TÉMÁINK NAPRÓL-NAPRA SAKK-MATT-PATT DÖNTÖTT AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY: NEM VONJUK VISSZA, MINDENNAPOS TESTNEVELÉS EZ AZ BRIT OKTATÁS A PEDAGÓGUSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÉMÁINK NAPRÓL-NAPRA SAKK-MATT-PATT DÖNTÖTT AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY: NEM VONJUK VISSZA, MINDENNAPOS TESTNEVELÉS EZ AZ BRIT OKTATÁS A PEDAGÓGUSOK"

Átírás

1 Budapest, Somogyi Béla u. 20. ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS NAPRÓL-NAPRA TÉMÁINK SAKK-MATT-PATT 3. OLDAL EZ AZ 5-9. oldal DÖNTÖTT AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY: NEM VONJUK VISSZA, CSAK FELFÜGGESZTJÜK A SZTRÁJKFELHÍVÁST! ÁLLAMOSÍTÁS NEM OLYAN, MINT 45-BEN 16. OLDAL BRIT OKTATÁS 22. OLDAL MINDENNAPOS TESTNEVELÉS oldal A PEDAGÓGUSOK SZABADSÁGÁNAK KIADÁSÁRÓL 23. OLDAL április

2 AKTUÁLIS A KORMÁNY MÉLTATLAN A KLEBELSBERG NÉV HASZNÁLATÁRA - MONDJA AZ ÖRÖKÖS Tiltakozik a Klebelsberg név használata ellen az egykori kultuszminiszter unokahúga. Gróf Klebelsberg Éva már többször jelezte a szaktárcának, hogy engedélye és jóváhagyása nélkül bitorolják nevét, de érdemi választ eddig nem kapott, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak tavaly július 16-án címzett nyílt levelében gróf Klebelsberg Éva kijelentette: a Klebelsberg nevet, sem a gróf Klebelsberg nevet, mint Magyarországon jól használható értékes brandet ne használjátok az engedélyem nélkül.... Az új szervezet szellemisége (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - a szerk.) nem gróf Klebelsberg Kunóra, a nagy kultuszminiszterre emlékeztet, inkább egy pedellus-szakszervezet kisstílû végrehajtó szervezetére. Javallom pl. Aczél György nevének használatát az Intézményfenntartó élére! Érdemi válasz nem érkezett a tiltakozásra, ezért a Klebelsberg család rangidõs tagjaként novemberben már Balog Zoltánhoz, az Emberi Erõforrások Minisztériumát vezetõ miniszterhez intézte szavait:... megerõsítem tiltakozásom harmadszorra is Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata - korábban MSZP, elõtte MSZMP tagi minõségében - nemrég vállalt Klebelsberg intézményfenntartó tartalmi és névhasználati keresztanyasága ellen. Ez méltatlan a Klebelsberg nemzettséggel szemben. Ehhez nem járulok hozzá, mint a család rangelsõje. Végül minthogy tiltakozása hatástalannak bizonyult, tavaly az év utolsó napján a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kancellárjához fordult: Tisztelt Kancellár úr! Egy feljelentést mellékelek Önnek a Magyar Állam ellen december 31-ig egy fél év múltán sem kaptam választ az oktatási államtitkár asszonytól, dr. Hoffmann Rózsától levelemre. A nevemnek, illetve a nevünknek használata az állam által maga az árulás, az emberi jogaink elárulása. Nagybátyám, gróf Klebelsberg Kuno, Magyarország kultuszminisztere iskolákat és egyetemeket épített és nem bezáratta azokat. Kérem, tiltsák meg a Klebelsberg névhasználatot, mivel én megtiltottam akár a Klebelsberg, akár a gróf Klebelsberg név engedélyem nélküli használatát. Lapunk megkereste gróf Klebelsberg Évát, aki egyben a Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány elnöke is. Írásbeli kérdéseinkre adott válaszait teljes terjedelmében közöljük. STOP: Mi a kifogása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ névviselése ellen? Klebelsberg Éva: Kifogásom az engedélyem nélküli névviselés. Annak márkanévként, brandként való használata, viselése politikai célokat szolgál. - Eddig kinek és milyen formában jelezte nemtetszését? - Nemtetszésem jeleztem Hoffmann Rózsa államtitkárnak, Balog Zoltán miniszternek, Klinghammer István államtitkárnak és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak. - Milyen válaszokat, reakciókat kapott? - Balog Zoltán kabinetfõnökétõl, fõnöke nevében: Így akartak emléket állítani a nagy miniszternek. - Miért fordult az európai testülethez jogorvoslatot keresve? december 31-ig nem kaptam tiltakozó nyílt levelemre választ Hoffmann Rózsától. - Milyen eredménnyel lenne elégedett az intézmény névviselésével kapcsolatban? - Tulajdonnév nélküli Intézményfenntartó, mert senki sem tekinthetõ a nagy magyar oktatás- és tudománypolitikusok közül Hoffmann Rózsa KIK, és Marekné Pintér Aranka komikus KLIK nevû mamutintézménye szellemi elõdjének. A KLIK elnevezést divatba segített Marekné fõnökasszony még a helyesírás szabályait sem ismeri: a névbõl csak a kezdõbetût használhatjuk rövidítés tagjaként. Ilyen alapon is törlendõ a gittegylete. Viszont ilyen általános iskolás helyesírási szabályok ismeretének híján nem bíznék semmilyen EMMI alkalmazottra évente 47 milliárd forintot, a magyar közoktatási rendszer gazdálkodását vezetõ személyre. - Milyen oktatáspolitikát tartana méltónak e névhez? - Az utolsó kérdéshez olvassák el az általunk kiadott Gróf Klebelsberg Kuno politikai hitvallását, melybõl témába vágó részleteket a késõbbiekben szívesen küldök, nehogy azt higgyék olvasóik, hogy a vaskalapos államtitkár asszony gróf Klebelsberg Kuno köpönyegébõl bújt elõ. Szerzõ: trencséni STOP Ráció a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének lapja A lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készül Felelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke Fõszerkesztõ: Szita Róbert Képszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnöksége Kiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya 1085 Somogyi Béla u. 20. ISSN: Lapterv, tipográfia: Kiss Csaba Nyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán Készült 1000 példányban 2

3 VEZÉRCIKK Patt helyzet látszott kialakulni a közoktatásban. A makacsul rigid minisztériumi álláspontot látva a sztrájkbizottsági tárgyalásokon, megtapasztalva annak keserû következményét, a totális kormányzati nem -et minden követelésünkre, arra kényszerült a PDSZ Országos Választmánya, hogy határozott idejû országos sztrájk szervezésébe kezdjen. Megfelelve a rendkívül slendrián sztrájktörvény elõírásainak egyeztetõ tárgyalásokat kezdtünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökével a személy és vagyonbiztonság kérdésében, s megegyezésre jutottunk. A sztrájkbizottság vállalta az iskolákban tartózkodók biztonságának megszervezését s a felügyeletet a sztrájk idõtartama alatt. Marekné dr. Pintér Aranka pedig levélben tájékoztatott minket arról, hogy a sztrájk idején a gyerekek felügyeletét megszervezi a KLIK. Ebbe a megállapodásba nyúlt bele az EMMI, bírósági eljárással fenyegetve meg a PDSZ-t megállapítandó a sztrájk jogszerûtlenségét. Felelõsen gondolkodó szakszervezet ilyenkor nem tehet mást, mint bírósághoz fordul annak érdekében, hogy mondja már ki valaki végre: hogyan lehet jogszerûen sztrájkolni a pedagógusoknak Magyarországon? A bírósági herce-hurca következtében egyre tolódik a lehetséges munkabeszüntetés ideje, veszélybe sodorva a közelgõ érettségit. Nem tehettük meg, hogy a minisztériumi kompromisszum képtelenség miatt, maturáló diákok ezrei kerüljenek lehetetlen helyzetbe. Április 4-én újabb ajánlatot tettünk az EMMI-nek, melyben az új típusú munkaidõ szervezés szabályozásának átgondolását javasoltuk. A miniszter és az államtitkár nyitott volt kezdeményezésünkre, cserébe viszont a sztrájkfelhívás visszavonását kérték. A PDSZ elnöke kezdeményezte a felhívás felfüggesztését a tárgyalások idejére. A Választmány egyhangú állásfoglalása a jobb oldali hasábon található sajtóközleményben olvasható. SAKK-MATT-PATT KÖZLEMÉNY SAJTÓKÖZLEMÉNY A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és az Emberi Erõforrás Minisztériumának vezetõje között, az államtitkár asszony bevonásával a Liga Szakszervezetek elnökének jelenlétében április 4-én egyeztetõ tárgyalás zajlott le. Ennek tárgya a sztrájktárgyalások eredménytelensége miatt a közoktatásban kialakult sztrájkveszélyes helyzet feloldása volt. A PDSZ elnöke javaslatot tett a pedagógusok új típusú munkaidõ szabályozásának újragondolására, mert megítélésük szerint az jelentõs mértékben veszélyezteti a pedagógus álláshelyek számát. A tárgyalások újraindítása érdekében a PDSZ elnöke kezdeményezte az Országos Választmánynál a sztrájkfelhívás felfüggesztését a tárgyalások idejére. Az Országos Választmány az alábbi javaslatot egyhangú szavazással támogatta: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya támogatja a sztrájkfelhívás felfüggesztését, az Emberi Erõforrás Minisztériuma tárgyalódelegációjával a pedagógus álláshelyek számát súlyosan veszélyeztetõ új típusú munkaidõ beosztás témakörében újrainduló tárgyalások idejére. Az Országos Választmány az egyeztetõ tárgyalások azonnali megkezdését, és legfeljebb 10 munkanap alatt történõ befejezését javasolja. Tárgyalásokat kezdeményezõ levelünket eljuttatjuk az illetékesekhez. Budapest, április 8. Mendrey László sk elnök Az Országos Választmány ugyanakkor jelezte, hogy kifejezett igénye az Ágazati Kollektív Szerzõdés kimunkálásában való részvétel. Erre viszonylag kevés esély mutatkozik, hisz minisztérium és az együttmûködõ szakszervezetek aláírói között már folyik a munka ebben a kérdésben. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy saját elképzeléssel kell elõállnunk, s azt megismertetve tagságunkkal, önálló beadványként kell letenni azt az asztalra. A sztrájkfelhívás visszavonása a tárgyalások eredményétõl függ. Érdekeltek vagyunk a gyors, és eredményes munkában. Mire ezeket a sorokat olvassák, talán kiderül, hogy van e fény az alagút végén... Ha nincs, vagy pedig az ismét a mozdony, akkor nincs más lehetõség, mint a munkabeszüntetés! Mendrey László Az Emberi Erõforrások Minisztériumában Gaskó Istvánnak, a Liga Szakszervezetek elnökének kezdeményezésére és részvételével a mai napon megbeszélést folytatott Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelõs államtitkár, valamint Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A tanácskozás eredményeként a felek megállapodtak abban, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek egy, a PDSZ által aggályosnak tartott kérdés: a pedagógusok új munkaidõ számításának ügyében. A megállapodás értelmében Mendrey László vállalta, hogy kezdeményezi a PDSZ pedagógus sztrájkra szóló felhívás visszavonását. Az érettségi vizsgákat ennek értelmében nem veszélyeztetheti a korábban meghirdetett esetleges munkabeszüntetés. Az EMMI és a PDSZ egyaránt törekedni fog rá, hogy lehetõleg megegyezés szülessen közöttük. Az újranyitott tárgyalások kapcsolódnak a korábban megállapodást kötött öt pedagógus szakszervezettel folytatott egyeztetésekhez. Budapest, április 4. 3

4 AKTUÁLIS A MAGYAR GÉNIUSZ Mindig is bõvelkedtünk feltalálókban, most sincs hiány belõlük. A legújabb géniusz Frau Hoffmann, aki feltalálta a sztrájk nélküli sztrájkot. Küldöncével üzent a tanároknak, hogy sztrájkolhatnak (mert nálunk jogállam és demokrácia van ahogy azt Áder János is megerõsítette ünnepi aláíró beszédében), de közben százszázalékos szolgáltatást kell nyújtaniuk, vagyis egyetlen óra sem maradhat el. Eredetileg a sztrájk definíció szerint több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés, de ez a több mint százéves gyakorlat fölébresztette a fékezhetetlen agyvelejû újító alkotó kedvét. Végül is mindig így születnek a nagy találmányok: valaki nem nyugszik bele a megszokottba, és új utakat keres. A sztrájk nélküli sztrájk találmánya végtelen távlatokat nyit. Nem kell lefolytatni mindenféle bonyolult eljárásokat. Egyszerûen bejelentik, hogy sztrájk van, majd folytatják a munkájukat. Ez a megoldás mindenkinek jó. A sztrájkolók nyakló nélkül sztrájkolhatnak, a munkaadóknak nem kell izgulniuk a kiesõ bevételek miatt, a fogyasztók észre sem veszik, hogy sztrájk van. Nem sokáig késhet az éji homályban Hoffmann Rózsa fölterjesztése Nobel-díjra. Andor Mihály HABÁR FÖLÜL A GÁLYA Az EMMI államtitkára ismét szükségét érezte annak, hogy minõsítsen, fenyegessen, félre értsen Sajtótájékoztatóján nem elõször - formált jogot a PDSZ minõsítésére. Hoffmann Rózsa tévedhetetlenül jelölte meg a szakszervezethez méltó magatartás paramétereit. Ebben primátusa a kormányzattal való egyetértésnek van. Így volt ez a régi szép idõkben, s ez látszik evidenciának napjainkban, s vélhetõleg ez az elvárás a mi boldog szép jövõnkben is. Mert aki nem hisz a mi boldog szép jövõnkben az, ha még nem is áruló, de mindenképpen gyanús, ráadásul nem viselkedik szakszervezethez méltón. Mert, hogy milyen is a virtigli szakszervezet, azt õ mindenkinél de nálunk biztosan jobban tudja január elsejétõl az állam fenntartóként irányítja a közoktatás szereplõinek életét. Képviselõje napjaink Magyarországán veszi a bátorságot ahhoz, hogy meghatározza mit vár el a tárgyalóasztal másik oldalán ülõ tárgyalóféltõl. Nem ok számára felmentéshez az, hogy javarészt abban az idõben szocializálódott, mikor ez párt utasításra egyszerûen megoldható volt, mint ahogy az sem, hogy ma is vannak olyanok, akik megfelelnek elvárásainak. Aki nem áll be a sorba azt támadni kell. Mindegy, hogy mit mond, mindegy, hogy mit javasol, s nem számít, hogy megegyezést akar. Igaz - nem diktátumok alapján - hanem kompromisszumok révén. Ebben az EMMI közoktatásért felelõs(?) államtitkára nem érdekelt. Nem érti, s talán nem is akarja érteni, hogy a PDSZ felelõs magatartása megköveteli, hogy a pedagógus érdekek, s a közoktatás valódi védelme érdekében határozottan követeljen garanciákat az ígéretek betartásáért. Önmagában is figyelemre méltó, hogy annak a kormányzatnak a tagja, mely erkölcsöt és etikát akar taníttatni az iskolákban, ellenzéki pártos viselkedésnek gondolja garanciák vállalásának, s szükség esetén a következmények levonásának igényét, s nem tekinti evidenciának azokat. Kormányzati tényezõként listák összeállítását várja el azokról, akik véleményük kifejezéseként sztrájkkal tiltakoznak a várható megszorítások ellen. Voltak ilyen listák régen is. Bélisták, és fekete listák. Tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy ilyen listák összeállítását a törvény nem teszi lehetõvé A PDSZ azért jött létre, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon ezzel a gyakorlattal. Mi hiszünk abban, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, s hogy a történelem az élet tanítómestere. De tudjuk, megtapasztaltuk, s megtapasztaljuk napjainkban is, hogy a feltételes reflexek újraélesztésének igénye a politikusok esetében bizony határozott igény. Nekünk pártoktól független határozott oktatási, nevelési elképzelésekkel rendelkezõ értelmiségieknek azonban ez nem pálya. Nem ezért áldoztuk életünk elmúlt húsz évét az oktatás átalakítására, nem erre adtuk szavazatunkat mikor hittünk a szép szavaknak. Száz százalékban biztosak vagyunk abban, hogy a kétharmad nem errõl szól. Vannak, akik szerint alá kell merülni, ki kell bekkelni. Lehet. A friss hullámok azonban minket fognak igazolni. TÁVOZIK HOFFMANN RÓZSA JOBBKEZE Április 15-én távozik posztjáról Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár írja az Index. Az értesülést az oktatásért felelõs államtitkárságon megerõsítették a hvg.hu-nak... A köznevelési törvény kidolgozásában jelentõs részt vállaló Gloviczki Zoltán már tavaly októberben is kérte felmentését, amikor kiderült, hogy a 2013 szeptemberére ígért, jelentõs béremeléssel járó pedagógus-életpálya bevezetése az ország gazdasági helyzete miatt 2014 januárjára tolódhat. A pedagógus szakszervezetek ezután jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak. Hoffmann Rózsa marasztalta Glovczki Zoltánt, akire a megfeszített törvényalkotási munka miatt továbbra is szükség volt. Akkor úgy állapodtak meg, hogy tavaszig marad a helyén, amíg fontos feladatait lezárja. Az Index úgy tudja: már megtalálták Gloviczki utódát, de egyelõre nem tudni, kirõl van szó. 4

5 Február Sztrájk lesz Határozatlan idejû országos sztrájkot hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mert az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban nem sikerült megállapodnia a kormánynyal jelentette be a PDSZ elnöke. Mendrey László február 16-án, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: teljes kudarccal zárult az öt tárgyalási fordulóból álló, elõzõ nap befejezõdött tárgyalássorozat, minden kompromisszumos javaslatukat elutasította az Emberi Erõforrások Minisztériumának képviselõje. A PDSZ elnöke emlékeztetett: azért nem fogadták el a pedagógusszervezetek közös sztrájkbizottságával folytatott tárgyalások lezárását jelentõ egyezményt és léptek ki január 18-án a sztrájkbizottságból, mert nem tartották elegendõnek az ígéreteket, és azok betartására nem láttak garanciát, ezért új követeléseket fogalmaztak meg. A szakszervezeti vezetõ kifejtette: azt akarták elérni, hogy azok az iskolák, ahol nem vált be az államosítás, kerüljenek ki a rendszerbõl, továbbá az igazgatók munkáltatói jogkörei ne csorbuljanak, a pedagógus-életpályamodell bevezetésével ne növeljék a tanárok munkaterheit, emellett a költségvetésben jelöljék meg és különítsék el ennek forrását, valamint 20 százalékkal emeljék a közalkalmazotti béreket. Bejelentette: jogszerûen, a sztrájkra vonatkozó bírósági határozat függvényében, a március 15-ei ünnepségek utáni idõszakra, az országos választmány által elfogadott és a jövõ hét folyamán kijelölt idõpontban határozatlan idõre országos sztrájkot hirdetnek meg. Határozatlan idejû gördülõ sztrájkot hirdet a PDSZ Az Országos Választmány (OV) február 22-én döntött a pedagógus-sztrájk meghirdetésérõl, valamint a szervezési és lebonyolítási részletekrõl is. Az OV arról határozott, hogy március 15 után határozatlan idejû gördülõsztrájkot hirdet. Sztrájkolni nem a PDSZ, hanem pedagógusok fognak. Az Országos Választmányi ülés résztvevõit Mendrey László elnök köszöntötte, majd még napirend elõtt e sorok írója tájékoztatta a megjelent döntéshozókat a megújuló weblapról, az új tartalmi és látványelemekrõl. Elhangzott, hogy az új weblap, változatlan webcímen március 1-jétõl érhetõ el. Ezt követõen az OV megválasztotta Tollner József OV tagot levezetõ elnöknek. Az elsõ napirendi téma során aktuális tájékoztatót tartott NAPRÓL-NAPRA HÍREK, ESEMÉNYEK Idei elsõ számunkban február 8-ig követtük nyomon a történéseket azonos címû összeállításunkban. Ez alkalommal február közepétõl március végéig vesszük górcsõ alá a velünk kapcsolatos eseményeket. Mendrey László. A PDSZ elnöke elsõként az elmúlt idõszak sztrájkbizottsági tárgyalásairól tájékoztatott, majd arról is beszélt, hogy a sztrájk bejelentése óta kilencen léptek ki a PDSZbõl, ugyanakkor több mint kétszázan csatlakoztak. Meg kell határozni pontosan, mikor kezdõdik el a sztrájk-sorozat és hogyan kívánjuk mindezt lebonyolítani fejezte be gondolatait az elnök. Tollner József levezetõ elnök tárgyalási tapasztalatait megosztva, elmondta: a sztrájkbizottsági egyeztetéseken velünk szemben ülõ felek elsõsorban kormánytagok, nem pedig oktatáspolitikusok voltak. Õk egyébként azt is elmondták, hogy semmilyen mandátumuk nem volt. Azt javaslom, hogy, ha legközelebb leülünk velük tárgyalni, akkor az az esemény ország-világ elõtt történjen meg. Legyen webes közvetítés az egyeztetésekrõl tette hozzá a levezetõ elnök. Ezt követõen több választmányi tag is elmondta, hogy szükséges a tiltakozás. Választmányi tagok egyenként arról is nyilatkoztak, hogy megyénként, illetve régiónként milyen a hajlandóság és szervezõkészség. Az egyik OV tag javaslatára az Országos Választmány valamennyi tagja megerõsítette a sztrájk meghirdetésének szükségességét. Ezt követõen minden választmányi tag elmondta, hogy mit vállal, milyen szervezési és lebonyolítási feladatban vesz majd részt. A sztrájkkal összefüggésben elhangzott, hogy figyelembe véve a kormánnyal véget ért tárgyalásokat, mindenképpen szükséges a sztrájk. Elmondták, hogy olyan sztrájkot kell meghirdetni, mely a tagjainknak kevésbé, a kormánynak, az oktatásirányításnak viszont nagyon fáj. A PDSZ elnöke megfogalmazta: Azt javaslom, hogy gördülõ sztrájkban gondolkodjunk. Március 20-i kezdõnappal naponta más-más megyében sztrájkoljunk. Szeretnék kb. egy hónapos sztrájkot, ahol maximum egy napos fizetésünket kellene majd beáldozni. A sztrájkhajlandóság folyamatos életben tartása lenne a lényeg, illetve, hogy a pedagógusaink tudják, mikor, hol, meddig sztrájkoljanak. Nagy Erzsébet elnökségi tag: komoly elõkészítõ munkát igényel a szervezés, szerintem konkrétan nevezzük meg a tankerületeket, településeket, ahol sztrájkot szervezünk. Nem a szakszervezetünk sztrájkol, mi csak megszervezzük, sztrájkolni a pedagógusok, tagjaink és a jelenleg még nem a PDSZ-hez tartozó kollégáink fognak. Mendrey László hozzátette: Ez a kormányzat csak az erõbõl ért. Mindenkire, más szakszervezetek tagjaira is szükségünk van. Megbízásunkból dr. Nyitrai Károly, a jogsegélyszolgálat vezetõje levelet fogalmazott a KLIK vezetõjének, melyben a sztrájkról és az elégséges szolgáltatásokról kéri ki a véleményét. Az egyeztetés után mondhatjuk azt, hogy a sztrájk - ilyen és olyan feltételek mellett - jogszerû. Nem akarunk senkit sem belevinni a törvénytelenségekbe! Viszont most erõsítsük meg mi, a PDSZ OV jelenlévõ tagjai a korábbi elhatározásunkat! A szavazás eredményeként (18 igen és 1 tartózkodás) a PDSZ március 15 után határozatlan idejû sztrájkot hirdet és részt vesz a szervezésben. A következõ voksolás a lebonyolítás módjáról szólt. A sztrájk kétféle lehet: általános vagy gördülõ sztrájk. 5

6 HÍREK, ESEMÉNYEK Az Országos Választmány tagjai (18 szavazat a gördülõ, 1 az általános mellett) az ún. gördülõ sztrájk mellett tette le a voksát. Ezt követõen arról határoztak, hogy az elnökség részvételével február 25-én feláll az a csoport, mely a gördülõ sztrájk megszervezésével foglalkozik. A csoport február 28-ig kidolgozza a részleteket. A Szolidaritás Mozgalommal való együttmûködésrõl szóló napirendi téma során Szendrei Zoltán OV tag elmondta, hogy rendkívül sajnálatos, hogy nem lehet senkivel szakmai megállapodást kötni anélkül, hogy ne legyen az eleve megbélyegezve, illetve ellenzéki politikai párttal összefüggésbe hozva. Miután többen megfogalmazták, hogy alapszabály-ellenes, hogy egy jövõbeni politikai párttal mûködik együtt a PDSZ bármely szervezeti egysége, arra kérték a PDSZ budapesti választmányát, hogy a Szolidaritás Mozgalommal korábban kötött együttmûködését bontsa fel. Az egyebekben aktuális szakszervezet-politikai ügyekrõl tárgyalt az Országos Választmány. Március 8. - Mendrey László: a március 18-i héten indul a sztrájksorozat! A PDSZ elnöke, Mendrey László arról tájékoztatta a sajtó képviselõit, hogy hol, mikor és hogyan fognak sztrájkolni a pedagógusok. Az elnök azt is kiemelte, hogy a tiltakozás-sorozat elõtt, március 8-án sikerült megállapodást kötni a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vezetõjével a sztrájk jogszerûségérõl. A gördülõsztrájk a március 18-i héten veszi kezdetét. A sajtótájékoztató elején a PDSZ elnöke elmondta: a kormányzati delegáció rugalmatlan és kompromisszumoktól mentes magatartása odavezetett, hogy sztrájkot kell hirdetnünk. Idõközben megkaptuk, hogy mi vagyunk ennek az okai, és vannak bezzeg szakszervezetek és vagyunk mi, a PDSZ folytatta Mendrey László. A kormányzati kommunikációra utalva a PDSZ elnöke kijelentette: a PDSZ felelõtlenségét hangsúlyozni felelõtlenség. Ravasz kormányzati szándék megosztani a pedagógusokat. Azért nem írhattuk alá a kormánnyal a megállapodást, mert nem értünk egyet vele. Számtalan eset volt rá, hogy belülrõl reformálják meg az irányt. Ez nem sikerült eddig sem, ezután sem fog, a hajó megy, de rossz az irány, a kapitány nem jó felé kormányoz. Mivel semmilyen kormányzati kompromisszumos javaslat nem érkezett az elmúlt napokban sem, megszerveztük a gördülõsztrájkot. A pedagógusoknak áldozatot kell hozni, a diákoknak is áldozatot kell hozni, a kormányzatot pedig rá kell kényszeríteni az egyeztetésre. Szerencsére vannak olyanok, akik másként gondolkodnak a kormányzati oldalon is. A sztrájk elõkészítésével kapcsolatban így folytatta Mendrey László: Az elmúlt héten a KLIK vezetõjénél egyeztetést kezdeményeztünk a sztrájk idején megvalósuló személy- és vagyonbiztonságról. A rugalmasságot jelzi, hogy megállapodtunk arról, hogy sztrájk esetén a fenntartó feladata az elégséges szolgáltatások biztosítása és nem a pedagógusoké. Ezért is üdvözöltük Marekné Pintér Aranka, a KLIK vezetõjének levelét. Egy biztos: egy gyermek sem marad felügyelet és ellátás nélkül. A PDSZ négy követelésével kapcsolatban az elnök elmondta: kettõ követelést negligáltunk, de nem vontunk vissza. Két fõ követelésünkkel összefüggésben továbbra is azt kérjük, hogy a kormány, illetve az országgyûlés módosítsa a köznevelési törvény passzusát. Azt követeli a PDSZ, hogy a kormány nyújtsa be azt a javaslatot, miszerint a pedagógus teljes munkaidejének (51 óra) 55%-a legyen (22 óra) a heti kontakt óra. Ezt április 15-ig meg kellene oldania a kormánynak, ahhoz, hogy a parlament törvényt módisíthasson. Így több ezer pedagógus munkahelye válna biztossá tette hozzá. Szeptemberben ki kell fizetni a pedagógusoknak a sokat emlegetett 73 milliárd forintot. Ez viszont jelenleg nem található meg a költségvetésben. Ezért azt követeljük, hogy a kormány vállaljon garanciát ennek kifizetésére, ellenkezõ esetben távozzon a kormány, hiszen így alkalmatlanná válna a feladatára hangsúlyozta a PDSZ elnöke. Hoffmann Rózsa mai kijelentésére reagálva Mendrey László elmondta: nem lehet a gyerekek mögé bújva politizálni és a sztrájk ellen beszélni, ez álságos. Semmilyen szinten nem lehet lajstromba venni a sztrájkolókat. Ezek az erõpolitika jelei, ebben érdekelt a kormány. Ezt követõen a PDSZ elnöke bejelentette, hogy gördülõsztrájkot hirdet, mely a március 18-i héttõl végigmegy az országon, úgy, hogy sehol nem kötelezhetõ senki az elégséges szolgáltatás biztosítására. Akik leteszik a munkát, azok biztosak benne, hogy nem kell gyerekekkel foglalkozni. Ahhoz, hogy a gyerekekkel foglalkozzunk, még van 10 nap, ennyi ideje van a kormánynak, hogy megakadályozza a tiltakozást tette hozzá Mendrey László. Honlapunk, a minden szükséges információt tartalmaz, emellett megkeresünk minden tankerületet, minden igazgatót, szülõket, de a gyerekeket is tájékoztatjuk. Tudjuk, hogy sokan vagyunk és azt is, hoy igazunk van és mélységesen sajnáljuk, hogy erre kényszerültünk. Újságírói kérdésre Mendrey László elnök kiemelte: a szakszervezet támogatottsága a pedagógusok között 40%-os. A sztrájkban résztvevõk száma lényegesen nagyobb lesz, mint a PDSZ aktív tagsága. A sztrájksorozat a március 18-i héten indul. Március A Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult a PDSZ Mendrey László PDSZ elnök a sajtótájékoztatón bejelentette: az elégséges szolgáltatás biztosításáról szóló vita megnyugtató tisztázása érdekében a PDSZ a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult. A jövõ hétre meghirdetett sztrájk március 20-ig nem kezdõdik el. A sajtótájékoztató elején a PDSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban megindult a kormány kampánya a 6

7 HÍREK, ESEMÉNYEK sztrájk, a PDSZ ellen. Ugyanakkor folytatta Mendrey László a PDSZ felmérései szerint nagyon neves intézmények jelezték, hogy támogatják a meghirdetett sztrájkot. Voltak olyanok is, akik más szakszervezetektõl átléptek hozzánk, de volt olyan is, aki engem, mint szakszervezeti vezetõt kritizált. Ez méltatatlan vita, mely nem szolgálja senki érdekét. Ez mindenkinek csak árt. Azt tettük, amit tennünk kellett tette hozzá. Az EMMI-vel lezajlott március 11-i egyeztetés elõzményeirõl a PDSZ vezetõje elmondta: Miután tárgyaltunk heteken át a kormányzat által kijelölt EMMI delegációval a követeléseinkrõl, ezek eredménytelenül lezárultak, majd azt tettük, ami elõ van írva, megkerestük hazánk, egyben Európa legnagyobb munkáltatóját, a Klebersberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), hogy a ez elégséges szolgáltatásokról tárgyaljunk. Elnökségi tagunk, Tollner József és ügyvédünk, dr. Nyitrai Károly ment el tárgyalni és korrekt megállapodás-tervezettel tértek vissza. Ezt követõen az Emberi Erõforrások Minisztériuma március 11- én este jelezte szándékát a sztrájk idején esedékes elégséges szolgáltatás témakörének megvitatásáról. A találkozón a sztrájk jogszerûségének kérdésében a felek között nézetkülönbség alakult ki. Thaisz Miklós, az EMMI politikai tanácsadója mondandójából rövid idõn belül kiderült, hogy az EMMI nem tartja magát ahhoz, amiben a munkáltatóval megállapodtunk. Szerintük nem a KLIKkel, hanem, mint korábban is, az EMMI-vel kell tárgyalnunk emelte ki Mendrey László. A PDSZ elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette: a vita megnyugtató tisztázása érdekében a PDSZ a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult. A március 13-án kelt megkeresésben azt kérte szakszervezetünk a törvényszéktõl, hogy mondja ki: a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetõek az elégséges szolgáltatás ellátására, ha nem mondja ezt ki, akkor fogadja el elégséges szolgáltatásnak azt, hogy tankerületenként jelöljön ki egy-egy iskolát a gyerekekrõl való gondoskodásra. A PDSZ ezek után nem mehet bele egy olyan sztrájkba, aminek a feltételei nem rögzítettek. A Fõvárosi Munkaügyi Bíróságtól azt is kértük, hogy az elégséges szolgáltatásként fogadja el a KLIK-kel kötött megállapodásunkat. A jog szerint 5 napon belül, de leghamarabb március 19-én határozat születhet tette hozzá az elnök. Mendrey László azt is elmondta, hogy mivel a sztrájk a március 18-i héten indult volna, most egy kis türelmet kér a PDSZ, mert nem akarja jogszerûtlenül sztrájkba hívni a pedagógusokat. Amint a bíróság kimondja a jogszerû feltételeket, aktiválja a PDSZ a felhívást. Hozzátette azt is, hogy a tények a PDSZ mellett szólnak, de szeretné, ha ezt a bíróság is kimondaná. Leghamarabb egy hét múlva, március 20-án kezdhetõ el a gördülõ sztrájk. Azt szeretném, ha az EMMI abban lenne érdekelt, hogy ne zavart keltsen, hanem végre átgondolná azokat a javaslatokat, amiket mi tettünk le a tárgyalóasztalra a bérekkel, a munkaterheléssel kapcsolatban. Felkérjük az EMMI-t, hogy kezdõdjenek tárgyalások a vitás kérdésekben. Tárgyalni kell, ez most a legfontosabb zárta gondolatait a PDSZ elnöke. Március Egyáltalán nem okafogyottak a követelések - Mendrey kontra Hoffmann Egyáltalán nem okafogyottak a pedagógusok követelései így reagált a PDSZ elnöke a köznevelési államtitkár március 13-i nyilatkozatára. Mendrey László lapunknak nyilatkozva hozzátette: A közoktatási államtitkárság vezetõje sokadszor érzi szükségét annak, hogy kinyilatkoztatás szinten minõsítse a PDSZ tevékenységét, valamint - az EMMI kompromisszumképtelen álláspontja miatt kialakult - sztrájkhelyzetet. Hoffmann Rózsa egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: okafogyottak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkkövetelései, ugyanakkor örömmel fogadják, hogy az érdekvédelmi szervezet a munkabeszüntetést a megfelelõ jogi keretek között akarja elindítani. Az államtitkár hozzátette: a PDSZ a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) a vagyon- személyvédelemrõl tárgyalt, és nem a még elégséges szolgáltatásokról. Kiemelte: az a lényeg, hogy azok a gyerekek, akik iskolába akarnak járni, és tanulni akarnak, ezt a saját intézményükben megtehessék, és ne kelljen kilométert utazniuk. A gyerekek jogainak védelme az elsõdleges - emelte ki a köznevelési államtitkár, aki hangsúlyozta: várják a munkaügyi bíróság vonatkozó döntését. Hozzátette: a köznevelési rendszerben nem csak a Klik az egyetlen iskolafenntartó, és ha egy szakszervezet sztrájkot hirdet, azt nem csak egy fenntartóval kell megbeszélnie. A köznevelési államtitkár kitért arra is, hogy öt szakszervezettel továbbra is tárgyalnak, a PDSZ követeléseinek jelentõs része okafogyott, azokra a megoldást a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közötti megállapodás rögzíti. Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztató után az MTInek azt mondta: továbbra is a tárgyalásos megoldásban hisz az államtitkárság, és bíznak benne, hogy a többi szakszervezethez hasonlóan a PDSZ is partner lesz az átalakítások folyamatában. Mendrey László, a PDSZ elnöke reakciójában elmondta: Sokadszor tör fel a retro szakszervezetet igénylõ államtitkári igény, sokadszor fogalmazza meg a kormányzat képviselõje, a hatalom diszkrét bájával, milyen is a jó szakszervezet??? A régi szép idõk nosztalgikus felidézése indokolt lehet a személyes kapcsolatokban, de szervezeti szinten nem, s fõleg nem, az elvárás szintjén. Visszás érzések támadnak, amikor a hatalom képviselõje fogalmaz meg dehonesztáló kijelentéseket, a sztrájk okait/okafogyottságát illetõen. Elvárás viszont, hogy érdemben ismerje azokat a követeléseket, melyekrõl a tárgyalások folytak (nulla eredménnyel), s illõ észrevenni, hogy azok túlmutatnak, az általuk felelõsnek tartott szervezetekkel gründolt megállapításokon. S persze szakmai érvek hiányában sem illõ vádaskodni, minõsíteni, lekezelni. Mi sem tesszük. Március Átverték a pedagógusokat? Kiderül, hogy tartja-e magát a kormány a megállapodáshoz. Gyanús, hogy nem. Könnyen lehet, hogy a kormány már most fölrúgta azt a megállapodást, amelyet a közelmúltban kötött a pedagógus-szakszervezetekkel. Legalábbis erre lehet következtetni abból a jelentésbõl, amit Balog Zoltán humánminiszter adott a kormánynak a mindennapos testnevelési órák bevezetésének körülményeivel kapcsolatos elsõ tapasztalatokról és a további feladatokról. A jelentés így fogalmaz: A nagyobb arányú, de felmenõ rendszerû bevezetés során is komolyabb problémák fognak mutatkozni az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények tekintetében is) és a pedagógusellátás területén. A megállapodás szempontjából ez utóbbi a lényeges megjegyzés: néhány sorral késõbb Balog Zoltán ugyanis azt írja, hogy a mindennapos 7

8 HÍREK, ESEMÉNYEK testnevelés bevezetéséhez 2012 szeptemberében a központi költségvetés tudatosan semmilyen bérjellegû vagy dologi hozzájárulási többletet nem biztosított. Balog úgy kalkulál, hogy amikor a rendszer kiteljesedik, vagyis a os tanévben, akkor heti 90 ezer többletórát igényel majd a mindennapos testnevelés. Fizetett túlóraként ez az egy bevezetésre kerülõ tétel 2013 õszének négy hónapjára a pedagógusok besorolásától függõen millió forint központi támogatást igényel. A pedagógus-életpályamodell finanszírozási kereteinek bevezetése a túlóra-kifizetéseket szükségtelenné teszi áll a jelentésben. Magyarul: a kormány, miután bevezette az életpályamodellt, lényegesen magasabb óraszámokkal kalkulál, mint amennyit a megállapodás rögzít. Ha ez így van, akkor ebbõl kikövetkeztethetõ, mit is ért Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár új munkarenden: a Balog-féle jelentés a pedagógusok maximális terhelésével, vagyis 32 órával számol. Ebbõl következhet, hogy felrúgják a szakszervezetekkel kötött megállapodást, amelynek az alapja a 22 óra, amely a pedagóguslétszám kiszámításának alapja. Értelemszerûen, ha 32 órával számol, akkor sokkal kevesebb pedagógusra lesz szükség. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyelõre óvatosan fogalmaz: szerinte a mai tárgyalás ad választ erre a kérdésre. A megállapodás szigorúan köti a minisztériumot, ha a kormány az abban foglaltakat egyoldalúan módosítja, azt a szakszervezetek egyoldalú szerzõdésszegésnek tekintik, de mindez csak az egyeztetés után derül ki mondta. Hozzátette: a megállapodás szerint a pedagógusok tanórával lekötött ideje a munkaidõ 55 százaléka, és a finanszírozott álláshelyeket is ezzel a paraméterrel számolják. (Az 55 százalék 22 óra tanítással töltött idõt jelent.) Az érdek-képviseleti vezetõ szerint kulcskérdés, mit tartalmaz az életpálya bevezetéséhez kapcsolódó foglalkoztatási rendelet, ami a kötelezõ óraszámot szabályozza majd, illetve azt, hogy azon felül milyen módon lehet kötelezõ feladatokat rendelni a pedagógusoktól. A megállapodás szerint a 32 óra nem helyhez, hanem feladathoz kötött. A fenntartó tanítással eltöltött munkaórát írhat elõ, e felett csak kivételes, jogszabályban meghatározott esetekben. A PSZ elnöke szerint, ha a kormány tartja magát a 22 órához, akkor nem kell nagyarányú elbocsátással számolni. Éppen ettõl tartottunk mondta a jelentés kapcsán a kormánynyal kötött megállapodást elutasító, ezért sztrájkra készülõdõ másik érdek-képviseleti szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke. Mendrey László szerint a garanciák hiánya miatt a kormány bármit megtehet, így akár azt is, hogy a testneveléstanárok megemelkedett óraszámait a 32 óra terhére számolják el. A sztrájkkal kapcsolatban elmondta: annak kezdetét a bíróság e hétre várható döntéséig elhalasztották. Komoly dilemma, mikor kezdjük. Mindjárt kezdõdik a tavaszi szünet, így a sztrájk átcsúszhat áprilisra. De az érettségi idõszakba sem szeretnénk belecsúszni közölte. Március Tavaszi szünet elõtt nem lesz sztrájk Úgy tûnik a kormány számára egyre aggasztóbbá válik, hogy a sztrájk nem csak üres fenyegetés, ugyanakkor semmilyen szándék nincs a megegyezésre. Ma újra a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordultunk, mert végre szeretnénk kiküzdeni, hogy legyen hatályos bírósági állásfoglalás az ügyünkben - hangsúlyozta Mendrey László azon a március 21-i sajtótájékoztatón, melynek témája az elutasító bírósági végzés után kialakult helyzet tisztázása volt. Mendrey László rendhagyó módon a sajtó munkatársaihoz szólt a bevezetõben. Maximálisan nagyra becsülöm munkájukat, a PDSZ is sokat profitál a sajtó érdeklõdése által. A hálámat fejezem ki, mert két napja kaptam az MTI újságírójától egy telefonhívást, mely arról szólt, hogy a bíróság elutasította a beadványunkat. Úgy gondolom, hogy nem jogállami megoldás az, hogy a sajtón keresztül jut a szakszervezet ahhoz az információhoz, mely elsõsorban, elsõként a PDSZ-re tartozna. Érdekesnek tartom, hogy mi csupán a ma, március 22-én kaptuk meg azt a választ, mely még a múlt heti hóvihar kelleõs közepén születhetett, hiszen március 14-i keltezésû. Nem a sajtónak szól a szemrehányás - mondta el a PDSZ elnöke. A sajtótájékoztató témájára térve a PDSZ elnöke így folytatta: Az elsõ sztrájkbejelentés óta több mint négyszázan csatlakoztak hozzánk, és mindössze 25-en léptek ki a szakszervezetbõl. Nagyon sok neves intézmény jelezte, hogy hajlandó részt venni a gördülõsztrájkban. Ezt követõen a sztrájktörvénybõl idézte Mendrey László azt a részt, mely arról szól, hogy kinek kell elégséges szolgáltatást nyújtania egy sztrájk idején. Mivel a közoktatásban dolgozók ebben a törvényben nincsenek nevesítve, úgy gondoljuk, hogy a pedagógusoknak nem kell elégséges szolgáltatást nyújtani. Ennek ellenére az EMMI ahhoz ragaszkodik, hogy kiterjeszti a paragrafust ránk is - tette hozzá a szakszervezeti vezetõ. A PDSZ elnöke elmondta az ügy kapcsán, hogy a bíróságtól másodszor pattant vissza a PDSZ igénye. Hozzátette, hogy ma - március 22-én - ismét beadta a PDSZ a sztrájkkérelmet a Fõvárosi Munkaügyi Bíróságra. A szakszervezet azt kéri, mondja ki a bíróság, ki mire kötelezhetõ sztrájk esetén! Mivel a válaszra ez alkalommal is 5 munkanapot várni kell, ez azt jelenti, hogy tavaszi szünet elõtt nem tud sztrájkot hirdetni a PDSZ. A PDSZ elnöke kijelentette: Az EMMI nem veszi figyelembe, hogy a pedagógusok elégedettsége nem növekedik, hanem sokkal inkább hanyatlik. Csak ígéreteket tapasztalunk, ugyanakkor semmilyen garancia nincs a minisztérium és a KLIK politikája mögött. A kollégák pedig egyre jobban elkeseredettek. Ezt követõen újságírói kérdésekre válaszolt a PDSZ elnöke. A pdsz.hu kérdésére, miszerint,,elnök úr azt nyilatkozta az ATV,,Egyenes beszéd címû mûsorában, hogy kifárasztja a helyzet a pedagógusokat. Ha így van, hogyan tudja a PDSZ fenntartani a sztrájkhangulatot?, az elnök elmondta: Komoly tudatosság van emögött. A sztrájkhangulat fokozásában egyébként segít az EMMI is. Emellett a taglétszám növekedése is azt jelzi, jó úton haladunk, de azt is tudni kell, hogy a sztrájkkészség fenntartása hosszas folyamat. Mi folyamatosan egyeztetünk a kollégákkal, sokat beszélgetünk, napról-napra értékeljük a helyzetet. Az MTI kérdésére Mendrey László kiemelte: a gördülõsztrájk lényege, hogy a munkáltatót váratlan helyzet elé állítsa. Bízom benne, hogy a bíróság átérzi a felelõsségét, és megfelelõ döntést hoz a jövõ héten. Mi mindent korrekt módon megfogalmaztunk. Ha az EMMI álláspontját szemlélem, szkeptikus vagyok, ám most végre szeretnénk kiküzdeni, hogy legyen hatályos bírósági állásfoglalás is az ügyünkben. Sajnos azt látom, hogy nincs szándék a megegyezésre. 8

9 HÍREK, SZAKKÉPZÉS Március 29. Sajtóközlemény: Még mindig nem tudjuk Az Európai Unióban így értelemszerûen Magyarországon is alapvetõ munkavállalói jog a szervezett munkabeszüntetés, a sztrájk. Az Unió boldogabb országaiban ez egyszerûen, korrekten, minden érdekelt fél számára egyértelmûen szabályozott jogszabály. Nálunk nincs így. A rendkívül pontatlanul megfogalmazott sztrájktörvény gyakorlatilag ellehetetleníti a munkavállalói tiltakozás ezen formáját. A Fõvárosi Munkaügyi Bíróságnak most sem sikerült állást foglalnia a PDSZ elégséges szolgáltatást firtató beadványát illetõen. Az elsõfokú formai okokra hivatkozó elutasítást megfellebbezõ beadványunkat a másodfokú hatóság - számunkra érthetetlen okok miatt - továbbküldte a munkáltatói és fenntartói jogokat gyakorló Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, kérve állásfoglalásukat az ügyben. Ez az újabb idõveszteség súlyos következményekkel járhat. Egyre közelebb az érettségi idõpontja, s ha az EMMI nem mutat végre kompromisszumkészséget, elkerülhetetlennek látszik a botrány. A minisztérium illetékesei úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Azonban maguk sem hihetik, hogy a velük együttmûködõ szakszervezeti vezetõk valóban a pedagógus társadalom 90%-át képviselik. Mi, és még - nagyon sokan - biztosan tudjuk, hogy tévednek. A farkasvakság súlyos egyéni balesetek okozója lehet. A hatalmi elvakultság, az erõpolitika kultusza, a politikai, szakmai csõlátás a köz oktatásának, nevelésének biztonságát veszélyezteti. A PDSZ NEM ÉRDEKELT EBBEN! Még mindig várjuk az EMMI ajánlatát! Írta és összeállította: Szita Róbert Fotó: Kiséri-Nagy Ferenc PARRAGH SZERINT A SZAKKÉPZÉSBEN Tudom, hogy azt mondják, Orbán szekértolója vagyok. De ez így marhaság mondta Parragh László a Népszabadságnak adott nyilatkozatában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a lapban közölt interjúban elismerte, hogy az Orbán-kabinetet nem bírálják keményen, ám ez szerinte azért van, mert a kormány épp azt a politikát képviseli az adórendszertõl az oktatáspolitikán át a szociálpolitikáig, ami nekik megfelelõ. Arra a kérdésre, hogy nem kellene a kormánnyal konfrontálódniuk, azt felelte, ha kellett, megtették. A Gyurcsánykormánynak a szemére vetettük, hogy megkerüli a költségvetési egyensúly fenntartásához szükséges lépéseket mondta. A vállalkozói érdekképviseleti vezetõ nem beszélt arról, lesz-e idén növekedés a gazdaságban; mint ismert, Orbán Viktor azt mondta, reméli, a hivatalosan várt 0,9 százaléknál is nagyobb lesz. Nem merek válaszolni arra, hogy lesz-e idén növekedés. Szerintem ez nem közgazdasági, hanem elsõsorban társadalomközérzeti kérdés lesz reagált erre meglehetõsen furcsán Parragh. A kötelezõ kamarai tagsággal kapcsolatban és arra a felvetésre, hogy a cégek úgy érzik, ezért semmit nem kapnak Parragh német és osztrák példákat említett, és azt mondta: hosszú folyamat lesz, mire megértetjük, hogy ezt másként nem megy, egyébként EGZISZTENCIÁLIS VITA VAN pedig az elégedetlenek mindig hangosabbak. Annak firtatására, mivel sikerült meggyõznie a miniszterelnököt a szakképzéssel kapcsolatos átalakításokat illetõen, kifejtette: hosszú vita volt arról, mekkora legyen a közismereti tárgyak aránya a szakképzésben. Megállapodtunk a kormánnyal, ám a Fidesz-frakció és a fideszes vezetésû oktatási bizottság ezt leszavazta. Ez konfrontációs pont volt. A kormányfõ felvállalta e konfliktust. Ideológiai alapon, mert azonos álláspontot képviseltünk. Arról is beszélt a kamarai elnök, hogy nekünk tényleg számos területen jó az, amit a kormány tesz. A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnõttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsõoktatásban a diót elkezdte feltörni a kormány, szintén jó. A szakképzésben a kamarai elnök szerint nem szakmai, hanem egzisztenciális vita van, hiszen, ha átalakítják a struktúrát, kapacitást szabadítanak fel. Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag. Szerinte a felsõoktatásnak is jót tesz, ha ott a kamara, ha ott a gazdaság. Örülnek annak a szándéknak, hogy a vállalkozók is átválthatják devizahiteleiket, a terv kidolgozásában is részt vesznek. Hozzátette ugyanakkor, érdekük az is, hogy olyan megoldás szülessen, amely a bankoknak is elfogadható, mert jól mûködõ hitelintézeti rendszer nélkül nincs jól mûködõ gazdaság. Arra a felvetésre, hogy a bankok az õket terhelõ adók miatt nem hiteleznek, úgy reagált: Voltak olyan hitelintézetek, amelyek világos, hosszú távú stratégia mentén építkeztek. Volt azonban néhány olyan pénzintézet, amely karvaly módjára használta ki a lehetõséget. Fotó: Kovács Tamás 9

10 AKTUÁLIS ÕSZTÕL MEGREGULÁZHATJÁK TANÁROKAT Már a nyáron megalakulhat állami kezdeményezésre a most Nemzeti Pedagóguskarként emlegetett testület, aminek a kormány szándékai szerint automatikusan tagja lenne minden állami alkalmazott tanár. Az óvónõknek, az alapítványi és egyházi iskolákban tanítóknak nem kell belépniük. A kar az elképzelések szerint etikai kódexet alkotna, és átvehetné a tanárok szakfelügyeletét, értékelését is. De létrehozhat-e az állam egy önszabályozó szakmai testületet, és kell-e tartani a tanári autonómia leépítésétõl? Balog Zoltán nemzeti erõforrás miniszter az Országgyûlés oktatási bizottságának március 18-i ülésén egy különös utalást tett. Mint mondta, augusztusban készülnek el azok az új munkaszerzõdések, amelyekkel a pedagógusok beléphetnek az új életpályarendszerbe és egyszersmind az állami pedagóguskar tagjai is lesznek. Jön a pedagóguskamara? A minisztériumtól semmi konkrétumot nem sikerült megtudni a pedagóguskar mibenlétérõl. A tárcával kapcsolatban lévõ szervezetektõl szerzett információkból azonban az a kép rajzolódik ki, hogy nyáron a pedagógusok számára is létrehoznak egy, az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek és építészek kamaráihoz hasonló testületet. Ez azonban csak részben rendelkezne kamarai jogosítványokkal. A tanárok szervezetét nem is hívnák kamarának. Információink szerint az oktatási államtitkárság eredetileg egy igazi pedagóguskamara létrehozásán gondolkodott, az ötlet azonban már a második Széll Kálmán-tervben is csak pedagóguskar néven szerepel, Nemzeti Pedagógus Kar elnevezéssel. A tárca ugyanis belátta, hogy nem lehet az alapítványi vagy egyházi iskolákban dolgozó tanárokat is ebbe a testületbe olvasztani, azaz a tagságot mindenki számára kötelezõvé tenni. Az állami szférára szorítkozó döntés szempontjai azonban egyelõre nehezen átláthatók. Ha ugyanis a kormány egységes szakmai, etikai elvárásokat akar támasztani a tanárokkal szemben, akkor miként az orvosok és a kórházak esetében elvileg nem számít, hogy egyházi, alapítványi, magán- vagy állami intézményben dolgoznak-e. Kamara vagy nem kamara? Az orvosi, gyógyszerész-, ügyvédi vagy építészkamarának az a feladata, hogy a különbözõ jogviszonyok keretében dolgozó tagokkal betartassa az alapvetõ szakmai és etikai szabályokat. Az állam e szakmák gyakorlását ugyanis nemcsak végzettséghez, de jogosultsághoz is köti. Mivel azonban elfogadja, hogy a szakmai-etikai normák betartásához az érintettek jobban értenek, autonóm szakmai testületre bízza a jogosultság megítélését. Aki nem tagja a kamarának, nem gyakorolhatja a hívatását. A tanárok munkáját ezzel szemben egységesen írják körül a jogszabályok, 120 ezer tanárnak pedig az önkormányzati iskolák januári állami átvétele után a Klebelsberg-központ lett a munkáltatója. Most csak õket tömörítenék a pedagóguskarba, amit ezért az utóbbi idõben már állami pedagóguskarként is emlegetnek. Információink szerint a tanárok kvázi-kamarájának várhatóan nem is lesznek olyan erõs jogosítványai, mint az ügyvédekének vagy az orvosokénak. Az eddig megismert elképzelések szerint tagdíjat sem kell majd fizetni. Ugyanakkor egyelõre nem világos, hogy milyen szakmai és etikai elvárásokat vezetnek be a közoktatásban dolgozó tanárokra nézve, és hogy azokhoz milyen szankciókat párosítanak. Az állami szférán kívül még körülbelül 30 ezer pedagógus van, õk nem tartoznának a karhoz. Az alapítványi és egyházi iskolák pedagógusai mellett döntõ többségük óvodapedagógus, akiknek a munkáltatói ezután is önkormányzatok maradnak. Nem lesznek majd zugtanárok Bár a pedagóguskarról másfél éve lehet utalásszintû nyilatkozatokat hallani, egyelõre nincs kiforrott koncepció róla. Az Emberi Erõforrás Minisztérium oktatási államtitkársága ezért részletes kérdéseinkre csak annyit válaszolt: egyelõre dolgoznak a terveken. A Pedagógusok Szakszervezete, amely négy másik szervezettel együtt tárgyalásokat folytat kormánnyal, a múlt héten találkozott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. A megbeszélésen szó esett a pedagóguskarról is. A szakszervezetek álláspontja szerint a karnak négy fontos szakmai feladata lenne: az végezné a pedagógusok munkájának minõsítését, ellátná a szakfelügyeleti rendszert, szaktanácsadást végezne és átvenné az Oktatási Hivataltól a tanulók mérését-értékelését is ez ugyanis szorosan összefügg a tanárok munkájával. A tanárok számára is megnyugtatóbb és megbízhatóbb lenne, ha ezeket a feladatokat saját választott testületeik végeznék mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Gallóné szerint a tárgyalásokon látszott, hogy a kormány számára fontos a tanárok etikai kódexének kidolgozása. Reményeik szerint ezt is majd a kar alkotná meg. Arról egyelõre sincs kiforrott elképzelés, hogy a karnak fegyelmi ügyekben milyen jogosítványai lennének. Ez ma a Klebelsberg-központ, mint munkáltató jogköre, a fegyelmi ügyekben a járási tankerület vezetõk járnak el. A szakszervezetek most arról tárgyalnak, hogy ha tanár ellen etikai eljárás indul, legyen lehetõsége bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Felülrõl szervezett önszabályozó testület? Radó Péter oktatáskutató teljesen nonszensznek nevezte, hogy a kar állami feladatokat vegyen át, például az eddig professzionálisan mûködõ tanulói mérési-értékelési rendszert. Radó rossz elképzelésnek tartja, hogy a fegyelmi ügyek ma már a tankerületi igazgatóhoz tartoznak. Még nagyobb hiba lenne szerinte ezt egy köztestülethez passzolni, mivel ennek az iskola igazgatójánál van a helye. Elég baj, hogy a pedagógusszakma nem szervezõdik meg, de ha ezt az állam csinálja, az olyan mintha azt mondaná: minden faluban legyen egy dalárda. Ez a 20-as évek Olaszországára emlékeztet mondta Radó Péter. Az oktatáskutató szerint a tanárokat nem szabadna egy rendvédelmi jellegû szervezetbe olvasztani, mert az is csak egy újabb lépés a teljes államosítás és a szakmai autonómia megszüntetése felé. A PSZ-szel ellentétben a kormánnyal nem tárgyaló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László úgy tudja: az ötlet egyenesen a miniszterelnöktõl származik. Mendrey szerint az még tisztázatlan, milyen szerzõdést akarnak majd a nyáron aláíratni a tanárokkal. A szerzõdés ugyanis mindig kétoldalú dolog, nem tudni mit vállal az állam és mit kell vállalniuk a tanároknak. Mendrey azt is érthetetlennek tartja, miért az állam hozza létre a pedagóguskart, ha egyszer egy szakmai önszabályozó testületet akar. Ez így nem lesz más megint, mint a központi akaratot megjelenítõ szervezet mondta a PDSZ elnöke. Szigorúan nem szakszervezet Azt mindegyik szakszervezeti vezetõ kiemelte, hogy a pedagóguskar szigorúan elkülönítené magát a szakszervezetektõl: feladata nem a tanárok bérharcának vagy munkajogi szabályozásának képviselete lenne, nagyobb hangsúlyt fektetne a szakmai önszabályozásra. Ma is mûködnek egyébként olyan civil szervezetek, amelyek hasonló feladatot látnak el: ilyenek a magyartanárok és a történelemtanárok egyesületei. Ezek tevékenységét azonban a tárca nem mindig nézi jó szemmel. Ahogy egyik minisztériumi forrásunk fogalmazott, ezek a marginális szakmai egyesületek a legtöbb esetben legfeljebb néhány elhivatott ember magánszervezetének tekinthetõk, miközben sokszor az összes pedagógus nevében adnak ki szakmai állásfoglalásokat. A pedagóguskar mögött ezzel szemben legalább 120 ezer tanár állhat majd, így egy ilyen szervezet megnyilvánulásainak jóval nagyobb súlya lenne. 10

11 AKTUÁLIS Az elmúlt 17 évben mindegyik kormány oktatáspolitikai terveit élesen bíráltuk, de az utóbbi idõben politikai szervezetnek címkéztek minket, mert elutasítottuk, hogy Wass Albertnek helye lenne a Nemzeti Alaptantervben mondta Arató László az 1996-ban megalapított Magyartanárok Egyesületének elnöke. A civi szervezet kettõs céllal jött létre: egyrészt szakmapolitikai érdekképviseletként mûködik, másrészt igyekszik segíteni a tanárok információcseréjét és szakmai önfejlesztését mondta az Indexnek Arató. Az egyesület elnöke egy alulról szervezõdõ civil pedagóguskamarát nem tartana rossz ötletnek, az állam által létrehozni kívánt Nemzeti Pedagógus Karral szemben azonban számos fenntartása van. A Nemzeti Pedagógus Kar beleilleszkedik az elmúlt két év erõs centralizálási kezdeményezései közé. Ha az új Nemzeti alaptantervet, a tanárok állami alkalmazottá tételét, az iskolai és a tanári autonómia minimalizálását, a Klebelsbergközpont létrehozását vagy a tanfelügyeleti rendszer bevezetését nézem, akkor félek tõle mondta Arató László. Ha egy alapítványi vagy egyházi iskolában dolgozó szaktanár nem lesz tagja a kamarának, akkor vajon õ majd nem számít tanárnak? értetlenkedik a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Joób Sándor CSAK HANGOSAN GONDOLKODOM EGÉSZ ÚTON HAZAFELÉ A nagy pedagógus-átverés Ám ne legyen igazam, de azt hiszem, zseniális átverés áldozatai lesznek hamarosan a pedagógusok. (Igen, megint a vesszõparipám, a pedagógus-életpálya.) És ahogy az Orbán-Balog-Hoffmann triumvirátust hallgatom, egyre erõsödik bennem az érzés, hogy nem tévedek. De nézzük, mirõl van szó. Szögezzük le, az utóbbi idõben két dolgot jelentett ki a kormányzat határozottan: nem lesz pedagógus elbocsátás, bevezetik a pedagógus-életpályamodellt szeptember 1-tõl. Ez eddig így csodás. Honnan is indulunk? Mi is a terv? (a százalékok a mindenkori illetményalap a minimálbér %-a százalékát jelentik): Hol a trükk? A részletekben! Elõször is felelõsségem teljes tudatában kijelentem, hogy lesz pedagógus elbocsátás. Valahol 15 és 20 százalék között. Vannak erre utaló jelek. Például, hogy soha nem mondtuk, hogy nem lesz elbocsátás. Például, hogy jövõre nem fejpénzt, hanem csoportpénzt kap az iskola. Értjük, ugye? 20 fõre is annyit ad, mint 30-ra. De a beiskolázás kötelezõ. A felsõoktatás átalakítása miatt 50 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, fõiskolára. Ahogy 20%-kal kevesebben mennek gimnáziumba is. A szakiskolákban heti 12 közismereti tárgy van, ebbõl 5 testnevelés, kettõ idegen nyelv, 1 osztályfõnöki, a többit osszák be. Folytassam? Majd talán máskor. Most jön a lényeg szeptember 1-tõl a pedagógusokat besorolják az új bértáblába. De ez nem automatizmus. Aki két évnél nem régebben van a pályán, gyakornok lesz, innen csak minõsítõ vizsga (egyszeri aktus) után léphet feljebb. A többi pedagógus a Pedagógus I. kategóriába kerül (ahol a szolgálati évek is számítanak a Közalkalmazotti bértábla A közalkalmazotti fizetési osztályok elsõ fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok évben évi költségvetési törvény 7. melléklete Fizetési fokozatok Fizetési osztályok A B C D E F G H I J ,0175 1,0175 1,02 1,025 1,0275 1,035 1,035 1,05 1,045 1, ,035 1,035 1,04 1,05 1,055 1,0725 1,0725 1,1 1,1025 1, ,0525 1,0525 1,065 1,075 1,09 1,11 1,11 1,15 1,1675 1, ,07 1,07 1,09 1,1 1,125 1,1475 1,1475 1,2 1,2425 1, ,0875 1,0875 1,1125 1,125 1,16 1,185 1,185 1,26 1,3175 1, ,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,335 1,3925 1, ,1275 1,14 1,1625 1,1875 1,235 1,265 1,2725 1,41 1,4675 1, ,15 1,1725 1,195 1,225 1,2725 1,3075 1,3325 1,485 1,5275 1, ,1725 1,2075 1,23 1,2625 1,31 1,3675 1,395 1,56 1,5875 1, ,195 1,2425 1,2675 1,3 1,3475 1,4275 1,4575 1,625 1,6475 1, ,2175 1,2775 1,305 1,3375 1,3775 1,4875 1,52 1,69 1,7075 1, ,24 1,3125 1,3425 1,375 1,4075 1,5475 1,5825 1,755 1,7775 1, ,2625 1,35 1,38 1,4125 1,4425 1,6075 1,645 1,82 1,8475 1,8725 differenciálásban, de ez eddig is így volt.) ÁMDE! Innen csak minõsítõ eljárás (folyamat!) után lehet feljebb lépni! Vagyis attól, hogy valaki megfelel a Mestertanár szintnek, szeptembertõl nem lesz az! Az OFI most toborozza EU pénzbõl természetesen, mi másból? a majdani szakértõket, akik a kormányhivatalok felkérésére 5 ÉV ALATT kell, hogy minden tanárt minõsítsenek ebben az eljárásban: órákat látogatnak, szakmai munkát értékelnek stb. És csak azokat a pedagógusokat értékelhetik, akiket arra a Kormányhivatal kijelöl. Hm, erre mondják: ügyes. Csak hogy értsük: kirúgják a pedagógus kar 15-20%-át, akiknek a felszabaduló bértömegébõl (mert idéntõl bértömeg gazdálkodás van ám) az idén még pályán maradók megkapják az emelésüket (Pedagógus I.-re. Vagyis egy 5 éve tanító pedagógus br Ft-ot fog kapni, ami nettó Ft.). Aki esetleg kategóriát ugrana a szolgálati évei miatt szeptembertõl (kevés olyan pedagógus van, aki nem szeptemberben kezdett tanítani) annak úgyis csak a következõ év januárjától jár az emelés, tehát az már a 2014-es költségvetés. Feltéve, hogy 2014-ben elkezdik a minõsítõ eljárásokat, akár már tõl is találkozhatunk olyan pedagógussal, aki elérte a Pedagógus II. kategóriát. (Sõt kategóriaugrás is lehet, ha a minõsítõ eljárás eredménye azt indokolja, de a nyakam rá, hogy az nem lesz tömeges.) Mi történik? Újabb munkanélkülivel több lesz, ahogy nem lesz kevesebb a túlterhelt, ideges, még mindig messze a nemzetgazdasági átlag alatt keresõ pedagógus sem, az oktatás színvonala a pénzkivonás, a tantervi és létszámbeli, intézményfenntartóváltó kavarások miatt tovább zuhan, de a kormányzati sikerpropaganda csúcsra járhat. Nem mellékesen kampányolni is lehet vele 2014-ben, hiszen amikorra a rendszer bejáratódik vagy õk kormányoznak, vagy nem. Meg lehet ellenérzéseket ébreszteni a társadalomban, hogy lámlám, a pedagógusok milyen jól jártak. Pedig nem. Nagyon nem. És a legborzasztóbb, hogy ezt 5 szakszervezet lepacsizta! Csak a PDSZ maradt a gáton. De mint azt az elején is írtam, ne legyen igazam. Forrás: facebook TBP 11

12 ÉLETPÁLYA BALOG MÉG NEM ÁRULJA EL, HÁNY TANÁRT RÚGNAK KI Március végén pontos adatok lesznek arról, hogy az ország mely területén hány pedagógusra van szükség - mondta Balog Zoltán az Országgyûlés oktatási és tudományos bizottsága elõtti éves meghallgatásán. Az emberi erõforrások minisztere annyit megelõlegezett, hogy semmiféle tömeges elbocsátás nem lesz, ugyanakkor utalva a gyermeklétszám csökkenésére megjegyezte: soha nem mondták, hogy egyetlen munkahely sem szûnik meg. A tárcavezetõ a köznevelésben elindított átalakításokat részletezve jelezte: az új Klebelsberg-rendszert folyamatosan finomítják, hogy világos legyen, mi az önkormányzat, mint mûködtetõ és az állam, mint fenntartó dolga. Fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati fenntartásban jelentkezõ pluszt át tudják menteni az új rendszerbe. Decemberig 1860 megállapodást kötöttek az intézményekkel, több mint 8 ezer az érintett ingatlanok, és 126 ezer az érintett pedagógusok száma. Azt szeretnék, ha szeptembertõl már minél több pozitívumot érezhetnének a terület szereplõi - mondta a miniszter. Pedagógus életpályamodell? A következõ nagy lépés a pedagógus életpályamodell bevezetése folytatta Balog Zoltán. Azt mondta, augusztusban készülnek el azok az új munkaszerzõdések, amelyek lehetõvé teszik a pedagógusoknak, hogy belépjenek az új életpályarendszerbe. Ezek a pedagógusok az állami pedagóguskar tagjai lesznek jelezte a miniszter, kitérve arra, hogy a tartalmi változtatások is elindultak, a Nemzeti alaptantervet elfogadta az Országgyûlés, készülnek a kerettantervek és a kapcsolódó tankönyvek. Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke arról, hogy szeptembertõl a tervek szerint nem gyereklétszám-alapú, hanem csoportnormatíva lenne, azt mondta: ahhoz, hogy az intézmények dönteni tudjanak, felvehetik-e a gyerekeket, látni a pontos feltételeket. Azt javasolta, szorgalmazzák, hozzanak érdemi döntést az egyetemek, mely esetekben indokolt a magas nyelvtudás, és mely képzéseknél egy alacsonyabb nyelvismeret. Sági István (Fidesz) a mûvészeti iskolákról érdeklõdött, és azt kérte, támogassák azokat, amelyek az állami rendszerbõl hiányzó funkciókat pótolnak. Sós Tamás (MSZP) szerint visszalépés, ami az oktatásban történik, indokolatlan mértékû centralizáció valósul meg, jelentõs mértékû a pénzkivonás, és sok esetben a gyermek és a pedagógiai módszerek vesznek el a rendszerben. A szakképzési hozzájárulás összege fele, mint 2011-ben volt jegyezte meg, bírálva a tankötelezettségi korhatár 18 évrõl 16 évre történõ leszállítását, mondván: a hosszabb távú célokról lemond a kormány veszélybe sodorva az ország versenyképességét. Michl József (KDNP) azt kérdezte, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) miért nem sikerült megállapodni. Dúró Dóra (Jobbik) szerint az állami fenntartásba vétel kapcsán önkormányzatok és intézményvezetõk hatáskörét túlságosan megkurtították. Nagyon sok jelzés érkezett, pedagógusok, intézményvezetõk panaszkodtak, és nem minõsítették zökkenõmentesnek az átadás-átvételt mondta, hozzátéve: szerinte sikertörténetrõl semmiképpen nem lehet beszélni. Párttársa, Ferenczi Gábor jelezte, attól tart, hogy óraszámemelkedést eredményez a pedagógusoknál a kötelezettségvállalások átalakítása. Osztolykán Ágnes független képviselõ, LMP-hez tartozó politikus azt kérdezte: mikor rendezõdnek azok a problémák, amelyeket a PDSZ felvetett, azaz, hogy két hónapja nem kapnak meg olyan juttatásokat a tanárok, amelyek megilletik õket. Március közepén kevesebb probléma van, mint januárban volt Balog Zoltán válaszában kiemelte: egy akkora átalakítás hatásait, ami a közoktatásban húsz éve nem volt, sommásan viszszalépésnek értékelni korai. A minõségromlás eddig volt jellemzõ, ezt szeretnék megállítani közölte a miniszter. Hat szakszervezetbõl öttel sikerült megállapodni, és a pedagógustársadalom döntõ többsége képviselõiken keresztül megértette, van egy hajó, ami elment, a partról kiabálni felesleges, bent kell lenni a hajóban és ott kell az érdekeiket érvényesíteni folytatta Balog. Kijelentette, az átadás-átvétel kapcsán a nehézségeket nem tagadták, de most március közepén kevesebb probléma van, mint januárban volt. Állami fenntartásba vétel történt, nem államosítás hangsúlyozta, kitérve arra is, hogy nem lesz óraszámemelés az életpályamodell bevezetésével. A képzendõ pedagógusok számát ugyanakkor csökkenteni fogják, hiszen itt a legnagyobb a pályaelhagyók aránya. Azzal egyetértett, hogy az intézményvezetõk szerepkörét pontosítani, erõsíteni kell. A mûvészeti iskolák minõsítését átalakítják, új rendszer lesz. Minden rossz volt a felsõoktatásban A miniszter kitért arra is: olyan felsõoktatási rendszer jött létre, amely nem tudott megfelelõ érzékenységgel reagálni a gazdasági folyamatokra. Közlése szerint a hallgatók 30 százaléka nem fejezi be idõben tanulmányait és 20 százalék olyan szakmában tud elhelyezkedni, amihez nincs is szükség diplomára. Az oktatói létszám nem követte a hallgatói létszám csökkenését, és a mostani szakstruktúra nem igazodik a munkaerõpiaci követelményekhez sorolta, kitérve az egyetemek adósságállományára is. A kormány a Diákhitel2-vel próbált választ adni, ami ismerte el nem volt szerencsés lépés. Ma a felsõoktatásba való belépéshez semmi másra nincs szükség, mint egy minimumpontszám elérésére, és hogy az egyetemnek meglegyen a szükséges kapacitása. A tárca vezetõje kérdésre elmondta: az önfenntartó felsõoktatást soha nem gondolták úgy, hogy kizárólag a hallgatók hozzájárulásából fent lehet tartani az intézményeket. A hallgatói szerzõdések kapcsán szerinte lehet szakmák és az itthon töltött idõ szerint is differenciálni. Jelezte: április végére-május elejére látni lehet, hogy a kerekasztalon miben tudnak egyetérteni, és akkor szívesen beszámol ismét. MTI 12

13 A MEGALKUVÁS HIÁBAVALÓSÁGA AZ EGYETEMI ELBOCSÁTÁSOKRÓL A bölcsészkar legjobbjainak is mennie kell. Legyen ez intõ jel: Orbán Viktor rendszerében a hallgatás és a megalkuvás nem segít elkerülni a megaláztatást. Valójában nem értjük a Corvinuson élõlánccá szervezõdõ hallgatókat és tanárokat: mire föl még mindig ez a nagy riadalom, mikor az emberi humorforrás minisztériumának közleménye minden aggályt eloszlatott: a sajtóban megjelenõ hírekkel szemben, mely szerint a felsõoktatási intézmények támogatása csökken, a kormány a tavalyi évhez viszonyítva mintegy 23 milliárd Ft többlettámogatást nyújt a felsõoktatási intézményeknek. De akkor meg miért kényszerül megválni az ország legjobbnak minõsített egyetemi kara nélkülözhetetlen oktatóitól? Ebben a döbbenetes döntésben persze valójában nincsen semmi váratlan és 2013 között az egyetemek és fõiskolák állami támogatása csaknem megfelezõdött, így azon lehet inkább csodálkozni, hogy mára nem Mészáros Lõrinc legelteti borjait az egykori kampuszok helyén illatozó legelõkön. (A megszorításokról bõvebben lásd: Elvonási tünetek, Magyar Narancs, február 14.) Az ELTE 40 százalékkal kap kevesebbet, mint öt éve. Mi másra számíthatott bárki is? Esetleg persze arra, hogy a dékán megpróbál úgy viselkedni, mint egy dékán. Vagyis amikor közlik vele a karra kiszabott elképesztõ elvonás mértékét, nem rakja ki már másnap azok szûrét, akiket adminisztratív szempontból a legkönnyebb elküldeni. Hogy aztán késõbb egy embernek megkegyelmezzen, utána meg a rektor lengesse meg halált megvetõ bátorsággal az egyelõre pénzzel nem járó professzor emeritus címeket. Ha már nincs rendes oktatói minõség-ellenõrzés, amely alapján dönteni lehetne, ha már nagyon sietni kellett, akkor legalább az intézményvezetõkkel egyeztethetett volna a dékán. Hisz a legjobbak elküldése, ráadásul méltatlanul kapkodva: a lehetõ legrosszabb üzenet. Éppen ezért válhat szimbolikus alakká az ELTE BTK vezetõje: a megalkuvás hiábavalóságának vérzõ szobrává. Hiszen igazságtalan lenne eltagadni, milyen lehetetlen helyzetben volt most. De hogyan jutott idáig? Január elején például azt találta írni, hogy a hallgatók bölcsészkari fóruma olyan politikai erõtérbe sodorja a kart, ahova az nem való. Hogy jól értsük: a HaHa szervezésében hallgatók és oktatók beszélgetnek a felsõoktatásról, s ez szerinte helytelen politikai akció volna. De ha a Jobbik évekre megszállja a kari HÖK-öt, ahhoz az egyetemnek semmi köze a fontos csak az, hogy a kormányzati intézkedéseket ne kritizálja senki. MUNKÁLTATÓ Pontosan ez a fajta szervilizmus vezetett idáig. Az Alkotmánybíróságtól a szakszervezetekig, a mûvészeti élettõl a Rektori Konferenciáig szinte mindenki késõn és halkan tiltakozott, ha egyáltalán. Csak amikor már a saját háza égett, csak a sokadik megaláztatás után. Mondjon például valaki egyetlen értelmes érvet, miért nem sztrájkol hónapok óta az összes magyar pedagógus! De legalább az összes egyetemi dolgozó. Az elbocsátások a bölcsészkaron és a Corvinuson: szemmaró cseppek a tengerben. De ha csak ezt nézzük is, hány nagyszerû tudóst kell megalázó módon utcára tenni ahhoz, hogy az egész egyetemi vezetés ordítsa világgá: ezt nem lehet! Hogy ott álljon az élõláncban minden oktató, a dékán és a rektor meg a szomszéd egyetem komplett tanári kara? Ha a szolidaritás nem elég ok, hát a saját jól felfogott érdekükbõl. Vagy azt hiszik, õk megússzák? Hogy aki hallgat, túlél? Körülnéztek már ebben az országban? A felsõoktatás szereplõi közül egyedül a hallgatók küzdöttek emelt fõvel, nyílt sisakkal a jogaikért. Vonultak, fórumoztak és szervezkedtek. Õk kiálltak azokért is, akik hallgatnak és hümmögnek. A kormány pedig igenis meghátrált, és ha a HÖOK nem hisz dõre módon Balog Zoltánnak, komolyabb eredményeik is lettek volna. Ezekre a diákokra mondta Dezsõ Tamás, hogy nagyon értelmes gyerekek vannak közöttük. Saját, jogaikért küzdõ hallgatói tehát: gyerekek. Ellenségeinknek kívánnánk csak, hogy ez az ember álljon ki értük. narancsblog Tiltakozunk az ELTE oktatóinak elküldése ellen Nincs megállás. Úgy tûnt egy pillanatra megtorpantak, de nem. Gõzerõvel folyik az oktatás szétverése. Kizárólagos szempont a forráskivonás, s a retorzió. Ennek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a világ elitjébe tartozó egyetemre csapjanak le. Most az ELTE BTK oktatói karának megtizedelése van soron, s a hírek szerint nem lehetnek biztonságban mások sem. A hatalom úgy tesz, mintha a nyugdíjas kor elérése, szoros összefüggésben lenne a hatékony oktatás képességének csökkenésével. Itt is megjelent a sokszor használt, jól bevált fûnyíró. Talán nem véletlenül. A Bölcsészet Tudományi Kar a színhelye az elsõ magyar egyetemfoglalásnak. A Gombocz Zoltán teremben bontakozott ki az elképzelhetetlen. A kormány által legitimnek tekintett (s, mint kiderült súlyosan kompromittált) diákönkormányzattal szemben olyan hallgatói közösség jött létre, mely valóban demokratikusan hozza meg döntéseit, melyet mindenki magáénak érez. Az oktatók jelentõs része fejezte ki szimpátiáját velük, s most itt a válasz. A sikerpropagandával álcázott forráskivonások eredményeként jó néhányuktól válnak meg a közeljövõben. Nem számít a minõség, nem számít az eredményesség. Dübörög a fiskális, és politikai gõzhenger. Nincs megállás. Egy pillanatra sem. Az oktatás már nem húzóágazat a kormányzati logikában. Költségvetési tétel, melyet le kell faragni. Minden áron. A közoktatás után elérték a felsõoktatást is. Gondolkodásuk végzetes, végletes zsákutca. Mindannyian súlyos árat fogunk fizetni érte! A PDSZ felelõsséget érez hazánk jövõjéért. Elfogadhatatlannak tartjuk a retorzió jellegû reform törekvések minden józan meggondolást, az érdekegyeztetés minimumát is elsöprõ megvalósítását. Tiltakozunk az ország felemelkedését biztosító köz- és felsõoktatás tönkretétele ellen! Tiltakozunk az egyetemi oktatók elbocsátása ellen! Mendrey László elnök, PDSZ 13

14 KÉPRIPORT MEGSZÍVATTA A MINDENNAPO Iskolai folyosókon lézengõ izzadt gyerekek, matek helyett tornát tanító szakiskolák árulkodnak arról egy kormányzati felmérés szerint, hogy szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja az iskolák nagy részét a mindennapos testnevelés. Az órákat még a minden jóval felszerelt mintaiskolák sem tudják megoldani, de azért a kormány örül az új rendszernek. Borús képet fest a mindennapos testnevelésrõl a kormánynak készített jelentésében az Emberi Erõforrás Minisztérium oktatási államtitkársága, amely fél évvel a bevezetése után értékeli az új rendszert. Az [origo] birtokába került, március eleji keltezésû dokumentum már az eredmények ismertetése elõtt figyelmeztet, hogy az infrastruktúra és a pedagógusellátás területén is komolyabb problémák fognak mutatkozni a bevezetés további ütemeiben (2012 szeptemberétõl még csak az 1., 5. és a 9. évfolyamon lett kötelezõ a heti öt testnevelésóra, az idén szeptemberben pedig újabb évfolyamok csatlakoznak a rendszerhez). Az államtitkárság az ország 3184 iskolájának küldött kérdõívet, amire 1586 iskola válaszolt. A visszajelzések alapján az iskolák körülbelül negyedében jelent komoly, sok esetekben megoldatlan problémát a mindennapos testnevelés, de az arány ennél rosszabb lehet, mert a választ nem adó intézmények jó eséllyel az eleve nagyobb kihívásokkal küzdõ települések és iskolák körébõl kerültek ki, vagyis az õ esetleges válaszaik némileg tovább rontanák a statisztikai átlagokat. Izzadt gyerekek a folyosón A kutatás azon kérdésére, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, az intézmények 58 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elegendõ tornaterem, illetve sportpálya (457 iskolának egyáltalán nincsen tornaterme, 157-nek pedig sportpályája sem). Az iskolák harminc százaléka mindezeken túl a megfelelõ tornaeszköz és felszerelés hiányára panaszkodott, 12 százalékuknak a pedagógushiány, 2,4 százalékuknak pedig a pedagógusok nem megfelelõ felkészültsége okozott gondokat. Más intézmények például közeli sportcsarnokok, uszodák vagy mûvelõdési házak segítségével csak az iskolák 51 százaléka tudott könnyíteni a gondjain, 49 százalékuknak erre nem volt semmilyen lehetõsége. A jelentés szerint nemcsak az a baj, hogy nincsenek tornatermek, hanem a megfelelõ higiéniai körülményeket sem tudják mindenhol biztosítani. A törvény ugyanis megengedi az iskoláknak, hogy tornaterem híján az udvaron, a folyosón vagy akár a tantermekben tartsák meg a tornaórákat, de a sportolásban megizzadt diákoknak ezekben az esetekben semmilyen lehetõségük nincs, hogy lemosakodjanak, és az öltözést is kényelmetlen megoldani. Még a mintaiskoláknak sem megy A most sem fényes helyzetet tovább súlyosbítja majd, ha az új tanévtõl újabb évfolyamok lépnek be a rendszerbe. A bõvülés a jelentés szerint akkor is komoly gondot okozna, ha lenne kellõ számú testnevelõ és tornaterem, a tanítási idõ ugyanis kevés lehet valamennyi osztály óráinak a megszervezésére. 14

15 KÉPRIPORT AZ ISKOLÁKAT S TESTNEVELÉS Az államtitkárság egy jól finanszírozott és felszerelt (tehát átlagon felüli kondíciókkal rendelkezõ) intézmény példáján is levezeti a nehézségeket. A tornateremmel és kihasználható udvarral is rendelkezõ, 3 testnevelõ tanárt foglalkoztató iskolának a teljes körû bevezetés pillanatától 28 osztály számára kell megszerveznie a mindennapi tornaórákat. Az összegzés szerint, ha a megfelelõ helyiség napi nyolc tanórában (8.00-tól kb ig) teljes kihasználtsággal üzemel, akkor is naponta 20 osztálynak lesz olyan testnevelés tanórája, amelyet a folyosón, a tanteremben vagy idõjárástól függetlenül az utcán vagy az udvaron kell eltöltenie, a legtöbb esetben tisztálkodási lehetõség nélkül. Napi 8 osztálynyi tanuló pedig még akkor is a folyosóra vagy az utcára szorul, ha a tornaterem és az udvar teljes kihasználása mellett még azt is feltételezik, hogy az alsó tagozatos osztályok kizárólag a saját tantermükben tartják a tornaórákat, miközben a rendelkezésre állókon túl további két testnevelõ tanárt is fel kellene venni az iskoláknak. Kiséri-Nagy Ferenc képriportja Tornászokat képeznek majd a szakiskolák Az államtitkárság összegzése külön szót ejt a szakképzõ iskolák problémáiról. Ezekben az iskolákban ugyanis heti legfeljebb 10 közismereti órát lehet tartani, a 11. osztályban pedig már csak nyolcat. Vagyis, hogy ha ebbõl a nyolcból ötöt elvisz a kötelezõ testnevelés, akkor a tizenegyedikeseknek heti három órájuk maradna összesen matematikára, magyarra, történelemre, nyelvekre és természettudományos tárgyakra. A problémára megoldásként azt javasolja a jelentés, hogy az iskolák a gyakorlati munkahelyekkel, illetve képzõhelyekkel közösen oldják meg testmozgást. A valóságban azonban elég nehéz elképzelni, hogy autószerelõ vagy asztalosmûhelyekben, illetve a pékségekben gimnasztikáznak vagy kosaraznak a diákok. A jelentés mindezek ellenére sikerként könyveli el a mindennapos testnevelés elsõ ütemének bevezetését, igaz, közben arra is figyelmeztet, hogy a statisztikai siker ellenére iskolák ezreinek gondjai fokozódnak majd a további ütemek bevezetésével. A rendszer bõvítéséhez a dokumentum szerint ráadásul a következõ tanévtõl 1350, 2015 szeptemberétõl pedig 4050 új pedagógus álláshelyet kell létesíteni, ehhez csak a 2013 szeptemberétõl decemberéig tartó idõszak millió forint központi támogatást igényel. Hiába dolgozott a Századvég Az összefoglaló szerint az adatgyûjtéshez az államtitkárság annak ellenére is csak saját nem reprezentatív felmérését, illetve a szülõk és testnevelõ tanárok visszajelzéseit használhatta a tapasztalatok összegzéséhez, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. országos reprezentatív felmérést készített a kormánynak a mindennapos testnevelés fogadtatásáról és a bevezetés kritikus pontjairól. A jelentést nyitó félsoros, panasznak ható megállapítás szerint ugyanakkor az anyaghoz hozzáférést, illetve az adatok akár csak belsõ felhasználásához a Miniszterelnökség nem adott engedélyt az államtitkárságnak. Képriportunk elkészítésében nyújtott segítségért köszönetünket fejezzük ki a fõvárosi Kürti Alapítványi Gimnázium diákjainak, Molnár Lajos igazgatónak és Turcsik István testnevelõnek. 15

16 FELSÕOKTATÁS EZ AZ ÁLLAMOSÍTÁS NEM OLYAN, MINT 45-BEN Az oktatási rendszer volt egyebek mellett a téma a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján (FIKOT). Kaposi József, az Oktatáskutató Intézet igazgatója (képünkön) amellett érvelt, hogy a felsõoktatásnak jobban kell igazodnia a munkaerõpiaci igényekhez, Csapó Benõ, a Szegedi Egyetem Oktatáspolitikai Kutatócsoportjának vezetõje szerint viszont mindenképp több diplomást kéne képeznünk, hiszen nagyon magasak a diploma személyes és társadalmi hasznai, a jelenlegi tanárdiák aránnyal pedig nagy minõségi javulást valószínûleg nem lehet elérni. A homokzsák szerepét fogom eljátszani, hiszen ma csak ilyen szerepbe kerülhet, aki az oktatáspolitikai döntésekhez közel van, vezette fel magát Kaposi József, az Oktatáskutató Intézet igazgatója a gyöngyösi FIKOT-on. Kaposi a jelenlegi tendenciákról elmondta, hogy egyre jobban lemarad az oktatásunk színvonala, a mindennapi életben nem különösebb használhatók az iskolában szerzett ismeretek, és a legjobb és legrosszabb iskolák közti egyenlõtlenség is egyre növekszik. Természettudományi szakokat akarnak segíteni A jelenlegi eseményekrõl úgy vélte, hogy a mostani iskolaállamosítás nem olyan 1945-ben, inkább az állami felelõsségvállalás kiterjesztésének mondanám. A pedagógus-béremelésrõl elmondta, hogy ez kifejezetten a következõ hónapok pénzügyi fejleményeitõl függ, a nemzeti alaptantervet pedig a közös kulturális kódrendszer világossá tétele miatt kellett komolyan átalakítani. Kiemelte, hogy úgy látják, hogy 2010 közepétõl megjelentek a diplomás munkanélküliek is, és azt is hozzátette, hogy a jelenlegi felsõoktatási szakok felére nincs piaci igény. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy némileg uniós átlag felett vagyunk a társadalomtudományt tanuló hallgatók számában, míg természettudományt hallgatók aránya az uniós átlagnál alacsonyabb. Nem véletlen, hogy utóbbi területek erõsítésére történtek kormányzati szándékok, lépni kell szerinte ugyanis, hogy jobban érvényesüljenek a gazdaság és a munkaerõpiac szempontjai, mondta Kaposi. Kaposit megelõzõen egyébként megelõzõen az uniós pénzek elosztásáról beszélõ Túróczy László, az NGM versenyképességért felelõs helyettes államtitkára is szólt pár szót az oktatásról. A gazdaságunk versenyképességénél a soft tényezõk a legfontosabbak, emelte ki Túróczy. Itt arra kell gondolni, hogy üzleti környezet mennyire stabil, milyen a szabályozás minõsége vagy milyen az oktatási rendszer. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a következõ idõszakban inkább több figyelmet kell fordítani a felsõoktatás minõségének javítására, mint a diplomások arányának növelésére. Amit egy kamarai elnök nem tud felfogni Csapó Benõ, a Szegedi Egyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetõje szerint nem nagyon lehetne még olyan országot mondani, ahol kivonják a pénzt az oktatásból. A megfelelõ oktatásnak ugyanis mind a személyes, mind társadalmi hasznai olyan magasak, hogy jellemzõen inkább fejleszteni akarják az országok ezt a területet. Õ a korai iskolai lemorzsolódás megelõzését, illetve a diplomások arányának növelését hangsúlyozta. Magyarország ugyanis mélyen az EU átlag (40 százalék) alá tervezi a diplomások arányát 2020-ra, míg például Lengyelország igyekszik az uniós átlag fölé jutni. Kiemelte, hogy az elmúlt idõszakban nagyon erõsen megemelkedett az egy tanárra jutó diákok aránya a felsõoktatásban. Magyarországon ez ugyanis egy oktatóra átlagosan diák jut a világ élvonalába tartozó Stanfordon ez az arány 8, a Harvardon 10, az MIT-n 11. Ilyen oktató-hallgató aránynál szerinte sokkal jobb minõséget nem nagyon lehet kihozni. Szerinte a nemzetközi felmérések alapján azért nem jelentkeznek a magyar gyerekek kellõ számban természettudományi szakokra, mert már alsó tagozatban elrontjuk ezen tantárgyak oktatását. A tanítási módszereink is rosszak, a Pisa felmérések alapján például világelsõk vagyunk a legkevésbé hatékony tanulási formában, a memorizálásban. Emellett jó eséllyel olyan absztrakciós szintet követelünk meg a kisdiákoktól, ami sokak számára örökre elveszi a kedvét mondjuk a matematikától, ez egyébként az eredményeiken is hamar látszik. Persze ezek sokkal bonyolultabb összefüggések, mint amit egy átlagos képességû kamarai elnök fel tud fogni, aki mondjuk a bölcsészszakok bezárásában látja a megoldást, szúrt oda Csapó. Magas személyes és társadalmi haszon Magyarországon bõven megtérül a diploma, körülbelül 230 ezer dollár (54 millió forint) az átlagos nettó személyes haszna az életpálya során ahhoz képest, mintha csak érettségije lenne az embernek. De van számos, pénzben kevésbé kimutatható életminõségbeli haszna is, mint például hogy a diplomások például kimutathatóan elégedettebbek az életükkel, kevésbé fenyegeti õket az idõskori elbutulás, vagy hogy jellemzõen tovább is élnek, mondta Csapó. Emellett a diploma társadalmi haszna is hatalmas nálunk az OECD szerint a társadalomnak 13-szorosan térül meg minden diplomásra költött forint, (bár hozzá kell tenni, hogy ez még a 2013 elõtti adóviszonyokkal lett kiszámolva). Még az úgynevezett büfészakokat elvégzõkre is igazak olyan kevés közvetlenül forintosítható hasznok, hogy például a következõ generációt átlagosan jobban tudják nevelni a nem diplomásoknál: elég lehet a fejlettebb szókincset vagy a sokkal jobb induktív, azaz az egyedi jelenségbõl az általános gondolkodásra való képességet felhozni, érvelt a diploma mellett Csapó Benõ. Index 16

17 A CHOMSKY-TÍZPARANCSOLAT A mai rövidposztban ismertetendõ alaptételek egy bizonyos Noam Chomsky nevéhez fûzõdnek, aki a 88 éves korához képest elképesztõ szellemi frissességrõl téve tanúbizonyságot a mai napig a híres MIT (Massachusetts Institute of Technology) nyelvészeti és filozófiai tanszékének rendszeres elõadója. Hosszú és tartalmas élete során foglalkozott õ mindennel, ami nyelvészet, filozófia, médiaszociológia, tömeglélektan, de még a számítástechnikai programozás bizonyos területeibe is beleásta magát (ez utóbbit úgy hatvanöt évesen kezdte, tehát senki ne adja fel!). Noam soha nem csinált titkot abból, hogy a liberális demokrata eszméket tartja magához a legközelebbieknek, s az anarcho-szindikalizmus egyes alapvetéseit is a magáévá tette (ami egy, a nyolcvanas éveiben járó egyetemi tanár esetében minimum riszpektet és csettintést érdemel...) No de itt és most nem is az õ élettörténetérõl akarok beszámolni, hanem arról a tíz pontból álló tételsorról, amit sokan Chomsky tízparancsolatának is neveznek, lévén hogy a Mester ezeken keresztül magyarázza a mindenkori politikai hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek természetrajzát. Az õ szavaival: ezek a hatalmi diverzió médiastratégiái. Chomsky barátunk ezeket elõször úgy évvel ezelõtt írta össze, amibõl mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar. Mindenesetre úgy vélem: ha tudjuk, hogy a Hatalom miben (és hogyan) mesterkedik, védettebbek vagyunk vele szemben. Már ha még tudunk gondolkozni és kételkedni Lássuk tehát, hogyan próbálja a hatalom maga alá gyûrni (az egyénen keresztül) a társadalmat. Az alábbiak nem szó szerinti idézetek, hanem Chomsky egy-egy tételének kicsit zanzásított verziói. 1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentõsége kicsi ugyan, de érzelmileg erõsen megérintik õket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hû szolgánk lesz. 2.) A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetõire, mint a nemzet megmentõire. Ennek érdekében (elsõsorban a média segítségével) hamis riasztások és nem létezõ fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, késõbb szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nem létezõ, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását. 3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a fehér propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a szürkét (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a feketét (amelyekrõl senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét HATALOM ÉS TÁRSADALOM vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövõ egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felõl. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sõt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be. 4.) A nemzetet meg kell gyõzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövõt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet ( majd a következõ generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk ). 5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetõknek egyszerûen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naiv lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására. 6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt. 7.) Az embereket a lehetõ legnagyobb tudatlanságban és mûveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a mûködésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze. 8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezõjét próbálják elérni. 9.) A nyájszellem erõsítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülözõ nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenõrizni és befolyásolni. 10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendõ belsõ (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy õ ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. (tiboru) 17

18 KÖZOKTATÁS NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN A KÖZOKTATÁSRÓL Nos, megvártuk a 2011-es népszámlálás elsõ adatait. A népszámlálás adatainak elemzése és megértése ugyanolyan jelentõséggel bír, mint a PISA vagy a kompetenciamérés értelmezése. A részletes adatok és elemzések ez évben folyamatosan várhatóak, de a márciusi elsõ kiadványok alapján néhány közoktatási rendszerünk mûködését érintõ következtetést máris megfogalmazhatunk. Az összkép egyszerre érdekfeszítõ és nyugtalanító: Magyarország teljes mértékben nyugati típusú népmozgalmi irányokkal bír, miközben gazdasági eltartó képessége a nyugat-európai államok töredéke csupán. A fõbb mozgásirányok 1. Folyamatos és gyorsuló népességfogyás Tíz év alatt az ország népessége 217 ezer fõvel csökkent. A csökkenés a gyermekkorúak között volt a legjelentõsebb, mintegy 15% tíz év alatt. A természetesen fogyás a kilencvenes években átlagosan 33 ezer fõ volt, ami 2000 utánra több, mint 35 ezer fõre nõtt. A szórványos bevándorlás amely többnyire a környezõ államok magyar lakosságából merített egyre csökkenõ mértékben tudja a veszteséget pótolni. Így a közoktatás intézményrendszerének folyamatos zsugorodása elkerülhetetlen, az ezt övezõ oktatáspolitikai viták folkorisztikusnak minõsíthetõk. A zsugorodás olyan küszöbértékek átlépéséhez vezethet (a kisebbedés értelmében), amely nehezen feldolgozható a 80-as és 90-es években szocializálódott elemzõk és tervezõk számára. (Lásd pl. a megyénként egy, esetleg két szakképzõ központ elképzelését). A településközi koordinációval feltöltött intézmények már nem integrálhatóak a helyi demokrácia keretei közé. A zsugorodás az informatikai eszköztár gyors fejlõdésével karöltve egyértelmûen a központosításnak kedvez majd és növeli a kézi vezérlés hatékonyságába vetett hitet. A megyeközpontokon kívüli közoktatási intézmények mûködésébõl eltûnhet a stabilitás és hosszútávú tervezés eleme. 2. Földrajzi koncentráció A globális gazdaság logikájából fakadó népességvándorlás a régi tagállamok mintájára Magyarországon is átrendezi a településszerkezetet ben már Budapesten és Pest-megyében élt a népesség egyharmada. Az új gazdaságszerkezetbe bekapcsolódni nem tudó megyék kiürülnek, Békés-megye népességének majdnem egytizedét vesztette el egy évtized alatt. A fenti folyamatok drámai erõvel érintik majd a közoktatási feladatellátási helyek számát, méretét és elhelyezését. Fenntarthatatlanná válik az a HEFOP/TÁMOP-os fejlesztéspolitika, amely pályázói hajlandóság mentén permetezte fejlesztési pénzeket a közoktatásnak; jelentõs földrajzi foltok alakulnak ki, ahová sajnálatos módon már nem szükséges beruházni. 3. A civilizációs mutatók gyors javulása A 70-es évek magyar társadalmának egyik meghatározó problémája a lakáskérdés volt. A 2011-es adatok drámai javulást mutatnak (bár Budapest nyilvánvalóan gyengébb mutatókkal bír). Mindenütt csökkent a laksûrûség, a vidéki városokban és a községekben a népesség nagy többsége nagy alapterületû lakásokban él. A 90-es években felpörgetett oktatási expanzió látványos eredményeket hozott: 2001-tõl 2011-ig 443 ezer fõvel nõtt az érettségizettek száma és 493 ezerrel a diplomások száma. Magyarország egyik hagyományos társadalmi terhét, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek tömegét is sikerült magunk mögött hagyni. A 15 éves és annál idõsebb népességben arányuk tíz év alatt 34%-ról 28%-ra csökkent, a fiatalok között arányuk már elenyészõ. Ezzel az általános iskola népnevelésbõl a fogyasztás felé húzódik át, utat engedve a játék, a kellem és a gyermekkedély világnak. A civilizációs mutatók gyors javulása a jövõben egyre élesebben veti majd fel a bõvülés mögötti minõség kérdését. Az expanzió értelmét a minõség és a munkaerõpiaci megfelelés javulása adhatja meg. 4. Elöregedés és új társadalmi törésvonalak kialakulása A nyugat-európai társadalmak mintájára új, a teljes politikai világot átrendezõ törésvonalak jelentek meg. Az elmúlt tíz évben 209 ezer fõvel csökkent az aktív korúak száma és 245 ezer fõvel nõtt az idõskorúak száma. Ez azonban csak a kezdet, az igazi fordulat a következõ öt-tíz évben várható, hiszen a ma 60 év körüli nagy létszámú Ratkó-nemzedék nyugdíjba vonulása soha nem látott terhet ró majd az amúgy sem fenntartható társadalombiztosításra. Fontos, hogy a régi tagállamokkal szemben a demográfiai összeomlást nem kíséri képzett és ambiciózus bevándorlók százezreinek belépése a munkaerõpiacra. A fenti változás hatásairól szólunk majd a Methusalemgesellschaft kapcsán, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a közés felsõoktatás társadalmi jelentõsége és megítélése drámaian romlani fog a közeljövõben, gyermekek és fiatalok ügyévé válva. A közpolitika középpontjába elkerülhetetlenül olyan kérdések kerülnek, mint a fûtésszámla és gyógyszertámogatás. A társadalmi folyamatokhoz minden demokratikus pártnak alkalmazkodnia kell és öregpolitikát kell hirdetnie. Az egyre kisebb létszámú és egyre növekvõ társadalmi adóssággal megterhelt fiatalok képviseletét jobb híján a szélsõséges pártok és single issue mozgalmak veszik át. 5. A házasság intézményének szétmállása és a család átalakulása Tíz év alatt a 15 éves és idõsebb népességben a házasok aránya az enyhe többségbõl kisebbségbe váltott át (49%). A nem házasok csoportjában a nõtlenek/hajadonok aránya nõtt a leggyorsabban (39%), azaz a fiatalabbak körében drámaian csökkent a házasságkötési hajlandóság. További terhet ró a hagyományos csalásmodellre az a tény, hogy 2011-re a nõk magasabban képzettekké váltak, mint a férfiak ben a háztartásoknak alig több. mint a fele alapult párkapcsolaton. Az un. családháztartások száma 54 ezerrel csökkent, a nem családi háztartások száma pedig 262 ezerrel nõtt a nevezett idõszakban. A párkapcsolati térkép a következõt mutatja: 1 millió 796 ezer házaspár, 407 ezer élettársi kapcsolat és 561 ezer egy szülõ, gyermekkel. Az elsöprõ erejû átalakulás közoktatási és nevelési kérdések tömegét veti fel. Magyarország nyugati társadalmi modernizációja elérte azokat a küszöbértékeket, amikor a nevelés iskolai modelljei, mintái már személyesen érinthetik többnyire kellemetlenül a tanulók és szülõk tömegeit, azaz lehetetlenné válik a hagyományos minták konfliktus nélküli közvetítése. A tananyagok, tankönyvek új, korábban ismeretlen konfliktusok hordozóivá válnak. A közoktatásban a hagyományos férfiszerep ritkán fellelhetõvé válik, a 12 éves közoktatás szellemét a képzett nõk elfogadó, megértõ és támogató attitûdje hatja át, a szociális ellátás szellemét csempészve az eredetileg teljesítményelvû intézménybe. Az oktatáspolitikusok döntéseit ugyan végrehajtják (ahogy lehet), de a végrehajtásba kivédhetetlenül keverednek a támogató, integráló és felzárkóztató elemek. Az implementáció helyi interpretációvá válik. 18

19 VÉLEMÉNY 6. Identitásverseny A népszámlálási eredmények egyik leginkább megvitatott része az etnikai és vallási identitások köré csoportosul majd. Tény, hogy a magukat magyarnak mondók aránya 9,4 millióról 8,3 millióra csökkent. Látványosan nõtt a magukat romának (cigánynak), németnek és más nemzetiségnek vallók aránya, de az adatok (különösen a cigányok esetében) semmilyen komoly következtetésre nem alkalmasak. A magukat elismert vallási felekezethez tartozókként azonosítottak száma jelentõsen csökkent; itt most csak a meghatározó fontosságú katolikusok álljanak példaként: tíz év alatt 5,5-rõl 3,9 millióra esett számuk. Ez természetesen nem jelenti a vallásos hit visszaszorulását. Az adatok nem a valóságot, hanem a megkérdezettek identitás-hullámzását mutatják. A zárt nemzetállamok felbomlásával az identitások átjárhatók, egymásba érõk és folyamatosan változók. Az identitások a nagyobb civilizációs elõnyöket kínáló erõközpontok köré csoportosulnak, akiknek pedig semmit nem kínálnak szükségszerûen radikalizálódnak. A fenti változások, azaz az ipari nemzetállam leépülése részleges visszatérést jelentenek a társadalmi tagoltság olyan szintjére, amely a dualizmus korában jellemezte Magyarországot. Több, mint egy évszázad asszimilációs munkája alakul vissza. Az oktatás és nevelés területén csak az a nemzeti narratíva számíthat pozitív fogadtatásra, amely kézzelfogható civilizációs elõnyöket kínál és akár kulturális engedmények árán is integrál. Mivel ilyen narratíva Magyarországon nincs, és az elmúlt húsz év a polarizáció irányába ment, a pedagógia számára nem lesz könnyû támogató alapok nélkül cselekedni. Ez felértékeli a helyi integráló kezdeményezések szerepét. Az értelmezési keretek A fenti átalakulás egyazon folyamat, így nem különíthetõk el jó és rossz elemek benne. A közpolitika és oktatáspolitika számára kínálkozó válaszokhoz a teljes folyamat feldolgozása szükséges. Európa számára ezt Ulrich Beck német szociológus a Kockázati társadalom (Risikogesellschaft) címû munkájában végezte el. Érdekes, hogy a hazai értelmiség amely 90 elõtt minden fontosabb külföldi munkát feldolgozott Beck elméletét már nem fordította át hazai használatra. A gyakorlatiasabb közpolitikai válaszok kialakítására az Unión belül kínálkozik lehetõség (tudás, tapasztalat és fejlesztési forrás). Az Európai Unió már egy évtizede beárazta az elöregedés okozta társadalmi átalakulást, élethossziglani tanulással kapcsolatos stratégiája nem is lenne érthetõ enélkül. A fenti folyamatok elkerülhetetlenül vezetnek a bevándorlás kérdéskörének megnyitásához. Ezen a téren a magyar közoktatásnak csupán egy bevándorló-csoporttal vannak korlátozott mértékû tapasztalatai. A fõvárosba koncentrálódó kínaiak sikeres közoktatása azonban semmilyen tekintetben nem szolgál általánosítható például a jövõ bevándorlóinak iskolai integrációjával kapcsolatban. Setényi János Ideje tiszta vizet öntenünk a pohárba. Igen, közoktatási reformra szükség van. Miért gondoljuk mi is így? Mert nem értünk egyet azzal, hogy a mai gyerekekben, családokban, vagy a tanárokban lenne a hiba, amikor a mûveletlenségünkre, fegyelmezetlenségünkre panaszkodnak. Ma túlnyomó többségünk nem szeret iskolába járni, csökkent szüleink bizalma is az intézmények iránt és a pedagógusok lelkesedése, elhivatottsága is egyre inkább fényét veszti. Nem hisszük, hogy bennünk van a hiba, amikor az iskolából hazaérve pozitív élmények helyett sokkal többet tudunk mesélni az iskolai konfliktusokról, méltatlan helyzetekrõl. Értetlenül állunk mi is azelõtt, hogy miért is esik olyan nehezünkre az olvasás, miért fogy el a kreativitásunk, zárkózunk el az új tudás elõl. Évrõl évre halljuk tanárainktól, hogy egyre kezelhetetlenebbek, mûveletlenebbek vagyunk. Mi pedig egyre kevesebb olyan tanárral találkozunk, akin látszik, hogy élvezettel tanít, fel tudja kelteni az érdeklõdésünket, meg tudja szerettetni a tantárgyát. Mindezeket a problémákat annak az elavult oktatási rendszernek a számlájára írtuk, amely már régen megért volna az újításra. És megérkezett a várva várt reform. Vagy mégsem? Úgy érezzük nem reform született, hanem a fent emlegetett problémákra válaszként a minisztérium megregulázza az intézményeket, a pedagógusokat, családokat és diákokat. Elõremutató reformok helyett mintha büntetné az egész köznevelési szférát, szigorral, terheléssel, elvonásokkal, központosítással, kényszernyugdíjazással, elbocsátásokkal, a szakmai egyeztetéseket KEDVES TANÁRAINK! félvállról vevõ kerettanterv módosításokkal, a magánélet, a családi élet és a tanári becsület megsértésével. Az oktatás világszerte forradalmi változásokon ment át, amibõl azonban a magyar iskolákban szinte semmit sem lehetett érezni, és az új köznevelési törvényen is átsüt egy valamikor talán érvényes, de ma már semmire sem használható pedagógiai gondolkodásmód. Amit rá akarnak erõltetni az iskolákra, az nem nevel önállóan gondolkodó, kreatív embereket, elveszi a pedagógusoktól a kezdeményezés lehetõségét, a tanítás örömét, nem segíti a társadalom, az ország fejlõdését. Egyszóval: korszerûtlen. A jelenlegi oktatáspolitika túlterheli és semmibe veszi a pedagógusokat. Ma a pedagógus létbizonytalanságban él, nem biztos a státusza, a fizetése, ugyanakkor rengeteg elvárásnak kell megfelelnie. Ami biztos, hogy a terhei növekednek, és még e terhek kompenzációját sem kapják meg, szakmai támogatásra végképp nem számíthatnak. Az elmúlt idõben sok tanárunk bizalmát szereztük vissza azzal, hogy bebizonyítottuk, nem boldog csecsemõkorunk álmát alusszuk ma is, hanem igenis látunk, hallunk, gondolkodunk és képesek vagyunk véleményünk megformálására. Szeretnénk elérni, hogy ez a bizalom helyreálljon mindenki között, aki ebben a kérdésben érdekelt. Nem utolsósorban közöttünk, diákok, pedagógusok, szülõk és a köznevelési törvényt kidolgozó minisztérium között. Ehhez azonban fel kell vállalni a küzdelmet, nem csak nekünk, hanem a pedagógusoknak is! Az összefogás reményében, üdvözlettel, pécsi Középiskolai Hálózat 19

20 SZOCIÁLPOLITIKA AZ ARANYHAL CSAK NÉZ Aki az elmúlt három évet kihagyta, annak még lehettek illúziói a kormány társadalomképével kapcsolatban, de ezeket az illúziókat maga a kormány rombolja le. Balog Zoltán miniszter egyenesen fogalmazott: komoly szociálpolitikai akcióba lendül a kabinet annak érdekében, hogy a diplomás nõk gyermek- és munkavállalását ösztönözze. Hiszen ki ne szeretné, hogy valóban megszülessenek a tervezett gyermekek? Ki vitatná, hogy segíteni kell az anyák visszatérését a munkába, és ki vonná kétségbe, hogy ehhez kormányzati aktivitásra is szükség lehet? Nagyon is támogatható lenne, ha a kormány hidat építene a munkahely és a család közé, de abban van valami végtelenül kiábrándító, hogy reflexbõl osztályalapon válogat. Építene hidat, de hídpénzt is szedne, hogy azért ne kelhessen át mindenki. Diplomásoktól jöhet a gyerek, a szegényebbektõl lehetõleg ne, hisz van abból elég a padláson. Ahogy Balog miniszter, a humanista lelkész fogalmazott: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyerekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, és hogy az egyik legnagyobb szegénységi kockázat ma a gyermekvállalás. A gyerekvállalás nem feltétlenül jó? Ezt mondja egy fideszes vezetõ? Nem arról volt szó, hogy minden gyereknek örülni kell, mert népünk elfogy? Mely fogyás egyébként az Orbán-kormány alatt is folytatódott. És mi van a szegény ember legkisebb fiának népmesei figurájával, aki többre viszi, mint a született gazdagok? Õt kiírják a mesébõl. Balog miniszter változata úgy szól, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a diplomás szülõk jómódú gyereke, aki elment szerencsét próbálni. Nagy megpróbáltatásokra persze nem kell számítania, mert a jóságos király egyengeti az útját családi adókedvezménnyel, egykulcsos adóval és az elitnek fenntartott felsõoktatással. Szegények nem kellenek errõl szól a rendszer. Ott lehet hagyni õket az út szélén, mind a hárommilliót. Nem a mélyszegénység a probléma, hanem az odaszületõ gyerek. Ha viszont magyar népmese, érdekes, hogy a kormánypártok tagjai mennyire szelektíven olvasnak. Hiába szólnak ezek a történetek a szegény emberek igazságáról, az alul lévõk reményeirõl, a pöffeszkedés alávalóságáról, minderre teljesen érzéketlenek. Õk Döbrögi oldalán állnak. Ugyanakkor azonosulnak a népmesék világképének azzal a részével, amelyen jó lenne túllépni. Nem mindegyikük, de sokan. Akiknek érezhetõen az tetszene, ha a nõ annyira azért mégsem dolgozna, inkább otthon maradna, egyik gyereket szülné a másik után, és meleg vacsorával várná a munkából hazatérõ családfõt. Ezért viszont kár továbbtanulni. Diplomával háztartásbelinek lenni igazi pazarlás mondaná az Iparkamara elnöke. Ennél már csak a következõ ellentmondás súlyosabb: ha a diplomásoktól várják a sok gyereket és a magyarság csökkenésének megállítását, akkor miért csökkentik ugyanõk a diplomások számát? Na, erre még az aranyhal sem tudja a választ. Ónody-Molnár Dóra TÖRVÉNYES LESZ A SZEGREGÁCIÓ A negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatosan módosítanak egyes törvényeket, ezzel többek között az elkülönítés lehetõségét teremti meg a kormány. A szegénységben élõ roma gyerekek iskolai elkülönítése nem szegregáció, hanem felzárkóztatás? A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29- én jogszabálytervezetet nyújtott be a parlamentnek. Ez a hangzatos egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával öszszefüggõ módosításáról címet viseli. A tervezet hozzányúlna egyebek mellett az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló évi törvényhez is. Ez a törvény mondja ki a diszkrimináció és az egyenlõ bánásmód megsértésének tilalmát, vagyis az alapja a szegregációellenességnek, amely a rendszerváltás óta alapértéknek számít Magyarországon. A KIM módosítaná a jogszabály preambulumát, amelybe beépítené a Balog Zoltán oktatásért is felelõs miniszter oly gyakorta emlegetett kifejezését, a felzárkóztatást. Így az eddigi esélyegyenlõség szövegrész helyébe az esélyegyenlõség és a társadalmi felzárkózás szöveg kerülne. A KIM módosítaná a jogszabály úgynevezett elõnyben részesítés fejezetét. Korábban a szöveg úgy szólt: nem jelenti az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlõtlenségének felszámolására irányul. Ezt a KIM úgy egészítené ki, hogy akkor sem sértõ egyegy intézkedés, ha az tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elõsegítésére irányul. Ez így már ismerõs szöveg. Balog Zoltán humánminiszter tevékenységének egyik zászlóshajója ugyanis az a felzárkóztatási program, amely a nyíregyházi cigányiskola újranyitásával kapcsolatos. A miniszter a maga teljes súlyával szólt bele egy folyamatban lévõ bírósági eljárásba, amelynek keretében az Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) beperelte a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegyét, amiért az újranyitott egy korábban törvénysértõ módon mûködõ, és ezért évekkel ezelõtt bezárt cigányiskolát. A miniszter többször is kifejtette, hogy a mélyszegénységben élõ roma gyerekek iskolai elkülönítése nem szegregáció, hanem felzárkóztatás, amit támogatni kell. Balog Zoltán azzal nem törõdött, hogy a magyar uniós elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát, korábban pedig államtitkárként õ jegyezte a Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégiát. Mindkét dokumentum a szegregáció tilalmát tartalmazza. De nem kell európai szintû dokumentumokra sem hivatkozni. Tavaly szeptemberig a közoktatási törvény kifejezetten tiltotta a felzárkóztatás céljából külön osztályok szervezését. A köznevelési törvény elfogadása elõtt pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár és 20

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére 10. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Gyermekvilág Óvoda igazgatói állásának betöltésére

Részletesebben

Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben

Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben Református Köznevelési Szakértők III. Országos Találkozója Budapest, 2014. december 4. Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben Kelemen Gabriella pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK Ikt.szám: 53-20/2013. PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. SZEPTEMBER 11-I RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HATÁROZATOK SZÁMA: 557, 558, 559, 560/2013. (IX. 11.) 2 Jegyzőkönyv Készült

Részletesebben

A bizottság a kiküldött napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta.

A bizottság a kiküldött napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta. SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS K INFORMATIKAI SZAKMAI BIZOTTSÁG 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Abajkovics Péter: Megállapította, hogy a bizottság határozatképes, köszöntötte a e szavazásra. A bizottság

Részletesebben

Az iskolában folyó felnőttoktatás

Az iskolában folyó felnőttoktatás Az iskolában folyó felnőttoktatás Munkarend A 2015/2016-os tanévben esti és levelező munkarendben kezdjük meg a felnőttoktatási tevékenységünket. Egy tanévben 36, - végzős okon 32 - tanítási héttel számolunk.

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve

Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve 22/2012. Torony Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. december 10- i nyílt ülésének jegyzőkönyve Tartalmazza: 127/2012. (XII.10.) számú határozatot a Klebersberg Intézményfenntartó Társulással

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A kiadott napirendi pontokhoz képest módosító javaslatot tett az alábbiak szerint:

Jegyzőkönyv. A kiadott napirendi pontokhoz képest módosító javaslatot tett az alábbiak szerint: Jegyzőkönyv Készült: 2008. április 28-án 15.30-17.00 óráig a Borsodnádasd Városi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésén. Jelen vannak: Dr. Bohus Gábor, Dorkó György, Magyar János, Neuwirth László, Pallagi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Gazdasági Bizottság 2015. június 17-i ülésére. Kállay Gáborné alpolgármester asszony

ELŐTERJESZTÉS. a Gazdasági Bizottság 2015. június 17-i ülésére. Kállay Gáborné alpolgármester asszony Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-297/2015. ELŐTERJESZTÉS a Gazdasági Bizottság 2015. június 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest IX. kerület Telepy

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL Törtel Község Önkormányzata 2747. Törtel, Szent István tér 1» JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL Rendeletek száma: Határozatok

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről

JEGYZŐKÖNYV EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről EGYHÁZASHOLLÓS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV a 2014. december 22-én megtartott rendkívüli nyilvános ülésről Rendeletek: 10/2014. (XII. 23.) sz. rendelet A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot

JEGYZŐKÖNYV. 17/2008. (IX. 5.) MNÖ határozatot JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Német Önkormányzat testületének 2008. szeptember 5-én 14 30 órai kezdettel Veszprémben, a Német Házban (Thököly u. 11.) megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 17-én 16 órakor kezdődő rendkívüli testületi üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete J e g y z ő k ö n y v Készült Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. április 16-i rendkívüli n y i l v á n o s üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

Közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatok

Közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatok Móricz Zsigmond Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatok TÁJÉKOZTATÓ DIÁKOKNAK http://www.youtube.com/watch?v=melbotthh6i&feature=player_detailpage

Részletesebben

A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő:

A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Tárgy: Oktatási Kerekasztal létrehozása Tisztelt Képviselő testület! A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Indoklás: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket.

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket. Jegyzőkönyv Készült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cigány Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat 2008. július 3-i ülésén, melyre a Megyeháza Rákóczi termében került sor. Jelen vannak: A testület tagjai

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

M E G H Í V Ó NAPIREND: 2) A Hajdúdorogi Püspöki Hivatal kérelmének megtárgyalása. /írásbeli előterjesztés/ Piskolczi Géza polgármester

M E G H Í V Ó NAPIREND: 2) A Hajdúdorogi Püspöki Hivatal kérelmének megtárgyalása. /írásbeli előterjesztés/ Piskolczi Géza polgármester Bököny Község Önkormányzat Polgármesterétől 4231 Bököny, Kossuth u. 3. Tel., fax: (42) 566-000,E-mail: hivatal@bokony.hu Ügyiratszám:.../2008 M E G H Í V Ó Tárgy: Meghívó Bököny Község Önkormányzat Képviselő-

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI Szekszárd, 2013. április 18. GERZSEI PÉTER IGAZGATÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZEKSZÁRDI TANKERÜLET 2013. JANUÁR 01. A nemzeg köznevelésről szóló

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására

Részletesebben

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Ikt.sz.: 33-80/2014. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Készült: a Nógrád Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2014. november 20-án, Salgótarjánban, a Megyeháza Hadady-Hargitay termében megtartott ülésén.

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Hiller István: demokráciában elfogadhatatlan az a kormányzati

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK JEGYZŐKÖNYV Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás 2013. augusztus 12-én megtartott nyilvános, alakuló üléséről Szám: 1395/2013/ANA. 1/2013. (VIII.12.) határozat Társulási Tanács elnökének megválasztásáról

Részletesebben

~lud:,pest Ff!város X. kt rülct Kóbányai ",.. ",.. 0;1Llrm:ínyz~lt Képviseléí-testület ülése

~lud:,pest Ff!város X. kt rülct Kóbányai ,.. ,.. 0;1Llrm:ínyz~lt Képviseléí-testület ülése ~lud:,pest Ff!város X. kt rülct Kóbányai ",.. ",.. 0;1Llrm:ínyz~lt Képviseléí-testület ülése BUDAPEST FOV AROS X. KERULET KOBANYAI ONKORMANYZAT ALPOLGÁRMESTERE -- ----~:{i

Részletesebben

A L S Ó N E M E S A P Á T I. Község ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. június 28-ai ny i l v á n o s ülésének. j e g y z ő k ö n y v e

A L S Ó N E M E S A P Á T I. Község ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. június 28-ai ny i l v á n o s ülésének. j e g y z ő k ö n y v e A L S Ó N E M E S A P Á T I Község ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. június 28-ai ny i l v á n o s ülésének j e g y z ő k ö n y v e Szám: 149-7/2013/ANA. Tartalom: HATÁROZATOK KÓD 60/2013.(VI.28.)

Részletesebben

V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. január-február

V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. január-február Pontot TETT-ek az alszerzõdések végére 3. oldal TETT HÍRLAP BÁTASZÉK BÁTAAPÁTI CIKÓ FEKED MÓRÁGY MÕCSÉNY VÉMÉND V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. január-február EZÉRT TET(T)SZIK NEKEM A TELEPÜLÉSEM... Fogalmazásíró

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

FIGYELEM VÁLTOZÁS!!! Tisztelt Szülők!

FIGYELEM VÁLTOZÁS!!! Tisztelt Szülők! Tisztelt Szülők! Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy gyermekük számára továbbtanulási céllal valamely ünket választották. Iskolánk iránti töretlen és növekvő népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi 600

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Szennyvíz beruházással kapcsolatos konzorciumi megállapodás Iktatószám:

Részletesebben

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére Tárgy: Intézményvezető felmentése, igazgatói pályázat kiírása Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202 KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 14.-én megtartott soron kívüli üléséről. Jelen vannak: Tamás Csaba polgármester, Horváth Józsefné és Major Mária

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

K I V O N A T. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 12-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 12-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből 2014. február 12-én megtartott ülése könyvéből 17/2014. (II. 12.) sz. NORMATÍV Kth. 2014. február 12-én megtartott képviselő-testületi ülés napirendje Normatív Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Országos Köznevelési Tanács (OKNT)

Országos Köznevelési Tanács (OKNT) EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL 2016. február 23-i üléséről Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Klubterem Időpont: 2016. február 23. Jelen vannak: dr. Palkovics László államtitkár

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

1/5. Szervezet. Iktatás időpontja:...

1/5. Szervezet. Iktatás időpontja:... Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7.

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7. M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE 2012. június 7. 2 M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban:

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Újhartyán Város Önkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. május 29-ai ülésére 1. napirendhez

Részletesebben

1,) A kerékpárút önrészének módosítása és a kivitelező kiválasztása

1,) A kerékpárút önrészének módosítása és a kivitelező kiválasztása Készült: Bajót Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 2008. október 14- én megtartott rendkívüli testületi ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Bajót, Kossuth Lajos utca 69.

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend JEGYZŐKÖNYV

8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend JEGYZŐKÖNYV Önkormányzati Képviselő-testület Önkormányzati Képviselő-testület 8294 Kapolcs 8293 Vigántpetend Száma: 332-16/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült: Kapolcs község Önkormányzata Képviselőtestülete és Vigántpetend

Részletesebben

A pedagógusok (elsősorban tanítók és tanárok) szabadságának kiadásával kapcsolatos jogszabályok és értelmezésük

A pedagógusok (elsősorban tanítók és tanárok) szabadságának kiadásával kapcsolatos jogszabályok és értelmezésük A pedagógusok (elsősorban tanítók és tanárok) szabadságának kiadásával kapcsolatos jogszabályok és értelmezésük Kivétel vagy kiadás? A köznyelvben rendszerint a szabadság kivételéről szoktunk beszélni,

Részletesebben

magyarhirlap.hu Parragh László: felerősödött a kamarák szerepe

magyarhirlap.hu Parragh László: felerősödött a kamarák szerepe MTI Parragh László: felerősödött a kamarák szerepe Nyíregyháza, 2012. szeptember 21., péntek (MTI) - Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a területi kamarák befolyása, jogosítványaik

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Az oktatással szembeni elvárások Gazdaság részéről Képzettségi szint növekedése Élethosszig

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2012. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. ifj. Kovács György elnök-helyettes, Kovács György képviselı

Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. ifj. Kovács György elnök-helyettes, Kovács György képviselı Szám: IV.128-2/2015. J E G Y ZİKÖNYV a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 25-én (szerdán) 9 órakor a Polgármesteri Hivatal II. emeleti mőszaki tárgyalójában megtartott

Részletesebben

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján!

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a képviselő-testület 2014. május 14-ei ülésére. Készítette: Müller Kinga Intézményi Irodavezető Tárgy: Corvin Művelődési Ház magasabb vezetői

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s. Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s. Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: az Önkormányzat Polgármesteri irodája Alcsútdoboz,

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

ALSÓNEMESAPÁTI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. április 29-ei nyilvános ülésének. j e g y z ő k ö n y v e HATÁROZATOK

ALSÓNEMESAPÁTI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. április 29-ei nyilvános ülésének. j e g y z ő k ö n y v e HATÁROZATOK ALSÓNEMESAPÁTI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. április 29-ei nyilvános ülésének j e g y z ő k ö n y v e Szám: 152-3/2013. HATÁROZATOK Tartalom: KÓD 8/2013.(IV.29.) határozat

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Elfogadta az Abigél Középiskola nevelőtestülete: Debrecen, 2013. szeptember 10. Bencze Rita

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola Budapest

Kodolányi János Főiskola Budapest Kodolányi János Főiskola Budapest PEDAGÓGUS PÁLYA AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Bella Tibor 2013. Június 7. Jogszabályok A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Pedagógusképzés Nemzeti

Részletesebben