KÖZIGAZGATÁSI REFORM JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS VAS MEGYE. Új Alaptörvény Az Alkotmánybíróság döntése. Vendéglátó üzletek hatósági ellenôrzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZIGAZGATÁSI REFORM JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS VAS MEGYE. Új Alaptörvény Az Alkotmánybíróság döntése. Vendéglátó üzletek hatósági ellenôrzése"

Átírás

1 XIII. évfolyam, 2. szám, március április A H V G - O R A C K I A D Á S Á B A N A Jegyzô és Közigazgatás szerkesztôbizottsági ülésének résztvevôi Szombathelyen KÖZIGAZGATÁSI REFORM Új Alaptörvény Az Alkotmánybíróság döntése JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS Vendéglátó üzletek hatósági ellenôrzése VAS MEGYE Központi ügyfélszolgálat és informatika A szombathelyi kormányablak

2 HÍREK E számunk szerzői Balogh László hivatalvezetõ, Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Baranyai Attiláné dr. jegyzõ, Celldömölk város Bárdos László címzetes fõjegyzõ, Simontornya Dr. Bencze Géza muzeológus Frank Ádám ügyvezetõ, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Gunyecz Péter ösztöndíjas, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Dr. Halmosi Zsolt r. dandártábornok, a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõje Harangozó Bertalan kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal Horváthné dr. Sélley Erzsébet igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Dr. Hörcsik Richárd Az Országgyûlés Európai Ügyek Bizottsága elnöke Dr. Káldy János ny. igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal NTI Dr. Kaczmarski János jegyzõ, Szombathely Dr. Kapiller Sarolta titkárságvezetõ, Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Mûvelõdési és Sport Titkársága Keringer Zsolt Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Informatikai Iroda vezetõje Dr. Kiricsi Olga fõtanácsos, Vas Megyei Kormányhivatal Hatósági Fõosztály Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyûlés elnöke Dr. Krecskó Erika hivatalvezetõ, Vas Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Dr. Kun László címzetes megyei fõjegyzõ, Vas megye Lakézi Gábor Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály vezetõje Dr. Lampért Bernadett osztályvezetõ, Vas Megyei Kormányhivatal Hatósági Fõosztály Ügyfélkapcsolati Osztály Mérgesné Stampf Ildikó mûszaki csoportvezetõ, Répcelak Város Polgármesteri Hivatal Mundloch Anita BFH Európa Kft. Dr. Nagy Tibor jegyzõi feladatokat ellátó aljegyzõ, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pártliné Soós Zsuzsanna körjegyzõ, Bögöte-Duka-Vashosszúfalu községek Pástiné Illa Judit szakmai tanácsadó, KSH Gyõri Igazgatósága Szombathelyi Osztály Dr. Simon Gyula szakmai fõtanácsadó, Vas Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenõrzési és Felügyeleti Fõosztály vezetõje Szabó Levente igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal NTI Dr. Szele Györgyi Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztály vezetõje Dr. Szijártó Valéria jegyzõ, Sárvár Tilk Péter egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Dr. Tóth Ágnes jegyzõ, Bük Tóth János címzetes fõjegyzõ, Lukácsháza Dr. Tóth Zoltán fõszerkesztõ, Jegyzõ és Közigazgatás Dr. Vincze Ferenc címzetes fõjegyzõ, Hajdúszoboszló, a JOSZ Informatikai Bizottság vezetõje Wiktoráné Németh Klára címzetes fõjegyzõ, Sé község, a Vas Megyei Jegyzõk Egyesületének elnöke 2 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

3 TARTALOM A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG ELNÖKE: dr. Bálint József ALELNÖKE: dr. Gadóczi Bertalan TAGOK: dr. Bedô Katalin, dr. Bekényi József, dr. Dudás Ferenc, dr. Forgács István, dr. Futó Iván, dr. Gyõrpál Elemér, dr. Kéki Zoltán, dr. Kelemen Barnabás, dr. Komáromi Éva, dr. Metzinger Éva, dr. Schutzbach Ferenc, Szolnoki Zsolt, dr. Tompai Géza, dr. Virág Rudolf, dr. Vörös Tamás KIADJA: DJA: HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft Budapest, Radnóti Miklós u. 2. SZERKESZTÕSÉG: Tel.: (06-30) Internet: A KIADÁSÉRT FELEL: dr. Frank Ádám ügyvezetõ igazgató LAPMENEDZSER: Horváth Anett FÕSZERKESZTÕ: dr. Tóth Zoltán SZERKESZTÕ: Kiss Katalin HIRDETÉSFELVÉTEL: Kiss Anett, NYOMDAI MUNKÁK: Gyomai Kner Nyomda Zrt. Felelõs vezetõ: Fazekas Péter vezérigazgató MEGJELENIK KÉTHAVONTA Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Belföldi elõfizetés: Budapesten a Budapesti Postaigazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a hírlapkézbesítõknél és a Hírlap-elõfizetési Irodában (HELIR) Budapest VIII., Orczy tér 1. Levélcím: HELIR Telefon: , , fax: Vidéken elõfizethetõ a postáknál és a kézbesítõknél, továbbá átutalással Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlaszámára is ben az elõfizetési díj 1 évre: 9000 Ft (áfa-val). ISSN: HÍREK E számunk szerzõi Tisztelt Olvasók! Új kiadó változatlan szaklap A Magyar Közigazgatási Társaság Vas megyében Egy ösztöndíjas tapasztalatai KÖZIGAZGATÁSI REFORM Új Alaptörvény részlet Körkép az integrációról Törvényességi ellenõrzés újra! Akadálymentesített központi ügyfélszolgálat Járás jegyzõ nélkül Vas Megyei Jegyzõk Egyesülete átalakult a jegyzõk klubja Az Alkotmánybíróság határozata Jegyzõi annotációk Egy kisváros nehézségei a társulások sokaságában JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS Népszámlálás 2011 októberében Vendéglátó üzletek hatósági ellenõrzése Változások a szociális és gyermekvédelmi igazgatásban Belsõ ellenõrzés Jogtörténet az anyakönyvi munkában Helyi állattartási rendelet állattartás megszüntetése Szmsz rendelet vagy határozat? Nincs munkahely, nincs büntetés E-KÖZIGAZGATÁS Szombathely informatikai stratégiája Az állam új önkormányzati ASP-modellje E-közigazgatási szolgáltatások Szombathely honlapján VAS MEGYE Kedves Olvasó! A megyei önkormányzat pénzügyi helyzete és jövõje Magyar közlekedéspolitika A szombathelyi kormányablak Társulás közös intézmények fenntartására TDM-szervezet Bükön A pályázatok szerepe Sárvár fejlõdésében Irigyelt Lukácsháza? Újra a parlagfûrõl Répcelak belterületi vízrendezése Új városházában dolgozunk A Posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következõ elérhetõségek valamelyikén, és azonnal pótoljuk a hiányt: PORTRÉ Katona József körjegyzõ Dr. Kaczmarski János LAZÍTS! A víz múzeuma EURÓPAI UNIÓ Az elsõ félidõ után JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 3

4 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Magyarország Alaptörvénye Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta Magyarország új alaptörvényét a Sándor-palotában Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözõ vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megõrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínûségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmûködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsõ szabad országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövõben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerzõdés a múlt, a jelen és a jövõ magyarjai között. Élõ keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk. ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam mûködése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elõtt tartva felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok sorsáért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülõföldön való boldogulásukat, valamint elõmozdítja együttmûködésüket egymással és Magyarországgal. Az Alaptörvényt teljes terjedelmében a honlapon olvashatják. 4 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

5 HÍREK Tisztelt Olvasók! Frank Ádám ügyvezetõ, HVG-Orac Lapés Könyvkiadó A Jegyzõ és Közigazgatás lap új kiadója, a HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó vezetõjeként szeretném üdvözölni Önöket. A lap életében a tulajdonosváltás mindenképpen fontos esemény, ugyanakkor sietve nyugtatok meg mindenkit, hogy tartalom, szellemiség és színvonal tekintetében jelentõs változást nem fognak érzékelni. Az eddig megszokott témák mellett a kiadónk újdonságairól szóló aktuális hírekkel bõvítjük a tartalmat a jövõben, emellett minden építõ kritikát és változtatási javaslatot örömmel fogadunk. Ezt egy e lapszám végén, illetve a honlapunkon található kérdõív kitöltésével áll módjukban jelezni, mely észrevételeket elõre is köszönünk. A korábbi visszajelzésekbõl az derül ki, hogy az olvasók elégedettek a lappal, a hozzánk érkezett vélemények mind elismerõek voltak. Kiemelném például egy neves szakember gondolatát, aki szerint e lapból elõre megtudható, hogy fél vagy egy év múlva milyen kérdések foglalkoztatják majd a jegyzõket. Tudjuk azt is, hogy a Jogalkotás-jogalkalmazás rovat mennyire fontos munkaeszközzé vált sokak számára. Ennek fényében célunk nem lehet más, minthogy a lapot megõrizzük a jegyzõk és a helyi közigazgatás szakemberei fórumaként. Olvasóink számára remélhetõleg ismerõsen cseng a HVG-Orac név. Közel két évtizede szolgáljuk a szakembereket jogi kiadóként: ellátva õket könyvekkel, döntvénytárakkal, szaklapokkal, szemináriumokkal, elektronikus jogi adatbázissal, azaz a legkülönfélébb jogi tartalmakkal. Tankönyveinkkel jelen vagyunk a jogászképzésben és a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán folyó oktatásban is. Legismertebb kiadványunk minden bizonnyal a Bírósági Határozatok, vagy ahogy a jogászok nevezik, a BH. E széles spektrumot lefedõ kiadványcsaládba illesztjük most be a Jegyzõt, a gyakorlati és aktuális információkat tartalmazó legjelentõsebb közigazgatási szaklapot, amire már most büszkék vagyunk. Tudjuk, hogy a Jegyzõ közösségépítõ szerepet is betölt: a helyi közigazgatás szakemberei sokszor innen ismerik az ország különbözõ szegleteiben tevékenykedõ kollégáikat, vagy értesülnek az õket foglalkoztató szakmai kérdésekrõl. Remélem, hogy e közösség, azaz Önök a jövõben is örömmel forgatják majd a lapot, és továbbra is nélkülözhetetlen lesz a munkájukhoz. Új kiadó változatlan szaklap Dr. Tóth Zoltán fõszerkesztõ 1999-ben bocsátotta útjára a Mediprint Kiadó a Jegyzõ és Közigazgatás c. szaklapot. A 12 év alatt tartotta is ígéretét: nem avatkozott be a Jegyzõ újság belügyeibe, a fõszerkesztõ és a szerzõk saját belátásuk szerint írhatták a Jegyzõt. Köszönettel tartozik ezért a szakmai függetlenségért a régi kiadónak a jegyzõi kar és a szerkesztõség. A HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó a szakmai függetlenséget tiszteletben kívánja tartani. Mint a kiadó vezetõjének a beköszöntõ írásából is egyértelmûen kiderül: erõsebben kívánják támogatni a jogalkalmazói tevékenységet elõsegítõ cikkek megjelenését. Ezzel a törekvéssel a szerkesztõség teljes mértékben egyetért. Az új kiadó nyilvánvaló szándéka, hogy összhangban a világban lezajló folyamatokkal, az elektronikus újság- és könyvkiadás irányába kívánnak fejlõdni. Ez a fejlesztési irány nagyon kedvezõ a jegyzõknek és a köztisztviselõknek, hiszen õk úttörõ alkalmazói voltak a közigazgatás elektronikus fejlesztéseinek: a választási, népesség-nyilvántartási informatika, az okmányirodák, az anyakönyvi rendszer, a bérszámfejtés és gazdálkodás informatikája már évtizedek óta szervesen illeszkednek a köztisztviselõk munkaeszközei közé. Várhatóan az ún. kormányablak is folytatni kívánja az elektronikus fejlesztés politikáját. A közmûvelõdésben is egyre nagyobb teret nyer az elektronikus eszközök alkalmazása. Az ún. e-könyvek megjelenése a szépirodalomban az elkövetkezõ évek új fejlesztési iránya lesz, amely tömeges elterjedésre számíthat. A Jegyzõ új kiadója már elindult ezen az úton, és szakkönyvkiadásban már eszközként használja az e-könyvek megjelentetését. Új vonás lesz tartalmilag újságunk életében a kormányhivatalok új struktúrája. Már eddig is jelen voltak az ún. területi dekoncentrált szervek írásai lapunkban, de most szeretnék kihasználni a szervezeti koncentrációt, és erõteljesebben megjeleníteni az államigazgatási feladatok szakirányítását a jegyzõi munkában. A szerkesztõség a 2011/2. lapszámot még a hagyományos tördelési, nyomdai rendszerben szerkeszti és jelenteti meg. Folyamatban van azonban egy racionalizálási, költségcsökkentési projekt, amely azonban a lap tartalmát nem érinti: a minõség, a formátum, a megjelenés gyakorisága változatlan marad. A 2011/3. számunk már kizárólag az új kiadó gondozásában fog megjelenni. Továbbra is azon a megyeszékhelyen tartjuk a szerkesztõbizottság ülését, amely a következõ lapszámunk fókuszában szerepel, és továbbra is a közigazgatási hivatallal (új nevén a kormányhivatallal) és a megyei közgyûléssel közösen küldjük a meghívót a szerzõk számára: A Jegyzõt írja a jegyzõ! A szerkesztõbizottság személyi öszszetétele is változatlan. A Jegyzõ és Közigazgatás fõszerkesztõje Tóth Zoltán, szerkesztõje Kiss Katalin. Az elérhetõségek is változatlanok: 06/ , e- JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 5

6 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Körkép az integrációról Harangozó Bertalan kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal A szervezeti integráció kiterjedt többek között az igazságügyi szolgálatokra, a megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatalokra, a földhivatalokra, az egészségbiztosítási pénztárakra, a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokra, a munkaügyi központokra, a munkaügyi és munkavédelmi felügyelõségekre, a fogyasztóvédelmi felügyelõségekre, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáira, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézeteire, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságaira, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságaira, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságaira. Az integráció nem teljes körû, hiszen továbbra is önálló szervként mûködnek jelenleg pl. a zöldhatóságok, a vízügyi igazgatóságok, a nemzetipark-igazgatóságok hogy csak néhányat említsünk a körön kívül maradtak közül. A kormány döntése értelmében január 1-jétől megkezdődött a területi államigazgatás gyökeres átalakítása, melynek célja a feladatellátás hatékonyságának és eredményességének növelése. A széttagolt államigazgatási szervezetrendszer megszüntetése céljából 14 államigazgatási szerv közigazgatási hivatalokba integrálásával létrejöttek a kormányhivatalok. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervei, amelynek ellenõrzési és koordinációs jogköre saját szerveinél jóval nagyobb: az integrációban részt nem vevõ szervekre is kiterjed. A kormányhivatalokban elsõsorban a funkcionális feladatellátás (pl. pénzügyi, informatikai, személyzeti) egységesül a szakigazgatási szervek szakmai autonómiájának érintetlenül hagyásával. Ez azt eredményezi, hogy a hivatalok kettõs irányítás alá kerültek: a közigazgatási és igazságügyi miniszter által gyakorolt szervi és bizonyos ügyekben szakmai irányító jogkör mellett minden ágazatot saját szakmai fõhatósága is irányít. A szervezeti struktúraváltás célja részben költségmegtakarítás, részben az átláthatóbbá váló szervezetrendszer kialakítása, melynek során az elvárások szerint egyszerûsödni fognak a hatóságok közötti kapcsolatok, és gyorsabbá válnak az eljárások. A kormányhivatal egészét a kormánymegbízott vezeti, akinek fõ feladata a területi államigazgatás koordinálása, a több ágazatot érintõ kérdésekben szükségszerû politikai döntések meghozatala. Koordinációs jogkörében mûködteti a megyei államigazgatási kollégiumot, véleményezi a területi államigazgatási szerv vezetõjének kinevezésére és felmentésére, valamint költségvetésének módosítására irányuló javaslatokat. A kormányhivatal szervezetét a fõigazgató vezeti, akinek munkáját általános helyettesként az igazgató segíti. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásáról szóló évi CXXVI. törvény szerint a kormányhivatal két nagy szervezeti egységre tagolódik: a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett törzshivatalra és a vezetõik által szakmailag önállóan mûködtetett szakigazgatási szervekre. A január 1-jével létrejött Vas Megyei Kormányhivatalban a 116 fõs törzshivatal mellett 16 szakigazgatási szerv mûködik, összesen 925 fõ engedélyezett létszámmal. A hivatal költségvetése közel 4 milliárd forint, melynek szakszerû pénzügyi irányítása komoly feladatot jelent a korábbi években mindössze 2 fõre zsugorodott, jelenleg azonban mintegy 50 fõvel mûködõ pénzügyi fõosztályra. A törzshivatal a megyeháza épületében mûködik, a szakigazgatási szervek optimálisabb elhelyezése pedig megkezdõdött: a fogyasztóvédelmi felügyelõség már a földhivatal Széll Kálmán utcai épületébe költözött, a szociális és gyámhivatal ügyintézési helyszíne is rövidesen változni fog. A költségtakarékosság így a bérleti díjak és egyéb költségek érdekében további mozgások is várhatóak. A törzshivatalon belül mûködik a korábbi közigazgatási hivatal szervezeti egységei közül a hatósági fõosztály és a törvényességi ellenõrzési fõosztály, valamint a kibõvült funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységek: a pénzügyi fõosztály, a koordinációs és szervezési fõosztály, a humánpolitikai fõosztály, valamint az informatikai fõosztály. A törzshivatalon belül fog szeptember 1-jével megalakulni az oktatási fõosztály, amely az Oktatási Hivatal gyõri regionális 6 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

7 KÖZIGAZGATÁSI REFORM igazgatóságának feladatait veszi át a kormányhivatal illetékességi területén. A kormánymegbízott feladatainak ellátását a kormánymegbízotti kabinet segíti, melynek tevékenységei közé tartozik például a sajtóesemények megszervezése, lebonyolítása, valamint felelõs a kormánymegbízott lakossági kapcsolattartásáért is. A fõvárosi és megyei kormányhivatalok kiemelt feladata a kormányzati feladatok területi végrehajtásának összehangolása és elõsegítése. Ennek érdekében kerül sor a megyei államigazgatási kollégiumok létrehozására, amelyek a kormánymegbízott véleményezõ, javaslattevõ, összehangolást elõsegítõ testületei. Megyénkben a Vas Megyei Államigazgatási Kollégium április 12-én alakult meg. Az alakuló ülésen a kormányhivatal szakigazgatási szerveivel együtt csaknem félszáz területi államigazgatási szerv és meghívott szervezet vezetõje vett részt, közülük huszonegyen tanácskozási joggal. A megyei illetékességre visszaszervezõdött, illetve visszaszervezõdõ államigazgatási szervek várakozásteljesen tekintenek az új szervezet mûködésére, azt remélve, hogy a megyei érdekek a korábbi szervezeti struktúránál jobban érvényesülhetnek majd. Az elmúlt hónapokban elvégzett talán túlzás nélkül is olykor emberfelettinek nevezhetõ munka nagysága remélhetõleg érzékelhetõ a bemutatott változásokból, és az is, hogy az integrációval kapcsolatos feladatainknak még csak az elején tarunk. Az akarat azonban megvan a kormányhivatal valamennyi vezetõ munkatársában: a kormányzati céloknak megfelelõen egy új típusú, ügyfélbarát és a szó legnemesebb értelmében is szolgáltató közigazgatást teremteni megyei alapokra helyezve. Törvényességi ellenőrzés újra! Dr. Simon Gyula szakmai fõtanácsadó, Törvényességi Ellenõrzési és Felügyeleti Fõosztály vezetõje A szakmai segítségnyújtás céljából önkéntes módon megyénk önkormányzatai az elmúlt évben az augusztus végéig terjedõ idõszakban 1719 jegyzõkönyvet küldtek meg hivatalunk jogelõdjéhez, ez a megelõzõ év egyezõ idõszakához képest 25%-kal, a törvényességi ellenõrzés utolsó éve (2008) adataihoz viszonyítottan 50%-kal kevesebb. Az ilyen formában történõ kapcsolattartás tehát szándékunk, készségünk ellenére folyamatosan gyengülõ intenzitást mutatott. Tapasztalatunk szerint törvényességi kontroll hiányában az önkormányzatok, hivatalok kellõ szakmai biztonságra törekvése, ennek a szintje volt az, ami a kapcsolatot legjobban befolyásolta. A törvényességi ellenõrzés szünetelésének második évében sajnálatosnak mondható, hogy fõleg a korábbi idõszakban több törvényességi problémát mutató önkormányzatok, hivatalok nem igényelték, keresték a szakmai együttmûködést. A törvényességi ellenõrzés visszaállítása idõszakáig döntõen az elõzõekben jelzett körbõl kikerülve közel 60 önkormányzat egyáltalán nem küldött testületi jegyzõkönyvet. A megelõzõ évben a törvényességi ellenõrzés visszatérésének belátható közelsége határozta meg tevékenységünket. Az év elsõ felében munkánkat az aktuális feladatok teljesítése mellett a törvényességi ellenõrzés végrehajtására való A közigazgatási hivatalok megszűnésével a szakmai közvélemény előtt jól ismert jogalkotási folyamatot, az Alkotmánybíróság többszöri döntését követően január 1-jétől kezdődően szünetelt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. A szünetelés időszaka a visszatérés folyamatos lehetősége, reménye ellenére sajnos viszonylag hosszúra nyúlt. Az így eltelt több mint másfél évben a szakmai segítségnyújtás keretében megtettünk mindent annak érdekében, hogy azok a kapcsolatok, folyamatok, amelyek szükségesek az eredményes ellenőrzéshez, ne számolódjanak fel, a lehető legkevésbé sérüljenek. felkészülés is befolyásolta. A többi hivatallal, az irányító minisztériummal együttmûködve az õsz folyamán esedékes önkormányzati feladatokat számba véve, illetve azokra tekintettel szakmai anyagokat készítettünk, így többek között részt vettünk az összeférhetetlenségre, az alakuló ülések rendjére, valamint a szervezeti és mûködési szabályzatok felülvizsgálatára vonatkozó módszertani útmutatók összeállításában. Nagy figyelmet fordítottunk a hatályos önkormányzati joganyag összegyûjtésére, ismereteink frissítésére, aktuálissá tételére. A törvényességi ellenõrzés szeptember 1-jétõl a szükséges, a szakmailag szinte elvárható utolsó idõpontban indult újra, hiszen az õsz önkormányzati feladatai megkívánták, hogy ellenõrzési, intézkedési jogkörrel is rendelkezõ szerv mûködjön együtt az önkormányzatokkal. A törvényességi ellenõrzést területi és szakmai referensi munkamegosztásnak megfelelõen látjuk el. Szerencsésnek mondható, hogy a törvényességi ellenõrzést megelõzõen végzõ szakembereket sikerült megtartanunk, így gyakorlott munkatársakkal kezdhettük újra ezen tevékenységünket. A törvényességi ellenõrzés újraindításából adódó feladatokról a jegyzõket körlevélben és jegyzõi értekezleten is tájékoztattuk. A törvényességi ellenõrzés eredményes folytatása érdekében beszereztük a tevékenységünkhöz szükséges önkormányzati alapdokumentumokat (szmsz, vagyonrendelet, szociális rendelet), adatokat (átruházott hatáskörök, versenytárgyalási értékhatár). A helyi jogalkotás kontrollját, a rendeletek felülvizsgálatának tervezhetõségét megalapozandó tisztáztuk a hatályos önkormányzati rendeletek körét, továbbá áttekintettük az ellenõrzés nélküli idõszak rendeletalkotását. Tapasztalataink alapján elsõként a szociális ellátásokról elfogadott rendeletek célellenõrzését végeztük évben törvényességi ellenõrzési tevékenységünket, a tapasztalható problémák jellegét, valamint ezt megelõzõen, illetve ezzel egyidejûleg a szakmai segítségnyújtás irányát és tartalmát döntõen befolyásolta az év õszén sorra került helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választás, az ezen eseményhez kapcsolódó és ebbõl adódó önkormányzati feladatok köre. A választásokkal összefüggõ összeférhetetlenségi ügyek megoldását szakmai JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 7

8 KÖZIGAZGATÁSI REFORM véleményünkkel, az ilyen ügyek folyamatos figyelemmel kísérésével segítettük, így nem vált szükségessé sem önkormányzati, sem hivatalunk általi eljárás. Nagy feladatot jelentett a polgármesteri munkakörátadások (73); az önkormányzatok újjáalakulásának; a területfejlesztés intézményei, a többcélú társulások tisztújításának segítése. Legtöbb törvényességi problémát a képviselõi, polgármesteri, alpolgármesteri tiszteletdíjak, valamint a tisztségviselõi költségtérítések jogsértõ megállapítása okozta. Hivatalunk és fõosztályunk elsõdleges feladatának tekintette a törvényességi ellenõrzés újraindításának elfogadtatását, a teendõk tudatosítását, a szünetelést megelõzõ idõszak fegyelmének, együttmûködési szintjének mielõbbi visszaállítását. A sikeres tevékenység érdekében a következetes jogalkalmazás mellett a jegyzõkkel, polgármesterekkel a jó partneri viszony, szakmai együttmûködés erõsítésére, újra kialakítására törekedtünk. A folyamat még nem fejezõdött be, tapasztalatunk szerint az ilyen vonatkozásban kimaradt húsz hónap beidegzõdéseinek alakításához még idõre lesz szükség. A jegyzõkönyvmegküldés kötelezettsége szünetelése után sok önkormányzatnál gondot okozott a papíralapú és az elektronikus megküldés (rendelet, határozati adatok) egyidejû teljesítése. A törvényességi ellenõrzés elsõ idõszakának eredményeként önkormányzat (a megyénkben 217 önkormányzat van), 6-8 hivatal (91 hivatal) kivételével sikerült aktivizálnunk a jegyzõkönyvet nem küldõ, a szakmai kapcsolatot mellõzõ önkormányzatokat is. Tapasztalataink szerint az új hivatal mûködésének megkezdéséhez most is társult egy megnövekedett állampolgári elvárás, remény az ügyek mielõbbi megoldására. Kiemelt figyelmet fordítottunk ezen körülményre is tekintettel az említett ügyek intézésére. Érezhetõ volt ugyanakkor, hogy azon ügyfelek is hivatalunkhoz fordultak, akik ügyében a közigazgatási szervek eddig nem tudtak számukra megnyugtató döntést, megoldást adni, illetve akik ügyében közigazgatási szervek eljárása keretében segítség nem adható, így többéves, esetenként évtizedes sérelmek is felvetésre kerültek. Az önkormányzatok és az önkormányzati hivatalok mûködését illetõen az elmúlt évben több mint húsz közérdekû bejelentést, panaszt, illetve törvényességi kérelmet vizsgáltunk, az ügyek száma a megelõzõ évekhez viszonyítottan közel a duplájára emelkedett. A bejelentések többsége nem volt megalapozott, a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében négy esetben kellett törvényességi észrevételt tennünk. Az eddigi tapasztalataink alapján a közeljövõ fontos feladatának tekintjük az önkormányzati törvényességi ellenõrzéshez adatokat biztosító, a Nemzeti Rendelettár mûködését szolgáló ún. TERKA információs rendszer helyi alkalmazási szintjének javítását; a megváltozott önkormányzati döntéshozatalhoz is kapcsolódó jogalkotási, jogszabály-szerkesztési szabályok tudatossá tételét. Akadálymentesített központi ügyfélszolgálat Dr. Nagy Tibor jegyzõi feladatokat ellátó aljegyzõ, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A fogyatékossággal élők számára az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel lehetőségét hivatott megteremteni az akadálymentesítés. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés intézményi szinten komplex akadálymentesítési programok által valósulhat meg. A közintézményi akadálymentesítésben élen jár Szombathely MJV Polgármesteri Hivatala, ahol ben a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázati keretéből és a város által biztosított önerőből megvalósult Szombathely MJV Polgármesteri Hivatala ügyfélszolgálatának komplex akadálymentesítése. A projekt összköltsége hozzávetőlegesen 18 millió forint volt, mely összeg közel 13,5 millió forint pályázati támogatásból, valamint 4,5 millió forintos önrészből állt össze. A pályázat elõkészítési fázisában, a pozitív közgyûlési döntést követõen a projektteam munkájába bekapcsolódott 3 érdekvédelmi szervezet is: az értelmi fogyatékosokat tömörítõ Páfrányfenyõ Egyesület, a Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete, valamint a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete. Mindhárom szervezet képviselõi jelen voltak a tervezõvel és a környezettervezõ mérnökkel folytatott egyeztetéseken, így javaslataik, észrevételeik és igényeik szerves részévé váltak a terveknek. A mûszaki kivitelezés 2010 március elejétõl mindegy másfél hónapig tartott. Az elsõ fejlesztési elem az akadálymentes 8 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

9 KÖZIGAZGATÁSI REFORM parkolótól a bejáratig nyúló, '80-as években épített rámpa igényeknek és elõírásoknak megfelelõ átalakítása volt, valamint a kétszárnyú, addig manuálisan nyitható bejárati üvegajtó fotocellássá alakítása. Ez a két fejlesztés lehetõvé tette a mozgáskorlátozottak számára is az ügyfélszolgálat megközelítését, így a szolgáltatásokhoz való fizikai hozzáférést. Az épülethez jelenleg 3 akadálymentes parkolóhely tartozik, s mivel az átalakítási munkálatok forgalomnövekedést nem indukáltak, ezzel kapcsolatos változtatásra nem volt szükség. A parkolók az épülettõl 50 méteres távolságon belül helyezkednek el, felfestéssel és táblával is jelölve vannak, méretük az átlagosnál nagyobb, 3,5 méter széles és 5,5 méter hosszú. A második lépésben a dolgozók és az ügyeiket itt intézni kívánók mozgásterületének leválasztása történt meg: a városháza aulájában a recepciós pult megmaradt, azonban a tér hátsó részét üvegfallal választottuk le. A földszinten új ügyfélforgalmi tér került kialakításra, melyhez itt tágas várótermet, akadálymentes ügyfélforgalmi pultokat, akadálymentes illemhelyet építettünk ki. A váróteremben a látás- és hallássérültek, valamint az értelmi fogyatékkal élõk számára is érthetõ, egyértelmûen azonosítható jelzéseket alkalmazó akadálymentes ügyfélhívó rendszer és a hozzá tartozó kijelzõk mûködnek, a pult a mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthetõ, hozzáférhetõ. Az ügyfélforgalmi térben akadálymentes ügyfélhívó rendszer került kialakításra, mely látható és hallható információt is nyújt az ügyfeleknek; a hívórendszer fényés hangjelzéssel mûködik. Az ügyfél-tájékoztató terminál akadálymentes szoftvere a hivatali ügytípusokat tartalmazza értelmi fogyatékkal élõk számára is érthetõen, emellett Jaws és Magic program segíti a látássérültek tájékozódását. Az ügyféltérben a korábbi szobák, folyosók megszüntetésével 9 akadálymentes, egyedi konszignáció szerinti ügyfélforgalmi pult készült. A legbelsõ pult reflexiós üvegfallal határolódik el az ügyféltértõl, mely a betekintést megakadályozza, de a kitekintést lehetõvé teszi, így jelnyelvi tolmácsolás esetén biztosított a diszkréció és az üveg mögött a tágas térérzet is. Az információs pultok biztonsági okokból térelválasztó üvegezést kaptak. Az akadálymentes pultoknál a közvetlen audiokapcsolat indukciós hurokrendszer segítségével történik, mely a speciális hallókészüléket viselõk számára lehetõvé teszi a hangjelek vételét, így segítve hallásukat. Az akadálymentes ügyintézés érdekében a jelnyelvet használók számára írótolmácsolás, a speciális kommunikációt igénylõk számára jelnyelvi tolmács igényelhetõ. Az alacsony pultszakasznál az idõsebb ügyfelek számára szék biztosított, a jól megközelíthetõ ajtó melletti területen pedig akadálymentes munkahely került kialakításra. Az épület földszintjén a korábbi menyasszonyi öltözõ elnevezésû helyiségbõl akadálymentes illemhelyet alakítottunk ki. Fontos szempont volt az átalakítás során, hogy a tájékozódás minden ügyfél számára egyszerûsödjön, ezért az épület környezetében, illetve az épületen belül elhelyezett táblák megjelenése egységes, rendszerében azonos logikát követ, az elemek használata következetes. Az épület és a benne mûködõ rendszer építészeti és funkcionális átalakítása a jövõben is folyamatosan segíti az intézmény megközelítését, a parkolást, az épületbe jutást és az érintett terület önálló, egyszerû, biztonságos használatát. Az Európai Unió támogatásával, a Nyugat-dunántúli Operatív Program Egyenlõ esélyû hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (NYDOP-5.1.1/C) tárgyú program keretében megvalósult projekt eredményei a fogyatékkal élõ ügyeiket intézõk számának és elégedettségének növekedésében mérhetõk április 19-tõl fogadjuk ügyfeleinket, adóigazgatási, kereskedelmi, szociális, kommunális, lakásügyekben, általános tájékoztatást adunk, lehetõséget biztosítunk idõpontfoglalásra az okmányirodában, illetve beadványok elkészítését segítjük, a beadványokat átvesszük, és az ügyintézõkhöz továbbítjuk. Azokban az esetekben, amikor egy-egy határidõhöz kötött ügyben nagy létszámú ügyfél érkezésére számítunk, a munkaállomások átszervezésével biztosítjuk ügyeik gyors intézését. A szolgáltatás elnyerte a város lakóinak megelégedését, ugyanakkor az ügyintézõk is alaposabb és pontosabb munkát tudnak végezni. Az elmúlt 10 hónapban fogadott mintegy 115 ezer ügyfél közül például a szociális ügyekben , míg adóügyekben 5138 emberrel foglalkoztunk. Az okmányirodai idõpontfoglalás telefonon, illetve személyesen is, az ügyfélszolgálat keretei között történik, elõsegítve ezzel azoknak az ügyintézést, akiknek interneten keresztül nem áll módjában ezt megtenni. Az azonnal intézhetõ ügyek körét folyamatosan bõvítjük az ügyfélszolgálaton, a rendelkezésünkre álló informatikai háttér segítségével. Ily módon lehetõség van közterület-használati módok bejelentésének nyilvántartásba vételére, adóigazolások kiadására, üzletek, telephelyek bejelentésének nyilvántartásba vételére stb. A központi ügyfélszolgálat bõvítését tervezzük az anyakönyvi, az építési igazgatás területén is. JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 9

10 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Járás jegyző nélkül? Dr. Vincze Ferenc címzetes fõjegyzõ, Hajdúszoboszló Döntöttek. Az új kormánytól megkaptuk az indokolás nélküli rapid felmentési lehetõséget, valamint ehhez a törvény szerinti juttatásokat elvonó, visszamenõleges hatályú 98%-os adót. (Nem hallottam magyarázatot arra, hogy a polgármesterek, jegyzõk esetében miért lett csak 2 millió forint az adómentes összeg, amely a dolgozóknál 3,5 millió forint.) Most az alkotmányozás zajlik, az alaptörvény -t követõen pedig jönnek a valljuk be általunk is régen óhajtott közigazgatási átalakítások további lépései. Ezekrõl nap mint nap hallhatunk, olvashatunk. A jegyzõk körében már évek óta folyik a vita arról, hogy az önkormányzat vagy az állam (legalább az államigazgatási hatósági jogkörök tekintetében) emberei legyünk-e? Errõl én is írtam Jegyzõreform címmel lapunk decemberi számában, a kistérségi fõjegyzõi konstrukció megfontolását ajánlva, érdekképviseleti szerveinktõl a jegyzõ kar álláspontjának kialakítását és képviseletét kérve. Cikkemhez a kollégák abban és a következõ lapszámban A Jegyző és Közigazgatás november-decemberi, 10. éves jubileumi számában A (jegyző) szakma leépülése címmel látleletet készítettem. Ebben az eltelt évtizedet egyre hanyatló időszaknak minősítettem, amelyben a közigazgatási szakma a kormányzat által generáltan leépült, elvesztett minden úgymond privilégiumot is: 13. havi, illetve címzetes főjegyzői juttatás stb. Rögzítettem: nem számíthatunk parlamenti támogató lobbyra, a jegyzők-köztisztviselők feleslegesnek minősített koloncai a társadalomnak, az ostor rájuk sújt legkönnyebben. Írásom a választások előtt született, végén a mindenkit foglalkoztató kérdéssel: majd meglátjuk, hogyan döntenek rólunk is a választók. hasznos véleményeket, észrevételeket kapcsoltak. A most készülõ járási szisztéma tehát bír elõzményekkel nálunk, de kérdés: milyen eljárás vezet el hozzá. A mostani jegyzõi konstrukció (és a munkakört betöltõ személyek) leépítését eredményezi pusztán, vagy felépül egy hatékonyabb rendszer? Két évtizede saját bõrünkön tapasztaljuk: nem jó az az állapot, amelyben egyaránt mi vagyunk a felelõsek azért, hogy valami legyen, de azért is, hogy nehogy legyen. Az is praktikus kérdés részünkrõl, hogy melyik a jobb munkáltató: az önkormányzat vagy az állam, ha egyáltalán van még jó munkáltató a közszolgálati szférában. Természetesen nem a jegyzõi munkakört betöltõ alig több mint ezer ember, illetve néhány tízezer köztisztviselõ sorsa a fõ kérdés, hanem az ország helyzete, fejlõdése, a lakosság, az ügyfelek közigazgatási kiszolgálásának színvonala. Az is rövidesen eldõl, hogy kellünk-e ehhez mi, a szakmát az évtizede folyó jegyzõcserék miatt egyre kevesebben hosszabb-rövidebb ideje mûvelõk. Ezt követõen dönthetõ csak el: a jegyzõk leépítése történt, vagy jobb, hatékonyabb közigazgatási rendszer született. Reményt ad, hogy a kormányzat Magyary Zoltán és iskolája munkásságát is elemzi és értékeli végre. Õt én személy szerint a világ egyik legnagyobb közigazgatási elméleti és gyakorlati szakértõjének tartom. Sikerült megszereznem az es években kiadott mûveit, amelyek alapján igyekszem két évtizede végezni közigazgatás- és informatikai fejlesztési tevékenységemet. Technikai információk Jegyző és Közigazgatás című szaklap számára írott cikkekhez Terjedelem: 5000 karakter szóközökkel (Word Eszközök menüben szavak száma) 1 oldal a lapban. Fájl neve lehet a cikk egy jellemzõ kifejezése vagy a szerzõ neve vagy a település neve. Fotó: a szerzõrõl, településrõl, a cikk témájához kapcsolódóan, jpg formátumban, minimum 500 Kb nagyságú, 300 dpi felbontású (digitális fényképezõgépek ilyen képeket készítenek). Képfájl neve a szereplõ neve, a település neve vagy a téma legyen. Ha beteszi a képeket a szövegfájlba, mellette még küldje el az eredeti képfájlokat is. Cikk és kép megküldésének címe: a cikket és a képeket külön-külön csatolt fájlban, de egy ban küldje. Szóbeli információ: Kiss Katalin szerkesztõ, 06/30/ Web: Többletpéldányok rendelése a megyei lapszámból: Tisztelt Olvasó! Legyen Ön is szerzõje a Jegyzõ és Közigazgatásnak! A cikkeket ban, csatolt fájlként küldje! Leveleket is ide várunk. Címünk: Információ: Kiss Katalin szerkesztõ, (06-30) l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

11 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Vas Megyei Jegyzők Egyesülete átalakult a jegyzők klubja EGY FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ KÖZIGAZGATÁSBAN A JEGYZŐ STÁTUSZA VÁLTOZATLAN? Wiktoráné Németh Klára címzetes fõjegyzõ, Sé község, a Vas Megyei Jegyzõk Egyesületének elnöke A rendszerváltást követően, a változások igényével és lendületével 1992-ben megalakult az egész megyét átfogó szakmai szervezet, a Vas Megyei Jegyzők Klubja. Az újjászervezést az tette szükségességé, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be a jegyzői karban, miközben az egyre bonyolultabb feladatok az eddigieknél hatékonyabb együttműködést tettek szükségessé a szakemberek között. A jegyzõk napi munkájában megismétlõdött az az idõszak, amikor gondot okozott a megjelenõ jogszabályok kuszasága, így a jogalkalmazási kérdésekben ismét együtt keresték a megoldást, igyekeztek egymás véleményét, tapasztalatait megismerni. A jegyzõknek napjainkban még kulcsszerepük van a megye közigazgatásának mûködtetésében. Érdekeltek abban, hogy a megyében élõ jegyzõk, aljegyzõk között szakmai kapcsolat, összetartás legyen nyarán 43 fõvel, jogutódként megalakult a Vas Megyei Jegyzõk Egyesülete. Az egyesület egyrészt a jegyzõk szakmai fórumaként kíván mûködni, másrészt hozzá kíván járulni a szakemberek közötti együttmûködés erõsítéséhez, a tapasztalatok átadásához. Az átalakulás óta a találkozások rendszeresek. Összejöveteleinken az éppen aktuális témákról hangzanak el elõadások, amelyekhez a résztvevõk hozzáfûzhetik saját tapasztalataikat. Egy-egy jegyzõ felvállal egy adott témakört, felkészül a vonatkozó joganyagból, jogeseteket elemez. Néhány példa a feldolgozott témakörökrõl: az államháztartási törvény és az államháztartás mûködési rendjében történt változások, az új jogszabályszerkesztés követelményeire figyelemmel a szervezeti és mûködési szabályzatok elõkészítése, megalkotása. Úgy gondolom elég csak annyit mondani: szociális törvény, és minden jegyzõ rögtön arra gondol, a hatályos rendelete még élõ-e a törvényhez viszonyítva, vagy megint módosítani kell? A lényeg, hogy a legfontosabbakra, a szabályozandó területekre felhívjuk a figyelmet, hogy a tapasztalatokat megosszuk egymással. Kialakult az a gyakorlat, hogy az ellenõrzések, vizsgálatok megállapításit, a szabályzatokat, a rendeleteket a jegyzõk egymásnak átadják, közreadják, megismerhetõvé teszik. Ezzel az egyesület egyfajta hiányt pótol, mivel az elmúlt idõszakban jelentõsen lecsökkent a jegyzõk számára szervezett szakmai tanácskozások, továbbképzések száma, miközben egyre több segítségre lenne szükségük a mindennaposnak számító jogszabályváltozások miatt. Célunk, hogy a jegyzõk között ne csak a hivatalos értekezleteken való találkozás, a telefonos kapcsolat, sõt a kicsit személytelen számítógépes kommunikáció váljon egyedüli érintkezéssé. Nem szabad elfelejteni, hogy a spontán beszélgetésekkel jön felszínre a legtöbb gond, a legtöbb példa, a tapasztalat és megoldás is így válik közkinccsé, mely segíti a másik jegyzõ munkáját. Az egyesületi találkozók helyszíne a jegyzõ kollégák települése, mely lehetõséget ad arra is, hogy betekintést nyerjünk egymás világába, mindennapjaiba. Minden szervezet fenntartásához pénzügyi háttér kell. Mi tagdíjakból, önkormányzati és szponzori támogatásokból teremtjük elõ. Sokan vélekednek úgy, hogy feleslegesek az ilyen egyesületek. Mi úgy gondoljuk, hogy minden szakmában, így a közigazgatásban is szükség van szakmai közösségekre. Ezt támasztja alá a jegyzõk aktív részvétele, szerepvállalása az egyesület munkájában. A közigazgatás egy folyamatosan változó világ, és ezt a változást mindegy, hogy reformnak, szerkezetátalakításnak, korszerûsítésnek nevezzük belülrõl éljük meg. Másként éli meg a köztisztviselõ, ha kormányzati szervnél, annak szakigazgatási szervénél stb. dolgozik, és másként éli meg a jegyzõ és apparátusa. Ezek az egyesületi színterek teszik lehetõvé, hogy ne csak hivatalnokok legyünk, akik legjobb tudásuk szerint igyekeznek a jogalkalmazói munkának eleget tenni, a testületek döntéseit végrehajtani. Ezeken a kereteken belül egymásnak elmondhatjuk szakmai aggodalmainkat, felszínre jöhetnek gondjaink, esetleg a gyengeségeink, ahol kérhetjük a társaink segítségét. Valljuk be, elég nagy nyomás nehezedik a jegyzõkre, bizonytalan a jövõjük, melyet életpályának gondoltak. Bíztunk abban, ha a deregulációs folyamat, a jogharmonizáció lezajlik, a jogalkotás kiegyensúlyozottá válik, és a mi munkánk tervezhetõbb, kiszámíthatóbb lesz. Bízunk abban, hogy a szakmának továbbra is szüksége van erre a szakembergárdára. Így továbbra is célunk a jelentõsebb jogszabályok megjelenése után az egységes jogértelmezés és joggyakorlat kialakítása, az együttgondolkodás és az önkormányzati igazgatás szakszerû vitele. JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 11

12 KÖZIGAZGATÁSI REFORM A köztisztviselők indokolás nélküli felmentése az Alkotmány öt rendelkezésébe ütközik 111/B/2011. AB HATÁROZAT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Paczolay Péter és dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolásával meghozta a következõ h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvénynek a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény módosításáról rendelkezõ évi CLXXIV. törvény 1. -ával megállapított 17. (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés e határozat közzétételét követõ napon veszti hatályát. Indokolás 3. Az indítványokban megfogalmazott alkotmányossági kifogások alapvetõen a Ktv. 17. (1) bekezdésébe foglalt azon rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását kérik, amely a köztisztviselõk indokolás nélküli felmentésére ad módot. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Ktv. 17. (1) bekezdése alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és az Alkotmány 54. (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozata teljes terjedelmében a honlapunkon olvasható. Köztisztviselők Napja 2011? A honlap tanúsága szerint a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselõi törvény július 1-jei életbelépésének az emlékére Magyarországon július 1-je legyen a Köztisztviselõk Napja. A köztisztviselõi munka magas szintû elismerésének megnyilvánulása a Köztisztviselõk Napja jogintézményének a köztisztviselõi törvénybe iktatása. Az évi CI. törvény a köztisztviselõk napját július 1-jében határozta meg. A köztisztviselõi nap elsõ megünneplésére 1998-ban került sor. Ráckeve vendégül látta a környékbeli települések köztisztviselõit, polgármestereit. A vendéglátásból hagyomány lett, 1999-ben Dunavarsány, 2000-ben Szigetszentmiklós, 2001-ben pedig Dömsöd volt a vendéglátó ezen a napon írja a Jegyzõ és Közigazgatás 2002/4. számában (www.jegyzo.hu) dr. Kollonay Enikõ, Dunaharaszti jegyzõje. Az Országgyûlés a évi XXXVI. törvénnyel munkaszüneti nappá nyilvánította a köztisztviselõk napját. A köztisztviselõk napjának hivatalos állami megünneplésére és a címzetes fõjegyzõi címek átadásra elsõként július 1-jén került sor. Dr. Bíró László, Szerencs város jegyzõje, a Városi Jegyzõk Egyesületének elnöke a LELTÁR 2002-rõl az örökkévalóságnak címû cikkében (2002/6.) a következõt írta: Július 1. Köztisztviselõk Napja a Parlamentben: minden általunk javasolt kolléga kitüntetésben, illetve elismerésben részesült." között minden évben központilag szervezett ünnepség is volt a Köztisztviselõk Napján ben a már nem volt országos szintû ünnepség. Mi lesz 2011-ben július 1-jén? Lesz-e még Köztisztviselõk Napja? JK 12 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

13 MEGVALÓSULT PROJEKTEK Hozzászólói és szavazórendszerek az önkormányzati munkában Napjaink hivatali és közéleti területein egyre nagyobb mértékben érzékelhető a média jelenléte, a korszerű multimédiás műszaki lehetőségek használatának igénye. Hasonlóan ahhoz a korábbi folyamathoz, melynek során az informatika szinte észrevétlenül elengedhetetlen részévé vált a hétköznapjainknak, manapság a tanácskozások technikai feltételeiben kap egyre nagyobb hangsúlyt az információs technológia. A Robert Bosch Kft. jelenléte a magyar piacon a konferenciatechnika és az épülethangosítási rendszerek területén hosszú idõre nyúlik vissza. A Jegyzõ és Közigazgatás szaklappal létrejött együttmûködését most az tette aktuálissá, hogy a Boschkonferenciarendszerekben megvalósult legújabb fejlesztési irányok éppen az önkormányzati munka multimédiás igényeire lettek optimalizálva. Az év során megjelenõ cikksorozatunkban olyan megoldásokról, lehetõségekrõl adunk tájékoztatást, amelyek a kisebb önkormányzatoktól akár a megyei székhelyek testületéig kínálnak korszerû és könnyen használható multimédiás lehetõségeket. Az önkormányzati testületi munkában manapság már nélkülözhetetlenek a hivatal és a képviselõk munkáját segítõ hozzászólói és szavazókészülékek, melyek az alapfunkciókon túl számos egyéb (pl. jegyzõkönyvkészítõ, közösségtájékoztató, tolmácsolási) funkcióval rendelkeznek. A Bosch DCN rendszere rugalmasságot, valamint kiváló hang- és adatátviteli minõséget kínál, biztosítja az ülések menetének teljes irányítását. A rendszer funkciói között megtalálható az alapvetõ mikrofonkezelés, az elektronikus szavazás, a résztvevõk azonosítása és regisztrációja, az információtovábbítás és -kijelzés, a szavazat- és hanganyag-archiválás, az automata kameravezérlés, valamint a többnyelvû szinkrontolmácsolás támogatása. A DCN egységek egyszerû összekapcsolásával bármilyen konfiguráció elõállítható. Ez a moduláris szerkezet lehetõvé teszi, hogy a rendszer minden szintjén testre szabható legyen bármilyen méretû önkormányzathoz. Hozzászólói berendezések A hozzászólói berendezés tartalmazza mindazokat az eszközöket, melyek használatával a résztvevõk a testületi és bizottsági munkákban részt vesznek. A Bosch egységei nagyfokú szabadságot adnak a rendszer tervezése, kialakítása során, mivel elérhetõek asztali vezetékes és vezeték nélküli, illetve asztalba süllyeszthetõ hozzászólói berendezések is, sõt ezek kombinálhatóak is egymással. Szavazás A testületi, bizottsági ülések egyik legfontosabb része az, amikor a megtárgyalt napirendi pontokról döntést kell hozni, melyet általában ún. parlamentáris szavazással valósítanak meg. A Bosch saját fejlesztésû szoftverével ezek lebonyolítása, megjelenítése, archiválása gyerekjáték. Az ülés forgatókönyve elõre elkészíthetõ, mely lehetõvé teszi, hogy a napirendi javaslatok, az eredmények, a határozatok szöveges és grafikus módon a testületi, bizottsági ülés helyszínén, a képernyõn megjelenjenek. Archiválási lehetőségek hang és szavazás Az ülések során elhangzottak és a szavazások eredményének archiválására több lehetõség is kínálkozik. A hanganyagot akár hardveres, akár szoftveres módon is tudjuk rögzíteni, utóbbinál az aktuális felszólaló neve hozzákapcsolható a hangfájlhoz (manuálisan vagy automatikusan), a tárgyalás alatt vagy után. A konferenciaszoftver az ülést követõen automatikusan elkészíti a jegyzõkönyvet, mely annak részleteit rögzíti, szavazási eredményeit pedig grafikus ábrákon megjeleníti. Videoközvetítés automatikus kameravezérlés A vizuális dimenzió nemcsak az érdeklõdést kelti fel és a figyelmet összpontosítja, hanem a résztvevõket és nézõket (pl. a sajtó) is informálja arról, hogy éppen ki beszél. A rendszer automatikusan meg tudja mutatni a különbözõ helyszíneken levõ monitorokon, illetve kivetítõkön az éppen felszólaló személy képét. A beszélõ neve, valamint további információk is megjeleníthetõk a képernyõn. A Bosch AutoDome kamerák vezérlése és konfigurálása automatikusan történik, így a rendszer kezelõ nélkül mûködtethetõ. A modern információs társadalom igényeinek megfelelõen a kamerák képe az üléstermen kívülre is eljuttatható, a helyi televízió vagy akár az önkormányzat honlapjára. Idei évben a Jegyzõ és Közigazgatás szaklap szerkesztõbizottsági ülései is ezt a technikát használják, ahol a részt vevõ jegyzõk és az egyéb, közigazgatásban dolgozó tisztviselõk megtapasztalhatják elõnyeit. Amennyiben a megoldás felkeltette érdeklõdését, kérem keresse meg a gyártó magyarországi szervezetét (Robert Bosch Kft.) vagy disztribúciós partnerét (Galax Kft.). Bárány Attila (Robert Bosch Kft.) Paraj István (Robert Bosch Kft.) Tolvaj Krisztián (Galax Kft.) JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 13

14 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Jegyzői annotációk Bárdos László címzetes fõjegyzõ, Simontornya A közigazgatás háza táján most nincs nyugalom, de a jegyzõk nem tesznek mást, csak végzik a munkájukat. De a jegyzõi tisztség több évszázados múltja megérdemli, hogy dolgainknak adjunk némi nyilvánosságok! A nyomaték kedvéért mondhatom, hogy a jegyzõi munka a születéstõl a halálig átszövi minden ember életét. A történelmi múlt A fölsoroltakat nem kívánom kommentálni, az önmagáért szól: A jegyzõi tisztség már a feudalizmusban megjelent, ahol a jegyzõ földesúri pénzen szerzõdtetett, írni-olvasni tudó azon személy volt, aki a szolgabírói leiratokat közvetítette, és a földesúri szolgáltatásokkal kapcsolatban a hozzá fordulók panaszait megfogalmazta. Gvadányi József írja 1788-ban: Dolgaim nékem is nehezek és nagyok, Mivel én falusi Nótárius vagyok évi IX. törvénycikk 1. Jegyzõt pedig, ki jó erkölcsérõl és ügyességérõl ösmeretes, a Földes-Úrnak jóváhagyása mellett az illetõ község szabadon fogad, mely jóváhagyás megtagadása esetében a Megye Közönsége a fennforgó nehézségeket elintézi, és minden esetre arra fog figyelmeztetni, hogy a Községek Jegyzõk nélkül ne maradjanak. Az tc. jegyzõtartásra kötelezte a községeket, rendezte a jegyzõi tisztség jogi problémáit, és már ekkor elõírta a tisztség betöltéséhez szükséges jegyzõi vizsga letételét. Ki is, mi is a jegyzõ? Az 1929-ben megjelent Közigazgatási kislexikon a községjegyzõrõl az alábbi összefoglalást adja. Községjegyzõ a községi elöljáróság szellemi vezetõje, annak legfontosabb tagja. A községi (kör)jegyzõ intézi a törvények, rendeletek, szabályrendeletek végrehajtását az elöljáróság többi tagjai bevonásával, õ látja el a községi igazgatás ügykörében az írásbeli tennivalókat, õ irányítja a község önkormányzati életét, és intézi, vezeti a község vagyonkezelését és háztartását. Állása élethoszsziglan szól. A jegyzői tisztség dilemmái: A 20 esztendeje újjászületett jegyzői hivatás az elmúlt évek alatt az átlagosnál is többször került a szakmai érdeklődés középpontjába. Jelenleg újra lesznek járások, a jegyzők átkerülnek a kormányhivatal alá, majd a járási hivatalok közigazgatási vezetői lesznek, illetve munkájuk önkormányzattal kötődő részét a polgármesteri hivatalvezető veszi át" a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok sokasága, és mondhatjuk kavalkádja néha szinte sokkoló hatással van a jegyzők mindennapi munkájára. A JEGYZŐI PÁLYAFUTÁS BIZTONSÁGA A JEGYZŐI BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK A (1948-as kisvárosi költségvetésbõl) lakás, lakbérsegély a jegyzõi lakás közterhei: közmû-szolgáltatási díjak lakásbiztosítási díj jegyzõi úti átalány jegyzõi javadalmi föld B ruhapénz lakás támogatás ösztöndíjrendszer rekreációs szabadság a jegyzõi juttatás C cafetéria Magyary Zoltán 1942-ben a közigazgatásról írott munkájában következõképp vélekedett a jegyzõrõl: A jegyzõt a megfelelõ képesítéssel bíró egyének közül a képviselõ-testület élethossziglan választja. Õ a községnek mint szervezeti egységnek a tulajdonképpeni fõnöke, az õ érdeme, ha a község vezetésében van elõrelátás és iniciatíva, jó a szervezet, van parancsadás, azaz mozog a közigazgatás, van összhang és ellenõrzés a különbözõ szervekkel szemben, és a jegyzõ mulasztása, ha mindez hiányzik ban a jegyzõi állásokat megszüntették, majd 1950-ben az önkormányzati közigazgatást is. A jegyzõi feladatokhoz hasonló, fõként államigazgatási feladatokat a vb-titkár látta el. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény visszahozta az önkormányzati rendszert, s ezzel együtt a jegyzõi tisztséget is. A jegyzõknek jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek Simontornya, vár 14 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

15 KÖZIGAZGATÁSI REFORM kell megfelelniük, kinevezésük már nem élethossziglan, de határozatlan idõre szól. 1999: a jegyzõk a magyar közigazgatás sarokkövei; a jegyzõ lojális a magyar államhoz (országgyûléshez, képviselõ-testülethez, polgármesterhez); több mint 150 éve vezetik az önkormányzati és parlamenti választásokat; a jegyzõ szolgálja, de nem szolgája a képviselõ-testületnek, a polgármesternek; a jegyzõ normális ember IS! (Mindez számukra azért szívet melengetõ, mivel ez a jegyzõk szakmai fõnöke, dr. Tóth Zoltán belügyi államtitkár tollából származik!) 2002-tõl a miniszterelnök címzetes fõjegyzõi címet adományozhat a tartósan kiemelkedõ szakmai munkát végzõ jegyzõnek. Ez olyan elismerés, mely valódi ösztönzést adhat anyagilag és erkölcsileg is. A kielégítő jegyzői tisztség látleletei Mit hallottunk évek óta mind a szakmától, mind a politikától? Erõsíteni szükséges a jegyzõ szakmai szerepét, gátat kell szabni a jegyzõ gyengülését eredményezõ folyamatoknak, sõt azt kell elérni, hogy a hivatal elsõ emberévé váljon. A szakmai felkészültség, a függetlenség, az állami védettség a törvényesség legfontosabb garanciái. Mind a képviselõtestületek, mind a polgármesterek elemi érdeke, hogy a jegyzõ az önkormányzat szakmailag megfelelõen képzett, a törvényességnek elkötelezett szakembere legyen, továbbá hogy a döntés-elõkészítési folyamatban kellõ súllyal vegyék figyelembe a törvényesség megtartása érdekében felvetett érveit, véleményét. Az önkormányzati mûködés minden szereplõjének feladata, hogy a törvényességi kulcspozícióban dolgozó jegyzõ tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításához hozzájáruljon A jegyzõ nem egy közigazgatási szerv vezetõje csupán, hanem egy közösség meghatározó tagja, egyik motorja, vezetõje. Kistelepülésen a közösség mindenese jó értelemben, õ a helyiek szemében a közigazgatás. Társa a polgármesternek. Nagyobb településeken a hivatalvezetõi feladatkörön túl településmenedzser és közéleti szereplõ is egyben. Nem állás ez, hanem feladat, amelyhez az elhivatottság érzése, a település részletes ismerete, az ügyfelek irányában megnyilvánuló empátia kell a szakmai felkészültségen kívül. Hatáskörét tekintve polihisztor tõl lényegesen jobb lesz a jegyzõk erkölcsi és anyagi megbecsülése, mivel õk a helyi igazgatás kulcsemberei (is), juttatási rendszer, címzetes fõjegyzõi juttatás, lakástámogatás, ösztöndíjrendszer, a 35 éves jubileumi jutalmi fokozat, az alanyi jogon biztosított ruhapénz, a nyelvtudás fokozottabb elismerése, rekreációs szabadság). 1999: a jegyzők a magyar közigazgatás sarokkövei; a jegyző lojális a magyar államhoz (országgyűléshez, képviselő-testülethez, polgármesterhez); több mint 150 éve vezetik az önkormányzati és parlamenti választásokat; a jegyző szolgálja, de nem szolgája a képviselőtestületnek, a polgármesternek; a jegyző normális ember IS! A közigazgatási ügyekben való döntés egyre inkább speciális szakértelmet követel. Nem elegendõ csupán a jogismeret és a közigazgatási gyakorlat. A nagyon terjedelmes és szerteágazó jog mellett ismerni kell a közigazgatás szervezetét, az aktív közigazgatás módszereit, mûködését, a jogi szabályozás indokául szolgáló társadalmi, gazdasági, politikai megfontolásokat is. A jegyzõtõl azt várják, hogy keresse meg az önkormányzat érdekében álló jogi megoldásokat. A mindenáron való megoldáskeresés ezután sok esetben nem is titkoltan durva anyagi vagy eljárási jogszabálysértésekben összegzõdik. Jelenleg: A jegyzõ a helyi politika és a közigazgatás mint szakma ütközõpontjában áll. Ahhoz a munkához, amelyet végez, legalább akkora fokú tekintélyre és függetlenségre volna szüksége, mint a bíráknak. A törvényesség garantálásához függetlenednie kellene attól a közegtõl, ahol a tevékenységét gyakorolja. Ki akkor hát a jegyzõ? A település polgármesteri hivatalának vezetõje, egységes koordinátora, menedzsere, a mindenkori képviselõ-testület és a polgármester szakmai tanácsadója, a ciklusonként átmenõ kontinuitás részese, aki végül is már megkapta: túlságosan Gvadányi József írja 1788-ban: Dolgaim nékem is nehezek és nagyok, Mivel én falusi Nótárius vagyok. jóban volt az elõzõ legitim, kollektív hatalomgyakorlókkal és polgármesterrel. Ezért A változó jegyző: az eltűnő tisztség nyomában Mondjuk ki nyíltan: nem egy jegyzõ helyzete ellehetetlenült. A testület politikai súlya, a kiszolgáltatott helyzet helyenként már elnyomja a törvényesség biztosítására vonatkozó igényt. Sõt nem egy önkormányzat nyûgnek érzi a törvényi korlátokat, az elképzelések messze túllépik a törvényi elõírásokat. Érdemes elgondolkodni a jegyzõknek azon, hogyan jutottunk el odáig a rendszerváltást követõ 20 évvel, hogy a határozatlan idõre testület által kinevezett jegyzõ eltávolítására a testületi ülésen szóban javaslatot tesz a polgármester de olyan is volt, hogy a polgármester nem tudott róla, hanem valamelyik frakció vetette fel napirendre s minden indoklás nélkül, kéthavi felmondással, egy tollvonással eltávolíthatóvá vált. A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerûsítése lehetõséget nyújt a minõségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére. Ez tréfa?! mondta volna pár évvel ezelõtt bármelyik vizsgán ezt mind az oktató, mind a vizsgázató. De félre a (véresen komoly) tréfát, mert a mi bõrünkrõl van szó! Harangszó A jegyzõk munkája mindvégig a törvényesség kérdését helyezte a középpontba. A törvényesség sérelmét nem tudják semmilyen formában tolerálni, s ennek többen úgy adtak hangot, hogy a jelenlegi helyezettel kapcsolatban kifejtették: én ezt már nem értem. Pedig szerintem értik, de elfogadni nem akarják!! Napjainkban a jegyzõk közös kívánsága: a közszolgálati és a jegyzõi munka értékén való kezelése. Nehéz évek vannak mögöttünk, és még nincs is vége a vesszõfutásnak. Pedig a jegyzõk zöme jól ismerte, s ismeri munkájának és elvégzendõ konkrét feladatainak a célját, megvan a munkájához szükséges mûveltsége és szakmai ismerete, s mindezek birtokában akarja is jól és hatékonyan ellátni feladatát. Ismeri, tudja, akarja! Ezen jegyzõi annotációk önmagukért, a jegyzõkért szólnak. Ez persze igen kevés. Hogy szól-e harang a jegyzõkért, majd elválik. Ehhez kell, hogy legyen, aki kongatja, s az sem árt, ha van harang. JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 15

16 KÖZIGAZGATÁSI REFORM Egy kisváros nehézségei a társulások sokaságában Támogatásokkal ösztönzik az önkormányzatokat intézményeik társulásban történő fenntartására, melynek előnyei és hátrányai is vannak mind a gesztor, mind a társult helyhatóságok számára. Baranyai Attiláné dr. jegyzõ, Celldömölk város Az elmúlt években a központi költségvetés nagy arányban támogatta azon intézményfenntartókat, amelyek intézményeiket nem önállóan, hanem a környezetükben lévõ önkormányzatokkal társulásban tartják fenn. A társulási fenntartásért járó többletnormatívák, a kistérségi kiegészítõ normatívák mind a közoktatás, mind a szociális feladatellátás területén ösztönözték a kisvárosokat arra, hogy mondjanak le az intézmények feletti irányítói jogkörükrõl, és azt a társulások részére engedjék át. A társulások közül a legegyszerûbben mûködõ formának a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló évi CXXXV törvény 9. -a szerinti társulás tûnik, hiszen ebben az esetben a fenntartói jogokat a társult önkormányzatok polgármesterei, képviselõi gyakorolhatják a társulási tanács ülésein. Már a társulási megállapodás valamennyi önkormányzat által történõ elfogadása sem egyszerû feladat, de a további A kistelepülések folyamatos tévhite, hogy a társulás csak a nagynak jó, az összes előnyt ő élvezi. Pedig ez egyáltalán nem így van.... A hozzájárulást a résztvevők ellátott- vagy lakosságszám-arányosan fizetik meg, így az önkormányzati kiegészítés 80 90%-a a városi önkormányzatot terheli. mûködtetés jelenti az igazi fejtörést a döntést elõkészítõ apparátus számára. A kistelepülések folyamatos tévhite, hogy a társulás csak a nagynak jó, az összes elõnyt õ élvezi. Pedig ez egyáltalán nem így van. A városi önkormányzat a társulás létrehozása érdekében biztosította a mûködéshez szükséges vagyont, amelynek felújítása a továbbiakban is csak az õ érdeke és kötelessége. A mûködéshez szükséges hozzájárulást a résztvevõk ellátottvagy lakosságszámarányosan fizetik meg, így az önkormányzati kiegészítés 80 90%-a a városi önkormányzatot terheli. A városi önkormányzat gesztorként mûködteti a társulást, tervezi a fenntartásban mûködõ intézmény költségvetését, elõkészíti a szükséges döntéseket, közremûködik azok végrehajtásában, viseli az adminisztratív terheket. A korábban még oly természetesen, egyszerûen meghozható döntés mára már hosszú folyamattá vált. Az intézményt érintõ ügyek, amelyek látszólag csak a városra tartoznak (pl. egy konyhaátszervezés, pályázaton történõ részvétel), az ötlettõl a döntés meghozatalán át annak végrehajtásáig hosszú utat járnak be. Hiszen az azokat kiötlõ városvezetésnek arról nemcsak saját képviselõ-testületét, hanem akár húsz községi polgármestert is meg kell gyõznie. Biztosítani kell õket, hogy a tervezett intézkedés mindenki közös érdeke, és az nem jár további kiadásokkal a községek számára. A legnagyobb nehézséget a megállapodás módosítása jelenti, legyen az akár technikai jellegû átvezetés, akár a mûködéshez, jogszabályváltozáshoz igazodó módosítás. A módosítást valamennyi önkormányzatnak el kell fogadnia minõsített többséggel. Az önkormányzatok mellérendeltsége miatt a városnak nincs ráhatása a községre, így a szükséges döntés meghozatala akár hónapokig is eltarthat. Ha akár csak egy település nem fogadja el a módosítást, az egész folyamat kezdõdhet elölrõl. Az idõ múlik, az adminisztrációs terhek nõnek, a más hatóságok elõtti ügyintézés szünetel. A normatívák egyre csökkennek, a kiadások folyamatosan nõnek, a fenntartásban részt vevõknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. A kezdetben még szimbiózisnak tûnõ együttmûködés az idõ múlásával számos talán megoldhatatlannak is tûnõ problémát szül. Jogos kérdésként merül fel: érdemes-e lemondani az intézmény feletti teljes rendelkezési jogról az ígérkezõ többletbevétel reményében? 16 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

17 JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS Népszámlálás 2011 októberében Pástiné Illa Judit szakmai tanácsadó, KSH Gyõri Igazgatósága Szombathelyi Osztály Az Országgyûlés által elfogadott, többször módosított évi CXXXIX. sz. törvény rendelkezik a évi népszámlálás végrehajtásáról. A területi elõkészítésben és az adatfelvétel végrehajtásában részt vevõk feladatait, a természetes személyekre és a lakásokra vonatkozó felveendõ adatköröket, azok leírását a 305/2010. (XII. 23.) számú kormányrendelet tartalmazza. A végrehajtás a települési jegyzõk, körjegyzõk mint települési népszámlálási felelõsök (továbbiakban: TNF) feladata, a szakmai irányítást és felügyeletet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) látja el. Az alábbiakban a megyei közigazgatási és a települési népszámlálási felelõsöknek a népszámlálásban betöltött szerepét, a rájuk váró legfontosabb teendõket foglalom össze a teljesség igénye nélkül (a részletes felsorolást a kormányrendelet és a KSH által kiadott útmutatók tartalmazzák). A végrehajtás felelősei, feladatai A Központi Statisztikai Hivatal október között népszámlálást tart. Az őszi összeírás lesz a magyar népszámlálások sorában a 15. Az adatfelvétel a teljes magyarországi lakásállományra és a népesség egészére kiterjed. A végrehajtás a települési jegyzők, körjegyzők feladata, a szakmai irányítást és felügyeletet a Központi Statisztikai Hivatal látja el. A végrehajtás szereplõinek feladatai a népszámlálási törvényben és a végrehajtásról szóló kormányrendeletben rögzített felelõsségi renden és munkamegosztáson alapulnak. Közigazgatási népszámlálási felelõs: a megyei kormányhivatal vezetõje a népszámlálás területi elõkészítési és összeírási idõszakára megyei közigazgatási népszámlálási felelõst jelöl ki. Feladata, hogy elõsegítse a települési népszámlálási felelõsök (TNF) kötelezettségeinek teljesítését, és a KSH megyei felelõsével együttmûködve ellenõrizze a települési feladatok jogszabályokban és a KSH által kiadott útmutatókban szabályozott lebonyolítását. Települési népszámlálási felelõsök (TNF): a települések jegyzõi, körjegyzõi, akik az útmutatókban foglaltaknak megfelelõen szervezik az adatfelvétel végrehajtásának elõkészítését, lebonyolítását. Feladataik három területet ölelnek fel. Az Elõkészítés során a TNF: a kormányrendelet mellékletében szereplõ népességkategóriák alapján kijelöli a helyi elõkészítési és szervezési feladatok segítésére a népszámlálási elõadót, ügyintézõ(ke)t, közremûködik a címállomány teljességének ellenõrzésében, a címek pontosításában, hiányzó vagy pontatlan közterületnevek pótlásában, együttmûködik a KSH által kijelölt körzetesítõkkel az elõzõleg már automatikus körzetesítés során kialakított számlálókörzeteknek mint a népszámlálás alapegységeinek az ellenõrzésében, a végleges körzetstruktúra kialakításában és jóváhagyásában, létrehozza a számlálóbiztosi hálózatot a KSH útmutatása alapján, kiállítja részükre az igazoló okmányokat és átadja az összeírási dossziékat, részt vesz a felülvizsgálói hálózat szervezésében, biztosítja az oktatási helyszíneket, technikai feltételeket, fogadja, tárolja, továbbítja a nyomtatványokat. A Végrehajtás idõszakában a TNF: biztosítja az összeírások teljességét, gondoskodik a kiesõ számlálóbiztosok pótlásáról, kezeli a meghiúsulásokat, szabálysértési eljárást folytat le a megtagadókkal szemben, megszervezi és lebonyolítja a fedél nélküli hajléktalan személyek összeírását, végrehajtja a pótösszeírást, folyamatosan kapcsolatot tart a kiemelt intézetek vezetõivel, a KSH területfelelõsével. A TNF Adminisztrációs teendõi: A végrehajtás a települési jegyzők, körjegyzők mint települési népszámlálási felelősök feladata, a szakmai irányítást és felügyeletet a Központi Statisztikai Hivatal látja el. együttmûködési megállapodások megkötése, pénzügyi elszámolás készítése a költségvetési támogatás felhasználásáról, a KSH által biztosított elektronikus monitoringrendszer kezelése, szerzõdések megkötése, munkadíjak kiszámítása. A települési népszámlálási felelõsök részére májusban kezdõdik az elõkészítés idõszaka. A körzetesítõk felveszik a kapcsolatot a felelõsökkel, népszámlálási elõadókkal, hogy a számlálókörzetek pontosítását, végleges kialakítását együtt elvégezzék. A évi népszámlálás módszere, érdekességek A teljes népesség és lakásállomány összeírása a hagyományos mellett új módszerekkel is végrehajtható lesz. Elsõ ízben nyílik mód a kérdõívek elektronikus kitöltésére. Országosan mintegy számlálóbiztos végzi az összeírást, munkájukat 7 és félezer felülvizsgáló segíti, irányítja. Vas megyében kb. 950 kérdezõbiztos és mintegy 190 felülvizsgáló dolgozik majd októberben. A társadalom egészét érintõ ilyen nagy volumenû felmérésre tízéves idõközönként kerül sor. Az eredmények többek között a társadalmat, gazdaságot érintõ döntések megalapozását szolgálják. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal nemzetközi jogszabályokhoz, követelményekhez, nemzetközi adatigények kielégítéséhez is igazodnunk kell. Mindezek sikeres teljesítése, a évi népszámlálás zökkenõmentes lebonyolítása a végrehajtásért felelõsök és a szakmai irányítók jó együttmûködésével valósulhat csak meg. A népszámlálással kapcsolatos további információk: JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 17

18 JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS Vendéglátó üzletek hatósági ellenőrzése A szervezők felelősségét is vizsgálja a Budapesti Rendőr-főkapitányság a West- Balkánban szombat éjjel történt tragédia miatt. A pesti szórakozóhelyen három fiatal lányt tapostak halálra, miután pánik tört ki a hatalmas tömegben. A mentők fél órán át küzdöttek a fiatalok életéért, de nem tudták őket megmenteni. Dr. Kiricsi Olga fõtanácsos, Vas Megyei Kormányhivatal Hatósági Fõosztály január 16-án, vasárnap reggel ez az idézett jelent meg az egyik internetes hírportálon. A kormány a hasonló tragédiák megelõzése okán a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében végrehajtandó feladatokról szóló 1032/2011. (II. 28.) kormányhatározatban (a továbbiakban: kormányhatározat) különbözõ feladatokat határozott meg, amelyek közül az 1. pont kiemelésének van jelentõsége témánkhoz kapcsolódva. Eszerint a megyei kormányhivatalok közremûködésével összehangolt, fokozott hatósági ellenõrzéseket kell végrehajtani azoknál a vendéglátó üzleteknél, amelyekben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, mûsoros elõadás, tánc rendezhetõ és szerencsejátéknak nem minõsülõ szórakoztató játék folytatható. A kormányhivatal fentiekbõl következõ feladata tehát alapvetõen a koordináció és az ellenõrzések folyamatos figyelemmel kísérése, ezen belül annak biztosítása, hogy az ellenõrzéseket ütemezetten és területileg is kiegyenlítetten végezzék az ellenõrzésre jogosult szervek, és emellett szükség szerint megoldási lehetõségek keresése. Feladatunk e körben az is, hogy az ellenõrzések összehangolt megszervezése során a helyi hatóságokkal és az érintett szakigazgatási szervekkel fokozottan együttmûködjünk. Vas megyében a kormányhatározat 1. pontjának végrehajtása körében az e cikk megjelenéséig elvégzett célellenõrzések a következõk voltak (a háttéranyagokat a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre): A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének jelentése szerint a kistérségi népegészségügyi intézetek 34 vendéglátó egységet ellenõriztek, ebbõl 33 esetben a társhatóságokkal együttmûködve. A társhatóságokból az ellenõrzésben Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala illetékes irodái, elsõ- és másodfokú tûzvédelmi hatóságok és a rendõrhatóság vettek részt. 26 vendéglátóhelynél merült fel kifogás, de mivel a cél nem a szankcionálás volt, ezért intézkedést (határozat, végzés) nem tettek. A kistérségi népegészségügyi intézetek az ellenõrzésben felkérés alapján vették részt. A közegészségügyi hiányosságok között szerepelt a dokumentáció hiánya és a takarítatlanság is. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolása folyamatos, a hiányzó dokumentációkat, bejelentéseket pótolták. A Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõségének jelentése alapján 39 vendéglátó egységben folytattak le ellenõrzést a társhatóságokkal. Társhatóságként megemlíthetõ körjegyzõségi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság, a rendõrség, Szombathely esetében a polgármesteri hivatal illetékes irodáinak, a tûzvédelmi hatóságnak és népegészségügyi szakigazgatási szervnek a munkatársai. Az ellenõrzések eredményeként 3 esetben történt intézkedés, amelyek közül 2 esetben szeszes ital kiszolgálását kifogásolták, 1 esetben az árjelzés hiányát állapították meg. Intézkedésként 2 esetben 25 ezer Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, 1 esetben kötelezést tartalmazó határozat kiadása történt. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt jelentette, hogy a Szombathelyi (30), Sárvári (19), Körmendi (32), Celldömölki (3), Kõszegi (12) Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság az illetékességi területükön 96 tûzvédelmi ellenõrzést tartott, ebbõl 66 esetben felhívást adtak ki a szabálytalanságok megszüntetésére, 3 szabálysértési feljelentés megtételére került sor, és 3 esetben helyszíni bírságot szabtak ki. Szombathely és Celldömölk esetében a tûzvédelmi célellenõrzéseket megelõzte az üzemeltetõk részére tartott tájékoztatás. A tûzvédelmi hatóságok az ellenõrzéseket nappal és éjszaka is végezték. Társhatóságként a rendõrhatóság az illetékes építéshatóság, a kereskedelmi hatóság és a népegészségügyi szakigazgatási szerv vett részt az ellenõrzésekben. Az ellenõrzések során feltárt hiányosságként került megállapításra (csak példálózva), hogy a tûzriadóterv nem volt gyakoroltatva, a menekülésre szolgáló ajtók befelé nyíltak, a kiürítési útvonalak hõ- és füstelvezetése nem volt biztosított, nem volt tûzoltókészülék, hibás volt a tûzjelzõ berendezés. A tûzvédelmi hatóságok a szabálytalanságok megszüntetésérõl tájékoztatást kértek, és utóellenõrzést is terveznek. Az érintett vendéglátóhelyek ellenõrzése az ismertetettek szerint beindult, illetve jó ütemben halad, volt olyan szórakozóhely is, ahol többször is ellenõriztek már. Végül meg kell említeni, hogy március 16-án hatályba lépett a zenés, táncos rendezvények mûködésének biztonságosabbá tételérõl szóló 23/2011. (III. 8.) kormányrendelet, amely átmeneti rendelkezésében azt tartalmazza, hogy a rendelet hatálya alá tartozó rendezvény június 16. napjától csak az e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható. A jogszabályalkotó tehát a különleges követelmények teljesítésére való felkészülésre elegendõ idõt kívánt hagyni az érintetteknek. Záró gondolatként az fogalmazható meg, hogy a West-Balkán-tragédia rámutatott arra, hogy a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tétele terén vannak még megoldandó feladatok annak érdekében, hogy szülõként is átérezve a bekövetkezett tragédia ne ismétlõdhessék meg. 18 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

19 JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS Mottó: Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták vitorlákat. Ősi perzsa közmondás Változások a szociális és gyermekvédelmi igazgatásban Az életkörülmények, életminõség romlása, a szociális krízishelyzetek kezelése változásokat sürget. A hatékony feladatellátást akadályozza a helyi apparátusok szervezeti széttagoltsága, egyéb munkával való leterheltsége. Az eltelt idõ alatt világossá vált, hogy hol vannak a rendszerben hiányosságok és problémák. A megváltozott életviszonyok, mûködési anomáliák megkövetelik a rendszer mûködésének újragondolását, vagyis az eljárásrendek, feladat- és hatáskörök, engedélyezési és ellenõrzési rendszer átalakítását. Az eljárások egyszerûsítése mellett szükséges azok tipizálása, az átfedések kiküszöbölése, azonos értékek mentén, kellõen rugalmas mûködési engedélyezési és ellenõrzési rendszer kialakítása. Célszerû tehát áttekinteni, hogyan változik a megyei szociális és gyámhivatalok feladatellátása, elõre mutatva egy korszerûbb szociális és gyermekvédelmi rendszer felé. Első lépés Balogh László hivatalvezetõ, Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII.18.) kormányrendelet módosításaként megjelent 320/2009. (XII. 18.) kormányrendelet új feladatokat adott a megyei szociális és gyámhivatalok részére. E jogszabály hatálybalépésével január 1-tõl a megyei szociális és gyámhivatal hatáskörébe került azoknak a mûködési engedélyeknek a kiadása, mely esetekben a szolgáltató (intézmény) székhelyén vagy telephelyén a gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást vagy bentlakásos Az elmúlt évtizedekben a magyarországi szociálpolitika a társadalmi problémákra, változásokra nehézkesen reagáló, költséges (elsősorban intézményi) rendszerként jelent meg a köztudatban. Ezt mutatják a szociális és gyermekvédelmi törvény gyakori módosításai is, melyek egy-egy újonnan megjelenő probléma megoldására keresték a választ. Ezt bizonyítja, hogy a szociális törvényt, megjelenését követően, több mint 63-szor, a gyermekvédelmi törvényt közel 30-szor módosították, megnehezítve ezzel a szolgáltatók, intézmények és az igazgatás jogalkalmazását. szociális intézményi ellátást is nyújt. A szociális szolgáltatók és intézmények mûködésének engedélyezésérõl és ellenõrzésérõl szóló 321/2009. (XII. 29.) kormányrendelet alapján a szociális és gyámhivatal legkésõbb december 31-éig hivatalból felülvizsgálta azoknak a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek a mûködési engedélyét, amelyek részben vagy egészben a rendelet hatálybalépésével kerültek hatáskörébe, és a hatályos jogszabályoknak megfelelõ mûködési engedélyt ad ki. A rövid határidõ feszített tempójú ellenõrzési és engedélyezési feladatot rótt az érintett hivatalokra. Az ezzel kapcsolatos helyszíni ellenõrzések lefolytatása szoros ellenõrzési ütemterv szerint történt. Az érintett hivatalok a felkerülõ ügyeket többnyire naprakészen felterjesztették, de néhány mûködési engedély újbóli kiadását az alapoktól kellett lefolytatni a dokumentumok hiányossága vagy áttekinthetetlensége miatt. Második lépés A 360/2010. (XII. 30.) kormányrendelet módosította a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók mûködésének engedélyezésérõl szóló 259/2002. kormányrendeletet. Eszerint július 1. napjától, hatásköri változás miatt, a kijelölt városi jegyzõktõl a szociális és gyámhivatalokhoz kerül az összes illetékességi területükön mûködõ gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység mûködési engedélyezése és ellenõrzése. A kijelölt városi jegyzõ a június 30-án a hatáskörébe és illetékességébe tartozó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények mûködési engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos iratokat augusztus 31-éig megküldi az illetékes szociális és gyámhivatalnak. JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2 l 19

20 JOGALKOTÁS-JOGALKALMAZÁS A szociális és gyámhivatal a jegyzõi ellenõrzés idõpontjától függetlenül a mûködési engedély módosítására irányuló soron következõ eljárással egyidejûleg, de legkésõbb december 31-éig az iratok alapján és a helyszínen ellenõrzi azokat a szolgáltatókat, intézményeket, amelyek július 1-jén kerülnek a hatáskörébe és illetékességébe. Ha a jegyzõ által kiadott mûködési engedély nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, a hatályos jogszabályoknak megfelelõ mûködési engedélyt ad ki, és a jegyzõ által korábban kiadott mûködési engedélyt visszavonja. Számításaink szerint ez megyénkben mintegy engedélyt érint. A 357/2010. (XII. 30.) kormányrendelet módosította a szociális szolgáltatók és intézmények mûködésének engedélyezésérõl és ellenõrzésérõl szóló 321/2009. (XII. 29.) kormányrendeletet év július 1. napjától hatásköri változás miatt a kijelölt városi jegyzõktõl a szociális és gyámhivatalokhoz kerül az összes illetékességi területükön mûködõ szociális szolgáltató és intézmény mûködési engedélyeinek kiadása és ellenõrzése. Vas megyében a szociális és gyámhivatal hatáskörébe eddig 110 szociális intézmény és szolgáltatás engedélyezése és ellenõrzése tartozott, mely további, megközelítõleg 220 intézmény és szolgáltatás mûködési engedélyezésével és ellenõrzésével bõvül. A kormányrendelet alapján a kijelölt városi jegyzõ a június 30-án a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szociális szolgáltatók, intézmények mûködési engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos iratokat augusztus 31-éig megküldi az illetékes szociális és gyámhivatalnak. A szociális és gyámhivatal a jegyzõi ellenõrzés idõpontjától függetlenül a mûködési engedély módosítására irányuló soron következõ eljárással egyidejûleg, de legkésõbb december 31-éig az iratok alapján és a helyszínen ellenõrzi azokat a szociális szolgáltatókat, intézményeket, amelyek július 1-jén kerültek a hatáskörébe és illetékességébe. Ha a jegyzõ által kiadott mûködési engedély nem felel meg a hatályos jogszabályoknak a hatályos jogszabályoknak megfelelõ mûködési engedélyt ad ki, és a jegyzõ által korábban kiadott mûködési engedélyt visszavonja. A szociális és gyámhivataloknak október 15-ig, a hatásköri szabályok változásával összefüggésben, jelentési kötelezettségük van a felettes hatóság felé, az áttett engedélyek tekintetében. A jelzett feladatok sikeres végrehajtása része a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció megvalósításának, mely új szemléletet képvisel, ez mind a közép, mind a helyi szintû igazgatás érdeke. Az átadásátvétel lebonyolítása, az ellenõrzések lefolytatása, és az engedélyek újbóli kiadása fokozott munkaterhet jelent az igazgatásban dolgozóknak. A kormányhivatalok ebben várják a jegyzõ kollégák aktív, segítõ közremûködését. Belső ellenőrzés Pártliné Soós Zsuzsanna körjegyzõ, Bögöte, Duka, Vashosszúfalu községek Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény évi módosítása megváltoztatta az államháztartás belsõ pénzügyi ellenõrzésére vonatkozó eddigi szabályokat. A törvény határozottan elkülöníti a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési tevékenységet (FEUVE) és a belsõ ellenõrzési tevékenységet úgy, hogy mindkét ellenõrzési módnál kormányrendelet határozza meg a részletes szabályokat. FEUVE: a szervezeten belül a gazdálkodásért felelõs szervezeti egység által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, mûködtetéséért a költségvetési szerv vezetõje felelõs a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetõje köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mûködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és Az ellenőrzés speciális funkciónak is tekinthető, amely meghatározott érdekhordozók által kitűzött célok megvalósítását szolgálja. E funkció az esetek jelentős részében intézményesül, vagyis jogi háttere és szervezeti megjelenési formái lesznek. A különböző típusú ellenőrzések nemcsak technológiailag különböznek, hanem abban is, hogy milyen érdekhordozói kör igényeit elégítik ki. Ezen ismérv alapján különböztetjük meg a külső és belső ellenőrzést. Az írás a belső ellenőrzés lényegi kérdéseit taglalja. eredményes felhasználását. A FEUVEtevékenységre vonatkozó általános szabályokat az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet írja elõ. A belsõ ellenõrzés az Áht. 121/B (1) bekezdésében meghatározott tevékenység, vagyis független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. Célja, hogy az ellenõrzött szervezet mûködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsõ ellenõrzés az ellenõrzött szerv céljai elérése érdekében rendszerszemléletû megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenõrzött szervezet irányítási, belsõ kontroll- és ellenõrzési eljárásainak hatékonyságát. Az önkormányzat ellenõrzési feladataiban alapvetõ változást hozott a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet, mely a költségvetési szervek belsõ ellenõrzési kötelezettségét az államháztartás egészére vonatkozóan újraszabályozta. A kormányrendelet lényeges szabályként rögzíti a jogszabályoknak és belsõ szabályzatoknak való megfelelést, melynek keretében a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálja. A belsõ ellenõrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetõje részére a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak vizsgálata tárgyában. A belsõ ellenõrzés kialakítása és mûködtetése, a belsõ ellenõrök funkcionális feladatköri és szervezeti függetlenségének biztosítása a költségvetési szerv vezetõjének feladata. A belsõ ellenõrzési egység tevékenységét a költségvetési 20 l JEGYZŐ ÉS KÖZIGAZGATÁS 2011/2

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: (22) 514-761 Fax: (22) 526-942, 526-905 E-mail: szervezes@fejer.gov.hu

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete 538 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2013. évi 3. szám 19. függelék a 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás mellékletéhez A Tolna Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 526-11/2012. 11. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Szociális

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete

A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, szervezeti egységeinek feladatai, szervezeti felépítése, szervezeti ábrája és létszámkerete A Nógrád Megyei Kormányhivatal teljes létszámkerete 82 fő.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2.

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2. 1. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, FELADATKÖRE Polgármester: Jegyző: Aljegyző: Dr. Sükösd Tamás polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Demeterné Dr. Venicz Anita

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 609-12/2011. MELLÉKLETEK: 2 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Mozsgó-Turbékpusztai Integrált Szociális

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:2328 /2015. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 21-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező célokról Előadó

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Miskolc Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. szám Levelezési cím: 3541 Miskolc, Pf.:184 Telefonszám: 46/512-905

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei dr. Pilz Tamás Főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály A járási (fővárosi kerületi)

Részletesebben

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK I/2.6. pont 1 Hivatal Általános Közzétételi listája ÁLLTALLÁNOS IINTÉZZKEDÉSEK 1. Ahol felelősként több van nevesítve, a nevesítésük sorrendje jelenti az egymás közti adatáramlás sorrendjét is (kijelölve

Részletesebben

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez -

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FÖJEGYZÖJE 4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. Ügyiratszám: JKAB/389/2014 Ügyintéző : dr.berényi Judit ELŐTERJESZTÉS - a

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel.

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus

Részletesebben

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 6. számú melléklet Az önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 38.. (1) bekezdése értelmében: "A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsághoz

ELŐTERJESZTÉS. - a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsághoz NYÍREGYHÁZA M EGYEl JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VAGYONGAZDÁLKODÁSIOSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-540; FAX: "3642524-541 E-MAIL: VAGYONGAZDALKODAS@NYIREGYHAZA.HU

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

A KÖRJEGYZŐSÉG FELADATAI

A KÖRJEGYZŐSÉG FELADATAI A KÖRJEGYZŐSÉG FELADATAI 1. A körjegyzőség feladata és hatásköre A körjegyzőség számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a körjegyzőség szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról a

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL A BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1. számú melléklete A H I V A T A L S Z E R V E Z E T I S É M Á J A Báta KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ- TESTÜLETE Sárpilis KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ-

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére 78-3/2015/231 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés 2015. év II. félévi üléstervére és a 2016. év I. félévi ülésterv-tervezetére A Közgyűlés és Szervei Szervezeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-13/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Előterjesztés 3. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Tárgy: A Társulás által fenntartott Egészségügyi,

Részletesebben

A Hivatal szervezeti egységei által ellátott munkakörök. Szervezeti egység Munkakör Létszám

A Hivatal szervezeti egységei által ellátott munkakörök. Szervezeti egység Munkakör Létszám A Hivatal szervezeti egységei által ellátott munkakörök 2. sz. melléklet Pécs M.J. Város Polgármesteri Hivatala Polgármester Alpolgármester Jegyző Aljegyző Jogi és Önkormányzati Főosztály Jogi Csoport

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya és általános szabályok

I. fejezet A rendelet hatálya és általános szabályok Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2005.(X.31.) számú rendelete a helyi önkormányzat címer, zászló és pecsét használatának rendjéről. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal elérhetőségei 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11.

Vas Megyei Kormányhivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal elérhetőségei 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Vas Megyei Kormányhivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal elérhetőségei 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Hivatalvezető Dr. Orbán István Hivatalvezető Fsz. 7. 94/553-061 hivatal@szentgotthard.jaras.gov.hu

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje ügyfélfogadási rendje Kormányablak Győr 9027 Győr, Nagysándor J. u. 31. 96/ 815-959 2014.07.09. 2014.09.01. Hétfőtől péntekig: 7:00-20:00 óráig 2014. szeptember 1. napjától Hétfőtől péntekig: 8:00-20:00

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN ILLETÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN ILLETÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN ILLETÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1. 4024 Debrecen, Piac u. 54. Kormánymegbízott: Rácz Róbert Telefon: :(+36 52) 504-102 E-mail: hivatal@hbmkh.hu Főigazgató:

Részletesebben

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül.

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének./2008. ( ) rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2006. (XII.22.) rendelet

Részletesebben

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben)

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben) FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: 22/526-900, Fax: 22/526-905 Email: hivatal@fejer.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu/hu/fejer Kormányablakok Integrált Kormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára J A V A S L A T a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Polgármester Ózd, 2014. április 30. Ózd Város

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának elfogadása tárgyában (a 331/2009. (VII.10.) KT, 405/2009.(VIII.25.)

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Közterület-Felügyelet PH. Igazgatási és Okmányiroda

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje. Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ügyfélfogadási rendje. Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 ügyfélfogadási rendje Kormányablak Győr 9021 Győr, Árpád út 32. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 Sopron 9400 Sopron, Új u. 26. Hétfő- Péntek: 8.00-20.00 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet Titkárság a tevékenységének társadalmi szintű szervezési és koordinatív támogatásával, adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos, valamint az előkészítő és

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT. I. Szervezeti, személyzeti adatok ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város hatályos bel- és külterületi szabályozási tervének 2012/2.

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatának III. sz. módosítása

Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatának III. sz. módosítása Ügyszám: 03-3/346-4/2013. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatának III. sz. módosítása 1.) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE Az előterjesztés előkészítésében közreműködött: Önkormányzati és Szervezési Iroda A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Szentendre

Részletesebben

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült: Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 27-én megtartott rendkívüli

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

A Csongrád Megyei Kormányhivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

A Csongrád Megyei Kormányhivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2012. évi 19. szám 3095 A Csongrád Megyei Kormányhivatal alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2.

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2. Tiszasziget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról, támogatásokról Tiszasziget Község

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. Tárgy: Beszámoló az önkormányzati társulások 2013. évi munkájáról. Előterjesztő:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2015. (VI.29.) KT. sz.

Részletesebben

Titkársági osztály. Ügyfélfogadás: hétfő szerda: 08:00 12:00 és 12:30 15:30 csütörtök: Szünnap péntek: 08:00 12:00

Titkársági osztály. Ügyfélfogadás: hétfő szerda: 08:00 12:00 és 12:30 15:30 csütörtök: Szünnap péntek: 08:00 12:00 Titkársági osztály A titkársági osztály munkatársai az I. emeleten végzik munkájukat. Paks, Dózsa György u. 55-61; Központ: 75/500-500; jegyzői titkárság: 75/500-533 E-mail: jegyzo@paks.hu Polgármesteri

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére 4218-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának felülvizsgálata Előterjesztő:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Az ülés helye: Kunhegyes, Városháza nagy tanácskozó terme

Jegyzőkönyv. Az ülés helye: Kunhegyes, Városháza nagy tanácskozó terme Jegyzőkönyv Készült: Kunhegyes város, Tiszagyenda és Tiszaroff Községek Önkormányzata Képviselőtestületeinek 2006. december 14-én megtartott együttes üléséről. Az ülés helye: Kunhegyes, Városháza nagy

Részletesebben

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7.

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7. M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE 2012. június 7. 2 M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban:

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben