A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali Tagozat Export-Import Szakirány A ROYAL SPED RT. VÁMÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉGE Budapest, 2002.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A vám története, fogalma és forrásai A hazai vámjog története Vámpolitika A vám fogalma A vám funkciói A vámtarifa A vámjog belső jogforrásai A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai Vámügynökségek A vámügynökségek megjelenése A vámügynökségek működésének feltételei A működési engedély Jelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek Magyarországon A Royal Sped Rt A Royal Sped Rt. szakmai története Az irodák teriileti elhelyezkedése A cég feladata A cég vámspedíciós tevékenysége A zalaegerszegi vámszolgálati hely A szolgálati hely bemutatása Vámhivatal Vámspedíció Vámeljárások A vámeljárások bemutatása Vámkezeléshez szükséges okmányok Árunyilatkozat Számla Vámértékbevallás Fuvarokmányok Engedélyek Származást igazoló okmányok Növény-és állategészségügyi bizonyítványok Egyéb okmányok Vámkezelések csoportosítása Vámáru jelleget megtartó vámkezelések Árutovábbítás Raktározás: Aktív feldolgozás Ideiglenes behozatal Vámáru jelleget megszüntető vámkezelés Belföldi forgalom számára történő vámkezelés

3 5.3.3 Kiviteli irányú vámkezelések Kiviteli ellenőrzés Ideiglenes kivitel Passzív feldolgozás Vámfelügyelet Vámbiztosíték A vámteher biztosításának gyakorlati alkalmazása A vámteher biztosításakor felmerülő problémák Vámterhek biztosítását szolgáló nemzetközi egyezmények okmányai TIR-igazolvány A.T.A.-igazolvány T1/'T2 árutovábbítási eljárások A Tranzitegyezmény garanciarendszere A TC-32 Átalánydíjas garanciajegy forgalmazása Halasztott vámfizetési engedély Magyarország az Európai Unió kapuja előtt Az Európai Unió vámpolitikája A fejlődés jövőbeni irányai Magyarország és az Európai Unió intézményi kapcsolatainak fejlődése A Royal Sped Rt. az Eu csatlakozás tükrében Befejezés Irodalomjegyzék Melléklet

4 1. Bevezetés Az 1980-as évek elejétől kezdődő reformfolyamatok a 89-es rendszerváltással mind politikailag mind gazdaságilag nyitást jelentettek a demokrácia és a piacgazdaság irányába. Magyarországnak fel kellett készülnie a szabad piaci verseny jellegének átvételére, ami a fejlett ipari országokban már kiteljesedett, míg hazánkban még gyerekcipőben járt. A 80-as években a külkereskedelmi tevékenység folytatása állami monopólium volt, ami 1988-tól alanyi joggá vált től kezdve pedig gyakorlatilag minden gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személy és bizonyos korlátok mellett a magánszemélyek is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. A külkereskedelem liberalizálása során kialakult széles ügyfélkör tette szükségessé a vámügynökségek megjelenését. Legfőbb feladatuk, hogy hidat képezzenek az ügyfél és a vámigazgatás között. Ennek a szakmának ma a Royal Sped Rt. az egyik meghatározó résztvevője. Szakdolgozatom célja a vámügynökség tevékenységének, gyakran előforduló problémáinak bemutatása. Arra is válasz próbáltam keresni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás hogyan fogja befolyásolni a cég tevékenységét, és mit tesznek az erre való felkészülés érdekében. Az első részben egy rövid vámtörténeti áttekintés található a magyar vámjogról, egészen az évi C. törvény megszületéséig. Dióhéjban ismertetem a vámok szerepét, jelentőségüket, illetőleg a jelenleg hatályos belső és nemzetközi jogforrásokat. Továbbá megismerhetjük a vámügynökségek működéséhez szükséges jogi hátteret, valamint bemutatom a Royal Sped Rt. szakmai történetét, feladatait, valamint irodáik területi elhelyezkedését. Ezt követően bemutatom a vámkezelések során leggyakrabban előforduló okmányokat, valamint a vámeljárások legfőbb mozzanatait. Ismertetem a vámügynökség egyéb fontos szolgáltatásait, illetve a halasztott vámfizetési engedéllyel járó előnyöket. Végül bemutatom Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának fejlődését, valamint a csatlakozás várható következményeit. Próbálok választ keresni arra, mindez hogyan érinti a Royal Sped Rt.-t, és milyen módon készül fel a csatlakozásra. Munkámat rövid összefoglalással zárom. 5

5 2. A vám története, fogalma és forrásai 2.1 A hazai vámjog története Magyarország gazdasági életében történelmi eseménynek számít az évi C. törvény elfogadása, mely a vámjogot szabályozza. Bár a szakma jelentős múltra tekint vissza, a vámjogot mégsem szabályozták mindig az adott kornak megfelelően. Az újkori történelemben mindössze egy vámtörvényünk volt, ha nem számítjuk annak az évi XVI. törvénycikket, amely Magyarország és Ausztria közötti vám- és kereskedelmi szövetséget hirdette. Az első és eddig egyetlen vámtörvényünk tehát az évi XIX. törvénycikk volt. E törvény megállapította az állam kizárólagos vámszedési jogát, meghatározta a vámok körül felmerülő területi, tárgyi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezéseket és más vámjogi fogalmakat, szabályozta a vámigazgatás szervezetét és körülírta azokat a jogosítványokat, amelyek a vámigazgatás közegeit az érdekelt ügyfelekkel szemben megillették. Rendelkezett a vámfizetési kötelezettség keletkezéséről, ennek tartalmáról és a jogorvoslatokról, ami a polgárok rendelkezésére állt. A törvény meghatározta azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a vámigazgatási közegnek az áruk vámkezelése során be kellett tartaniuk. Ugyanakkor magába foglalta a vámjövedéki büntető anyagi jogú szabályokat, valamint a büntető eljárási normákat is. Ez a törvény október 1-ig volt hatályban. Az Elnöki Tanács évi 24. sz. törvényerejű rendelete rendelte el a hatályon kívül helyezését. Ez mindössze 38 -ből állt, és lényegében a korábbi vámtörvény gyenge kivonatának lehetett tekinteni. Az évi 16. sz. törvényerejű rendelet annyiban hasonlított a korábbihoz, hogy a végletekig leegyszerűsítette a vámszabályokat. Különbözött viszont abban, hogy a vámtestület a pénzügyminiszter alárendeltségéből a külkereskedelmi miniszter alárendeltségébe helyezte. A politikai rendszerváltás során bekövetkező gazdasági változások miatt rendkívül fontossá vált egy korszerű, hatékony vámrendszer kidolgozása, amelynek alapelemei a vámtarifa és a vámjog. Ez a kettéválasztott szabályozás gazdaságpolitikai szempontból lényeges. A vámtörvény rendelkezéseit viszonylag állandónak lehet tekinteni, azonban az alkalmazandó vámok mértékét az elérhető célok, és a nemzetközi egyezmények alapján gyakrabban kell változtatni. 6

6 A vámrendszert gyökeresen meg kellett újítani annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eredményes eszköze lehessen. 2.2 Vámpolitika A vámpolitika az állam vámokkal kapcsolatos tevékenysége, vagy más megközelítésben a vámok gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai-közvetetten-pénzügypolitikai - felhasználására és alkalmazására vonatkozó elvek, eszközök és gyakorlat összefüggő rendszere, tehát az általános gazdaságpolitika része. A vámpolitika célja: a hazai gazdaság érdekeinek védelme a külgazdasági szférában, a külkereskedelem vámeszközökkel történő irányítási rendszerének szervezése, kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a nemzetgazdaság nemzetközi munkamegosztásban való bekapcsolására. Megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a vámtarifa, de ezt szolgálja egyre szélesebb körben a vámjog is. A magyar vámpolitika, az országban lezajlott társadalmi és gazdasági változások következményeként egyre inkább piacorientálttá vált. Ma már a külkereskedelem alanyi jog, a lakossági és külkereskedelmi vámok, vámszabályok közötti különbségek egyre inkább oldódtak, tehát kialakult az egységes alapokon nyugvó vámszabályozás, tarifális szabályozás, a vámpolitika hatóköre kiteljesült, gyakorlatilag egységessé, szektor semlegessé vált. 2.3 A vám fogalma A vám egy olyan köztartozás, speciális adó, amit a vámszervezet szab ki és szed be. Teszi ezt a költségvetés javára, mégpedig a külföldről behozott vámáru vámértéke alapján. Az egész eljárás célja a társadalmi közkiadások finanszírozása. A vámszedés joga egyidős a társadalmak kialakulásával. Jelentősége, mértéke és módja azonban állandóan változott az adott társadalmi és gazdasági céloknak, érdekeknek megfelelően. Az újkorig a vámoknak csupán fiskális szerepük volt. Közgazdasági szabályozási céllal a merkantilizmus idején jelentek meg. A századfordulóra pedig kifejlődött a vámszedés átfogó jogi szabályozása, a vámeljárások teljes rendje. 7

7 A vám fogalmára többféle meghatározás ismert, amelyek ezen speciális jellegű köztartozás egy-egy sajátosságára, hatására világítanak rá, attól függően, hogy gazdasági vagy jogi szempontból vizsgálják- e a kérdést. A vám fogalmának pontos meghatározása a következő: A vám az állami költségvetés bevételeinek egyik eleme, amolyan kényszer jellegű, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő köztartozás, amit az állam erre hatáskörrel rendelkező szervei útján, jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint szed az államhatáron át behozott áruk után. 2.4 A vám funkciói A vám a korábbi időkben egyértelműen kincstári bevétel volt. Egyéb célokra a szabadversenyes kapitalizmusban kezdték alkalmazni. A ma ismert és elfogadott célok a múlt század második felében kristályosodtak ki. A vám funkciói tehát: termelésvédelem, költségvetési bevétel és kereskedelempolitikai eszköz. A termelésvédelem nemcsak a nevelő és tiltó jellegű vámok alkalmazását jelenti. Kereskedelempolitikai eszközként talán legfontosabb szerepet a nemzetközi tárgyalásokon játszik: vámcsökkentés azért, hogy az exportot elősegítse, és igy más országnál is vámcsökkentés legyen elérhető. 2.5 A vámtarifa A vámtarifa a vámrendszer egyik fontos eszköze. Részletes árufelsorolást tartalmaz a nemzetközi követelményeket, illetve a hazai igényeket is figyelembe véve. A vámtarifa rendszerében az áruk az egyszerűtől a bonyolult felé haladnak. Alkalmazási szabályai lehetővé teszik valamennyi létező dolog besorolását. A jelenleg hatályos Kereskedelmi Vámtarifa a Harmonizált Áruleíró és Jelölési Rendszerről szóló egyezményen alapul, és megfelel az Európai Unió által használt Kombinált Nómenklatúrának. A vámtarifa olyan, a nemzetközi kereskedelemben előforduló áruk meghatározott rendszer szerint összeállított jegyzéke, amely tartalmazza a nevesített áruk után fizetendő vám mértékét. A magyar vámtarifa többhasábos rendszerű, a származás függvényében egy-egy árura más-más vámtétel alkalmazását teszi lehetővé. A magyar vámtarifa a legnagyobb kedvezményes 8

8 elbánás alapján alkalmazandó (II. hasáb szerinti), a preferenciális (I. hasáb szerinti) és nemzetközi szerződéseken alapuló kedvezményes és büntető vámtételeket tartalmazza. 2.6 A vámjog belső jogforrásai A vámmal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vámjog szabályozza. A vámjog magában foglalja a vámra, a vámigazgatás szervezetére, a vámtarifára vonatkozó anyagi és eljárási szabályok összességét. A vámjog meghatározza valamely állam vámrendszerét, a vámpolitika viszont megszabja a jogszabályok alakulásának irányát, és befolyásolja a nemzetközi szerződések tartalmát. Jogforráson a jog megjelenési formáját, a jog megismerésének helyét értjük. A vámra vonatkozó joganyag hierarchiája azonos a jogrendszer jogforrásainak rendszerével. A csúcson az évi XX. törvény, - a magyar alkotmány áll ez alatt a évi C. törvény foglal helyet a vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról. A 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet a törvény végrehajtásáról szól. Végül a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól a pénzügyminiszter 10/1996. (III. 25.) rendelete rendelkezik. Ahogy az alkotmánytól eljutunk a miniszteri rendeletig, úgy szélesedik, bővül a joganyag tartalma. 2.7 A vámjog jelentősebb nemzetközi jogforrásai A vámjogi szabályozás feladati közé tartozik a külgazdasági kapcsolatok segítése és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának támogatása is. A szabályozás egységesítése céljából számos nemzetközi egyezményt is kiadtak, amelyek nagy része szervesen beépült a vámjog és a vámeljárás hazai szabályozásába, egy részüket pedig anélkül, hogy beépült volna a törvénybe ismerni és alkalmazni kell. Ezek közül csak a legfontosabbakat említeném meg: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), amely 1995 január 1-je óta Világkereskedelmi Szervezetként (WTO) működik. Az 1947-ben alakult szervezethez Magyarország 1973-ban csatlakozott. Egyezmény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására és a hozzá tartozó Jegyzőkönyv (GATT Értékegyezmény) január l- től ennek helyébe az ún. WTO Vámértékegyezmény lépett, amelynek szabályai alapjaiban nem térnek el a korábbi szabályoktól. 9

9 A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló Nemzetközi Egyezmény (Kyotói Egyezmény). Az egyezményt a Vámegyüttműködési Tanács (VET) égisze alatt hozták létre 1973-ban. Oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló Egyezmény (Firenzei Egyezmény), melyet Lake Succes-ben hozták létre 1950-ben. A áruk előjegyzési eljárásban történő behozatalához szükséges A.T.Aigazolványra vonatkozó Vámegyezmény, amely 1961-ben Brüsszelben jött létre. A TIR - igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó Vámegyezménym anut 1975-ben Genfben hoztak létre. Egyezmény az Egységes Árutovábbítási Eljárásról (Tranzitegyezmény), illetve Egyezmény az Áruforgalom Formalitásának Egyszerűsítéséről. Mindkettőt 1987-ben Interlaken-ben hozták létre. 10

10 3.Vámügynökségek 3.1 A vámügynökségek megjelenése A vámügyek intézése egyre nagyobb szakértelmet követel. A legtöbb Nyugat- Európai országban ma már természetes, hogy az export-import ügyletek lebonyolításánál vámügynökségek segítségét veszik igénybe. A vámügynökség, mint szakma régi időkre tekint vissza. Európában már a múlt században elkezdődött működésük. Magyarországon a 30-as években jelentek meg. Az évi XIX. TC. 41. (2) bekezdése azonban már rendelkezett a közreműködőkről: Az árubevallás adására illetékes ügyfél meghatalmazott útján adhat árubevallást. A második világháború után megszűnt a vámügynökség, mint tevékenység, mivel a központosított tervgazdaságban nem volt rá szükség. Az a néhány speditőrcég, amely részt vett a nemzetközi áruszállításban végzett ugyan bizonyos vámügynöki szolgáltatást, ám ez csak az árunyilatkozatok kitöltését és benyújtását, valamint a vámvizsgálatnál történő közreműködését jelentette. Ez a szolgáltatás azonban messze állt a teljes körű vámközvetítéstől. Az 1980-as évek közepétől indult meg egy folyamat, ami az ügynökségek kialakulása felé hatott. Néhány, nagy tradíciókkal rendelkező külkereskedelmi vállalat, szállítmányozó végzett külkereskedelmi tevékenysége mellett vámközvetítést is. Ezek később önállósodtak és korábbi munkahelyük, valamint mások számára megbízás alapján kezdtek végezni vámkezelésnél történő közreműködést. A 90-es évek elején újra megjelent ez a szakma, mivel gazdasági igény volt rá. Ennek okai: A külkereskedelmi tevékenység alanyi joggá való válása az ügyfélkör robbanásszerű megnövekedéséhez vezetett. Ezzel szemben a vámigazgatás nem tudta tevékenységi körét kiterjeszteni, valamint feladatát megfelelő minőségben ellátni. Problémát jelentett továbbá az is, hogy nem volt megfelelő jogszabályi háttér a kiegyensúlyozott külkereskedelem folytatásához ben a pénzügyi kormányzat milliárdos kintlévőséget állapított meg, ami nagymértékben megterhelte a költségvetést. Ennek az volt az oka, hogy vámáru után fizetendő vámot nem biztosították. A külkereskedelemmel foglalkozó cégek nem 11

11 mutatták be az árut a vámkezelési helyeken. A határon bemutatott áru nem volt a továbbiakban nyomon követhető. Ennek kiküszöbölésére augusztusában rendeletet hoztak a vámáru behozatalára, mely szerint a vámáru után fizetendő terheket biztosítani kell. Az egyre szélesedő ügyfélkör és a vámbiztosítás kötelezővé válása szükségessé tette olyan szervezetek létrehozását, amely egyrészt közvetít az ügyfél és a vámigazgatás között, másrészt harmadik személynek készfizető kezességet nyújt. 3.2 A vámügynökségek működésének feltételei A vámügynöki tevékenység egy olyan szolgáltatás, melynek során a vámügynök megbízója valamennyi problémáját megoldja, képviseli ügyfelét a vámhatóság előtt. A vámtörvény meghatározza a vámügynökök, vámügynökségek fogalmát, megállapítja működésének feltételeit, jogait, továbbá kötelezettségeit. A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerűen végző egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerűen végző jogi és /vagy természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (továbbiakban együtt: vámügynök). 1 A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi vámszerv engedélye (működési engedély) alapján folytathatja, ha rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy társaság esetén cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem régebbi keltű, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja. A törvény szerint a vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel bizonyos követelményeknek: magyar állampolgár, illetve magyarországi székhellyel rendelkezik vámszempontból megbízható a létesítendő vámügynökség belföldi székhelyű pénzintézet által kiadott bankgaranciával rendelkezik a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy több tevékenység folytatása esetén a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője vámszakértői engedéllyel vagy felsőfokú vámügyi szakképesítéssel rendelkezik 1 Vtv bekezdés 12

12 határátkelőhelyre kért működési engedély esetében a vámügynök elhelyezés és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy több tevékenység folytatása esetén a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik 3.3 A működési engedély A vámhatóság a működési engedélyt öt naptári évre bocsátja ki, és az előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabítható. Az engedély iránti kérelmet a székhely szerinti illetékes területi parancsnoksághoz kell benyújtani a meghatározott feltételek meglétének igazolásával. Az engedély birtokában a vámügynök megbízás alapján kéri a vámkezelést, közreműködik annak végrehajtásában, a megbízója javára kezességi nyilatkozatot adhat, továbbá a székhelyén (telephelyén) külön engedéllyel- vámraktárt tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet tarthat, üzemeltethet. Köteles az árunyilatkozat benyújtása előtt meggyőződni a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétéről, valamint a rendelkezésre álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról. A vámügynöki tevékenység folytatásához általános vámbiztosítékot kell a kérelmezőnek nyújtania. A garancia mértéke a tervezett egyévi áruforgalom együttes vámterhének 2 százaléka- legalább egy millió forint- tízezer forintra kerekítve. A tevékenységi engedély birtokában csak akkor lehet kezességvállalási tevékenységet is végezni, ha a szükséges garanciafedezetet biztosították. A garancia mértéke a tervezett áruforgalom vámterhéhez igazodik, nem lehet azonban kevesebb egy millió forintnál. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mindig az engedélyt kiadó vámszervhez kell benyújtani a különböző tevékenységi engedélyekhez szükséges bankgaranciát. A vámügynök a tevékenységét mindig megbízási szerződés alapján látja el. A vámügynököt a tevékenységi engedélye a vámügynöki név használatára és kezességvállalásra jogosítja fel. Minden egyéb tevékenységet- így vámraktár, vámszabad terület üzemeltetését, halasztott vámfizetést- csak erre vonatkozó külön engedéllyel folytathat. 13

13 3.4 Jelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek Magyarországon A legjelentősebb vámügynöki tevékenységet folytató cégek közé ma a Hungária Határspedíciót, a Royal Spedet és az Eurospedet soroljuk. Ezek a cégek majdnem minden határon rendelkeznek kirendeltségekkel, irodákkal. A Miremare (olasz), Volán Spedíció, Pannonsped, Murasped, Masped a kisebb cégek közé tartoznak, amelyek elsősorban határ menti régiókra, kisebb övezetekre koncentrálódnak. 14

14 4. A Royal Sped Rt. 4.1 A Royal Sped Rt. szakmai története A Royal Sped Rt. vamügynökség ennek a szakmának ma az egyik meghatározó résztvevője ben két zalai vállalkozó -látva a rábafüzesi határátkelőnél kialakult torlódásokat -úgy gondolta, hogy speditőri vállalkozásba fogva talán gyorsítani lehetne a határtechnológiát. Így alakult meg a Royal Sped Kft. 1 millió Ft-os alaptőkével, 1 irodával, 10 fővel. Tisztában voltak vele, hogy ez a vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha nem csak egy, hanem több iroda is az ügyfelek rendelkezésére áll. Ezért céluk egy országos zárt rendszer kialakitása volt. Az akkori vámudvarok fő profilja a készfizető kezességvállalás volt, így alapvető érdekük fűződött ahhoz, hogy aki belépéskor Royal Sped-nél kapott kezességet, az olyan határátkelőhelyen is hagyja el az országot, ahol mükődik Royal Sped iroda. A következő feladat a beltertületi hálózat kiépitese volt azért, hogy aki náluk lép be az országba az náluk is vámkezeltessen. A hálózat bővülésével egyidejűleg kialakult egy szakértő gárda is, akinek személye mindenkor garanciat jelentett a hatóságokkal való munkakapcsolat és az ügyfeleknek való megfelelés szempontjából. A vámtörvényre való felkészülés számunkra is komoly terhet jelentett, ezért igyekeztek megfelelő módon felkészülni rá. Ennek fontos része volt az, hogy a Royal Sped átalakult részvénytársasággá, jelentős több százmillió forintos alaptőkével, ugyanakkor több száz millió forintos bankgaranciát is produkáltak. Tehát a cég 5 év alatt az egy irodás, 10 fős Kft-ből 53 irodás 400 főt foglalkoztató Rt.-vé fejlődött, amely hatékony struktúrával működik. 4.2 Az irodák teriileti elhelyezkedése Irodáik ma a következő megoszlásban működnek az ország különböző pontjain: Határátkelőhelyek: Hegyeshalom, Sopron, Kópháza, Kőszeg, Bucsu, Rábafüzes, Rédics, Letenye, Drávaszabolcs, Tompa, Nagylak, Ártánd, Záhony, Röszke, Tornyosnémeti, 15

15 Bánréve, Somoskőújfalu, Balassagyarmat, Udvar, Parassapuszta, Gyula, Rajka Vámszogálati helyek: Budapest (Jászberényi ut 38. ÉPTEK telep), Zalaegerszeg, Szeged, Tapolca, Nagyatád Közvámraktárak: Pécs, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely, Budapest ÉPTEK- Vámudvar, Kéviseletek, Vámügynökségek : Zalaegerszeg Vezérképviselet Budapest repülőtér LRI CARGO, Győr Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém, Szekszárd, Pécs, Kecskemét, Szeged, Nagyatád, Szeged RO-LA terminál, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Baja, Törökbálint DEPÓ, Cegléd, Dombóvár, Mohács, Tapolca 4.3 A cég feladata A cég a klasszikus és a vámspediciós tevékenységi szolgáltatás széles palettáját kinálja az ügyfelek számára. Ezen tevékenységi kör lényegében az ügyfélnek a hatóságokkal va1ó "kommunikációját", kapcsolatát hivatott elősegiteni. A kü1kereskedelmet folytatók, vagy az államhatárt átlépő magánszemélyek segitséget igényelnek a jogszabályi útvesztőkben va1ó eligazodásban, ezért ezt az elvárást az egész országot átszövő há1ózatukon keresztül próbáljak kielégiteni. A jogszabályi és piaci változásokat követve nyújtanak az ügyfeleknek egyre magasabb szinvonalú és szélesebb korű szolgáltatást. Ennek érdekében szerződéses kapcsolatot alakitottak ki több kü1földi spedicióval is (FRATELLI PRIOGLIO S.p.A. Trieste, TRAST d.d Split, CENTRASPED Zagreb, FIL d.o.o. Koper, PST Ostrava, PST Slovakia, C.HARTVIG Katowice, ROMTRANS), akiknek a számat továbbiakban is bővitik. Az országos há1ózat bővitése mellett létrehozott -saját fuvarozó eszközökkel működő -fuvarszervező ágazatukkal kivánják teljessé tenni spediciós, vámügynöki szolgáltatásaikat. 4.4 A cég vámspedíciós tevékenysége A Royal Sped Rt. vámügynökségei az alábbi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleiknek: Vám elé állitás a határvámhivataloknál és a belterületi vámhivataloknál, akár export-, akár importtevékenységről legyen szó, mely többek között magába foglalja az 16

16 igény szerinti fuvar- illetve vámokmányok kitöltését, mint például CMR -fuvarlevél, Rakományjegyzék, Egységes Vámárunyilatkozat, EUR.l Szállitási Bizonyitvány, Vámértékbevallás, A.T.A. es TIR Carnet, Tl/T2 okmány.. Az ún. ideiglenes, vámáru jelleget fenntartó vámeljárások (vámáru továbbitás tranzitban, illetőleg behozatali irányban, raktározás, ideiglenes behozatal), illetve jövedéki termékek exportjának elvégzését a hatályos jogszabályok a vámterhek maximális biztositása mellett teszik lehetővé. Ezen garanciális követelményeknek va1ó megfeleléshez nyújt a vállalat készfizetői kezességet. A kezességvállalásra általános, visszavonásig érvényes engedélyük van. Engedéllyel rendelkeznek a gépjárműadó beszedésénél való közreműködéshez is. Ennek segitségével a fuvarozók időt takarithatnak meg, mert a vámhatóság előtti hivatalos procedúrát leveszik a vállukról, azaz az esedékes gépjárműadót is befizethetik az egyéb szolgáltatások igénybevételével párhuzamosan. A különféle vámeljárásokhoz kapcsolódóan komplett vámügynöki szolgáltatást nyújtanak, melybe beletartozik a fent vázoltakon kívül a vámáru/áru raktározási lehetőség, melyet közvámraktárak létrehozásával és működtetésével szélesítettek ki. Megkezdték az Egységes Árutovábbitási Egyezény keretein belül a TC 32 Átalánydijas garanciajegyek forgalmazását. Ezen szolgáltatási lehetőség megindítását követően mód nyilt az egységes Európa fuvarozási, szállitmányozási rendszerehez va1ó hatékonyabb alkalmazkodáshoz. Megkapták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától a Tranzitegyezmény szerinti "engedélyezett cimzetti" státust. Ez azt jelenti, hogy az importszállitmányokat -bizalmi elv alapján -a vámhatóság helyett és nevében érkeztethetik. Így az ügyfelek nem kényszerülnek a vámhivatali sorban állásra, mivel a vámhivatalok, vámszolgálati helyek hivatalos idején kivül is elvégezhetik az importáruk érkeztetését. Ezzel a szállitóeszközt felszabaditják, megkimélve az indokolatlan várakozástól, mellyel az importőrök költséget takarithatnak meg. A halasztott vámfizetési engedélyük adta lehetőségeket kihasználva vámfizetés átvállalását kinálják. Ennek keretében az ügyfelek 15 munkanapon belül fizethetik meg az esedékes vámterhet. Az ügyfelek számára teljes körű szaktanácsadást, információnyújtást biztositanak, mely egyrészt kiterjed a napi információkra, másrészt továbbképzések megszervezésére is. 17

17 4.5 A zalaegerszegi vámszolgálati hely A Royal Sped Rt. zalaegerszegi irodájában lehetőségem volt arra, hogy a vámügynöki tevékenységgel közelebbről is megismerkedhessem. A továbbiakban az ott szerzett tapasztalataimat is ismertetem. Az ott dolgozó szakemberek számára rendkivül fontos a vámtörvény alapos ismerete. A vámjogszabályokat, illetve a változásokat, új rendelkezéseket tartalmazó Magyar Közlönynek mindig kéznél kell lennie. Mivel a jogszabályok elég gyakran változnak, ezért ezekől a lehető leggyorsabban kell értesülniük. Mindezek segitségével a cég akár több millió forintot is megtakarithat ügyfelének, akinek általában nincs ideje a törvény mélyreható tanulmányozására. Zalaegerszegen a Royal Sped Rt-nek egy szolgálati helye működik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vámügynökség mellett önálló vámhivatal is üzemel. Tehát a vámkezelést kérő közvetlenül is benyújthatja a vámárunyilatkozatot a vámhivatalnak, nem feltétlenül szükséges a vámspediciót igénybe vennie. Ettől függetlenül az ügyfelek kb %-a igénybe veszi a cég szolgáltatásait. A spedición 5 vámügynök dolgozik, -akik mindannyian felsőfokú vámügyintézői vizsgával rendelkeznek valamint egy raktáros (mivel közvámraktárat is üzemeltetnek), egy portás és egy takaritónő. A szolgálati helyek üzemeltetése mellett lehetőség van állandó felügyeletek fenntartására is. Ez abban különbözik a szolgálati helyektől, hogy itt a vámhivatalhoz csak a spedició nyújthat be vámárunyilatkozatot. A spedició ebben az esetben tulajdonképpen "megvásárolja" a vámhivatalnokokat. Egy 8 órás műszakban dolgozó vámhivatalnokért naponta 8000 forintot kell fizetni a VPOP- nak szemledijként. A vámhivatal 21 óráig van nyitva, ami azt jelenti, hogy 15-l5.30-ig fogadják el a vámárunyilatkozatot a benyújtás napjára, ha nem különösen sok a teendőjük. A vámhivatalok országos átlagban is 16 óráig tartanak nyitva. Budapesten működik egy éjjelnappal nyitva tartó vámhivatal. Korábban Veszprémben is 18 óráig voltak nyitva, mára azonban ők is visszaálltak az általános nyitvatartásra. Sok helyen tervezik a további nyitvatartást, máig azonban ez még nem valósult meg. Pedig rendkivül fontos lenne a vámhivatalok és a szolgálati helyek nyitvatartását vagy legalább ügyeleti rendszerét a ténylegesen meglevő, jogos igényekhez igazitani. A vámhivatalnokoknak a megnövekedett külkereskedelmi forgalom miatt rendkivül sok feladatuk van. Az ügyintézés gyorsitása érdekében több dolgozóra lenne szükségük. 18

18 Az ügyfelek megfelelő együttműködésével is gyorsithatóak a vámeljárások (pi. kifogástalan okmányok, lemezen is benyújtott okmányok stb.) A szolgálati hely bemutatása Vámhivatal A vámhivatal napi forgalma átlagosan kamion. Ennél azonban naponta több tétel kerül a vámhivatalhoz, mivel az egy kamionban levő árukra több vámkezelést is kérhetnek. A leggyakrabban előforduló vámkezelési mód a belföldiesités, illetve a kiviteli ellenőrzés. Ezek körülbelül azonos arányban fordulnak elő és napi kamiont jelentenek. Ezt követi az aktiv feldolgozás, mely szintén nagy számban fordul elő. A sorban ezután az árutovábbitás jön, ami átlagosan napi 10 kamiont jelent. A kiviteli előjegyzés, illetve raktározás már lényegesen kisebb nagyságrendben fordul elő. A forgalom nagysága az adóbevallási kötelezettségek miatt is változó. Jelenleg havi és negyedéves ÁFA elszámolás létezik, amit a vámhivatalban is megéreznek, mivel a külkereskedők az adott negyedév utáni ÁFA-visszatéritéshez hozzá akarnak jutni. A negyedéves adóbevallások előtt a forgalom jelentősen növekszik. Az ünnepek előtt is észrevehetően nagyobb a forgalom, illetve a hosszabb ünnepek (karácsony, húsvét) utáni napokon is több kamion érkezik. Megfigyelhető, hogy hétvégék előtt -csütörtökön és pénteken -a kiviteli irányú forgalom intenzivebb. A hét elején pedig -hétfőn és kedden -a behozatali forgalom a számottevőbb Vámspedíció Az adott vámügynökségen a forgalom tulajdonképpen hasonló az előbb leirtakhoz, hiszen a vámhivatal forgalmának fele, kétharmada rajtuk keresztül jut el a vámkezelésekig. Az éves forgalom általában a következőképpen alakul: Az év elejére viszonylag kisebb forgalom jellemző, a január gyenge, ami kamiont jelent. Ez az értek folyamatosan emelkedik a nyár elejéig. Nyáron a forgalom stagnál, nyár végén egy kis visszaesés is megfigyelhető, de ezt követően az év végéig dinamikus fejlődés tapasztalható. Egy hónapban átlagosan kamion fordul meg a vámspediciónál. Ezt az értéket az év végén, decemberben is elérik, pedig akkor a munkanapok száma kevesebb. Az export-import forgalom nagysága itt is hasonló. A hét elején több az import, a hét vége fele pedig több export figyelhető meg. A hét végén indult kamionok a hét elejére érkeznek 19

19 az országba, illetve ez forditva is igaz, a hét végén az országból indult kamionok hét elejére érkeznek meg rendeltétesi helyükre. Abban pedig mindenki egyetért, hogy ünnepnapok után nagyobb a forgalom az átlagosnál. 20

20 5. Vámeljárások 5.1 A vámeljárások bemutatása Fogalma: A vámkezelés azoknak az előírásoknak, eljárásoknak és cselekményeknek az összessége, amelyek alapján a vámhatóság (vámhivatal) az ügyfél kérelmére a behozott árut, kivinni kívánt árut, visszaszállítandó vámárut a vámjog szabályainak megfelelő vámeljárásban részesíti. Lebonyolításának módja: A vámeljárások normál eljárásban és egyszerűsített eljárásban bonyolíthatók le. Csoportosítása: A. Vámáru jelleget megtartó vámkezelések árutovábbítás raktározás aktív feldolgozás ideiglenes behozatal B. Vámáru jelleget megszüntető eljárás belföldi forgalom számára történő vámkezelés C. Kiviteli irányú vámkezelések kiviteli ellenőrzés ideiglenes kivitel 21