Összefoglaló jelentés a helyi elemzőtanulmányok alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló jelentés a helyi elemzőtanulmányok alapján"

Átírás

1 1 Local Analysis Report The Southern and Eastern Region of Ireland Komponens 3/ A legjobb gyakorlatok megosztása Összefoglaló jelentés a helyi elemzőtanulmányok alapján Műszaki Tudományok Intézete, Cork május

2

3 Összefoglaló jelentés az elemzésekről 3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A Working 4 Talent Projekt partnerrégiói A projekt háttérpolitikája Helyi elemzőtanulmányok módszertan A helyi elemzőtanulmányok Összevont SWOT-analízis Kivonatok a helyi elemzőtanulmányok konklúzióiból A helyi elemzőtanulmányok összegzése Összehasonlító elemzés és iránymutatások a jó gyakorlat megosztásához, politikaformálásra vonatkozó ajánlások A regionális innovációs ökoszisztéma Vállalkozói környezet Új vállalkozások elindításának támogatása Inkubátorok és üzlethelyek Az oktatási és kutatási lehetőségek rangsorolása A tehetségek átjárási lehetősége a termelési és a tudományos zóna között A tehetségek potenciális forráshelyei A nem EU-s tehetségek vízuma és munkavállalási engedélye Mely szektorokban van kereslet jelenleg a tehetségek iránt? A hat beazonosított jó gyakorlat összefoglalása Végkövetkeztetések és felismerések... 34

4 4 1. Bevezetés A Working 4 Talent (W4T) egy Interreg IVC Projekt, mely a Program 1. prioritásához - Innováció és tudásalapú gazdaság kapcsolódik, ezen belül a Foglalkoztatás, humán erőforrás és oktatás altémához. A projektben résztvevő partnerek földrajzi és gazdasági értelemben is változatos régiókból kerülnek ki az észak-déli tengelyt tekintve Norvégiától Olaszországig, a kelet-nyugati tengely mentén pedig Magyarországtól Írországig találunk partnerrégiókat. A projektről részletes tájékoztatás található a weboldalon. A 2012 elején megkezdett, három év időtartamú projekt fő célja, hogy vizsgálat alá vonja, és egyúttal megossza a tapasztalatokat és a legjobb gyakorlat jellemzőit arra vonatkozóan, milyen politikák és kezdeményezések vezethetőek be regionális szinten ahhoz, hogy képessé tegyük a partnerrégiókat új magas tudású humán tőke bevonzására vagy a már meglévő helyben tartására. A résztvevők a magasan képzett emberek ezen együttesét a Tehetség fogalmával jelölik. A Working 4 Talent (W4T) projekt minden régiós partnere felismerte, milyen fontos szerepet játszik a magas tudású human tőke a regionális gazdaság jövőbeli fejlődésében. A W4T azt próbálja felderíteni, hogyan képesek a partnerrégiók a lehető legvonzóbbá válni a tehetség számára és azt, hogy milyen létező politikák vagy újítások bevezetése vagy egyik régióból a másikba történő adaptációja lenne képes segíteni ezen régiókat abban, hogy a helyben már meglévő tehetséget helyben is tartsák vagy magasan képzett human tőkét vonzzanak be más régiókból akár a saját országukon belülről is, más EU-s tagállamokból vagy harmadik országból. A projektben kezdeti lépéseként minden partnerrégió elkészített egy Helyi Elemzőtanulmányt, jelen dokumentum egy ezeket összefoglaló jelentés formájában hivatott képet nyújtani az egyes partnerrégiókról erősségeiket, gyengeségeiket, lehetőségeiket és a veszélyeket vizsgálva annak tükrében, hogy mennyire jelent az adott régió vonzerőt a tehetség számára. Az összegyűjtött adatok alapján a partnerek képesek lesznek a jó gyakorlatok felismerésére és megosztására, ugyanakkor az összegyűjtött adatok segítik a partnereket abban is, hogy az egész projekt számára is meghatározó politikákat tudjanak kialakítani a as év folyamán és a későbbiekben.

5 5 Összefoglaló jelentés az elemzésekről 2. A Working 4 Talent Projekt partnerrégiói A W4T regionális partnerei földrajzi és gazdasági értelemben változatos régiókat képviselnek. A társulás helyi és regionális hatóságok, gazdasági és innovációs ügynökségek erős egyvelege egy oktató-és kutatóintézménnyel kiegészülve - melyek Triple Helix (Hármas Spirál) szerkezetbe strukturálódva hatékonyan tudnak működni ebben a régiókon átnyúló partneri viszonyban. A következő táblázat a partnereket gyűjti össze, eredetileg 11 régiót tartalmazott, ez később az Egyesült Királyság (5. partner) belső szervezési okokból történő visszalépésével 10-re redukálódott. Jelen tanulmány elkövetkezendő fejezetiben a partnerek megtartották az eredeti partnerszámot. Partner száma és országa Régió/Város Partner neve Partner típusa P1 Spanyolország San Sebastian Helyi Fejlesztési Ügynökség, San Sebastian P2 Cseh Köztársaság Karlovy Vary Karlovy Vary Régió Gazdasági Fejlesztési Ügynöksége Helyi Fejlesztési Ügynökség Helyi Gazdasági Fejlesztési Ügynökség P3 Románia Dél- Munténia Régió Regionális Fejlesztési Ügynökség, Dél- Munténia Regionális Fejlsztési Ügynökség P4 Írország Déli-és Keleti Régió Műszaki Tudományok Intézete, Cork Oktatási/Tudományos Intézet P5 Egyesült Királyság visszalépett P6 Norvégia Drammen Buskerud Paperbank Innováció Helyi Innovációs Ügynökség P7 Litvánia Vilnius Napkelet Völgye Helyi Gazdaságfejlesztési Ügynökség P8 Olaszország Torino-i Vidék Torino Vidéke Regionális Hatóság P9 Olaszország Emilia- Romagna régió ASTER S.Cons.P.A. Helyi Innovációs Társulás P10 Lettország Riga Város Rigai Városi Fejlesztési Részleg Helyi Hatóság P11 Magyarország Nyugat- Pannon Régió Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Gazdaságfejlesztési Ügynökség

6 6 3. A projekt háttérpolitikája Az önkéntes migráció egy olyan, manapság nagyon elterjedt jelenség egész Európában, aminek elterjedését az Európai Unió is támogatta elvi szinten, a közösségen belüli szabad munkaerő-áramlás lehetővé tételén keresztül. Bizonyos régiók nyilvánvalóan vonzóbbak a kivándorlók számára, mint a többiek, az alábbi diagram (1. ábra) azt ábrázolja, hogy egy adott régió mennyire jelentett nagy vonzerőt, mint célország európai viszonylatban a 2005 és 2010 közötti időszakban. Az OECD diagramból 1 tisztán látszik, hogy nem minden kivándorló számára jelentik a kiemelt régiók a fő vonzerőt, és hogy akár a központi, akár a periferikus régiók rendelkezhetnek olyan attraktív jegyekkel, melyek alapján rájuk eshet a választás, ha valaki új élő-és munkahelyet keres. Fig. 1 Az előző ábra alapján nyilvánvaló, hogy van olyan periférikus régió, mely jó teljesítményt mutat, ha azt vizsgáljuk, mennyi kivándorló választja célként őket, nem minden kivándorló számára jelentenek vonzerőt a kiemelt régiók. Tehát egyértelmű, hogy a periferikus régióknak is, mint amilyenek például a W4T projektben képviseltetik magukat, megvan a lehetőségük arra, hogy a tehetség őket válassza, ha élő-és munkahelyet keres. 1 University of Leeds Demifer Project

7 7 Összefoglaló jelentés az elemzésekről A Kivándorlás és regionális fejlődés című OECD workshop résztvevői számára kibocsátott irományban 2 a szerzők az alábbi végkövetkeztetésre jutottak: Az eredmények megerősítik azt a feltevést, hogy van létjogosultsága a humán tőke rendelkezésre állásának befolyásolásáról beszélni helyi szinten, ha ezt olyan regionális politikákon keresztül képzeljük el, melyek a bevándorlók bevonzására és integrációjuk elősegítésére fókuszálnak. Ezen politika eszközeinek megtervezése és hatékonnyá tételük további elemzést érdemel. A fentiek állnak a W4T fókuszában is, a legjobb gyakorlat partnerek közötti megosztását és a politikákkal szinkronban kialakított célokat is beleértve. Az általános kivándorlás tehát feltérképezhető a fentiek szerint de hogy fest vajon a tehetség kivándorlásának térképe? Ezt a kérdést tette fel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is, amikor magasan képzett személyek helyválasztását tanulmányozta, a évi statisztikai adatok alapján. Ahogy az alábbi OECD diagramból (2. ábra) látható, a képzettek elvándorlása Európán belül nagyon jól körülhatárolható mintázatot mutat. Kiemelkedő fókuszálódás figyelhető meg Írországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Benelux-államokban és Svédországban. Fig. 2 Ezek a migrációs trendek arra engednek következtetni, hogy a W4T-ben részt vevő régiók számára is adva van a lehetőség, hogy tehetségeket vonzzanak be, ha megfelelő és hatékony tehetségpolitikai eszközök kerülnek kialakításra és azok éltbe is lépnek. Az OECD irománya a következő három kulcsfontosságú aspektust nevezi meg a tehetségek bevonzása szempontjából: a helyi és regionális hatóságok növekvő szerepe az elvándorlók bevonzásában és újak toborzásában 2 DETERMINANTS OF LOCALIZATION OF RECENT IMMIGRANTS ACROSS OECD REGIONS Monica Brezzi, Jean-Christophe Dumont, Mario Piacentini and Cécile Thoreau (OECD) June 2010

8 8 a kormányzat különböző szintjei közti koordináció szükséges a migrációs politikát illetően a különféle érintettek bevonása helyi szinten a képzett elvándorlók bevonzása érdekében, általánosabban pedig a regionális politikák átalakítása oly módon, hogy a bevándorlók integrációja ezáltal javuljon és így hatékonyabban járuljanak hozzá az adott régió fejlődéséhez. Az EU Főigazgatóságának a Szocio-ökonómiai és Humán Kutatást összegző 2010-es jelentése 3 az Európai Kutatási Területet (ERA) érintő fejlesztések felgyorsítását szorgalmazza: A politikáknak a globalizáció iránti elkötelezettséget kell elmélyíteni - a globális hálózatokban megvalósuló együttműködési formák révén; a külföldi tehetségek bevonzására kell törekedniük és hagyniuk kell azokat szabadon mozogni az ERA területén belül; előre kell mozdítaniuk a határok nyitottságának ügyét, hogy a diákok és a tudósok bátran jöjjenek be az EU-n kívülről is. Megengedőnek kell lenniük az EU-n belüli cirkulációval szemben, hogy lehetővé váljon a tudásközpontokhoz kötött specializáció és az eredmények hatékonyan terjedhessenek szét a rendszeren belül. A politikáknak elő kell segíteni a tudománnyal foglalkozó tehetségek külföldre jutását és azt, hogy velük ezt követően is megmaradjon a kapcsolat Röviden: az ERA programrendjének gyakorlati megvalósulását fel kell gyorsítani amellett, hogy a kifelé való nyitottságra, az EU-n belüli mobilitásra és a kiemelkedésre kell koncentrálni. Ha a regionális innováció szintjeit vizsgáljuk, számos értekezést találunk Európában és világszerte erre vonatkozóan. Erre két példa az Európai Innovációs Monitor és a Globális Innovációs Index. Vegyük elsőnek a Globális Innovációs Indexet (2012) 4, mely az alábbi diagrammában jeleníti meg egy innovatív gazdaság építőköveit: A W4T helyi elemzőtanulmányainak struktúrájában hasonló kulcskritériumok jelennek meg építőkövekként az egyes régiók vizsgálata során, ezek befolyásolják az általános innováció szintjeit is. 3 Innováció: Tudás létrehozása és munkahelyteremtés: Betekintés az európai szocio-ökonómiai tudományos kutatásba (EUR EN), Globális Innovációs Index 2012 Erősebb innovációs kötelékek a globális növekedésért

9 9 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az alábbi 2. sz. Tábla 5 specifikusan a W4T partnerországaira vonatkozó 2011-es és 2012-es rangszámokat emeli ki a Globális Innovációs Indexből. Partner területe Ország 2012-es rangsorban elfoglalt helyezés 2011-es rangsorban elfoglalt helyezés 1.San Sebastian Spanyolország Karlovy Vary Cseh Köztársaság Dél- Munténia Románia Cork Írország Dramen Norvégia Sunrise Valley Litvánia and 9. Torino/Emilia- Romagna Olaszország Riga Lettország Pannon Magyarország Írország az egyetlen, mely a legjobb 10 ország közt szerepel, Norvégia benne van a legjobb 20-ban, a többiek rangsora pedig 27 és 52 között van. Összesen 141 ország lett rangsorolva. 5 Op Cit PP 68-69

10 10 Az Európai Regionális Innovációs Ponttáblázat 2011 szintén makro-szemléletű rálátást nyújt az egyes országokra: számos különböző paraméter alapján méri össze azok teljesítményét és innovációját.

11 11 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az Innovatív Unió Ponttáblázatának (2011) grafikonja P93 Az Innovatív Unió Ponttáblázatában egy interaktív online alkalmazás is hozzáférhető, mely többféle mérőszámot használ: Így a W4T - a globális és regionális mutatók és ponttáblázatok ellenére a különféle régiók és szervezetek nemzetközi fóruma, melyben a résztvevők együttműködhetnek és közösen kutathatják az innovációhoz és a tehetségek bevonzásához kapcsolódó kérdésköröket és mindegyik régió fejlődése érdekében mozdíthatják előre a különféle irányadó politikák megvalósulását. A projekt 2012-ben lezajlott első fázisa az egyes partnerrégiók akkori jelenbeli pozícióit térképezte fel helyi vonatkozású elemzések nyomán, azt vizsgálva, hogy a kiemelkedően tehetséges emberi tőke beáramlása szempontjából potenciálisan mekkora vonzerőt jelentenek az adott régiók. Nagyon fontos, hogy a helyi elemzőtanulmányok azt vizsgálták, hogyan fejlődött az innováció rendszere az adott régióban a projekt időpontjáig bezárólag.

12 12 4. Helyi elemzőtanulmányok módszertan A partnerek a projekt korai szakaszában megegyeztek abban, milyen módszerrel történjen az körzetük vagy régiójuk helyi elemzése. Amellett döntöttek, hogy SWOT analízist készítenek minden régióban, előre meghatározott módszerekkel. A SWOT analízis részét képezte egy közösen összeállított interjú is. A SWOT-okhoz egy közös sablon készült, és minden régió megkapta azt az útmutatót, mely segítségükre lehetett a feladat elvégzése során. Sok esetben már a NUTS 2 szinten megfelelő statisztikák születtek, de érvényesnek csak akkor lettek nyilvánítva, ha már tartalmazták a partnerrégiók vagy partnertérségek pozicionálására vonatkozó kiegészítéseket is az átfogó NUTS2 területhez viszonyítva. Az előre megszerkesztett interjúk közösen kialakított kérdéssorai jelentették a kiindulási pontot. Az interjú minden egyes régióban 12 interjúalannyal készült el, 4-4 résztvevő került kiválasztásra a regionális Triple Helix minden eleméből (1) a kormányzati és politikailag befolyásos intézmények képviselői (2) a magánvállalkozói szektor képviselői (3) hármas vagy négyes szintű oktatási/kutatási intézmények képviselői A 10 partnerrégióban összesen 140* irányított interjú zajlott le, melyek eredménye nagyon értékes kiindulási pontként szolgált nemcsak a regionális helyi elemzésekhez, hanem olyan sarkalatos megállapítások körvonalazásához is, melyek aztán hatással voltak a teljes projekt kutatási folyamatára. A válaszok és a statisztikák viszonyítási pontot is jelentenek a SWOT-ok általános következtetéseivel szemben (* Megjegyzendő, hogy egyes régiókban több mint 12 interjúra került sor, de a válaszok figyelembe vétele inkább százalékos, nem pedig numerikus alapon történt erről ld. még az 5. fejezet 4. sz. lábjegyzetét)

13 13 Összefoglaló jelentés az elemzésekről 5. A helyi elemzőtanulmányok Kezdő feladatként minden partnernek elemeznie kellett az érintett régiót az ott megfigyelhető erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szerint a regionális innováció ökoszisztémájának fejlődése és a tehetség régión belül tartására való képessége szempontjából. Ahogy azt korábban már megjegyeztük, a módszer szabályai szerint a partnereket arra kértük, hogy kritikusan értékeljék régiójukat, mind minőségi, mind mennyiségi szempontokat alapján. A szervezeteken belüli és az azok között zajló párbeszédek során alakult ki az interjúk szerkezete, ezek a megszerkesztett interjúk aztán minden régióban a regionális Triple Helix kulcsszereplőinek megkérdezésével zajlottak le egy közösen kialakított sablon szerint decemberéig minden partner elkészítette a saját helyi elemzőtanulmányát, összességében tehát 140 válaszadó 6 vett rész az interjúkon. Az egyes helyi elemzőtanulmányok mindegyike megtalálható egy csatolt jelentésben, ott kínálkozik lehetőség az eredményeket kimagasló szinten és részletességgel elemezni. Jelen összefoglaló jelentés további szekcióiban ezen különálló tanulmányok kivonata olvasható. 5.1 Összevont SWOT analízis Ez az összevont analízis a partnerek egyéni SWOT analíziseiből nyert legkiugróbb adatokat gyűjti össze egyetlen táblázatba, ami később nagyon hasznos lesz a partnerrégiók különféle aspektusainak megértése szempontjából, és a fejlesztési valamint a jó/legjobb gyakorlat megosztási sablonok kialakítása során is. Fontos megjegyezni, hogy a helyi elemzések nagy része nemcsak a tehetségvonzó erő kérdéskörét vizsgálta, hanem általánosabb aspektust választva a regionális innováció átfogó rendszerét tette közeli megfigyelés tárgyává. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gazdaságfejlesztés-és modernizáció stratégiájának kialakítása meg kell, hogy előzze a tehetségbevonzás módszerének kidolgozását vagy legalább egy sikeresen működő, tudásalapú gazdaság szerveződési szempontjait előbb ki kell alakítani ennél. A SWOT-ok konklúziói a következő mátrixban kerültek összegyűjtésre, a mátrix kitöltése során a szerzők a partnerek SWOT analízisében szereplő táblázatok explicit adatait vették figyelembe. Az összefoglaló táblázatban az erősségek és gyengeségek sorrendje az alapján került kialakításra, hogy ezek a faktorok mennyire bizonyultak fontosnak a tehetség régióba való bevonzása szempontjából. A táblázat után az egyes helyi elemzések konklúzióinak rövid összefoglalója következik. 6 (P2- P10 9x12, P1-1x14 P11-1x18)

14 14 Partnerek kódjai Partner San Sebastian Es. Karlovy Vary CZ South Munteria RO. CIT Cork IE. Paperbank Drammen No. Sunrise Valley LT. Torino IT Emilia Romagne IT. Riga LV. West Pannon HU KÓD P1 P2 P3 P4 P6 P7 P8 P9 P10 P11 A tehetségvonzás meghatározóinak regionális összefoglaló SWOT táblázata Rang sor A tehetség bevonzását meghatározó tényezők Felmért Gyengeség Felmért Erősség 1 High-tech vállalakozói környezet P3,P4, P8,P9, 2 A tehetségek iránti igény magas szintje P4,P7 P2,P8 3 Vonzó bérszint P4,P6 P3, P7, P10, 4 Ösztönzők külön a tehetségek számára kialakítva P1, P4 P8 56 Hatákony innovációs stratégia P1, P2, P8, P9 P6, P7, P8, P9, P10, P11 7 Magasan képzett munkaerő P1,P3,P4,P7,P8,P9 P2 8 Erős együttműködő környezet P4,P6,P8,P9 P1.P2,P3,P7,P9,P1 0,P11 9 Szabad helyszínválasztás a külföldi diákok számára P4,P10, P2,P11 10 Világszinvonalú kutatási környezet P1,P3,P9,P10 11 Nagykiterjedésű jól képzett diaszpóra P4 12 Képzési lehetőségek magas színvonala P1,P4,P7,P8,P9 P10,P6 13 Mobilitás a kutatás és a termelés között P3,P4, P7, P10 14 Jó nyelvi készségek P1,P4,P6 P7 15 Társadalmi/szociális támogatás minősége P1,P2,P3,P4,P9 P8,P10 16 Elérhető K+F lehetőségek P1, P4,P7,P8,P9,P6 P3,P11 17 Jó minőségű fizikai környezet P1,P2,P3,P4,P6,P9, P10 P10, 18 A vállalkozások intézményes támogatása és pénzügyi ösztönzők 19 Rugalmas vízumrendszer a nem-eu-s tehetségek számára P1,P2, P3,P4,P9,P11 P2 P7,P9,P10,P11 P4,P7 20 Banki és vállalkozói tőke P1,P7,P4,P9, 21 Fizikai kapcsolódás lehetősége a piacokhoz P2,P4,P7 22 Jó inkubátor lehetőségek P4,P8 P10 A tehetség bevonzását meghatározó tényezők Lehetőségek Veszélyek Más régiók versenye a tehetségekért Finomspecializáció új szektorok irányába/ Triple Helix A technológia összehangoltsága/új vívmányok P1,P2,P3,P6,P7,P8, P9, P10,P11 P1,P9,P11 P2,P3,P4,P6P7,P10, P2,P3, P8,P9

15 15 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az üzleti szféra kivonul a kutatásból P1, P3 Az innovációs kultúra fejlődése és az innovációs lehetőségek fejlesztése Jobb koordinációs és hálózati struktúra a klaszterépítést is beleértve Európai kutatási programok és pályázatok Nemzeti ösztöndíjak Külföldi befektetések beáramlás a K+F tevékenységekbe/ világgazdaság Műszaki Tudományos Parkok kialakítása erős KKV szektor Koncentráltabb nevelési tervezet a vállalkozói szektorból begyűjtött bemenetekre épülő felnőttképzést és a vezetőképzést is beleértve P1,P7 P1,P10,P11 P1,P3,P6 P11 P2,P7,P11 P2, P7 P2,P9,P11,P6 P1,P3,P8,P9, P11 P1,P3 P3,P8 P10,P11 Munkalehetőségek szintje P4 P11 A diszpórában és a külföldi egyetemeken fellelhető célbavehető tehetségek Jó környezet/speciális lehetőségek például a kutatók lakhatása szempontjából Légiutas közlekedés fejlesztése A kezdő vállalkozások célzottabb támogatása pénzügyi és képzési szempontból EU-s kék kártya adaptációja P4,P7,P8 P4,P6,P7, P7 P8 P9 P2 P3 Fejlett határon átnyúló együttműködés P11, A munkaadók nem tudnak magas fizetést felajánlani P1 A partnerek kódjai Partner San Sebastian Es. Karlovy Vary CZ South Munteria RO. CIT Cork IE. Paperbank Drammen No. Sunrise Valley LT. Torino IT Emilia Romagne IT. Riga LV. West Pannon HU CODE P1 P2 P3 P4 P6 P7 P8 P9 P10 P11

16 Kivonatok a helyi elemzőtanulmányok konklúzióiból Partner 1 Helyi Fejlesztési Ügynökség, San Sebastian Baszkföld San Sebastian és Baszkföld viszonylag jó helyzetben vannak az innováció és a magasan képzett emberi tőke indexei szempontjából. Az ennek alapját adó regionális gazdasági struktúra és az utóbbi 25 év folyamán ebbe beépülő közpolitikák széles skálája mind hozzájárultak egy, az innováció számára kedvező környezet kialakulásához. A San Sebastian tanulmány kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a régióban elvégzendő jelen kutatás hatékonyságára és minőségére valamint arra, hogy nagyon fontos lenne erősebb kapcsolatot kialakítani a kutatási központok és a vállalatok között. Helyi szinten a Finomspecializációs Stratégia egy olyan eszköz, mellyel a források azokra a szektorokra koncentrálódnak, amelyekben a legnagyobb a növekedési potenciál. A helyi klaszteralakítás stratégiája - a hasonló vállalkozások közötti együttműködés növelése és a nagyobb lélegzetű projektek előmozdítása révén - nagyon fontos lesz a kisvállalkozások számára piacuk bővítéséhez, a termelésnöveléshez és a munkahelyteremtéshez egyaránt. Az emberi erőforrás kérdésköre kulcsfontosságú a regionális növekedéshez szükséges innovációs stratégia szempontjából, San Sebastian és Baszkföld speciális stratégiák alkalmazásával segítette a helyi magasan képzett emberi tőke növekedését és a külföldi vezető kutatók beáramlását. Ilyen lépés volt például a vezető nemzetközi kutatóközpontokba szóló továbbképzési ösztöndíjak (Globális Képzési Ösztöndíjak) támogatása fiatal kutatók számára, a speciális szakmai és gazdasági csomagok (Ikerbasque Researchers) bevezetése vagy az olyan helyi szolgáltatások létrehozása, mint például a Tehetségház, mely fizikai és egyéb támogatást nyújt a beköltözőknek és családjaiknak, amikor le akarnak telepedni a San Sebastian körzetben. Partner 2 Gazdaságfejlesztési Ügynökség, Karlovy Vary Régió Cseh Köztársaság A Karlovy Vary Régió egy jelenleg a gazdasági és szociális átalakulás kihívásaival szembenézni kénytelen régió. A régiónak jelentős ipari múltja van, figyelemreméltó természeti forrásai valamint gazdag történelmi múltja és kultúrája. Karlovy Vary jó teljesítményt nyújt az egészségturisztikai szektorban, gyógyfürdőhelyei sok látogatót vonzanak. Bár ezen szektorra alapozva a régió valaha jól prosperált, ma már ez nincs így, és a régió jövőbeli gazdasági jóléte a fejlődő, modernizálódó innovatív iparágakon múlik, melyeknek egy megerősödött kutatási infrastruktúrával kell kiegészülnie. Ehhez nélkülözhetetlen a közoktatás minőségének fokozatos javítása. A tehetségek minél korábbi megjelenesé munkaerőként regionális szinten kulcscél kell hogy legyen, ha a régió egy sikeres modern gazdasági környezetté szeretne válni. A régióról egyéb pozitív vonásai mellett elmondható, hogy fizikai környezete vonzó, kiváló lehetőségek kínálkoznak a szabadidős tevékenységre, így jelen pillanatban azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan lenne képes az erősségeire építve és a gyengeségeit legyőzve bevonzani a magasan képzett szakembereket. Partner 3 - Regionális Fejlesztési Ügynökség, Dél-Munténia, Románia Az utóbbi években a Dél-Munténia Régió a tehetségek fontos forráshelyévé nőtte ki magát más európai régiók számára. Ez főként annak köszönhető, hogy a kiugróan tehetséges és jól képzett egyének kevés munkalehetőséget találnak a régión belül. Sőt, a Dél-Munténiába külföldről érkező tehetségek száma is nagyon alacsony. Ennek következményeképpen, ha nem történik valamilyen korrekciós lépés e téren, a régiónak az agyelszívás jelenségével kell szembenéznie a jövőben. Nyilvánvaló, hogy a tehetségbevonzás és helyben tartás ügyét egyszerre kell mind nemzeti mind regionális szinten kezelni. Az ezen szektorokhoz kötődő erősségek és a régiószinten megjelenő figyelemreméltónak mondható erőforrások miatt a tehetségbevonzást- és megtartást

17 17 Összefoglaló jelentés az elemzésekről a turizmus, az autógyártás, az élelmiszeripar és főként a szerves vegyipar előnyeiből kiindulva lehetne erősíteni. A Triple Helix struktúra megerősítése a régióban egy fontos, gyorsan elérendő cél, mely nagy hatással lehet az oktatási/kutatási, az ipari és a közszolgálati szektor közötti erősebb és hatékonyabb partneri viszony kialakítására. Partner 4 Műszaki Tudomyányok Intézete, Cork (CIT), Írország A CIT-nek helyt adó dél-nyugati régióról készült helyi elemzőtanulmányból az derül ki, hogy a növekedés és a foglalkoztatás szinten tartásához arra van szükség, hogy a foglalkoztatásban megüresedett helyeket újabb tehetségek töltsék fel, és a regionális ipar új lehetőségeket tudjon ehhez kínálni. Noha a régióban sok a diplomás, ez még mindig nem elégíti ki a régió ezirányú szükségleteit, a műszaki - és matematikatudományból diplomázók száma különösen kevés. A régió ipari, szolgáltatói és oktatási ágazait tekintve nagyon fejlett. Cork, Írország második legnagyobb városa egyben az egyik legkedveltebb turisztikai célpont is. A térség bizonyítottan pályacsúcsot állított fel a tehetségvonzásban és helyezését tartja azóta is, de szükség van egy akciótervre és stratégiára ahhoz, hogy a globális terepen is beszállhasson a mozdítható magasan képzett munkaerőért folyó versenybe, hiszen csak így felelhet meg az ipar jelenlegi és elkövetkező kihívásainak. Ahhoz, hogy a régió meglévő erősségeit továbbfejlessze a magasan képzett munkaerőért folyó versenyben a jóval nehezebb globális terepen, a Triple Helix megközelítésre alapozott stratégiával kell megválaszolnia az alábbi kérdéseket: (1) Kik tartoznak a célcsoportba? (2) Hol találjuk meg őket? (3) Hogy tudunk létrehozni olyan ösztönző tényezőket, melyek arra motiválják a magasan képzett embereket, hogy Corkban dolgozzanak, és itt indítsanak vállalkozást? (4) Hogyan érhetjük el, hogy a térségben rejlő lehetőségekről nemzetközi szinten is tudomást szerezzenek? (5) Hogyan könnyítsük meg és egyszerűsítsük le a régióba költözésüket? Partner 5 EK- visszalépett Partner 6 - Paperbank Innováció, Drammen, Norvégia A W4T kutatás megerősítette, hogy Buskerud Körzet mutatói pozitívak és a regionális szereplők válaszai alapján összességében pozitív kép rajzolódik ki az innováció körülményeiről és a régió innovációs teljesítményéről. De a regionális innovációról való tudatos gondolkodás szintjét lehetne és kellene is növelni, mind a szervezeti egységeken belül, mind az állampolgárok tudatában. A válaszadók hangsúlyozták: a W4T tanulmány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy felismerjék ennek szükségességét és sürgősségét. A média aktív szerepet kellene, hogy vállaljon Buskerud regionális innovációs potenciáljának a bemutatásában és a jó példák hirdetésében. A W4T egyedülálló lehetőséget és alkalmat kínál arra, hogy a régió politikusai tapasztalt és sikeres régiók jól működő példáit láthassák. Partner 7 - Sunrise Valley, Litvánia A magasan képzett egyének hiánya az utolsó évtizedben mind a vállalkozói szférában mind a kutatástervezés területén alapozta meg Litvánia azon hiányosságát, hogy képtelen volt egy hatékony és modern, innovációra épülő gazdaságot kialakítani. Mivel az olyan források, mint például a képzett alkalmazottak (főleg kutatók), a megfelelő pénzügyi feltételek és a stratégiailag fontos partnerek hiányoztak,

18 18 a vállalkozások, melyek a túlélésért küzdöttek, a túlélésre voltak kénytelenek koncentrálni az innováció helyett. A litván kormányzat nem fejezte ki támogató szándékát az innovatív vállalkozások irányába. Az innovációt vagy bármiféle változás előidézését a vállalkozások életében még mindig akadályozza a jelenleg jellemző vezetési stílus, a szervezéskultúra teljes hiánya és annak a meg nem értése, hogy a magasan képzett és szaktudással rendelkező munkaerő stratégiai jelentőséggel bír. A W4T alapján üdvözlendő lehetőségek mutatkoznak Litvániában arra, hogy a nemzetközi jó gyakorlat követésén keresztül hogyan lehetne befolyásolni a közpolitikák kialakítóit, és elérni, hogy tudatosuljon a tudás - termelés közti kapcsolat, valamint tudatosuljon annak szükségessége is, hogy proaktív akciópolitikákkal törekedjenek ennek a kapcsolatnak a kiépítésére a gazdaságon belül. A jelenlegi befektetés a regionális kutatási infrastruktúrába a tudományos és technikai parkok (Völgyek) létrehozásán keresztül dicséretes, ugyanakkor nagyon megkésett törekvés. Az ilyen típusú fejlesztések rávilágítottak arra, mennyire rugalmatlan vezetési gyakorlat és milyen nagyfokú érdektelenség jellemzi a tudományos intézményeket. Ez legyengít minden olyan lehetőséget, ami a kutatási, üzleti és politikaformáló intézmények teljes részvételét célzó Triple Helix szerkezetalakítás irányába mutatna és egyben a magasan képzett humán tőke fontosságának funkciótlan megközelítéséhez vezet. Partner 8 Torino Vidéke A Piedmont-ban található Torino innovatív módon gazdag azon szolgáltatásokban, melyek a fiatalokat és a pályakezdőket támogatják. Az inkubátorokat, melyek egyébként jó minőségű képzési szolgáltatást nyújtanak, általánosságban véve erősségnek tekintik. Minden érintett fontos, támogatandó célnak tekinti az innovációt. A regionális közigazgatásban az innovációs technológiára fókuszáló új programok kerülnek kidolgozásra. A regionális piac és az üzleti világ folyamatos változásban van, ez napjainkban nagy dinamizmussal zajlik egy bizonytalan környezetben. A régión belül kevés a munkalehetőség, a kutatói és a termelői szektor közötti mobilitás szintje pedig alacsony. Az életminőség kiemelkedően jó, még akkor is, ha kevés létesítmény szolgálja ki a családokat és a közlekedési rendszer sem mondható kényelmesnek. Rendkívüli módon elismerik, hogy a tehetségek fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Befogadóak velük szemben és az érintettek úgy azonosítják őket, mint akik jelentős szereplők lehetnek nemzetközi terepen a termelékenység növelésében. Ugyanakkor egyértelműen az látszik, hogy a szolgáltatások színvonalán mindenképpen emelni kell, ha Torino ezen az úton szeretne továbbmenni. Az előbb mondottak ellenkezőjével találkozunk viszont a tekintetben, hogy a régiót az agyelszívás veszélye fenyegeti: saját tehetségeit olyan gazdaságok vonzzák be, mint például Németország, ahol magasabb fizetésekre van kilátás és előnyös letelepedési lehetőségek kínálkoznak a családok számára. Piedmont-ban még mindig alacsony a külföldi diákok száma, bár változtatások vannak folyamatban és már látszik a pozitív irányba való elmozdulás néhány jele. A helyi elemzőtanulmány rávilágított arra, hogy Piemontnak szervezettebb és szisztematikusabb módon kell közelítenie a szolgáltatási ágazatához és a politikáihoz. Az olyan kérdésköröket, mint az innováció, a nemzetközi terepre terjeszkedés, az oktatáspolitika, a vállalkozói tőke tevékenysége, a pályakezdőknek nyújtott támogatás vagy a tehetségek lehetőségei nem lehet egymástól függetlenül vizsgálni. Ezen politikákra egy összefüggő rendszerként kell tekinteni. A műszaki innovációk új kihívásai rámutatnak arra, hogy Piemontnak üzleti szektoroktól független klasztereket kell alakítania. Az érintettek felismerték, hogy stratégiailag fontos lépés lenne egy szélesebb spektrumú klasztermodell kialakítása a meglévő Műszaki Parkok és üzleti környezetük tapasztalataiból kiindulva. Az új stratégiának két fő célja lesz, egyrészt hogy kialakítson egy előkészítő csoportot, másrészt hogy fejlessze az együttműködési hálózatokat.

19 19 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Partner 9 - ASTER S.cons P.A. Emilia-Romagna Olaszország A helyi elemzőtanulmány egyértelműen egy sikeresen működő, tradicionális alapokra építkező regionális gazdaság képét rajzolja meg az Emilia-Romagna régióról. A regionális rendszernek új kihívásokkal kell szembenéznie, ha biztosítani akarja a további növekedést a jóval versenyorientáltabb piac viszonyai közt is. Az innovációs stratégiák további fejlesztésre szorulnak. A tanulmány arra a felismerésre jut, hogy a helyi tehetségek egy része folyamatosan kiköltözik a régióból, mert külföldön jobb pozíciókban tudnak elhelyezkedni. A tanulmány kiemeli továbbá, hogy a régió tudományos és kutatási környezete a merev szervezeti struktúrák és állami szabályozás terhétől szenved, ezek gyakran korlátozzák abban, hogy bevonódjon a nemzetközi tudományos közösség tevékenységébe, noha amúgy képes lenne erre. A régióban található 6 egyetem mindegyike nagyon jó, sőt kiemelkedő munkát végez a maga kutatási területén, és a régiós kutatási és innovációs politikának (PRRIITT) köszönhetően egyre több ipari kutatás zajlik a helyi vállalkozásokkal együttműködésben. Ugyanakkor az újítások széttagoltsága és a forráshiány csökkenti vonzerejüket a kutatás nemzetközi piacán. Az induló vállalkozások támogatása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások jó szinten vannak, de a kockázati tőke területén kínálkozó lehetőségek nem kielégítőek. A tanulmány megjegyzi, hogy néhány kisebb kivételtől eltekintve a KKV-k és a mikrovállalkozások jelentik a regionális gazdaság alapját. Ezeknek csak egy része innovatív és használja ki a high-tech előnyeit, nagyobb részük képtelen a kutatáson alapuló innováció vívmányait integrálni vagy kiemelkedően tehetséges munkaerőt alkalmazni. A vállalkozások korlátozott mértékben képesek a hálózatos együttműködésre, ami gyengíti versenyképességüket. A tanulmány megfogalmaz néhány ajánlást a tehetségek külföldről való bevonzására vonatkozóan, ezek az alábbiak (1) A tudományos és műszaki képzés javítása, melyeknek a piac által kínált lehetőségekre kellene koncentrálni. (2) Kockázati tőke bevonása az induló vállalkozások szektorába (3) A vállalkozások befektetési hajlandóságának növelése a K+F szektorba és a helyi KKV-k hálózatának fejlesztése (4) Több karrierlehetőség a hazai és külföldi tehetségek számára az egyetemeken és a kutatási centrumokban (5) Nemzetközi hatáspotenciállal bíró regionális kutatási és technológiai központ létrehozása (6) A külföldről jövő tehetségek integrációját segítő és egyéb őket támogató szolgáltatás. A tanulmány arra is rámutat, hogy az új regionális kutatási ás innovációs program (PRRIITT ) és a Bologna Nagyvárosi Területi Tervéhez hasonló, a nagyvárosok és környékük fejlesztését célzó legutóbbi kezdeményezések újabb lökést adhatnak egy olyan kedvező gazdasági környezet kialakulásához, mely a mobilitást és a tehetségbevonzást segíti elő. Partner 10 - Rigai Városi Fejlesztési Részleg Riga helyi tanulmánya szerint a nemzeti adósságszolgálat a gazdasági recesszióval társulva korlátozta a lett gazdaságot abban, hogy növekedés-orientált politikákba és alapítványi programokba legyen képes befektetni, melyek támogathatták volna az infrastruktúra innovációját és fejlődését és a vállalkozói aktivitás növelését. A vállalkozói aktivitást a bürokratikus korlátok is akadályozzák, a tanulmány erre az alábbi példákat említi: kereskedelmi korlátozások, építési beruházások korlátozása és még a különféle engedélyek kiadásának a korlátozása. Ezek a korlátozások akadályozzák a KKV-k fejlődését is, akik pedig amúgy a vállalkozói szektor nagy részét teszik ki, és a legjelentősebb munkaadók is az EU más országaiban. A tanulmány aláhúzza, hogy létszükséglet lenne egy olyan innovációs rendszer kidolgozása, mely különféle iparágakat és különféle szinteken tevékenykedő vállalkozásokat lenne képes összefogni a kreatív egyéneket és az induló vállalkozásokat éppúgy beleértve, mint a tapasztalt vállalkozásokat és a szakembereket. A W4T kimutatja, hogy a településvezetés és az üzleti világ közötti együttműködés szintje meglehetősen gyenge Lettországban (Riga mutatói valamivel jobbak), az olyan típusú szolgáltatások pedig, mint amilyen például a vállalkozássegítés vagy az inkubátorok nem részesülnek megfelelő fokú támogatásban.

20 20 Lettországon belül Riga versenyelőnyt élvez az emberi erőforrás szempontjából, de sajnos nem képes ezt az erősségét tőkésíteni, és kicsi hozzáadott értéke realizálódik ennek igazán. A jelentés megemlít egy lehetőséget a kreatívabb és innovatívabb gondolkodás elősegítésére: integrálni kellene azt az iskolai tananyag tervezésébe és különféle szemináriumokon lehetne külön figyelmet fordítani a kreatív és innovatív gondolkodás fejlesztésére. A Stratégiai Elemző Bizottság a következő hét prioritást nevezte meg a tudományos fejlődés érdekében: agro-biotechnológia, biogyógyászat, bio-gyógyszergyártás, mérnöktudomány, információtechnológia, anyagtudomány, orvostudomány és erdészeti tudományok. Lettország inkább csak exportálja a tehetségeket, és az egyetemi kurzusok sem tűnnek igazán vonzónak a külföldi diákok számára. A tanulmány szerint a műveltségi tárgyak fontosak ugyan a kreativitást igénylő iparágak szempontjából, mégis inkább azért szükséges nagy hangsúlyt helyezni az oktatási rendszer innovációjára, mert ebben az új rendszerben a vállalatok szerepe a főiskolákkal való együttműködés lenne: munkahelyet kínálhatnak a diákok számára és bevonhatják az egyetemi intézményeket a saját célzott kutatásaikba. A tanulmány kiemeli: nagy szükség lenne arra, hogy a fiatal jól képzett embereket otthon maradásra bátorítsák és arra, hogy elképzeléseiket otthoni munkaterepen tökéletesítsék. Bár a bérszintek a kutatási szektorban alacsonyabbak, mint a termelőiben. A tanulmány javaslata szerint az innováció elvét integrálni kell a nemzetpolitikába és könnyen érthetővé és elérhetővé kell tenni a külföldi diákok számára is. Pre-inkubátor szolgáltatások segítségével kell kialakítani új termékeket és a szociálpolitika bizonyos területeinek (mint pl. a gyermekgondozás, egészségügyi ellátás stb.) fejlesztésével kell otthon maradásra ösztönözni a tehetséges embereket. A helyi elemzés szerint több piackutatást kell végezni a fogyasztói szükségletek felméréséhez és az adó alapján megállapított ösztönzők bevezetésével kell a vállalatokat motiválni a kutatás-fejlesztésre. A tanulmány javaslatot tesz arra is, hogy a politikák ösztönözzék és támogassák a vállalatok és a tudományos intézmények közötti együttműködést a K+F-ben, emellett több nemzetközi kutatási projektnek kellene támogatásban részesülnie és a tudományos infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Partner 11 - Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület, Magyarország A Dunántúli Régió helyi elemzőtanulmányából kiderül, hogy a régió stratégiailag fontos földrajzi pozícióban helyezkedik el: négy különböző országgal határos; fontos európai közlekedési útvonalak és természetes vízfolyások tengelyében fekszik. A régió sokat profitál abból, hogy az itt élők gondolkodását alapvetően a nyitottság jellemzi, ehhez társulnak a jól kialakított üzleti társulások és a határon átnyúló és nemzetközi együttműködési struktúrák számos formája is. További előny, hogy a közép- és annál magasabb fokú oktatás szektorára erős és nagy tekintélyű intézmények tradíciója van hatással, ezek helyi szervezeti egységei ugyanakkor nagyon befogadóak az innováció szempontjából, emellett a K+F tevékenység több mint fele közvetlenül műszaki központú kutatási tevékenységet jelent. A tanulmány megjegyzi, hogy a régió alacsony munkanélküliségi mutatóval büszkélkedhet, és más olyan kedvező vonásokkal, mint például a jól kiépített szélessávú infrastruktúra és ICT a nagyobb városokban. Ezt az oktatási intézmények nagymértékben ki is használják. Az olyan programok, melyek az innovációt és a K+F-t hivatottak előremozdítani, még gyerekcipőben járnak, bár a régió jól képzett munkaerővel rendelkezik és a regionális innovációs rendszert egy, az európai kutatási tevékenységben nagyban érintett, erős kutatási szektor támogatja, emellett további erőt meríthet a vállalkozói szektor innovativitásából is. A W4T tanulmány számos kihívást nevesít, és megjegyzi, hogy erős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a régión belül az egyes megyék között: Győr-Moson-Sopron megye Magyarország egyik legfejlettebb megyéje, míg Zala megyében sok, gazdasági szempontból elmaradott terület van.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA)

PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA) PARTNERSÉG AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK KÖZÖTT (PERIA) A PERIA egy együttműködési projekt a regionális hatóságok és a regionális innovációs ügynökségek között a következő célokkal: tapasztalatok

Részletesebben