munka-erıpiaci szereplıknek szükségük van. A kutatás alapját szolgáló kérdıíveket a konferenciákon és workshopok-on történt az IT- Mentor projekt ismertetése keretében a személyes megkeresés alapján a rendezvények résztvevıi töltötték ki. A rendezvényeken megkérdezettek (248 fı) közül 57 fı (22,9 %) adott hasznosítható választ. Az elektronikus kérdıív személyhez került kiküldésre. Az elektronikusan visszaküldött kérdıívek száma 53 (3%). A kérdıíven megkérdeztük, hogy korábban az adott szervezetnél volt-e mentorálás? Az új munkatárs mentorálására a válaszadók által adott igen válaszok nagy mértéke (27-40%) jelzi, hogy hazánkban az új munkatárs mentorálása már elfogadott tevékenységnek minısül. A kedvezı arányú mentorszolgáltatást alkalmazók mellett, azonban a vállalatok esetében a legalacsonyabb az igen válaszok száma, tehát fontos feladat lehet a vállalati vezetık tájékoztatása, a mentorálási tevékenység kedvezı hatásairól és az alkalmazás támogathatóságáról. (8.1. melléklet) A fogyatékosok mentorálására adott válasz, már jelentıs eltérést mutat a non-profit szektor javára (36%), a vállalati szféra képviselıi 9%-ban említettek mentorálási tapasztalatot e területen, míg a kormányzati szféra képviselıi nem jelezték, hogy náluk alkalmaztak volna erre a célra mentorokat. A felmérés egyértelmően igazolja, hogy ezen a területen komoly felvilágosító munkára van szükség, fıként a kormányzati, illetve a vállalati vezetık és munkatársak felé. A Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálása a kormányzati szektornál lényegesen nagyobb említési gyakorisággal fordul elı, mint a non-profit- és vállalati szektorban. A kutatás értékelése során külön megkérdeztük a kormányzati szektor szereplıit, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálásának gyakori, a másik két szektort meghaladó említési gyakorisága (7-10%-al szemben 20%) okait feltárjuk. A telefonon feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy kezdik éreztetni hatásukat a minisztériumokban és háttérintézményekben kidolgozott esélyegyenlıségi programok. 6

7 A kutatás egyik legfontosabb kulcskérdése az volt, hogy a megkérdezettek alkalmaznának-e mentort, ha támogatást kapnának a mentor munkájának finanszírozására. A megkérdezettek 71,8%-a jelezte, hogy támogatás esetén alkalmazna mentort. Arra a kérdésre, hogy milyen területen alkalmaznának mentort a válaszok gyakorisága szerint a következı rangsor állítható fel: új munkatárs (21 említés); a munkahelyi továbbképzésben résztvevık (14 említés); a közösségi helyeken digitális írástudatlanok; az átképzésben részesülık (9 említés); az idıs munkavállalók (6 említés); a Gyes-en, Gyed-en lévık (5 említés); a fogyatékosok (5 említés); a megváltozott munkaképességőek (4 említés) mentorálása. A hazai foglalkoztatási, társadalmi viszonyokra jellemzıen az elbocsájtott munkavállalók, alacsony (3 említés), míg a bevándorlók mentorálása nulla említéssel szerepelt. A kérdıíveken a válaszadók szöveges észrevételeket is tehettek. A szóbeli válaszok röviden az alábbiakban foglalhatók össze: A válaszadók megerısítették a mentorálás szükségességét; Támogatás igénybevételét, csak a hátrányos helyzetőek foglalkoztatatásának segítésére javasolják; Fontos, hogy a munkahelyi beilleszkedést a régóta ott dolgozó munkatárs, mint mentor támogassa; Többen csatlakoznának a programhoz (mentorképzés és foglalkoztatás területén is); A költségvetési intézeteknél a mentor foglalkoztatás önköltségére (50%) sincs keret; Fontos területnek tartják a digitális írástudás, eközigazgatás, a képzés és munkahelyi beilleszkedés támogatására a mentor alkalmazását; A mentor professzionalizmusa nélkülözhetetlen a hatékony munkához, kiemelik a mentorképzés fontosságát. A kutatás eredményeit terjeszteni kívánjuk: a munkaadók; a munkavállalók felé. A kutatás eredményei alapján megtervezett EQUAL IT-Mentor túlvállalás során javaslatot teszünk a re tervezendı programok esetében, a mentorképzés fejlesztését, a mentorfoglalkoztatás üzleti modelljének elismertetését, s ennek következtében nagyobb számú mentor alkalmazásának biztosítását az UMFT projektjeiben. 7

8 3 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETİ ÖSSZEFOGLALÓ TARTALOMJEGYZÉK MÓDSZERTAN A kutatás témaköre A kutatás célkitőzése: A kutatás területe: EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE: Számszerő adatok értékelése Szöveges vélemények értékelése: A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA A MENTORÁLÁS/MENTORSÁG MUNKACSOPORTBAN ÉS AZ INTEGRÁLT ELNEVEZÉSŐ TERMÉKFEJLESZTÉSI HÁLÓZATBAN Munkaadók tájékoztatása: Munkavállalók tájékoztatása: Tapasztalatok beépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaiban MENTOROK ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI Digitalizátor Projekt "Komplex informatikai szakképzési szolgáltatás vakok számára" - LEONARDO projekt Információs társadalom - IT-mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó MELLÉKLETEK A megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkaadók érdekeltségi rendszere Papíralapú kérdıíves felmérés kísérılevele IT-Mentor Kérdıív Elektronikus felmérés kísérılevele:

9 4 Módszertan 4.1. A kutatás témaköre: A mai Magyarországon a munkaerı-piaci szereplık igényének, ill. viszonyulásának meghatározása a mentorság-mentorálás alkalmazása iránt A kutatás célkitőzése: Meghatározni azokat a mentorálás körébe tartozó tevékenységeket, foglalkozásokat, szakmákat, amelyekre a munka-erıpiaci szereplıknek szükségük van. Ezen tevékenységek feladat és tulajdonság profiljainak meghatározását segítse elı a felmérés, amely eredménye alapján javaslatot lehet tenni a jelenlegi képzések (szak-, felsıfokú és felnıttképzés) területén hol szükséges a mentorképzés (modul, leágazás stb.) indítása. A felmérés adjon választ (becslést) a munkaerıpiacon szükséges különbözı mentorok tevékenységet végzık számára is A kutatás területe: Az elsıdleges munkaerıpiac. A felmérendı mentor tevékenységek meghatározása: - Új munkatárs mentorálása; - Fogyatékkal élık mentorálása; - Megváltozott munkaképességőek mentorálása; - GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık mentorálása; - Átképzésben részesülık mentorálása; - Idıs munkavállalók mentorálása; - Menedékkérık - Elbocsátott munkavállalók mentorálása A kutatás módszertana: A reprezentativitást elérı számú szervezetnél telefonhívással támogatott internetes kérdıív kitöltése és feldolgozása. 110 értékelhetı kérdıív került feldolgozásra. Kézzel kitöltött: 57; Elektronikusan kitöltött: 53. 9

10 5 Eredmények értékelése: A kutatás alapját szolgáló kérdıíveket a konferenciákon (DAT 2008.) és workshopok-on (epsiplus) történt az IT-Mentor projekt ismertetése keretében a személyes megkeresés alapján a rendezvények résztvevıi töltötték ki. A rendezvényeken megkérdezettek (248 fı) közül 57 fı (22,9%) adott hasznosítható választ. Az elektronikus kérdıív 1680 személyhez került (a MATISZ Hírlevélbe) kiküldésre. A kiküldés után telefonon 164 fı került megkeresésre. Az elektronikusan visszaküldött kérdıívek száma 53 (a hírlevélben részesülı személyek 3%-a, illetve, a telefonon megkeresett személyek 32%-a). A papíralapú kérdıív kísérılevelét, a 6.2. sz. melléklet, míg a kérdıív tartalmát, a 6.3. sz. melléklet tartalmazza. A 6.4. sz. mellékletben az elektronikusan kiküldött kérdıív kísérılevele található. 5.1 Számszerő adatok értékelése Válaszadók megoszlása szektorok szerint Vállalati szektor; 50% Kormányzati szektor; 5% Non profit szektor; 45% 1. ábra A kérdıívekre választ adók megoszlása, véletlenszerően jól megfeleltetett, a mentor foglalkoztatás célcsoportjainak fontossági sorrendjéhez (1. Vállalati szektor 50%, 2. Nonprofit szektor 45%, 3. Kormányzati szektor 5%). Vizsgáltuk, az adott szektorokon belül, hogy az egyes szervezetek, milyen arányban vettek részt a válaszadásban: Non profit civilszervezetek Intézmények Vállalati szektor: Közepes- és nagyvállalat KKV 10

11 Non profit szektor válaszadóinak megoszlása Civil szervezetek; 56% Intézmények 44% 2. ábra A non-profit szektor intézményei közé soroltuk a kutató-fejlesztı helyeket (BME ITTK), a kulturális intézményeket (Nemzeti Színház, Magyar Nemzeti Galéria) és az egyetemeket (MOME). A civil szervezetek közül, több fogyatékosokkal foglalkozó szervezet is választ adott (hallássérültek HARKE, Hallatlan Alapítvány; mozgássérültek MOTIVÁCIÓ Alapítvány). Vállalati szektor válaszadóinak megoszlása Közepes- és nagyvállalat; 20% KKV; 80% 3. ábra 38 kis- és közepes vállalkozás adott választ a vizsgálat során, amelyek közül, mintegy 80%- ot képviselnek (a felmérés helyszínébıl, győjtıkörébıl fakadóan) az informatikával foglalkozó szervezetek. 11

12 Az informatikai szervezetek kiválóan alkalmasak az einclusion/ebefogadás programok elısegítésére. A az elmúlt idıszakban több fejlesztési programot valósított meg hátrányos helyzetőeknek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával történı foglalkoztatás szervezésére. (lásd a tanulmány Mentorok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai fejezetben a Digitalizátor, Blind és IT- Mentor projekteket) A 6.2. sz. mellékletben található a kutatás alapját képezı kérdıív, a kérdıív második sorszámú kérdésére adott válaszokat az alábbiakban értékeljük. A feltett kérdések felsorolása: Alkalmazott e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? - Új munkatárs mentorálása; - Fogyatékkal élık mentorálása; - Megváltozott munkaképességőek munkahelyi mentorálása; - GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık mentorálása; - Átképzésben részesülık mentorálása; - Idıs munkavállalók mentorálása; - Elbocsátott munkavállalók mentorálása - Munkahelyi továbbképzésben résztvevık mentorálása - Közösségi helyeken digitális írástudás, képzés mentorálása - Bevándorlók mentorálása Új munkatárs mentorálásának elterjedsége a válaszadók %-ában 50 % Non profit Vállalat Kormányzat 4. ábra A válaszadók által adott igen válaszok nagy mértéke (27-40%) jelzi, hogy az adott szervezeteknél, az új munkatárs mentorálása, már elfogadott tevékenységnek minısül. A vállalatok által jelzett igen válaszok (27%) alacsonyabb mértékő, mint a kormányzat és a non profit szektor válasza. 12

13 A 3. ábrában szereplı, kedvezı arányú, mentorszolgáltatást igénylık mellett, tehát fontos feladat lehet a vállalati vezetık tájékoztatása, a mentorálási tevékenység kedvezı hatásairól és az alkalmazás támogathatóságáról. A támogatás módozatait a 8.1 melléklet tartalmazza. Fogyatékosok mentorálásának említése a válaszadó %-ában % Non profit Vállalat Kormányzat 5. ábra Az új munkatárs mentorálásánál (4. ábra), a három szektornál tapasztalt közel azonos mértékő igen válasszal szemben, a fogyatékosok mentorálására adott válasz, már jelentıs eltérést mutat a non profit szektor javára. A felmérés egyértelmően igazolja, hogy ezen a területen komoly felvilágosító munkára van szükség, fıként a kormányzati, illetve a vállalati vezetık és munkatársak felé. Megváltozott munkaképességőek mentorálásának említése a válaszadók %-ában % Non profit Vállalat Kormányzat 6. ábra A megváltozott munkaképességőek mentorálása az elmúlt idıszakban kisebb mértékben valósult meg, mint a fogyatékosok esetében. 13

14 Az eltérés, egyrészt a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatási támogatásának, ismerethiányának tudható be, másrészt a civilszervezetek nagy része, természetesen, elsısorban a fogyatékos személyek foglalkoztatásának bıvítésével foglalkozik. A három szektor közötti eltérés az 5. ábrában már meghatározott arányokat igazolja vissza. Gyes-rıl, Gyed-rıl visszatérık mentorálásának említése a válaszadók %-ában % Non profit Vállalati Kormányzat 7. ábra A Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálása a kormányzati szektornál lényegesen nagyobb említési gyakorisággal fordul elı, mint a non-profit és vállalati szektorban. A kutatás értékelése során külön megkérdeztük a kormányzati szektor szereplıit, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérık mentorálásának gyakori, a másik két szektort meghaladó említési gyakoriság (7-10%-kal szemben 20%) okait feltárjuk. A telefonon feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy kezdik éreztetni hatásukat a minisztériumokban és háttérintézményekben kidolgozott esélyegyenlıségi programok. A megkérdezettek jelezték, hogy a Gyes-rıl és Gyed-rıl visszatérıkkel, az intézmények humánpolitikai részlegei külön foglalkoznak. A kutatás egyik legfontosabb kulcskérdése az volt, hogy a megkérdezettek alkalmaznának-e mentort, ha támogatást kapnának a mentor munkájának finanszírozására. A személyes (rendezvényeken történı) interjúk alkalmasak voltak arra, hogy tájékoztatást adjunk a kedvezı lehetıségekrıl is. 14

15 Mentort alkalmazna, ha támogatást biztosítanának a megkérdezettek %-ában 100 % Non profit Vállalat Kormányzat 8. ábra A megkérdezettek 71,8%-a jelezte, hogy támogatás esetén, alkalmazna mentort. A kérdıívben szereplı kérdés, hogy a személyes segítéssel, mentorálással, a digitális írástudás támogatható-e. Mentor alkalmazása segíti a digitális írástudás terjesztését, az igennel válaszolók a megkérdezettek %-ában. % Non profit Vállalat Kormányzat 9. ábra A kérdésre adott válaszok egyértelmően igazolták: A civilszektor megértette, hogy az új IKT technológiák által létrehozott információs társadalomban való belépést (digitális írástudás megszerzését) a mentorálás hatékonyan támogatja. A civilszektor szerepe a digitális írástudás megszerzésében hatékonyabb, mint a kormányzati felülrıl jövı irányítással megvalósuló tevékenység. A vállalati és kormányzati szféra szintén kiemelkedı mértékben (87%, illetve 60%) támogatja a mentoroknak a digitális írástudás elterjesztésében való alkalmazását. A kérdıíven megérdeklıdtük, hogy abban az esetben, ha a válaszadó a munkahelyén alkalmazna mentort, milyen területeken tenné meg azt. 15

16 Igen választók száma (fı) Alkalmazna e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? kérdésre adott válaszok száma. Új munkatárs mentorálása 21 Fogyatékkal élık mentorálása Megváltozott munkaképes ségőek GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık Átképzésben részesülık ábra Igen választadók száma (fı) Alkalmazna e az Ön munkahelye az alábbi esetekben mentort? kérdésre adott válaszok száma. Idıs munkavállalók 6 Elbocsátott munkavállalók 3 Munkahelyi továbbképzésb en résztvevık Közösségi helyeken digitális írástudás, képzés Bevándorlók ábra A válaszadók a legtöbb esetben új munkatárs mentorálására (21 említés) kívánnak mentort alkalmazni. A következı két terület, ahol fontosnak tartották a mentorálást (14 említés), a munkahelyi továbbképzésben résztvevık és a közösségi helyeken digitális írástudást oktatók. A rangsort folytatva, az átképzésben részesülık (9 említés), az idıs munkavállalók (6 említés), a Gyes-en, Gyed-en lévık (5 említés), a fogyatékosok (5 említés), végül a megváltozott munkaképességőek (4 említés) mentorálására jelentkezik igény. 16

17 A hazai foglalkoztatási, társadalmi viszonyokra jellemzıen az elbocsájtott munkavállalók, alacsony (3 említés), míg a bevándorlók mentorálása nulla említéssel szerepelt. A kérdıíven szereplı utolsó kérdés a digitális írástudás alkalmazása, a digitális kultúra terjedése tekintetében kívánta feltárni a válaszadók véleményét. Az EQUAL IT-Mentor projekt túlvállalásában szeretnénk a TAMOP Kulcskompetenciák program elıkészítésére a digitális írástudás fejlesztésére egy pilot projektet megvalósítani, ezért tartottuk fontosnak a digitális kultúra fejlesztésére vonatkozó kérdést is feltenni. Ön szerint a digitális kultúra terjedése-terjesztése elısegíti-e a hazai informatikai szektor bıvülését, a magyar termékek iránti kereslet növekedését? Igen választ adók száma (fı) Non profit Vállalat Kormányzat 12. ábra A kérdésre igen választ adók száma igazolja, hogy a digitális írástudás megszerzését támogató mentori tevékenység elısegíti a mentoráltak életminıségének, munkaerı-piaci pozícióinak javítását és ezen folyamat következtében az infokommunikációs technológiák és a digitális tartalomtermékek iránti belsı fogyasztásának növelését eredményezik. A digitális írástudással rendelkezık a szakképzésbe való belépés lehetıségét szerzik meg és ezáltal a gazdaság versenyképességét is javítják. 17

18 5.2 Szöveges vélemények értékelése: A kérdıíven lehetıség volt szöveges javaslatok megadására is. Az alábbiakban ezeket a válaszokat értékeltük ki: A válaszokat az a következı témakörök szerint csoportosítottuk. Közigazgatás támogatása mentorálással: Én a mentort legfontosabbnak a most formálódó igazgatási centralizáció kapcsán tartom elengedhetetlenül fontosnak. Minden településen kell, hogy legyen valaki, aki segíti a számítógépre, internetes kapcsolatra átköltöztetett igazgatási ügyintézésben. (Infopen) Magunk mentoráljuk a munkatársainkat, mert mikro-vállalkozás vagyunk. A mentorok alkalmazását elsısorban a közösségi internet-hozzáférési helyeken, valamint az e-közigazgatás és az e-learning segítésére tartjuk fontosnak. (TANINFO Kft.) Képzés támogatása mentorálással: Az egyénre szabott képzés megtalálása, és a képzés ideje alatti mentorálás fontos. (Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Magam is alkalmazott vagyok, de szisztematikusan foglalkozom az Önök által felsorolt csoportokkal. A bevándorlók nekem Erasmus hallgatóim vannak - több éve - több évre. A kérdıívben felsorolt minden munkaterületen alkalmazni kellene mentort. (JGYPK Szeged) Nálam csak diplomás szoftverfejlesztık dolgoznak, akik nálam írják diplomamunkájukat. Én magam vagyok a mentoruk egyetemi éveik alatt. (Új Calculus Számítógép-alkalmazási Bt.) Csatlakozna a mentor programhoz: Csatlakozna az IT-Mentor programhoz. (Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona) Csatlakozna az IT-Mentor programhoz. (Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete) Megfelelı feltételek esetén szívesen vállalnánk a mentorok képzését. (Iqsoft-John Bryce Kft) Ezekben az években mennek nyugdíjba az elsı komolyabb IT tapasztalattal rendelkezı mérnökök, diplomások, akiknek szaktudását és óriási tapasztalatát nem szabadna veszni-hagyni, aktív nyugdíjasokként szívesen részt vennének a programban. (VT-SOFT Kft.) Mentorálás díjazása: Az 50%-támogatást sem tudná fizetni az intézmény az IT-Mentorok alkalmaztatásánál, csak meglevı munkatársak szakismeretére támaszkodhat. (BME OMIKK) Az ELTE PPK keretében a mentortanárok a felsıoktatásba belépı hátrányos helyzető hallgatók felsıoktatási tanulmányokba történı beilleszkedését segítik. Ezért fizetést, tiszteletdíjat, órakedvezményt nem kapnak. (ELTE PPK) 18

19 Mentor professzionalizmusa, képzése iránt megfogalmazott igények: Csak akkor életképes az ötlet a támogatással történı foglalkoztatás-, ha a mentor valóban profi szinten ért a szakmához, nem csak az IT-hez, ahhoz is, ahol alkalmazzák. (GKI Gazdaságkutató Zrt.) A hallássérült személyek mentorálásra szóló kiválasztásában egy szintén hallássérült jól képzett pedagógus alkalmazása szükséges, akit be kell venni a csapatba. (HARKE) Fogyatékosok, hátrányos helyzetőek támogatása mentorálással: Felnıtt illetve fiatal mozgássérültek segítésére, rehabilitációjuk kiszélesítésére szeretnénk alkalmazni illetve képezni mentorokat. (Mozgássérültek Petı András nevelıképzı és Nevelıintézete Hári Mária Könyvtár és Regionális Forrásközpont) Hátrányos helyzető, megváltozott munkaképességőek, tartós munkanélküli csoportok esetén a mentorálást javaslom. (Székesfehérvári Regionális Képzı Központ) Munkahelyi mentorálás Mikro, 1 fıs vállalkozás vagyunk. A digitális írástudásra egy külön országos program kellene. Mentor nálunk még nem dolgozott, de a munkaerı-piacra belépıknek lenne szükséges. (KT Kft.) Új munkatársként nem vennék fel mentort, de a tapasztaltabb munkavállalók közül adnék néhánynak ilyen megbízatást, mint ahogyan ez jelenleg is történik, de külön díjazás nélkül. Ha tevékenysége támogatást kapna, díjaznám is munkáját. (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.) Elsıdlegesnek a beilleszkedés segítését tartom. Ezt nem külön munkatárssal, hanem a szervezet mély beágyazottsággal rendelkezı munkatársa teheti meg hitelesen. Ez azt jelenti, hogy ennek költség-térítése lenne a helyes támogatási forma. (Fıvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.) A támogatás sokadlagos kérdés az új munkaerı alkalmazásánál. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Összefoglalva a szóbeli válaszokat: A válaszadók megerısítették a mentorálás szükségességét; Támogatás igénybevételét, csak a hátrányos helyzetőek foglalkoztatatásának segítésére javasolják; Fontos, hogy a munkahelyi beilleszkedést a régóta ott dolgozó munkatárs, mint mentor támogassa; Többen csatlakoznának a programhoz (mentorképzés és foglalkoztatás területén is); A költségvetési intézeteknél a mentor foglalkoztatás önköltségére (50%) sincs keret; Fontos területnek tartják a digitális írástudás, eközigazgatás, a képzés és munkahelyi beilleszkedés támogatására a mentor alkalmazását; A mentor professzionalizmusa nélkülözhetetlen a hatékony munkához, kiemelik a mentorképzés fontosságát. 19

20 6 A kutatás eredményeinek hasznosítása a MENTORÁLÁS/MENTORSÁG munkacsoportban és az Integrált elnevezéső Termékfejlesztési Hálózatban. A kutatás eredményeit az alábbi disszeminációs terv szerint kívánjuk a partnerség, illetve a szakmapolitikai érdekérvényesítés során hasznosítani: 6.1 Munkaadók tájékoztatása: A kutatás eredménye alapján megállapítást nyert, hogy a mentorálás nagyobb elterjedését egyértelmően, az alkalmazásukhoz adandó támogatások ismeretének hiánya akadályozza. Ennek érdekében a legfontosabb feladat a munkaadók tájékoztatása, a jelenleg is érvényben lévı támogatási lehetıségekrıl (6.1 melléklet). A kutatás eredményeit röplap formában megfogalmazzuk, amelyben tájékoztatást adunk a mentorok képzési és alkalmazási lehetıségeirıl. A tájékoztatást a következı eszközök felhasználásával kívánjuk biztosítani: MATISZ, munkaadói hírlevél; honlap; média; workshop, elıadás. 6.2 Munkavállalók tájékoztatása: A hátrányos helyzető munkavállalók tájékoztatására jól felhasználhatóak egyrészt az EQUAL-partnerségben résztvevı civil szervezetek (Tematikus Hálózat), másrészt a munkaerı-piaci szervezetek is. 6.3 Tapasztalatok beépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaiba A évi akciótervek egyrészt a hátrányos helyzető munkavállalók foglalkoztatását megfelelı színvonalon (TAMOP Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, TAMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért, TAMOP Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı járulékkedvezmények), másrészt a mentorok alkalmazását (TAMOP Lépj egyet elıre, TAMOP Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése) még csak kismértékben támogatják. 20