Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR Vámeljárások a magyar külkereskedelem gyakorlatában Küls szakmai konzulens: Mayer Miklós Operatív konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Horváth Szilvia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó-vám-illeték szakirány 2003

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Royal Sped Rt. bemutatása Vámügynökségek szerepe a vámeljárásokban Royal Sped Rt. szakmai története A cég vámügynökségei által nyújtott szolgáltatások A zalaegerszegi vámszolgálati hely bemutatása Vámeljárások részletes bemutatása Vámáru jelleget megtartó vámkezelések Árutovábbítás Vámraktározás Aktív feldolgozás Ideiglenes behozatal Kiviteli vámkezelések Kiviteli ellenrzés Ideiglenes kivitel Passzív feldolgozás Vámszabad területi tárolás és feldolgozás Határmenti gazdálkodás A kishatár áruforgalma A vámáru jelleget megszüntet vámeljárás Belföldi forgalom számára történ vámkezelés Vámáru kiadása A vámáru alaktalanítása, denaturálása, megsemmisítése A vámáru ellenszolgáltatás nélküli felajánlása A vámfelügyelet melletti feldolgozás A vámjogi változások és azok f=bb eredményei Tevékenységi engedélyek Vámbiztosíték Egyedi biztosíték Tevékenységi biztosíték Nyilvántartás Vámbiztosíték nyújtása a Royal Sped Rt.-nél

4 Tartalomjegyzék 4.3 eljárások A vámeljárások okmányai Árunyilatkozat Az Egységes Vámárunyilatkozat Az árunyilatkozathoz csatolandó egyéb okmányok Számla Származási igazolás Vámértékbevallás Növény-és állategészségügyi bizonyítványok Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén Az Európai vámunió Feladatok az Európai Uniós csatlakozás küszöbén Royal Sped Rt. az EU csatlakozás eltt A Royal Sped Rt. egyéb céljai Összefoglalás Irodalomjegyzék Melléklet

5 Bevezetés 1. Bevezetés Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás politikailag és gazdaságilag is változást jelentett Magyarország számára. A gazdaság egész struktúrája megváltozott, több százezer új vállalkozás jött létre és megkezddött a szabad piaci versenyben való részvétel. A külkereskedelmi tevékenységet folytatása rendszerváltás eltt állami monopólium volt. Azonban 1991-tl kezdve szinte minden gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személy és bizonyos korlátok között magánszemélyek is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. Magyarország az Uniós csatlakozás küszöbén áll, és az 1998-ban elkezddött a csatlakozási tárgyalásokon Magyarországi kötelezettséget vállalt arra, hogy vámrendszerét fokozatosan harmonizálja az Európai Unió Vámkódexével ben azonban elmarasztalták Magyarországot és felhívták a figyelmét a vámjogi harmonizáció megtorpanására. Ez magyarázza, hogy fokozatosan valósul meg a magyar vámrendszer Európai Unió jogszabályaival való összehangolása. Ennek érdekében az Országgy@lés május 2.-án megszavazta a vámjogról, a vámeljárásokról valamint a vámigazgatásról szóló törvény évi C. törvény módosítását, amely elssorban jogharmonizációs igényeket hivatott kielégíteni, és amely július 1.-vel lépett hatályba. Szakdolgozatom célja a vámeljárások bemutatása volt a magyar külkereskedelem gyakorlatában. A témát idszer@nek éreztem, mivel a vámeljárások fogalmát és tartalmát jelentsen érinti a júliusi törvény módosítása. A szakdolgozat els részében a gyakorlati helyem, a Royal Sped Rt. történetét, szerkezetét, tevékenységi körét mutatom be, ehhez kapcsolódóan megemlítem a vámügynökségek vámeljárásokban betöltött szerepét. Munkám f részét a vámeljárások bemutatása teszi ki. Mivel ezek a tevékenységek csupán a jelentségeik miatt is szigorú keretek közé vannak szorítva, ezért a jogszabályi háttér megjelenítésétl nem tudtam eltekinteni, hiszen ez valótlan képet rajzolt volna róluk. A IV részben az új vámtörvény által jelentsen módosított fogalmakra tértem ki, mint például a tevékenységi engedély, a vámbiztosíték, az egyszer@sített eljárás. 4

6 Bevezetés Mindenképpen szerettem volna foglalkozni a vámeljárásokhoz kapcsolódó okmányokkal, így a vámjogi változások részletezését követen röviden bemutattam a Egységes Vámárunyilatkozatot és az Egységes Vámárunyilatkozathoz csatolandó okmányokat. Szakdolgozatom utolsó része a küszöbön álló Európai Uniós csatlakozással foglalkozik. A hamarosan bekövetkez Európai Uniós tagság miatt létrejöv feladatokat nemcsak általánosa, hanem a Royal Sped Rt.-én keresztül is bemutattam. Munkámat rövid összegzéssel zárom. 5

7 Royal Sped Rt. bemutatása 2. A Royal Sped Rt. bemutatása 2.1. Vámügynökségek szerepe a vámeljárásokban A vámügynöki tevékenység egy olyan szolgáltatás, melynek során a vámügynök megbízójának valamennyi vámmal kapcsolatos problémáját megoldja, képviseli ügyfelét a vámhatóság eltt, számára vámjogi tanácsadást végez. Vámügynökségek már a múlt században m@ködtek Európában. Magyarországon gyakorlatban azonban csak a 30-as években kezdték el m@ködésüket. A második világháború után a központosított tervgazdaságban megsz@nt a vámügynökségek szerepe. A fennmaradt speditrcégek a nemzetközi áruszállításban ugyan betöltöttek bizonyos szerepet, de a vámügynöki szolgáltatásaik kimerültek az árunyilatkozat kitöltésénél és benyújtásánál, valamint a vámvizsgálatnál történ közrem@ködésnél. A 80-as évek közepétl meginduló reformfolyamatok lehetvé tették a vámügynökségek újraéledését. A külkereskedelmi joggal rendelkez nagyobb vállalatok f tevékenységük mellett vámközvetítést is vállaltak. Késbb önállósodtak és megbízás alapján végezték a vámkezelésnél való közrem@ködést. A rendszerváltás után az export és import nem ütközött akadályokba, a hatósági intézkedések segítették e folyamatokat. A megváltozott gazdasági és politikai környezet miatt megntt az igény az olyan szolgáltató cégek iránt, amelyek közvetítést végeznek az ügyfelek és a vámhatóság között. Ennek okai: Egyre bonyolultabbá vált a kereskedelem jogi szabályozása. A vámügyek intézése nagyobb szakértelmet követelt, mint korábban, ezért a külkereskedelemben érdekelt cégek számára jelents költségmegtakarítást jelentett egy ügynökség megbízása egy állandó szakember alkalmazása helyett. A kereskedelem liberalizációjának következtében a kereskedelmi tevékenység alanyi joggá vált, ez az ügyfélkör robbanásszer@ megnövekedését okozta. A vámigazgatás azonban nem tudta a tevékenységi körét kiterjeszteni, a feladatát megfelelen ellátni. Problémát jelentett, hogy a vámkezelési helyeken be nem mutatott árut nem lehetett tovább követni, ez pedig jelents kiesést jelentett a pénzügyi kormányzat számára. 6

8 Royal Sped Rt. bemutatása Tehát az ügyfélkör bvülése, a jogi szabályozás bonyolultsága a vámbiztosítás kötelezvé válása szükségessé tette egy szervezet létrehozását, mely közvetít az ügyfél és a vámhivatal között, valamint kézfizet kezességet nyújt. Nyugat Európában a vámügynökségek jelents szerepet játszanak. Magyarországon sok vállalat maga oldja meg a külkereskedelemmel kapcsolatos vámügyeket, azonban egyre többen fordulnak vámügynökséghez, ezzel is gyorsabbá téve tevékenységüket. A vámügynökségek mködésének jogi szabályozása A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszeren végz egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszeren végz egyéb szervezet a vámügynökség (a továbbiakban együtt vámügynök) tv (1). A vámügynök a tevékenységét a székhelye szerint illetékes területi vámhatóság megyei/fvárosi parancsnokság m@ködési engedélye alapján kezdheti meg és folytathatja. A vámügynökség csak akkor kaphat m@ködési engedélyt, ha rendelkezik a tevékenységhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy cégbírósági által kiadott cégkivonattal. A m@ködési engedélyt öt naptári évre adják ki, azonban ha a leírt feltételek teljesülnek, az engedély meghosszabbítható. A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közrem@ködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Kezességvállalási nyilatkozatot adhat, székhelyén vámraktárt tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet üzemeltethet. A vámügynök kötelezettsége, hogy az árunyilatkozat benyújtása eltt meggyzdjék a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétérl, valamint a rendelkezés álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról. 7

9 Royal Sped Rt. bemutatása 2.2. Royal Sped Rt. szakmai története 1991-ben két zalai vállalkozó 1millió forintos alaptkével, 1 irodával, 10 fvel megalapította a Royal Sped Kft-t. A speditr cég a határforgalom gyorsítása érdekében jött létre, a határátkelknél kialakult torlódásokat látva erre szükség is volt. A legfbb cél egy országos rendszer kiépítése volt, mivel tisztában voltak vele, hogy a vállalkozás sikeréhez egy iroda nem lesz elegend. A 90-es évek elején a vámudvarok f szolgáltatása a készfizet kezességvállalás volt, így alapvet érdekük f@zdött ahhoz, hogy aki belépéskor a Royal Sped-nél kapott kezességet, az olyan határátkelhelyeken hagyja el az országot, ahol m@ködik Royal Sped iroda. A következ feladat a belterületi hálózat kiépítése volt azért, hogy aki náluk lép be az országba, az náluk vámkezeltessen. Ez mellett kialakult egy szakért gárda, akik garanciát jelentettek az ügyfeleknek való megfelelés szempontjából. Az évi vámtörvény komoly felkészülést igényelt a Royal Sped-tl. A vállalat átalakult részvénytársasággá, jelents több százmilliós alaptkével, ugyanakkor több százmilliós bankgaranciát is produkáltak májusában tulajdonosváltás következett be a Royal Sped Rt. életében. Az új tulajdonos a Volántefu Rt. lett, mely a vállalat 100%-os részvénycsomagját felvásárolta, de a Royal Sped szerkezete és m@ködése nem változott. A tulajdonosváltás pozitívan érintette a vállalat m@ködését, hiszen a vámügynöki tevékenységhez szükséges bankgaranciák megszerzése könnyebbé vált azáltal, hogy a vállalat Magyarország egyik legismertebb és legmegbízhatóbb fuvarozócégévé vált. Jelenleg a Royal Sped Rt. 56 irodával rendelkezik és közel 370 ft foglalkoztat. Az ország területén lév irodák eloszlása (1. számú melléklet): Határátkelhelyen mköd vámügynöki irodák: Hegyeshalom, Sopron, Kópháza, Kszeg, Bucsu, Rábafüzes, Rédics, Letenye, Drávaszabolcs, Tompa, Nagylak, Ártánd, Záhony, Röszke, Tornyosnémeti, Bánréve, Somoskfalu, Ballasagyarmat, Udvar, Parassapuszta, Gyula, Rajka Vámszolgálati helyek: Budapesten 4 iroda, Zalaegerszeg, Szombathely, Szeged, Tapolca, Nagyatád, Veszprém, Szekszárd, Salgótarján 8

10 Royal Sped Rt. bemutatása Közvámraktárak: Pécs, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely, Budapest Képviseletek, Vámügynökségek: Zalaegerszeg Vezérképviselet Budapest, Gyr, Székesfehérvár, Pécs, Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza, Baja, Törökbálint, Cegléd, Mohács, Tatabánya 2.3. A cég vámügynökségei által nyújtott szolgáltatások A cég elssorban a külkereskedelmet folytató vállalatok eligazodását segíti a jogszabályok útvesztiben. A tevékenységi körében azonban fontos szerepet foglal el a hatóság és az ügyfelek közötti kommunikáció elsegítése is. A jogszabályok és piaci változásokat követve nyújtanak az ügyfelek számára egyre magasabb szint@ és szélesebb kör@ szolgáltatást. Ma már több külföldi spedícióval is (FRATELLI PRIOGLIO S. p. A Trieste, TRAST d.d. Split, FIL d.o.o. Koper, PST Ostrava, PST Slovakia, C HARTVIG Katowice, ROMTRANS) szerzdéses kapcsolatot tart fent a vállalat. Az országos hálózat mellett létrehozott saját fuvarozó eszközökkel m@köd fuvarszervez ágazatukkal kívánják teljessé tenni spedíciós vámügynöki szolgáltatásaikat. A Royal Sped Rt. vámügynökségei az alábbi szolgáltatásokat nyújtják ügyfeleiknek: Vám elé állítás a határvámhivataloknál és a belterületi vámhivataloknál, akár export-, akár importtevékenységrl legyen szó, mely többek között magába foglalja az igény szerinti fuvar-, illetve vámokmányok kitöltését, mint például CMRfuvarlevél (5. számú melléklet), Rakományjegyzék, Egységes Vámárunyilatkozat, EUR.1 Szállítási Bizonyítvány, Vámértékbevallás, A.T.A. és TIR Carnet, T1/T2 okmány. A vámterheket biztosítják a vámáru jelleget fenntartó vámeljárások ( vámáru továbbítás, raktározás, ideiglenes behozatal ), valamint a jövedéki termékek exportjához a hatályos jogszabályok alapján. Ezen követelményeknek való megfeleléshez nyújt a vállalat készfizeti kezességet. 9

11 Royal Sped Rt. bemutatása Megbízható ügyfelek számára vállalja az ügyfél részére a kezesség nyújtását, ha tevékenység elvégzését a törvény vámbiztosíték nyújtásához köti. A Royal Sped Rt. hatékonyabban tud alkalmazkodni az egységes Európa fuvarozási, szállítmányozási rendszeréhez, miután 1998-ban megkezdték az Egységes Árutovábbítási Egyezmény keretein belül a TC-32 és TC-31 Átalánydíjas garanciajegyek forgalmazását. Komplett vámügynöki szolgáltatást nyújtanak, melybe bele tartozik a raktározási lehetség. E tevékenységüket közvámraktár létesítésével és m@ködtetésével bvítették. Jelentsen megkönnyíti ügyfelei számára a tevékenységük elvégzését azzal, hogy egyes irodáik a VPOP által engedélyezett Tranzitegyezmény szerinti engedélyezett címzetti státuszt is szolgáltatásként nyújtják. Ez azt jelenti, hogy az importszállítmányokat a vámhatóság helyett és nevében érkeztetik. Így az ügyfelek nem kényszerülnek a hosszú sorban állásra, illetve a szállítóeszközeik is felszabadulnak, ez pedig az importrök jelents költségeket takarítanak meg. Külföldi állampolgárok számára a határátkelhelyen ÁFA visszatérítési lehetséget is kínálnak, ez azt jelenti, hogy a felszámolt forgalmi adót a kilépési okmányok igazolása után azonnal és készpénzben, forintban felvehet a spedíciós irodáknál. Lehetség van arra is, hogy az ügyfél valutában kérje a visszatérítést, viszont ekkor bankszámlára történik a fizetés. biztosítanak. Az ügyfelek számára teljes kör@ szaktanácsadást, információnyújtást 2.4. A zalaegerszegi vámszolgálati hely bemutatása Szakmai gyakorlatom során megbizonyosodtam arról, hogy a Royal Sped Rt. irodáiban dolgozó emberek számára rendkívül fontos a vámtörvény alapos ismerete. Zalaegerszegen a vámügynökség mellett egy önálló vámhivatal is m@ködik. Tehát a vámkezelést kérnek lehetsége van a vámárunyilatkozatot közvetlenül a vámhivatalnak benyújtania, nem feltétlenül szükséges a vámspedíciót igénybe venni. 10

12 Royal Sped Rt. bemutatása A szolgálati hely üzemeltetése mellett lehetség van állandó felügyeletek fenntartására is. Ez abban különbözik a szolgálati helytl, hogy itt a vámhivatalhoz csak a spedíció nyújthat be vámárunyilatkozatot. A vámhivatal 21 óráig van nyitva, ami azt jelenti, hogy 19,30-ig fogadja el a vámárinyilatkozatot. Országos átlagban a vámhivatalok általában 16 óráig vannak nyitva. Budapesten m@ködik egy éjjel-nappal nyitva tartó vámhivatal is. A vállalat sok helyen tervezi a hosszabb nyitvatartást, ez azonban a külkereskedelmi forgalom megnövekedéséhez vezethet, így az ügyintézés gyorsítása érdekében több dolgozóra lesz szükség. A vámhivatal napi forgalma átlagosan kamion. Az egy kamionban szerepl árukra azonban különböz vámkezelések is kérhetk, így ennél a számnál tulajdonképpen több tétel jelenik meg a vámhivatalnál. mutatja: A következ ábra a leggyakrabban használt vámeljárások %-os alakulását Vámeljárások alakulása %-ban 44% 6% 3% 47% belföldiesítés kiviteli ellenrzés árutovábbítás raktározás Az ábrából jól látható, hogy a leggyakrabban használt vámeljárás a belföldiesítés és a kiviteli ellenrzés. A Royal Sped Rt. még viszonylag gyakran használt vámeljárás az árutovábbítás és a raktározás, a többi vámkezelési elenyészen kicsi nagyságrendben fordul el. A negyedéves adóbevallások eltt jelentsen megn a forgalom, hiszen az ügyfelek nagy része havi vagy negyedéves ÁFA elszámolásra kötelezett, így az adott negyedév után a külkereskedk az ÁFA-visszatérítéshez hozzá akarnak jutni. Ünnepek 11

13 Royal Sped Rt. bemutatása eltt is jelentsen megn a forgalom, valamint észrevehet, hogy a hétvégék eltt a kiviteli forgalom intenzívebb, hét elején pedig a behozatali forgalom a számottevbb. Az adott vámügynökség forgalma tulajdonképpen hasonló az elbb leírtakhoz, mivel a vámhivatal forgalmának fele rajtuk keresztül bonyolódik le. 12

14 Vámeljárások részletes bemutatása 3. Vámeljárások részletes bemutatása A vámkezeléseket a vámjogszabály megkülönbözteti aszerint, hogy a vámáru jellege megváltozik-e vagy sem. Ha a vámkezelés elvégzése után a vámáru a jellegét megtartja, akkor ezt a vámkezelést vámáru jelleget megtartó, ha nem, akkor vámáru jelleget megszüntet vámkezelésnek nevezzük. Ezen kívül megkülönböztetünk kiviteli vámkezelést és a törvény módosítás eredményeként megjelent a gazdasági vámeljárás fogalma is. Vámkezelés: az ügyfél kérelmére indult vámeljárás, melynek során az áru/vámáru vámjogi sorsának rendezésérl dönt a vámhivatal. A törvény vámeljárások közé sorolja: árutovábbítás, vámraktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, belföldi forgalom számára történ vámkezelés, kiviteli ellenrzés, passzív feldolgozás, ideiglenes kivitel, vámfelügyelet melletti feldolgozás, vámszabad területi be, illetve kitárolás. Egyéb vámkezelések: vámáru alaktalanítása, vámáru ellenszolgáltatás nélküli felajánlása, határmenti gazdálkodás, kishatár áruforgalma. Gazdasági vámeljárások: vámraktározás ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, 13

15 Vámeljárások részletes bemutatása passzív feldolgozás vámfelügyelet melletti feldolgozás Vámáru jelleget megtartó vámkezelések Árutovábbítás Az árutovábbítás olyan vámkezelési mód, amely a vámárunak a vámjogi sorsát csak idlegesen rendezi, vagyis az árutovábbítás befejezése után is vámáru marad, amelynek a vámfelügyeletérl gondoskodni kell. Általában akkor alkalmazzák, ha a végleges vámkezelés elvégzésének valamely ok miatt nincs meg a feltétele és az ügyfél ezt a vámkezelést máshol fogja kérni. Vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól egy másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik. Az árutovábbítás mozzanatai: vámvizsgálat, vámáru azonosítása vám biztosítása Általános szabály, hogy az írásbeli árunyilatkozathoz a vámkezelést kérnek csatolni kell a vámárura vonatkozó okmányokat és bizonylatokat, illetleg fuvarozott vámáru esetében a fuvarlevelet. Az árutovábbítás esetében a vámáru kikerül a vámhivatal közvetlen felügyelete alól, ezért a vámot és a vele együtt fizetend kötelezettségeket biztosítani kell. Ez helyettesíti az egyik vámhivataltól a másikig tartó közvetlen vámfelügyeletet. Az ügyfélnek kell megjelölnie a rendeltetési vámhivatalt, ahová az árutovábbítást kéri. Az árutovábbítás általában a tranzitküldemények és olyan belföldi rendeltetés@ vámáruk esetében van szükség, amelynek szükséges vámkezelése a határvámhivatalnál nem végezhet el. Bizonyos áruk estében nem lehet eltekinteni az árutovábbítás általános szabályainak, garanciáinak érvényesítésétl. Ezek általában veszélyes jelleg@ek, magas 14

16 Vámeljárások részletes bemutatása adótartalmuk, nemzetközi egyezmények hatálya alátartozásuk miatt nem vehetnek részt az forgalomban Vámraktározás A vámraktározás a vámáru jelleget megtartó, ideiglenes vámkezelési mód. Bizonytalan vámjogi rendeltetés@ vámáru raktározása kérhet, továbbá ha az áru kivitelre kerül, de csak egy késbbi idpontban. A raktározás mozzanatai: vámvizsgálat, vámáru azonosítása, áruátengedés beraktározás és kiraktározás ellenrzése raktározási határid megállapítása. A vámraktárban raktározott áru legfeljebb öt évig raktározható, hivatalból beraktározott áru esetén ez az idtartam legfeljebb harminc nap, amennyiben a raktározás fizetend költségtérítés összege nem haladja meg a vámáru értékét. Raktározás hivatalból A vámáru hivatalból történ raktározása a következ esetekben indokolt: a vámárut a vámhatóság, a bíróság vagy más hatóság lefoglalta, vagy annak kiadását megtiltotta, a vámárunak közvetlen felügyelet tartása indokolt, a vámáru után esedékes vámterhet határidre nem fizette meg. Ha a vámhivatal elrendeli a hivatalból történ beraktározást, de a vámáru birtokosa ennek nem tesz eleget, akkor a birtokos felelségére és költségére hivatalból kell a vámárut beszállítani. A hivatalból történ raktározást a vámhivatal határozattal rendeli el. Ebben a határozatban közli az idpontot és a helyet, ahová a beszállítás megtörténik. 15

17 Vámeljárások részletes bemutatása A vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban raktározott áru után raktárdíjat kell fizetni. A raktárdíj fizetési kötelezettség a beraktározás napján kezddik. A raktárdíj az esedékességkor a vámteher megfizetésére vonatkozó szabályok szerint egyenlíthet ki. A vámraktár fajtái A vámraktár lehet: a vámhivatal által üzemeltetett vagy a vámhatóság által engedélyezett és a vámhivatali felügyelet alatt álló helyiség, terület. Illetve : közvámraktár vagy magánvámraktár Közvámraktárnak (bérvámraktárnak) minsül a vámhivatal által üzemeltetett, illetve vámügynök vagy más által fenntartott, a vámhatóság által engedélyezett raktár, amelyben bárki rendelkezése alatt lév vámáruk, áruk raktározhatók. Tehát a közvámraktár nyitott, bárki rendelkezése alatt álló áru/vámáru tárolható. Célja, hogy olyan szervezetek illetve személyek számára, amelyek csak esetenként kérnek raktározást, - azaz a magánvámraktár fenntartása nem indokolt legyen raktározási lehetség. A közvámraktárba való beraktározás esetén a közvámraktár üzemeltetje nyújtja a vámbiztosítékot, így a beraktározónak egyedi biztosítékot nem kell nyújtania. A magánvámraktárban csak a fenntartó részére, illetve a bizományosi és vevszolgálati szerzdés alapján érkez vámáru raktározható. Magánvámraktárba áru beraktározására még kiviteli célból sincs lehetség. Ez kizárólag közvámraktáron keresztül végezhet, amennyiben az áru külföldre történ kiszállításához a feltételek egyébként adottak. Ez lehetvé tesz, hogy a külföldi megrendelésre adott árut, akkor szállítsák a tulajdonos részére, amikor az számára a legkedvezbb. A gazdálkodó igénybe vehet közvámraktári szolgáltatást, de létre hozhat saját vámraktárt is, ha számára ez gazdaságosabb. Ennek eldöntése gazdasági kérdés, a közvámraktárban fizetend raktározási díj és a vámraktár üzemeltetési költsége alapján történik. 16

18 Vámeljárások részletes bemutatása Engedély a vámraktár létesítésére A vámraktár létesítéséhez nem szükséges engedély, ha a vámhivatal a vámraktárt maga üzemelteti. A vámraktár létesítésének engedélyezése iránti kérelmet a vámszervezet illetékes területi szervéhez írásban kell benyújtani, a kérelmet minden szükséges információval el kell látni, különös tekintettel arra, hogy a vámraktározás gazdasági szempontból indokolt. Az engedélyt csak magyarországi székhellyel rendelkez, vámszempontból megbízható szervezet kaphat. Az üzemeltetéshez a törvényben meghatározott vámbiztosítékot kell nyújtani. Különös jelentséggel bír a vámraktár gazdasági indokoltságának vizsgálata. A kérelmeznek a kérelemhez csatolt üzleti tervben gazdasági adatokkal kell alátámasztani kérelme megalapozottságát. A gazdasági indokoltság alapja az, hogy a raktározni kívánt áruforgalom nagysága szükségessé tegye a vámraktár létesítését. Készletnyilvántartás A vámraktárt üzemeltetnek készletnyilvántartást kell vezetnie, melybl megállapíthatónak kell lennie a vámraktározás alatt álló készlet, valamint a tényleges raktárkészleten lév áru adatainak. A készletnyilvántartás új fogalom a vámjogszabályban, mely a raktárkönyv szerepét váltja fel. A készletnyilvántartás formája azonban nincs meghatározva törvényileg, így az elektronikus úton történ vezetését nem kell külön engedélyeztetni, a kézi úton vezetett nyilvántartást nem kell a vámhivatallal könyvbe f@zve hitelesíttetni, a számítógéppel vezetettet naponta kinyomtatni. Új lehetség, hogy készletnyilvántartásként a vámhivatal elfogadhatja a kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartást is, ha az tartalmazza a szükséges adatokat. Vámraktározás a Royal Sped Rt.-nél A Royal Sped Rt. Zalaegerszegi telephelyén is m@ködik közvámraktár. Általában vámraktározásra akkor kerül sor, ha még nem döntötték el a vámáru vámjogi sorsát. Így a vámraktár csomópontként m@ködik, ahonnan bármikor egy egész régiót tudnak ellátni. Vámraktárban szokták tárolni a termeléshez szükséges részegységeket a felhasználásukig, illetve a belföldön üzemel berendezésekhez elre nem láthatóidben szükséges pótalkatrészeket, amelyeket csak konkrét igény felmerülésekor léptetnek be (importálnak). Vámraktárt akkor is igénybe szoktak venni, ha valamilyén probléma merül fel a vámkezelés során, mert így nem kell megfizetni a vámterhet az ügy rendezéséig. A közvámraktárban nem csak vámáru, hanem exportáru is lehet 17

19 Vámeljárások részletes bemutatása beraktározható. Exportáru esetén az áru tulajdonképpen már el van adva, az exporttámogatást és az ÁFA-visszatérítést már betároláskor igénybe lehet venni. Amennyiben az árut mégsem viszik ki külföldre, akkor addig nem lehet kivinni a vámraktárból, amíg az ÁFA befizetésre nem kerül. Az árukról nyilvántartási lapokat kell vezetni, melyeket minden hét elején listát kell készíteni, és át kell nyújtani a vámhivatalnak. Negyedévente a közvámraktár áruiról leltárt kell készíteni Aktív feldolgozás A júliusi módosítás szerint az aktív feldolgozás mind jogcímében, mind megvalósításában új elemeket tartalmaz. Megjelenik a jelenleg ismert eljáráshoz hasonló felfüggeszt, valamint az exporttermékbe történ beépítésnél ismert vámvisszatérítési eljárás. Azonban egyik esetben sem változtak az engedélyezés és az elszámolás f szabályai. Aktív feldolgozásnak minsül: a külföldi féllel kötött szerzdés keretében a külföldi fél által ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval, vagy a vámraktárban végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, amelynek eredményeként a végterméket a feldolgozást követen külföldre visszaszállítják anélkül, hogy az esedékes vámterhet beszedték volna. Az aktív feldolgozás céljából behozott vámárut belföldön elidegeníteni, harmadik személy (vagy szervezet) részére használatra átadni csak a vámteher megfizetése után szabad. E rendelkezés szempontjából nem minsül harmadik személynek, ha a vámárut a vámkezelést kér telephelyének vagy alvállalkozójának adja át. Az aktív feldolgozás mozzanatai: vámvizsgálat, az azonosság biztosítása, vámfizetési kötelezettség megállapítása, vámteher biztosítása, visszavételi határid megállapítása, elszámolási feltételek megállapítása, 18

20 Vámeljárások részletes bemutatása jóváírás. Tevékenységi engedély Az aktív feldolgozásban történ vámkezeléshez tevékenységi engedélyt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ad, illetve azzal rendelkeznek tekinti a tevékenységet, ha nemzetgazdaságilag indokolt, az illetékes környezetvédelmi hatóság jogers elzetes engedélyével hozzájárult, a kérelmez a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkez szervezet és vámszempontból megbízható. Visszavételi határid Az aktív feldolgozásban való vámkezeléskor a vámhivatal a visszavételi határidt a szerzdésben foglaltak figyelembevételével, de legfeljebb tizenkét hónapban állapítja meg. Ez a határid azonban a szerzdés feltételeinek változása vagy más igazolt okból természetesen meghosszabbítható. A visszavételi határid indokolt esetben akkor hosszabbítható meg, ha az aktív feldolgozási eljárásban való vámkezelés feltételei továbbra is fennállnak. Amennyiben a vámkezeléshez hatósági engedélyre volt szükség, akkor a határid meghosszabbítása estén is be kell szerezni valamennyi hatósági engedélyt. A határid meghosszabbítását írásban kell kérni a vámhivatalnál. Amennyiben a vámhatóság a kérelmet meghosszabbítja, akkor ezt fel kell jegyezni az árunyilatkozat ügyfél által benyújtott és a vámhivatalnál maradó példányaira. Amennyiben a kérelmet elutasítja, akkora határid meghosszabbítására irányuló kérelmet alakszer@ államigazgatási határozattal utasítja el. Ha a vámhivatal a kérelmet a határid lejártáig nem bírálja el, akkor azt a határozat jogerre emelkedéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni. Elszámolás Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukkal a tárgynegyedévet követ hónap 15.-ig kell elszámolni. Elszámolásra alkalmas vámeljárások alatt a vámáru külföldre történ kiszállításának, 19

21 Vámeljárások részletes bemutatása közvámraktárba kivitel céljából történ beraktározásnak, belföldi forgalom számára vámkezelésének, újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történ vámkezelésnek igazolást kell érteni. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, a vámhivatal intézkedik a még ki nem szabott vámteher és a kamat beszedésérl. Ezt követen az áru a belföldi forgalom számára vámkezeltnek minsül. Ha az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru késbb akár kérelemre, akár hivatalból a belföldi forgalom számárra kerül vámkezelésre, akkor az általános forgalomi adót és ha van, akkor a fogyasztási adót is meg kell fizetni. Elszámolási kulcs Aktív feldolgozás során két fajta elszámolási kulcsot különböztetünk meg: mennyiségi kulcs szerinti elszámolás értékkulcs szerinti elszámolás Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás a különböz végtermékbe beépített importáruk arányának kiszámítása, az importáruk mennyiségében kifejezve. Ezt a számítási módszert kell alkalmazni, ha csak egyfajta végtermék keletkezik, valamint ha az importáruk valamennyi eleme megtalálható valamennyi végtermékbe. Értékkulcs szerinti elszámolás különböz végtermékbe beépített importáruk arányának kiszámítása, a vértermékek értékében kifejezve. Akkor lehet alkalmazni, ha a mennyiségi kulcs módszere nem alkalmazható. Az aktív feldolgozás alapfogalmai Végtermék: az a termék, amelynek elállítására az aktív feldolgozást engedélyezték. Melléktermék: a feldolgozási folyamatból származó, a végtermékkel nem azonos új termék. Helyettesít áru: a vámáru helyett használják fel a végtermék elállításához. A helyettesít árunak azonos vámtarifaszám alá kell tartoznia a helyettesített áruval, és azonos minséggel és m@szaki jellemzkkel kell rendelkeznie. 20

22 Vámeljárások részletes bemutatása Hulladék: Elszámolási kulcs: a feldolgozás, gyártás céljából behozott anyagból visszamaradt rész, amely az eredeti szerzdés szerinti célra, valamint más, az eredeti anyag sajátosságainak megfelel késztermék elállítására már nem alkalmas. az egységnyi végtermék elállításához felhasznált vámáru mennyisége, illetve százaléka Ideiglenes behozatal Az ideiglenes behozatal olyan vámkezelési mód, amely nem szünteti meg az áru vámáru jellegét, de lehetvé teszi, hogy a külföldi tulajdonában lév árukat ideiglenesen hozzák be a vámterületre, visszavételi kötelezettség mellett és csupán a vámjogszabályban meghatározott célokra. A vámtörvény az ideiglenes behozatalt ideiglenes használat, bemutatás vagy kipróbálás céljából teszi lehetvé. Új szabály, hogy az ideiglenes behozatali eljárás olyan vámárukra is kérhet, amelyek azt megelzen a vámáru jelleget meg nem szüntet más vámkezelésben részesültek (például: vámraktárban raktározzák). Az ideiglenes behozatal mozzanatai a következk: vámvizsgálat, vámáru azonosítás, vámfizetési kötelezettség megállapítása, visszavételi határid megállapítása, vámteher kiszabása /kivéve az ÁFA és a fogyasztási adót /, vámteher biztosítása, vámáru elszámolása, jóváírás. A vámhivatal annak a szervezetnek vagy természetes személynek a részére vámkezelhet ideiglenes behozatalban, aki a vámárut használja, vagy akinek a felelségére azt használják. Ez a szabály más megközelítésben azt jelenti, hogy ki kérheti a behozott vámáru ideiglenes behozatali vámkezelését. A vámhivatal az azonosság biztosítás érdekében olyan eljárást alkalmaz, amely biztosítja, hogy a behozott és a kiszállításra kerül vámáru ugyanaz. Az ideiglenes 21

23 Vámeljárások részletes bemutatása behozatalban kezelt vámárut belföldön elidegeníteni, vagy harmadik személy, szervezet részére használatba, bérbe, lízingbe adni csak a vámteher megfizetése után szabad. Nem lehet olyan vámárut ideiglenes használat jogcímén vámkezelni, amelyek megsemmisülnek, átalakulnak vagy azokat felhasználják, ezért változatlan állapotban való visszaszállításukra nincs lehetség. Az általános szabályoknak megfelelen írásbeli árunyilatkozat benyújtásával lehet kérni az ideiglenes behozatalban való vámkezelést. Mellékelni kell az okmányokat, igazolásokat, szerzdéseket, amelyeket a vámjogszabály elír. Az árunyilatkozat benyújtása után a vámhivatal határozatot hoz a vámkezelés elvégzésérl. Ebben a határozatban közli a vámteher összegét, melyet az áru belföldi forgalomba kerülésekor meg kell fizetni. Amennyiben az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut a visszavételi határidn belül: kivitték az országból és a kiléptetést igazolták, közvámraktárba betárolták, belföldi forgalom számára vámkezelték, megváltozott a vámfizetésre kötelezett személye, vagy az ideiglenes behozatal jogcíme, aktív feldolgozásban vámkezeltek, akkor megteremtdik a jóváírás feltétele. A vámteher kiszabásakor figyelembe kell venni: 1. A vámhivatal a vámáru után forgalomba kerüléskor fizetend vámteher összegével egyenl mérték@ vámbiztosítékot állapít meg. 2. A vámhivatal a határozatában tételenként közli a vámterhet, de nem állapít meg befizetési határidt. 3. A határozatban állapítják meg a visszavételi határidt. A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyek szerint az ideiglenes behozott vámárut ideiglenes használatban lévnek tekinteni: A nemzetközi szerzdés, egyezmény alapján külföldrl ideiglenes használatra behozott vámárut; 22

24 Vámeljárások részletes bemutatása Mivel Magyarország számos nemzetközi egyezményhez csatlakozott, ezért rendelkezéseiben a nemzetközi szabályoknak tükrözdniük kell. Az ideiglenes behozatali eljárás egyik jellemz vámokmánya az ATAigazolvány, amelynek jellegzetessége, hogy termelési célú anyagok, áruk behozatalára nem alkalmazható. Nemzetközi egyezmények szabályozzák például a munkaeszközöknek, a közúti kereskedelmi járm@veknek, a személygépkocsiknak az ideiglenes behozatalát. Természetesen a vámkezelés alapvet feltétele, hogy a járm@ rendelkezzen az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel és feltételekkel. Viszonylag széleskör@en elterjedt az ideiglenesen behozott vámáruk jogcímei között a bérleti és haszonbérleti szerzdés alapján behozott vámáru, amelyet ideiglenes használat címén ideiglenes behozatali eljárásban lehet vámkezeltetni. Új jogcím: a bérleti szerzdés vagy megállapodás alapján behozott, a külföldi tulajdonban lév és külföldön besorolt vámáru/áru szállítására szolgáló, valamint a nemzetközi utasforgalmat bonyolító járm@ és szállítótartály, a felszereléseivel, berendezési tárgyaival együtt. Az említett járm@vekhez tartozó karbantartásra szolgáló berendezési, felszerelési tárgyakat ideiglenes behozatalban kell kezelni attól függetlenül, hogy a járm@ eltt vagy után szállították. Továbbá ide tartozik a haszonkölcsönként behozott vámáru személygépkocsi kivételével. A külföldi szervezet által behozott vagy beküldött, a vállalkozási szerzdésben meghatározott munkához szükséges eszközök. Ebben az esetben be kell nyújtani a vállalkozási szerzdést is. Az idényjelleg@ mezgazdasági munkák végzésére szerzdés alapján legfeljebb hatvan napra behozott mezgazdasági gép. Aktív feldolgozáshoz, valamint exportáruk elállításához ellenszolgáltatás nélkül behozott minták és mintadarabok. A megsérült és nem használható magyar gépjárm@ helyett a javítás megtörténtéig a külföldi biztosító társaság által rendelkezésre bocsátott külföldi forgalmi rendszámú járm@, legfeljebb hatvan napig. A jogszer@séget a külföldi biztosító igazolása biztosítja. 23

25 Vámeljárások részletes bemutatása Bérleti, haszonbérleti szerzdés: a szerzdéses kapcsolat bérleti díj ellenében használati jogosultságot biztosít a külföldi fél vagyontárgya felett. Haszonkölcsön szerzdés: ellenszolgáltatás nélküli használati jogosultságot biztosít a külföldi tulajdonában lév vagyontárgy felett. Általános szabály, hogy a bérleti és haszonbérleti, illetve a haszonkölcsön szerzdés alapján ideiglenes behozatalban való vámkezelési kérelemhez be kell nyújtani az írásba foglalt külkereskedelmi szerzdést. A vámkezelés alapján a vámhivatal megállapítja a vámbiztosíték összegét. A visszavételi határidt a vámhivatal legfeljebb a szerzdés idtartalmának megfelelen állapítja meg. A gyakorlatban gyakran elfordul, hogy a behozatal ideje alatt a külföldi és a belföldi szerzdésben változás következik be. Ilyen eset lehet, amikor más belföldi veszi át a bérl szerepkörét és a vámárut az új bérl használja tovább. Ezekre a esetekre ad lehetséget a vámjogszabály és így nem kell a vámárut külföldre kiszállítani, majd ugyanazon a napon ismét behozni egy másik bérl részére Kiviteli vámkezelések Kiviteli ellen=rzés A kiviteli ellenrzés arra a vámárura vonatkozik, melyet belföldrl külföldre végleges rendeltetéssel kiszállítanak, illetve visszaszállítanak. A kiviteli ellenrzés sajátossága, hogy a kiszállítás, kiküldés nem kötelez a vámáru felett rendelkeznek, a törvény csupán lehetséget teremt erre. A kiviteli ellenrzést követen a kiléptetés (mint vámigazgatási eljárás) fejezi be a vámáru vagy árukiszállítását, kiküldetését. A vámáru vagy áru kiléptetése a kiviteli ellenrzéstl számított harminc napon belül történhet meg. Ezt követen kiléptetésre csak újabb kiviteli ellenrzés után kerülhet sor. A vámkezelés mozzanatai a következk: vámvizsgálat áru azonosítás 24

26 Vámeljárások részletes bemutatása vámteher biztosítása (adózatlan jövedéki termék esetén). Kiviteli ellenrzést általában belterületi vámhivatalok végeznek, ennek oka, hogy az áruvizsgálat lehetsége mindig fennáll. Határvámhivatalnál csak akkor végezhet kiviteli ellenrzés, ha az a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza, valamint a feltételek biztosítottak. A legtöbb határátkelhelyen nem végezhet kiviteli ellenrzés, azonban néhány helyen már m@ködik ún. kamionterminál, mely ezen feltételeknek megfelel. Kivételt képeznek azok az áruk, melyeket a szállítóeszközbe úgy rakodnak be, hogy azok könnyen áttekinthetk és ellenrizhetk (pl. ömlesztetten, csomagoltan vagy nyitott rekeszbe rakott mezgazdasági termékek, ipari nyers és félkészgyártmányok, dobozokban szállított élállatok, el nem látott járm@vek). Közúti szállítás estén csatolni kell két példányban a kiállított Rakományjegyzéket. Nemzetközi vámokmánnyal történ szállítás estén ez nem kötelez. A Rakományjegyzék tartalma: a szállító járm@ jele és száma, a darabáruk száma, neme, teljes és tiszta súlya, valamint kereskedelmi megnevezése, a feladó és a címzett neve, a rendeltetési állomás a kiviteli ellenrzést végz vámhivatal nyilvántartási száma, valamint a vámkezeléshez szükséges bizonylatok száma (pl. kiviteli engedély). A kiviteli ellenrzés sajátos szabályai A kiviteli ellenrzésnél bizonyos esetekben vámhivatal az árutovábbítás szabályait is alkalmazza. Ez vonatkozik a jövedéki törvény hatálya alá tartozó adózatlan termék kiszállítására, továbbá a közvámraktárba exportcéllal beraktározott áruk továbbítása estén, ha az arra vonatkozó forgalmi adót visszaigényelték, vagy állami támogatást vettek igénybe, továbbá különleges áruknál (nemzetközi egyezmény és/vagy jogszabály által veszélyesnek minsül eszköz, fegyver, védett állat). Újrakiviteli eljárás estén (vámáru visszaszállítása) be kell mutatni a behozatali célú vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat ügyfél példányát is Származási bizonyítványt kell mellékelni a vámkezelési kérelemhez, amennyiben az áru felett rendelkezésre jogosult az áru származását igazolni kívánja. Azonban a 25

27 Vámeljárások részletes bemutatása kiviteli ellenrzés elvégezhet akkor is, ha a vámhivatal a származási igazolás hitelesítését megtagadja. A kiviteli ellenrzéskor végzend vizsgálatok A vámkezelésre vonatkozó általános szabályok szerint más jogszabályokban foglalt korlátozásokat vagy tilalmakat is érvényesíteni kell. Az egyéb vizsgálatokat lehetleg a vámvizsgálattal egyidej@leg kell elvégezni. Azonban ezek hiánya nem jelentheti a kiviteli ellenrzés végrehajtásának elmaradását, mivel ezek a vizsgálatok a határvámhivatalnál is pótolhatók (kivételt képez az állategészségügyi vizsgálatok) Ideiglenes kivitel Az ideiglenes kivitel olyan vámkezelési mód, amely belföldi árura alkalmazható és amely visszahozatali kötelezettséget tartalmaz. Ebben a vámkezelési módban azok az áruk vámkezelhetk, melyeket visszahozatali kötelezettséggel szállítanak külföldre, állagváltozást nem eredményez m@velet céljából. A vámkezelés mozzanatai: vámvizsgálat kivitelre kerül áru azonosságának megállapítása és biztosítása visszahozatali határid megállapítása kivitt áruk elszámolása A vámhivatal kötelessége megállapítani a visszahozatali határidt, ez általában huszonnégy hónapot jelent, amelyet indokolt esetben meg lehet hosszabbítani. Amennyiben bizományosi vagy vevszolgálati szerzdés tejesítése céljából történik az ideiglenes kivitel, akkor a visszahozatali határidt három évben lehet megállapítani. Az elszámolás általános szabályai A visszahozott vámáruval a visszahozatali határid lejáratát követ harminc napon belül kell elszámolni. Az elszámolás lehetségei: az áru visszahozatala és belföldi forgalom számára történ vámkezelése 26

28 Vámeljárások részletes bemutatása csere esetén a csere áru behozatalával és belföldi forgalom számára történ vámkezelése az ideiglenesen kivitt áru külföldön történ értékesítésének igazolásával az ideiglenesen kivitt áru megsemmisítésének, megsemmisülésének, eltulajdonításának külföldi hatóság általi igazolása Külön szabály vonatkozik a bizományosi vagy vevszolgálati szerzdés teljesítésére. Ezeket az árukat félévente kell elszámolni, ehhez pedig EV-t kell benyújtani. Ezt követen az árut véglegesen kiléptetettnek kell tekinteni. Az ideiglenes kivitel árunyilatkozatai: 1. Egységes Vámárunyilatkozat 2. Nemzetközi vámokmány 3. A.T.A igazolvány Passzív feldolgozás A passzív feldolgozás olyan vámkezelési mód, mely belföldi árura végezhet. Azonban az ideiglenes kivitellel ellentétben ennél a vámkezelési módnál a visszahozott áru nem azonos a kiszállított áruval, vagyis nem jelent kötelezettséget a változatlan állapotban történ visszahozatal. Tehát a passzív feldolgozásban az a vámáru vámkezelhet, melyet visszahozatali szándék mellett szállítanak külföldre, és ott az áruval valamely tevékenységet kívánnak végezni. Passzív feldolgozás tevékenységei: az áru feldolgozása, összeszerelése, megmunkálása, javítása, karbantartása, bérhizlalása, bértermelés, stb. Passzív feldolgozásban nem vámkezelhet a törvény szerint az az áru, melyet behozatalkor a belföldi feldolgozáshoz kötött vámkedvezményben részesült. Így például nem lehet vámkezelni az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut passzív feldolgozásban, amikor az áru az aktív feldolgozáshoz kötött vámkedvezményhez részesült. A passzív feldolgozás mozzanatai: áru azonosítása, az azonosság biztosítása, 27

29 Vámeljárások részletes bemutatása visszahozatali határid megállapítása elszámolás Tevékenységi engedély A passzív feldolgozás tevékenységi engedélyhez kötött, melyet az Gazdasági Minisztérium (GM) ad ki. Az engedély kiadásának feltételei: a) nemzetgazdaságilag indokolt a passzív feldolgozás, b) a kérelmez vámszempontból megbízható, c) az árut kivinni szándékozónak a Magyar Köztársaság területén állandó lakhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie, d) a vámhatóság által hitelesített okmányok bizonyítják a kivitt belföldi áru végtermékbe történ beépítését, e) a kérelmeznek be kell mutatni a vámkezeléshez szükséges külkereskedelmi szerzdés magyar nyelv@ fordítását és az illetékes minisztérium engedélyét. Az árunyilatkozathoz csatolandó okmányok: GM engedélyt, ha az áru engedély köteles, vámszempontból megbízhatósági igazolást, cégkivonatot, mely a cégbírósági bejegyzést igazolja, mely kilencven napnál nem régebbi, illetve a vállalkozói minséget tanúsító okmányok, valamint az adóbejelentkezési lapot vagy másolatát, a külkereskedelmi szerzdés magyar nyelv@ változatát, nyilatkozni kell arról, hogy a kivitelre kerül áru külföldön végtermékbe lesz beépítve. A visszahozatali határid A visszahozatali határidt a vámhivatal állapítja meg a külkereskedelmi szerzdés alapján, melyet meghosszabbítható. Az árut a visszahozatali határidn belül kell visszaszállítani, és belföldi forgalom számára vámkezelni. A visszahozatalt igazolni kell a visszahozatali határid lejáratát követ harminc napon belül a vámvizsgálatot végz vámhivatalnál. 28

30 Vámeljárások részletes bemutatása A passzív feldolgozáshoz az EV és 3. példányait kell benyújtani. A passzív feldolgozás nem kérhet más árunyilatkozat, így pl. A.T.A. igazolvány sem használható erre a célra, mivel ezt a nemzetközi egyezmény tiltja Vámszabad területi be-, illetve kitárolás A vámszabad terület a vámterület raktározás vagy ipari feldolgozás céljából elkülönített része, amely a vám-, deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések szempontjából külföldnek minsül. Az ide beszállított árukra különleges szabályok vonatkoznak. Raktározás céljából elkülönített vámszabadterületen külföldrl származó vámáru tárolható, ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy származási országba történ továbbszállításig. Ipari vámszabad területen import anyagok és alkatrészek felhasználásával történ exportcélú termelési tevékenység folytatható. A vámszervezet központi szervéhez kell benyújtani a belföldi áru vámszabad területre szállításának, valamint ipari vámszabadterületrl belföldi rendeltetéssel történ áruszállításra irányuló kérelmet. A nemzetgazdaságilag való indokoltságot számszer@ adatokkal a kérelmeznek bizonyítani kell. A vámszabadterület vámellenrzés alatt áll, vámárut, árut bevinni vagy onnan kihozni csak a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és az üzemeltet hozzájárulásával szabad. A vámszabadterületrl a vámterület más részére behozott vámáru olyannak minsül, mintha azt közvetlenül külföldrl hozták volna be. A vámszabadterületre bevitt áru a vámterület más részérl pedig külföldre kivitt árunak minsül. A származási szabályok tekintetében a vámszabadterület nem tekinthet külföldnek. Így származási igazolás kiállítása esetén érvényesíteni kell a nemzetközi szerzdésben lév kötelezettségeinket. A vámszabadterületrl kivitt árut a kiviteli eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint kell vámkezelni, az oda bevitt árura pedig az árutovábbításra vonatkozó rendelkezések a mérvadóak. A vámszabadterületre nem szabad bevinni a következ árukat: melyek az üzemi tevékenységhez nem kapcsolódnak, 29

31 Vámeljárások részletes bemutatása melyek a vámszabadterületen való raktározásra nem alkalmasak, melyek bevételét az üzemeltet megtiltotta. A vámszabadterület okmányai: leltár, kitárolási/betárolási rendelkezés ( három példányos nyomtatvány, az egyes rovatok lényegében megegyeznek a EV-tal) Határmenti gazdálkodás A határterületen folytatott mez-és erdgazdálkodási tevékenységet, amit a szomszédos állam területén lakók végeznek, nevezzük határmenti gazdálkodásnak. A határmenti gazdálkodást csak az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján, viszonosság estén lehet végezni a vámhatártól számított, az egyezményben meghatározott mennyiségig. A vámellenrzések szabályait, melyek a határmenti gazdálkodásra vonatkoznak nemzetközi egyezmények, illetve a pénzügyminiszter és a földm@velésügyi miniszter rendeletei szabályozzák A kishatár áruforgalma Azoknak az áruknak a vámkezelésénél kell alkalmazni a kishatár áruforgalmát, melyeket azon magyar illetve a szomszédos állam lakosai hoznak be, vagy visznek ki, akik a kishatárforgalomba rendszeresített okmányokkal lépik át a vámhatárt. A kishatár áruforgalomban behozott vagy kivitt árura is nemzetközi szerzdések, külön jogszabályok, illetve rendeletek vonatkoznak. A vámtörvény tételesen meghatározza, hogy az útiholminak minsül árukból mekkora mennyiség hozható be, illetve vihet ki A vámáru jelleget megszüntet= vámeljárás A vámáru jelleget megszüntet vámeljárás egyik alapesete a belföldi forgalom számára való vámkezelés. Ebben az esetben a vámáru vámjogi helyzete véglegesen rendezdik, kikerül a vámhatóság felügyelete alól és ettl kezdve a vámáru átalakul áruvá. Nem következik ez be, ha valamilyen vámjogi feltétel vagy korlátozás áll fenn. Amíg a 30