JAMES A. ANDERSON. A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JAMES A. ANDERSON. A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai"

Átírás

1 JAMES A. ANDERSON A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai

2 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ SOROZATSZERKESZTŐK BÁTORI ZSOLT HAMP GÁBOR HORÁNYI ÖZSÉB A SOROZAT KÖVETKEZŐ KÖTETE Loet Leyderdorff A kommunikáció szociológiai elmélete

3 JAMES A. ANDERSON A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai Budapest, 2005

4 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyvés Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében jelent meg. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: James A. Anderson: Communucation Theory. Epistemological Foundations New York London, 1996, The Guilford Press Copyright 1996 The Guilford Press Hungarian translation Wilhelm Gábor, Typotex, 2005 Témakör: kommunikáció, ismeretelmélet ISBN ISSN

5 Tartalom Köszönetnyilvánítás 11 ELSŐ FEJEZET E könyv olvasása elé 13 BEVEZETÉS 13 A könyv felépítése 14 A könyv stílusa 15 ELŐFUTAMOK 16 A motiváló érv 16 Beavatási szokások 17 Szövegek normalizálása 18 Elmélet mint gyakorlat 20 A képzés módszerei 20 A tudás hierarchikus szerkezete 22 Episztémé 22 Egy dialektikus struktúra 23 Ideológiai identitások 23 JEGYZETEK 24 MÁSODIK FEJEZET A fenomenális világ természete 25 BEVEZETÉS 25 Az első példa: objektív empirizmus 26 A második példa: hermeneutikai empirizmus 28 A kulcskérdések egy szoros olvasata 30 A VALÓS KRITÉRIUMA 30 A materialista megoldás 30 Az elme tartományának problémája 32 Az objektivizmus válasza 33 Kirándulás az objektivitás és szubjektivitás területére 35 A valós objektivista kritériumának összegzése 37 Hermeneutikai megoldások 37 Az általános forma 38 Egy szó az értelmezésről 40

6 6 TARTALOM Hermeneutikai változatosság 40 A valós hermeneutikai kritériumának összegzése 40 Összegzés 41 A FENOMENÁLIS VILÁG EGYSÉGE 42 Egy materialista egység 42 A kutatás egységének hiánya 43 Többféle tartomány 44 Többféle ismeretelmélet 45 A tudománnyal szembeni kritikai álláspont 46 Többféle módszertan 46 A tudomány egysége vagy többféle tartomány? 47 A JELENSÉGEK OKSÁGI SZÖVETE 48 Okság 48 Oksági determinizmus 49 Nyitott rendszerek és ágencia 49 A káoszelmélet speciális esete 50 Összegzés 50 A VALÓSÁG ÉS A TUDÁS KONSTRUKCIÓJA 51 A valóság konstrukciója 51 Szemiotikai konstrukcionizmus 52 Fenomenológiai konstruktivizmus 53 Pragmatikai konstrukcionizmus 54 Kulturális konstrukcionizmus 55 Cselekvési konstrukcionizmus 56 Tudáskonstrukcionizmus 57 ÖSSZEGZÉS 57 JEGYZETEK 59 HARMADIK FEJEZET A fenomenális világgal való elkötelezettségünk módja 63 BEVEZETÉS 63 NÉGY SAROK-IMPLIKÁCIÓ 65 NÉHÁNY TÁJÉKOZTATÓ KÉRDÉS 67 Hagyományos empirizmus: a nyers érzetadatok maradványai 68 Perceptuális empirizmus: az észlelés bevezetése 69 Konstruktív empirizmus: a szemiotikai tárgy létrehozása 71 Posztmodern empirizmus: az utolsó dekonstrukció 73 Az álláspontok áttekintése 74 VÁLASZOK GYŰJTEMÉNYE 75 A szimbolikus előállítás birodalma 75 Megformálatlan erőforrások 76 A jelentésképző 78 A kódolás színhelye 78 A szándék kérdései 78 Az interpretáció birodalma 78 Jelfelismerés 79 Jelértelmezés 79

7 TARTALOM 7 Jelentésképző 79 Az értelmezés színtere 79 Szemiózis 79 Szemiózisban való elkötelezettség 80 Szerzői szándék 80 Szemiotikai produktum 80 Az értelmezés bekövetkezése 81 Összegzés 81 EMPIRIZMUS: POZITIVIZMUS ÉS AZON TÚL 83 A logikai pozitivizmus terminusai 83 Átlépés az empirikus megfelelésre 85 Az empirizmuson túl 89 STRUKTURALIZMUS 90 ÉRTELMEZÉS, ÁGENCIA ÉS A JELENTÉS LÉTREHOZÁSA 91 ÖSSZEGZÉS 93 JEGYZETEK 94 NEGYEDIK FEJEZET Az egyén természete 97 ESZKÖZÖK 97 Az első eszköz: identitás, szubjektivitás és ágencia 98 Identitás 98 Szubjektivitás 98 Ágencia 99 A második eszköz: materiális, biológiai és szemiotikai tartományok 101 MODELLEK 103 Attribútum modell 104 Konjunktív modell 105 Szociológiai forma 106 Kritikai formák 108 Összegzés 108 Szituált egyén modell 109 A tevékeny egyén modell 110 A MODELLEK ÖSSZEVETÉSE 113 Identitás 113 Szubjektivitás 115 Ágencia 115 A test 116 Cselekvés 116 Az én elmélete 117 Az állítás szintje 118 A tudomány egysége 118 Az érv tartománya 119 A kutatás célja 119 JEGYZETEK 119

8 8 TARTALOM ÖTÖDIK FEJEZET Az igazolt érv jellege 123 BEVEZETÉS 123 GONDOLATOK AZ IGAZRÓL 124 Fundacionalizmus 125 Pozitivizmus 127 Korrespondencia-elmélet 128 Igazoláselmélet 129 Verifikacionizmus/falszifikacionizmus 133 Instrumentalizmus 135 Konvencionalizmus 136 Szociológiai relativizmus 138 Programadó módszeresség 139 Szociológiai determinizmus 140 Hermeneutika 141 Összegzés 143 A TUDÁS TERMÉSZETE 144 Egy felvillanyozó példa 146 Egy másik példa menedzselése 146 Iskolai kábulat 147 Egy tudományos alkalmazás 148 JEGYZETEK 148 HATODIK FEJEZET A gyakorlati érv jellege 151 AZ ÉRV STRUKTÚRÁJA 152 Alapok: objektív empirizmus 153 Az axiómákkal kapcsolatos megjegyzések 153 A jellegzetességekkel kapcsolatos megjegyzések 157 Alapok: hermeneutikai empirizmus 158 Az elvekkel kapcsolatos megjegyzések 159 A jellegzetességekkel kapcsolatos megjegyzések 161 Alapok: a kritikai elemzése 163 A kritikai elemzés jellegzetességei 163 Megjegyzések és implikációk 165 Összegzés 166 AZ ÁLLÍTÁS LEHETŐVÉ TÉTELE 167 Autoritás 167 Jelentőség 169 Hangvétel 170 A TUDÁSTERMELÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI 172 Prezentációs formák 172 A szemlézés gyakorlatai 174 Folyóiratok 175 Kongresszusok és konferenciák 176 Könyvek 176 AZ IGAZOLT ÉS A GYAKORLATI ÉRV KÖZÖTTI VISZONY 178 ÖSSZEGZÉS 179 JEGYZETEK 180

9 TARTALOM 9 HETEDIK FEJEZET Az elmélet és a módszer viszonya 183 EMPIRIKUS TÉNY ÉS ELMÉLETI MEGÉRTÉS 184 Egy válasz előfeltételezése 185 A tudományos realizmus előfeltevései 186 A normál tudomány előfeltevései 187 A társadalmi gyakorlatok előfeltevései 188 A konvencionalizált módszerek előfeltevései 189 ELMÉLET A PARADIGMATIKUS METODIZMUSBAN 190 AZ OBJEKTÍV EMPIRIZMUSRA JELLEMZŐ MÓDSZEREK ISMERETELMÉLETI IGAZOLÁSAI 192 Módszertani gyakorlatok 193 Mérés: materializmus, determinizmus és képviselet a kvantifikációban 194 Különbség 195 Rend 195 Változás 197 Ekvivalencia 198 Összegzés 198 Aggregátumok, helyettesítők és funkcionális ekvivalensek a mintákban 198 Jelentésrealizmus a kérdőíves felmérésekben és interjúkban 200 A dolgokra vonatkozó érv a kísérleti módszerben és a statisztikai elemzésben 201 Statisztika 201 Statisztikai döntési szabályok: a racionalitás és a bizonytalanság kezelése 203 Összegzés 204 A HERMENEUTIKAI EMPIRIZMUSRA JELLEMZŐ MÓDSZEREK ISMERETELMÉLETI IGAZOLÁSAI 204 Módszertani gyakorlatok 204 Egzisztencializmus, fenomenológia és empirizmus a résztvevő megfigyelésben és a kulturális elemzésben 206 Az elkötelezettség megbízhatósága: referencialitás és reprezentáció 207 Ágencia: a jelenlevő, az egyedi és a kritikus eset 208 Historicitás, bűnrészesség és transzcendens állítás 209 A kritikai impulzus: utópia, emancipáció és az előnyben részesített lehetséges 211 Összegzés 212 JEGYZETEK 213 NYOLCADIK FEJEZET Tudományosság a társadalomban 215 ELMÉLET ÉS KÖVETKEZMÉNYEK 215 Objektivista elméletek 216 Kritikai kultúrakutatás és kritikai elméletek 218 Hermeneutikai elméletek 220 HALLGATÓSÁG ÉS INSTRUMENTALITÁS 223 A diszciplináris instrumentalitás hallgatósága 224 A professzionális instrumentalitás hallgatósága 225 A kapcsolt instrumentalitás hallgatósága 225 Kapcsolt instrumentalitás és reform: egy személyes nézőpont 225 Társadalmi kapcsolódások a kommunikációban 226 ÖSSZEGZÉS 228 JEGYZETEK 229

10 10 TARTALOM KILENCEDIK FEJEZET Kommunikációelméleti elemzés 231 TIZENNYOLC ELMÉLET 233 Leírás és elemzés 233 A kognitív disszonancia elmélete 233 A bizonytalanságcsökkentés elmélete 236 A retorikai érzékenység modellje 237 A konstruktivizmus 238 A jelentés összehangolt szabályozása 239 Narratívaelmélet 241 Kultivációs elemzés 242 Használat és szükségletkielégítés 243 A témameghatározás elmélete 244 A hallgatás spirálja 245 Strukturáció és társadalomelmélet 246 Társadalmi cselekvéselmélet 248 Következtetések 249 E SZÖVEGEN TÚL 252 JEGYZETEK 253 Glosszárium 255 Irodalom 263 Név- és tárgymutató 289

11 Köszönetnyilvánítás Egyetemi hallgatók több nemzedéke járult hozzá az ebben a könyvben megfogalmazott gondolatok és érvek kialakításához, illetve szenvedte meg mindezt. Négyen közülük áttanulmányozták egy korai változatát, és szakmai gondozásával járultak hozzá a munkához: Claudia Clark, Claire Johnson, Linda Lynn és Karen Webster. Tanszéki kollégák szintén segítettek: Stephen Acker, Susan Tyler Eastman, Elaine Englehardt, Joe MacDoniels, Maureen Mathison és Garard Schoening. A Klafgenfurti Egyetemen dolgozó barátaim Klaus Boeckmann, August Fenk, Brigitte Hipfl, Walter Schludermann, Günter Stotz és vendégeik, Gunther Kress és Jan Jagodzinski órákat töltöttek egy vagy két üveg jófajta osztrák bor társaságában, hogy megvitassák a könyvemben kifejtett témákat. Stephen Littlejohn és Em Griffin, a kommunikációelmélet elismert művelői hasznos megjegyzésekkel szolgáltak, amikor együtt voltunk a Hope College Faculty Development Intézetében. Geoffrey Baym állította össze a glosszáriumot esős vasárnapokon és későbe nyúló éjszakákon át; nagy hasznára fog válni az ismeretelméleti tanulmányokban járatlanoknak. A University of Utah Kommunikáció Tanszékén és a Bölcsészkar egyéb területein dolgozó munkatársaim végig bíztatással, tanácsokkal és hivatkozásokkal szolgáltak a gondolatmenetekhez. Melissa Anderson, aki kémiát tanít, az írásra reflektálva minden egyes bekezdést megjegyzéssel látott el. És végül, Ted Glosser és névtelen csapata arra sarkallt, hogy ezt a könyvet még jobbá alakítsam. Mindenkinek, aki segített, köszönetemet fejezem ki, noha valószínűleg nem adtam meg nekik mindazt, amit megérdemeltek.

12

13 Első fejezet E könyv olvasása elé Steve és én éppen betonvasakat fektetünk le coloradói háza készülő bővítésének alapjához. Steve a kommunikációtechnológia világhírű szakembere, emellett jövőkutató. Elolvas néhány részt e könyvből, majd azt kérdezi tőlem, hogy egy hermeneutikai mérőszalag vajon skálázatlan, üres lenne-e. Nem válaszolom, de különbséget tenne a szűk nyolc láb és a bő nyolc láb között arra célzok ezzel, hogy Steve utasítása szerint a betonvasakat szűk nyolc lábnyira kell elhelyeznünk az alapzattól. Nem tudok ellenállni a kísértésnek, és tudálékosan megjegyzem, hogy bármilyen távolság csak a pontosság legalább valamely szintjén valós. Megegyezünk abban, hogy a pontosság szintje a munkának egy, a munkások által közösen elfogadott kódja. A hosszúság valós volta tehát gyakorlati eredmény. Bevezetés *** E könyv egy olyan utazásról számol be, melyet annak az episztemikus egységnek a szétesése kényszerített ránk, amely szinte valamennyi tudományos munkát meghatározott még néhány évtizeddel ezelőtt is. Akkor, mint ahogyan nosztalgikus körökben még ma is, az uralkodó intellektuális érdekek a férfias empirizmusban és a kemény racionalizmusban leltek otthonra. A dolgokat materiális, redukcionista tudás segítségével igyekeztünk megközelíteni, meghódítani és irányítani. Ez a mondatalapú és propozicionális tudás a jó módszerek és a józan ész szükséges és nagyrészt megkérdőjelezetlen következményeként alakult ki. A másféle hangok, melyeket akkoriban elnyomtak, de nem némítottak el, most félreérthetetlen kórussá egyesültek. Mindenkinek feltűnne, ha ma egy kolléga nem lenne jártas legalább valamiben abból a választékból, amit a kuhni tudományos forradalom, a foucault-i archeológia, a derridai dekonstrukció, a lacani vágy, a bahtyini dialogicitás, a peirce-i szemiotika, a német hermeneutika és a feminista elmélet kínál, illetve ne mutatná jelét a Jameshez és Dewey-hoz hasonlók utáni századfordulós sóvárgásnak melyek mindegyike a tudás társadalmi konstrukciójának valamilyen formájára hívja fel a figyelmünket.

14 14 E KÖNYV OLVASÁSA ELÉ Még ha figyelmen kívül hagynánk is mindenkit, aki az ellenkezőjét hangoztatja, annak a puszta felismerése, hogy nem vagyunk egyedül episztemikus szigetünkön, ugyanennyire rákényszerítene bennünket erre a felfedezőútra. Ezen az utazáson szinte nem fogunk találkozni a kommunikációelmélet határköveivel egészen az út végéig. Ehelyett időnk legjavát azon előzetes ismeretelméleti feltételek felderítésével töltjük, melyek bármely elméletbe vetett igazolt hit alapjául szolgálnak. Utunk azon vezet keresztül, aminek igazságát el kell fogadnunk, mielőtt még állításaink igazságát bizonyítani tudnánk. Egy kollégám megjegyezte: Nem igazságállításokat teszek, csupán beszámolok arról, amit megfigyelek. Megjegyzése a hajthatatlan zsurnalizmustól vagy a könyörtelen tudománytól visszhangzik. Az azonban világos, hogy mondata maga is igazságállítás, amennyiben azt igyekszik érvényesen reprezentálni, amit tesz. Hogyan lehet annak az állításának, hogy nem igazságállításokat tesz, az ellentéte igaz? Kollégám a igazságnak megfelelően állíthatja, hogy nem tesz igazságállításokat, mivel egyfajta megdönthetetlen naiv empirizmusban ( amit megfigyelek ) és megtéveszthetetlen reprezentációs nyelvben ( csak beszámolok ) hisz. E locke-iánus meggyőződések miatt mondata megtámadhatatlan azon a szinten, amelyen elhangzott. Előzményei szintjén azonban nyilvánvalóan ellentmondásos. Ugyanígy, ha meg akarjuk érteni a folyóiratokban és kézikönyvekben hemzsegő több tucatnyi elmélet zavarba ejtő sokféleségét, kénytelenek leszünk régész módjára feltárni őket, hogy felfedezhessük, miknek kell megelőzniük ezeket. Hogy egy kellően provokatív példával szolgáljak: a marxizmus és a kognitivizmus számos ismeretelméleti összetevője közös a materializmus, a redukcionizmus, a determinizmus, egyfajta ideológiai vagy perceptuális tudat, noha eltérnek abban a módban, ahogyan a végső történetüket elmesélik. Az, hogy valaki az egyiket vagy a másikat utasítja el, sokkal inkább a hasonlóságaik, mint a különbözőségeik függvénye. A KÖNYV FELÉPÍTÉSE Ez a könyv hét meghatározó kérdés köré szerveződik. A kérdések hagyományosak és heurisztikusan használjuk őket azon komplex eszmék és információk közötti rend megteremtésére, melyek az elméletfejlődés alapját képezik. A hagyományos nézet szerint egy teljes elméleti kijelentésnek négy állítás-összetevője van. Egy elmélet ontológiája arról állít valamit, hogy mi van. Az ehhez kapcsolódó három kérdés: Milyen a jelenségvilág (fenomenális világ) természete? Milyen módon kapcsolódunk hozzá? Milyen az egyén természete e világon belül? Az elmélet episztemológiája arról állít valamit, amit tudunk. Az ehhez kapcsolódó két kérdés: Milyen jellegű az igazolt érv? Mi a viszony az elmélet és a módszer között? Az elmélet praxeológiája arról állít valamit, hogyan hozzuk létre azt. Az ehhez kapcsolódó kérdés: Mi a gyakorlati érv alkalmazása? Végül az elmélet axiológiája az érdemekről állít valamit. Az ehhez kapcsolódó kérdés: Mi valójában a tudományos munka társadalombeli megjelenése?

15 BEVEZETÉS 15 A másodiktól a nyolcadikig terjedő fejezetek azokkal az álláspontokkal és érvekkel foglalkoznak, melyek e kérdésekre adható válaszokként szóba jöhetnek. A kilencedik fejezet archeológiailag vázolja fel a kommunikáció diszciplináris közösségét, hogy elméleti leszármazásokat térképezzen fel azokon az egymást keresztező tudományos munkaterületeken belül, melyek a közösség földrajzát alkotják. Annak vázlatával, hogy mire számíthatunk, ha rendelkezünk egy kiterjeszthető elemzéssel, további mintaelméleteket áshatunk elő azért, hogy megmutassuk, a kérdés rovat alatt kialakított elemző eszközök hogyan fedik fel a megértés alapját. Az elméletnek rendelkeznie kell magyarázatának egy tárgyával, egy magyarázatformával, egy módszerrel az evidenciának az állítással és a megvalósítás körén belüli jellegzetes magyarázatokkal való összekapcsolására, és az érték egy következményével. Bármely elmélet alapvető elemzése ezek felé a célok felé igyekszik. Egy ilyen elemzés azzal az egyszeri, átfogó kérdéssel foglalkozik: Mit kell igaznak hinnem ahhoz, hogy ennek az elméletnek megfelelően élhessem egy kutató életét? A KÖNYV STÍLUSA E könyv szükségszerűen egy posztmodern szöveg (Rosenau 1992). Szükségszerűen, mivel annak a meggyőződésnek a talaján született, hogy minden pozíciót kizárólag erőfeszítés révén tehetünk a helyére és tarthatjuk ott. Az írás tehát folyamatosan hitet tesz a helyretétel megfontoltsága és a szükséges fenntartó erőfeszítés mellett azáltal, hogy az álláspontok sokféleségét adja közre, és visszautasítja, hogy a saját állításából következtetést vonjon le. 1 Arra kérem az olvasót, hogy tárja fel az elmélet létrehozásával kapcsolatos hét előzetes feltétel következményeit. A feltárás közben felkínálok elkerülhetetlenül, de egyben szándékosan össze nem illő 2 alternatívákat, valamint felkínálom az általam levont következtetéseket is. Nem szükséges, hogy az olvasó egyetértsen velem. Elég, ha követi az irányt. Ez a szöveg írói szöveg, olyan, amely arra szólítja fel az olvasót, hogy maga írja meg a befejezést. A legtöbb kézikönyv ennek pontosan az ellenkezőjét teszi, úgy épül fel, hogy rákényszeríti az olvasót a szerző következtetésének az elfogadására. Itt mindenre van valamilyen reakció, de semmire sincs válasz. Az írás nagyon hasonlít egy befejezetlen dzsessz-szimfóniára, melyben témák és variációik hangzanak el, de mégis nyitottak maradnak további improvizáció számára. Ez a nyitottság azonban frusztrálhatja a modernista olvasót vagy a modernista tanköröket. 3 Végül meg kell említenem, hogy ezt a könyvet kommunikáció szakos egyetemi hallgatók, illetve egyetemen oktató kollégák számára írtam. Olyan olvasók közönségét feltételezi tehát, akik igen eltérő ismeretelméleti háttérrel rendelkeznek, és eltérő mértékben foglalkoznak a témával. E feltételezések miatt egy beszélgetős stílust választottam, hogy enyhítsem az órákra való készülés által kötelező olvasás unalmasságát, de azért is, hogy szabad kezet

16 16 E KÖNYV OLVASÁSA ELÉ biztosítsak magamnak saját érveim szándékainak és célkitűzéseinek kommentálására. Arra is törekedtem, hogy az elgondolásokat anélkül tegyem hozzáférhetővé, hogy a témában jártasabb olvasóknak szóló megjegyzéseket és utalásokat ki kelljen hagynom. A mű azonban komoly, és egy később elmagyarázandó módon, szándéka szerint veszélyes is. Előfutamok Bármilyen is egy könyv stílusa és akárki is a szerzője, egy ilyen jellegű munkát két körülmény motiválhat és motivál ebben az esetben is. Az egyiket úgy vezettem be, mint a hagyományos ismeretelméletnek az elmúlt harminc év során történő lerombolását. A másik az említett korábbi struktúrák lebontása során vált láthatóvá. Ez a másik valamennyi ismeretelméleti pozíció átpolitizált jellege, az egyetemi oktatásnak álcázott kiképzés módszereivel együtt. E két körülményre, mint a fő esemény előfutamaira, a motiváló érv és a beavató gyakorlatok címszók alatt térünk ki. A MOTIVÁLÓ ÉRV Az ismeretelmélet fő kérdése (valójában az egyetlen kérdés) a bizonyosság kérdése. Honnan tudjuk, hogy tudunk? A kérdésre adott szokásos válasz a baconi empirizmus és a karteziánus racionalitás fokozatos kifejtése volt. Az empirizmus, érvelnek gyakran, a meg nem rontható bizonyosság alapját szolgáltatja nekünk. A racionalitás pedig egy javítható módszerrel lát el minket, melynek révén ezt a bizonyosságot a következményre visszük át. A tudományos módszer, valójában az összes helyénvaló ismeretelmélet, úgy jelenik meg, mint a bizonyosság összegyűjtését irányító jó empirikus szabályzatok egyfajta kombinációja, valamint az állítás logikájának helyes kánonja. A bizonyosság azért biztosított az érv szerint, mert a tapasztalatunk teljesen megbízható, és a logikai érvelésen keresztül végül egy, és csak egy állításba torkollik. A newtoni és a darwini tudomány sikere által megerősített érv a 19. században élte virágkorát, és a század közepén érve el tetőpontját uralta a 20. század ismeretelméletét. Számos oka volt azonban az ezt követő hanyatlásának. A newtoni fizika mechanikai meglátásai nem adtak kielégítő válaszokat a 20. század kérdéseire. A humán tudományokat nem lehetett a fizikai tudománymodellbe beszorítani, és nem sikerült egy közös ismeretelméletben egyesülniük. A tapasztalat megbízhatóságát aláásták az észleléssel, az elmével, a kultúrával és a nyelvvel kapcsolatos vizsgálatok. Kimutatták, hogy a megfigyeléseink bizonyosságát megrontják elméleteink. Az elméletet magát pedig, mint kiderült, jobban meg lehet magyarázni a társadalmi, mint a bizonyosságra támaszkodó gyakorlatok révén. Ráadásul az általunk létrehozott bizonyosságról kimutatták, hogy sokkal inkább sűrűn váltogatott, mint szilárd. A következmények mellbevágóak: a megfigyelések nem mások, mint érvelések, az elméletek társadalmi-politikai

17 ELŐFUTAMOK 17 gyakorlatok, és az igazságról csak többes számban beszélhetünk. Bizonyosság csupán a politikai cselekvésben található (a tudomány éppúgy, mint a tudományos munka más formái legalább annyira politikai, mint a Demokrata Párt). Az elméletek tanítása tehát nem más, mint kiképzés, és az elméletek szövegei ideológiai dokumentumok. Puff! Jó messzire estünk a fától. Persze tiltakozhat valaki: Én ebből semmit sem hiszek el. Meggyőződésem, hogy az érvényes megfigyelések megbízhatók, hogy az ilyen megfigyelések valóban igazságot tesznek az egymással szembenálló pozíciók között, hogy a nyelv szó szerint lehet reprezentáló, hogy az állítás lehet objektív, és hogy a tudományunk és a tudományos munka egyre jobb a igazság megközelítésében. Ez természetesen mindenkinek szíve joga (különösen, ha többféle igazság létezik), de megkerülhetjük-e az alattomos Miért kérdést? A jelenleg elfogadott alternatívák mellett, miért ragaszkodik valaki egy megronthatatlan empirikus racionalitáshoz? Hogyan igazolhatja valaki e hiteinek hívését? Ezek a kérdések nem utalnak semmiféle változtatásra vagy elerőtlenítő szkepticizmusra. Egyszerűen csak magyarázatra várnak. A hitek minőségének és jellegének ez a fajta magyarázata az, ami tudományos munkánk alapját képezi, ami motiválja ennek az erőfeszítésnek a maradékát. BEAVATÁSI SZOKÁSOK Ha megvizsgáljuk az egyetemi oktatás hétköznapi gyakorlatait, azt látjuk, hogy legtöbbünk az események ugyanazon hierarchiáján keresztül nyert bebocsáttatást az elméletek tanulmányozásába. Jellemzően az elméletnek és a módszernek nevezett két tananyagösvényen indultunk el. Először általános érvényűvé tett elméleti keretek szabványosított, kézikönyvi leírásain keresztül jutottunk el az elméletekhez, leginkább valamilyen tematikus felosztáson belül (például szervezeti kommunikáció vagy újságírás). Valószínűleg az izmus -aikon kognitivizmus, behaviorizmus, funkcionalizmus, strukturalizmus, interakcionizmus és hasonlók keresztül értesültünk róluk, ha a tudomány felől közelítettünk az elméletekhez. 4 Az, hogy konkrétan mit kaptunk, nagyban függött attól, hogy mikor és hol tanultunk. Egész egyszerűen túl sok mindez ahhoz, hogy egy adott időben és helyen mindent felkínálhassunk. Általában egy nem sokkal későbbi időpontban bevezettek minket a megszokott módszertanokba: objektivista oldalon felmérésekbe, kérdőívekbe, kísérletekbe és a viselkedéskódolásba, illetőleg interpretatív oldalon élettörténetekbe, résztvevő megfigyelésbe és az életinterjúkba (manapság pedig talán éppen mindkettőnek egy-egy részébe). Mivel az objektivizmus az elterjedtebb, minden bizonnyal tanultunk az operacionális definíciókról, a változókról és szerkesztésekről, mint ahogyan az oksági, a sztochasztikus és a korrelációs viszonyokról is. Az első tudásigénnyel fellépő állításunk valószínűleg egy olyan évfolyamgyakorlat általában felmérés eredményeként született meg, mely arra szolgált, hogy megmutassa, tudjuk, hogyan kell alkalmazni ezeket a módszereket.

18 18 E KÖNYV OLVASÁSA ELÉ Nagyon körültekintő és specifikus módon hatoltunk be a tudományos munka területére, melynek a specifikus részét egy diszciplináris közösségen belüli egyedi elméleti keretek és elfogadott módszerek további kötöttsége jelentette. Mint akármelyik iskola kezdő teoretikusai, megtanultuk feltenni a megfelelő kérdéseket, valamint azt a módot, ahogyan ezeket meg kell válaszolni; megtanultuk, kiket kell olvasni, és kiket nem; megtanultuk, kik vagyunk mi, és kik ők. Azt is megtanultuk, hogy ennek a világnak korlátozottak a forrásai, valamint, hogy vagy a másokkal szembeni toleranciánk nem terjedhet ki saját elutasításunkig, nehogy kárba vesszenek befektetéseink; vagy, a főkönyv másik oldalán, a lojalitásunk nem vezethet el saját magunk bukásáig. A következő két szakasz a beavatásnak e technikáit tárgyalja. Célom, hogy rámutassak néhány olyan gyakorlatra, mely révén valamilyen intellektuális közösség elfogadott polgáraivá válunk. Ez az írás a lehetséges óriási, szociológiai elemzésnek csupán árnyéka, és arra törekszik, hogy a hátralevő fejezetek számára egy kis teret nyisson. Szövegek normalizálása Egy adott területen belül a kijelölt olvasmányokkal való ismerkedés a beavatási tevékenységünk részét képezi. A legnagyobb része annak, amit olvasunk, a normalizált tudomány vagy egyéb tudományos munka példája olyan tudományé vagy tudományos munkáé, melyek messze a paradigmatikus határokon belül íródtak. Ennek egyik publikált példája, mely egy általánosított kognitív elméletet használ fel, található meg Badzinskinél (1991: 715): Egy narratíva megértése közben egy egyén a szöveg egy mentális reprezentációját konstruálja meg oly módon, hogy egyesíti az explicit és implicit szövegfogalmakat. Felismerve, hogy a narratívák gyakran több plauzibilis reprezentációt kölcsönöznek önmaguknak, a feldolgozót a vokális nyomok irányítják a megfelelő interpretáció kiválasztásában. E két mondatnak csaknem valamennyi kifejezése bizonyos elméleti fogalmat idéz fel. Mi a megértés, konstruálás, felismerés, irányítás, kiválasztás és interpretálás aktusa, és mi a megfelelő kényszerítő ereje? Mire vonatkozik a narratíva, az egyén, a mentális reprezentáció, a szöveg, az explicit szövegfogalom, az implicit szövegfogalom, a narráció, a plauzibilis reprezentáció, a végszó, a feldolgozó, illetve az interpretáció? Világos, hogy e mondatok csak egy mélyen a kognitív elmélet általános keretén belüli pozícióból olvashatók. Badzinski kutatása (feltételezem) a gyermekekkel és történetekkel kapcsolatos érdeklődéséből táplálkozik. Nincs szüksége egy egyedi elméletre ahhoz, hogy érdeklődését kielégítse, hanem kiindulhat a dolgok működését illető azon uralkodó megértésből, mely a kognitív teoretikusok közössége által közösen elfogadott. Írása szükségképpen a megértésnek ebbe a keretébe helyezi bele az olvasót. Másképpen nincs az egésznek értelme.

19 ELŐFUTAMOK 19 Háttérelv. Még akkor is, ha egyedi elméletek lépnek be az érvelésbe, ezt az egyedi elmélet előrehaladását lehetővé tevő általános feltevések (háttérelvek) jól megalapozott talajáról teszik. Csak hogy a kognitív arénán belül maradjunk, Eckhardt, Wood és Jacobvitz (1991) a sémaelméletet (Bloom 1988-ra hivatkoznak) a felnőttek és a film kutatása közben szerzett eredményeik megértésére használták fel. Ám az interpretációt irányító mentális sablonok ötletének ilyen jellegű bevezetése későn történik meg a cikkben, és semmilyen módon nem szükséges az azt megelőzőekhez. A megelőzőek pedig a kognitivizmus háttérelveinek következetes alkalmazásai. E kutatások felhozatala semmiképpen sem jelenti kritikájukat, sokkal inkább azt akartam bemutatni velük, hogyan jelennek meg elméleti fogalmak a kutatásokon belül. Ezekben a példákban ezt olyan magától értetődő módon teszik, mely oly jellemző a normalizált tudományos munkára. Az olvasónak ugyanazokat a háttérfeltételezéseket kell magáévá tennie, mint Badzinskinak vagy Eckhardtnak, Woodnak és Jacobvitznak ahhoz, hogy bármelyik tanulmányt is értelmes módon olvashassa. Az embert az első mondattól kezdve kognitivistának veszik. Orozás. Hasonló összejátszás történik az orozás technikája esetében is. Az orozás különféle, akár ellentmondó elméleteket használ fel arra, hogy egy bizonyos érvet kifejtsen. A konstrukciók ezáltal kerülnek be az érvelésbe, amit a szemiotikusok exkorporáció -nak neveznek. Az exkorporáció megfosztja a terminust a kollektív birtoklástól megszabadítja, ha így jobban tetszik, a jellegzetes invokációitól. A terminus ily módon radikális és akár bomlasztó használatba fogható, miközben a múltbeli alkalmazását visszhangozza. A kritikai kultúrakutatás [cultural studies] például azt állítja, hogy elméletmentes, ugyanakkor arra bátorítja a tagjait, hogy alkalmazzanak tetszés szerinti elméleteket, ha azok segítenek az érv kifejtésében való előrehaladásban (Grossberg 1993b). Ezt a fajta kisajátítást gyakran a legfőbb szakmai és emancipatorikus célok szolgálatába állítják (mindet ismerni kell ahhoz, hogy jó munkát lehessen végezni). Az olvasó azonban újból foglya marad azoknak az aktuális premisszáknak (bár tagadják, hogy ezek teoretikusak), melyek létrehozzák azt, amit kritikai kultúrakutatásként ismerünk fel. A hátterezés és az orozás ugyanannak a célnak, az elfogadásnak a megvalósítására törekszik, csak épp ellenkező irányból. A hátterezés egyfajta objektifikációt ír elő az elméleti konstrukciók számára. Ezekről már eleve tudjuk, hogy igazak, és ezért az elméleti voltukat nem ismerjük fel. A orozás problematizálja az elméleti konstrukciókat, miközben elrejti a sajátjait azért, hogy a kisajátított fogalmak jelentésének értékeit az érvelés során lehessen megkonstruálni. Orozáskor az elméleti konstrukciók testreszabottan igazak. A hátterezés és az orozás hibának tűnhetnek egy valóságkereső rendszerben, ám ezek pusztán az érvek normalizálására szolgáló eljárások. És ráadásul szükséges eljárások, éppen ezért ezzel a kérdéssel többször fogunk még foglalkozni az igazolt és a gyakorlati érvvel foglalkozó későbbi fejezetekben. Elég legyen itt csupán annyit megjegyeznem, hogy minden tudományos mun-

20 20 E KÖNYV OLVASÁSA ELÉ ka olyan gyorsan igyekszik normalizálni az érveit, amennyire csak tudja, az érveket valamilyen háttérből kell elővezetnie, és ott oroz, ahol nem képes alkotni, vagy ahol ellenállásra számít. Elmélet mint gyakorlat A normalizálás azonban nagyon megbonyolítja az elméletek vizsgálatát. Elemzésünk arra szólít fel bennünket, hogy vegyük észre, az elmélet nem csak szöveges propozíciók így nevezett halmazából áll, hanem egy intellektuális közösség folyamatos gyakorlataiból is. A kognitív elmélet olyan munka, melyet ezen a néven olyanok végeznek, akik kognitív teoretikusoknak és tudósoknak szeretnék önmagukat nevezni, és szeretnék, ha mások is ekként ismernék fel őket. E munkának vannak szöveges termékei, de ezek a legjobb esetben is csak jelzik az elvégzett munkát. Az az ártalmas elgondolás, hogy az elméletet el lehet olvasni a gyakorlás helyett, legalább részben a pozitivista projekt öröksége. Ez a projekt az elmélet kijelentései és a megfigyelés közötti távolságbemutatására törekedett. A legtöbben egyetértenek abban, hogy ez a projekt kudarcot vallott, és hogy a propozíció és a praxis szétválaszthatatlanul egybefonódik. Az elmélet tehát a tudományos munka egy egyedi gyakorlatát írja le, amely magában foglalja a vezető alakokat, az írott szövegeket, a jellegzetes állításokat, az elfogadott módszereket, a tipikus eljárásokat és a tudományos közösség gyakorló tagjait. Azok a lényegmegállapító leírások, melyeket a graduális hallgatóknak szánt kézikönyvekben olvasunk, a normalizáló folyamat részei, a dolgokat az állítások és az emberek csoportosítása, valamint a dolgok mibenlétének megállapítása segítségével kötik össze. Ami rejtve marad, természetesen a lényegmegállapító erőfeszítés. Az elmélet piszkos, a pillanatnyi helyzethez folyamatosan alkalmazkodó munka az uralom megszerzéséért és a bizonytalanság megszüntetéséért folyó folyamatos küzdelemben. Ha az elmélet tanulmányozását a leírások szintjén kezdjük, az olyan, mintha akkor érnénk oda az előadásra, amikor már a stáblista megy. A KÉPZÉS MÓDSZEREI A kutatási módszereket bemutató órák egyaránt kifinomult módon képeznek ki minket. A legtöbb kutatási módszert oktató kurzus teljes egészében a gyakorlati szintre koncentrál. Ezen a szinten megkérhetik a diákokat arra, hogy ilyen válaszokat adjanak: Egy szöveg elemzésekor az első négy elem a struktúra, a szinonimák, a nevek és címek, valamint az átmenetek (Cheney & Tompkins 1988 alapján). Vagy: A társadalmi helyzetet a cselekvők, a cselekvések és a hely alapján definiáljuk (Spradley 1980 alapján). Vagy: Az attitűd felmérésének három módszere a melléknévlista, a szemantikai különbségtevés és az egyenlő intervallumú skála (Kerlinger alapján 1973). Az ilyen

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN

KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN Budapest, 2014 TARTALOM ELŐSZÓ...9 1. BEVEZETÉS...15 1.1. A vizsgálat tárgya...17 1.2. Célkitűzések és kutatási kérdések...18 1.3. A vizsgált nyelvek, műfaj

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA

5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA 5. KOMPONENSRENDSZER-ELMÉLET ÉS PEDAGÓGIA A rendszerelmélet (pedagógiai jelentőségéről lásd Nagy 1979) eddig ismert modelljei az önmódosító, komplexitás-növelő bioszociális rendszerek modellezésére, kutatására,

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember -

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - dr.terenyi Zoltán A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kaposvár, 2011 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KÉZIKÖNYVEK Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2005 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN 1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KOTSCHY BEÁTA A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN BME Budapest, 2000. 1 2 Tartalomjegyzék oldalszám A disszertáció témája, a témaválasztás indoklása 3 A kutatás

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve

Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve Az egyetemen a filozófiai gondolkodást és az oktatást az utóbbi negyven év összefüggésében tekintve kifelé a nyitottságra, befelé pedig a kritikai szellem elsajátítására irányuló törekvés jellemezte. Hogy

Részletesebben

Dinamikus geometriai programok

Dinamikus geometriai programok 2010. szeptember 18. Ebben a vázlatban arról írok, hogyan válhatnak a dinamikus geometriai programok a matematika tanítás hatékony segítőivé. Reform mozgalmak a formális matematika megalapozását az életkjori

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV 1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program. Domschitz Mátyás Tudáskombináló szervezeti hálózatok

Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program. Domschitz Mátyás Tudáskombináló szervezeti hálózatok 1 Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program Domschitz Mátyás Tudáskombináló szervezeti hálózatok Hogyan alakul át a munka világa és a vezetés a tudás-intenzív szervezetekben?

Részletesebben

5 lépés a gyógyulásig

5 lépés a gyógyulásig Jacques Martel 5 lépés a gyógyulásig Gyakorlati tanácsok a Lelki eredetû betegségek lexikona címû könyvhöz 5 lepes a gyogyulasig H 200 press.indd 3 5/16/14 9:31 AM A mû eredeti címe: Les 5 étapes pour

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX

Részletesebben

Gyakoriság. Archiváljak, vagy ne?

Gyakoriság. Archiváljak, vagy ne? Meddig van rá szükség? A Netbagoly kisebb részt tudást, nagyobb részt szemléletet közvetít. Úgy gondjuk, a kezdőnek jól jön a segítség, de hasznos a jó tanulók számára is. Gyakoriság Kb. 10 naponta küldjük

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben